Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Ez igaz, például a középkori templomoknak maximum az 1 %-a maradt meg eredeti formájában, kénytelenek a művészettörténészek a megmaradtak alapján következtetni a többi templom kinézetére.
A múltra vonatkozóan csak az a biztos, ami bizonyítható is! Ez érvényes az őslénytanra, régészetre, történelemre, stb. egyaránt. S bár hűtősünk hevesen tiltakozik ellene, de a bizonyíték is csak arra a helyre és időre vonatkozik amikortól származik s ahol megtalálták! Ettől még semmi sem zárja ki, hogy máshonnan és más közeli korból ne lehetne felfedezni.
Az átlagemberek csak azt becsülik amiből személyesen hasznuk van, az orvosokat, az építészeket, a mérnököket, a humántudományokat nem tartják semmire, sokan a tanárokat is lenézik.
"Ezzel közel megduplázódott a neandervölgyiek kihalása közeli időszakból feltárt genom mennyisége."
Egyébként ezért.
"In research published in Nature in 2014, an analysis of radiocarbon dates from forty Neanderthal sites from Spain to Russia found that the Neanderthals disappeared in Europe between 41,000 and 39,000 years ago with 95% probability."
A probléma csak az a mai genetikusokkal mint a történészekkel, nyelvészekkel "társadalomtudósokkal"! Az állításaikat nem lehet konkrétan ellenőrizni! A molekuláris genetika csapdája, hogy az az illúziót kelti, hogy a hasonlóságokból nem csak rokonságot, de leszármazást is ki lehet következtetni. S azért csapda, mert csak a homológ jellegeket veszi tudomásul, az analógokat meg nem tudja a homológtól megkülönböztetni.
Amúgy a 49.000 év miért lenne a neandervölgyiek kihalásának ideje? Ezt az új lelőhelyet is csak most találták meg, ergo eddig nem tudtak róla, ahogy nem tudnak még számtalan fel nem fedezettről sem!
Az Altáj-hegység barlangjaiból kerültek elő azok a neandervölgyi maradványok, amelyek családi viszonyaikról is árulkodnak.
Több mint 49 ezer éve élt az a neandervölgyi család, amelynek maradványait a szibériai Altáj-hegység egy vadban gazdag folyóvölgyére néző barlangjában találták meg, a Science tudományos folyóirat beszámolója szerint. Egy tizenéves lánynak kiesett egy foga, talán akkor, amikor épp az apja által hazavitt bölényhúst rágta itt. Egy kutatócsoport most az apa-lánya páros és még 12 rokonuk itt talált maradványának DNS-ét vizsgálta meg, ezek az emberek mindannyian egy 100 éves időtartamon belül jártak a barlangban. Ezzel közel megduplázódott a neandervölgyiek kihalása közeli időszakból feltárt genom mennyisége
A csoport genetikai adataiból az is kiderült, hogy a neandervölgyi férfiak a rokoni csoportjukban maradtak felnőtté válásukat követően is, hasonlóan ahhoz, ahogy sok modern társadalomban is teszik, magyarázta Laurits Skov, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója egy nemrégiben tartott biomolekuláris régészeti konferencián. Hét férfi genomját sikerült feltárni most, ez pedig önmagában is ritkaság, mivel a legtöbb neandervölgyi genom nőktől származik. A génelemzésekből kiderült, hogy szoros rokoni kötelék állt fenn a csoport férfitagjai közt, ez valószínűleg jellemezhette a kihalt emberfaj szokásait.
A kutatók a Csagirszkaja- és az Okladnyikov-barlangokban feltárt, 49-59 ezer éves neandervölgyi csont- és fogmaradványoknak köszönhetően jutottak hozzá a megfelelő DNS-mintákhoz. Mindkét barlang viszonylag közel van a híressé vált Gyenyiszova-barlanghoz. Hét férfi és öt nő genomját elemezték, és ebből derült ki az is, hogy a közeli rokon férfiak még időben is igen közel éltek egymáshoz. Az is világossá vált, hogy e család közelebbi rokonságban állt spanyolországi neandervölgyiekkel, mint a közeli Gyenyiszova-barlangban éltekkel, vagyis vándorló népesség részét képezhették.
Valószínűleg igen kicsiny volt már ekkor a neandervölgyi népesség, kb. ugyanannyi szaporodó férfi lehetett benne, mint ahány hím jelenleg a hegyi gorillák közt van. Ha mai természetvédelmi szempontok alapján ítélnénk meg, akkor a neandervölgyiek veszélyeztetett státust kaptak volna!
A nők, a genetikai jegyeik alapján vagy jóval többen voltak, mint a férfiak, vagy, ami valószínűbb, gyakrabban cserélődtek, vándoroltak az egyes csoportok közt. Skog úgy véli, hogy a fiatal neandervölgyi nők a rokoni csoportjukat elhagyva csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, ahol a párjukat megtalálták. A legtöbb mai, modern emberi társadalom is így működik, a nők költöznek a férjük családjához.
ha mondjuk megkérdeznénk 100 átlagos embert, aki nem végzett egyetemet, hogy kellenek e nyelvészek vagy a fizetésük árából kapjon mindenki egy kiló krumplit, 100-ból 100 a krumplit választaná.
Igen, Bentham egy ökör volt. Az ember a saját őseit tagadja meg, ha nem tiszteli a múltat. Ez olyan mintha valaki azt kérdezné, miért vannak műemlékek, a helyükre lehetne építeni modern, kényelmes házakat vagy minek vannak múzeumok, akit érdekel az ilyesmi, vásárolja meg a múzeumi tárgyakat.
1831-ben Eduard Gans német jogászprofesszor levélben megkérdezte Jeremy Benthamot a törvényalkotás és a helyi történelem viszonyáról. Mire Bentham kitört: "Do you actually value history? ... This upholder of mindlessness, this page on to which intellect and stupidity are equally written."
Az mondjuk érdekes lenne ha Salamon király feltételezett csontjait is megvizsgálnák genetikailag.
A tihanyi altemplom I. András király temetkezőhelyeként ismert. Az 1060-ban elhunyt uralkodót követően a kisebbik fiát, Dávid herceget is itt temették el. A csontmaradványokat a múlt század közepi feltárást követően három faládában, egy középkori sírba helyezték vissza. A mostani kutatás a ládák kiemelésével kezdődött április végén. A három láda az eddigi megállapítások szerint legalább hat, legfeljebb tizenkettő ember maradványait rejtette, a csontokat ezután fogják egyénenként szétválogatni Mende Balázs antropológus irányításával. Szénizotópos kormeghatározással elkülöníthetik majd azokat a maradványokat, amelyek a 11. századból származnak, s csak ezeknél végeznek majd – ha szükség lesz rá – genetikai vizsgálatokat. Ha két ember maradványai származnak ebből a korszakból, akkor azok nagy valószínűséggel I. András és fia, Dávid herceg maradványai. Az első vizsgálati eredmények szeptember végére várhatók.
Bár a mostani kutatásnak nem része, de ezeknek a csontoknak a genetikai információit érdemes lenne összevetni egy másik emberi maradvánnyal, amelyet András nagyobbik fia, Salamon király csontjainak tartanak és a horvátországi Pulában őrzik őket a székesegyház oltára alatt egy szarkofágban. Ha itt sikerülne egyezést találni, az a pulai maradványokat is hitelesítené.
Amelyeket összelehetne hangolni, vagy prioritási sorendben végezni! Kötve hiszem, hogy ennél jelentősebb feladatok sora lenne vizsgálatban! Nem akarásnak......
"A csontok DNS-vizsgálata jelenleg folyik, eredmény szeptemberre várható."
Ez is mutatja, hogy mennyire el van maradva a tudományunk! -:)) Bezzeg az amerikai helyszinelő sorozatokban csak beletesznek egy csipetnyit egy fiolába, berakják egy ketyerébe s máris jön ki az eredmény papíron!
Befejeződtek a feltárások a tihanyi apátság altemplomában, így ismét látogatható a Királykripta, ahol az alapító I. András király sírhelye is megtalálható. Feltételezések szerint a királyi családtól származó csontokat is találtak az altemplom feltárása során – közölte a munkálatokról tartott hétfői tihanyi sajtótájékoztatón Takács Ágoston vezető régész.
Elmondta, hogy I. András király sírhelye közelében, az altemplomban feltételezhetően az apátság alapítójának vagy hozzátartozójának csontjaira bukkantak. A csontok DNS-vizsgálata jelenleg folyik, eredmény szeptemberre várható.
Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus elmondta, hogy I. András (1015-1060) fia, Dávid (1053/1055-1094?) is itt van eltemetve.
