Szívesen venném pl. Egeres nevének eredetét (sajnos nincsenek kézikönyvek a birtokomban). (Meg arra is kíváncsi vagyok, vajon hogyan döntötték el a bukaresti hivatalnokok, Aghireş legyen, vagy Şorecani?)
Moldvai Köztársaság Tudományos Akadémiája Nyelvészeti Intézet Eremia Anatol Moldvai Köztársaság Helységnévtana: Etimológiai, lexikális-jelentéstani és származtatási tanulmány; szabályozási elvek
(Most látom viszont, hogy az orhei-i várnak saját turisztikai weboldala is van, sőt állítólag már Dimitrie Cantemir is 'vár helyé'-nek fordította a nevét: http://orhei.dnt.md/6/)
A középkori moldvai mezővárosokban általában éltek magyar, ill. német nyelvű telepesek. (Létezik magyarul is egy könyv a moldvai katolikus polgárokról a középkorban, Binder Páltól a Közös múltunk.) Kisinyovtól 80 km-re délkeletre, a Dnyeszter mellett, a mai Transznisztriai Köztársaságban fekszik Чобручи/Cioburciu, amely Csöbörcsök néven a legkeletibb ilyen telep lehetett. Ezt (magyarországi, szerémségi) husziták alapíthatták, akiket a 16. század közepe táján ferencesek katolizáltak. Utoljára a 18. sz. elején volt saját papjuk, de Zöld Péter későbbi csíkrákosi plébános az 1760-as években még gyóntatta őket, és ugyanő számol be a falu három másodlagos településéről. Mindezekről viszont A moldvai magyarság című monográfiában olvashatni (Domokos Pál Péter, 1987). Azt is ebben látom, hogy az < Őrhely eredetileg vsz. Domokos Pál Péter szüleménye.
Vsz. folyamatosan lakták katolikusok (1898-ban 1838 fő) a mai román-moldován határon fekvő Huși-t. Az alapítók viszont itt is husziták lehettek. Az imént idézett, a román fejedelemségek városainak középkori történetével foglalkozó könyv átveszi a város nevére vonatkozó 'husziták' etimológiát, amelyet Kiss Lajos is (román nyelvtörténeti szempontból ennek semmi akadálya, huși lehet egy *hus tbsz.-a, mint ahogy a 'református' a népnyelvben ma is calvin).
Azok ott román [g]-k és konkrétan én se tudok hasonló alakulásról. Azért írtam oda a többi példát, hogy szemléltessem, milyen színvonalú etimológiák társaságában fordul elő a Kisjenő. Megjegyzem, ettől függetlenül az említett dolgozat engem is érdekelne.
Az Orhei ~ Várhely annál is valószínűbb, mert konkrétan ugyanígy megvan Beszterce vidékén.
A saját hozzászólásomat én se találtam meg, számomra ez a keresési funkció 2.0 itt balra túl bonyolult.
Hát persze hogy nem ördögtől való. Nem ezért utasították el többen is már két alkalommal, hanem mert 1. a magyar névtörténetben a törzsnévi eredetű helyneveket hagyományosan korai árpád-korinak gondolják, akkor pedig nemigen kelethezhetett magyar helynév Moldvában, 2. mert Kiss Lajos egy krími tatár + román hibrid etimológiával szolgál, ami ugyan egy kicsit furcsa, de mégis valószínűbb, mint a Kisjenő
Az az igazság, hogy a hivatkozott tanulmánynak (Eremia Anatol: Toponimia Republicii Moldova) csak egy rövidített (nyolcvanvalahány oldalas) változatát találtam a hálón. Így csak az azt említő találatot adtam elétek. A többi találat még vállalhatatlanabb volt, mint a Wikivita.
Az orhei–várhely kapcsolattal egyet tudok érteni, Asztalos Lajos jópár cikkében előkerült a vár–or átalakulás.
Csak lendíteni akartam a témán, az Index Fórum keresője pedig nem adott nekem találatot, hogy ezt a nyitás óta feszegettétek volna. Valamint arra fölhívni a figyelmet, hogy bizony, a magyarság témájához olyan nyelveket kellene tudnia sok szakembernek, amilyen nyelven rólunk születnek források.
Eddig mindig azt hittem, hogy csak az erdélyi Chişinău volt egykor Kisjenő. (Ami írott forrásokban is adatolt).
Míg adalékaid a többi moldáviai, Kisinyov környéki településekről érdekesek, (kultúr)-történeti háttér nélkül nem fogadhatók el. (Azaz ha nem tudunk rá plauzibils magyarázatot adni, mikor és milyen körülmények között kapták ezt a nevet -- és ne jöjjetek nekem Etelközzel: lokalizálása bizonytalan; míg biztos, hogy státicónk volt a Prut vidéke, hogy maradhatott volna fönn a toponíma mai ismereteink szerint? Kisjenő feltételez egy Nagyjenőt. És mettől jellemző a Kis-/Nagy- jelző helyneveinkben? Hát nem az Árpád korból).
A felsoroltad adatok lehetnek elegendőek ahhoz, hogy valaki tüzetesen megvizsgálja a környék toponímáit, de az illetőnek a magyar történeti nyelvészeten kívül kéne konyítania a románhoz és a szlávhoz is, ideális esetben a törökhöz is.
Csak említettek alapján, különösen hogy Kiss sem ismeri el, semmiképpen sem venném fel a moldáviai Kisinyov etimológiájaként a Kisjenőt.
Közben (jóvoltamból) már előfordult itt a Kisjenő/Chișinău kérdés. Viszont amiket idelinkeltél, azok közül az egyik egy wikipedia-szócikk vitalapja, ahol az kolozsvári magyar nyelvész írja, hogy "the only etimology possible is from the Jenő tribe - confirmed by absolutely all Hungarian /and the majority of Romanian/ ethimologists", amit nem tudom, honnan vesz, tekintve hogy Kiss Lajos szerint az etimológia téves. A másik egy várostörténeti blog, amelynek szerzője nem bajlódik a szakirodalommal, egyszerűen "saját véleményeként" terjeszti elő Kisjenőt, valamint további lehetőségekként még a "Keszelvo, Keszen, Kiszinel" (magyar) etimonokat. A magyar etimológia lehetőségét szerinte erősítik a közelben található egyéb magyar eredetű helynevek. Itt az Orheit, ami elég egyértelműen a Várhelyből való, 'őrhely'-nek fordítja, aztán felsorolja Ghidighiși-t (állítólag < Hideges), meg még két másik mellett Teleşăut, és Văscăuţi-ot, amelyekről nem világos, hogyan magyar eredetűek, de talán itt valaki rájön.
Igen, ismerem a véleményedet régebbről. Én másképpen gondolom, de mivel ez itt eléggé offnak tűnik, ezért befejezem - majd egyszer egy megfelelőbb topikban úgyis lekardozzuk a témát (nem mintha nem lett volna már sokszorosan kitárgyalva).
Akkor itt van a különbség köztünk: szerintem (és az átírások kialakítói szerint) nem, legalábbis a hétköznapokban. Arra a transzliteráció való. A könyvtárügyben, illetve a dokumentációban nem véletlenül használnak ilyeneket.
Mit értesz az ejtés kibogarászásán? Az eredeti kiejtés rekonstrukcióját? Azt valóban nem lehet. Igaz, nem is cél. A cél olyan fonémasor előállítása, amely az eredetit a legjobban megközelíti a célnyelv fonológiai rendszerén belül. (A természetes nyelvi kölcsönzés is így működik – vö. Mártonfi Ferenc: Jövevényszavak hangalakjának meghatározása fonológiai automatával. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 12 [1978]: 185–220.)
Elképzelhető, hogy betűfetisizmus, lehet, hogy van bennem ilyesmi, viszont ha a jó átírás a kiejtésen alapul, akkor ugye a kínai nyelv magyar népszerű átírása rögtön elvérzik, mert nem lehet belőle kibogarászni az ejtést, ellentétben mondjuk a pinjinnel.
(First, its primary purpose is to ensure a plausible phonetic approximation of Bulgarian words by English speaking users, including those having no knowledge of the Bulgarian language and no available additional explanations;)
ott pervertálódik, hogy a magánhangzókat nagy eséllyel a lehető legrosszabb módon adja vissza, legalábbis a fenti elv értelmében.
"An exception rule was introduced by the Bulgarian authorities in 2006, mandating the transliteration of word-final -ия as -ia rather than -iya in given names and geographical names (such as Ilia, Maria and Bulgaria, Sofia, Trakia etc.).[11][12] In 2009, a law passed by the Bulgarian parliament made this system mandatory for all official use and some types of private publications, expanding also the application of the ia-exception rule to all -ия in word-final position.[1]
The new official Bulgarian system does not allow for unambiguous mapping back into Cyrillic, since unlike most other systems it does not distinguish between ъ and а (both rendered as a). It also does not distinguish between the digraph values of <zh=ж>, <sh=ш> and the value of the same Roman strings in rendering accidental clusters of separate Cyrillic letters <zh=зх> and <sh=сх>, as they occur in words like изход (izhod) or схема (shema)."
A vicces az, hogy Cvetán barátom útlevelében, amelyet bolgár hatóság állított ki, Tzvetan áll* (és nem Tsvetan vagy Cvetan) mint hivatalos átírás, ez pedig a fent leírt _egyik_ szabvánnyal sem egyezik, tehát egy további szabvány.
* Bolgár útlevelekben a cirill mellett minden név, hely egy hivatalos átírásban is szerepel.
Ezzel csak az a baj, hogy nem úri huncutságból él egymás mellett többféle átírási (transzkripciós és transzliterációs) rendszer, hanem azért, mert különféle célokra különféle megoldások felelnek meg a leginkább. Egyébként meg a javaslatodat betűfetisizmusnak tartom: a jó átírás a kiejtésen alapul, csak bizonyos speciális esetekben előnyös az íráskép állandósága a kiejtés állandóságával szemben.