A topic elsősorban egy meglevő, működő fütésrendszerhez utólag csatlakoztatott vízteres kandallók beépítési gyakorlatáról, beépítésitapasztalatok megosztásáról szólna.
Hi all! Segítséget kérek szépen. Van egy vízteres kandallóm. Ennek a "puttony" része le van kenve valamilyen fényes fekete festékkel a tűztérben. Mi lehet ez a festék és van e neki lényegi szerepe mert sikerűlt leszednem egy helyen ragacsos formában. A segítséget előre is köszönöm!
Tapasztalatom szerint semmi. Mind begyújtani, mind fűtéshez nagyon szeretem. Hirtelen ad le sok meleget, ami hideg házba hazajövet nagyon hálás dolog tud lenni. A hátránya, hogy bizony szorgalmasan rakni kell, úgyhogy éjszakára maradjon csak a jó kis akác! :-)
Megnéztem a honlapot, elég brutálisak a készülékek. Majdnem Vulcano:) Lenne két kérdésem a jótanácsokkal kapcs., amik tényleg jók!
1. Miért kell nyitott rendszerhez 2,5 baros bizt. szelep?
2. Mi a baj a fenyővel? Van olyan ország, ahol sokat tüzelnek és nem is igen van más fajt, mégsem nyavajognak. Ill. az igaz, hogy a térfogatához képest kisebb a fűtőértéke, mint a bükknek (mivel az egyik kemény, a másik puhafa), de súlyra nézve még jobb is.
Igenis, megcsinálom! Részleteket követelek! Ill. végül is, ezen műszerek egyikével sem rendelkezem, úgyhogy...:( Bár füstgáz hőmérőt már terveztem beszerezni:) Az fog nekem kelleni. Ajánlj egy házi használatra alkalmasat lszi! Most úgy vagyok vele, hogy ha füstöl, jobban kinyitom a pillangót:)
A fát nem elég az elején lemérni? Tudni kell, hogy percenként mennyi ég el? Ez szerintem így nem elég egzakt, mert az elején jóval több víz párolog el, mint a végén és kevesebb gáz fejlődik. Aztán már víz se, gáz se, csak elparázslik a szén. Vagy ezt figyelembe veszi a modell?
Meg az az ember is, akinek a drága pénzen vett faelgázosító kazánját beszerelték, aztán mikor már a harmadik fűtésszerelő gyakorlatozott rajta és még mindíg nem fűtött én is megnézhettem.
Sikerült már beszabályozni, hogy normálisan működjön, mi volt a baja?
Igazad van, valóban el kell dönteni az elején. Leginkáb azt, hogy fával vagy gázzal szeretnénk e fűteni (vagy mindkettővel). Illetve azt, hogy vállaljuk a választott fűtésrendszerrel járó sajátságokat. Fűtögetni és látványkodni elég egy egyszerű légfűtő kandalló is, felesleges beruházni a többszörösét egy vízteresbe.
Ha nem lehet pár óránként rakni, akkor marad a faelgázosító kazán, vagy a puffer.
Mit is lehet kezdeni a túlméretezett teljesítménnyel, ha elmegyünk reggel dolgozni és csak délután érünk haza?
Jól megrakjuk, elvesszük tőle a levegőt hogy lassan égjen, és ez esetben ugyanott vagyunk, mint eddig, csapnivaló hatásfok. Vagy jól megrakjuk, csinálunk 6-8 fokkal magasabbat, mint kéne, hogy délutánig kitartson. Ezzel csak az a bibi, hogy így megnöveljük a hőveszteséget 10-20 %-kal óránként (ugye az adott esetben csak a külső és belső hőmérséklet különbségétől függ.)
Igaz a kandalló hatásfoka jó maradt, csak a fűtésrendszeré csúszott meg kissé, kb. annyi fa fog fogyni, mint első esetben.
Ha egy vízteresben 40-50 °C az előremenő, akkor ott valami egyébként is nagyon el van rontva.
A kínálat szerencsére valóban bőséges, megtalálhatóak benne a tőlünk északabbra, megfelelő anyagból, kifogástalan gyártástechnológiával folyamatos üzemre készült kandallóbetétek is elérhető áron, 9-30 kW-ig.
Még mielőtt azt hinnéd, bármilyen módon is leszólni szeretném a készülékeid, leszögezem, hogy kevés nálam nagyobb tisztelője van a magyar mérnöki munkának és a marketing sem idegen tőlem.
Nem ismerem a tűztereid, nincs kétségem afelől, hogy legjobb tudásod szerint, jó minőségben készíted őket. Azt viszont vitatom, hogy egy 30-35 kW-os 100-150 literes készülék lenne a megfelelő mindenki számára.
Látom, még mindíg nagy a láz teljesítmény ügyben. Véleményem szerint az elején el kell dönteni egy lényeges kérdést: fűtögetni és látványkodni akar az ember, vagy el akarja felejteni a gázfűtést. Fűtögetni és látványkodni elég egy kisebb teljesítményű vizteres kandalló, a fűtési szezon enyhébb időszakai ezzel is megoldhatóak. Zord napokon fűteni, esetleg plusz használati melegvizet készíteni viszont olyan teljesítmény kell, ami ezekre a napokra van méretezve. Melegebb napokon ugye lehet kevesebb órát fűteni. És van itt még egy dolog, amit sokszor elfelejtenek: az ember nem mindíg van otthon egész nap:). Megfelelő hőmennyiséget bevinni néhány óra alatt a valóban frankó pufferként működő soktonnás épületbe (hacsak nem papírházikóban éldegél a kedves felhasználó) 40-50 fokos vízzel nemigen lehet. Egyébként a választék szerencsére valóban bőséges, csak elég sok az olyan készülék a kínálatban, amit mediterrán országok klímájára terveztek az ott székelő cégek, és 3mm-es lemezből alkalmi használatra gyártanak :))))))))) Azért már láttam egy gyártót, aki ezt a használati utasításba is bele merte írni.
Nagyon egyszerű lemérni. Fogsz egy hőmennyiségmérőt, egy füstgázelemzőt és egy huzatmérőt. A tűzteret egy mérlegre teszed, hogy lásd mennyit égettél el az ismert nedvességtartalmú fából. Az értékekből percenként mintát veszel, majd a végén kiszámolod és átlagolod :)
Hát ennek örülök (mármint, hogy megy). Akkor a túlforrás védelem kipipálva. Nem kell szünetmentes a szivattyúknak:) A tágulásiban van aut. töltő?
Nem tudom hány kW. Lemérném, ha tudnám hogyan kell. Talán tűz_tér egyszer elmondja a titkot:)
Még nem számoltam össze, de 1000-1500 euró között lehet. Nem csak a kandalló, hanem az összes átalakítás, bontás, építés, szóval a teljes projekt sok saját munkával és baráti árakkal.
Ja, a te szempontjaidat te mérlegeld. Nekem adott volt egy lepusztult, nyitott kandalló, frissen bélelt kéménnyel (mivel sikerült kéménytüzet csinálnom benne). Szeretem a tüzet gyerekkorom óta. Így meg a hobbi még kvázi hasznot is hajt. (Ugye ilyenkor nem számoljuk a fával és a takarítással járó feladatokat és a komfortesést, mivel szerelemről van szó:))
A vízcsökkentési kérdésedet nem értem. Két okból. Egyrészt pro és kontra mondtam rá érvet. Másrészt ha a fűtésszerelők azt mondják, hogy a kicsi és zárt rendszerek nem jók, akkor miért olyat csinálnak még mindig? Ill. én nem látok mostanában újonnan kivitelezett vastag csöves, nyitott rendszert.
Én nem javasoltam egyik esetben sem, hogy zárd le a rendszert. Sőt! Éppen azon örvendeztem, hogy biztonságos már most is. Max. ha külön köre van a kandallónak az lehetne zárt is. De nem érdemes bonyolítani, nekem is az 1. tetszik. Ott 1 nyitott rendszer van 3 külön ágú hőtermelővel, sok hőleadóval. Az egy más kérdés, hogy a vízben oldott oxigén mit, mennyi idő alatt esz majd meg, de ezek inkább évtizedek (20-30év) a tapasztalatok alapján. Ha ez eddig nem zavart...
A kémény, a hőtechnikai számítás, kandalló teljesítmény méretezés terén sajnos nem tudok segíteni.:(
Nekem személy szerint semmi bajom a központi fűtésre köthető kandallókkal. Ha a feltételek adottak, akkor jó megoldásnak tartom őket. Mindössze azt gondolom, hogy kiválasztásuk, telepítésük sokkal összetettebb feladat, mint légfűtő társaiknál.
A kéményed alkalmas hozzá, bár egy kéménybe különböző szinten elvileg nem köthető be 2 szilárdtüzelésű berendezés, és lehet hogy bélelni is kell.
A kandallók üzemelhetnek nyitott tágulásival, nyitott rendszerben.
Léteznek nagy víztérrel rendelkezők, vastag csöves, nagy víztérfogatú rendszerekhez.
Teljesítményt abból, hogy 160 m2 és a 35 kW sok, a Totya 60°C-on elviszi, nem tudok mondani. Ahhoz vagy konkrétan ismerni kéne az épületet vagy kéne egy korrekt hőtechnikai számítás.
Arra készülj, hogyha ezt jól működőre akarod összehozni, akkor az valószínűleg a fűtésrendszerben is fog egy nagyobb átalakítással járni. Nem ártana erről konzultálni egy helyi gépésszel, aki látja is az egészet, végül is maga a bekötés nem különbözik attól, mintha betennél mégegy kazánt.
Vezérlés oldalról nem bonyolult, akár a készen kapható vezérlőkkel is gond nélkül megoldható.
Nem tudom olvastad-e néhánnyal a tied előtti hozzászólásomat (inkább kérdéseimet)?
Akkor most mis is van ezekkel a víztérbetétes kandallókkal, mert nekem nem jött le egyértelműen hozzászólásodból, ha lehet konkrétan, igen-nem, és melyiket miért?
Jó hogy létrehoztátok ezt a külön topikot. 20 éve dolgozom az építőiparban, 15 éve foglakozom gépészmérnökként kandallókkal, elterjedésük óta, 4-5 éve központifűtésre köthető kandallókkal is.
Ez az utóbbi időszak ami alatt kiderült, hogy bár kandalló-kandalló, a légfűtő és a központi fűtésre köthető kandallók sok közös vonása mellett az utóbbiak rengeteg csak rájuk vonatkozó problémát is felvetnek.
Ha már felmerült, nézzük meg egy kicsit a telejesítményt.
Világos, hogy egy megrakás nem jellemezhető egy állandó teljesítménnyel, hiszen folyamatosan változik a tűztérhőmérséklet, az éghető felület, és a fagázok mennyisége.
Hogy mégis legyen valami támpontunk a méretezéshez, az MSz EN 13229 szabványban rögzítettek egy teljesítmény meghatározási eljárást, aminek eredményeként egy 3 órás tüzelés átlagát nevezik névleges teljesítménynek. Ez kivételesen egy valóban életszerű és eredményeit tekintve jól használható eljárás.
Ha méretezésről beszélünk, akkor ezzel az átlagos teljesítménnyel érdemes számolni. Bár a kandalló maximális teljesítménye ennek akár a duplája is lehet, az egy rövid idejű érték. Ezért aztán, azoknál a gyártóknál, akiknél a katalógusban maximális teljesítmény, teljes hőkapacitás és egyéb varázsszámok szerepelnek, erős a gyanú, hogy a marketing osztály komolyabb potenciált képvisel, mint a fejlesztő részleg :).
A másik lényeges tulajdonság a hatásfok, ami abból is látszik, hogy itt megy a legnagyobb kábítás :) Meg lehet adni itt is pillanatnyi értéket, a szabvány a névleges teljesítményhez tartozót definiálja.
Elöljáróban anyit, hogy egy 75-80% hatásfokú készülékkel a teljes fűtési szezonra vetítve, puffertartály közbeiktatásával sem lehet 70% feletti hatásfokkal tüzelni, sőt már az is igen jó eredmény.
Kandallók égési hatásfokának legnagyobb korlátja, a kellően magas égőtér hőmérséklet elérése. A kazánok és kályhák szigetelt ajtóival szemben, nekünk egy szép nagy üvegajtónk van. Mint az épületeknél a nyílászárók, nekünk is ez a leggyengébb láncszemünk. Az ajtón keresztül távozó hőmennyiség "hiányzik" az tűztérből. Az innovatívabb gyártók az utóbbi 10 évben vért izzadnak, hogy ezt a hőmérsékletet emeljék, a legfontosabb fejlesztések mind ezirányba mutatnak.
Erre itt van a mi vízköpenyes központi fűtésre köthető kandallónk, ahol az égőteret körbevesszük 60-80 °C-os vízzel, folyamatosan hűtve azt. Ha az üvegen át távozó hőmennyiség nem a lakóteret fűtené, akkor nem is kéne beszélnünk arról, van e létjogosultsága egy ilyen készüléknek egy kazánnal szemben.
Az a fentiekből szépen követhető, hogy az ideálistól optimális esetben is messze járó égőtér hőmérsékletünk a névleges teljesítmény alatt üzemeltetve még inkább csökken, cseppet sem jótékony hatást gyakorolva a hatásfokra.
Alulméretezni semmilyen fűtőkészüléket nem érdemes, de vajon hasznos e esetünkben a túlméretezés?
Az épületek -15 °C-ra számolt hővesztesége jó kiindulási alap, ha végiggondoljuk mit is jelent ez. Magyarországon a fűtési szezon kb. fél év. Fűteni már akkor is kell, mikor a napi középhőmérséklet 15 °C környékére csökken, miközben az épület hővesztesége még meg sem közelíti a 30°C -al alacsonyabb értékre számítottat.
Az is igaz, hogy mikor karácsony előtt reggel -18 °C-ra ébredtem, a napi középhőmérséklet akkor is -15 °C felett volt.
Ha nincs is puffer tartályunk, van nekünk egy jó nagy tömegű épületünk, ami bizonyos fokig pufferként működik. Azaz ha nem mindig az éppen szükséges, de rövid távon is mindenképpen elegendő hőmennyiséget viszünk be az épületbe, akkor az túl nagy hőfokingadozást nem fog jelenteni. A kandalló egy megrakásában előforduló hőingadozás (3-5 óra) és egy átlagos szigetelésű épület ezt már szépen eljátssza.
A fentiek tükrében felmerül, hogy érdemes e jelentősen túlméretezni, és a vízteres kandallót a szezon nagyobbik felében alacsony terheléssel, csapnivaló hatásfokkal korom és kátránygyártásra használni, vagy inkább bevállaljuk, hogy a fűtési szezon leghidegebb időszakában akár hajnalban is rakunk rá egyszer. (Vagy egyszerűen rábízzuk ezt a sokszor amúgy is meglévő gázkazánra.)
Természetesen ha megfelelő méretű fűtési puffertartály van a rendszerben, akkor a méretezés egy teljesen más metódus. Ott gyorsan akarunk bevinni egy nagyobb hőmennyiséget, amit majd időben elnyújtva szeretnénk felhasználni.
Figyelembe kell még venni a kandalló légfűtő-vízoldali teljesítmény megoszlását is, a telepítési helyiség hőszükségletének függvényében.
Fentiek csak a teljesítményre vonatkoznak, a konkrét készülék kiválasztását még sok minden befolyásolja. Legnagyobb mértékben a meglévő vagy tervezett fűtésrendszer és a kémény-légellátás paraméterei.
Köszi a válaszodat! Nekem az 1. változat a legszimpatikusabb az tűnik a legegyszerűbbnek is.Tegnap kipróbáltam hogy gravitációban megy-e a rendszer,és ment, ennek örülök.
Tetszik a kandallód! Ez kb. hány kw-ot tud, és mennyiből jött ki (tudom saját munkaerő stb is van benne)!
Hát igen, pakolgatom a termót ide-oda, de azért fűtőmester nem vagyok. Annak idején amikor a gázt bevezették a legeygszerűbb megoldást választottuk és amig viszonylag olcsón lehetett vele fűteni, nem is érdekelt a dolog. Az utóbbi években azonban a régi öntvény radiátorokkal (még egy határőr laktanyából vettem meg akkor nagyon olcsón megoldottam a fűtést) és a sok vízzel igen gazdaságtalan lett a fűtés, és fokozatosan akarom modernizálni a rendszert. Most nagyon rákattantam a kandallóra, mert úgy voltam vele, ha egy komolyab fatüzelésű kazánt veszek (gázositó vagy hasonló) közel ott vagyok árban. Az előnyeiről és hátrányairól már sokat olvastam, de valószínű ha beférne a nappaliba a kandalló és tudná az egézs rendszert, akkor az mellett döntenék.
Közben a kéményem megfelelőségét is tisztáznom kell, mert ha újat kellene rakni vagy csinálni akkor lehet azt már nem vállalnám. A faluban az egyik helyen most rakattak kandallót,és nekik is a kéménnyel kellett kezdeni, pedig sokkal újabb lakás mint az enyém. Majd oda is elmegyek tájékozódni.
Annak mindenesetre örülök ,hogy elméletben !!! működik a dolog.
Egyébként szerinted megéri -e a vízcsökkentés miatt ( ugye kb.300 lityi) kicserélni vékonyra a csöveket? Azt is hallottam a tapasztalatok alapján azt mondják a fűtésszerelők,hogy a kicsi zárt rendszerek mégsem váltak be...?
Ja és a rendszerem maradhat nyitott a Te általad említett variációk esetén is?
Előre is köszi!
Egyébként bárkinek várom az észrevételét, csak "sur5al" fárasztotta magát velem eddig,ezért teszem, fel neki a kérdést!
Nem. A nagybátyjám, aki 30 éve víz, gáz, fűtésszerelő, szóval látott már 6/4-es gázcsövet. 18m van benne. Ami nem látszik, de talán a legfontosabb része a betétnek az a két felső, eltolt sor:) Idomokkal együtt ez 23-25l. Viszont én terveztem a meglévő kandalló kibélelésére:)
Az ajtó is saját tervezés, de nem egyedül, hanem egy itteni kedves barátommal hoztuk össze (ő tud hegeszteni én csak reszelni:)).
A fene tudja. Erre van egy remek „Kémény” topic. De általában az van, hogy legalább akkora kéményednek kell lenni mint a készülék füstcsonkja (azt meg a készülék teljesítményéhez méretezi a gyártó),de inkább nagyobbnak, részint a biztonság miatt, részint mert a kandallónak nagy ajtaja van, és ha kicsi a kémény, akkor inkább ott jön ki a füst, ha kinyitod. Ráadásul a kémény topicosok szerint a téglalap alakú kémény áramlási szempontból a legpocsékabb megoldás.
Nem elkeseríteni akartalak, de erre szvsz kérdezz rá odaát a kéményeseknél!
Tényleg segíteni próbálok, mert tapasztalatom szerint sokan esnek abba a csapdába, hogy alulméretezik a beépítésre kerülő készülék teljesítményét, aminek csalódás, bontás, pénzkidobás az eredménye. Így járt pl. a szembe szomszédom is a kandallójával, először hiába mondtam el a véleményem neki. Meg az az ember is, akinek a drága pénzen vett faelgázosító kazánját beszerelték, aztán mikor már a harmadik fűtésszerelő gyakorlatozott rajta és még mindíg nem fűtött én is megnézhettem. Egyébként jófelé kapizsgálsz, gépészmérnök vagyok, terveztem már ezt-azt, ami működik, meg gyártunk is ezt-azt... :)
Elnézést a kissé megkésett válaszért, de csak most regisztráltam. :)
A kanalló mérezezéséhez nagyon jól megadtad a kiinduló adatokat. A hőtechnikai számítás alapján a lakás hőigénye 21,9kW. A jelenlegi gázkazán 23kW-ot tud (ha van gáz, és megfelelő a fűtőértéke:)), ez megfelelő. A hőtechnikai számítás eredményét összevetve a lakás méretével, feltételezem, ez egy viszonylag új építésű ház. A 14kW-os meglévő kandalló által teljesített 250m3 az kb. 90m2 a 220 m2-es lakásból, tehát a fele sincs. Mondhatnám hogy kandallóból akkora teljesítményű kell, mint a gázkazánból (és ezt támasztja alá a számított hőmennyiség is) de ez így nem teljesen igaz. Nagyobb kell! Ugyanis a gázkazán a 23kW-ot akár 24órán keresztül képes leadni, a kandallók viszont ciklikus működésűek (felfűtés, hőntartás, lehűlés). Arról nem is beszélve, hogy ki akar hajnali háromkor fűteni... :) Kandalló teljesítményből 28-30kW lenne szükséges. Az idro 50 19kW-os, és a víz melegítésére ennek csak 60%-át fordítja, ami csupán 11kW (de más okok miatt sem ajánlanám...). Ez egy ekkora lakásban maximum csak kisegítő fűtésre elég. Arról nem is beszélve, hogy kis teljesítmény esetén a víz nem lesz elég meleg és a tűztér falán folyni fog a kátrány.
Csütörtökön elkészültünk az ajtóval. Igen nagyot ugrott a hatékonyság. A képen látható famennyiségnél 88/85 fokosak a vizek. Az ajtón lévő levegő beeresztő és a füstcső pillangó is nyitva volt teljesen. Gondoltam, hogy megvárom, míg felforr, de aztán lecsengett:)
Egyelőre így áll a projekt:
Még burkolni kell. A füstcső és a füstgyűjtő sercegősen meleg.
Ilyen lett az ajtó:
Nem volt egyszerű, de elég jó lett. Lezárt rostélynál teljesen lelassul az égés, pedig sem az üvegnél, sem az ajtó éleinél nincs tömítés.
"Tényleg, nem szabolcs megyei vagy egyszerűbb lenne ha megnéznéd!:)))"
Nyihi. Nem, pösti. Jártam már ott, bicajjal is, de ma éppen Toszkánában tekertem, lévén, hogy itt lakom már 1,5 éve.:)
Na nézzük.
Hát ez tényleg vicces. Pakolgatod ide-oda a termót és nyitod-zárod a csapot? Te igazi fűtőmester vagy!:)
Szóval mióta cseréltél radiátort azóta nem is próbáltad szivattyú nélkül? Hmmm. Önmagában a radiátor csere még nem feltétlen gond. Annyi a lényeg, hogy az összes működő radiátor összes átfolyó keresztmetszete ne legyen lényegesen kevesebb, mint 2". Ha ez így van, akkor nem képez akadályt. Ha esetleg nagyobb is, az külön jó, mert a keresztmetszet növekedése esetén lassul az áramlás, több ideje van leadni a meleget. Na mindegy is, mert használod a szivattyút mindenképp, biztosan gyorsabb így a rendszer (csak áramszünet esetén nem).
Tehát a szivattyú csak akkor megy ha a hőtermelő (gáz/vegyes) gravitációsan és termikusan kitol annyi meleget, hogy elindítsa a rásegítést? Azaz a gáz termosztátja csak a kazánt indítja, a szivattyút nem, igaz? Érdekes, de nem gond. Már csak át kéne tenni a főkörre:) Vagy adni egyet a vegyesnek is, meg a kandallónak is + mindenkinek visszacsapó.
1/2 és 3/4-es a csati. A nagyobb a primer kör (termelő), a kisebb a szek. (fogyasztó). Egymással szemben kötve. Kicsit összekeverted szerintem. Szóval az egyik oldalon (hosszában értve az oldalakat) menne be és ki a te gerincvezetéked (ahol elvágod, a kieső szakasz helyén), a másik oldalon jönne a kandalló két csatlakozása. A meleg pontok egymás mellé kerülnek, ugyanígy a hidegek, de az áramlás iránya ELLENTÉTES! Persze jó lenne a hőcserélős megoldás ha csak a gerincig akarod elcsövezni a kandallót, DE:
- egyelőre a lenti szivattyúd nem főkörös, azt is át kell helyezni és betenni a két VCS-t, hogy kandalló üzemben ne tolja át a két lenti kazánon a vizet. Hiába viszed el a hőcserélőig a meleget, ha nincs, aki onnan továbbvigye ugye.
- ez a hőcserélő nem lesz jó neked, mert 1/2" és 3/4" csatlakozói vannak, de belül valójában 1/2"-os. A gerinced 2"-os ugyebár. Elég nagy különbség. Esetleg nagyobb hőcserélő lehet. Bár gondolom az jóval drágább, meg kell nézni.
Persze, járható út, hogy kicseréled a csövezést. Ezt neked kell tudni. A víztömegnek van valamekkora puffer hatása is. Ha pörgeted a vizet alacsony fordulaton akkor is, ha már nem termelsz újabb meleget, akkor még elnyújtható a melegítési hatás. Vékony csőnél elég ha a szivattyú csak akkor megy, amikor termeled a meleget, mert a csővekben szinte semmi nincs.
Bár látszólag bonyolítom a dolgokat, de szeretem az átlátható, világos működést. Akármilyen keresztmetszetnél is nézzük, két-három alapmegoldásra gondolok:
1. Minden hőtermelő saját szivattyút kap és saját ki és belépési pontot a gerincen (hideg és meleg oldalon egyaránt). +VCS minden egységnek (nem drága). Mint a radiátorok. Ez a tiszta párhuzamos kapcsolás.
2. Egy főszivattyút üzemeltetünk a gerincen, de több helyről vezéreljük. Mivel ez a főszivattyú nem a hőtermelő leágazásokon van, ezért vezérelni kell az áramlást zónaszelepekkel, amik a nem működő hőtermelők irányát lezárják.
3. Az előző a megoldásnak lehet egy soros verziója is, ha a gerincre fűzzük a hőtermelőket és zónaszelepekkel biztosítjuk, hogy a nem működő hőtermelőt kikerülje az áramlás.
Rajzold le ezt a három verziót és meg fogod érteni!
Köszönöm igazán kimerítő és tartalmas válaszodat! Nagyjából - de csak nagyjából! - kapizsgálom a lényeget.
A csőtermosztát a keringető szivattyúmat vezérli, amit ha a vegyessel fűtök akkor utána rakom az előremenőre, ha a gáz megy akkor az után teszem az előremenőre.Lehet elfelejtettem, de a a lapradiátor csere óta szerintem nem is működne a rendszer gravitációban, hiszen a radiátoroknál le van szűkítve.Ez a keringető sziv. tehát a vegyes kazán fűtésekor is keringet, ilyenkor sajnos a gázkazánban is forog a viz ahogyan irtad is, sajnos fölöslegesen.
A szobatermosztát az fix helyen van ( fent szobában) de az csak a gázkazánt vezérli( én fogalmaztam pontatlanul bocs...)
A höcserélős megoldás is érdekelne ( igy hogy leirtad hogy néz ki, eszembe jutott, hogy már láttam ilyet): azt értem,hogy az egyik ágon bemegy a meleg viz a másik oldalon kimegy és irány a radiátorok, azt nem értem,hogy a másik ágon ( amit melegit az előremenő víz ugyebár?) a felmelegített víz azonnal visszamegy a kandallóba? vagy egy jóval nagyobb utat tesz meg? Ha az előbbi akkor a kandalló "környékére" teszek egy szivattyút és műxik a dolog? Plusz szelepek meg miegymás....
Viszont, ha a kandalló is vékony csöves, akkor meg mindegy ha kiveszem azokat az otromba vastag csöveket, igy lecsökkentem a vizkészletet a rendszerben, az viszont pluszköltség....
Na nem fárasztalak tovább...
Tényleg, nem szabolcs megyei vagy egyszerűbb lenne ha megnéznéd!:)))
Na, jöjjön a dekódolás:) Én voltam eltévedve, mert gázkazán-ról van szó, ami tényleg 2"-s. Így viszont nem teljesen értem, hogy miért van rajta keringető, hiszen gravitációsan is rendesen áramlana a víz. Valsz. a gáz miatt ez előírás, mert amíg nem indul be az áramlás hirtelen túl tudná fűteni a hőcserélőjében lévő vizet. Mindegy legalább 1"-os a szivattyú.
Értem a kézi csapot, szüleimnél is pont így van megoldva. Viszont ha jól sejtem a gázkazán ágában is van ilyen csap vagy visszacsapó szelep (náluk van), különben ha a vegyessel fűtesz, akkor abba is megforgatná a vizet (visszafelé, meleg->hideg oldal, mint egy radiátorban).
Gondolom azért rajzoltál 1 előre és kettő vissza ágat, mert a ház közepén felmegy a gerinc és a két végén jön le, majd a kazánok környékén ér össze.
Na ennyit a rajzról. Naon jók lettek egyébként a rajzok. Gratula!:)
Nézzük a kérdéseidet.
"a kandalló betétek kivezetése nem 2 colos, ezért kell a kandalló környékére is egy másik szivattyú"
Igen, jól érted, ha gyárit veszel, biztosan így van. Mivel ahogy említettem is, 15-20mm lehet a kandalló ki/belépője, a 2"-os cső belső mérete 50mm. Ez átmérő, az áramlási felület a lényeg, annak aránya még durvább (d*d*pi/4). Ez akkora folytás, hogy muszáj a szivattyú. Soxor garanciális feltétel a keverőszelep alkalmazása, hogy a visszatérő (kandallóba belépő) víz hőmérsékletét egy szint felett tartsuk (pl. 55 fok).
Ha nem gyári a betét, akkor olyan kivezetést csinálsz, amilyet akarsz. Kvázi egy fatüzelésű kazánt hozol létre szép dekoratív üvegajtóval és burkolattal. Viszont a kezdeti szakaszban (amíg a 300l víz fel nem melegszik 55fokra), addig nagyon hűti a tűzteret és kátrányosodik, mint állat (nézz bele a vegyeskazánod belsejébe, ugyanaz az effekt). Mindig kb. 20 fokos víz lép be a kandallóba, az nagyon nem jó. Persze ez megoldható egy keverővel, vagy sűrűn tisztítod. Ha van keverő, akkor már kell a szivattyú itt is.
Szóval összegezve, jobban jársz a szivattyús rásegítéssel mindkét esetben és kell a keverő is vagy sokat vakarászol:)
"A hőcserélős megoldást nem értem"
Úgy képzeld el, hogy van egy dupla radiátorod, amibe így két bemenő és két kimenő ág csatlakozik. Az egyik kör pl. a mostani fűtés gerinc előremenője - megszakítva (kivágsz 20 cm-t és oda teszed be a hőcserélőt). A másik körön pörög a kandalló. A két kör csak termikusan van összekötve, a vizek nem keverednek. A kandalló köre lehet nyomás alatt (zárt, tágulásival) vagy nyitott (túlfolyós tartállyal). Ez a megoldás akkor lenne jó, ha lenne egy fő keringető szivattyú a gerincen (ami most nincs, csak a gázkazánnak), mert akkor a kandalló működése esetén egy egyszerű csőtermó indíthatná a kandalló keringését (elvinné a meleget a hőcserélőhöz) és a fő szivattyút (ami a hőcserőn keresztülkergetve a vizet, elvinné a radiátorokhoz). A megoldás előnye, hogy nem kell "felkötni" a hideget. Mivel ugye nincs ilyen szivattyúd, ezért hagyjuk a hőcserélőt, lépjünk tovább.
"Gond lehet viszont, hogy a kandalló bekötésénél nincsen csak előremenő cső, a visszatérőre csak a pincéből a vegyes mellől lehetne "felkötni"?"
Igen is, meg nem is. A hőtermelők szétválasztását egyébként is tisztességesebben kellene megoldani. A visszacsapók elegek lennének (a radiátor üzem megakadályozására) abban az esetben, ha a már újra egyesített visszatérőből csinálsz egy kandallós ágat ("felkötöd"), és a kandallóból kijövőt egyszerűen becsatlakoztatod a meleg gerincbe egy "T" idommal.
Van egy másik megoldás is, mégpedig az, hogy "terelő" vagy "zóna" szelepekkel (elektromosan nyit/zár ill. folyási irányt vált egy "T"-ben) le lehet határolni azokat az elemeket, amire nincsen szükség. Ebben az elrendezésben a gáz és vegyes szelepe lezárna, viszont a pincében kell egy kerülőutat csövezni a hideg és meleg között (kikerülve a lezárt kazánokat). Gyakorlatilag ebben az esetben a felszálló ág megszakítási pontja lenne a kandalló számára a visszatérő pont és a megszakítási pont után visszakötve lenne a meleg pont. Persze ide is kell zóna szelep, ami rövidre zárja a kandallót, amikor az nem működik. Persze mindhárom szelep+érzékelők összekötve egy közös vezérlőbe stb. Szerintem ez lényegesen bonyolultabb, de nagyon szép:)
Összegezve: szerintem a felkötéssel és a kandallóra egy erős szivattyút téve jársz a legjobban. +FONTOS: minden hőtermelő (vegyes, gáz, kandalló) hideg oldalára visszacsapó szelep kell (1" v. 2" méretazonos). Ezzel a vegyes kézi nyitogatása is szükségtelenné válik. Sőt! Mindhárom cucc lehet aktív egyszerre is (elvileg), csak végig kell gondolni a prioritásokat, nehogy a már említett "aktív visszafűtés" hibájába essünk. Ha ez jól át van gondolva, akkor az egész kvázi automata lesz (vezérlési szempontból). Nekem máris tetszik:)
"HMV-t is jó lenne,nem tudom birná-e a kandalló, jelenleg villanybojlerem van." Ez csak teljesítmény (és $$$) kérdése. Ha gyárit veszel, van olyan, ami akár két-három külön kört is tud (egyik fűtés, másik HMV-re köthető). A kisipari is lehet ilyen vagy marad a hőcserélős megoldás. Már megint:) Ill. lehet azt is, hogy a meleg gerincet átviszed a bojleren (úgy kötöd rá a bojlert, mintha egy radiátor lenne egy beépített csőkígyón keresztül). Hátránya, hogy kicsit berhelni kell a bojlert, hogy a fűtésszegény (pl. nyári) üzemben a fűtőszál tudjon melegíteni.
"Egyébként csőtermosztátom most is van, igaz csak egy és mindig oda pakolom éppen amivel fűtök.A termosztát a gázt vezényli." Nem tudom ugyanarról beszélünk-e. Ha csőtermosztátod van, akkor azt csőre kell szerelni (vagy valami meleg felületre) és indítójelet ad az eszköznek, ami rá van kötve elektromosan. Ha mobil termosztátod van, akkor az a levegő hőmérsékeltét méri és a beállított érték alatt elindítja a rákötött cuccot. Tipikusan melegedő vízre szivattyút indít. Ha a termo kapcsolja a gázkazánt, akkor mit csinál az első?
"Bocs ha értetlenkedem, de teljesen amatőr vagyok!" Hihi:))) Ez igaz, de vigasztaljon a tudat, hogy mindannyian így kezdtük:)
