Kicsit visszamész, látod, hogy azt mondtam, hogy nincs kizárva, hogy a sivatag helyén tenger lett volna.
Aztán továbbmentem a feltételezésben, és azt mondtam, hogy kb. abban az időben a Biblia is beszél valami elöntésről. Igaz, hogy az eső formájában.....
Következtetést nem vontam le, mert ahhoz tények kellenének. Ezek csak feltételezések.
Hát mi alakul át kaviccsá?
Látom, nem laktok tengerparton:)
Itt pontosan megfigyelhetnétek, hogy minél többet mos valamit a víz, annál simább, gömbölyűbb lesz a felszíne.... És annál apróbbá válik idővel.
A legapróbb formája a homok.
És ebből Te milyen következtetést vonsz le? Remélem nem azt, hogy a Biblia tulajdonképpen Egyiptomról szól?
Mellesleg remélem tudod, hogy volt ennél egy kicsit régebbi kultúra is, Sumer.
Egyiptológus vagy? Bocsi nem olvastam a topikot egészében, nagyon hosszú......
Kár, hogy a könyveket csak kikölcsönöztem, különben tudnám idézni, milyen különbségek vannak egyesek fordításai között.
De biztos találok rá példát az Interneten is.
Azt tudom, hogy NEM árnyalatnyi különbségek voltak. A tudósok maguk bevallottan nem voltak biztosak a dolgukban.
Most meg lettem fogva. Kiderült, hogy még nem olvastam végig a Bibliát.
Bevallom, azt sem tudom, Lótnak hány gyereke volt.
Azt viszont tudom, hogy a Biblia szerinti idő kezdete kb. egybeesik Egyiptom általunk is gondolt kezdetével.
Ha tenger mellett laknál, mint én, tudnád, hogy a víz egy pillanatra sem áll meg, hanem állandóan mozog, mossa a partot.
Nem beszélve az áramlatokról.......
", majd akkor mondd ilyen biztonsággal, mit "jegyeztek" az egyiptomiak, ha PONTOSAN el tudjuk olvasni az írásukat!"
Légy erős, adeva. El tudjuk olvasni. És az, hogy egy szöveget ötféleképpen értelmeznek, az nem azt jelenti, hogy öt különböző jelentést adnak meg. Mindössze árnyalatnyi különbségek vannak a fordítások között, de ezt megtalálhatod egy Shakespeare-fordításnál is.
Vannak dolgok, amelyekről fölösleges "eredetien" gondolkozni, mert már ismertek. Legalábbis olyanok előtt, akik jártak Egyiptomban (és szavahihető emberek), olyanok előtt, akik igenis el tudják olvani a hieroglifákat (nem úgy, mint Te vagy én) és olyanok előtt, akik olvasták a Bibliát (nem úgy mint Te).
De nem akarlak gátolni fantáziád szárnyalásában... (Itt jöhetne a részemről szokásos smiley, de ha zavar, mellőzöm.)
Note:
"Ur" volt a város neve mezopotámiában, nem az Úristen városa...
a folyami kavicsot nem a vízelementálok kerekítik le, hanem az állandó ütközések... a tengerbe esett kavics nem alakul át homokká...
"A piramisok - mármint a Gizai nagyok - egy platóféleségen állnak, ami körülöttük van a homokban, az a halottak városa, csupa sír és masztaba. "
Honnan tudod, hogy plató? Amennyire én nézegetem a képeket, nem tárták még a környéket fel annyira, hogy lehessen tudni, hogy az csak egy plató. Hogy mi van a homokban a környéken, arról fogalmunk sincs....
És mi az, hogy "halottak városa"? Csak annyit tudunk, hogy épületek termekkel és hogy halottakat IS találtak bennük. Nem kell a következtetéseket elhamarkodni:)
"A régi időkben a Nílus közelebb folyt ehhez a nyugati parthoz, és az élők városa ennek a parján állt - jelenleg több méternyi hordalékkal eltemetve. "
Olyan mintha egy leckét mondanál fel. Mi az, hogy "élők városa"? Ez biztos???? Miből lehet pontosan tudni, hogy ott csak éltek a másikban meg CSAK temetkeztek? (Ne felejtsd el, hogy ezek csak feltételezések, ugyanúgy, mint pl. a rabszolgákkal való építkezés annakidején.) Én azt hittem, itt eredeti gondolatokat akarunk tesztelni, nem bebizonyítani, hogy a tankönyveknek mindenben igaza van:)
"A Biblia helyszíne pedig: gondolj bele, egy nomád pásztornép sokszáz éven keresztül szájhagyomány útján adta tovább, mire végre leírták történetesen Palesztinában voltak. De Ur városa, ahonnan Ábrahám származott, kicsit odébb van, az özönvízbéli Ararátról már nem is beszélve. "
Ezt honnan tudod? És honnan mentek Palesztinába? És miért szól a Biblia Názáretről, Izraelről és Palesztináról? Én nem állítottam, hogy az úr városa máshol van. Azt mondtam, hogy összefüggés lehet a Bibliában említetteknek az egyiptom környéki eseményekkel. Elég közel vannak egymáshoz, nem?
"Az egyiptomiak nemigen jegyezték ezt a "közös" történelmet, ettől függetlenül a betelepülés története számomra az egyik legkedvesebb bibliai rész, talán azért, mert nagyon szeretem a Thomas Mann-féle változatot. (-:) "
Akármilyen szép szmájlit biggyesztesz ide, majd akkor mondd ilyen biztonsággal, mit "jegyeztek" az egyiptomiak, ha PONTOSAN el tudjuk olvasni az írásukat! Egyelőre, ha megnézed, egy bizonyos szöveget 5-féleképpen értelmeznek, vagyis, nem tudjuk pontosan, mit is írtak. Ebből indulj ki.
"Az igaz, hogy mindennek nem sok köze van a piramisokhoz, bocsánat az OFF-ért."
Úgy érted, hogy TE nem látsz közte összefüggést, azért off neked:)
A piramisok - mármint a Gizai nagyok - egy platóféleségen állnak, ami körülöttük van a homokban, az a halottak városa, csupa sír és masztaba.
A régi időkben a Nílus közelebb folyt ehhez a nyugati parthoz, és az élők városa ennek a parján állt - jelenleg több méternyi hordalékkal eltemetve.
A Biblia helyszíne pedig: gondolj bele, egy nomád pásztornép sokszáz éven keresztül szájhagyomány útján adta tovább, mire végre leírták történetesen Palesztinában voltak. De Ur városa, ahonnan Ábrahám származott, kicsit odébb van, az özönvízbéli Ararátról már nem is beszélve.
Az egyiptomiak nemigen jegyezték ezt a "közös" történelmet, ettől függetlenül a betelepülés története számomra az egyik legkedvesebb bibliai rész, talán azért, mert nagyon szeretem a Thomas Mann-féle változatot. (-:)
Az igaz, hogy mindennek nem sok köze van a piramisokhoz, bocsánat az OFF-ért.
1. Oké, ebben nem vagyok biztos, csak gondoltam... Azért én arra tippelek, hogy ott egy egész város (ország) lehet a homok alatt. A piramisok környéke csak az, ami belőle látszik.
2. Nem Názáret, Palesztina, stb. volt a Biblia helyszíne? A zsidókat is Egyiptomból űzték ki. Akkor ott kapcsolat lehetett a népek között. Lehetett a történelmükben is közös.
3. Én meg úgy tudom, hogy a kőzetet elmállasztja ugyan az eső, nap, jég, de csak a víz szokta gömbölyű kavics alakúra koptatni. Aminek a végső, legapróbb formája a homok. Ha most hirtelen kiszáradna egy nagy része a tengernek, megszáradna az alján a homok, szvsz. ugyanúgy vinné a szél, mint most a sivatagban.
1. Ha Atlantisznak egyáltalán volt valóságalapja, akkor az a manapság Szantorini-nek nevezett vulkán összeomlása volt. Krétát tönkretette, de Egyipromnak nem nagyon ártott. (Bár egyesek szerint kaphatott a hamuesőből - talán innen az "egyiptomi sötétség").
2. A Bibliában leírt özönvíz legvalószínűbb helyszine a Fekete-tenger lehetett. Semmi hatással nem volt Egyiptomra.
3. Mindmáig abban a (tév?)hitben éltem, hogy a sivatag homokja a kőzetek mállásából jön létre - felmelegedés és fagy és szél, rengeteg szél munkája során. A tengerek, tavak fenekére meg csak úgy leülepszik.
De beismerem, nem igazán tudtalak követni. Nem írnád le hogyan is gondolod?
Még valami (azt mondtad, mondjak olyat, amit megbeszélhettek:)
Két dolog támasztaná alá.
1. Az állítólagos elsüllyedt földrész, Atlantisz. Nagyon úgy néz ki, mintha a piramisok nem csak egyedül álldogálnának ott, hanem körülöttük egész városrészek lennének. Ezeket valamikor elönthette a viz, aztán kiszáradt..........
2. (teljesen függetlenül a vallási részétől) a Bibliában leírt özönvíz. Egyáltalán nincs kizárva, hogy van valóság alapja. És ha meggondoljuk, hogy a biblia szerint az emberiség abból a térségből indult ki????? (mondom, nem hiszek szó szerint a bibliának, de lehet, hogy volt ott valami ilyen esemény)
3. Mi más tudna ilyen nagy mennyiségű és finomságú homokot létrehozni? A szél egyedül kevés. Ilyen mennyiségű és minőségű homok különben csak a tengerek vagy tavak fenekén létezik. Azt a homokot valami mechanizmusnak létre kellett hoznia. Valami súrlódás, mint a tengervíz pl. Mint a kavicsokat is víz csiszolja mindig kisebbre.
A Mahler Ede Művészettörténet Kör és a Szikomor alapítvány éves összejövetelének programja 2002. november 15. (péntek) 17.00 órától
17.00
A Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem ásatási lehetőségei,
látogatás a nagy piramis királyi kamrája
feletti öt tehermentesítő kamrában dr. Vanek Zsuzsanna egyiptológus régész
17.30
A Művészettörténet Kör és az Alapítvány 2002-3. évi működése, kutatási, könyvkiadási eredményei, tervei a továbbiakban. Tájékoztatás a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem programjairól, nyári táborairól (jelentkezés a helyszínen)
18.00
Pakisztáni útiélmények (diavetítéssel) a 2002. augusztusában megtett három hetes út kalandjairól beszámol: dr.Pécsi Ágnes, Csicsmann László, Kurdi Mónika
Az összejövetel ideje alatt új és antikvár útikönyveket árusítunk. Kapható lesz dr. Vanek Zsuzsanna, A végtelenség kezdete és dr. Gyarmati János, Ősi maja civilizáció című könyvei, valamint a régebben megjelent kiadványok.
Az Alapítvány és a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem jövő évre tervezett előadásainak, programjainak részletes tájékoztatóit közzétesszük.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az összejövetel színhelye:
1098 Budapest, IX. Friss utca 2.
Lengyel Gyula KSZKI épülete (Pöttyös utcai metrómegállótól 3 percre)
Azok, akik elmondják a piramisról, hogy milyen tökéletes alkotás, milyen nagyszerű építészeti tettet hajtottak vele létre az egyiptomiak: bizonyára igazuk van. Ugyanakkor nincs igazuk, mikor a körömszakadtáig ellenzik a rámpásépítést. Ha egyszer képesek voltak megépíteni egy ilyen piramist, akkor már csak képesek voltak egy rámpa megépítésére is?!
Szinte mindenbe belekötnek: 1: a piramis tömegének többszörösét kellett volna a rámpának kitennie. 2: az agyagtégla rámpa szétomlott volna a teherszállító szánkók alatti öntözés során. 3: nem fértek el rajta. 4: benyomta volna a piramis oldalát. 5: a rámpának nagy terhet kellett hordoznia. stb. Viszont nem kínálnak semmilyen más megoldást. Ha akad is ilyen, azt sokkal könnyebb lejáratni, mint a rámpás megoldást. Lásd: Sörös és Kunkel vizes elméletét vagy azokét, akik különféle gépezeteket álmodtak a piramis falaira.
Élvezettel támadják az egyiptológusokat, hogy kiállnak ezen építési mód mellet, pedig ők csak azt teszik, amit a tudomány mutat számukra. Számos piramisnál találtak rámpamaradványokat: ebből ugyan mire lehet következtetni? Gizában három helyen is akadtak ilyen nyomára (a 90-es években a Nagy Piramistól délre leásva találták meg a piramis rámpájának maradványait). Nem azt mondom, hogy a rámpás megoldás teljes körűen tisztázódott mára, hanem azt, hogy sokkal tisztábban látunk, mint húsz-harminc évvel ezelőtt.
Egyáltalán, akik annyira kritizálják a rámpásépítési módot tudnak-e arról, hogy a legújabb kutatási eredmények –a Gizában évtizedek óta kutató régészek- szerint milyen anyagokból épült fel a Nagy Piramis rámpája? Milyen volt a főrámpa vonala és emelkedése? Mekkora volt ennek a tömege? Hol használták fel a rámpa anyagát? Tényleg akkor terhelést kellett kibírnia?
Petrie 115.000 burkolótömbbel számolt. Lehner pedig a burkolótömbök össztérfogatát 67.390 köbméterre becsülte (vagy Petrie becsülte túl a számukat, vagy Lehner számolt hibásan!). A piramis lábazatánál, főleg az északi oldalon több hatalmas burkolótömb is megmaradt. Hogy a piramis burkolatát fentről lefelé vagy lentről felfelé rakták, úgy érzem részletkérdés. Úgy látszik, ez az egyiptomiak számra ez nem okozott gondot. Szinte minden piramisukat turai mészkővel borították, még azokat is, melyek belül agyagtéglából épültek fel. A régészek sokáig hittek Hérodotosznak, aki 2500 éve azt jegyezte le, hogy a külső köveket felülről rakták lefelé. Viszont a legújabb feltételezés szerint a burkolótömböket alulról felfelé rakták, majd fentről lefelé haladva csiszolták le.
