Hat, atlosan lehet, bar akkor is barkacsmunka... es csak felezi a cellak szamat egy lepesben, mivel gyok 2 oldalu az uj cella.
Jelmagyarazat: sotet piros ahol a meleg tenylegesen atmegy, a rozsaszines meleg cella lezart fele. Ugyanez az eros vilagoskek az ateresztos hideg, a nagyon vilagos a lezart hideg.
Igy nincsenek csovek, de kene tobb kulonbozo meretu faltavolsaggal rendelkezo cellas tomb... hat, nevezheto bumszlinak:)
A 738-as hsz-ba betettem mar egy rajzot, retegenkentire. Cellazva nehezebb lesz rajzolni... es rajottem, hogy azzal is rosszabb, hogy annal a sarok az pang, kevesbe gond hogy kanyarodnia kell a levegonek, de itt meg a cellak egy resze oda vezet, tehat viszonylag hosszu utat kene hagyni a ket atteres alatt.
Ugyhogy lehet hogy inkabb a fraktalszeru gondolkodast kene bevetni... (4x4-bol csinalni 2x2-t tobbszor egymas utan, az tobb de kevesbe durva iranyvaltas).
Na pont ezt talaltam ki en is amig nem voltam netkozelben, de sztem nem lesz bumszli vege, csak tartani kell azt, amit a retegenkentinel, azaz a ket odavezeto cso keresztmetszetenek a duplaja az egesz szerkezet. Probalok rajzolni (en inkabb a takargatassal, ami itt viszont cellankent felezes lesz, nem a haromszogekkel).
Ize, most latom hogy a rajz ugyan az elso felen a sima soronkenti szetvalasztas, de utana meg hatul mar a soron belul is valtakozo van rajzolva.
En a sima retegenkent valtakozo irany esetere irtam (es full teglatest alakra, nyilvan ahogy a kepen van azaz a lezaras nem merolegesen hanem szogben megy hatra, az nem sokat szamit).
Nem. Arra gondoltam, hogy a korábban már kitárgyalt háromszöges szétválasztást kellene alkalmazni duplán, egyszervízszintesen, egyszer függőlegesen. Ebben az esetben nincs semmi hajlékony cső vagy ilyesmi.
Ez kb. ugyanaz, mint amit Mekk mond, ha jól értem. Itt is az első szétosztás a nehéz, amit hajlékony csövek ragasztásával lehetne megoldani pl., ha jól értem.
Hát ez az. Ilyen hajlékony műanyag csöves megoldás nekem is eszembe jutott, de tényleg túl nagy munka lenne, ha egyáltalán sikerülne normálisan megcsinálni. Marad az egyszerű megoldás soronként :-)
Amit egyébként írsz, azt értem, de ezt az meggörbülős ellaposodós levegőszétválasztást (ahogy írtad is már) nem igazán lehet jó otthoni körülmények között megcsinálni (én legalább is nem tudnám). Ezért írtam azt a kétszeri szétválasztást, ami olyan mint a "szintenkénti" szétválasztás az egyszerűbb változatnál, csak kétszer elvégezve egymás után.
Nincs lezárva semelyik. Képzelj el egy sakktáblát: a sötét mezőkön egyik irányba jár a levegő, a világos mezőkön pedig a másik irányba a másik levegő (a gyári rajzon kék/piros). A trükk a levegő kiosztásán/összegyűjtésén van.
A rájövés módja:
képzeld el 3 dimenzióban azt, hogy két egymás alatti sor összes mondjuk piros légcsatornája meghosszabodva és meggörbülve egyetlen lapos légcsatornába gyűlik össze
és ez megismétlődik két soronként
és ezen lapos izék olyan formájúak, hogy közéjük oldalról be tud jutni és el tud jutni a kék légcsatornákig a másik irányú levegő.
"de Peterch kolléga tudni véli a megoldást, ha jól értettem."
Én is tudok megoldást. Kétfélét is.
Az egyiknél olyan formájú, belül üreges, nagyon vékony falú műanyag alkatrészeket kellene készítened, aminek az alakját még több nézetből lerajzolva sem biztos, hogy el tudnád térben képzelni,
a másik megoldásnál pedig minden második négyszögletes lyukba egyeként kellene rögzítened (ragasztanod) valahogyan egy-egy vékony falú kerek műanyag csövet (plusz egyéb bíbelődős feladatok).
Azért írtam, hogy kezdőnek nem lehetséges a megoldás, mert megfelelő műszaki rutin nélkül ez a munka legalább ötvenszer (profinak "csak" tízszer) akkora feladat, mintha készítenél egy egyszerű dupla méretű hőcserélőt kb.ugyanakkora hatásfokkal.
Ha van elég helyed (pl a padláson), akkor szerintem ne pazarold feleslegesen munkaórák tucatjait csak arra, hogy a hőcserélőd minél kisebb legyen.
felesleges munka = kidobott pénz
Ha egy pl 1m x 0,5m x 0,5m-es hőcserélőt (dobozzal, hőszigeteléssel) el lehet készíteni mondjuk 20 óra munkával, akor miért erőlködj 80 órát azon, hogy egy fele ekkorád lehessen?
Hogy falazhatnál be pepitában csöveket, mikor valamerre mindegyikben áramlani kell a levegőnek? Vagy nem értem mit írsz... :)
Én most arra gondolok, hogy két lépésben kellene szétválasztani. Első lépésben pl. jobbra-balra elvezetem felváltva a sorokat, akkor már mindkét oldalon függőlegesen csak meleg ill. hideg sáv van. Utána ezt még kettészedjük és pl. felfelé és lefelé szétválasztjuk. Ekkor a hőcserélő mindkét végén lesz két be- és két kimenet. Viszont az egésznek lesz két bumszli vége.
Ennel ecceru. Ahol a meleg retegek jonnek ki (mennek be), ott a masik retegek be vannak falazva. A masiknal forditva. Ket oszlop pepitaban van tehat lezarva, ketszer akkora kell legyen (elvileg) az ossz keresztmetszet, mint a ket cso keresztmetszetenek osszege.
A masikat meg nem ertem en sem, de meg nem adtam fel:)
Köszönöm a válaszokat, majd még agyalok a problémán, de nem most. Még úgyis van időm, az építkezésem lassabban halad, mint szeretném (a mocskos anyagiak).
Ezt értem, de csak akkor, ha soronként megy a levegő és nem csatornánként oda-vissza. (Egyébként én ellenáramú hőcserélőt szeretnék, nem keresztáramút.) Mert ha csatornánként megy, megintcsak ugyanaz a probléma. Tehát értem azt a verziót is, amit korábban már tárgyaltatok itt a lexannal kapcsolatban, amikor kis háromszögeket kellett kivágni és a sorokat balra-jobbra befordítani.
Nekem csak azzal van gondom, hogy a csatornánkénti oda-vissza áramlást hogyan lehet elvezetni (amikor minden meleg csatorna körül csak hideg van és fordítva, persze ha a széleket nem számítjuk).
Termeszetesen az elejen en is csak nezegettem, hogy hogyan is van megepitve, de pont azert, hogy lerajzoltam a kockaspapirra a dolgot, igy megertettem. A kepen nem latszik a lenyeg( ezert is van patent vedelme alatt), de megoldhato hazilag is. Ha nem akarod torni rajta a fejed, akkor hasznald a Lexant csak reteges hocserelo kent es kesz. Igaz olyankor ketszer annyi kell belole.
Az alulemezeshez tavtartonak barmilyen muanyag lap felszeletelve vekony csikokra, a lenyeg, hogy birja a nedvesseget es ne lehessen osszenyomni.
Hát ez az! A vastag vonalat nem értem. Mindegy, hagyjuk, úgy látszik nehéz a felfogásom. (A többiek értik?) Az alábbi képen sem értem, hogy történik a levegő be/elvezetés. Úgy néz ki, mintha soronként menne a rávezetés, annak ellenére, hogy a kép másik felén a csatornákban felváltva áramlik a levegő.
A hőcserélő hosszára vonatkozóan én is úgy gondoltam, hogy minél hosszabb annál jobb. Alu lemezes hőcserélő távtartójaként mit ajánlasz?
Kockas papiron vastag vonallal elvalasztottad egymastol a ket sorban levo azonos kamrakat? Ha igen, akkor pedig latnod kellene a megoldast.:)
Nem jol erted. Pont arrol irogatunk itt tobben is, hogy a mindennapi gyari hocsereloknel nagyon kicsik a hoatado lapok meretileg es nem feluletileg osszessegeben, igy a levego tulgyorsan atjut a lemezek kozott. A minel magasabb, karcsubb hocserelok pont arra hivatottak, hogy kizarjak a plusz beavatkozas szuksegesseget a minuszos kulso homersekleteknel. A hoatado feluletek nagysaga es az idotartam amig a levego athalad koztuk a fontos. De ez csak az en velemenyem, mert nekem ez jott le a rendszeremnel szerzett tapasztalatok alapjan. De erdekes, mert a Paul (muanyag hocserelos) es a Bartosz is igy gondolkodik. Biztosan tudnak valamit.:)
A lexannal kapcsolatban nem értem amit, írtál. Na mindegy, töröm még a fejem. Azt látom problémásnak, hogy úgy elvezessem jobbra-balra vagy föl-le a csatornákat, hogy azok ne keresztezzék egymást.
A második válaszodat nem tudom, jól értettem-e: ha már pl. 2m magas a hőcserélő, nagyobb az esély a ráfagyásra? A lemezek egymástól való távolsága mikor ideális? 5-6 mm már túl sok?
A megoldas adja magat, ha kockaspapirra lerajzolod, hogy melyik csatornaban merre aramlik a levego, majd vastag vonal segitsegevel elvalasztod egymastol a kamrakat es utanna az elvezetoidomot ugy alakitod ki, hogy minden masodik csatornabol gyujtse egyoldalra. Igy egy lap segitsegevel ket laprol gyujtod ossze az azonos iranyu csatornakat. Kicsit babra melo igy SK keszitesben, de a gyarinal eleve ugy keszitik a csatlakozo elemeket, hogy ezt tudja.
Oka az tobb is van. Tokeletes hoatadas(kondenzalodas), magas hatasfok,+ fuggoleges szereles a fagyvedelem fontos resze. Nem kell a ventik vezerlesevel kivedeni a rafagyast,nincs szukseg talajregiszter kiepitesere sem, mert itt jol tervezett hocserelo eseteben ez a veszely nem all fenn:)
"A kivitelezes lehet tablankent aramoltatva es lehet csatornankent oda - vissza aramoltatva."
Szia!
Hogyan lehet megoldani a csatornánkénti oda-vissza áramlás alkalmazásánál a levegő be- ill. elvezetést? Akárhogy töröm a fejem, nem tudok kitalálni rá megoldást.
Más. Lemezes hőcserélő esetén csak 1-1,6 m-es hosszokról beszéltek. Van ennek valami oka a hely szűkösségén kívül?
Másképp mondva: szerintem ha lenne elég hely+pénz derékvastagságú, tükörsima belső felületű és lágy ívekkel vezetett légcsövezésre (és ehhez illeszkedő köbméteres hőcserélőre és egyéb alkatrészekre), akkor a ma megszokott 80-150 helyett talán 20-40 watt elektromossággal is üzemelhetne egy családi ház szellőztetése. De ilyenkor mindig megszólal az ébresztő óra...
Csatlakozom az előttem szólóhoz: a kanyar az kanyar és a fékező hatása szerintem nem lesz jobb/rosszabb, ha előtte/utána következik egyenes szakasz vagy sem. Ez nem autópálya, itt az egyenesekben nem "gyorsul fel" a levegő ;)
Viszont annyiban hasonlít az autóútra, hogy az olyan kanyarnak kisebb a fojtó hatása, amit (ha a levegő autó lenne) nagyobb sebességgel lehetne bevenni (remélem értehető vagyok). És a kanyar kialakításánál úgy kell elképzelni, hogy a levegő nem egyetlen autó, hanem sok ezer pici autó egy száz sávos autópályán és lehetőleg egyik sávban haladók se kényszerüljenek erős lassításra/torlódásra :)
Persze legtöbbször nem az ideális ív, hanem a hely (pontosabban annak hiánya) határozza meg a kanyar milyenségét... ilyenkor kell néhány extra watt a ventilátorba, ami átnyomja a sok "kisautót" bármilyen éles kanyarokon.
Épp a minap láttam egyik gyári katalógusban a csőelemek nyomásveszteségét. Abból kiindulva idomonként egyértelműen számolható, tehát kb. mindegy, hogy 2db 90 fokos között van-e egyenes. Ami érdekes volt, hogy a 2x45 fok ellenállása nagyobb, mint 1x90-nek.
Amit inkább néznék, ha van választék a gyáriakban, hogy a 90 fokos idom minél hosszabb ívű legyen. Bár lehehet hogy egyszerűbb egy picit nyagyobb nyomású motort használni, mint a csövekkel szórakozni.
Hajtogatás: nálam 180°-ban kellene. Ez gondolom erősebb ventit igényel. Mi ilyen esetben a jobb megoldás:: hajtűkanyar-szerűen egyből visszafordulni, vagy mondjuk 1m után?
