Kedves FBI-agent!
Előléptetésre számíthatsz, Főnökeid értékelni fogják, hogy okosan és jó helyen kémlelődsz!
A rámpák létét kár tagadni, a Kheopsznál is volt legalább három. Az is lehet, hogy néhány kőtömböt fel is vonszoltak a rámpákon, de ez a vonszolás igen gazdaságtalan. Azonos súrlódási viszonyok megteremtése mellett már egy 10 %-os, 5.7°-os emelkedésű rámpán való vonszolás kétszer akkora erőt ígényel, mint ugyanez sík terepen. Ez 11.5°-nál háromszoros, 17.2°-nál négyszeres. Rámpák tehát voltak, de főleg közlekedési célokat szolgáltak. A rámpákon történő kőszállításnak azonban létjogosultsága van akkor, ha a kőszállítás nem vonszolással történik.
Elterjedt az a képtelen feltételezés, hogy a burkolatot felülről lefelé építették. Igazad van (2433), ez valószinűtlen.
A 2437 alatt helyesen rámutatsz arra, hogy a vízszintes távolság áthidalása a magasság növekedésével egyre nagyobb probléma a jelenlegi építési elképzeléseknél.
Én sem tudom még, hogy hogyan építették a piramist, ezen dolgozom, de még csak a vízszintes terepen történő kőszállítás megoldásánál tartok. Úgy érzem, hogy először az egyes rétegek burkolatát kellett megépíteni még annak az árán is, hogy a réteg összes kövét ezen a burkolaton át kell emelni.
Gratulálok lényeglátásodhoz: Tobiás
Való igaz, hogy bizonyos magasságig nincs gond a rámpával. ( Az, hogy mi ez a magasság az persze jó kérdés ) A külső burkoló kövek alulról emelőkkel való felrakásának problémáját úgy érti meg legkönnyebben az ember, ha rajzot készít a dologról ( vizuális típusú egyéneket kivéve persze ). Szavakkal nehéz elmondani, főleg ha nem irodalomvirtuóz az illető mint én, de azért egy próba: Szóval adott egy lépcső-szerű építmény ( Kiran építési elmélete így magyarázza ) amit be kellene fejezni, trapéz ( ! ) alakú burkoló kövekkel. Az emelőkkel függőlegesen lehet emelni, a görgőkkel vízszintesen gurítani. Szóval a legalsó sor letétele nem gond. A következőnél viszont megint a legalsó szintről kezdik az emelést, de hopp, hogy görgessék be a követ amikor a burkolókő ferde oldala miatt ott csak levegő van. Szerintem rajzról könnyebb megérteni mit pampogok ezért bátran ajánlom mindenkinek.
Amikor a problémára valaki azt a megoldást adja, hogy fa gerendákkal hidalták át a kis távolságot az vegye figyelembe, hogy ez talán egy-két sormagasságig megoldható de onnan viszont a távolság már nagy.
De javítsatok ki ha tévedek. Megesett már párszor.
Azért ne dobjuk el olyan messzire a rámpás elméletet, ugyanis egy bizonyos magasságig ez a legegyszerűbb, leggyorsabb és leggazdaságosabb módszer. Ezen magasság felett pedig jöhetnek az emelők - mondjuk.
Azért kíváncsi vagyok, hogy képzelitek a burkoló kövek felrakását fentről lefelé haladva. Miért lenne ez egyszerűbb, mint fordítva? Hiszen a felmerülő problémák csak mások, de nem kevesebbek.
Nem tudjátok mi ez a nagy kuss a múltkori nagy csinnadratta után? Hawass éjszakánként kukkolgat az üregben vagy mi folyik itt? Készülnek az újabb videoközvetítésre, ami élő lesz:)))) ez sicher....
Bocs a hülye megszólításért, de tudnod kell , hogy nagy teve rajongó vagyok. (Az biztos, hogy nem vagy tétova teve, mert Te válaszoltál először :-)
Igazad van először én is arra gondoltam, hogy felülről kezdték el rakni a burkoló köveket, csak bevillant, hogy a felső burkoló réteg mindig átfedte valamennyire az alatta lévőt. Ez azt jelenti, hogy valamilyen trükkös módon kellett volna a lentebbi köveket becsúsztatniuk a két másik közé mégpedig görgők segítsége nélkül. Ez számomra teljesen lehetetlennek tűnik, de mondom lehet hogy erre is van valakinek a fizikai univerzum szabályait nem felrúgó elmélete. Hozzá kell venni azt is, hogy itt összecsiszolási problémák is fellépnek, azaz így betologatva a köveket tényleg olyan matematikai pontossággal kellett volna őket előre legyártani, hogy csuda. Fel fogok tenni egy fényképet is ami Kiran elmélete ellen szól, de ezt még valahol be kell szkenneltetnem.
Remélem sikerül kicsivel több szürkeállomány mozgást előidéznem a téma kapcsán, mint ami utazások megtárgyalását illeti. Bocs. :-(
Először te magyarázd el, hogy miért lenne lehetetlen :)
Mondjuk az tényleg különbség, hogy a többi részt valószínűleg alulról felfelé építették, a burkolatot inkább felülről lefelé csinálhatták...
OFF: Ez az első hozzászólásom és izgulok, hogy jó legyen. :-) Elolvasgattam egy részét a topic-nak és elég jónak tartom habár észrevettem egy-két furcsaságot, de ezeket majd idővel felvetem.
ON: Az ok amiért tulajdonképpen írtam az Kiran elméletével kapcsolatos. Nem olvastam el az egész topicot ezért elnézést kérek ha valami olyat vitatémát vetek fel amiről már folyt eszmecsere eme bájtokon és biteken, de én nem láttam, hogy valaki kétségbe vonta volna a számításait és az elméletét.
Először is le kell szögeznem, hogy örülök, hogy Kiran elveti a rámpás teóriákat. Bölcs gondolat. Azzal is egyet értek, hogy ókori módszerekkel építették a Piramisokat. Ez 100 százalék. Ugyanis bárhogy csinálták ( akár földönkívüliek segítségével, kozmikus energiával, stb. ) mivel az ókorban csinálták az a technológia létezet az ókorban tehát ókori volt. :-)
Amit viszont hiányoltam és itt eldőlhet az egész elmélet létjogosultsága az a burkoló kövek felpakolgatása. Tisztán ezzel az emeléses módszerrel lehetetlen szerintem megcsinálni. De szívesen veszem, ha Kiran vagy bárki más elmagyarázza nekem a megoldást.
Erre egyetlen jó magyarázatot tudok:
A kövek mérete a fejtésnél különbözőre sikerült, és hogy kevesebbet kelljen faragni, szétválogatták őket.
Abból, hogy mikor ugrik a méret, következtetni lehetne a kőfejtők előretartásának mértékére.
Az egy szakaszba eső sorok száma azonban annyira különböző, (4 és 21 között, 4szer 15 fölött, és 11szer 10 alatt) hogy véleményem szerint a csökkenésekkel kijelölhető szakaszok csak a mi fejünkben léteznek, az építőkében nem. Ők egyszerűen szétválogatták a köveket és olyan sort kezdtek, amihez elég kő volt várható. Az is lehet, hogy több sort építettek egyszerre, hiszen ha a földön tudták mozgatni a köveket, a piramis (aktuális) tetején is elközlekedtek velük.
A szellozok tenyleg az i.e. XXV. sz-ra mutatnak, ahogy a precesszio segitsegevel meg anno alatamasztottad, en ezt nem kerdojeleztem meg. Olvasd vissza irasod, Te is azert raktad be a terkepet, hogy minden vilagos legyen, mert voltak akik az i.e.10500-as datumot favorizaltak a piramis epitessel kapcsolatban. Ilyen kontextusban ertettem a leirtakat a 2423-ban.
A Kheopsz szintmagasságairól GOYON mérései alapján, amelyek eltérnek PETRIE méréseitől:
SCSIZI felhívta a figyelmemet arra, hogy a jelenlegi 201 kőrétegnél magassági értelemben egyesek 19 szakasz különítenek el, amelyeken belül a kőtömbök rétegmagasságai felfelé többé-kevésbé folyamatosan csökkennek. Ezek a szakaszok a korábban közölt táblázatomból kigyűjtve az alábbiak:
1. szakasz 1. réteg 1.500 21. réteg 0.580 átlag 19.015/21 = 0.905 méter - 19.015-ig
2. szakasz 22. réteg 0.870 34. réteg 0.660 átlag 9.540/13 = 0.734 méter - 28.555-ig
3. szakasz 35. réteg 1.270 43. réteg 0.830 átlag 8.250/9 = 0.917 méter - 36.855-ig
4. szakasz 44. réteg 1.060 58. réteg 0.685 átlag 11.315/15 = 0.754 méter - 48.120-ig
5. szakasz 59. réteg 0.750 66. réteg 0.605 átlag 5.355/8 = 0.669 méter - 53.475-ig
6. szakasz 67. réteg 0.860 73. réteg 0.600 átlag 5.100/7 = 0.729 méter - 58.575-ig
7. szakasz 74. réteg 0.800 79. réteg 0.595 átlag 4.015/6 = 0.669 méter - 62.590-ig
8. szakasz 80. réteg 0.625 85. réteg 0.575 átlag 3.670/6 = 0.612 méter - 66.260-ig
9. szakasz 86. réteg 0.670 89. réteg 0.610 átlag 2.52/4 = 0.630 méter - 68.780-ig
10. szakasz 90. réteg 0.970 97. réteg 0.610 átlag 6.010/8 = 0.751 méter - 74.790-ig
11. szakasz 98. réteg 1.000 117. réteg 0.580 átlag 14.105/20 = 0.705 méter - 88.895-ig
12. szakasz 118. réteg 0.905 128. réteg 0.590 átlag 7.560/11 = 0.687 méter - 96.455-ig
13. szakasz 129. réteg 0.700 136. réteg 0.580 átlag 4.810/8 = 0.601 méter – 101.265-ig
14. szakasz 137. réteg 0.680 142. réteg 0.565 átlag 3.585/6 = 0.598 méter - 104.850-ig
15. szakasz 143. réteg 0.740 148. réteg 0.560 átlag 3.735/6 = 0.623 méter – 108.585-ig
16. szakasz 149. réteg 0.700 160. réteg 0.545 átlag 6.885/12 = 0.547 méter - 115.470-ig
17. szakasz 161. réteg 0.600 178. réteg 0.530 átlag 9.810/18 = 0.545 méter - 125.280-ig
18. szakasz 179. réteg 0.675 195. réteg 0.585 átlag 9.415/17 = 0.554 méter – 134.695-ig
19. szakasz 196. réteg 0.605 201. réteg 1.120 átlag 3.980/6 = 0.663 méter - 138.675-ig,
nem teljesen egyértelmű tehát, hogy felfelé haladva alacsonyabb kőrétegek épültek, bár a legmagasabb kőréteg a legalsó és a legalacsonyabb 125.28 méter magasan van. Megjelenik azonban 138.675 méter magasságban egy 1.12 méter magas réteg.
Ha hinnék abban, hogy a kőtömböket rámpákon szállították (de ebben átmenetileg nem hiszek), akkor azt mondanám, hogy minden világos, ezek a szakaszok a rámpamagasságokat jelzik, és a rámpavégekről a tömböket más módon emelték fel. Az első szakasz azért 19.015 magas, mert az őskőzet dombját építették be, ami lehet hogy még ennél magasabb is volt. Lehet spekulálni, de kéretik a tényadatok figyelembe vétele!
Üdv: Tobiás
Valóban volt szó a dőlésszög változtatásról, de emlékeim szerint azonban a kőtömbök méretének változtatásának is volt statikai fontossága. Sajnos pont ezt a részt nem vettem fel videóra, s természetesen lehet, hogy tévedek, nem pontosan emlékszem. Akinek megvan ez rész, segítsen ki, plíz!
Most irok eloszor, de mielott erre adtam volna fejem atragtam magam a topicon. Zanzasitva: ugy latom, hogy Kiran eleg jo magyarazatot -szamomra biztos- adott a piramis emberi erovel torteno epiteset illeton, bar jelezte, hogy elmelete nem foglal magaban mindent, de a tomeg/ido tenyezo jo kozelitessel elfogadhato bizonyitast nyert. /e cikk utan az alternativok kicsit csendben maradtak.../ A kivitelezessel kapcsolatban meg szolhatna a granit banyaszatrol, szallitasrol. /A banyaszathoz zarojelben annyit, hogy a benedvesitett fa ek hasitja a kovet./
Amit hianyolok - vagy figyelmemet elkerulte- az a piramis tervezese. Probalta mar valaki kozuletek elgondolni, hogy lehet elore tervezni, legyartani a kotomboket, hogy az epikezesen ne kelljen vacakolni veluk, klappoljon minden blokk?? A jaratok toretlenul haladjanak megfelelo iranyba, szogben stb... Tetelezzuk fel, hogy nem volt PC-juk... Lehet, hogy meretaranyos makettel kezdtek es ebbe vajtak a jaratokat, rakosgattak az "epito kockakat" kicsiben, utana ugyanez nagyban tortent? Ki mit gondol a project ezen reszerol?
Az i.e. 10500-as datum, amire soxor hivatkoznak a szellozo jaratokkal kapcsolatban -a leirtak alapjan nem kello kepen atgondoltan- az targyi bizonyitekkal alatamasztava onnan ered, hogy Boliviaban van egy epulet /sajna a neve nem jut most eszembe/ ahol ket oszlop nem "illet a kepbe" de i.e. 10500-as datummal valamelyik napfordulot jelzi. Az Orion rejtellyel kapcsolatban emlitettek meg.
Tobiasnak:
Orulok, hogy elesben kiprobaltad azt, amirol sokan csak beszelnek, hogy mukodik ez vagy az a piramisban. Kivancsian varom a kiserleted folytatasat, hogy legalabb 1 dolgot meggyozoen kipipaljunk mindegy milyen eredmeny lesz a vege!
Ami a NatGeo-os filmet illeti, a szellozojaratban levo ajtoval kapcsolatban az lehetett "csalas is" de nem feltetlenul. Errol ertelmetlen vitatkozni, innen csak az alternativ ill. "foldhoz ragadt" szemlelet fuggvenyeben lehet ertelmezni az eredmenyt. Pl. ha a latottak igaznak bizonyultak akkor ez egy pofon a "maskep gondolkozoknak" ha csalas, akkor nem derult ki semmi es ez nem hajtja az "O malmukra a vizet" addig amig ezt bizonyitani nem tudjak. De van meg 1 ajto, fogunk latni, mondta a vak...
Bocs, ha kicsit hosszura sikerultem, de a topic sem rovid.
Valszeg a dahsúri tört piramisra gondolt, aminek félúton megváltoztatták a dőlésszögét, mert repedezni kezdett (?). Az ott szerzett tapasztalatokat használták fel a nagyobb piramisok építésénél.
Kiváló krétázott fehér kartonból az alábbi modelleket készítettem:
0. Kheopsz kicsinyítés, alapél 22, magasság 14 cm, oldalél É-D-i irányba állítva
1. Kheopsz kicsinyítés, alapél 22, magasság 14 cm, tájolás nélkül elhelyezve
2. Kheopsz kicsinyítés, alapél 22, magasság 14 cm, tájolás nélkül elhelyezve
3. Négyzet alaprajzú gúla, alapél 26 cm, magasság 12 cm
4. Ötszög alaprajzú gúla, alapél 18 cm, magasság 14 cm
5. Ötszög alaprajzú gúla, alapél 18 cm, magasság 16 cm
6. Háromszög alapú gúla, alapél 19 cm, magasság 18 cm
7. Háromszög alapú gúla, alapél 19 cm, magasság 18 cm
8. Kocka 11 cm élhosszal
9. Kocka 9 cm élhosszal
30-30 db élő levelet szedtünk az alábbi 5 növényről: Korai juhar, Ibériai tölgy, Orgona, Jázmin, Csörgőfa (Hólyagfa).
Minden gúlafajtán a magasság harmadában 2-2 hurkapálcát szúrtam át. A testeknek fenéklemeze nem volt, azokat nem légzáró módon, azonos anyagú kartonlapokra csupán ráhelyeztük. A kísérlet 2002.10.17-én kezdődött és 10.24-én fejeződött be egy szentendrei ház mintegy 200 m3 térfogatú, száraz padlásterében.
A testek alapterületén minden növényből 1-1 levelet helyeztünk el, a hurkapálcákon 2-3 levél fért el. A testeken kívül fajtánként 1-1 kontroll levelet fektettünk rá az alaplemezek kilógó részeire.
Egyheti várakozás után a testeket felemeltük és megállapítottuk a kísérlet sikertelen voltát. A belső levelek ugyanúgy pödörődtek, mint a külső kontroll levelek. Legsimább a tölgy levele maradt, legcsúnyább a csörgőfa lett. Tapogatással néhány levélnél úgy éreztük, hogy a belső levelek egy leheletnyivel szárazabbak lettek, de határozott különbség egyáltalán nem volt észlelhető.
Lesz még egy próbálkozásom zártfenekű gúlákkal, de az a gyanúm, hogy a DENEVÉR, POMPOM és SANZI kísérlete során észlelt mumifikálódás csupán a zárt tér eltérő klimatikus viszonyainak következménye volt.
Szomorú üdvözlettel: Tobiás
Ez számomra forradalmian új, úgy történelmi, mint fizikai szempontból.
Tartok tőle, hogy valamit összekevertél.
A Kheopsz-piramis nem csúszott meg, és ameddig a kövek nem csúsznak egymáson, addig a méretük közömbös (és ha már csúsznak, akkor pláne) Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy magának a megcsúszásnak mi köze van a kőmérethez.
A kövek csökkenő méretének a stabilitás szempontjából volt jelentősége. Kezdetben azonos méretű kövekkel próbálkoztak, de az nem vált be, megcsúszott az építmény, ezután rájöttek , hogyha fölül kisebb köveket használnak, az stabilabbá teszi a piramist.
Valójában nem előnyös a kisebb blokkméret, hacsak nem olyan járulékos ráfordításoknál, mint a rámpa mérete.
Kőfaragás szempontjából kifejezetten előnytelen, sokkal több munkával és hulladékkal termelnek ki ugyanannyi hasznos követ, ha kisebb az élméret (ne felejtsük, hogy a dioritbunkós módszernél a melós is beállt a köveket elválasztó horonyba, így ha a kitermelt kő élmérete fél méternél nem nagyobb, akkor tulajdonképpen nem kőfejtőről, hanem súrolóporgyárról beszélhetünk)
Húzásnál a vonóerő elég finoman szabályozható a csoport létszámának változtatásával, mondhatni tökmindegy, hogy ugyanazt a követ 72 ember egy darabban vagy kétszer 36 két darabban viszi föl.
A méretváltozás mellett mágsem mehetünk el szó nélkül, lehetett racionális oka.
Ha pl a kőben olyan rétegződések vannak, amik mentén ha akarom - ha nem akarom, eltörik, akkor ezt figyelembe kell venni. Ez nagy bosszúságnak tűnhet, pedig épp ellenkezőleg, nagyon megkönnyíti a fejtést, nem lenne csoda, ha magkőnek kifejezetten ilyet kerestek volna.
Az, hogy a méret a magassággal nem monoton csökken, mindenesetre azt valószínűsíti, hogy nem a rétegnek a piramisban elfoglalt helye volt a döntő a kőméret szempontjából.
Kedves NevemSenki! A 2415 alatti disszertáció kitűnő anyag Blumrich-kerék ügyben. Matematikája nem embernek való, de egymáson térben gördülő körök mozgásának leírásáról van szó. Kísérjen életutadon az enyém mellett Ezékiel próféta áldása is. Üdv: Tobiás
1., a kerekeket egy fajta lengéscsillapító rendszerként lehetett használni,
2., akadályokat lehetett viszonylag nagy sebességgel leküzdeni (terepjárás),
3., rézsútos, ferde akadályok hatását lehetett csökkenteni,
4., lépcsős akadályokon lehetett vele keresztül jutni,
5., a kerék átmérőjének felénél is nagyobb akadályokon lehetett vele átjutni,
6., frontális ütközések okozta erőhatások elnyelése semlegesítése,
Nemere azt írja, hogy a bibliai Ezékiel-történetet a NASA megvizsgáltatta a konstrukciós csoportjának vezetőjével, Josef F. Blumrich mérnökkel. Ő megfejtette a titkát azokak a kerekeknek, amelyek „…úgy látszott, mintha a másikban lett volna, négy irányban haladtak és nem kellett megfordulniuk, amikor mentek…”. A „kerékben kerék” zseniálisan egyszerű ötlet, amelyet ma Blumrich-kerék névvel a feltaláló húszegynéhány országban szabadalmaztatott.
Kérek információt arról, hogy létezik-e egyáltalán és hogyan működik ez a Blumrich kerék?
Üdv: Tobiás
Most olvastam egy remek cikket a KMT folyóiratban, a címe: "COUNTING THE STONES", alcíme: "How many blocks comprise Khufu's pyramid" by Anthony P. Sakovich.
A cikk arról szól, hogy a szerző aprólékos munkával megmérte az egyes kövek átlagos méretét SORONKÉNT. Ugyanis pl. a legfelső sorokban a kövek már kb feleakkora magasak, mint lent (volt eszük!). Szépen kiszámolta az alapmag, valamint a különböző cellák méretét, és ezeket levonva egy algoritmus segítségével a sorokat alkotó különböző kőmennyiséget összeadva kijött: 3,9 millió!!! Nemám 2,3 mint eddig saccolva vagyon!
Valóban kiesik ... 8-9 órát buszoztam Alexandriából (és vissza uaannyit:-)... de nagyon megérte
Valóban több és valóban több van benne ... + gondolom az idegenvezet?k is sokkal jobbak :-))
A szállásról lehet tudni vmit ... mert azért Egyiptomban érhetik az embert meglepetések ... mindkét irányban
Sziva nagyon kiesik (nem csoda, hogy a perzsák sem találtak oda), az út így is elég feszített tempójú, szerintem a program felér öt sima túristaút programjával.
Természetesen bárki jöhet, nemcsak a hallgatók. Az út ára 90e Ft + 600 USD körül mozog, ebben csak a saját költőpénzed nincs benne, egyébként az utazás, szállás, kaja, az összes belépőjegy minden. Ez első hallásra több, mint az utazási irodák ajánlata, de a tartalom... olvastad, nem kell magyaráznom...
Köszönöm :-)
megnéztem... nagyon jók az utak, különösen az egyiptomi... pont azok az oázisok ahol nem voltam :-))) ... bár nemtom Siwát miért hagyjátok ki ...vétek :-)
A jelentkezéshez nem kell ugye hallgatónak lenni ... ill. tudsz vmit az árakról (nagyságrendet) ill szállás, ilyesmir?l ?
