Ne zavarjon a tény hogy Tiberius előtt az IMP nek semmi köze nem volt a császári címhez. Csak annyit jelentett hogy győztes csata után a csapatoktól megkapta az Imperator cimet.
Persze azért durva hogy Brutus akinek az egyik érve Caesar ellen az volt hogy pénzt vert saját képmásával (előtte nem lehetett élő ember képe pénzen ha jól tudom legalábbis) a gyilkosság emlékére ráteszi magát egy érmére.
Ezért mondatm a végén hogy azért én is túlzásnak tartom a 250 e főt. inkább reális a 100-100 000 fő.
A wiki szerint a Notitia Dignitatum összeírása a 400-420-as évekre értelmezhető.
Lehetséges persze a 30-50 000 is csak az azt jelenti, hogy a szövetséges népek max 1-2 000 fős létszámban vonultak . Ezt én egy kicsit keveslem. Persze nem én vagyok a szakértő. hiszen Aetius oldalán 10-15 szövetséges törzs neveznek meg a történetírókl
vagy, de nincs adat. És az már tényleg majdnem törvényszerű, hogy a történetírók túlbecsülik a csatában résztvevők létszámát. Az ellnkezőjére mindenestre nem tudok példát.
Hát nem tudom 30-50 000 ember egy kicsit kevésnek tűnik, és kisit keserű is. De azt meg kell hagyni, hogy a történetírók hajlamosak túlzásokba esni. Viszont nem lehet tudnio, hogy mikor hazudnak.
Wiki szerint: Jordanes lists Aetius' allies as including (besides the Visigoths) both the Salic and Riparian Franks, Sarmatians, Armoricans, Liticians, Burgundians, Saxons, Olibrones (whom he describes as "once Roman soldiers and now the flower of the allied forces"), and other Celtic or German tribes (Getica 36.191).
Jordanes' list for Attila's allies includes Alans and others. Sidonius offers a more extensive list of allies: Alans, Sarmatians and others.
On the other hand, Thompson believes that the presence of Burgundians on the Hunnic side is credible, noting that a group is documented as remaining east of the Rhine; likewise, he believes that the other peoples Sidonius alone mentions—the Rugians, Scirans and Thuringians—were likely participants in this battle.
A.H.M. Jones szerint a Notitia Dignitatum ban található adatok szerint a galliában. Mintegy 46 000 katona állomásozott. Viszont meglátásom szerint egyáltalán nem foglalkozik a szövetséges népek létszámával. Velük együtt összejöhetett vagy 200-250 000 ember a római oldalon.
" This document is a list of officials and military units that was last updated in the first decades of the 5th century. Notitia Dignitatum lists 58 various regular units, and 33 limitanei serving either in the Gallic provinces or on the frontiers nearby; the total of these units, based on Jones analysis, is 34,000 for the regular units and 11,500 for the limitanei, or just under 46,000 all told. "
Azt sem tudom elfogadni, hogy Thompson az állítja a hunokról írt könyvében, hogy kétli hogy Attila etetni tudott volna 30 000 embernél többet. Számtalan péda van arra, hogy ennél sokkal nagyobb hadseregek megoldották a hadtápot. Azt mondjuk el lehet fogadni, hogy a hunok nem voltak többen 30 000-nél, de ehhez jöttek a vazallus népek.
Szóval a személyes véleményem az hogy ebben az esetben a történetírók valószínűleg közelebb járnak a valósághoz mint a modern szerzők és a szembenéálló felek létszáma meghaladta (talán sokkal) a 100-100 000 főt
A wikipedia azt irja, kb 50-50e katona csapott össze. Nagy csata volt, de azért már a hannibáli háborúk is voltak ilyen nagyságrendüek. Egyáébként én a több évszázadon keresztül aggregált katonai nyomásra gondoltam.
egy olyan haderő állt ott velük szemben, melyhez képest a Rómát meghódító összes többi piskóta volt és ráadásul egy tehetséges vezetővel : az akkori erőhöz képest a Batué gyenge kezdő volt.
Tehát Aetius (mint elődje Stilicho is) kiváló hadvezérek voltak szerintem.
Egyébként D Amerikában pont nincs olajuk, mert Venezuella kicsuszott a kezük alól. Irak instabil, Szaud szintúgy. Az iráni atomfegyver és egy yuan lebegtetés sokat változtathat az áruk és szolgáltatások globális elosztásán. Esetleg a ténylegesen dolgozó kínaiak fogják kapni az olajat és nem az amerikaiak. És akkor majd lesz infláció és meglátjuk a Diocletianusi időket :)
Felmerült, hogy megállíthatta volna-e Róma a barbár inváziókat.
Aetius a valaha volt legnagyobb (tudtommal) inváziót állította meg C.-nál és utána az új és karakán bizánci Császár (aki megtagadta az adófizetést a hunoknak) szoros együttműködést ajánlott a római cs-nak, aki nem fogadta el.
Tán, ha akkor érdemi császára van a nyugati résznek, megállíthatták volna az inváziókat ?
Az analógiád erőssen sántít, mivel jelenleg USA rendelkezik a legerőssebb hadsereggel, olaja van Dél-Amerikában is illetve éppen most biztosította magának a Közel -Keletit kiszorítva onnan a Franciákat és a Németeket.
Iránnal egyenlőre nem bír az Orosz és Kínai kapcsolatai miatt
Szvsz globálisan szemlélve annyi történt, hogy 1. Észak és Kelet Európa technológia terjedés miatt mezőgazdasági forradalmon ment át az időszámítás környékén (erdőirtás, vaseszközök, jobb növények) ennek lecsapódása a népességnövekedés, népvándorlás és a birodalom relativ katonai meggyengülése 2. A római birodalmon belül a nyugati rész a hatalmi centrum jellege miatt elvesztette gazdasági versenyképességét (ami talán soha nem is volt neki) majd miután az itáliai katonai hatalmi centrum megyengült, nem tudott mivel fizetni az afrikai gabonáért, ezért az Bizáncé majd az araboké lett. az afrikai gabona hiányában a népesség városi jellege és katonai potenciálja visszasülyedt oda, ahol Ny Eu többi része volt, innentől Itália nem jelentős soha többé.
Mindkét pont analóg ma USA (Nyugat róma), Európa ( Bizánc) és a Kelet Ázsia (Barbárok) viszonylatával. Csak a kulcserőforrás most nem az olcsó gabona, hanem az olcsó olaj. A mezőgazdasági technológia terjedése helyett pedig ipari technológia terjedése.
Azt mondanám, hogy sok egyéb ok mellett az önmagát fenntartó hódítás megszünt, a birodalom elért egy kiterjedést, amely már fizikai okok miatt nem volt képes tovább nőni. Ezek az okok a kommunikáció , reakcióidő lassúsága és a frontvonal kiterjedése. Miután elérte ezt a méretet már csak védekezésre futotta az erejéből. Mégpedig folyamatos, évszázadokig tartó, több frontos, külső és belső védekezésre volt szükség. Ez lassan felőrölte a tartalékokat.
A népvándorlás évszázadai éppen azt a sztyeppei taktikát valósította meg nagyobb méretekben, hogy folyamatos támadásokkal és portyákkal kell kimeríteni az ellenfelet, mind fizikailag, mind morálisan.
Érdekes lenne azon elgondolkozni, hogy milyen módon lehetett volna megőrizni a birodalom egységét? Vajon hol és mikor hibáztak? Több és magasabb falat kellett volna emelniük, vagy erődített városokat?
Egyszer olvastam egy könyvet arról, hogy mi lett volna ha a rómaiak többet törődnek a természttudományokkal és feltalálják a könyvnyomtatást, a gőzgépet netán a puskaport. Nem volatk messze ezektől a találmányoktól. Ismerték a fogaskereket és az óraszerkezetet. Jópár bonyolult kémiai reakciót, melyeknél a puskaporgyártás lényegesen egyszerűbb.
Igazság szerint a barbár betörések megnövekedése,már MArcus A. alatt megkezdődött. De azt vissza tudták verni , talán épp a még egységes és erős birodalom támogatása miatt. Tehát némi példa akad az erős birodalom katonai potenciáljára a barbárokkal szemben. Később az erős háttér hiányzott . Persze ez sok összetevőből álló dolog.
Ok, "kissé" nagyvonalú voltam. Mindenesetre nem hiszem, hogy a kereszténység nogyon befolyásolta volna a római hadi potenciál visszasését.
A legszembetűnőbb (amire szinte valamennyi érv visszavezethető) a "barbár" támadások erősődése. Nagy tömegben, és időben gyorsan váltva egymást jelentek meg külső népek Róma határán. Az más kérdés, hogy ezt mi váltotta ki.
A keresztények abban az időben még mint békés vallású emberek voltak. Még nem ferőzte meg őket a világuralmi törekvése a pápaságnak. Sokan vallási indíttatásból nem mentek katonáskodni,még ha ezért büntetés járt is. El kellett telnie egy kis időnek,míg az általad leírt keresztény háborúk előtérbe kerültek. Egyébként a későbbi keresztények,leginkább " barbár " emberei magukkal hozták harcos életszemléletüket a népvándorlások során és ez bele is épült a keresztény életszemléletbe,de megint csak később. Persze ez is "csak " egy ok a többi közül és nem a fő ok.
