Az alant látható rajzhoz:
A hopi indiánok szerint az őseik az égből jöttek, ők voltak a kachinák.
A bal felső rajzot magyarázza meg nekem valaki, hogy mit jelent?
Valaki kérdezte itt lejjebb, hogy Blumrich, a NASA mérnöke, hogyan rekonstruálta azt amit Ezékiel láthatott a Kebar folyó partján. Hát itt a jármű, ahogy Blumrich megalkotta.
Persze 576 év 20 emberrel, szép is lenne. Az arányosság ennyire egyszerűen nem áll fenn.
Szerinted konkrétan mi az a probléma, ami fellép az igazin, bár nem lépett fel itt?
Én tudok egy párat, de azok egyike sem abszolút akadály, mindössze olyan jellegűek, hogy a 10-szer magasabb piramishoz 1000*szer annyi kő kell, aminek a helyrerakása több, mint 1000-szeres munka (max 10 000-szeres)
A másik nagy "csoda" a logisztika. Japánban állítólag építettek úgy felhőkarcolót, hogy az elemeket szállító teherautók megálltak a piros lámpánál, és amikor zöldre váltott, akkor továbbmentek. Azaz volt kb 40-80 másodperc a teher leemelésére! Egyesek ugyanakkor képtelenek elhinni, hogy az egyiptomiak is modern emberek, a szükséges pontosságú szervezésre szellemileg ők is képesek voltak, a tapasztalatok rendelkezésükre álltak (sokkal jobban, mint a mai kísérleteknél!) fegyelmet tartani is jobban lehetett, mint ma...
Abuszirben találtak olyan diorittömböket, amelyekben olyan szabályos alakú fúrt lyukak vannak, amelyeket ma csak magfúrással lehet előáll0tani. Ilyen szabályos alakú és sima falú lyukat mi a jó istennel fúrtak 4500 évvel ezelőtt?
Egyébként a helikoptert ábrázoló hieroglifára nem reagált még senki sem.
Kiran mentegetőzéseit nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, írásának érdemi része megáll azok nélkül is. A helyszínt látva megállapíthatta azt, amit a képek alapján is valószínűsíteni lehetett, hogy a piramis "mérnöki" alkotás, azaz pontossága, egyéb tulajdonságai a cél által megkívántak és nem "hihetetlenek" és "elképzelhetetlenek". Ami a technológia bizonyos pontjain hiányzik neki, azt majd összeszedjük.
Ilyen pl a csiszolás:
Én nyugodtan nekiállnék a gránit csiszolásának akár mészkővel. Hogy a mészkőből tízszer vagy ötvenszer több fogy, mint a lecsiszolt gránit, az nem érdekes! A szorosan vett csiszolást megelőzően viszont a felület ütésekkel munkálható meg, arra jobb egy kézbeillő gránitdarab. (A repesztés nem mindig tökéletes, a hulladékból lehet ilyeneket válogatni.) Nagyot ütni a vége felé már persze nem szabad.
A módszer tudott-nem tudott:
Mivel a CNN nem tudósított az építkezésről, nem tudjuk, hogy folyt. Ám ha rekonstruálni sikerül a használt módszereket, akkor mégis tudjuk. Nagyon sok nyom maradt, ezeket persze értelmezni kell, és nem árt az értelmezéseket gyakorlatilag ellenőrizni. Az ellenőrzésnél nyilván nem tapasztalunk olyan hatékony munkavégzést, mint ami az akkori szűk határidőhöz kell, de ez természetes.
Ha van elképzelés a módszerekről, akkor tudjuk, hogy mit keresünk, nagyobb valószínűséggel találjuk is meg: ez a hipotézisalkotás - ellenőrzés normál menete. Ha a nem tetsző dolgokat elhallgatnánk, az persze más lenne.
A szfinx gödre nyilván mesterséges (ezért derékszögű, nem "ki tudja miért"), ám harántolhat természetes képződményt, pl víznyelőt. Mindenesetre ez a feltevés alternatívája lehet a West és Schoch által felkaroltnak.
Ezzel együtt sem kívánom tovább rágni ezt a csontot, gondolom egyetértesz.
Két amerikai szakember kb 20 egyiptomi kőfaragó segítségével próbált felépíteni egy kis 250 db-ól álló 9 méter magas minta piramist, 3 hét alatt,hagyományos ókori technológiával. A kövek súlya 2,5 tonna volt.
Ezt minden evben valaki "sikerrel" megprobalja, es utana dongetik a melluket, hogy "lam lam, semmi problema nincs itt kerem". A 250 kotomb a 2.5 milliohoz ugy viszonyul, mintha en furnek egy egymeteres lyukat a foldbe, es utana azt allitanam: mivel tudtam egy egymeteres lyukat furni, semmi problema nem lehet azzal, hogy furjak egy 10 kilometeres lyukat. A kijelentes abszurd lenne, nem kevesbe mint aki egy 250 tombos probalkozasbol probal vonatkoztatni a 2.5 millio tombosre.
Szinten, ha 3 het alatt csinaltak, akkor annak a tizezerszerese (250 viszonyitva a 2.5 milliohoz) az 30000 het, vagyik 576 ev!
Egy ideje figyelemmel kiserem eroteljes probalkozasodat, azt hogy "bebizonyitsd", hogy "lehetett" (a nagy piramist kulso beavatkozas nelkul). A problema az egesz gondolatmeneteddel az, hogy akarhol ahol egy "hezag" van a logikaban, azt azonnal kitoltod azzal, hogy "ott van, tehat lehetett". Ez egy tobb szempontbol is elfogadhatatlan logika, de leginkabb azert, hiszen PONT AZT kivanod bizonyitani. Nekem ez ugy hangzik, mintha azt mondtad volna, hogy "ott van, tehat lehetett, es mivel ott van, ez bizonyitek arra hogy....".
Szinten, a gondolatmeneted legelejen felkered az olvasot, hogy ne torodjon ezzel, azzal es amazzal. Eppen a project gigantikus es SOKRETU mivolta, ami sokak szemeben megkerdojelezi az egeszet. Tehat semmit nem lehet "kihagyni" es "automatikusan elfogadni".
Annak ellenere, hogy tisztelem a probalkozasodat, ne felejtsd el, hogy sokan megprobaltak, es megsem sikerult semmit BIZONYITANI. Meg ma is, ha megnezel egy szinvonalas enciklopediat, vagy amugy semleges irast errol a kerdesrol, ott meg mindig az szerepel hogy a nagy piramis(ok) konstrukcios metodusa NEM TUDOTT. Le vannak irva a kulonbozo feltetelezesek, teoriak, de egyikre sincs rabelyegezve, hogy EZ AZ.
Ahogy Kiran hozzászólásait olvasom, nyugodtan írhatna egy könyvet és/vagy készíthetne egy filmet a témáról, a filmben gyakran visszaköszöntek meglátásai.
Tegnap volt a Discoveryn egy a piramisépítésről szóló film.
Két amerikai szakember kb 20 egyiptomi kőfaragó segítségével próbált felépíteni egy kis 250 db-ól álló 9 méter magas minta piramist, 3 hét alatt,hagyományos ókori technológiával.
A kövek súlya 2,5 tonna volt.
Több módszerrel is próbálkoztak, de a legegyszerűbbel sikerült.
Agyagutat építettek a szintekhez, 90-os szerpentinekkel, az utba beleágyazva farönkök voltak, a köveket szánokon csúsztatták.(Ilyen agyagutakat feltártak piramisok mellett)
BÁr nem sikerült időre befejezniük, egyértelmű , hogy kellő türelemmel megy a dolog.
A bevezetőben elhangzott, hogy a gízai piramisok előtt 3 piramis épült, az első még lépcsős volt, kb 100 év alatt dolgozták ki a piramisépítés technikáját az egyiptomiak.
Akit érdekel nézze meg a filmet, biztos lesz még ismétlés.
Egy kicsit off leszek, szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy topic-ot, gondolom akik ebbe a topic-ba írnak kedvelik a science fiction-t, és remélem, hogy szeretik annak humorosabb formáját is és nem fogják tolakodónak tartani, ha arra buzdítom őket, hogy olvassanak bele egy kicsit a most készülgető folytatásos regényembe, aminek, hogy úgymondjam ősbemutatója ebben a topicban zajlik.
A közlés apropója, hogy a következő részekben egy kevés az egyiptomi kultúrkörbe illő "utazás" leírását is tervezem.
Kedves kiran!
Csak segíteni akartam, ezért adtam a jó megoldást.
"""Képzeld el úgy a hasított gránitlapot, mint egy reszelőt! """"
Ez ugyanis a legegyszerűbb megoldás.
Vagyis cca 1 m. hosszú, 10, 20 cm. széles, és mindössze néhány centiméter vastag gránitlap, önmagában egy tőkéletes szerszám a csiszoláshoz, és ráadásul nem is túl nehéz, valamit pofon egyszerű!!!!
A csiszolás minőségének fokozatai is így döbbenetesen leegyszerűsödnek.
Ha durva felület kell, akkor csak maga a gránitlap kell, ha finom mészkőfelületre van szükség, akkor mehet közé némi síma egyszerű homok. Ha polírozni is akarod, akor csak víz.
A gizai homok is jó, mert annak is legalább a 10%-a valamilyen kvarc módosulat.
Amit felhoztál, az ne használd, tedd be helyette ezt.
egyébként most jutott eszembe, hogy mivel az egyes kövek nagysága nem ugyanakkora és az egyes szintek sem egyenletesek, ezért ezeket a külső köveket mindenképpen helyben kelett hogy megcsiszolják. Mivel ezek nagyjából egységes felületet adtak, nem?
lehet hogy csak találgatok...
ezt a követ a szakirodalom úgy hívja, hogy "püspöksapka", csak azért, hogy pontosan tudjuk miről van szó:
ugye van a piramismag oldala ami lépcsős, erre kell egy olyan kő, aminek az egyik oldala lépcső, a másik oldal pedig 45 vagy megfelelő szögben dőlt. ígí lesz a piramis palástja egyenes és nem lépcsős
