Attól függ mit csináltak, ezt kellene előbb megtudni.
Ha aljzatbeton akkor ahogy már írták legalább 6 m-ként dilatálni kell, és max 36 m2-ként.
Ha önterülő zsákos esztrich akkor a leírás alapján, de van olyan ami akár 300 m2 összefüggő területet is tud dilatáció nélkül. Ha önterülő akkor viszont nem kell locsolni.
A repedés sima kavicsos aljzatbetonra utal, amit dilatálni szükséges. Persze ma már mindent esztrichtnek hívnak ami aljzat.
Köszönöm a választ, elég lehangoló... Csak azt nem értem ha ezzel foglalkoznak ezer éve, hogy követhetnek el ilyen amatőr hibát. Tehát akkor gond lenne ezzel ha így hagynám?
Tehát a kérdésem főleg az, hogy esélyes-e hogy ezek a miniatűr hajszálrepedésekre ha ráburkolunk akkor szétrepeszti a rárakott járólapot? Vagy (mivel nem éri majd se napsütés, se fagy, se a padlófűtés melege) megáll így hajszálrepedésben és nem repeszti a feletti lévő hidegburkolatot?
srudolf1 és nagy ivó véleményét szeretném kérni az alábbi problémával kapcsolatban.
1 hete készítették a ház aljzatbetonát, elvileg profi csapat akik betonoznak és esztricheznek ezer éve. Így aztán nem is aggódtam különösebben, sajnos nem tudtam ott lenni amikor csinálták. Szóval 1 hete szorgalmasan locsolgatom, napi kétszer. Sajnos azonban a képen látható hajszálrepedések több ponton is megjelentek. NEM tettek dilatációt a küszöbökhöz, csak körben a szélekhez a kis habszivacs csíkot... A kivitelező szerint mivel nincs padlófűtés, és nem nagyok a helyiségek, az nem kell. A fejem majd szétdurran, csomó helyen látom szarul megépített lakásokban hogy a küszöböknél csíkban reped a csempe... Nagyjából ugyanazon helyeken ahol én is most látom a hajszálrepedéseket, főleg a küszöböktől indulva. De van ahol a helyiség közepén indul el egy hajszálvékony repedés.
Az volna a kérdésem hogy mekkora a gáz? Mit tudok tenni? Vágassak a kivitelezővel utólag dilatációs réseket? Foglalkozzam vele egyáltalán? A betont egyébként gyönyörű egyenesen húzták, vízben van és tükörsima.
Ez a kétrétegű kapcsolt gerébtokos ablak metszetrajzai. A 2o. első negyedétől, a 21/11o- es bérlést felváltotta egy palló bérlés- amibe be volt falcolva a belső nyiló, így nem kellett két tokot késziteni. A vizszintes metszeten látszik, hogy a bérlés palló lenne, akkor a külső és a belső spalét között oldalt legalább 5-6 cm külömbség kell legyen, a felső spalétnál min. 8-9cm.
Ha megméred a külső spalétot (széless és magasság) az nem ugyanaz, bármilyen típusú ablaknál.
A két rétegű ablakoknál, ha mind a két réteg befele nyilott, akkor a külső ablak sokkal alacsonyabb volt mind a belső és keskenyebb is, mert nem másképp nem lehetne leakasztani a zsanérokról. Akkor a külső tokozat belső mérete is kisebb, mint a belső tokozat.
Erre a méretre vakolták ki valamikor a külső spalétot, eltakarva mondjuk 2 cm az ablak tokozatából.
Mit csinál az ablakos, aki egy réteg ablakot szerel be?
Megméri a külső spalétot és 2-2.5 cm nagyobb ablakot készit, szélességben és magasságban is.
Tehát akkora ablakot szerel be, amekkora a régi ablak külső tokmérete.
Nade, a belső és a külső ablak között van egy bérlés, ami egy palló, vagy valamivel vékonyabb, abba van befalcolva a belső ablak. Tehát kétoldalt oldalt marad egy 4 cm hézag, amikor az új ablakot beszereleik, fent vagy 8 cm.
A szakszerű eljárás az, hogy kibontod az régi ablakokat és kifalazod a új ablakoknak a méretére a belső spalétákat. Ez egy nagy munka, mert szőni kell a falazatot, ki kell vésni minden harmadik téglát a meglevő spalétnál és be kell kötni azt a fél téglát vagy még kevesebbet, amit a kér az új mérete. Ez a helyzet oldalt. Fent be kéne építeni egy 6cm vastag áthidalót.
De ezt nagyon kevés megrendelő csináltatja meg, mert amint már írtam sok munka és drága.
Jön az ablakos, kibontja az ablakot, valahogy kiékeli, ezt sose értettem, hogy miként csinálja meg (dupla palló ékkel talán- de azok el szoktak csúszni), belefúr pár dübelt, ami szart se fog a téglába (művész kell legyen, hogy befúrja úgy a lyukat, hogy a tokcsavar fogjo a téglába, spéci fúróval, ütvefúrás nélkül 1o perc egy fúrás) és behabozza, vagy kipótolja valamivel (polisztirol csík, tégladarabok) és behabozza. Csakhogy a hab az pipepurc, nem az rögziti az ablakot, hanem az ék. Jön a végén egy kőműves és mivel zavarja az ék, kihúzza és elkésziti a spalétot.
Namármost, a Te esetedben mi a megoldás?
Oldalra van olyan vakolat, amit 4cm-be egyszerre fel lehet húzni, van benne szálerősítés és műgyanta. Úgy megköt szinte mint a beton, lehet bele dűbelezni. Nézz utánna, nem olcsó de neked csak pár zsák kell, nem mondok márkát. De írja a zsákon, hogy vastagon lehet felcsapni. Ez a vakolat majd rögziti az ablakot is, valamilyen színten.
Felülre muszály egy áthidaló.
Abba a sarokba felül, ahol két ablak találkozik egy fémkonfekciót kell valahogy beépíteni, ahogy Jenő kollega írta, azt burkolni betonyp lappal ( két rétegbe), lehálózni kék vakolóhálóval (1ox1omm szemekkel) és azt leglettolni fallal együtt, úgyis festened kell az egész házba. Lehet, hogy mégis repedni fog én még nem csináltattam meg soha úgy, hogy 5-6 év múlva ne repedjen meg, mert a mennyezet alatt télen felhúzódik a meleg, aztán ha nincs rendes fűtés pár napig, akkor kihűl és megreped. Persze javítható.
Vannak szálerősítésű gipszkarton lapok is (NIDA márka), azok is alkalmazhatók, abból is két réteg.
Ahogy írod: felül nincs rögzítve, ezt meg is kérdeztem még az elején. Azt mondták oldalt és alul rendesen rögzítik.
Na most, hogy ez a rendesen mit jelent azt a jó ég tudja. 20 cm-es tokcsavart és purhabot használtak – szokásos – a tok három oldalán (alul és két oldalt) Plusz fennt, a szoknyafal találkozásánál is kitöltötték purhabbal, persze mert oda került a redőnytok. Toktoldót is tettek be, de az nagyon keskeny, már ha az az amire én gondolok.
A regi es az uj ablakmeret nem azonos. Az uj ablak a kulso spaletmeretre volt merve, +2.5cm korbe a kereten.
Az ablakosok nagyon jol tudtak azt, hogy az ablak amit keszitettek nem talal a letezo ablakkavaba, csak nem szoltak, mert rendesen kidolgozni az ablakkavat az uj meretre a szereles elott, sokkal dragabb mind az ablak csereje. Es amugy ez nem az o dolguk.
Most meg kell csinaltasd utolagosan, de az ablakok be vannak szerelve egy laza kavaba.
Be lehet dolgozni polisztirollal vagy gipszkartonnal belulrol, de az ablakok rogzitesei attol nem lesznek rendben.
Kerdezd meg az ablakosoktol azt, hogy mihez ekeltek az uj ablakokat.
Minden berleses ablakcserenel felmerul ez a gond, azert irtam amit irtam.
A rollodoboz bedolgozasa mas kerdes, de nyilvanvalo, hogy ott semmifele rogzitese nincs az ablaknak.
"a regi ablakoknak voltak berlese", " kulso spaletmeret utan merted az uj ablakokat", "a belso spaleton oldalt is van egy nagy res"
Én nem mértem semmit, nem bontottam semmit. Jöttek az ablakosok. Felmértek. Én vártam amíg elkészülnek az ablakok.
Mivel sejtettem, hogy lesz utána feladatom ezért tettem fel a kérdést a múlt héten. Szombaton hozták az ablakot a "mesterek", kiszedték a régit, betették az újat. Majd angolosan távoztak.
Persze adtak ajánlatot visszajavításra is, de az is csak hungarocellről és gipszkartonról szólt...
Amikor kibontottad az ablakokat, akkor kellett volna megkerdezd, hogy mit kell csinalni.
Ki kellett volna kepezni az uj mereteket, aztan beszerelni az ablakokat.
A regi ablakoknak voltak berlesei, hiszen dupla ablakok voltak (de a kulso spaletmeret utan merted az uj ablakokat), igy a belso spaleton oldalt is van egy nagy res, amit valamivel bedolgoztak, nyilvanvalo, hogy ez igy nincs rendben.
Vagy toktoldo kellett volna oldalt belulre, vagy beleszot falazas.
Járda rétegrendben kérném a segítségeteket. A tankönyvi megoldást ismerem, viszont nekünk sum ~15cm-be bele kellene férnünk, mert a talajt nem szeretném felásni, emiatt a vastagságom eléggé kötött.
(Az új járda helyén korábban is járda volt, ami alatt pedig hosszú évek alatt kihordott salak, és építési törmelék.)
Fentről lefelé:
-kisméretű tömör tégla
-1cm homok
-5cm beton
-2-5 cm sóder
-talaj
A másik elképzelésem:
-kisméretű tömör tégla
-10cm sóder
-geotextil
-talaj
szerintetek melyik lenne a jobb? esetleg egyéb? A téglához az asszony ragaszkodik, így marad kb 10cm, hogy a magasságunk jó legyen.
A téglával együtt jött a malter. Mind1, xarom le, végülis nem teherviselő fal lesz. De már bánom h nem favázzal csináltam :) Úgy gondoltam olcsóbban kijön, a tégla ingyen volt, de 2x2 sorra már fél zsák habarcs elfogyott.. 1.6 széles sorok. Azt kéne még 6-7 sor..
Parapetfalat falaznék(terasz) bontott téglából falazóhabarccsal. Tegnapelőtt már leraktam 2 sort régóta tárolt habarccsal, nem lett jó mert könnyen kézzel fel bírtam szedni. Vettem új baumit-os habarcsot, tegnap késő DU leraktam megint egy sort, ma reggel próbából egy közepesebb ütésre megintcsak felvált a tégla a kátránypapírról.. Ez így normális lenne? vagy még kötnie kéne?
Rádásul két ablakom sarokban van, merőlegesen egymásra, itt nem tudom mnnyire lenne egyszerű.
Falazz fel egy pillért téglából a sarokban és szerelj erősített kerámia áthidalókat.
A mezőben levő nyilásoknál is kell áthidaló.
A gipszkartonos megoldás 1oox el fog repedni. Készitettünk betonypból és üvegszál erősítű cemetlapból is ilyen belső dobozt, amit le is vakoltunk, de akkor is elrepedt.
be van injektálva a sarok egy hidraulikus meszes Hasit (gyantás) injektálóval, a ház 2o. század első évtizédébe épült és néhány tartófal nincs bekötve egymásba. A hosszanti falon látod a kiváltót, az arra merőleges tartófal nincs bekötve, de volt rajta egy ajtónyilás és onnan parabólikus vasakat is fúrtunk vagy 1.5 méter hosszan (ezeket cementes injektálóval ragasztottuk be). Az injektáló egy Desoi gép és egy pedállal kell a nyomást felépíteni. Kb. 1o bárra képest egy 6o falat át lehet teljesen injektálni.
Adott egy boltíves ablak melyet téglalap alakú ablak beépítése végett át kell alakítani. A terv a boltív felső ívének vonalában áthidaló bevésése elsőnek a belső majd utánna a külső oldalon.
Az ablak fölött van egy betonkoszorú melyre felfekszenek az E gerendák, ráadásul pont az ablak fölötti E gerendán ( egy darab) rá van építve az emeletnek egy főfala, ezért is reped.
A kérdés: ti hogyan állnátok neki a boltív áthidalóra cserélésére? Téglaház. :-)
Ablak beépítés előtt állok és a belső redőnytok megszüntetése után egy nagy üreg marad majd annak a helyén. Ennek megszüntetésére, illetve bejavítására milyen megoldást javasolnátok. Szeretném megúszni áthidalók beépítését. Rádásul két ablakom sarokban van, merőlegesen egymásra, itt nem tudom mnnyire lenne egyszerű.
Egy közepesen igénybevett helyen lévő dilatációs egységnél (~2*3m terület) kipróbálom a csemperagasztós javítást. Kérdés, hogy kell-e, hogy flexibilis legyen? Árban majd 3-szoros a szorzó...
Köszi, akkor én tényleg ne is próbálkozzak vele inkább, nincs nagy gyakorlatom ezekben a dolgokban. Még arra gondoltam, hogy ha kültéri, fagyálló csemperagasztóval simítom el, kb 10mm vastagságban, akkor lenne értelme rabichálót tenni alá? Elméletben a repedezési hajlamot kedvezően befolyásolná.
A Mapegrout anyagok beton szerkezeti javítók, szórással pl. látszó betont késziteni tökéletes felületet ad.
De ezt kézzel elhúzni tökéletesre nagyon nehéz egy padlón, a Tissotropico ragad, nehéz elkapni fogadófelület szívóképességéhez a keverék állagát, a Colabile az önterulő meg nem is, mert az is ragad és ha egyenletesen kiöntöd és az aljzat nem sík, akkor követi a hibákat.
A Tissotropicoból lehúztunk a rámpán kb. 7-1omm réteget és látszott a glettvas nyoma, majd ma reggel újrahúztuk egy vékony réteggel a majdnem kiszáradt felületet és szivacsos glettvassal kisímítottuk.
A Colabilet a végén a 6ocm glettvassal valahogy lehúztuk de kb. 35% kvarchomokok kellett belekeverni, hogy képlékeny legyen. Nem lett rossz, de a csiszolástól nem szabadultunk meg, az majd vagy 2 hét múlva esedékes.
Nagyon profi burkolókkal készittem a munkát, akik tudnak padlót símítani, hiszen csíszolt betonkészitők és pl. fel szoktak húzni egy spéci javitó réteget a sérült betonpadlóra (aztán kicsíszolják gépekkel), de az csak beltéren használható és nincs benne ennyi gyanta meg üvegszál.
Nálam is ez a helyzet, a bejárón a beton 15- 20cm vastag és nagyon kemény, viszont a felülete a sózástól egyenetlen lett. Még vergődöm ezeken a drága cuccokon.
Tavaly rengeteg régi betont (járdát, aljzatot, melléképületet) bontottunk a ház körül, valóban nagyon kemény anyagot kevertek anno. Általában úgy törtük, hogy nagy pajszerral alányúltunk, megemeltük, féltéglákkal alátámasztottuk, majd adtunk neki a samuval. Mivel általában 10cm-ig nem volt vasalva, így, ekkor megadta magát.
Az, de használtam már többszőr és tényleg jók. Ha nem sózták volna ezt a lejárót 1oo évig tartott volna, olyan jó volt beton, akkoriba nagyon jó cementet készitettek a cementgyárak. Megpróbáltuk feltőrni, de alig vitte a 3o kilós tőrőgép, pikonnal kellett volna nekiállni.
Értem, ez is segítség volt köszönöm. A jóval kedvezőbb ára miatt hajlanék a csemperagasztó felé is, abból a teljes 100m2 bejáró kijönne kb 10ezerből, végülis akkor sem nagy bukta, ha ledobja jövőre. A Sika kb 70 ezer lenne.
Szerintem arra, vagy olyasmire. Ha olyan vastagon öntöd hogy szintezz vele, akkor sima lesz mint az üveg, szóval arra nem jó. Önterülő az szintez, de önmagában nem terhelhető.
Cimborám csemperagassztóval kente át a betont, az sima is lett, nem is porlik, viszont nem kültéren használta, hanem garázsban.
Ha a profsas-ra gondolsz, ami beszívódva erősít is, azt sem nekem találták ki, mert én a felületet is ki szeretném simítani, nem csak a további porlást megakadályozni.
Nem tudom milyen mély. Ez egy nagyon picit lejtő rész, és mivel tőle jobbra egy támfal van (a szomszéd telke kb 70 cm-rel alacsonyabban fekszik) ezért az előző tulaj egy olyan 3 méter széles és 30 méter hosszú nyelet csináltatott, aminek a tetején vasalt beton van, és azon az aszfalt réteg.
Egy helyen ez megrepedt a teljes szélességében, és itt elkezdett kinőni a gaz. Ide folyatnék be valamit, hogy télen ne repessze a jég tovább.
Mapeinek van valami kétkomponensű betonimpregnálója az nagyon jó, a nevét most nem tudom, de nemrég volt szó róla vagy itt vagy valamelyik másik építkezős topikban
Ha már kocsibejáró, én is feldobnám a magam kérdését. Régi, felfagyott felületű, de masszív kocsibejáró felújítására a sikarep-et gondoltam használni. Ismeri valaki?
Vagy megfelelő lenne kültéri aljzatkiegyenlítő, esetleg fagyálló csemperagasztó is?
Köszi az észrevételt, jó szemed van. :-) Kicsit leütögettem a vakolatot és tényleg boltozatban vannak a téglák. Köszi mindenkinek, nem parázok akkor annyira. Azért aggódtam elsőre, mert az ajtótok amit kiszedtem elég masszív cucc volt, azt hittem valami teherviselő szerepe is volt. Köszönöm még egyszer a hozzászólásokat.
Én ugyanígy jártam, le is vágtam az ajtóból, aztán kiderült h egy téglasorral feljebb van az áthidaló.. Tehát az áthidaló és az ajtótók közt volt egy téglasor.. Q anyjukat :)
Régi beltéri ajtókat cserélnék. Bontás után vettem észre, hogy az ajtónyílás tetején nincs áthidaló. Gondolom a falazás során beállították az ajtótokot, majd körbetéglázták. Az ajtó az emeleten van, a ház beton födémes, az ajtónyílás felett 1 méternyi téglasor van még. Kell ide utólag áthidalót befalazni? Az ajtónyílás 90 cm x 200 cm. A fal vastagsága 16 cm, tehát itt nem főfal. Valamint a bontás után a képeken látható állapotban van a nyílás. Megfelel ez az új ajtó beépítéséhet, vagy javítsam ki?
Nem teljesen témába vágó, de mégis feltenném itt a kérdést.
A szomszédunk a házunk mellett télire már most hatalmas falerakatot kezd képezni. Van e esetleg valamilyen tűzvédelmi előírás arra, hogy az épülettől milyen távolságra rakhatja le. Több köbméterről van szó. A házunk telekhatáron van, a szomszédé attól 3 méterre. A fák a kettő között van elhelyezve, inkább hozzánk közelebb.
Tegnap csinálták a padlófűtésünk estrich betonját. Mielőtt elkezdték a betonozást leegyeztettük a szintet és úgy nézett ki, hogy 7cm beton megy lesz rajta. Nos mivel idő előtt elfogyott az anyag ránéztem a szintre és olyan 7.5-9cm- ig van a beton vastagsága. Ebből lesz valami hátrányunk a későbbiekben? Azt tudom, hogy tovább tart majd felfűteni a betont, de elfogadható még ez a vastagság? Vagy minél vastagabb a beton annál több energiába telik "melegen" tartani?
Megkérdezted, hogy mi kéne oda, kerestem valamit- az biztos jó mert 2 méteres szálakba árulják, de pár 1oe négyzetméter aljzatbetont már kiöntettem, de soha nem emelték meg a halót. Mi szakvállalkozóra bízzuk az aljzatozást már 15 éve , azok 3x gyorsabban megcsinálják, mind vasazó-betonozó-falazó kőművescsapat.
Én azt se nagyon értem, hogy miért kell ezt a nagyon fontos fázist megcsinálni sk? Ki kell lábazni, megfelelő anyagot kell keverni hozzá,
le kell tudni húzni- akik csak ezzel foglalkoznak, azok nem lábaznak- lézerrel dolgoznak, de a végén helikopterrel elintézik, hogy síkba legyen és földnedves anyagot szivattyúznak, ami gyorsan kiszárad. Rendes homokkal és cementtel (amit én megveszek), semmi spéci, egy adalék ha van padlófűtés és pp örlenényt is kevernek bele, hogy csússzon rajta a helikopter. Az aljzat színtbe van és sík is, nagyon ritkán kell önterülőzni utánnuk.
A vasalás helyzete a lemezalapnál és monolit fődémnél fontos, mert másképp a vasalás nem úgy dolgozik, ahogy ki volt számítva.
Dehát a 4mm haló az nem vasalás csak a repedésmentessége biztonsítja, azt is csak elméletileg. Ha nagyon kövér az aljzatbeton, akkor úgyis megreped.
Egy 10cm vtg. betonréteg közepében elhelyezet - ráadásul hullámos - 4mm átmérőjű betonacél háló gyakorlatban valamivel többet - nem sokkal - ér mint halottnak a beöntés.
Azért emelem hogy a háló a beton közepébe kerüljön. Erre a célra linkelted pár napja a műanyag sínes megoldást. Voltam is nézni ilyet a variex-nél, de az eladó azt mondta hogy nem nyerő az EPS fölé mert benyomódik. 2,5 centi magas műanyag U sín volt. Ajánlotta hogy fordítsam meg, vagyis az U alja kerüljön alulra, akkor teljes felületen felfekszik és nem csak a két szárán, úgy nem nyomódna be. De úgy csak kb fél centit emel, mer a lyuggatásoknál fogja csak a vasat, nem pedig a 2,5 cm magasan. Így aztán nem azt vettem, hanem ezeket a kis U bakokat. 6Ft/db, ennyiért nem érdemes tégla darabokkal szutykolni. Valószínűleg erősen túlaggódom a dolgot. :)
A leírtak alapján így oldottam meg az aljzatbeton vasháló kiemelését... A kis betonbakok a hálón való járkáláskor sajnos benyomódtak a fóliába, ezért hajszálvékony xps darabokat tettem alá, így elég jónak tűnik, nem nyomódik be a fóliába. A 4mm-es rács sajna elég nyakda és hullámos, ha rálép az ember akkor itt-ott 7-8 centire is kiemelkedik valamelyik vége. Mondjuk könnyen lenyomható, gondolom az ember aki húzza a betont könnyen bele tudja majd nyomni, ha esetleg kiemelkedne valahol.
Egyéb témába vágó kérdésem is lenne. A dilatáció kialakítással kapcsolatban. A szélekre jön a dilatációs csík, az tiszta sor. Az ajtóknál muszáj dilatációt hagynunk, vagy elég a széleken a polifoam csík? Padlófűtés nem lesz. A szobák kicsik, a nappali-konyha egy tér az kb 40 m2.
kell legyen egy optimális megoldás, amivel olcsóbb a vágás métere. Sok alkalmazása van egy ilyen szerszámnak, használják is.
A láncfűrész szemei vastagságban kopnak. Vasbetonak is van egy lánc, de az ha meglátja a vasat, kész is.
Van olyan gyémántkorongom, ami símán elviszi a vasat a betonból. Tömör téglát ugyanaz a korong viszi mind a salátát.
Ezért gondolkozom ezen a korongos gépek, de se sehol nem kapok adatot a korong élettartamáról. A két korong amúgy szinte annyiba kerül mint egy lánc.:)
ha sietsz, akkor gipszkartont kell felragasztani, a neki való ragasztóval.
Ha vakolsz, akkor ki kell várni míg teljesen kiszárad (sarkokba ez lehet két hét is, ha nincs ablak), mert ha leburkolod nedvesen nagyon nehezen fog kiszaradni. Van egy lapát alakú véső, amit SDS+ ütvefúróba használunk, ez, ezzel le lehet letakarítani a ragasztót a falról teljesen és akkor kevesebbet kell javítani, vékonyabb lesz az anyag és hamarabb kiszárad.
A Mapeiből a kétkomponenses a jobb, de nagyon drága, kell élszalag is hozzá és egy alapozó is. A Mapei az építkező anyagok egyik prémium terméke, nagyon pontosan be kell tartani a alkalmazási utasításokat, szakembereknek való. A ragasztóit csak akkor használom, ha nagy felületekről van szó és nagyméretű burkolólapokról. A fugáik a legjobbak, azt érdemes megvenni.
Kétszer kell felvini ezt a szigetelőt mindenképpen, kb. annyiba kerül mind a csempe, ha tisztességesen van megcsinálva- értelemszerüen teljesen hibamentes felületre érdemes alkalmazni.
Ez a termék is talán megteszi, ha sok fürdő van egy munkánál 3 vékony rétegben felvíve glettvassal, nekünk nem volt soha problémánk.
A tusoló melett a falat is le kell szigetelni 18ocm magassan és az egész fürdőbe a falat is végig min. 4o cm magassan.
Superflexibilis csemperagasztót kell használni a szigetelt felülketekre.
"akkor nem száz százalék, hogy kettőzni kell a gerendát ha számítással igazolható, hogy a födém megfelel."
Ezt nem igazán szeretjük, mert a lakók kicserélődnek, az új pedig gondol egy nagyot, átépít és máris túlterhelt a födém. Ipari épületnél ki szoktak rakni egy táblát a födém teherbírásával, lakó épületnél ilyet még nem láttam. Amiket írtam azok szélsőséges esetek, de előfordulhatnak. Főleg a gerendára merőleges falak esetén.
Nincs ellentmondás. Ha a födém rétegrendje nehéz pld. fürdőszoba alatt és belmagasság a szokásosnál nagyobb akkor a gerenda teherbírása lehet, hogy nem lesz elég akkor sem ha a fal merőleges a gerendára.
Ha a fal párhuzamos a gerendával, de a födém könnyű akkor nem száz százalék, hogy kettőzni kell a gerendát ha számítással igazolható, hogy a födém megfelel. A gyári előírások általános esetre vonatkoznak.
Ha előírások szerint lett megépítve a födé akkor a gerendák tengelyére merőleges gipszkarton fal építhető, ha párhuzamos a fal a gerendákkal akkor valószínűleg megépíthető, de jobb ellenőriztetni statikussal.
A kereszt irányú (gerendák tengelyére merőleges) méret indifferens. 6,8 m fesztávig nem ír gerenda kettőzést normál teherre. A födémvastagságot 23 cm-nek adja meg a Leier, ha kevesebb az nem tragédia, de a teherbírás jelentősen csökken. Az építész tervező az nem mérnök, csak annak hívják. De csak Magyarországon, külföldön architeckt. Mérnök az ingenieur. De ez nem baj amíg nem akar a statikába beleszólni. Bár azért igaz ami igaz egy varrónőnél vagy cukrásznál jobban ért hozzá. Nem véletlen, hogy a magyar előírások is szigorodtak, építész tervező nem tervezhet monolit vb. födémet, csak statikus tervező. Az itt felsorolt e.gy. gerenda (födém) fesztávok is nagyobbak annál amit egy építész tervező önállóan tervezhet.
Ha a téglától a simításig nézem a rétegrendet, egy picit mindig gyengítünk az anyagon, itt ha nem porlad és kemény, nem kong sehol a vakolat akkor megfelelő portalanítás, alapozás után én dryvit ragasztóval kezdeném a kenést, mivel az ragad a legjobban, majd ezzel folytatnám ha nem centimétereket kell kivakolni. Ha vastagabban kell vakolni akkor használhatsz vakoló habarcsot, vödrönként fél serpenyő cement hozzáadásával
A helyes megoldás az alsó háló alá távtartó. Ha van fölső vasalás akkor hajtani kell sámlivasakat- ezek a lemez teherbírásán is emelnek egy keveset - és a lerakott alsó fölső vasalásra tett deszkán kell dolgozni. Ha nincs alsó háló alatt távtartó akkor helyenként garantáltan letaposod és abszolút biztos, hogy ott a vas elrohad. Innentől kezdve a beletett vasalás haszna megkérdőjelezhető.
Ledobod a földre a hálót, kiöntesz egy csík betont, és megmeled ott a hálót, akkor már vissza nem süpped, a szoba többi részén meg nem botladozol benne.
Háztájiban ez a legértelmesebb módszer.
Akkor van értelme előre felemelni, lerögzíteni, ha betonpumpa nyomja az anyagot, és nincs idő vacakolni a hálóval.
És azt hogy? Leöntesz 5 centi betont addig oké. Utána a friss betonban toporogva rakod be a hálót, majd a friss betonban térdelve húzod el a következő réteget?
Levertem a falról a régi csempét. Alatta szerintem meszes vakolat van. A vakolat síkja helyenként megmaradt, helyenkét foltokban pár mm lejött a ragasztóval együtt. Ilyen egyenetlen kagylós kinézetű az egész. Szeretném a burkolás előtt kiegyenlíteni.
- a javítóhabarcsokkal az a bajom, hogy a minimum vastagság 2mm, nekem pedig van ahol nem is kell vastagság.
- a glettelés nem tudom, hogy jó-e hidegburkolat alá
- kaptam olyan tanácsot is, hogy csemperagasztót használjak.
A másik kérdés, hogy kell-e valamilyen alapozó, tapadóhíd vagy beeresztés a régi vakolatra?
Végül, mi a javasolt vízszigetelés a zuhanyzóhoz? A Mapei oldalán pl. nem tudok eligazodni, hogy Mapelastic vagy Mapegum?
Ezért fejek hullanak: "A dübeleket a halózás elött be kell húzni, ha rések vannak a lapok között azt is. " A dűbelnél rendben is van, de a réseket szigorúan habbal.
jaaaaj, vannak profiknak áruló szakboltokba vakolat ráspolyok- olyat forgalmazót keress, aki vakológépeket árul - azoknál szokott lenni mindenféle tartozék a gépi vakoláshoz. Lehet kapni szerszámboltokba is, de azok játékszerek.
A spalétokat és éleket kihúzni nem nagyon lehet egy rétegbe. Probálj úgy dolgozni, hogy az első rétegbe betakard a halót mindenhól és a másodiknál a finisz. A dübeleket a halózás elött be kell húzni, ha rések vannak a lapok között azt is.
Nem a szomszéd miatt tenném alá, be lett öntve aljzarkiegyenlítővel de az esetleges egyenetlenségeket (beöntött felület és osb felöl) gondoltam kiegyenlíteni vele.
Van egy 100nm netto alapterületű B30-as, betonfödémes kockaházam. A teljes felújításának költségét próbálom belőni nagyságrendileg, ebben kérnék segítséget.
Itt is felteszem a kérdésemet, szerintem van itt is szaktudás nem csak a hőszigetelő topicban:
Tudom, hogy a rutin és az évek az alapvető válasz, de hátha mégis kaphatok segítséget a kérdésemre.
Megcsináltuk a házunk szigetelését és most a hálózást csináljuk. Az a bajom, hogy nem tudjuk szép simára behúzni a felületet. Van esetleg valami trükkje?
A keverési arányt betartom az ágyazónál, felkenem a falra, rámegy a háló, belesimítjuk a ragasztóba majd próbáljuk elhúzni. Na ekkor nem lesz szép a felület. Amikor próbálom simítani akkor felhúzza az anyagot, csíkos lesz és gödrös.
Van olyan alapvető hiba amit elkövethetek? Túl sok vagy kevés anyag, sok vagy kevés víz stb.?
Azt így nem lehet megmondani, hogy leszakad-e a födém. Ez több mindentől függ.
1. A gerendára a válaszfalon kívül milyen terhelés hat?
2. Mekkora a gerenda fesztávja?
3. Milyen típusú gerenda? "E" gerenda vasalása HAJLÍTÁSRA!!! független a gerenda hosszától, mindegyikbe ugyan annyi feszítőhuzal van, ezért a határnyomatékuk is azonos. Rövidebb gerendánál nagyobb teher kell folyóméterenként ahoz, hogy elérje hajlításra a határteherbírást.
4. Milyen vastag a födém?
5., Megcsinálták e a rábetonozásban a fölső vasalást?
A 3. kérdéstől ez elsősorban az "E" gerendára vonatkozik. Már legalább 20 éve, hogy új építésű épületnél gyakorlatilag csak "E" gerendát használnak.
kérd meg azt aki ezt rajzolta, hogy gondolja végig az eresz részletét.
A csatorna háta mögött lezárod függőlegesen a szarufát (a végét a szarufának is függőlegesen vágod), rászerelsz egy 18-as OSB- és 3omm polisztirolt. Akkor a csatorna nem fér be.
Alulról visszazársz a falig egy kis colos deszka fogópárral a szarufa két oldalára szerelve, arra is szerelsz egy 18-as OSB és 3o mm polisztirolt. Akkor szemből nézve látsz egy elég széles sávot, ami nem néz ki jól, ha a fal színére fested. A rajzon egy keskenyebb sáv jelenik meg.
Én visszavágnám a szarufa alsó élét és szerelnék erre az L alaku ereszre két réteg Aquafire panelt (egy üvegszál erősítésű lemez, 12.5mm vastag- és vízálló) ami hálózható glettolható- hasonló a betonyphez, de nem olyan koszos munka vele dolgozni és könnyebb lehálózni is.
Az befér a csatorna háta mögé, lehet rá szerelni élvédőt is akár csepegtettőst is.
Akkor mégsem jó ez a távtartó sín a hungarocell fölé, térháló alá? Mert találtam egy céget, holnap mennék 200 méter 25 mm-es ilyen műanyag sínért. Nem lesz jó? Miért nem?
Az új ház terve majdnem kész, kérdés csak a beépített terasz tetejének kialakítása. Sajnos nem igazán tudok dönteni, a tervező igazán rám bízza. Mindenképpen zárt teraszt szerettem volna már, így a második építkezésem alkalmával, ez nem kérdés. Tető kivitelezőnél is jártam, amelyik tetszik nekem, megcsinálja.
Az első verzióban (1-3 kép) korcolt lemez lenne enyhén döntve, tulajdonképpen a tetőszerkezettől külön egységként. Ezt tervezte először a tervező, de egyáltalán nem tetszett. Próbáltam barátkozni a gondolattal, de nem ment. Terrán coppo odon cserép lenne, melyhez illő lemezt nem is találtam. Más cserepet nem szeretnék.
A második verzióban (4-6 kép) a terasz teteje könnyűszerkezetes lenne és csatlakozna a ház tetőteréhez. Egy apró módosítás lesz még ezen egy tetőtörésnél. Ez tetszik és ez lenne a végleges.
De bizonytalan lettem most. Az ár különbséget nem is tudom egyáltalán felmérni. Mi a véleményetek?
A terasz mérete 7x7m.
2)
Nem látszódna sehol szarufa vég, itt kérdés, hogy vízálló gipszkartonnal legyen borítva körbe mindenhol a vízszintes ereszcsatorna mögötti takaró részek illetve a zárt terasz teteje vagy OSB lap, felragasztva hungarocellel és vakolva. Mit ajánlatok?
A fóliáról nem beszéltünk, gondolom lesz. Illetve majd figyelek rá hogy legyen. Mi volna a szabályos és helyes megemelési módja a térhálónak? Láttam egy másik építkezésen hogy tégladarabkákkal emelték a hálót, én kis xps csikkeket gondoltam erre a célra. FMV a kivitelező embere, nem is fog odajönni... A villanyszerelés készen van, a csövek a gipszkarton függesztésben mennek, nincs köze most az aljzatbetonozáshoz.
Van egy szerkezetkész házam, szerelőbetonnal. A kivitelező a héten teszi rá a 10cm EPS100-at, erre jön a vas térháló majd a 6-7 centi aljzatbeton. Kérdeztem a kivitelezőt hogy ugye kiemelik a térhálót hogy a beton középre kerüljön a vas, de azt a választ kaptam hogy nem szokták, csak simán rárakják a szigetelésre: "nem szokott repedni és így könnyebb húznunk a betont". Véleményem szerint ez így nem lesz jó. Én azt gondoltam hogy a vasháló alá teszek négyzetméterenként 1-2 kis xps darabot 2-3 centi magasat, így a beton alá tud folyni a hálónak, így a vas a beton közepébe kerül. Jó a gondolatmenetem?
Tetőléc mozog, a gipszkaton reped, amúgy igazad van, a Te dolgod, hogy a saját házadba mit szerelsz és hogy. Én csak a lehetőségeket írom le.
A szerelési útmutatók a netten megtalálhatók, nagyon részletesen, a gyártóval szerződésben álló beszállító a falszerkezet kódja után be tudja árazni a szükséges profilrendszert és a gipszkarton burkolatot is. Pár napja be is linkeltem egyet.
Dragabb ha be van tartva a szeresi utmutato. Egy peldat mondok: van 0.4, 0.5, 0.6 falvastagu lemezprofil. A 0.6- os 2x dragabb, mind a 0.4 es. De a 0.4 est a gipszkarton mereviti, a sik menten, sikra merolegesen meg majdnem semmi.
Tetőtér beépítésnél a válaszfalakat kellene eldönteni: kerámia, esetleg Ytong, vagy gipszkarton legyen.
1. A tervező szerint bármi lehet, nekem a kerámia szimpatikusabb, de valami szöget ütött a fejembe: valahol azt olvastam, hogy a gerendákkal párhuzamos (nehéz) válaszfalak alatt gerendakettőzés szükséges. Jól emlékszem? Mert nálunk nincs gerenda kettőzés, sajnos.
2. Úgy tudom a kerémia válaszfal elemet ki kell ékelni: tetőtérnél hova kellene ékelni?
3. A párazáró fóliát végig kell vezetni a tetőtér belső oldalán és azután felhúzni a válaszfalakat, vagy fordítva: előbb a válaszfalakat felhúzni, majd "helyiségekként" felrakni és a válaszfalakkal összedolgozni a párazáró fóliát? Vagyis mi a pontos sorrend?
4. Költségekben a gipszkarton megoldás alulról veri a többit?
Az, de ár kérdése is, egy szép csaphornyos parkettát, ami nem szárad össze 2 tél alatt, elég húzós áron lehet megcsinálni (min. 1oo euró). Ez kb. jézustól így van. Ilyenkor ildomos ha a kivitelező elmagyarázza az ügyfélnek, hogy szépen megcsinálva az ennyi és nem a harmada.
Félő, hogy ez nem volt tisztázva és a fővállalkozó be kellett férjen egy költségvetésbe.
Ha a falak szigetelése megtörtént, akkor az alap tetejét is hasonlóan kell. Hagyd vakolatlanul, fugázd ki, csiszold fel a felületet, ezzel is segíted a száradást, párologtatást
Azt szeretném megtudni, hogy egy régi építésű téglaház lábazatát hogyan lehet utólagosan szigetelni? A falak vízszigetelése megtörtént a lábazat és a falak találkozásánál, körbe a házon, de a szigetelésig a lábazat folyamatosan vizes, 2-3 évente szükséges a lábazat vakolatának javítása. Az alap és lábazat is régi kisméretű tégla és sajnos magas a talajvíz szint is.
nézd meg a képeket figyelmesen, a felület poros, de azon kivül nincs tiszteségesen letakarítva a ragasztó, amivel bekevertél a csiszolóport a rájboláshoz. Úgy csinálták, hogy behúzták kézzel az egészt felületet a rájbbal, aztán a spaklival a réseket a felületről, mert így hamarabb megy.
A tölgyfa porózus, belekötött a pórusokba is, amit nem csíszoltak le rendesen, mert az még egy nap munka lett volna. Amatőrök voltal.
cég ezt nem csinálja meg neked (az újat szerel, nagy pénzért és szépen), de kell legyenek két emberes csapatok, akik csak ezzel foglalkoznak és gépeik is vannak.
Nem tudok, mert nem vagyok magyarországi. Kapsz szakembert, de nagyon drága lesz. De ha nincsenek nagyon profi gépei, kell vagy 3 féle csíszológép, akkor nem fogja tudni megcsinálni.
A réseket ragasztóval kevert csíszolóporral gittelte ki, azzal is lesz egy nagy szívása a szakinak aki ezt elvállalja.
Azért, mert nagyon gyenge volt a parketta minősége (és akkor nem volt száraz sem volt).
Egy ilyen nagy fekete hibát kivésni és kipótolni, elég gyakorlott kéz kell.
A gyengébből mindig 15-2o% több parkettát kell vásárolni, mind a effektív felület és gyengét kidobni, vagy betenni a szélekbe.
Inkább hagyd így, két- három tél alatt összeszárad, akkor megcsinálod.
Kell végezni egy gépi alapcsíszolást 2o-4o-es csiszolóvászonnal, ez leszedi a lakkozást a fáig, kb. 1.5-2 mm mindenhonnan le kell csíszolni, nem egyszerű, mert a lakk megtőlti a csíszolóvásznat. Ezzel a művelettel a felületet ki kell hozni síkba. A 2mm-nél mélyebb hibákat nem lehet kicsíszolni. Javítani kell, de nem gitteléssel, hanem pótlással: dugózás vagy hajókázás- amit helyileg le kell tisztitani síkba.
A nagy hibákat ki kell vésni és be kell szabni egy megfelelő méretű pótlást.
Utánna a csíszolópor és nitró lakk keverékével (négyzetméterenként szükséges 1.5 deci lakk), ki kell tölteni minden rést spaklival.
Aztán újra le kell csíszolni 6o-es vászonnal, majd újra kitőlteni a réseket (mert a csíszolás kiveri a gittelés felét), egy alapos porszívózás után.
Vannak spéci gittek a parketta gittelésére, de nagyon drágák és be szoktak száradni, ha a rések nagyobbak. Azt csak a második gittelésnél érdemes használni.
Majd újra kicsíszolni 8o-as vászonnal, majd 12o-al, esetleg 18o-al is, minden gépnyomot ki kell csíszolni.
Alapozás és 3 réteg lakk. Az első réteg lakk után kell egy alapos csíszolás kézzel.
Megcsinálni szépen nagy munka, szakembernek is, profi gépekkel és szerszámokkal. 5onm felületre három-négy nap. Egy jó alapozó+lakk 6-8 euró négyzetméterére. Fényes lakkot nem szabad használni, mert minden hiba látszik.
Én pont azért vettem hereklith c3 lapokat xps helyett az ablak alá,mert itt azt a tanácsot kaptam,hogy nagyon jó a teherbírása és még a hanggátlása is.
A teherbírása nem tűnik rossznak.Ugráltam rajt,nem történt semmi.Egy kicsit ridegnek tűnik,de nem repedt el.
Ilyen vízszintes beépítésnél nem tudom,hogy jön elő a hanggátlási képessége,mert ha ránézek oldalról csak egy gagyi eps csík.
Elvileg lenne értelme impregnálni, már csak azért is, hogy lehessen vízborotvával tisztítani.
Ehhez kéne egy jó impregnáló, ami meggátolja a pórképződést.
Hogy mennyire vízlepergető az a beton és mivel kezeli a gyártó, azt nem tudom, de szórással egy ehhez hasonló termékkel érdemes lenne lekezelni, csak egy picit húzós az ára (a fajlagos fogyása a gyakorlatban kb. 2 deci négyzetméterenként és nem változtatja meg sem a színét sem a fényességét a felületnek). A háztartási boltokban kapható kőkezelőkbe nem bízom.
Az első osztályú besorolásoddal nem mindenben értek egyet mert a kötőanyaga cement bázisú. Kb 30 éve többet, többször használtuk, manapság kevés helyen látni. Aminek a bele hungarocell az a heratekta, teherbírása annyi mint a benne levő hungarocellé
a heralkit egy első osztályú építkezési lap, pl. a legjobb hangelnyelő, mert szálas és tömött, de könnyű.
Ha kőzetgyapott szigetelés van a homlokzaton a splétokat macera megcsinálni, ha kibéleled az kávát heraklit C3-al (kifelel a hőszigetelés vastagságáig), aminek a bele polisztiról, akkor kapsz egy jól vakoltajtó kemény felületet, amire a belső és a külső ablakpárkányt is fel lehet tisztességesen rögzíteni.
Belül mehet rá az élvédő egy kis vakolóanyag és a glett.
Heló! Köszönöm a választ, de kíváncsi vagyok, hogy működne-e ,más megoldás?
Pl: ilyen lehetne? (a sötétebb fal 12-es, a világosabb 10-es)
A sötétebb fal két oldalán 1-1 szoba lenne, és az alsót szélesebbnek szeretném, ezért nem megy bele a sötét fal a világos sarkába. Az ajtókat tartalmazó derékszögű falak helyzete kötöttebb, mert ha feljebb tolnám, akkor a nyitott ajtó beleütközne a ferde tetőbe...
Vagy az alábbi megoldással akármilyen csatlakozás kialakítható?
Vas megye. Kb. 40 éve volt átalakítva, akkor ledobva a fa gerendák és ez került rá. Amúgy felénk gyakori. Beton gerendák közé nem béléstestet tettek, hanem kiöntötték betonnal.
Gúzolás. Ha öntött födém akkor milyen gerenda van benne? Repednie nem volna szabad. Nekem 15 éve van fönn a vakolat, de nem reped. Ha a födém merevsége (nem azonos a teherbírással!!!) nem elég nagy akkor méég kellő teherbírás mellett is repedni fog. Ha túlterhelt szintén.
Lehet mindkettő, a heraklit faforgács összeragasztva, hőszigetelése nem sok. A másik a heratekta, látszatra egyforma a heraklittal, de a külső oldalak között hungarocell szigetelés van.
Mi a véleményetek mennyire szabad előjönni a mennyezeten a repedéseknek vakolás, festés után?
Régi ház, kettő éve le kellett verni a vakolatot, mert nem volt grúzolva és megindult a vakolat. (Öntött födém) Vakolás, festés után hamar megjelent két gerenda vonalán is a repedés.
Másik dolog, bár nagy a gyanúm, hogy össze függ a kettő. Nem tudom mennyire vág a témába, de azért felteszem a kérdést.
Szóval.
Hova tud az ember fordulni ha a háza előtt van hat folt két csatornafedél közt a csatorna nyomvonalán és beleremeg a ház ahogy a buszok, nagy járművek végighaladnak ezen a részen? Végül is az autókban kár nem keletkezik, de arra elég, hogy nálunk a padlástér földrengésszerűen rezeg, remeg.
A közútkezelőnek írtam. (egy éve) Ránézésre korrekten válaszoltak, illetve a válaszba csatolták a felszólító levelet, hogy ők felszólították az önkormányzatot, keresse meg a csatorna kiépítőjét, mert a megsüllyedt csatorna nyomvonalat rendbe kellene tenniük, mivel a kiépítés során garanciát vállalt rá a csatorna kiépítésével megbízott cég. Az önkormányzat első körbe hárított, hogy a garancia lejárt.
Végül tárgyaltak a közútkezelővel, hogy mégis van valami szavatosság a dologban.
Már vagy tíz éve volt a csatornázás, idő közbe ezt a hat foltot a közútkezelő tette rá.
Kérdeztem akkor minek nyúltak hozzá ha a csatorna kiépítője dolga lenne amennyiben megsüllyed. Azt mondják, hogy közlekedésbiztonsági szempontból.
A dolog azóta is húzódik. Az önkormányzat szerint jogtalan volt a közútkezelő felszólítása, de majd meg fogják csinálni ha lesz rá pénz.
Kint van a 12t. súlykorlátozás, a rendőrség nem tartatja be, pár éve megszűnt a sebesség mérés, mert állítólag kevés bírság jött össze ezen az úton.
Én itt vettem 2x15 méter alu festett csatorna ,4 lefolyó 16méter,könyökök 10db,csőfogató bilincsek 70 ezer körül fizettem két éve,arra nem emlékszem hogy bene-e voltak az árba a szarufára való csatornatartók
Ha közel van csörgesd meg őket van náluk minden méret/minden féle anyagból színből
A tartalék kéményt sem fogadták el még 2012 előtt sem tüzelőberendezés nélkül, mert az magában még nem tartalék fűtés. Sok-sok évvel korábban, még azt hiszem az OÉSZ-ben volt ilyesmi.
Nos úgy általában az ereszcsatornákról. Anyag szerint lehet
horganyzott acél,
horgany réz,
műanyag ill festett /bevonatos / acéllemez.
A legolcsóbb és a réz után a legtartósabb a horganyzott acél, a réz nagyon drága / plusz ellopják /, a műanyag nem tartós. A bevonatos acél nagyjából a horganyzott acéllal egyenértékű élettartamra az árát nem ismerem.
A horgany se tartós, mivel a mesterek nem ismerik a kialakítást.
""Arról sem hallottam, hogy a pár százezer lakótelepi kispolgár és még számos egyéb lakásban/házban élők megfagytak volna, mert nem volt tartalékkéményük""
Ami még nem volt az lehet. Nálam már volt olyan, hogy gáz volt, csak a kazán sztrájkolt. Jó volt a tartalék-kémény. Olyat is hallottam - már nem emlékszem, hogy hol - Magyarországon több helyen is fáztak távfűtés hiányában. Meg nem fagytak, ez igaz. Meg az is, hogy bátraké a szerencse. Amennyiben a tartalék-kémény elhagyása bátorság.
"Arról sem hallottam, hogy a pár százezer lakótelepi kispolgár és még számos egyéb lakásban/házban élők megfagytak volna, mert nem volt tartalékkéményük"
Volt már olyan vészhelyzet, hogy nem volt se gáz, így se távfűtés és leálltak az erőművek? Na ugye. Valódi szituációs esemény még nem volt.
akkor tehát ha jól értem a csempekályha=cserépkályha, csak tájegység kérdése, hogy hogyan hívjuk....
Nekem ez cserépkályha....
(Ha érdekel, van egy jó ismerősöm, aki készít ilyeneket (cserepeket cserépkályhához, agyagból, mintázva, mázolva, kiégetve stb.) - többfelé van folyamatosan kiállítva is, mert művészi "fokon" műveli ezt...tehát nem a legolcsóbb, de megcsinálja ha gondolod....)
Amit leírtál, az nem tartalékfűtés, hanem egy extra a házban, aminek komoly felára van. A jelenleg érvényben lévő energetikai követelményekhez pedig egyáltalán nem való fatüzelés.
Szerintem a kandalló nem a kényelemről szól, inkább a termosztátot hívnám kényelmi berendezésnek.
Magyarországon 2018-ban elég nehéz lesz a kisméretűből rakott téglakéményt átvetetni gyártói teljesítmény-nyilatkozat és méretezés nélkül...
Bocsi, hogy beledumálok, de tudjátok milyen fűtőértéke van ezeknek a kandallóknak?, ha tényleg jól szigetelt lesz a ház használhatatlan lesz a kandalló/kályha. Sokszorosa a tudása amire szükség lenne, és ezt nem tudod lemodulálni...
Erre a célra tényleg bőven elég a szeszes kandalló, nézzetek utána! Annak se kémény se semmi nem kell, berakod a nappali közepére és kész.
Tökéletesen igazad van, de azért nem minden az költségek optimizálása, ha egy kertes háznak a kényelméről van szó.
Téli estéken kellemes egy tűzet nézni és melegedni mellette (esetleg fél óránként egy kicsit elrendezni), én nem vagyok a kandalló híve, de egy nagy csempekályhába (cserépkályha:) ) üvegajtóval, ha az ember betesz egy kosár fát és ha jól meg van építve, az még másnap reggel is meleg- csak jó nagy legyen az égéstere és sok füstjárat legyen benne. A csempekályhának a karbantarása szinte nulla, ki kell húzni belőle a hamut hetente egyszer, két-háromévente kéménytakarítás. .
Összesen kb. 4-5 méter fát égetek el egy fűtési szezonba (egy délutáni tűzzel), legalább van mint hasogatni télen a nagy hidegbe.
Kémény ki lehet falazni kisméretű tömörtéglából, az egyik belső tartófalba, nekem nincs kondenzlevezetőm se, csempekályhának nem kell.
Értelek, és én is kicsit feleslegesnek tartom, ezt is írtam.
Ugyanakkor mivel a ház fő fűtése (entalpia szellőztető+hőszivattyú) a jellemző átlagos klimatikus viszonyokra lesz méretezve, ezért az extrém időszakokat várhatóan nem tudja majd kellőképpen lefedni önmagában .
Azért építem a házam, hogy kiszolgálja a szeretteim kényelmét évi 365 napon keresztül. Legalábbis ez a cél.
Nyitható ablakod és hőtároló tömeged lesz? Netán hőcserélős szellőztetésed? Arra inkább érdemes költeni, mint tartalék kéményre. A gépi szellőztetés csökkenti a hőigényt, a kémény növeli. A komfortot pedig pont fordítva.
Foglalkozunk IT infrastruktúra üzemeltetéssel, még nem találkoztam olyannal, hogy hidegben nem, vagy gyengébben működött volna valamelyik aggregát. Csak azok nem szoktak működni, amelyik üzemanyagtartályából valamilyen csoda folytán gyakran eltűnik az üzemanyag...
Egy zárt tüzelésű minőségibb kandalló valami szebb felépítménnyel, kéménnyel és papírokkal, tetőkijárattal, légbevezetéssel, netán légelosztással (hogy több szobát is fűtsön), az általa fenntartott hely négyzetméterárával együtt messze többe kerül mint 1,2 millió kivitelezéssel együtt.
Ebből a pénzből 60 nap 20 ezres hotel is kitelik.
Csak én érzem ezt felesleges tartaléknak?
Amennyiben a tűzzel szeretnél bajlódni és azt nézegetni, az egy teljesen más dolog... Csak ne azt mondjátok, hogy a 21 században nincs még tartalékfűtésre más megoldás.
Arról sem hallottam, hogy a pár százezer lakótelepi kispolgár és még számos egyéb lakásban/házban élők megfagytak volna, mert nem volt tartalékkéményük...
igen, vagy a gépészed megcsinálja, vagy pl. a leiernek van erre saját szakija (területenként) aki meg tudja csinálni, vagy a kivitelező embere megcsinálja, vagy más, akinek van jogosultsága...
Amennyiben tényleg több mint 2 napos áramszünet lesz, ráérsz akkor elmenni a barkácsboltba venni cirka 24 db ezresért egy vadi új pb sziesztakályhát meg egy gázpalackot hozzá. Egyéb lehetőség lehet az ethanol kandalló vagy egy aggregát amivel világítani is lehet a házban és a fagyasztóban lévő holmi sem olvad ki.
Inkább körbefalaztok egy lyukat a házon kéménynek, minden orbitális szívásával?
Én mondom meg sem akartam építeni, de mi van ha besz@rik a hőszivattyú? Majd akkor elkezdünk kandallóbekötést vésni, a szarufát kiváltani (mert pont oda esik a kémény), stb!!!
Jut eszembe: ilyenkor lesz majd kéményseprési díj az összes sallangjával (kéményseprő járda stb) vagy elég azt mondani, hogy nem üzemel.
szerej fel egy szep csempekalyhat, sokat tartja a meleget es lehet kapni nagymeretu uvegajto hozza. Kb. 4 meter tuzifa kell evente (napi egy tuzzel) es sokat dob a haz hangulatan is.
kandalló vagy kondenzátum csurgató bekötésére gondolsz?
még most fog kezdődni az építkezés majd (sokmindentől függ még, de várhatóan májusi kezdés)
elvileg a kémény be lesz építve a házba, de a kandalló nem lesz megvásárolva sem.
Kandalló ügyében még tavaly érdeklődtem, és az ajánlott kandallóhoz illő kémény lett betervezve.
(Most viszont már nem emlékszem az ajánlottra...:)....)
De lehet soha nem lesz kandallónk....
Nem olcsó, karbantartásigényes, kémény is komplikált (engedélyezés, építtetés, födémátvezetés, tetőátvezetés, bekötési pont elhelyezés, tisztítónyílás, kibúvó, bűzzáró, esővédő stb.), helyet-teret foglal, központi szellőztetésbe beleszólhat ha nincs lezárva rendesen a szellőzője -pl. nem megy a kandalló és véletlenül nyitva marad az ajtaja, szemetel, kormol, hamuzik, füstöl, égett szagot áraszt, baleset- és tűzveszélyes, gyerek megégeti magát, neadjisten valami error miatt elszívja az oxigént a szobánkból álmunkban, vagy csak simán meggyúllad tőle valami....
Csak arra az esetre kellene, ha valamiért a hőszipka+szellőztető behal, nincs áram, kint mínuszok tombolnak, és az addig eltárolt pufferhő, valamint a ruharétegek sem védenek meg a fagyhaláltól....
Illetve néha lazítani a tűz előtt egy pohár borral.....
leier smart 16 van egy kis kandallónak betervezve, amit még nem is kötnénk rá, viszont a kéményt már most felhúznánk.
Válaszfalakba (lent, és tetőtérben is) helyezkedik el. Remélem hogy vakolható, mert ha nem, akkor idegzsábát kapok....:)
Csak házi szikkasztó lesz (gyökérzónás), a kémény kondenzátum bevezetéshez a bűzzáró hol lehet a legcélszerűbb? (Közelebb a rákötéshez, vagy közelebb a kéményhez?)
hova kotned be? Ahogy minden szennyvizlefolyo egysegre erre is kell szerelni buzzarot, valahova, ahol takarithato is. Ezekkel a kemenyekkel, amugy mindig baj van, ha starbol nincs tisztessegesen megtervezve. A gyari kemenyt be kell kotni a tartofalba valahogy, egy laposvassal szervenyel, legalabb 3 helyen, olyan nem is lehet sehol kapni. De be lehet falazni is a tartofalba menetel szarakat pipakkal, es ahhoz rogziteni. Aztan szokott jonni a kandalos szaki es megallaptja, hogy inkabb 25o-es belvilag kellett volna.:)
gyári vázkerámia kéménynek az legalsó eleme a kondenz tálca, azt le kell csatornázni, min. 5o-es csőbel.
Sylvanus67- most kell megoldani, van a gyári kéménynek egy tartozéka, ami azonos egy falazóelemmel azon van egy szakszerű bekötés. Aztán oda illeszted a kandaló bekötési magasságát, kb. +1.6 a padlószinttől. De érdeklődd meg egy kandalót forgalmazó cégtől, hogy hányadik elem kell legyen a kivezető.
A tervező berajzolt egy tartalékkéményt kandallónak, bár mondtam neki valószínűleg nem lesz megépítve.
Most viszont lehet, hogy mégis megépítjük /nem akarunk később koszolni a házban az építésével/.
Csak az a gondom, hogy nem tudom mi lesz rákötve és ha igen (kandalló), akkor hol lesz a kéményre történő rácsatlakozás magassága. Vagy ennek nincs túl nagy jelentősége és megfelelő idomokkal majd megoldható?
Mi is most építkezünk. Betoncserép mellett döntöttünk, mégpedig a Terran Synus Colorsystem mellett. A kivitelezőnk ezt ajánlottan a jó műszaki tartalom miatt, sőt tavaly év végén volt jelentős akció is az alapcserepekre. Szerintem a colorsystem bevonata biztosan gátolja a mohásodást és az egyéb szennyeződést. A sötétbarnát választottuk, nem csalódtunk, szép lett. A szomszédnak Bramac római natúr téglaszínű van, nem látok különösebb különbséget, csak a bevonat az ami hiányzik róla. Szerintem, ha betoncserépről van szó, érdemes felületkezeltet venni, szebb és tartósabb.
Jogos a felvetés! A deszka hevederezésénél elég lehet ha a már meglévő zsaluhoz hozzárögzítem függőlegesen felütött tetőléc darabokkal vagy a szemben lévő utólagos deszkákat össze is kellene valahogy drótoznom?
Nem fogja kifordítani az EPS lapokat a beton, ha szivattyúval öntöd? Valahogy rögzíteni kéne a függőleges zsaluhoz, esetleg megkötni 3-as dróttal, elég körülményes művelet, mert nem tudom meghúzni a kötést, ha nem szerelt még egy lécet a polisztirénhez belül. Esetleg PUR habbal felragasztani a polisztitolt a zsaluba belülre, de elég egy gyengébb rész és elindul a beton, meg se tudod állítani. Inkább deszka hevederezve kivülről, a résekbe polisziról és hab. .
Köszi! Hasonlóan gondoltam, csak még egy deszka nélkül. 2-3 cm-es eps-em van bőven. Azt raknám belülre a nagyobb hézagokhoz, purhabbal meg kifújnám. Akkor jó lehet így, jól gondoltam. Egyszerűbb mint betonozni..
Sziasztok! Másik csoportban már feltettem a kérdésemet, de talán itt jobb helyen van.
Szeretnék ötleteket az alábbi munkafolyamatra. Van egy bazalt házikóm (most már csak a falak). Koszorú zsaluzását csinálom, de óriási a hézag a fal teteje és a zsalu között. Sajnos a kő falat nem úgy lehet bontani ahogy szeretném... Mielőt érkezik a mixer beton, a réseket be kell javítanom, különben az összes beton a padlón lesz. Egyik opció, hogy földnedves betonnal és kövekkel bejavítom a lyukakat. Jó lenne így, de nagyon lassú. Az idő pedig nagyon sürget, kevés az időm! A másik ötletem (drága és lehet baromság) hogy kitömöm a lyukak nagyját hungarocellel a többit meg telefújom purhabbal. Sokal gyorsabb lenne. Működhet? Igazából használható ötleteket szeretnék kérni! Hogy csinálnátok?
üdvözletem. Új, vakolt, zsalukő kerítés lábazatot akropollal festeném le. Van ezzel tapasztalatotok? Simán lehet a vakolatra kenni? Mennyire strapabíró? Esetleg jobb ötlet?
Gipszkartonból a legyegyszerübb. Létezik utángyártott profilrendszer (o.5 vagy .6-os), ami olcsóbb mind a márkás profilok és egy francia cég (Nida) gyárt egy üvegszál erősítésű lapot, ami sokkal nehezebb mint a Rigips vagy a Knauf lap.
Abbol van akusztikus is. Két réteggel burkolva és üveggyapottal szigetelve olyan falat csinálsz mint a téglafal. Az UW profilokkal mindent ki lehet merevíteni, könnyű dolgozni vele.
Amúgy könnyebb mint bármi más. Glettolni is csak a toldásokat és a csavarokat kell. Ügyes ács milire beállitja a síkokat a profilokkal.
Köszönöm! A V bemetszésre én is gondoltam :) Így fogjuk csinálni...
Ha már.... Ez az egész a tetőtőrben lesz. 16x5m alapterület, 110cm parapetfal, nyeregtető.
Először a plafon, meg a ferde rész telibe lambériázva lesz, aztán jönnek a falak.
Kérdés: Elég-e, ha a fal teteje, meg a lambéria közé rugalmas PUR habot nyomok.. megáll a fal így, vagy felül meg kellene támasztani (ahogy az éptár is mutatja - L profil a lambériához, párnafához rögzítve)?
Ki van fúrva? Ki van falazva? Ház régóta ott áll? Ha ki van falazva, akkor a háztól nem omlik be. DE! Ha nagyon ingadozik a kútban a vízszint azt a ház nem szereti. Ha régóta ott a ház és nincs megrepedve akkor nem tragikus a helyzet. Talaja válogatja, hogy a kút körül kialakuló depressziós görbe mennyire meredek. Magyarul, hogy milyen messziről nem érezteti a hatását a kút.
Ha arra gondolsz, amin a koszorú a vasszereléssel és annak méretével és minőségével van rajta ilyen terv van. A betonozott részekről az alapról és a koszorúról. Egyszerű bejelentés amit előírt...
Nincs kiviteli terv, de már így utólag lehet jobb is. Megbíztam a kivitelezőmben, és elégedett vagyok a kivitelezéssel is. Nem generál kivitelezés és mivel szinte mindent én terveztem, ami el lett rontva az az én hibám is. Nem idegeskedek rajta. Közben elég sok mindent megvariáltunk, így a kiviteli terv csak kidobott pénz lett volna. Persze lehet én kifogtam, másnak attól még én is tanácsolom a kiviteli tervet, ha kétes hírű a kivitelező, vagy generálnál mindenképpen.
Ezeket én rajzoltam. Természetesen van rendes tervrajz is, de nincs kiviteli terv, így a részleteket én találom ki a kivitelezőkkel.
Nekem egyértelmű volt a statikai soroló használata, de felmerült ez a felfalazásos történet. Sajnos jelen pillanatban nincs a környezetemben olyan szakember akitől tanácsot kérhetnék ez ügyben, így hozzátok fordultam.
Lassan azért felhomályosodik bennem, hogy nincs nálunk szükség erre a merevebb "falra" és elég lesz a statikai soroló.
Kétségtelenül, de ahogy elnézem a kérdésemre ide bemásolt izét (ábrát), a kétségeim nem tünnek megalapozatlannak. Ha ez a statikai terv akkor ez nekem újdonság, ilyet még nem láttam.
Elnézést, ha pontatlanul fogalmaztam. Tehát a ház már szerkezetkész, nincs gond a statikával. Csak a nagy nyílás (250*240) miatt a teraszajtó és a mellette lévő ablak valahogyan stabilabbá tétele a cél. Azt szerettem volna megtudni, hogy van-e értelme 10 cm vastagságban ide falazni (pl: válaszfal tégla) vagy elég merevséget ad a statikai soroló.
Valahogy így néz ki, a piros sávról lenne szó. A falazat 30-as vázkerámia, fölötte közvetlenül vasalt beton van (a koszorú).
Így van megoldva a koszorú a teraszajtó fölött is:
A válaszfal téglából készült oszlopodat egy bolha szellentése elfúllya. Ha biztosra akarsz menni tegyél oda zártszelvényt oszlopnak. Alul fölül, talpat hegeszeni rá és mindkét végét betonba rögzíteni. Zártszelvény mérete 100mm környékén 10mm-ként nő. Az jó, hogy tudjuk, hogy átm. 8mm-es betonacélból van a koszorú, de hány darab van benne? (gondolom négy) Mekkora a koszorú (szélesség, magasság)? A leírásból arra következtetek, hogy koszorúnak és nem kiváltónak van csinálva, aki mondta, hogy kéne oda valami oszlopszerűség nem alaptalanul mondta. Mi van a kérdéses ablak fölött?
Ne falazz. A soroló rugalmas, a fal ebben a vastagságban nem tartja a nyílászárót, ha a huzat becsukja, a falnál azonnali repedést okoz a merevsége miatt.
Igen ez új építés. Most kellene megrendelnem a nyílászárókat. A ház szerkezetkész, a nyílások adottak. Csak a nyílászárók felmérése után az egyik barátom tanácsolta, hogy ő magának rakna oda valami kis falat a teraszajtó és az ablak közé, hogy merevebb legyen (pl: ne libegjen becsapódáskor).
A koszorúban 8 -as betonacél / 20 -as kengyellel van, ez van 20 cm-el lehozva a redőnytoknak ebben is van vas.
Arra lennék kíváncsi, ha valamilyen válaszfal téglából felfalaznánk ezt (240 cm magas) akkor merevebb lenne-e mintha csak egy statikai sorolóval oldjuk meg, de a sorolót rögzítenénk alul és felül is (alul a téglába felül a koszorúba)?
Hát az "UV" villamosok is meg tudták vibrálni a szerkezetet. Érdekes volt látni, hogy a kereszttartókat tartó oszlopok hogy dőltek meg a fékezőerőnek megfelelően.
ki kell deríteni milyen a vasalása és mekkora a keresztmetszete (a koszorún kivűl), ha nem vb gerenda, akkor muszáj lesz falazni egy támaszt, de nem 1ocm vastagot. A szerkezeti soroló függőleges síkban kimerevíti az ablakot-ajtót, de semmiképpen nem vesz át terhelést a födémről. Egyáltalán ezt miért kérded meg, ez egy új építésű ház?
Aztán ha a betonacél korrodálódik az is eltart jó pár évig.
"hogy a szentendrei hév alagútjának jóval kevesebb idő is elég volt, hogy a betonacél elkezdjen benne korrodálni." na ja ott még egyéb tényzők is szerephez jutnak. Pl. az út sózás és a rezgés.
Számlákat keresek OTP-LTP-hez mert az okos ügyintéző miatt nem tudom elszámolni az 1,8 mil fűtésfelújításomat.
Üzletmenet: Lefényképezed elküldöd emailban fizetek online utána elküldöd postán!!!!
Sokféle lehet a számla, Konvektor Bosch kazás járólap fürdőkád csempe műanyag ablak. ...mind mind folyamatosan lett újítva. El fogja hinni az ügyintéző hogy most csináltam nem féléve. Üsszeghatárról függve 5-8-százalékot gondoltam. Pontos elfogadható anyagok emailban.
csszita@hotmail.com, csszita@gmail.com 06303740002 Számla majd Budakeszi rákóczi utca
Van egy 250*240 cm teraszajtó + ablak kombináció, az ablak 30 cm-s parapettel. Egy barátom azt tanácsolja, hogy a kettő közé statikai soroló helyett valamivel falazzam fel. Sajnos nem így lett tervezve és én nem szeretnék 10 cm-től többet "bukni" ezen a szélességen, ami 170 cm (ez a teraszajtó szélessége). A falazat 30-as vázkerámia.
Szerintetek egy 240 cm magas 10 cm széles válaszfal elemnek van olyan tartása, hogy a teraszajtót (170*210) stabilabban tartsa mint egy statikai soroló? A sorolóra tudnánk "füleket" varrni és azt alul is és felül is tudnánk rögzíteni.
Lehet. Minden esetre 1974-ben a bebetonozott "I" tartó még fényes volt kb. 70 év után is. Az is igaz, hogy a szentendrei hév alagútjának jóval kevesebb idő is elég volt, hogy a betonacél elkezdjen benne korrodálni.
"A betonban a cement hidratációja során felszabaduló Ca(OH)2 lúgossága passziválja a betonba ágyazott betonacél felületét és a kialakuló vékony oxidréteg megóvja a betonacélt a további korróziótól.
Idővel a beton karbonátosodik, azaz a levegőben található szén-dioxid hatására a lúgos kémhatá- sú Ca(OH)2 egy része elkezd átalakulni semleges kémhatású mészkővé (1). Ennek következtében a beton kémhatása pH 12,3-12,6-ról pH 8,3-8,5-re csökken. A karbonátosodás reakcióegyenlete: Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 +H2 O (1)
Ez a folyamat a beton külső felületén indul meg, majd egy egyre növekvő karbonátosodott zóna alakul ki. Amennyiben ez a zóna eléri a betonacélt (melyet néhány centiméter betonfedés véd), megszűnik a betonnak a betonacélra gyakorolt védő hatása. A betonhoz a jó bedolgozhatóság érdekében mindig több vizet adagolnak, mint amennyi a cement hidratációjához kémiailag szükséges. A fölösleges víz a későbbiekben elpárolog, átjárható kapilláris pórusokat hagyva maga után a cementkőben. Ezeken a pórusokon keresztül a nedvesség és az oxigén képes eljutni a betonacélhoz, tehát kialakulhat a megfelelő környezet a korróziós folyamathoz."
üvegszál (PP) örleményt mindenképpen keverj bele, síkosítja, könnyebb elhúzni. Mi szerelünk bele egy 4-es hegesztett halót is. Figyeljetek oda az állagára, minnél kevesebb vízzel keverjétek és a dilatálásra is. Várj 2o napot, aztán 3 hét padlófűtés 35-4o fokon.
A betonban az acél NEM rozsdásodik ha rendesen be van betonozva. A mai 2-es villamos a Lánchíd és az Erzsébet-híd között a hetvenes években még a Dunával párhuzamos hídon(?) ment. Alul garázsok voltak. Mára betömték az összeset. Amikor vizsgáltam a szerkezetet (szegecselt acél kereszttarókra rakott "I" acél hossztartók közti beton boltív) vizsgáltam semmi rozsda nem volt az "I" tartókon, pedig Ferencz Jóska is végigment rajtuk. Amikor az egyik mellet levertem a betont akkor egy hét alatt megrozsdásodott.
Ez a klikkes nem is túl drága és elég egyszerűnek is tűnik, bár valószínűleg mindenképp fog kelleni vágni rajta a helyszínen is valamennyit. Kézi lemezollóim mondjuk vannak, mert ahogy írják flexelni nem szabad.
2,5m-en az Lp45 trapézlemez megáll. Csak a két szélére (fallal párhuzamosan) kell külön tartó. Költséget meg kell nézni. Ha az OSB lemezre alulról fölragasztasz kb. 10x20-as lécet méterenként valószínűleg az is megáll, ennek is csak a két szélén kell valami amire támaszkodik.
Édesanyám házának van egy kis beépített terasz szerűsége (12 x 2,5 méter a tető felület) amit az eredeti épülethez toldottak hozzá valamikor régen az eredeti gazdái. Nagyon kicsi, 10 százalék alatti a tető meredeksége ott és simán cseréppel van fedve. Régi tákolt épület, nagy esőknél mindig is voltak kisebb beázások ezen a részen.
No, mostanra teljesen tönkrement ez az előtető és az eresz is, muszáj hozzányúlni. Anyu 84 éves, a ház pedig egyértelműen lebontandó de ő nem akar onnan sehová menni. Tehát a feladatom az , hogy a lehető legegyszerűbben és legolcsóbban elfogadhatóra varázsoljam ezt a részt mondjuk a következő tíz évre. (remélem egészségben még eltölt legalább ennyi időt a körünkben)
Kissé olvasgattam a témában, de eléggé elvesztem a sokféle információban. Én végül arra gondoltam, hogy leszedem a cserepet , szükség szerint lecserélem a lécezést, majd teszek rá egy réteg 10-12 mm-es OSB lemezt, arra egy réteg valamilyen bitumenes lemez szigetelést, fedésnek meg bitumenes zsindelyt.
Ez tán 3500 ft/m2 árból kijönne és be sem ázna.
Ha van ezzel kapcsolatban ötlete, tanácsa valakinek azt megköszönöm....
gondosan lábazzátok ki egy lézeres színtezővel, 3 méterenként és alu vonalzóval húzzátok le, jó ha van egy gyakorlott ember is a közelben- akinek megvan a szemmértéke, hogy adott felületre mennyi betont kell belapátólni. Kell egy T alakú mérő is betonvasból.
Mobilgarázs lemezalapja alá osztályozatlan murva helyett darált beton megfelelő-e, 20 cm vastagon ledöngölve, erre menne 15cm vastag vasalt beton.
A murva 9000Ft, míg a darált betont megkapom 6000Ft-ért. Aki árulja mindkettőt azt mondta, hogy a darált betont szokták tenni térkő alá is. Valóban így van, vagy a murva jobb lenne.
Úgy volt hogy estrichesek fogják csinálni a padlófűtésünk betonját, de csak halasztgatják húzzák az egészet. Pedig szóltam már 1 hónappal korábban nekik. Gondolom most senkinek sincs kapacitása.
Úgyhogy úgy döntöttem, hogy kis családdal összefogunk és megcsináljuk mi.
Annyi lenne a kérdésem, hogy 0,8as anyagból 400kg/m3 cement + murexin hv05 adalék és azon gondolkozom, hogy pp szállal legyen erősítve a beton vagy acélhajjal?
A csöveg alatt 14cm szigetelés van két rétegben és nem szeretném, ha elrepedne a pedon.
Nincs mit. Ha akarod, mondhatod, hogy egy volt osztálytársától kaptad meg a számát. Az index fórumra ne hivatkozz, szerintem azt sem tudja, hogy létezik. :)
A félszeműt is nekiállok baszogatni, ha elém áll, azzal hogy nekem dolgozna és nem egy összeszedett ember. (a szemének ehhez semmi köze, az csak egy testi adottság amit terméseztessen megértek.Ellenben ha részegen jön dolgozni akkor megvetem. )
Ha az embernek egy reklámban ami a jelen eset volt ennyi igénye van akkor nem sokat várok el a szakmai fejlődés körében sem. Az asztalos szakma egy elég nehéz és drága beruházásokat igénylő szakma, amiből nehéz megélni. Csinálsz egy konyhát valakinek, neki már jó tíz évig nem kell konyha. Ellenben ha jó az a konyha akkor ajánlani fogom az ismerőseimnek, ha viszont leesik az ajtó két hét után akkor én sem fogok reklámozni.
De mint írtam sokat várok el az emberektől. Nem vagyok egy kiemelkedő zseni, aki mindenhez ért. Csak arra próbáltam rávilágítani (mint már írtam), hogy ha reklámozom magam akkor az jellemezen Engem , emelje ki a jó tulajdonságaimat , és rejtse el a hiányosságaimat. (Ez minden embernek van , még nekem is )
Írásban nehezebb átadni a gondolatokat , az idő rövidsége és a szemben lévő felek reakciójának hiánya is gátolja a megfelelő átvitelt. Nem gond ha nem értetek meg , a személyes véleményem az , hogy aki itt, így reklámoz azt nem szívesen hívom magamhoz.
Részemről vége az OFF-nak lehet szapulni, lehet reklámozni, csak hangot adtam a saját véleményemnek, mint azt a fórum lehetővé teszi, és él vele mindenki.
A kokler leszabatja és lekantniztatja egy szakcégnél az anyagot, de nem ért hozzá és abból egy inogó bútor lesz, amit a munkalap tart össze (mivelhogy a testek összeállítását tűzőgéppel vagy facsavarokkal -előfűrás nélkül oldja meg).
De a PAL élében nem rögzit megfelelően sem a facsavar, sem a tűzőkapocs. Ezen kivül a hátlapot sem rögzíti fel szakszerűen.
A testek összeállítása ezzel a módszerrel egy 4 folyó méteres konyhánál pár óra két embernek.
A vasalat felszelése még pár óra. Tipikusan szétszedve viszi a bútort a megrendelőhöz- mert megfelelő meretű szállítójárműve sincs.
Tisztességesen összefúrva a testeket és pontosan felszerelni a vasalatot (sablonokkal), valamint a hátakat felszerelni azonban pár nap munka- (ennek a műveletnek a non-plus-ultrája a köldökcsap és a hidraulikus rámaprés)- ezeket a testeket természetesen összeszerelve szállítják.
A konyhát nem lehet megcsinálni nagyon olcsón, mert az olcsóbb vasalatból is sok kell, a melaminált PAL se olcsó- valamint a vágás és a kannizás métere sem. A jól összeszerelt konyha ára kb. az anyag 2.8-szorosa (gépek, kagylók, szerelvények nélkül számolva), a kokler odaadja az anyag 2-szereséért.
A laikus megrendelőnek a két konyha azonos, azt használja ki a kokler.
A megrendelő elkölti a pénzét és néhány év múlva muszáj újat vásároljon, mert az összes ajtó és fiok megereszkedik, akad, nem lehet kinyitni , ettől az élkantni is leszakadhatnak, melamin is sérülhet, stb.
Így a megrendelő kevesebbet kap a pénzéért és a kokler miatt a szaki kiszorúl a piacról.
Csak egy elméleti kérdés: Ha kiállok mindenki elé , hogy tessék itt vagyok eladó akkor legalább nem készülök erre fel ? (Jelen esetben egy helyesírás ellenőrző. )
((Irreális elvárásaim vannak az emberekkel kapcsolatban. ))
A sóder is meg a zúzottkő is jól tömörödik. A zúzottkő előnye ott van, hogy amíg a kövek élesek addíg nehezebben mozdul meg. Ha már nem éles akkor mindegy. Ezért cseréli időnként a vasút is.
Azt -emlékeim szerint- arra írták, ha kocsibeálló burkolata alá rakod, mert a zúzottkő jobban tömörödik. (Sódernél előfordulhat, hogy később, a használatban, még annyit tömörödik, hogy hullámos lesz a bejáród.) De egy terasznál később sincs olyan terhelés, hogy a sóder tömörödése problémát okozzon.
Nem sietem el. Főleg, hogy a hőszigetelés/ablakcsere óta kevesebb, mint fele annyi terhelést kap, mint az elmúlt 25 évben. Ha szigorúan megtérülés oldalról nézném a cserét, az is jelentősen kitolódott a szigetelés miatt.
Ez valami Vezuv nevű dög, 32kW-os. De szerintem az elmúlt 10 évben senki nem nézett rá. Butaegyszerű jószág, a melegvizet nem ő csinálja, hanem bojlerek, így váltószelep sincs benne. Tavaly legalább 6 gázszerelőt felhívtam, de sosem hallottak még erről a kazánról, így az átnézését sem vállalták sajnos.
Le sarkitva , igen. Akik elveszik a munkat. Az egyszeru ember inkább fizet az olcsobbert ami rosszab minosegu mintsem hogy aldozzon kicsit többet jobbert.
A zuhanyzom miatt turtam sokat a neten, mit, hogy kellene. Egy helyen talältam leirva, hogy jarofelületen nem valo szigetelni sima vödrös folyekony foliaval, hanem kell a zsakos, cementkötesü...
Namost lehet, hogy kepzett szakiknal ez közismert, de a paraszttal nem közli valahogy senki, aztan ha kenytelen maganak csinalni, mint en, akkor kesöbb esetleg pislog, hogy mi a gond.
Az a legnagyobb baj hogy van sok asztalosnak nevezett ember ( én sem vagyok mester , nem roszbol irom. ) akik laminaltat leszabatjak és loturoert ossze allitjak. Pl van egy konyha megrendelonek leadod az arat és azt hiszi hogy 2 Ft bol meg lessz csinalva mert hogy a kispista fele ennyiert megcsinalja Csak epp nincs mogotte szakertelem. Senki ne vegye magara és nem is sertesnek szantam Am.
nekem a kazánom egy 15 éves Vaillant, inox kéménye van, nem turbós. Elvisz egy 3ooliteres vízmelegítőt is és nálunk 2.5 hónapig hideg van, 1 hónapig kemény. A nappaliba van egy gigantikus csempekályha, az besegít.
Minden évben kijön egy vérprofi karbantartó, elvesz vagy 12o euró értékű pénzt, 2- 3 óra munkáért és talán egy apró alkatrészért, de az kazán soha nem romlott el.
Mondtam neki párszór, hogy kéne már egy új (kondenzációs, miegymás), kazánokat is forgalmaz a szaki.
Azt állítja, hogy ezek a régi kazánok jók, bennük van az anyag, úgyhogy ne siess nagyon azzal a régi kazánnal, inkább keress egy jó karbantartót, ha van benne háromutas szelep, azt ki kell cserélni 5 évenként.
Köszi szépen. Igen, sajnos nem fért el. Amúgy nem fűtünk lent semmit, és így is kb 12-13 fok volt a terasz alatt levő -leginkább- műhelyben. A ház fűtött része alatt pedig 16 fok volt a helyiségekben. Ez nekünk így pont jó. 1500 m3 gáz ment el a mai napig ebben a fűtési szezonban a 280m2es házra, ebből 180m2 fűtött. Szerintem ez nem rossz érték egy nem új háznál, és a tetőszigetelés még nagyon rossz a 45 fokos részen, továbbá a kazán még egy 25 éves nyílt égésterű. Szóval még lehet ebből faragni talán további 10-20%-ot.
Amúgy a ház egyik oldalán nagy esők után a vízvető alatt (!) szokott kifolyni némi víz, le a ház falán. Ennek szerintem tudom az okát. A korláttartó 25x25ös beton bakok teteje még nincs lebádogozva, egyszerűen szabadon van egy csemperagasztóval lekent réteg. Ott szerintem simán befolyik a víz, majd a vízvető alatt ki. De hamarosan kész lesz a normális bádog rá.
A födémen keresztül átjutott kondenzből kicsapódótt só. Valamilyen ecetes szerrel lejön, a burkolatot nem fogja bántani.
Mintha említettem volna, hogy le kell hőszigetelni is, ha fűtött alatta a tér ( jó hideg volt a télen) és a hőszigetelés alatt kivezetni a kondenzet a széleken.
Tudom, hogy nem fért be... de érdekes, hogy ez annak a bizonyítéka is, hogy kenhető vízszigetelés páraáteresztő valamilyen színten.
Tavaly júliusban újítottuk fel a házunkat, és ennek részeként a teljes teraszt is (ami alatt szuterén van).
A korábbi járólapokat felvésték, betonrétegig visszapucolták, majd egy kétrétegű kenhető vízszigetelés után jött az új járólap.
Pár hete vettem észre azt, hogy bizonyos helyeken az amúgy szürke fuga elfeketedett, pont úgy néz ki, mint ha összevizeztem volna. Nem igazán törődtem vele, mert sokszor esett, gondoltam csak vizes.
Tegnap délelőtt is felmostam az egész teraszt, de tegnap is és ma is egész nap tűzött a nap, így elég furcsán néztem ma is ezekre a foltokra.
Egy pár kép, hogy hogy is néz ki
közelebbről látszik, hogy néhol mintha valami sós kicsapódás is látszana:
a terasz-fal találkozásoknál hajlaterősítő szalag.
Ez valami rendellenesség volna, vagy normális?
Esetleg elképzelhető, hogy valahol a burkolat alá bejut az eső, ami a vízszigetelő réteg miatt csak a fugán át tud távozni, azaz valahol valami hézag van? Vagy simán a fugán keresztül is bejut a víz?
Esetleg ha valaki bútort szeretne csináltatni forduljon hozzam bizalommal. 2 személyes asztalos csapat vagyunk. Bárminemű fával kapcsolatos munkát elválalunk , leginkább bútorokat. Kiszállási díj nincs se felmérési. Budapest , Komárom Esztergom megye vonzáskörzetében bárhol rendelkezésre állunk. Rövid határidő, méret pontos gyártás, magas színvonal . Minőség az első szamunkra! Köszönöm annak aki gondol ránk és bizalmat szavaz :) elérhetőséget nem szeretnék írni hisz nem tudom szabad e reklámozni , de itt érdeklődjetek bátran , vagy privatban.
a betonkeverési tanácsokhoz, Janus53, Beer Monnster, nagy ivó és Srudolf. A 2/3 víz plusz cement, majd a gép szájába a sóder, a végén a maradék vízzel szépen beállítva a sűrűség, tökéletes megoldást hozott. Ezen kívül annyit tettem az ügyben, hogy teflon sprayvel befújtam még napokkal előtte a dob belsejét. 10keverésig érezhetően kevésbé tapadt , addigra gondolom lekopott, de utána is könnyebb volt keverni mint korábban. Köszönöm urak.
Az általam hallott utolsó (és valószínűleg helyes) állásfoglalás alapján:
Minden az építményen belül található levegőt tartalmazó terek mindösszesen.
Magyarán a bruttóból csak az építőanyagok térfogatát vonhatod csak le, az általuk körülzárt teret e szerint nem.
Magastetőnél beleszámít a padlástér is, bármekkora...
Tehát hiába csökkented a födémed magasságát mondjuk 20cm-el lejjebb függesztett gipszkartonnal, amennyiben a gk felett levegő van, akkor az is beleszámít a nettó térfogatba.
Menj be az építési előadódhoz egy vázlatrajzzal, hogy mit szeretnél de pontos számításokkal. Amennyiben számodra kedvező a válasza, kérj írásos feljegyzést az általa gondolt definícióról, mert pontos definíció nincs se az otékban se az étvben. Nem mintha ez sokat érne egy építésfelügyeleti/bírósági eljárásnál, de egy bontási kötelezést valószínűleg megúszhatsz probléma esetén.
sziasztok. zsalukő lábazaton az illesztési hézagokat szeretném kifugázni, és vékony rétegben simára elhúzni. Ti mivel csinálnátok? Én fagyálló csemperagasztóra, vagy cementhabarcsra gondoltam, de utóbbi keverési arányait nem tudom. Ha van jelentősége, simítás után kapna lábazatfestéket.
A legutóbbi kérdésemre tus esetleg valaki választ adni?
Az építési szabályzat szerint (ha jól tudom) építhető 100 m3-t nem meghaladó garázs mindenféle papírozás (terv, engedély, stb...) nélkül. Természetesen az irányadó szabályokat (pl. beépítettség, építménymagasság) ekkor is be kell tartani, de elegendő utólag egy földmérővel elkészíttetni a változási vázrajzot és azt a földhivatalban bejegyeztetni.
Abban tudtok segíteni, hogy mit ért a jogaszabály a 100 m3-en?
A garázs hasznos légterét, vagy a teljes bruttó külső térfogatot tetővel falakkal?
Popelka László építési vállalkozót, akár kulcsrakész új építésű házak ügyében. Budapesten és a Dunakanyarban tevékenykedik. 30 éve a szakmában van, az eddig eltelt idő alatt nem volt rá panasz. Referenciái között szerepel többek közt templom, társasházak, benzinkút és rengeteg családi ház. Ha korrekt házat szeretne mindenképpen keresse fel. 06/70 388 1043
Ennyiből nem lehet megmondani. Ha az alapozás és a falak bírják akkor lehet fölfelé is, de ehhez föl kell tárni néhány helyen az alapozást. Milyen mély és mennyit lóg ki a fal alól kívül-belül. Ha melléépítés lesz a döntés akkor alapozási és födémteherbírási probléma nem lesz, de lesz helyette toldási probléma ahol a régi és új találkozik. Ha az alapozás bírja szerencsésebb fölfelé építkezni.
A két födém nem fog együtt dolgozni. Az új födémnek olyan erősnek kell lenni, hogy egyedül elbírja a terhelést. Még így is előfordulhat, hogy nagy terhelés esetén az új megnyomja a régit és a régi összerepedezik.
2004-es a bekötés, tehát azt jelenti hogy 14 év alatt valamilyen úton-módon kijöttek a tiplik. Fent jók, lent is, alternatív magyarázat hogy óracserekor kirángatták.. legalábbis remélem. :-) Mindenesetre belülről a fal szinte repedésmentes.
Ez is áll a mai napig, akkor a fentivel sem lesz gond:
Ha egészséges a tetőszerkezet, akkor felfelé a gazdaságosabb.
És természetesen a szerkezeti kialakítása is megfelelő.
Értem ez alatt az ács szerkezetet, tehát a fedélszék / gerendázat - oszlopok, szelemenek és szarufák /. A héjalás -- cserépléc, bádogos szerkezetek , borítás -- az másodlagos.
A fényképek alapján könnyű mellénézni. Azt hiszem, hogy előregyártott vb. gerendák alsú övére fektetett téglabetétes födém. Nem a nagy teherbírásáról híres.
1976-ban épült kockaházon gondolkozunk a tetőtér beépítésében. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy elviekben ez lehetséges e, illetve ránézésre ez milyen födém?
a második palló oszlop és a sarok oszlop közé be kellett volna szerelni egy palló merevítőt lapjára, lentről a sarokoszloptól ferdén a második palló találkozásánál a szelemennel. Jó feszesen és biztosítani két-két combos facsavarral.
Azt, hogy a ferde léceket úgy kellett volna rakni, hogy a fölső úgy végződjön mint ahogy az alsó kezdődik. Ez tulajdonképpen rácsostartó akar lenni. A rácsostartó lényege, hogy 3 vagytöbb rúd tengelye egy pontban metszi egymást, akkor csak húzó vagy nyomóerő keletkezik a rudakban, mert a csatlakozó rudakban keletkező erők a csomópontokban egymást semlegesítik, a csomópont meg se rezzen. (elméletileg). Itt egy rúd a másik rúdnak nem a végébe köt be, tehát hajlítás keletkezik abban a rúdban amelyikbe beköt a másik. A forgácslap viszont ezt a mozgást megakadályozza AMÍG ott van, nem rohadt el és a csavarok nem lötyögnek.
Az építési szabályzat szerint (ha jól tudom) építhető 100 m3-t nem meghaladó garázs mindenféle papírozás (terv, engedély, stb...) nélkül. Természetesen az irányadó szabályokat (pl. beépítettség, építménymagasság) ekkor is be kell tartani, de elegendő utólag egy földmérővel elkészíttetni a változási vázrajzot és azt a földhivatalban bejegyeztetni.
Abban tudtok segíteni, hogy mit ért a jogaszabály a 100 m3-en?
A garázs hasznos légterét, vagy a teljes bruttó külső térfogatot tetővel falakkal?
A melléképületünkhöz kellene építenem egy 1,3 méter széles és 12 méter hosszú előtetőt. Nagyjából 210cm magasan indulna és 190cm-ig tervezem leengedni. 7db 7,5x7,5-es oszlopot terveztem, ezekre 7,5x7,5-es szelement és ugyan ilyen keresztmetszetű szarufa a terv. Minden oszlophoz kerülne szarufa, illetve a két oszlop közé középre. A fedés polikarbonát vagy hullámlemez lesz.
Szerintetek ez jó lenne így?
Azért gondoltam ilyen keresztmetszetű oszlopokat, mert 7,1x7,1cm-es leüthető oszloptartóba tervezem belefogatni. Ez az oszloptartó elég stabil lenne hosszú távon vagy mindenképpen betonozni kellene? Ha betonozni kell, akkor mély és széles alapot kell készíteni?
Így azonban az aljzatbeton lesz az úsztatott, és a jogosnak tűnő félelem itt is felmerül, hogy a mozgó betonra emelt válaszfal miként fog viselkedni a csomópontokban...
Ebben a topicban viszont egyedül a kérdező volt az, aki egyáltalán említett valamit is, ami passzív házhoz köthető. Nem is értem, miért, amikor a civilizált nyugati világban ezen a földrajzi szélességen ma már az a természetes.
-a ház nem lesz passzív (se PHPP számítás, se tanúsítvány nem készül hozzá), viszont passzívház szinten szigetelt, hőhídminimalizált(mentes) lesz.
-külterületen, erősen korlátozott beépítési területen épül, de azt maximálisan kihasználva....azért mert erre telt is, és tökéletes választás számunkra.
-egy család (enyém) fog lakni/élni benne, a saját igényeinknek megfelelően lett kialakítva, és nem befektetésnek építem.
-megtérüés nekem az lesz, ha szépen működik a ház, minimális rezsivel szolgálja a család maximális kényelmét....(és nem a családnak kell állandó ráfordításokat eszközölnie a házra, és állandóan aggódnia valami miatt.)
Elég idős vagyok ahhoz is, hogy tudjam hogy ezeket az egyéni igényeket nem lehet egy fórumban megvitatni, mert ezek mindenkinél mások, és mindenki magából indul ki, a saját szempontjait próbálja igazolni, azokat preferálja.
De mások vagyunk, más élethelyzetek vannak, más értékrendek stb.
Az építészethez is más szinteken értünk.
Tehát felesleges győzködni egymást, hogy most akkor passzív, vagy nem passzív.
A passzív egy kiváló ötlet. Mára már rengeteg jól működő megvalósult házzal, sőt tovább gondolt ötletekkel.
De a mi családunknál valószínűleg nem működne....nekünk télen pl. a 20 fok kevés....nyáron a 25 fok sok....szeretjük a padlófűtést...de ezek csak példák a sok egyéni szempontunkból....
Itt is csak a válaszfal hőhídminimalizálásról vártam tapasztalatokat (és tessék mi kerekedett belőle, vita, meg elrugaszkodás.....)
Azért, mert akkor is ezeket az értékeket zengik, amikor lehetetlen (illetve sehogyan nem éri meg) megcsinálni, pl. meglévő ház felújításakor.
Én is baromi szívesen raktam volna 15 cm szigetelést az aljzatba a felújításkor, de csak 7 cm fért be még úgy is, hogy a padlószint emelve lett. Bontáskor derült ki ugyanis, hogy anno az elb***tt építéskor ferdére (!!) sikerült a szerelőbeton, meg minden, ezért volt, ahol 0, azaz nulla cm volt az aljzatszigetelés, de a legvastagabb helyen sem volt 4 cm-nél több. Ezt tudtuk megoldani úgy, hogy mindenhova 7 cm került. Vagy fel kellett volna bontani a szerelőbetont is, meg az egész sz**t, de akkor már jobban jártunk volna, ha felrobbantjuk az egészet.
Miért kell fanatikusnak gondolni azokat, akik passzív házat építenek? Egy költségtöbblettel szinte nem járó, és hosszú távon megtérülő, bevált, reális műszaki megoldás. Nem inkább gondosnak vagy előrelátónak kéne őket nevezni?
Na, akkor még én is tetézem, jövök a zuhanyzómmal.
A padlóburkolat alatti szigetelésről eddig azt hittem, hogy az az értelme, hogy az aljazat ne ázzon.Viszont nézegetem az ilyen-olyan padlószifonokat és nem látom, hogy bárhol is bele lenne vezetve a szivárgó víz a szifonba.
Na most ha jól gondolom, akkor ha ha nem szigetelek a padló alatt, ázik valamelyest a teljes aljzat, ha igen, akkor ugyanez a nedvesség összegyűlik a szifon körül és ott áztat.Hol tévedek?
Az a legalsó réteg, nem? Arra jönnek a csövek, miegyebek, majd valami szintezés, pl. homok aztán arra a hőszigetelés, majd a vasalt aljzatbeton. Ami általában úsztatott. Tehát az a legfelső betonréteg.
Szóval a szerelőbeton alá is tehetnek hőszigetelést?
A lábazaton (kívül) 73cm-t megy a padlószint alá a szigetelés. Kérdeztem anno, hogy mehetne-e le egész az alaptest aljáig, azt mondta fölösleges, csak kinevetnének a szakik....
értem a rétegrendet, és nálam tényleg az úsztatottra van téve a rajzon a válaszfal, nem az aljzatbetonra.(egyelőre, de módosítják...remélem...bár nem az a "klasszik" kiviteli terv, csak az az "occsó" féle...persze drágán, de ez az én bajom...)
nem panaszkodom tovább, ok, értem jó lesz az úgy...
Lenne egy kisebb könnyűszerkezetes melléképületünk, aminek a teteje 7,5 x 15 cm-es gerendákkal lett megoldva (80 cm-ként), amelyek 40 cm-re túlnyúlnak a faltól. Szeretnénk hozzátoldani, és ezekhez a 7,5 x 15 cm-es gerendához kellene rögzítenünk merőlegesen egy 10 x 10 cm-es gerendát (5 méter hosszú), viszont nem tudjuk közvetlenül hozzáfogatni a 7,5 x 15 cm-es gerendához.
Milyen rögzítési megoldást ismernétek, ha egyfajta távtartó funkciót is el kellene lásson a rögzítő (a fa részek között 5 cm-es távolság kell, hogy legyen)? Egy erősített sarokvasra gondoltunk, amit a gerenda 15 cm-es oldalára csavaroznánk és ennek a sarokvasnak a merőleges oldalára mehetne a 10x10 gerenda. Létezik gyárilag ilyen jellegű, erősített sarokvas?
Még egy olyan jutott eszembe, hogy esetleg az aljzatbeton alá, ott ahol a válaszfalak lesznek, egy 30-40cm széles, 5cm vastag "bennmaradó" EPS-t "beleásni" a zúzottkőbe (azzal egymagasan), és arra lehetne rábetonozni az aljzatbetont.
Ugye a nagyobb hőellenállás miatt a hőterjedés azt "meg kell kerülje" az aljzatbetonban. Hosszabb "hőút"=nagyobb hőellenállás=kisebb hővezetés=kevesebb hőveszteség.
Hogyhogy gipszkarton fal az ajánlatos? Hiszen egy teljesen általános érvényű kérdést tett a legegyszerűbb esetre vonatkozóan. Akkor ezer évig rosszul csináltuk, hogy falból építettünk falat? :o
Biztos, hogy jobb az itong. A szakszerű megoldás, ahogy mondod a foamglass vagy a purenit. De még ajtóknál is jajjveszékelés szokott menni, hogy 6000 forint darabonként. Inkább berakják a "hőhídmegszakításos küszöböt", ami nem is a küszöb alá való hőszigetelés, és egyébként a hőhídmegszakítás meg éppen annyit ér, hogy ne csurogjon rajta a pára, és ahogy a nevében is benne van, nem hőszigetelés.
Falat ne tedd az úsztatott padlóra, mert azt meg kell ékelni a mennyezetnél (pallóból vágott keményfa ékekkel két oldalról), másképp lóg.
Ékeléssel úgy megnyomod, hogy sokkal nagyobb a terhelése mind a fal súlya.
Létezik egy 2.5mm vastag UW profil is, amit a padlóra és a mennyezetre is fel kell szerelni és onnan inditani a Ytong falazást, akkor nem kell ékelni, de elég bonyolúlt megoldás.
Gipszkarton falazat az ajánlatos, két 5o-es CW profil, közte egy gipszkarton lap, két oldalról két-két réteg gipszkarton, a padlónál és mennyezetnél a UW profilra ragasztassz széles polifoam csíkot- nem fog elrepedni. Szigetelést is kell bele szerelni.
Ha a válaszfalat az úsztatott betonra teszem, akkor az oldalirányú "csúszás" (dilatáció) miatt megrepedhet, EPS "zömülése" miatt repedhet, de nincs hőhíd.
Ha a válaszfalat az aljzatbetonra teszem, akkor várhatóan nem fog repedni, ellenben hőhidas lesz (vonalmenti) az aljzatbeton felé.
Ha a válaszfalat az EPS-re teszem, akkor azért oldalról az úsztatott beton(ok) -elvben- nem feszíti(k) annyira hogy repedhessen, de az EPS "zömülése" miatt repedhet, de nincs hőhíd.
Ha pedig valamilyen más "masszív", rossz hővezető képességű anyagra teszem, azt pedig az aljzatra, akkor se hőhíd, se repedés.
Ez utóbbi "masszív" anyag lehet ugye az üvegszálas hőszigetelés (sorindító). De mivel az nem olcsó, emiatt gondoltam Ytongra, bár nem feltétlenül jobb a lambdája, mint a pth10-nek, de sajnos a pth10-ről csak "egyenértékű" lambdát találok, ami a kész fal vízszintes irányú hővezetését jellemzi, nem pedig az anyagjellemző lambdát (mondjuk "légbuborékos égetett kerámiára")...Ha ez utóbbi meglenne, akkor már össze lehetne vetni az ytong, és a pth10 függőleges irányú hővezetését (a felületek ismeretében)....
az addig ok, de én azt nem tudom elképzelni, hogy az úsztatott betonnal hogyan nem úszik együtt az elméletileg a mennyezetnél fix belső válaszfalam....
merthogy ugye az úsztatottban megy majd a fűtéscső, és majd -ettől is- centiket dilatál...és hát lehet, hogy az úsztatottat is praktikusabb lenne helységenként megszakítva lehúzni....
Én nem aggódom, csak építész korábban említette, hogy lehet, hogy majd idővel megsüllyed..... most hogy közeleg az e-naplózás, eszembe ötlött ez a korábbi diskurzus, és kérdeztem tőle telefonon, meg mondtam neki az ytong sort alá...mondta, hogy úgy is jó....
Ide azért írtam, hogy megérdeklődjem esetleg valakinek van-e tapasztalata, esetleg járatos megoldás stb....
belső 10-es pth válaszfalakat mire szokták felhúzni, hogy minimalizálják az aljzat felé a hőhidakat?
Ytongra gondoltam, de lehet fölösleges móka.
Van-e tapasztalat az EPS AT N100 terhelhető lemezeiről, illetve közvetlen erre építésről?
Elméletileg a 100kPa terhelhetőségű lemez simán megbírja a falat nyomásra (1m2 alapterületű vakolt PTH10N+F~200kg/m2, 11 sor magasan (lesz nálam) ez 2,2kPa), kérdés, hogy mekkora süllyedést produkál eközben, idővel....
(A fal oldalára -terhelés szempontból- gondolom nem gond az EPS, XPS hőhídmegszakítás)
A statikai terveken (merthogy kellett csináltatni) nincs semmi ezekről a falakról, az építészetin pedig simán az úsztatottról padlóról indulnak (gondolom csak a kapkodás miatt, építésszel egyelőre az Ytongban maradtunk, de kiváncsi vagyok)....:(
Ha elférne a gurtni nem keresné a motoros redőnyt. Nyithatatlan az ablak ez nem elfogadható megoldás. Főleg úgy nem, hogy ugyanaz az ember intézte az ablakot és a redőnyt, tehát tudta hogy el kell férjen. Nálam amúgy a kilincs felől van a tokon, és nem a szárnyon, így nincs útban egyik a másiknak. Utólagos, amikor ablakot cseréltem még nem is tudtam hogy lesz redőny, mégis jó lett.
Én úgy láttam, hogy egy új lakást rendelt aminek a része az ablak.
(de ez másodlagos)
A képből kiindulva azt látom, hogy ez a lakás egy benzinkút közvetlen szomszédja, és mint ilyen nem nevezhető egy elit körnéknek, innen a dacia asszociáció.
A biturbó meg onnan, hogy miután kész lett és használná rájött hogy nem 100% os az ablak nyithatósága( kinyílik, de nem teljesen!).
És az után érdeklődik, hogy ugyan miért nem motoros lett ez a redőny... (biturbó-metálfény).
Jelentős rombolás nélkül szinte semmit. Szélesebbre vésni az ablak mellett a falat, és odébbtenni a redőnyautomatát, feltéve hogy elég széles a tok.
Ha nem akkor toktoldót rátenni, ehhez lehet ki kell szedni az ablakot, de lehet hogy megoldható a helyén is.
Kicserélni a redőnyt motorosra, ehhez áramot odavinni.
Vagy a redőnyautomatát a falra szerelni, az ablak alá, de az úgy elég szarul néz ki.
Minden esetben ott maradnak a felesleges lyukak az ablak tokban.
A legkorrektebb, egyben leköltségesebb megoldás az ablakok cseréje vagy toktoldósra, vagy szélesebb tokkal szereltre, ekkor az üvegfelület csökken, de a falat így is kell vésni a bontáshoz.
A rétegrend: töltés, 5cm beton a vízszigetelésnek, vízszigetelés, hőszigetelés, fólia és 1ocm gyengén vasalt beton. Ennek a szintje kb. 1o cm lejjebb kell legyen mind a végleges padlószint.
Lehet másképp is, de mindenképpen 1ocm kell maradjon az aljzatbetonnak és az aljzatbeton alatti plusz hőszigetelésnek.
Személyautónak elég a 15 cm, 12 t terhelésű teherautó az 20 t körül van összesen. Elég ha egyszer megy rá.Személyautónak elég a 6/150/150-es háló. Teherautónak inkább átm. 8-as. Vékonyabb acélból sűrűbb osztás előnyösebb mint a vastagabb ritkábban még ha a vasmennyiség ugyan az is. Átm. 6 mm alatt az már drót, nem betonvas, kivéve a feszítőhuzalt.
De amióta bejöttek ezek az Euro falcos ablakok (akár fa, akár műanyag) azóta nem értem, hogy az eredeti elgondolás során hová is kéne szerelni a redőny gurtnizását, de magát a redőnyt is...
Kb olyan mostohagyerek ez mintha nem is vették volna számításban akik ezt a szabványt kitalálták...
Én 18 éve mikor ablakokat cseréltem a saját házamon akkor előre gondolkodva, az egyik oldalra egy plusz 6 cm-es szélesítést csináltam, a pántos oldalon, és oda került az automatika doboza, így nincs útban a nyitásnál.
Faluhelyen a sódert murvának is nevezik az idősebbek, ez kevésbé van osztályozva és általában fehér, rozsdás színű.
A kavics, amiről beszélünk, ezt osztályozzák, van bányakavics és a folyami kavics. a bányakavics általában homokosabb, lehet benne szennyeződés, agyag, gyökér, ez a folyamiban ritkább, néha van szürke agyag csomó, kagyló
Az oszlopok 37x37 cm keresztmetszetűek lesznek, melyeket betonnal kiöntünk (4 db átm. 12-es betonvas lesz mindegyik oszlopban. A betonmag keresztmetszete a pillérből adódóan ~13x13 cm lesz.
Az oszlopok kitöltése helyszínen kevert betonnal lesz megoldva.
Muszály rávezetni a szigetelő (folyékony fóliát) a karimára, hogy a szifon alá ne tudjon beszivárogni a víz, mert a fugán átszivárog előbb vagy utóbb (valamint a kiszilikonozott sarkokon is).
De annak amelyiknek van a rozsadamentes gallérja, szerintem az alá kell betenni a textil szigettelőt, ráhúzni a fóliát, majd csavarokkal rögzteni a gallért.
Az a felső négyzet alakú lap, az a csempe alá jön, teszel alá ragasztót is, majd felé is.
A lefolyó a konyhából jövő 50-es cső,, átmegy a zuhanyzó alatt, ebben van sorba kötve sima kétágú 5 ft-os barna szuez-szifon.Hajlamos dugulni, bűzölögni.
Ötletem szerint kibányásznám a szifont és egy egyágú valamit kötnék be egy ipszilonnal.Mondjuk Alcaplast 1321,1324 lenne a jelölt.
en probalom ravenni a burkolot, hogy az epitett zuhanynal kerapoxy fugat hasznaljon de nagyon nem akarja bevallalni! :( szigetelessel szeirntem nem erdemes sporolni.
meg olyan kerdesem lenne, hogy valaki tud jo zuhany folyokat? ar ertek aranyban mi lenne a legjobb valasztas?
Az átm. 6-nál fölösleges nagyobb átmérőjű vasat tenni. Ha az ajtónál megszakítod az nagy probléma, mert onnantól azon az oldalon olyan mintha nem is lenne. Vagy mélyebbre kell tenni a lemezt, vagy alulra kell a borda. Mindenhol, mert nagyon nehéz statikailag megoldani az alsó és a rá merőleges fölső borda csatlakozását erőtanilag.
Az 5mm kevés. Végül is némi szerencsével és a sóder gondos tömörítésével elég lehet egy sor háló is, de egy sor háló esetén a vas kb. 1/4-t tudja a két sornak. De mint előbb írtam még elég is lehet egy sor. Viszont átm. 5-t nem használnék még ide sem. Átm. hatos mindkét irányban 15cm-ként az már elég jó, de a szabvány által vasbetonra előírt minimumot nem éri el.
5 mm vas az drót. 1 réteg 15 cm-be kevés. 15 cm sóder alája elég, csak jól kell tömöríteni. Úgynevezett fagygerenda vagy koszórú nem árt, mert a lemez szabad szélein - pláne ha terhelt - sokkal nagyobbak az igénybevételek mint a többi részén. Ha a lemez szélén körbe megy megszakítás nélkül egy sor zsalukő ami függ. U vasakkal be van kötve az alapba és a tetejére kap két sor min. átm. 8-as vasat, akkor megvan a fagygerenda is. A zsalukő lehet a lemez alatt és lehet fölötte az első sor.
Az a baj, hogy az út szélére sem lehet lerakni semmit, annyira keskeny, max. ha át lehetne emelni a raklapokat az árok felett, és sorbarakni a telek szélén.
Szeretnék épiteni egy kerti házikót szerszámosnak 20 cm-es Ytongból, cseréptetővel. Az alapterülete 2,5x3 m lenne. A terep vizszintes, Duna melletti homokos talaj.
Amiben -többek között- bizonytalan vagyok:
Elég-e egy 15 cm kavicsra rakott 15 cm-es lemezalap egy darab 5mm gyári hálóval vasalva? Ez az alap kb 5 cm-re emelkedne ki a talajszintből. Mehet-e erre bitumenlap szigetelés után közvetlenül az első sor Ytong kicsit lelógatva az alapról vagy kell pl. egy sor zsalukő és erre a szigetelés majd úgy az Ytong.
És az utolsó, hogy kell-e hozzá betonkoszorú , ha igen mekkora vagy a tetőt ráültethetem közvetlenül az Ytongra.
A 40x40x3-as az gyengébb mint a 60x40x1,6-os. (hosszú irányba, amerre a szél fúj) A számítás szerint a Wy-nak 17 cm3 körül kéne lennie. Ez teljesen tömör falra vonatkozik, azért a borostyán kevésbé légzáró. Bevallom borostyánnal befutatott kerítést még nem számoltam, csak érzésből tudok szelvényt mondani. Úgy gondolom, hogy ha a Wy 10 cm3 fölött van az már nagyon rossz nem lehet. A 60x40x4-nél Wy=10,3 cm3. Összehasonlítás képpen a 40x40x3,2-nél Wy=4,86 cm3.
A 19 szál átmérő 10mm-es vas abból jött ki, hogy az alaptest szélességének és hosszának valamint a minimális vashányad szorzatának az eredménye. A kapott eredménynél megnéztem hány szál 10-es vassal lehet biztosítani a szükséges vasmennyiséget. Ugyan akkor írtam, hogy 10-es betonacélból elegendő annyit alkalmazni minden oldalon, hogy a vasak ne legyenek távolabb 20 cm-nél. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kell a 4 sarkába egy-egy vas és minden oldal közepére is egy. Ez összesen nyolc szál. A szabvány által megkövetelt minimumot nem éri el, de összedőlni nem fog.
Köszönöm a tanácsokat. Azért gondoltam a középső oszlopoknál a 60*40*1,6 mm-es méretre, mert a táblás kerítésnek ez a gyári oszlopa. Persze egy hegesztett köracél háló szélterhelése jóval kisebb a ráfuttatott borostyán nélkül. Talán ezért is adják hozzá ezt az oszlopot tartozékként. Viszont ez horganyzott, ami tartósabb egy sima festett felületűnél. Akkor csináljam inkább 40*40*3-as zártszelvényből?
A szélső zsalukő oszlopba végül is tehetek 4 szál 12-es betonacélt is, 20 cm kengyeltávolsággal. Sima 30-as zsalukő, viszonylag kicsi a belső kibetonozandó keresztmetszete.
Ezt a 19 szál vasat nem nagyon értem. Egy zsaluzott 50*50-es oszlopra érted?
Valami hasonló táblás kerítésre gondoltam, esetleg csak horganyzott kivitelben, szinterezés nélkül:
"Az alaptestbe ne legyenek távolabb a függ. vasak egymástól 20 cm-nél."
Úgy értendő, hogy a külső felületen. Belülre nem kell vas. Azonban a szabvány által megkívánt minimális vasmennyiség 19 db átm. 10-es 50x50cm-es oszlopnál. Az alaptest ilyen szempontból oszlop.
Ha min 1,0m mély akkor megtartja. Ha biztos akarsz lenni csináld 1,2m mélyre. DE, az alapot rendesen meg kell vasalni mint egy oszlopot. Négy db. átm. 10-es vas erre nem igazán vasalás. Az alaptestbe ne legyenek távolabb a függ. vasak egymástól 20 cm-nél. Kengyeltáv se legyen ennél nagyobb.
Egy gyors, hozzávetőleges számítás szerint a 60x40x1,6-os (1,5-est nem találtam) nagyon kevés szélre. Emellett az 1,6mm-es vasat a rozsda jóétvággyal meg fogja enni. Elég hamar. Kibetonozni nem rossz rozsda ellen, de ekkorát nehéz. Ha nincs befuttatva sűrűn növénnyel akkor a 60x40x1,6-os szelvény elég, de korrozió miatt nem javaslom. A köztes oszlopoknak is kell a méterhez közeli alapozási mélység, hogy ki ne boruljon.
A tábláskerítés szélessége 2,5 méter, ami egyben az oszloptávolság is. A zártszelvények 40*60 mm keresztmetszetűek, ha jól emlékszem 1,5-ös falvastagsággal.
Lábazat legfeljebb egy zsalukő méretű lehetne, vagy esetleg szegélykő, hogy a borostyán alatti fenyőmúlcs, ami a táblás kerítés alatt lesz, rendezettebb legyen. Viszont csak emiatt készíteni egy mély sávalapot, nem tartom jó ötletnek.
Leginkább az egymagában álló vastag zsalukő oszlop stabilitása aggaszt. Megtartja-e a pontalap?
Valami ilyet képzeltem el a táblás kerítéselemre futtatva:
Milyen messze lesznek egymástól az oszlopok? Mekkora zártszelvényből lesznek? Ha a növény befutja az elképzelésnek megfelelően akkor a kerítés szélnyomás szempontjából tömör falnak számítanak. Lábazatot csinálni sok értelme nincs (a kerítés elem súlya ilyen szempontból nem nagy és ha alul nincs rögzítve a mező akkor nem is dolgozik.), ha nem zavar, hogy a kutyák be fognak járni a kerítés alatt. Lábazatnak akkor van értelme ha a mező rögzítése olyan, hogy a lábazatot is terheli. Ilyenkor szélnyomás viselésébe besegít.
A kapuoszlopok az alapban négy szál 10-es betonacéllal, kengyelekkel szerelve lennének összekötve, plusz felengedve egészen az oszlop tetejéig, gyakorlatilag egy U-alakban.
Lábazat nem lesz. A táblás kerítés zártszelvény oszlopait 30 cm átmérővel és 90 cm mélységben betonoznám. A vasbeton kerítésoszlopoknál pedig az ide megfelelő rögzítőelemmel, dűbelezve rögzíteném a táblás kerítéselemet. A nem kapuoszlopoknál szintén így oldanám meg a rögzítést.
Ezzel kapcsolatban vannak kétségeim. Hogy így, egyszál magában elég stabil lesz-e a zsalukő oszlop? A előregyártott betonelem kerítéseknél is csak pontalap van, igaz ott nem ilyen nagy méretű zsalukőből van az oszlop. Vagy mégis inkább szükség lenne egy 80 cm mélységű sávalapra a kerítés teljes hosszában, hogy az oszlopok is stabilabbak legyenek?
ilyen lehetne? (a sötétebb fal 12-es, a világosabb 10-es)
