Az más...
Egyébként nem tudsz valai irodalmat, ami rum ízesítéséről ír? Azt ugyanis tudom, hogy miből, miként készül, de hogy "tájjelleget" adjanak neki, azt tudtommal fűszerezéssel érik el. No, ezekre lenne szükségem...
Frimi
Na, akkor jó... Ha megengeded lenne még egy észrevételem. Nem egészen volt egyértelmű az, hogy "rézüstöm van" és "lepárláskor ezek az ízanyagok megmaradnak az üstben, a párlatba nem mennek át." Gondolom, hogy az un. rézelejét elöntöd...
Frimi (+mérnök)
Innen - távolról - nem jól látom, hogy mi van a fiókodban? Érettségi bizonyítvány, vagy vegyész diploma? :-)
Csak segíteni akartam, de felesleges a Dunába vizet hordanom... :-)
Frimi
Kedves kolléga :)
Kisérletezni kell! Bár magam a preparatív munkától egy ideje jócskán eltávolodva leginkább elméleti kémiával töltöm időmet, ezt az intelmedet lelkesen támogatom. Ezen a fórumon is folyamatosan hasonló szellemben buzdítom az útkeresőket, akik közé magamat is sorolom. Bizony, nem vagyunk az igazság birtokában és mivel ráadásul annyi ostoba hidelemmel, homályos tévtannal találkozik az ember, legjobban tesszük, ha a saját tapasztalatainkra hagyatkozunk.
Az üsttisztításról: a kozmás fémfelületet teljesen tisztára súroltam, de úgy emlékszem, hogy ezután csak hevenyészett öblítést végeztem, vagyis elképzelhetőnek tartom, hogy a henger alakú üst palástlemezének és a mellé belülről felhajtott és összeforrasztott alaplemeznek a találkozásánál, maradhatott egy kis illatosított súrolószer. És ennek fényében, hidd el, elég óvatos vagyok :)), hisz mint mondtam, nem kóstoltam a párlatot még meg. Inkább csak afféle referenciának tartottam meg.
A derítés valóban fermerül, de annyit nem ér az egész.
Két dologról beszélünk és ugyanazt mondjuk. Szóval.
1. Bodzapálinkát, ahogy te is írtad, bodzabogyóból csinálnak. Én is kétkedéssel vagy legalábbis csodálkozva fogadom, hogy a bogyó elég cukrot tartalmaz ahhoz, hogy abból normális mennyiségű szesz erjedjen. De lehet, hogy tévedek. Szóval ittam ilyen pálinkát (Várda-drink), ami finom volt, íze távolról a whisky-re emlékeztetett de köze sem volt a bodzaszörpnél megszokott légies, üdeséghez. Ami természetes, hiszen más a virág és más a bogyó.
2. Saját ötlet volt ezek után a virágzatból, cukorból, citromból, borkősavból készült bodzaszörp leerjesztése (kipróbáltam: nem volt gond az erjedéssel, de ez ahogy írod a cukor mennyiségén is múlik). Az eredmény gyanús, sőt a CIF-affér miatt olyan óvatos lettem, hogy meg se kóstoltam.
Idén két új kísérletet terveztem be. Újrapróbálom a virágos változatot és belevágok egy bogyós kalandba is.
A citrom illatra visszatérve. Ha az üstöt fémtisztára kisikáltad anno, és maradt benne citromillat, akkor elképzelhető, hogy semmi mérgezéstől nem kell tartanod, hiszen az illatanyagok hihetetlenül kis koncentrációban is képesek illatozni. Ha meg csak úgy tessék-lássék módjára tisztogattad meg az üstöt (esetleg lekozmált üledék is volt és azt nem jól távolítottad el), akkor én sokkal óvatosabb lennék. No, meg a nedű mennyisége is belejátszik, hogy érdemes-e kínlódni vele.
Megpróbálhatsz a nedű mennyiségétől függöen egy-két széntablettát durvára megtörve hozzákeverni, állni hagyni, többször felkeverni, megint állni hagyni és végül a tisztájával kezdve vattán keresztül leszűrni. Lehet, hogy ez az aroma egy részét is ki fogja vonni és az lehet, hogy a citromillat továbbra is marad. De egy esély, amit magam vegyészként is megpróbálnék.
Kisérletezni kell!
Frimi
Említettem, hogy - és most általánossabban fogalmazok - amiben cukor van, az mind kierjeszthető. Persze a sok cukor meg konzervál. De ezt nyilván eddig is tudtad. Ha úgy véled, hogy a bodzavirág adja az aromát, akkor kierjesztett bodzaitalt (nem szörpből, mert abban már nagyon sok a cukor és nem erejed ki!) próbálj lefőzni. Itthon néha-néha mi is csinálunk bodzaszörpöt bodza virágból és nagyon kedveljük is, de soha se tudtam eldönteni, hogy az üdítő ízben mekkora szerepe van a citromnak.
Én inkább a bogyóra "gyanakodom", hiszen az is gyíümölcs és nyilván van cukor tartalma is.
Frimi
Épp ez a dilemma lényege: a citromillat akár természetes is lehet. Lehet. Így most se a kiöntésre se a kóstolásra nem szántam még rá magam.
Legjobb lenne idén újra elvégezni a kísérletet. A célom a friss üde bodzaszörp jelleget valahogy átvinni a pálinkába - lehet, hogy hülyeség. De kellene egy bogyós erjesztést is csinálni. Ha belevágok, akkor szólok majd.
bikercat, aliszultan,
rézüstöm van és ha lekvárt főznék, ez esetleg gondot is jelenthetne a nemkívánatos ízek keletkezése miatt, azonban lepárláskor ezek az ízanyagok megmaradnak az üstben, a párlatba nem mennek át.
Bár nincs pontos receptem, de mint vegyész mondom neked, hogy elvileg a széklábából is lehet pálinkát főzni, ha van benne elég cukor, hogy kierjedjen... :-))
A viccet félretéve, semmi különös eltérés nem lehet szerintem más kommersz gyümölcspálinka készítéshez képest. Nagyon valószínűnek tartom, hogy érett bogyóból kell készíteni (én ezt tenném), már csak azért is, mert máshol ebben a növényben nem lehet sehol kierejedésre képes cukor. No, meg ízanyag is itt van a legtöbb. Ugyanolyan cefrét készítenék, mint mondjuk barackból - figyelembe véve azt is, hogy feltételezésem szerint a bogyóban azért kevesebb a cukor, mint az érett barackban. Ezért nem ártana egy kis kristálycukorral feljavítani a cefrét(ami egyébként a jogszabályok szerint tilos!). Kierjesztés, és jöhet a lefőzés...
Frimi
Ez érdekes. Most csak a bodza kezdi ki a rezet és ezért az befolyásolja az ízt, vagy általában tetted ezt a megállapítást? Csak azért kérdem, mert a hivatalos lefőzés mindig rézberendezésben történik.
Végignéztem a régi könyveimet és csak lekvárokat találtam bodzailag. Megjegyzésnél olvastam, hogy nem szabad sérült falú, vagy réz edényben főzni, mert az később befolyásolja az ízét.
No, ez érdekes.
Tavaly egy erős bodzaszörpöt csináltam (cukor, citrom, bodzavirág, víz), amit leerjesztetettem és lepároltam. Előtte azonban Cif-fel kisúroltam a kicsit kozmás üstöt :(((
Azóta nem tudom, hogy a párlatnak természetesen vagy a rendesen ki nem öblített CIF miatt van erősen citromos illata. Nem is mertem még megkóstolni...
Egyébként az igazi bodzpálinkát azt hiszem bodzabogyóból készítik. Egyszer ittam (Várda Drink), kifejezetten finom volt.
Hogy a zöld dió mikor jó likőrnek, pontosan nem tudom, de gondolom, nem áll messze attól az álllapottól, amikor befőttnek teszik el. Ekkor pedig már majdnem teljesen kifejlett nagyságú és tűvel át lehet szúrni, vagyis a héj még nem keményedett meg. De hogy pontos voltam-e, azt nézd meg egy szakácskönyvben.
Frimi
Aha.
Ezt nem tudom, hogy lehet korrekten meghatározni. Én egyszer csináltam, úgy érzésre. Próbáltam elkapni azt a pillanatot, amikor a héj még éppen nem keményedik. de vajon így helyes-e?
Ezt most nem egészen értem. Illetve amennyiben a dióbél-zöld dió közti választásról szólt a kérdés, akkor igazad van: a dióbelet ilyesmire nem használják.
Amennyire tudom az érett dió(bél) tartalmaz cukrot, de egyfelől nem túl sokat másfelől meg ismerve a pucolt dió árát igen drága lenne.
Sztem max. valamilyen semleges ízű szeszt lehet dióval (esetleg zöld dióval) ízesíteni. Igaz ekkor már nem beszélhetünk pálinkáról.
