Mintegy 225 darab Bocskai-armális került felszínre.
Bocskai István (a vígkedvű címerpazarló) 1605. december 12-én Korponán a rendek beleegyezésével kiváltságlevelet adott 9254 hajdú vitéznek (igen, kilencezerkettőszázötvennéégy) és név szerint is említett vezetőiknek.
Van egy összeírás, és ez az első fennmaradt névsor a hajdúkról, a kik a hét hajdúvárosban laktak 1702 környékén.
Ezek között található ez is
ˇ Vonza (de Böszörmény) István, Bálint és Pál testvérek. Kassa, 1606. szept. 1. Kih. Szabolcs vm. 1607. évben. Utódaik Debrecenben.*
II. Ferdinánd 1632-ben a böszörményi hajdúk Bethlen Gábortól kapott kiváltságlevelét szóról szóra átíratta saját megerősítő oklevelébe, de Bocskairól, annak címeradományáról ebben a megerősítésben sincs szó.
III. Károly 1725. november 13-án kiadott kiváltságlevélben a hajdúk kötelező szolgálatairól, pontosabban rendszeres adóztatásáról is szól. Szó sincs már nemesi kiváltságról, amelyiknek legfontosabb kedvezménye az adómentesség. Ekkorra besoroltattak a hajdúk a szabad parasztok sorába. (az én Őseim is köztük voltak)
Bocskairól, valamint nemeseiről elég sok irodalom létezik.
Én is sok elírást láttam benne, de így is sikerült megtalálnom két katolikus felmenőmet és néhány gyereküket, úgyhogy köszönet a linkért! Remélem, folytatják a feltöltést (mert egyelőre csak keresztelési adatok vannak fenn), időnként majd ránézek, már felvettem a kedvencek közé (magyarul: lebúkmárkoltam:))
Elfogadom, hogy erdekes. Es en is latom, hogy nem pontos, nincsen meg benne minden es mindenki (dedapam kb 6 kulonfele neven szerepel).
Ha valaki hobbi szinten, erdekessegbol nezegeti es keresgel, akkor szerintem nagyon jo. Pontos munkahoz biztos nem eleg, ugyanakkor en talaltam ugy felmenot, hogy eddig nem tudtam melyik helyseget kellett volna neznem. Tehat, ha egyszer raveszem magam, pontosabb kutatasra, akkor lesz kiindulo pontom, hogy melyik helysegbol induljak.
Ha mar emlitettel szoftvereket - ki tud jo szoftvert arra, hogy jol strukturalt CD-t lehessen kesziteni a csaladfaval, fenykepekkel, iratokkal? Valami olyasmi lenne jo, ahol a csaladfan levo szemelyekre kattintva bejonnek az adatai (ged file-bol) es a hozza kapcsolt fenykepek, anyakonyvek, gyaszjelentesek stb.
Sajnos, az egészre leginkább ráillő jelző az "érdekes". Mert komoly kutatásra alkalmatlan. Hivatásos kutatóként számos elkészült családfával rendelkezem. Úgy próbaképpen keresgéltem biztos adatokra. Az egy családban (egy helységben, azonos szülőktől) született 8-11 gyerek közül, jó esetben három négyet ad ki a rendszer. Az elírások száma is félelmetes.
A mormonok érdemei, már ami az anyakönyvek közel fél évszázaddal ezelőtti fotózását illeti, elvitathatatlanok. Nélkülük, valószínűleg a MOL-nak nem lenne mikrofilm gyűjteménye. Vagy csak töredéke a meglévőnek. Azonban a felvételek digitalizásához, az ilyen kereshető módon történő átírásához megfelelő, a magyar nyelvet anyanyelvi szinten bíró, és nagyon nem mellékesen a paleográfiában jártas, szakember segítségét kellett volna igénybe venniük. E nélkül csak torzó marad az anyag. Szépen hangzik a 9 millió adat, de csak töredék. Olyan, mintha egy anyakönyvnek csak minden második-harmadik lapját nézhetnénk meg. Ezt csak azért tartottam fontosnak megjegyezni (és ha valakinek reális, megalapozott ellenvéleménye van, arra szívsen reagálok) mert sokan jönnek azzal, hogy az interneten - már régóta - ingyen lehet családfát kutatni, holott mindeddig csak a családfa rajzoló programok voltak közkézen, de tisztázzuk: a levéltári kutatás ma sem, és még sokáig, nem mellőzhető. (Még az eredeti anyakönyvek felhasználásával végzett kutatást sem lehet 100 %-os eredményűnek tekinteni, ez meg biztonságában mélyen alatta marad).
Az előző üzenetemhez kiegészítésül még annyit, hogy ükanyám Vonza Eleonóra. A legkorábbi ismert ősöm Vonza Ferenczi István. A család eredetetét nem ismerem pontosan. Mindössze annyit, hogy 1610-ben kaptak nemesi címet Erdélyben. És a családnak van egy Böszörményi-Von(c)za ága. Ha esetleg szeretne többet megtudni írjon.
Szívesen segítek a Vonza családnévvel kapcsolatban. Kiírtam a Nyírbátorban élt összes Vonzát és leszármazottait 1895-ig. Nemesi származásúak. Röviden ennyi.
Kár,hogy nem ad minden találatot,de pl.dédnagyapa testéreit találtam,kettőt is.Viszont 1874-es adatot meg nem ír.Kicsit érdekesen működik,de nagyon jó,hogy van,és jó,hogy megosztottad.Pár hete még csak Detk volt fent.
Igen, szerintem leginkább csak a névkereső működik. Településre még úgy sem keres, hogy bekopizom egy biztosan meglévő személy adatait. Ki kell még találni, hogy lehet ezt hatékonyan használni.
Nagyon jó, úgy látom az egész országból vannak adatok. Viszont érdekes, hogy mennyire töléletlenül működik a keresés, pl. település alapján nekem egyáltalán nem akar keresni.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szabolcsi összeírások nagy részét tudom a neten is böngészni. Itt gondolkodtam el ezeken, hiszen látom, hogy fel van tüntetve ifj. X.Y. és csak a kézi robot-hoz van beírva adat. És jó lenne tudni, hogy mihez van kötve az életkora, hiszen többnél is felmerült, hogy lehet-e a felmenőm. De ha már mondjuk a 8 éves gyerek is végezhetett ilyen munkát, akkor nem jutok így előrébb.
De azért kíváncsian várom a többiek véleményét is.
Egy másik kérdésem is lenne. A cigányokat miért számolták össze külön? És ők soha nem kerültek bele a többi adóösszeírásba? Úgy néz ki, hogy becsúszott egy ilyen ős, de nem tudom, hogy egyáltalán keressem-e őket a jobbágyok között.
Colon Lib(s) Migrationis: szabad menetelű (azaz költözési joggal rendelkező) telkes jobbágy.
Egy fiú gyermeket hány éves kortól vezettek be az adóösszeírásokba?
Szerintem (bár ezt inkább csak vitaindítónak szánom) ezt az életkort nem határozták meg mereven. Az adófizetés az önálló gazdálkodáshoz volt kötve, tehát attól függött, hogy az illető fiú mikor vette át az apja által addig művelt földet, vagy jutott házasság révén, esetleg más úton földhöz. Én a saját praxisomban találkoztam olyannal, hogy valaki még 28 évesen is az apja földjén gazdálkodott és nem fizetett önállóan adót. De, mint mondtam, ezt csak kikövetkeztettem a különféle adatokból, és ha valaki esetleg többet tudna a dologról, az engem is érrdekelne.
mit jelent egy urbáriumban a nevek felsorolásánál az, hogy Colon Lib(s) Migrationis, illetve egy fiú gyermeket hány éves kortól vezettek be az adóösszeírásokba?
Eddig nem volt gond Nyíregyházán, a 30-60-90-es szabály szerint nyugodtan lehet kutatni. De azt elég szigorúan veszik, hogy mindent egy nappal hamarabb ki kell kérni, ezt azonban telefonon el lehet intézni.
Ha valakit esetleg a nyíregyházi az evangélikus anyakönyvek érdekelnek, akkor mindenképpen az egyház nyíregyházi levéltárát javaslom. Általában önkiszolgáló rendszerben lehet leszedegetni az anyakönyveket a polcról, több anyakönyvet is szépen restauráltak, és egy fényképezőgép látványától sem kapnak szívrohamot. Viszont oda is érdemes odaszólni telefonon, mert nincs ott mindig a levéltáros hölgy.
A nevezetten kívül még többen beadták a törvényjavaslatot, így a Veszprém megyei Jobbik elnök is, dec. 13-án.(Azt hiszem Ferenczi Gábor, de nem biztos)
Az ország valamennyi Levéltárában lehetséges kutatni az állami anyakönyveket, kivéve Veszprém Megyei Levéltár. Ezért felháborító ez a dolog. Ki is az az őrült aki szembemegy a forgalommal??? (valami szakállas vicc volt...)
Az sem titok, hogy a radixindex levelező lista többszáz tagja fogott össze ebben az áldatlan helyzetben és valószínűleg elévülhetetlen érdemük van abban, hogy a törvény nem lépett hatályba.
Ha már erről a törvényről van szó, nem tudja valaki, hogy a nyíregyházi levéltárban hogy állnak a témához? Tavasszal akarok majd leutazni, remélem adnak ki anyakönyvet.
Az én esetemben is csak egyszer említik a nemes szócskát, ráadásul nem is a kisbirtokos-ként megjelölt felmenőmnél, hanem a nagyapjánál. Utána már sehol, sőt a kisbirtokosom adófizetőként van feltüntetve az anyakönyvekben (a gyerekei születésénél), holott még a felesége is nemes volt.
Én arra gondoltam, hogy esetleg taksás nemes volt, ha jól értelmeztem, ők fizettek adót.
A Szabolcs megyei kutatásaim alatt szinte csak a tényleg nagyobb nemeseknél (Kriston, Kövér) maradtak meg a jelzők.
1848 előtt született, de 1848 után meghalt személyről van szó. Érdekes módon voltak olyan családok is, ahol idővel "lekopott" a nemesség (a XIX század elején még szerepelt az anyakönyvben, aztán egy idő után már nem) Erről tudsz valamit, hogy köthető valamihez? (pl. újra kellett igazolni a nemességet, és egyes családok nem tették meg, vagy egyéb ok)
Sajnos meg tudom érteni a kollégát, mert ha pl. 300 kilométert utazott és így járt, (gondolván: egységes magyarországi törvényalkalmazás van) én lehet, hogy a helyében keményebbeket is mondtam volna. Csak a saját egészségünk látja kárát. Az egyetlen szakmából kilógó személy az érintett igazgató, aki sajnos igen magas fizetésért csücsül meg nem érdemelt állásában. (Ne gondold, hogy én pályázok a helyére, de lenne alkalmas személy).
1848 előtti időt jelölt meg rkyra. Akkor pedig ez volt a helyzet. Az Ősiség törvénye miatt. Az örökölt, azaz nem az aktuális birtokos életében szerzett (vásárolt/cserélt/új adományozással kapott) földbirtok, nem volt "forgalomképes", így nem volt jelzáloggal sem terhelhető, errőlírt Széchenyi is a Hitelben.
1848-ban azt mondták ki (törvényben), hogy az urbéri földeket 'meg kell váltani', azaz az abban élő, azt használó jobbágy tulajdonába ment át, s csak az ún. allodiális birtokokat tarthatta meg a korábbi birtokosa (az allodiális birtokokat is a jobbágy művelte korábban, ezen teljesítette az ún. robotot. Ez a "földesúr" saját használatú földje volt.)
A nemesi címek (ha az előjogok már nem is) 1947-ig fennállottak. Mikori időszakról írsz Te? 1848 előttiről, vagy 1848-1947 közöttiről?
... online a képek nem elérhetőek.
