Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Én csak onnan emlékszem, hogy akkoriban minden héten többször is utaztam Bp-Szeged között, gyakran fent a gépen. És egyszer kerülő útirányon át jöttünk fel Bp-re.
Lehet, már nem emlékszem pontosan. Azt akkoriban mesélték az irányítók - talán még a Baross téren voltak, nem a mai helyükön -, hogy eredetileg robbantást terveztek, de az annyi előkészületet és olyan hosszú vágányzárat igényelt volna, hogy végül a híd szétharapása mellett döntöttek. Már csak a dátumot kéne tudni.
Nekem úgy rémlik, valami korlátozás volt a forgalomban, de teljes vágányzár nem. Az viszont biztos, hogy a bontás hétvégén történt és talán a karácsony előtti időszakban, csak nem tudom, melyik évben. :(
Több szakaszban enyészett el. Először a lajosmizsei vonal feletti szakaszt és a felvezető rámpát bontották el, végül évek múlva maga az íves beton híd is a betonharapó szörnyek áldozatává vált. Ezt pontosan tudom képpel is datálni. Régebben tettem is fel erről képet.
Azt már tényleg végképp nem tudhattam, hogy ezeket nem ZIU-nak hívták, hisz még a magyar (latin) betűket sem ismetem, nemhogy a cirill ábécét, amikor ezek közlekedtek!
1961-ben a mérnökök új megoldással próbálkoztak. Az autóbuszok mintájára csuklós trolibuszokat terveztek, a kísérletező kedvnek ismét a sokat próbált Ikarusok estek áldozatul, ezúttal sikerrel: a nagy befogadóképességű, kedvező menetdinamikai tulajdonságú csuklós Ikarus bebizonyította életképességét. A kocsiszekrényt bérmunkában a FAÜ Sallai Főműhely készítette, az FVV csak a villamos berendezéseket szerelte be a Pálffy műhelyben. A gépes egységet nagyjavításra kijelölt Ikarus 60 T képezte, az utánfutókat kiselejtezett MÁVAG Tr 5, majd ugyancsak Ikarus 60-as kocsikból alakították ki. A csuklós szerkezet a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár forgórakodójának golyóskoszorújából készült, amely a későbbiekben igen tartósnak bizonyult. Az első példány, a T400-as négytengelyes volt, a szóló Ikarus eredetileg T283-as jelzést viselt, amelynek villanymotorja megegyezett a többi trolibusz hajtóművével, de ebben a 16.500 mm hosszú karosszériában gyengének mutatkozott és meglehetősen lomhán mozgatta a súlyos járművet. A forgalmon kívüli próbamenetek 1961. május 8-án kezdődtek meg a műhely körüli utcákon, a hatósági vizsgára május 24-én került sor. A Városligetben ekkor zajlott a Budapesti Ipari Vásár, mely esemény reprezentatív lehetőséget nyújtott az ízléses, szép kivitelű új trolibusz bemutatkozására. A vizsga után a vásári látogatók szállítására osztották be a T400-ast, amely mindezek ellenére nem lett közkedvelt. 1967. május 20-án törölték az állományból, így 6 éves szolgálati idejével szinte tiszavirág életűnek számított. A sorozati, immár háromtengelyes kocsik közül a T401-es 1962. március 29-étől szállította az utasokat, az utolsó jármű 1964 januárjában vizsgázott a műszaki bizottság előtt. A fejlesztést később járműbeszerzési gondok nehezítették, a régi kocsikat selejtezni kellett, ám nagy befogadóképességű trolibuszt sem hazánk, sem egyik szóba jöhető szocialista ország nem gyártott. A fent említett házilagos csuklósítás átmenetileg segített ugyan, de az Ikarusok egyre nehezebben állták a sarat, az öreg járművekre nem lehetett komoly fejlesztési terveket alapozni, a szovjet MTB-82-esek pedig régen elavultak. Egy tanulmány egyértelműen állást foglalt a pesti trolibuszhálózat lépcsőzetes megszűntetése mellett, de szerencsére ez csak a fejlesztéseket hátráltatta, a Baross utcai 74-es vonal kivételével a felszámolás elmaradt. A járműhiányon a Szovjetunió segített, 1966-tól megkezdődött a ZIU 5 típusú trolibuszok importja. Sajnos fennmaradt eredeti trolibuszokban nem bővelkedhetünk, a legfontosabbak, az óbudai vonal régi járművei valamikor 1954-55 körül tűntek el az FVV állományából. Szomorú tény, hogy a házilagosan átalakított csuklós Ikarusból sincs felújított példány, míg egy lakókocsinak átalakított MTB-82-est, és a 259-es pályaszámú Ikarus 60 T-t a Pongrác telepen tárolják. Állapotuk siralmas, szakemberek szerint eredeti állapotuknak megfelelően egyiket sem lehet rendbe hozni. A 923-as ÁMG pótkocsi ugyancsak feltámadásra vár. Az 573-as pályaszámú ZIU 5/D a Közlekedési Múzeum tulajdona és Szentendrén, a Városi Tömegközlekedési Múzeumban tekinthető meg.
"Pajtás", "Szmena 8"... Hm... Ha annak idején hallgatok Édesapámra, (és lett is volna "ingerenciám" a fényképezésre!!), és elfogadok Tőle egy "Pajtást", manapság a vasutas topikok archívkép császára lehetnék!!