Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szabolcsi összeírások nagy részét tudom a neten is böngészni. Itt gondolkodtam el ezeken, hiszen látom, hogy fel van tüntetve ifj. X.Y. és csak a kézi robot-hoz van beírva adat. És jó lenne tudni, hogy mihez van kötve az életkora, hiszen többnél is felmerült, hogy lehet-e a felmenőm. De ha már mondjuk a 8 éves gyerek is végezhetett ilyen munkát, akkor nem jutok így előrébb.
De azért kíváncsian várom a többiek véleményét is.
Egy másik kérdésem is lenne. A cigányokat miért számolták össze külön? És ők soha nem kerültek bele a többi adóösszeírásba? Úgy néz ki, hogy becsúszott egy ilyen ős, de nem tudom, hogy egyáltalán keressem-e őket a jobbágyok között.
Colon Lib(s) Migrationis: szabad menetelű (azaz költözési joggal rendelkező) telkes jobbágy.
Egy fiú gyermeket hány éves kortól vezettek be az adóösszeírásokba?
Szerintem (bár ezt inkább csak vitaindítónak szánom) ezt az életkort nem határozták meg mereven. Az adófizetés az önálló gazdálkodáshoz volt kötve, tehát attól függött, hogy az illető fiú mikor vette át az apja által addig művelt földet, vagy jutott házasság révén, esetleg más úton földhöz. Én a saját praxisomban találkoztam olyannal, hogy valaki még 28 évesen is az apja földjén gazdálkodott és nem fizetett önállóan adót. De, mint mondtam, ezt csak kikövetkeztettem a különféle adatokból, és ha valaki esetleg többet tudna a dologról, az engem is érrdekelne.
mit jelent egy urbáriumban a nevek felsorolásánál az, hogy Colon Lib(s) Migrationis, illetve egy fiú gyermeket hány éves kortól vezettek be az adóösszeírásokba?
Eddig nem volt gond Nyíregyházán, a 30-60-90-es szabály szerint nyugodtan lehet kutatni. De azt elég szigorúan veszik, hogy mindent egy nappal hamarabb ki kell kérni, ezt azonban telefonon el lehet intézni.
Ha valakit esetleg a nyíregyházi az evangélikus anyakönyvek érdekelnek, akkor mindenképpen az egyház nyíregyházi levéltárát javaslom. Általában önkiszolgáló rendszerben lehet leszedegetni az anyakönyveket a polcról, több anyakönyvet is szépen restauráltak, és egy fényképezőgép látványától sem kapnak szívrohamot. Viszont oda is érdemes odaszólni telefonon, mert nincs ott mindig a levéltáros hölgy.
A nevezetten kívül még többen beadták a törvényjavaslatot, így a Veszprém megyei Jobbik elnök is, dec. 13-án.(Azt hiszem Ferenczi Gábor, de nem biztos)
Az ország valamennyi Levéltárában lehetséges kutatni az állami anyakönyveket, kivéve Veszprém Megyei Levéltár. Ezért felháborító ez a dolog. Ki is az az őrült aki szembemegy a forgalommal??? (valami szakállas vicc volt...)
Az sem titok, hogy a radixindex levelező lista többszáz tagja fogott össze ebben az áldatlan helyzetben és valószínűleg elévülhetetlen érdemük van abban, hogy a törvény nem lépett hatályba.
Ha már erről a törvényről van szó, nem tudja valaki, hogy a nyíregyházi levéltárban hogy állnak a témához? Tavasszal akarok majd leutazni, remélem adnak ki anyakönyvet.
Az én esetemben is csak egyszer említik a nemes szócskát, ráadásul nem is a kisbirtokos-ként megjelölt felmenőmnél, hanem a nagyapjánál. Utána már sehol, sőt a kisbirtokosom adófizetőként van feltüntetve az anyakönyvekben (a gyerekei születésénél), holott még a felesége is nemes volt.
Én arra gondoltam, hogy esetleg taksás nemes volt, ha jól értelmeztem, ők fizettek adót.
A Szabolcs megyei kutatásaim alatt szinte csak a tényleg nagyobb nemeseknél (Kriston, Kövér) maradtak meg a jelzők.
1848 előtt született, de 1848 után meghalt személyről van szó. Érdekes módon voltak olyan családok is, ahol idővel "lekopott" a nemesség (a XIX század elején még szerepelt az anyakönyvben, aztán egy idő után már nem) Erről tudsz valamit, hogy köthető valamihez? (pl. újra kellett igazolni a nemességet, és egyes családok nem tették meg, vagy egyéb ok)
Sajnos meg tudom érteni a kollégát, mert ha pl. 300 kilométert utazott és így járt, (gondolván: egységes magyarországi törvényalkalmazás van) én lehet, hogy a helyében keményebbeket is mondtam volna. Csak a saját egészségünk látja kárát. Az egyetlen szakmából kilógó személy az érintett igazgató, aki sajnos igen magas fizetésért csücsül meg nem érdemelt állásában. (Ne gondold, hogy én pályázok a helyére, de lenne alkalmas személy).
1848 előtti időt jelölt meg rkyra. Akkor pedig ez volt a helyzet. Az Ősiség törvénye miatt. Az örökölt, azaz nem az aktuális birtokos életében szerzett (vásárolt/cserélt/új adományozással kapott) földbirtok, nem volt "forgalomképes", így nem volt jelzáloggal sem terhelhető, errőlírt Széchenyi is a Hitelben.
1848-ban azt mondták ki (törvényben), hogy az urbéri földeket 'meg kell váltani', azaz az abban élő, azt használó jobbágy tulajdonába ment át, s csak az ún. allodiális birtokokat tarthatta meg a korábbi birtokosa (az allodiális birtokokat is a jobbágy művelte korábban, ezen teljesítette az ún. robotot. Ez a "földesúr" saját használatú földje volt.)
A nemesi címek (ha az előjogok már nem is) 1947-ig fennállottak. Mikori időszakról írsz Te? 1848 előttiről, vagy 1848-1947 közöttiről?
Úgy vélem, nincs szükség itt semmiféle moderálásra, hiszen szabad véleménynyilvánítás van.Előfordul, hogy valaki - jogos felháborodásában - elragadtatja magát, kár, hogy ezzel saját egészségének árt legtöbbet. Nem tudom, mi lenne az a módszer, (kulcsszó vagy egyéb) amitől a témával foglalkozó hozzászólások a keresőkbe bekerülhetnének, netán egy újságíró elkezdene foglalkozni a dologgal. ((Nagyon rövid off: kérdeztem valakitől valamit interneten, - bizalmas, kicsit kényelmetlen egészségügyi témában - másnaptól a nevem alatt megjelent a G... kereső első találataiban, ugyanezt "jó ügyek" vonatkozásában még nem sikerült elérnem))
A Veszprém Megyei Levéltár dolgának, - csak tények! utánanéztem:
Az igazgatót 2008. áprilisában erős hátszéllel (apja megyei közgyülés kulturális bizottságának vezetője) nevezték ki, oly módon, hogy sem levéltárosi végzettséggel, sem levéltári gyakorlattal (valami kevés időt eltöltött az érseki levéltárban, bár ott nem sok mindenki emlékszik erre - vezetői meghaltak közben) nem rendelkezett. Az önkormányzati levéltárak egyesületének vezetője Dr.Á.Varga László (egyébként a szigoráról közismert Fővárosi Levéltár igazgatója) nyilvánosan is kifejezte aggodalmát a kinevezés megalapozatlansága miatt. Persze semmi nem történt. A megye vezetése erősen F...-es volt már akkor, hiába mondják öreg veszprémiek, hogy náluk az uralkodó szélirány még m indig a régi pártház felőli. Így nem tekinthető meglepőnek, hogy ez a levéltári szaktekintély (hiszen a tények rosszabb képet mutatnak, mint a csinovnyik...) egyedül szembemegy az ország 18 megyei, fővárosi, és érintett két városi levéltárának vezetői véleményével.
Egyetlen reménysugár az lehet, hogy egynémely országgyűlési képviselők (Jobbik...) már törvénymódosítást nyújtottak be, aminek elfogadásával az egész hivatkozott rendelkezés megszűnne, és nem lehetne a dolgot így-vagy úgy értelmezni.
Bárki - mindenki úgy tudna ebben segíteni, ha megkeresné saját képviselőjét ez ügyben.
Ez biztosan minden esetre igaz? Egyik felmenőm a halotti anyakönyvében kisbirtokosként szerepel, de a régebbi anyakönyvekben - ahol feltüntették a nemességet - ennél az ágnál nem szerepelt a név előtt a Ns vagy a Nob (csak az említett személy nagyapjának a második felesége volt nemes, de ők nem abból a házasságból származtak)
neked is ajánlom az imént említettem Nagy Iván-t, ami on-line is elérhető a wkiből Nagy Iván szócikknél. A IV. kötetben az 50. oldaltól kezdődik (ebben a kiadásban) a családfa.
Az első információval az a gond (ez a rosszhír, de lesz jó is), hogy Lórándnak nem volt fiútestvére, volt viszont 3 lány, s ezek között (s ez a jó hír) volt egy Ilona is. S ahogy megnéztem a Gudenusban (Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A-J 340. oldal), ez a női keresztnév több nemzedékben is folytatódott. (Magának Lórándnak is az egyik lánya Ilona volt. szül:1880- megh:1945) Sajnos nem ad a Gudenus e családnál máig tartó családfát.
Ebből a többszöri előfordulásból gondolom, hogy korábban, néhány generációval korábban jelentkezhetet valamely anya részéről az Ilona név, amely hagyományozódott a kiterjedő családban tovább. Érdemes utánajárni....Biztatással. m.
Hát mert egy szemét! Csinovnyik!Egy pondró, egy féreg! Az ilyennel nem is kell tudatni, hogy már a XXI. században él, mert képtelen azzal a csúszó-műszó agyával felfogni!
Talán az elmegyógyintézetbe kellene továbbképzésre küldeni! De már az sincs meg mert az "elvtársai" bezárták.
Üdv mindenki! Segítségeteket kérném! Feleségem viszonylag fiatalon tavaly elhunyt súlyos betegségben.Elmondása szerint Eötvös Lóránd családjából származott, de nem közvetlenül tőle, hanem testvére ágáról. Halála után találtam ősszel a vízzel elöntött pincénkben egy 1956 márciusi gyász értesítőt,amelyen dédanyja EÖTVÖS ILONA (férjezett Kotiers Károlyné) halálhíre, és temetési ideje szerepel (feleségem ekkor még nem született meg). Feltüntetve voltak leszármazottak és még élő testvérei nevei: EÖTVÖS VALÉRIA (férjezett Ventura Béláné) és EÖTVÖS ISTVÁN.
Sokat kutakodtam, de nem találtam családfát erről a "vásárosnaményi" EÖTVÖS családról. Más Eötvösről igen.
Az elhunyt Dédanya, 78.évében hunyt el, feltételezem, hogy 1879-ben születhetett.
Lóránd testvérének nevét sem találtam meg egyik leírásban sem. Édesapja Eötvös József író és politikus életrajzában sem találtam konkrétumot, csak utalást egy "2.fia" jelzővel. Lehet, hogy más volt az anyjuk, nem törvényes gyermek volt? nem tudom. Hiányoznak a nevek. Eötvös Ilona szüleinek nevét, vagy Eötvös József 2. fia nevét, ami lehet, hogy egyezőséget mutatna az apa neve rovatban.
Ha tud valaki érdemben segíteni, azt kérném írjon!
Az lenne a kérdésem, hogy járt-e valaki családtörténeti ügyből földhivatalnál? Olyasmire gondolok, hogy mondjuk egy házhely vagy földbirtok visszakeresése kataszteri térképen és hasonlók. Megkérdeztem ugyanezt a földhivataltól is, de ők azt írták, hogy emailben nem áll módukban tájékoztatást adni, írjak nekik papíron.
Ehez hasonló történt nálunk is....Élnek a településünkön Barka vezeték nevűek...az ő dédapjukról mondta egy helyi idős bácsi,hogy Bürgésnek csúfolták az illetőt...erre én találtam egy Birgés nevű családott,ahol a négy született fiú született Birgés vezeték névvel...és amikor az leszármazotjaikat néztem,kerestem,megtaláltam őket Barkaként...mind a négy fiút...aztán később tudtam meg-mert érdekelni kezdett az esetleges rokonság lehetősége-,hogy a dédim egyik unokatestvére elköltözött egy másik településre,arra a helyre,ami születési helynek van megadva a nagykönyvben...így összeállt számomra,hogy bizony ezek közül a srácok közül tért vissza az egyik a településünkre...őt "csúfolták" Birgésnek...Az utódai képviselik a településünk egyetlen Barka vezetéknevű családját :)
Olyan fantasztikus,amikor felfedez valamit a régmultról az ember....
ui.:bizonyítékként megkaptam egy 1910 es szerződést...a Résztvevők lemondanak egy unokatesójuk javára egy ingatlanról...a négy tesó az...és egy uj Birgés neve került elő,akit Vargának ismertünk...A születéskori,hivatalos neve Varga Birgés volt....aztán az időskori dokumentumain és talán először ezen a szerződésen Varga B. nek rövidíti a nevet...a szerződésre vissza:
A négy srác neve a résztvevők rovatban Birgésként szerepel,gépelve van ez a rész...a papír végén aláírták...szerintetek mit írtak...mind a négy ember Barkának írja magát....szóval a négy testvér,valamiért szakítani akart nagyon a rokonokkal...talán éppen egy örökösödési vita miatt?
A névváltoztatáshoz/elíráshoz szeretnék egy saját példát írni. Győr vármegyei katolikus településen a felmenőmet Erazmus-nak keresztelték, házasságakor és gyermekei születésekor is még így szerepelt, viszont a lánya házassagánál már Móricz volt beírva. Mivel elég nagy az eltérés, feltételezem, hogy egyszerűen nevet változtatott. Mondjuk nem is csodálom. :) A halálát még nem találtam meg (még nem kerestem), de kíváncsi vagyok, hogy ott mi lesz.
Egyébként én is nem bejegyzett felmenő miatt küzdök most Kemecsén. A szülei házassága be van jegyezve, és több testvéréé is, de akit én keresek, az nincs. Egy Barbara lenne, viszont ami időben beleillene, ott csak egy Sára van. A települést még csak most veszem jobban szemügyre, talán a halálából többet megtudok.
