Sziasztok!
Nem mondom van egy pár hozzászólás:))
Az enyém itt van bővebben!
http://www.nexus.hu/anomalia/
Rövidebben:
Minden jel arra mutat, s némi elhanyagolt tudományos bizonyíték is, hogy az El Gízában található építmény együttest, nem építhette Hafré. Ahhoz ugyanis legalább 2500 évesnek kellett volna lennie.
A kőkorban meg ugyanmá ki a franc épít egy hegyet?
Van itt szaki a vonalban?
Megmondhatná nekem, hogy Mikor szakadt át a Gibraltár.
Mellesleg érdekes lenne ha a Nilus völgy akkori lakóinak egy lehetséges vízözön határát is előre kitűzte volna.......?
Na mert ugye ebben az esetben még nem volt delta, és az építmény majdnem a parton lett volna. De legalább is az utolsó biztos szikla alapokon.
Aki a meséket kinőtte az gondolkodik.
S akkor se bántsd ha másképpen.
Udv:
Csekk
A szetrepedes jogos.
Kisse oftocsik, de a sivatagosodasrol epp az jutott eszembe, hogy szinte mindenhol ahol regen nagy kulturak voltak ma sivatagok vannak (egyiptom, mezopotamia, gobi - aranyut, kozep es delamerikaban is vannak partmenti sivatagok) . Folyton puszticcsuk ami van?
- Azért nem egyben zsaluzták ki az egyes szinteket, mert
1 A sivatagban ugye nagyon nagy a hôingadozás, minek következtében a kô (is) tágul / összehúzódik, ezért az építményeken ún. dilatációs hézagokat szoktak építeni, magyarul megszakítják a szerkezet folyamatosságát, hogy az a hôtágulás következtében szabadon mozoghasson. A mai modern épületeknél, amelyek vasbetonból (pl.) épülnek, a dilatációs hézagokat maximum 40 méterenként kell kiépíteni. Itt figyelembe kell venni, hogy a vasbetonban a húzóerôket is felvevô vasbetétek találhatók. a feltételezetten öntött kövekben ilyen nincs, ezért azokat ha túl nagyra építik, akkor megrepedeznek.
2. Hadd ne részletezzem, milyen porblémákat vetett volna fel egy több mint száz méter hosszú zsalu elkészítése. (Pontosság, anyagigény, OLDALNYOMÁS elviselése, stb.)
3. Kisebb zsalukkal jóval gyorsabban lehet dolgozni, könnyebb azokat mozgatni, újra felhasználni, stb. (Ezért építik a házakat téglából, blokkokból, panelból, stb. -- modulrendszer!)
4. Egyes mészkövek PONT ÚGY néznek ki, mint az elmúlt évezredben használt mészhabarcsok hosszú kötés után. Meg lehet nézni. Ja, és nem csak pont úgy néz ki, de kémiailag is pont olyan. Meglehet, ezt mindenféle izotópos móccerekkel meg mittoménmivel ki lehet mutatni, errôl nem tudok, de most csak hipotézisekrôl beszélgetünk, nem kinyilatkoztatok, csak találgatok...
- Lehet, hogy azért nem ábrázolják az öntést korabeli képeken, mert az új technológia fefedezésének lázában égô GYŰJTÔK azokat bizonyára elkapkodták. No meg ha akadt 1-2 olyan kövecs, amit úgy húzkodtak oda, az bizonyára látványosabb dolog volt, mint a zsaluzás. Vagy mittomén.
- A mészégetés porblémájára: Ha engem bíznának meg a szervezéssel, akkor valószínűleg a kész meszet szállíttatnám oda nem a mészkövet, meg az égetéshez szükséges fát. Tizedannyi munkából megúsznám. Persze az is lehet, hogy a helyszínen bányászott mészköveket égették ki, így megmagyarázható, hogy azok hova tűntek. Oszt az is tudott, hogy a Szahara keletkezése többek között annak tudható be, hogy a hajdanán annak területén élô, fejlett fazekasággal rendelkezô kultúra kiirtotta a valaha ott található hatalmas erdôket, mert elhasználták a fát a cserépégetéshez. (Ezzel nem is tudom mit akartam mondani:)
- Továbbá az öntéshez minden adott volt: homok, víz, és valami cementitanyag (nem mész), amit állítólag a közelben lehetett bányászni.
A kövek oldalára szerelt, azokat kerekre kiegészítô "szánok" ötlete szvsz zseniális. (Most jó?)
50 tonna? Eddig 2.5 tonnasakrol volt szo, ami az atlag es ami a legnagyobb reszet adja a piramisoknak. Egy 50 tonnas kovet nem tom hogy ratktak fel, de ha nem nagy szamban kell akkor az egeszen mas problema, mint amirol most szo van, hogy ilyen mennyisegu (2.5 tonnas) kovet hogy tudtak oda eljuttatni.
Mig az egyiknel maga a suly jelenti a problemat a masiknal a logisztika is. Ugyhogy dontsuk el, hogy eppen melyikrol beszelunk.
Ha "csak" 1-2 50 tonnas kellett, ahhoz alkalmazhattak fegorgoket is. Az emeles mar passz.
A vizzel emeleshez senkinek nincs hozzafuznivaloja (erthetoen irtam le?)?
Mar egyszer itt a topicban valahol leirtam, hogy az iszappalya, meg minden egyeb rampas megoldas nem jon ossze, mivel annyi fold es homok nincs az egesz Egyiptomban, amennyi ahhoz, kellett volna, hogy felcsusztassak a koveket, csak a rampanak nagyobb lenne a tomege, mint az egesz piramisnak!
Ezenkivul az usztatas kerdesehez: Eskuszom, hogyha valaki csinal fabol, novenyi inakbol egy tutajt, szerzek neki 50 tonnas kovet, rahelyezzuk a Duna vizere es meglatjuk, hogy elmerul e vagy nem. Azert ezt az usztatast en megneznem!
1. Azert mert Khufut gyuloltek, az meg nem ok, plane a farao eleteben nem ok, hogy ne vesse bele a nevet a piramisba.
2. Hol a kincseskamra?
3. Miert nem volt a szarkofagnak fedele? Ha volt hova lett?
4. Hogy a fenebe vagtak ki egy granittombbol az allitolagos szarkofagot? Az olyan sima, mint a salamonon az a bizonyos testresz. Ma egy ilyen granittomb kivesesehez es lecsiszolasahoz minimum HILTI es vidia kell. Akkor hogyan csinaltak tessek mondani? Bronzkessel?
4. Igen lehet, hogy hibaztam. A kinai Fal gyozott. 1:0.
Mindez (sok más is) benne van az általam korábban ismertetett könyvben. Kéretik minden k. résztvevônek elolvasni. Elgondolkodni, majd azután nyilatkozni.
Az utóiratodra reagálva ("Csak akkor születtek a nagy dolgok, mikor bátrak voltak, akik mertek..."), ebben teljesen egyetértünk.
Vagyis, én hiszek az Ember okosságában, találékonyságában, tehetségében, erejében, bátorságában. (Azért írtam nagy betűvel, mert ez természetesen nem minden egyedre teljesül.) Némileg önmagunkkal szemben tűnik megalázónak, ha mindig a deus ex machina megoldásban gondolkozunk.
(Mivel az utolsó 100-150 év fejlődése a tudományban és a technikában exponenciális, robbanásszerű, most is fel lehetne tételezni, hogy mindez idegen beavatkozás következménye. Én azonban mégis úgy gondolom, hogy ez a fejlődés az emberiség közös műve, a hihetetlenül komplex eszköz, az emberi agy révén.)
Kedves Mr Spock!
A PI ne ügy. Az alapja az egyiptomi földmérés. Ehhez ugyanis egy hengert használtak fel, a körbefordulását számlálva mérték ki a távolságokat. A kerület és az átmérő összefüggése tehát fontos volt számukra, rájöttek hogy arányosak, arányszámuk PI.
Az sokkal érdekesebb, hogy Platón beszámolóiban az egyiptomi papok azt mondták, hogy a tudásukat valakiktől kapták. De hogy kitől?
Mi van, ha az egyiptomiaknak a szog volt a fontos, igy a PI csak veletlenul adodott?
Mint korabban emlitettem, ha CSAK ez lenne az egyetlen rejtely, a veletlen szerepe meg elfogadhato is lenne, de a PI csak egy a sok megmagyarazhatatlan reszletkerdesek sorozataban.
andzsin: Az iszappálya lehet, hogy humbug, de akkor mivel magyarázod a Mirgisszai iszappálya leletet amit ki is próbáltak (nem tudom pontosan hogyan működik, pontosan milyen, de van, és film is készült róla (nem láttam), de komolyabb könyvtárban biztos van adat) és a Thothotep-sir képét amelyen ábrázolták a pálya használatát ?
Te is ezzel a kőöntéssel jössz, le irjam negyedszer is amit pont a te hozzászólásod előtt irtam le harmadszor?
aztán:
"Fold legnagyobb koepitmenye" nagyobb mint a kínai nagyfal?
Alapvető dolgok.
1. Volt ott azért egy-két építmény a nagypiramis előtt. Arra több bitonyíték van, hogy folyt ott építkezés , arra nincs, hogy nem az egyiptomiak építették.
2. Hemiunu hercegnek úgy látszik voltak újszerű elképzelései.
3.,4.,5. Kheopsz uralkodását az utókor gyűlöletesnek időszaknak tartotta. (ebben gondolom a megalomániás épitkezés is közrejátszott :-) ezért az utódok nem szívesen emlékeztek meg róla (ezért is tudunk keveset az időszakról), egyrészt azt is el tudom képzelni, hogy 50,100,200 év múlva nem rehabilitálták, hanem kihajították a piramisból, nem lehetetlen, sőt valószínű lehet a következő elmélet:
Azt tudjuk, hogy a fáraó igen fiatalon megpunnyadt, mi van, ha a belsőbb köröknek is tele lett vela a saruja és kupánvágták a főnököt (talán újabb ötletei voltak :-) , mi van ha a piramist felépítették, de soha nem fejezték be, mi van ha Kheopszot nem is temették oda? Esetleg később egy-két önkéntes mégis festett valamit a piramisba, ha már ott van, de már Khufu nevének helyesírását sem tudták pontosan.
Persze ezt csak most találtam ki, de ez is lehet egy prózai magyarázat a pontjaidra.
p.s. Ha mindíg figyelmen kivül hagytuk volna a tudomány állításait, akkor vajon hol lennénk?
Nagyon erdekes a topic, meg nem vagyok teljesen begyepesedett materialista, de nehany eszrevetelem van:
1. A PI
Tobben irtak, hogy a oldalak dolesszoge akkora, ahol a homok meg tartja magat es nem dol le. A PI pedig valahogy az oldalak es a magassag aranyabol jon ki .
Tehat van egy derekszogu haromszog, ahol az befogok aranya PI, es az egyik oldal doleszszoge az a bizonyos szog. Na most ilyen haromszog 1 van, tehat ha a szogre jatszok akkor is ilyan haromszoget kapok es ha az oldalak aranyara, akkor is. Mi van, ha az egyiptomiaknak a szog volt a fontos, igy a PI csak veletlenul adodott? Az, hogy ne doljon le a piramis megiscsak elfogadhatobb magyarazat, mint a PI bekodolasa.
2. Ontes.
Ha ontest alkalmaztak, akkor miert nem ontottek ki a teljes szinteket, miert kellett kockakat onteni. Mas se kockazunk meg kirakosozunk, hanem bezsaluzzuk aztan kiontjuk betonnal.
3. Szallitas.
Szerintem nem figyeltek elegge a viz jelentosegere. Egyiptom a nilusra epult, ugyhogy a viz eleg kozponti dolog volt az eletukben. A vizen (csatornan) siman szallithattak a koveket vizszintesen. De a vizet felhasznalhattak fuggoleges mozgatasra is. Gondoljatok a zsilipekre. Hatalmas hajokat emelgetnek azzal, hogy vizet ontenek a zsilp belsejebe es az felemeli a hajot. A viz megemelesehez pedig mar regota letezik az a szerkezet, ami egy cso, es benne egy spiralfeleseg. Ha ezt kicsit megdontos es elkezded tekerni a spiralt, akkor az emeli a vizet.
Lehet, hogy epitettek a piramisok oldalahoz ilyen kemeny szerusegeket, amikben a viz emelte a koveket, Ha nem egyben akartak a 100m-es tavolsagot athidalni, akkor szetdarabolhattak a kemenyt tobb kis reszre ilyen lepcso alakban, es ezutan a kemenyek keszulhettek egyszeru teglabol is. Egy dolgot nem tudom hogy kellene megoldani: alul be kell tenni a kovet, tehat kell egy zarhato ajto, ami aztan kibiraja azt a nyomast.
azert nem reagaltam eddig, mert belecsapott a villam (kosz Zeusz) a telefonkozpontba, ugyhogy innen a munkahelyemrol az egesz rendszer kaputt volt. A tobb munkafazis sem magyarazat, mert a koveket valahogyan akkor is fel kellett cipelni, ha sorban allnak a rampan a kovekkel, akkor sem tudnak 2 percenkent egyet a helyere tenni, mivel azokat egymas utan kellett elhelyezni.
korx:
az iszappalya elmelet egy humbug, ahhoz, hogy az 50 fokos melegben ne szaradjon ki a tobb kilometer hosszu palya naponta tobb ezer embernek tobb szazezer liter vizet kellett volna szetlocsolnia.
Az egyetlen meg altalam is elfogadgato megoldas az a helyben ontes, bar ez is santit, mert az osszes anyagot oda kellett cipelni es ha utana szamolunk ez is gazos lesz.
Azert gondoljatok bele: 6millio tonna, a Fold legnagyobb koepitmenye, a koveibol 30cm vastag es 3 meter magas falat lehetne emelni egesz Franciaorszag korul, a meszkofedolapokbol (amiket ma mar nem latni) epult meg a kairoi nagy mecset, a fellegvar egy resze...stb. tehat iszonyu mennyiseggel van dolgunk.
Egyesek alapveto dolgokat nem hajlandoak figyelembe venni:
1. Nincsen elozmenye a Nagy-Piramisnak. Khufu apja, Sznofru piramisa (a tort piramis) sokkal kisebb mind mereteben, mind koveiben, teljesen mas a felepitese. Tehat az alapjan a tudasanyag alapjan az egyiptomiak nem tudtak felepiteni a Nagy-Piramist!
2. Mi a feneert tortek magukat hogy letrehozzak ezt az egyedulallo csodat, amit Nagy-Galerianak hivnak? Sehol mashol nincsen ilyen. 8 cm-kent beljebb tolt falak, tobb tiz tonnas fedokovek. Ha csak sir lett volna, akkor sokkal konnyebben is megoldhattak volna.
3. Kheopsz egy nyamvadt kartust sem irt bele a piramisba. Ami ma benne van az kesobbi hamisitvany tobb okbol is:
- hibasan van Khufu neve irva,
- olyan hieroglif irassal van irva, amit akkoriban meg nem ismertek,
- a festekanyag, amivel irtak, azt meg akkor nem ismertek.
4. Ha sir lett volna a kiralykamra szarkofagja, akkor egy rendes szarkofagnak teteje is van. De ezt mar Al-Mamun sem talalta, aki eloszor nyomult be a piramisba. Hol a teto, amely nagyobb mint az odavezeto bejarat? Nehogy azt mondja nekem valaki, hogy a bronzkeseikkel daraboltak fel a tobb tonnas granitfedelet!
5. Es egyaltalan hol van a mumia? Semmi nyoma! Hol van a kincseskamra, amit minden piramishoz epitettek!
Ezekert a nyomos okokert mondom azt, hogy a gula nem Khufu idejeben epult.
Egyebkent nehany uj keppel is gazdagodott a honlapom:
www.extra.hu/andzsin
P.S: a tudomany allitasait meg nem kell mindig idecitalni, mert ha csak ez alapjan neznenk a vilagot akkor meg valyogviskoban laknank es fugefalevelben jarnank. "Csak akkor szulettek a nagy dolgok, mikor batrak voltak, akik mertek..."
CooCooFooZoo: Mit értesz a "állandó ciklusokban élő, és az időt nem számegyenesnek tekintő egyiptomi kultúra" alatt?
Továbbra sem értem, hogy miért favorizáljátok ezt a _kőöntési_ dolgot, nem gondoljátok, hogy ha így lett volna akkor:
1. nem lehet azt olyan bonyolult dolog kimutatni, hogy egy követ öntenek vagy faragnak, ha öntötték volna csak publikálta volna valaki ezt a tényt.
2. Miért van az, hogy több falfestményen az ábrázolják, hogy huzkodják a köveket, de egyen sem, hogy öntik.
3. Hová rakták azokat a kibányászott kőtömböket amelyeknek a helye ott virít a kőbányákban, ha nem a piramisba? (a folyóba dobták, hogy megtréfáljanak minket?:-)
Úgy látom amiket én írtam azt senki nem olvasta el :-(
Harmadszor is leírom: A belső kamrák és a külsű borítés kivételével a piramis mészköveit HELYBEN bányászták, ez tény.
Minek öntögettek volna (korábban felhívta valaki a tényt a mészégetéshez való fa hiányára is (a fát ugyanis importálták)), ha ott volt helyben.
1 ember reagált a közölt linkre is, amelyben leírt ötlet új megvilágításba helyezi a kő gyors mozgatásának lehetőségét)
Kicsit lehetnétek figyelmesebbek is, mások irományai iránt mert ez igy olyan mint a süketek párbeszéde.
Lássunk egy példát: ha Te építési vállalkozó vagy, és beállít egy ügyfél, hogy a Holdba szeretne lépcsőt építtetni, akkor Te nem vállalod a megbízást: kultúránk alapelemei azok az ismeretek, amelynek alapján lehetetlennek találnád teljesíteni a megrendelést. Ha ugyanez az ügyfél felhőkarcolót akarna, minden további nélkül vállalnád, mert _tudod_, hogy meg lehet csinálni. A piramisépítés ugyanilyen evidens lehetett az egyiptomiak számára, azaz tudták, hogy meg tudják csinálni.
Ráadásul valami azt súgja, hogy ők nem egy számegyenesként tekintettek a saját kultúrájukra és tudásukra -- velünk elletétben. Mi a tudást úgy éljük meg, hogy "fejlődik", azaz pl. tíz év múlva, ha addig sok részfeladatot megoldunk, ember utazhat a Marsra.
Egy nem fejlődéscentrikus építőmester gondolkodásmódjának az ismerete sokat segíthetne a piramisépítés titkainak megközelítésében. Mi mindig az megszerzés-feldolgozás-elkészítés-mozgás technológiai kombinációjában gondolkodunk, holott ez nyilván nem az egyetlen lehetséges felfogás, csak számunkra annyira alapvető, hogy nem is próbálkozunk mással. Ebből a szempontból pl. fargo kőöntési elmélete egészen kiváló, mert teljesen más elveken nyugszik: minimális mozgatással számol és egyszerűen zseniális, hogy magát a követ valójában az "idő" készíti el. Egy ilyen technológia gondolkodásmódja remekül illik az állandó ciklusokban élő, és az időt nem számegyenesnek tekintő egyiptomi kultúrához.
Kissé offtopic leszek. ;-))
Egy gondolat bánt engemet...
Tegyük fel, hogy a piramisokat némi "isteni" csoda hathatós segítségével építették fel. Mit változtat ez a helyzeten?
Nem értem egyébként, hogy pl. fegyver lobbynak miért érdeke az eltusolás? Neki éppen az lenne az érdeke, hogy legyártson, eladjon egy rakás ócskavasat, amivel megvédhetnénk magunkat az idegenektől, bár lehet, hogy attól félnek, hogy ettől megváltozna az emberekbe szugerált ellenségkép és békésebb lenne a föld élete...
ps: készítek majd egy weblapot az itt elhangzott pro/kontra véleményekből, aki esetleg nagyon kopirájgtosnak érzi a gondolatát, az szóljon julius 1-ig.
Megdöbbentesz(:-(((. Én ezt írtam:
"Ha most fontos tűnne nagyobb piramist építeni, mint a régiek, valószínűleg hamarosan találnánk rá módszert."
Te meg így értetted:
"A 20. szazad emberenek nagy altalanos tevedese ... minden lehetseges, csak meg kell probalni"
Tényleg nem érzed a különbséget?!?
.de azért ne becsüljük le az ókor innovációs képességeit...
A problema nem a le vagy felbecsulessel van, hanem a megertessel. Becslesrol csak akkor lehet mar szo, ha tudnank hogy mit csinaltak (a vegeredmenyen kivul).
Kedves CCFZ,
Nagyon erdekes gondolat, csak nem tudom hova tenni.
Arról hallottatok, hogy az állati eredetű "alkatrészek" korom nélkül égnek?Vélemény?
Az sincs megmagyarazva. Arra, hogy belul levo falfestmenyeket ugy megcsinaltak, hogy egy molekulanyi szenmaradvany nem maradt hatra. A tukros magyarazattal valo kuszkodes is hozzasorolhato a "kinban fogant" magyarazatokra. Mint minden mas ezzel a temaval kapcsolatban.
Kedves DcsabaS_
Ha most fontos tűnne nagyobb piramist építeni, mint a régiek, valószínűleg hamarosan találnánk rá módszert.
A 20. szazad emberenek nagy altalanos tevedese. Evezredeken keresztul, vagy legalabbis a kozepkor tajan, az emberiseg nem volt hajlando elfogadni/elhinni semmi ujat. Ez kozismertte valt, es jogosan el lett itelve. De a 20. szazad nagy technologiai eloretorese magaval hozott egy uj szemleletet, miszerint "minden lehetseges, csak meg kell probalni". Ami enszerintem legalabb annyira hibas, mint a kozepkori "semmi sem lehetseges" hozzaallas. Most van valami problema, azonnal "oh, csak fel kell talalni es kesz". Az hogy meg nincs feltalalva az senkit sem zavar.
Én is csiszolgattam a magam gondolatain; nevesül még mindig azon töprengtem, hogy milyen úton lehetne megközelíteni az építők gondolatmanetét, hogy az övékhez hasonló megoldásokra jussunk. Nekik ugyanis valamiért triviális volt, hogy ki tudják találni a piramisépítés módját, mi meg csak itt találgatunk.
A különbség az ismeretek egymásra épülésének a rendszerében van. A mi elméleti alapismereteink sokkal részletesebbek -- ez alatt azt értem, hogy apróbb egységekig térképeztük fel a világot. Az ő elméleti alapismereteik valószínűleg sokkal jobban épültek a tapasztalatokra, és a világot az észleleti szintükhöz képest térképezték fel, nem a világ egészének alábontása jeletette a tudományos kihívást, hanem pl. egy konkrét feladat globális (technikai, művészi, vallási) megoldása -- ilyen feladat lehetett a piramisépítés is.
Azt gondolom tehát, hogy azok járnak jó úton, akik nem az egyes részfeladadatok megfejtésének irányából indulnak el, mert ez nem afféle XX. századi projekt-puzzle, hogy kis darabokból összeállítható az egész. Ők biztosan nem így dolgoztak: más alapokról, más céllal, más gondolkodásmóddal tekinettek a feladatra.
Más kérdés, hogy fogalmam sincs, hogy lehetne leképezni vagy érthetővé tenni az ő hozáállásukat.
Bocs, hogy beleugatok, de mi van, ha az iszappálya nem is iszappálya volt, hanem csatorna, vizzel! Mert akkor már jelentôs távolságokat lehetett volna könnyedén áthidalni... Egyiptom sokféle fejlett technológiával rendelkezett; s ha már görgôkrôl van szó, azt bronzból is kovácsolhatták, de teljesen valószínűnek tartom a fa beszerzését a fôniciaiakkal folytatott kereskedelemben. A balzsamozáshoz és az üvegkészítéshez szükséges hamuzsírt is fôniciai hajósok szállították az egyiptomi birodalomnak... A kövek kiöntése sem rossz, csak annál a mészégetéshez szükséges fa komplikálja a dolgot. A kövek fölemelése valószínüleg a piramis körül kiépített (talán kôlapokkal kirakott), rámpa segítségével, ugyanazzal a görgös módszerrel történhetett, így valószínűleg több oldalról folyhatott az építkezés egyidejüleg. Ember volt bôven...
Más: Várkonyi Nándor könyve egyike volt a kedvenceimnek...
Däniken: rohantam a moziba megnézni a filmjét a hetvenes években. Azután sok mindent a valóságban is láttam; pl. azt a Däniken által rakétahajtóműnek nevezett 3 "fúvókájú" tárgyat, amirôl kiderült, hogy agyagból készült rituális dob... Vagy a palenquei
"űrhajós" domborművét, ami a valóságban már nem tünt olyan misztikusnak. Valaki említette Montealbant. Jelentem, hogy sisakos űrhajós ábrázolással a helyszínen nem találkoztam! Csakúgy, mint a mexikói piramisokon a plasztikus ormány-ábrázolás sem elefántormány, hanem fallisztikus szimbólum...
A topic, az viszont nagyon jó...de azért ne becsüljük le az ókor innovációs képességeit...
Üdvözlettel: Sp
Látom, itt mindenki aszfaltozott utcában lakik! Ugyan, gondolkodjatok már el azon, hogy mi a csuda lehet a magyarázata annak, hogy miért csúszik annyira egy mondjuk 2.5 tonnás kisteherautó, aminek a kerekei alatt sokkal nagyobb a nyomás, és ráadásul mintázata is van a gumiabroncsainak, hogy ne csússzon, ha agyagos-sáros talajon kéne mozognia! Vagy olyan ez, hogy "Ha akarom azért se csúszik!" ? Akkor csak azt kell akarni, hogy ne csússzon! :o))
fargo: Hogy pontosan mit is ért a könyv az iszap alatt nem tudom, állítólag volt a Spektrumon egy dokumentum film is erről a leletről és a tudosok vidáman hozkodták a köveket, sajna én nem láttam.
Lehet, hogy az öntéses módszer neked rulez, de mint írtam -már kétszer-, a piramis köveinak nagyrészét helyben bányászták, megbízható források szerint.
Egy 1 köbméteres kôkockát bátran kinevezhetünk 2.5 tonnásnak, a kôzetek fajsúlya általában 2.2-2.7 t/m3 között változik.
Az iszapot, amennyiben túl híg, igenis kiszorítja maga alól a kô, de legalábbis a víztartalmát, így az már nem mint iszap, hanem mint ragasztó működik. Az megint más, hogy az iszap nem egyenlô a vizes homokkal.
Nem tudom, van-e itt valaki, aki dolgozott téglával meg malterral, de ha igen, akkor igazolhatja, hogy a híg malterra helyezett téglát elég kicsit megütögetni a kôműveskanál nyelével, hogy alig mozdíthatóan rögzüljön a habarcsban. Szerintem egy 2.5 tonnás kô iszapra helyezve olyan masszívan odatapad az aljzathoz, mintha technokollal ragasztották volna le. Arról nem is beszélve, hogy a tűzô egyiptomi napon az iszap kb fél perc alatt szárad keményre.
Nekem még mindig az öntött módszer rulez, a következôk mián:
- Csak a kövek felét kell zsaluzni, sakktáblaszerűen, a másik felének az elsô adag kô szolgál zsaluként. Ez megmagyarázza a nagyon pontos illesztést is. Sôt, ha az elsô sor, késôbb zsaluként használt kô oldalát beolajozzák, a második körben öntött kövek nem is gyógyulnak egybe velük, így megoldott a dilatáció is.
- A félig megszilárdult kövek oldalát nagyon könnyű megmunkálni, akár fa eszközökkel is -- így maximális méretpontosság érhetô el minimális munka árán. A kövek kötését remekül lehet gyorsítani szénmonoxid adagolásával is. Ez nagyon egyszerű, valami sátrat kell emelni a kô köré, majd abban fémkosárban izzó (fa)szenet égetni -- nemrég még alkalmazott, igazi szocreál móccer...
- Sokkal könnyebb a helyszínre juttatni az építôanyagokat (homok / víz / kötôanyag) emberi léptékű (mondjuk 30-60 kilós), kezelhetô csomagokban, mint 2.5-50 tonnás darabokban. Logisztikailag is könnyebben megszervezhetô.
Megkérdeztem egy hajdani építôipari kémia tanáromat, azt mondja, hogy kellô idô alatt a homok homokkôvé, a hagyományos meszes habarcs mészkôvé alakulhat. Vagy katalizátor (CO) vagy nagy nyomás szükséges hozzá, esetleg valami kötôanyag.
Mint hajdani építésznek és kivitelezésben is dolgozó szakmabelinek, nekem a helyszínen öntés tűnik a legkézenfekvôbbnek.
SZVSZ sokkal kevesebb kérdést vet fel a monolit technológia, mint a messzirôl történô emberfeletti cipekedés.
A népességre sajna nem találtam adatot.
Viszont a fákról igen.
Nos egyiptomban nem nagyon volt fa, viszont már az Óbirodalom idején is kiterjedt kereskedelmet fojtattak a föniciai tengerparton levő Büblosszal és rajtuk keresztül Ázsiával. A fát Libanon hegyeiből importálták.
Írod:
"Az, hogy a Keopsz piramis alapkerulete es a magassag*2 kozotti osszefugges PI (3.14), az a mai hivatalos magyarazatok szerint a veletlennek tudhato be."
Ez lehet véletlen, lehet egy szándékos dolog nem szándékolt következménye és lehet tervezés eredménye is.
Kérdezed:
"Milyen technologiakat?"
Hogy-hogy milyeneket? A hajóépítéstől a tűzgyújtásig mindennek volt valamilyen technológiája, amit nem kell kitalálni mindúntalan, hanem a generációk átadták egymásnak. Épp az a civilizáció lényege, hogy az ilyen technológiai ismeretek különös jelentőséggel bírnak és annak megfelelő becsben is vannak tartva.
Írod:
"De enszerintem az emberiseg tartozik maganak azzal, hogy feltegye maganak a kerdest:"de ha ez ennyire nyilvanvalo, kepesek lennenk ezt mi most reprodukalni 4000 evvel kesobb, 4000 evnyi tobb tapasztalattal?"
Az emberiség általában olyan kérdésekbe öl energiát, amelyek valamiért fontosnak tűnnek. Ha most fontos tűnne nagyobb piramist építeni, mint a régiek, valószínűleg hamarosan találnánk rá módszert.
Az sajnos nem igaz, hogy a mi tapasztalataink mindenben teljesebbek lennének, mint a régieké. A haszontalanná vált ismeretek "felezési ideje" civilizációs téren sokkal rövidebb, mint pl. a genetikai információké.
