Ma csináltam pár fotót . 1 . Az idén a Primerose bontott szirmot legelőször . 2. Starcrest . Az elvileg korai virágzású Armking-on még nem látni a szirmot . Nectaross .
Nem baj , mert ősszel akarok egy nagyobb lélegzetvételű telepítésbe fogni , tehát jól jön majd akkor is . Szerintem visszatérünk a dologra . De előre is kösz a segítséget .
Gondoltam készülök a levelek jövetelére. Talltam is egy üveg lombtrágyát a fészerben amiből szinte semmi sem hiányzik... Csak 1 probléma van vele... Még apám vette 2000 -ben. Szóval mát tuti lejárt a szavatossága... Megpróbálkozzak vele? Teljesen normálisnak néz ki + minden. Vagy inkább vegyek újat?
Na ennyire perfekt azért nem vagyok...mellesleg augusztusban zaklathatlak majd barack szemzőágakért ?... és esetleg 1-2/ tényleg csak 1-2/ olasz körtéért,a vitroplantnál pl nagyon érdekes körték vannak: Carmen,Etrusca,Norma,Turandot,Tosca/bár ezek egy része mintha operacím lenne.../ ill. van egy olyan nektarinjuk /a sok közül.../ amire nekem is régóta fáj a fogam .ez a Big Top.Ősszel mg egy utolsó telepítési hullámom lesz,ez max 20-25 fa,de ezek már szertném,ha tényleg nálunk ritkaságszámba menő fajták lennének...aztán kiteszem a megtelt táblát...
Lekopogom,de nekem a gyümölcsöt is károsító rovarkártevőkkel nem nagyon van gondom a barackokban ,gyakorlatilag évek óta nem ellenfelek.Amit viszont nem tudok kiküszöbölni,az a szezon végén a hajtásvégekbe költöző bogárka.Ezért nem tudok hajtáscsúcsból tovább nevelni szinte sohasem.
Nagyon későiek ... Augustred , Fairlane , C1 Close , ezek +56 -tól vannak . Inkább a molyhos fajták érdekelnének . Guglielmina , Sunlate , Redlate , Fairtime és a fehérek Regina bianca , Regina di Londa , Regina Octobre ... talán ezek , de más késői fajták is . Maria Marta nincs .
A fajtákkal kapcsolatban van még egy kérdésem. Van-e Maria Marta-d? Egy nagyon hálás fajta. Egyébként léteznek extra késői (októberi érésű) nektarinok is. Nekem nincsenek, de ha érdekel, ezekhez is hozzá tudok férni.
Amint látom ez kontaktszer , én kaptánt használok , nálam bevált , amíg hozzájutok , nem cserélem le . Ugye fontos dolog a gazdaságosság (ár ) kérdés is .
Amúgy ez a tafrina kissé túl van misztifikálva , szerintem egy tudatos jól időzített a megelőzésre fókuszáló kezeléssel a nálunk kapható szerekkel is tökéletesen leküzdhető . Az idén nem lesz jelentős járvány , köszönhetően a száraz meleg időnek .
Nekem is van néhány nagyon késői fajtám , de itt szeretném bővíteni elsősorban a fajtaválasztékomat , szerintem konzultálunk ez ügyben és érdekelnének a jelenlegi fajtáid is .
A fogékonyságról : persze lehet genetikai sajátosság is , de mivel a barack származási helye teljesen idegen a mi esős , hűvös tavaszi időjárásunktól , talán nem is volt rákényszerítve ennek a képesség kifejlesztésének .... vagy legalább is ez is lehetséges . Amúgy nekem is vannak magonc fáim , nem vettem észre , hogy ellenállóbbak lennének . Szerintem ha lenne ilyen tulajdonság ( tafrinarezisztens gén ) az olaszok , amerikaik már rég belőtték volna a fajtáikba . Persze próbálkozni lehet .
Ezeknek a koronaformáknak az itteni beválásához nem férhet kétség, mivel 15 éven keresztül már bizonyítottak. De nincs is bennük semmi ördöngösség, kevéssel térnek el az itt is alkalmazott formáktól. Legfeljebb bátrabban vannak terméssel terhelve, de azt is lehet úgy értelmezni, hogy a terméskötéstől függően (esetleges fagykárt is beleértve) egy második metszési beavatkozással optimalizálható és javítani lehet vele a termésbiztonságot.
A Ziram hatóanyaga dimetilditiokarbamát. Szlovéniában, Olaszországhoz hasonlóan, ezt használják tafrina ellen. Szerintem jövőre érdemes lenne kipróbálnod legalább néhány fán. Ez egyben tökéletes összevetési alapot is szolgáltatna. Ha bővebben lesz időm, el fogok mondani vele kapcsolatban egy tanulságos kis történetet. Látszik, hogy jó érzékű, logikusan gondolkodó, az eszét használó gyümölcstermesztő vagy, amikor a dolgokat boncolgatod. Azt hiszem, jó okfejtés a késői barackok késői indulásában keresni a meg-nem-betegedésük okát. Az én egyik feltételezésem is ez. De emellett azért nem zárnék ki genetikai tényezőket sem. Az őszibarack nevében a magyarban nem véletlenül van benne az "őszi". Úgy gondolom, hogy ennek a fajnak a spontán megjelenésű ősei késői (őszi) érésűek jellemzően. Talán az igazán késői, nagyon szőrös, vastaghéjú fajták még többet megőriztek az eredeti tulajdonságaikból, mint a korai érésű szelektált mutánsok és azok mesterségesen előállított hibridjei. Természetesen abszolút értelemben általánosítani ebben sem lenne szerencsés, de talán elvi igazság van benne. Most ki fogok próbálni néhány, még az extra késői olasz fajtáknál is későbbi magyar magoncot (érés október legvége, november eleje(!)) és megnézem, mennyiben erősítik meg a második feltételezést.
A rezisztenciát az is okozhatja , hogy mire a későn induló fajta kihajt , megváltozik az időjárás , szárazabb , melegebb lesz és mivel a tafrinának a fejlődéséhez megfelelő körülmények kellenek , így ez nem kedvez neki és kisebb , esetleg nem lesz fertőzés .
Nem ismerem a nevezett szert , jó volna a hatóanyag nevét is tudni , mert lehet hogy csak más fantázianevet adtak egy nálunk is ismert hatóanyagnak . És itt meg is említem , hogy csak szolgaian átvenni egy máshol ( messze , más körélmenyek közt ) jól működő technológiát nem biztos hogy túl szerencsés , jobb ha az ember saját területére , saját fajtáira , klímájára ...stb -re alakítja ki az ott elérhető legjobbat . Csak gondolj bele , hogy hiába csinálna itt valaki egy nagy sűrűségű orsó vagy más intenzív koronaformájú ültetvényt , ami 40 -50 t termést produkál és ami délolaszban bevált , ha itt nincs meg a megfelelő napfénymennyiség hozzá . Itt az 1 ha-ra eső napfény és hőmennyiség csak 20 t terméshez elegendő . Persze ez csak példa és saccoltam .
Ezek a szerek ...elvileg ... nem okozhatnak problémát . Ha megnézed a papírját ,ott is egy -tól -ig értéket adnak meg általában . Vannak olyan szerek amik az előírásosnál nagyobb töménységben vagy nagy melegben perzselhetnek , perzselnek , de ezekre a csomagoláson felhívják a figyelmet . De ha a 10 liternyi vegyszerből lett 6-7 liter permetlé és ez tömény , akkor tegyél még hozzá 3-4 l vizet és pont jó .
Egyébként jól gondolod , mert hatékonyabb , ha kisebb ( normál ) töménységgel többször permetezel , mint nagyobb ( dupla ) töménységgel kevesebbet ( persze fárasztóbb ) .
Előre szólok , hogy ha elvirágzott a kajszi , rögtön rá kell menni egy normális rovarölővel , mert akkorra kikelnek a sodrómolyok a hajtásvégekben , a bogarak elkezdik rágni a kis kajszikat , és a molylárvák a magot eszegetik amitől ugye la fog potyogni a kajszi . Ezt közvetlen virágzás után és 10-14 napos ismétléssel érdemes csinálni . Actara , Bi 58 , ezek mindent visznek , de lehet más felszívódó szerrel is .
Tényleg vannak... nálunk a kajszi még csak most van fehér rügy állapotban. Holnap fog majd virágozni valószínűleg...
Kérdés... Ha túl tömény a monilia elleni permet az okozhat valamiféle problémát? Számszerűbben.... 10 literhez való anyagból lett körülbelül 6-7 liter....
Bizony, ebben az évben nem olyan nagy a különbség, nagyon nyögve-nyelős tavaszunk van! Bár olyat is olvastam, hogy egy hozzád közel lévő településen tegnap még a nárcisz is alig bimbózott! Vannak különbségek rendesen! Ezért nem fogja érteni a Mariska néni meg a Pista bácsi, hogy a falu egyik végén leszakad a fa a kajszi alatt, a másikon meg nincs egy darab sem!
1 . Az idén a Primerose bontott szirmot legelőször . 
2. Starcrest . 
Az elvileg korai virágzású Armking-on még nem látni a szirmot . 
Nectaross . 
