Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
De nem találom sehol ezeket a kitételeket. Én nem vagyok jogász, csak szövegszerüen kutakodok a jogszabályokban. Ezért ha megtudnád nevezni a jogszabályhelyet, sokat segítene.
Nekem ez van:
1. A gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzõdésben megjelölt gépjármû üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
És akkor nekem ebben az esetben mi a teendőm? amit ő megállapít egyéb dologi kárra,azt nekem kötelességem megtéríteni felé? erre a biztosító nem nyújt fedezetet? akkor ezek szerint nekem csak úgy az ő elbírálása alpján ki kell hogy fizessek több százezres kárt? Kérlek adjatok nekem tanácsot. Köszönöm.
a KGFB csak a jáműben, tereptátgyakban, 3. járműben... stb esetén térít...A kieső munka, elmaradt haszon stb, az polgári per, ha nincs megegyezés.... Szerintem erre akar rámenni a motoros, hogy egyezetek ki egy összegben... De meglehetősen nehéz az elmaradt haszon, meg egyéb nem anyagi kár bizonyítása....
A neked küldött leveleket először is vidd be a biztosítóhoz. Ebben az ügyben ugyanis ő képvisel téged. A biztosítás elméletileg minden anyagi és nem anyagi kárt fedez. Persze valószinű a mértékről vita alakul majd ki.
Tudtommal a kötelező felelősségbiztosításnak van egy elméleti felső határa. Mintha 500 millió Ft lenne. Ha ezt meghaladja az okozott kár, csak akkor kell a zsebedbe nyúlnod.
Perelni pedig manapság bárkit lehet. Az adott ügy kapcsán azonban mindenképpen a biztosítóval fog szembekerülni. Ezért is keresi valószinüleg a gyengébbnek látszó felet.
De te ne is keresd meg, mert ezzel megsértheted a biztosítási szerződést. Az ügyben bármilyen nyilatkozatot, egyességet csak a biztosító tudtával és beleegyezésével tehetsz.
Én új regisztráló vagyok,olvastam a prómlémákat,találtam is hasonlót mint az enyém,de az mégsem nekem szólt, az én próblémám amiben a segítségeteket szeretném kérni a következő lenne:
A minap közúti baleset előidézője voltam,egy motorost ütöttem el,szerencsére nem lett komolyabb baja,rendőri intézkedés volt,elismertem a felelősségemet,viszont a kaptam egy szép levelet a károsulttól miszerint az egyéb dologi káraiért tőlem követeli az éppen nem kis összegű kártérítés,viszont egyrészt én a felsorolásban több olyan dolgot fedeztem fel ami nem igazán fedi a valóságot. A kötelezőm minden esetben fedezi az ilyesfajta károkat is?vagy valóban élhet a polgári perrel? Biztosító a szabályzatában eltérhet ezekben az esetekben ezeknek a károknak a megfizetésétől? és igazából azt sem értem,én a sérültet nem tudtam elérni, mert nem adtak meg róla semmilyen információt,a helyszíni szemlén amit kaptam papirt,azon csak az ő és az én nevem,ill. a biztositok voltak feltüntetve,akkor nem jogszerűtlen,hogy ő az én elérhetőségemet megszerezte és önakcióba kezdett?mert a hatóságoktól még semmilyen papirt nem kaptam,csak amit a helyszínen.
A C-356/05 számú ügyben az Európai Bíróság a gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. május 14 i 90/232/EGK harmadik tanácsi irányelv értelmezéséről és az irányelvre való közvetlen hivatkozás kérdéséről határozott.
Az alapügy tényállása szerint E. Farrell 1996. január 26. napján közúti balesetet szenvedett, mikor olyan kistehergépkocsiban utazott, amelynek hátsó részébe nem terveztek és nem is szereltek be ülést utasok számára. A jármű tulajdonosa és vezetője, A. Whitty, elvesztette a jármű fölötti uralmat, így a jármű falnak ütközött. Minthogy a járműben hátsó ülés nem volt, E. Farrell a baleset időpontjában a jármű padlóján ülve szenvedett sérüléseket.
Ezek után kiderült, hogy a járművet vezető A. Whitty nem rendelkezik biztosítással, így E. Farrell az ír gépjármű felelősségbiztosításokkal foglalkozó szervezettől, a Motor Insurers Bureau of Ireland-től (MIBI) kért kártérítést, hivatkozva a MIBI és az ír Környezetvédelmi Minisztérium között 1998-ban létrejött megállapodásra. E megállapodás az előírt kötelező biztosítással nem rendelkező járművezetők által okozott közúti balesetek károsultjai kárainak megtérítéséről rendelkezett.
A MIBI azonban megtagadta E. Farrelltől a kártérítés fizetését, mert a jármű olyan részében utazott, amelyet nem utasszállításra terveztek és gyártottak. E. Farrell 1997 szeptemberében eljárást indított az alapügy alperesei ellen. 2001 júliusában a vezetőt marasztaló határozat született, de a kár összegének megállapítását elhalasztották az érdemi határozathozatal időpontjára. Az érdemi határozathozatal előtt az ír legfelsőbb bíróság az Európai Bírósághoz intézett előzetes döntéshozatali kérdéseket.
Az ír bíróság első kérdésével lényegében arra várt választ, hogy a harmadik irányelv 1. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem vonatkozik nem utasok számára tervezett gépjárműrészben utazó magánszemélyek testi sérülésével kapcsolatos polgári jogi felelősségre.
Az Európai Bíróság megállapította, hogy a közösségi jogalkotó nem tett lehetővé eltérést a gépjárműbaleset következtében kárt szenvedett személyek azon csoportjára vonatkozóan, akik a jármű nem személyszállításra tervezett és e célra fel nem szerelt részében utaztak. Ezért e személyek nem zárhatók ki az „utas” fogalmából és ezáltal a közösségi szabályozáson alapuló biztosítás hatálya alól. Így a nemzeti szabályozás nem szűkítheti az „utas” fogalmát, és nem foszthatja meg a biztosítási védelemtől az első, a második és a harmadik irányelv alapján a gépjármű okozta kár megtérítésére jogosultakat.
A második kérdés arra vonatkozott, hogy hivatkozhatnak-e közvetlenül magánszemélyek a nemzeti bíróságok előtt a kötelező felelősségbiztosításról szóló irányelv 1. cikkére. A Bíróság emlékeztetett: az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely irányelvi rendelkezésnek akkor van közvetlen hatálya, ha tartalma feltétlennek és kellően pontosnak tűnik és ennek a feltételnek az adott irányelv megfelel. Kétségesnek találta azonban, hogy az ír autós szervezet elleni eljárásban lehetett-e az adott irányelvre hivatkozni, mert erre az európai uniós jogforrásra magánszeméllyel (nem-állami entitással) szemben akkor sem lehet hivatkozni, ha állammal szemben – bármely minőségben járjon is el, például munkáltatóként vagy hatóságként – igen. Az Európai Bíróság szerint azonban az adott ügyben a MIBI jogalanyiságát a nemzeti bíróságnak kell megítélnie, így e kérdés megválaszolását nemzeti szintre utalta vissza.
Köszönöm a válaszokat. Úgy látom nem tehetek mást, mint befizetni a bírságot. Egyébként a helyszín egy 4-sávos, mintegy másfél km-nyi hosszú szakasz, ahol, ha nem figyeli az ember a sebességmérőt, könnyen túllépi a limitet. Mindenesetre 62-ért kissé túlzásnak vélem a büntetést.
Ha hosszabb időre kölcsön adom valakinek az autómat és kötünk egy kölcsönadási szerződést, mekkora időtartamra kötehtő a szerződés? Lehet-e pl. 1 évre, vagy akár határozatlan időre is?
A dolog vége bizony ott van, ha aláírtad nincs mit tenni. De egyébként is sajnos elég nehézkes, és azt sem tartam feltélen helysnek, hogy 62-ért büntessenek, igaz 62,5-től szokta mérési határ, büntetőpont miatt) ettől éri meg, ill. ez már elvárható, hogy batartsd. Persze vannak olyan helyek, ahol tényleg már a 60 is sok, de gondolom a rendőrök nem iylen helyen mértek...
Lakott területen közlekedtem, előttem kb. 100 méterre egy másik személygépkocsi haladt. Kis idő múlva előbukkant az út szélén egy rendőrautó. Az előttem haladó gépkocsit elengedte, majd engem megállított és megbüntetett gyorshajtásért.
Annyira meg voltam lepődve, hogy elfogadtam a csekket 5000 Ft-ról. Később átgondolva az ügyet, felmerült bennem, hogy biztos, hogy engem mértek be, nem az előttem lévőt? Vajon utólag megtekinthetem-e az esetről készített felvételt mielőtt kifizetem a bírságot?
" Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.
A másik jármű melletti folyamatos haladás is tiltva van?
Ertem ez allatt, hogy a két autó orra akár egyvonalban is lehet, ha azonos a sebbességük.
Köszi szépen a választ, így már valamennyire átlátom a helyzetet.
Igazság szerint szeretnék kibújni a felelősségrevonás alól. Ez lehet, hogy erkörcstelennek tűnhet, de nem érzem magam hibásnak.
Tehát, ha jól következtetek először is a bírósággal meg kell értetni, hogy a KRESZ 43.§ (1); (2), (3)-t nem szeghettem meg (tulajdonképpen egyszerű szabályértelmezés szügséges)
A helyzet az, hogy a tgk. egyedül az én vallomásomban szerepel, ott is addig a pontig, hogy elkezdett fékezni, de innentől további életútjáról már nem tudtam mit mondani. Tehát semmilyen más bizonyíték nincsen a tgk. létezésére sem.
Ebből következik, hogy a KRESZ 36.§ (6) c)-t megszegésével az én vallomásom alapján vádolnak. És valószínű, hogy ez az egy bizonyíték van erre(hacsak a kiccsaj be nem löki majd, hogy biz ám ott volt egy teherautó.
Kérdés: van-e arra lahetőség és értelme, hogy a tárgyaláson alsó hangon azt mondjam, hogy nem is tudom, volt-e ott teherautó, össze votam zavarodva, sokkot kaptam, lehet, hogy a tgk. utánam jért mán oda, stb.
Egyébbként, ha ez nem műküdik, tanúvallomások alapján, és egyébb más bizonyítékok nélkül elítélhetnek-e?
U.i.:
Igazság szerint szeretnék kibújni a felelősségrevonás alól. Ez lehet, hogy erkörcstelennek tűnhet, de nem érzem magam hibásnak. Naponta közlekedek,de nem szokot különösen nehezemre esni a KRESZ betartása, sőt igyekszem a szabályokat maradéktalanul betartani. De ha gyalogosként közlekedtek volna a zebrán, simán el tudtam volna kerülni az ütközést, mint ahogy nap mint nap meg is teszem( egy négysávos úton, ahol a külsőben haladok, és a menetirány szerinti baloldalról közeledő gyalogost észlelve a tgk. vezető vészfékezés nélkül is biztosítani tudta volna az áthaladást számára, és én is simán tudtam volna tartani a lassítás ütemét, de azt is tudom, hogy ezzel nem biztos, hogy tudok érvelni a bíróságon).
Továbbra is azt szeretném, hogy példaértékű legyen az ügyemben hozott ítélet!
No, ezért mondták, hogy további vizsgálatra van szükség, a történeti tényállást részletesen fel kell tárni. A közúti baleset okozásának [Btk. 187. § (1)] megvalósulása szempontjából egyébként mindegy, hogy melyik KRESZ-szabályt sértetted meg. Bármelyik elég ahhoz, hogy elkövesd a vétséget - feltéve, hogy a szabálysértés súlyos testi sértést eredményez. Ha jól értettem, a (2) bekezdésbeli minősített eset miatt nyomoznak, közelebbről a maradandó egészségromlást okozó alakzat miatt.
Szerintem az elsőbbségadásra vonatkozó szabályt nem szegted meg, mert a gyalogátkelő helyen a gyalogosnak van elsőbbsége - a biciklisnek nincs. Az irreveláns, hogy milyen sebességgel haladt, ha nem tolta azt a kerékpárt. Ha esetleg nem haladt, csak fél seggel támaszkodott a nyergen, az határeset. De ha a kerékpáros kerékpáros volt is, akkor is ott van az általam mondott szabály, azt még mindig megszeghetted. S ha az sem bizonyítható, akkor jön a rendőrök kedvence, az út- és látási viszonyoknak nem megfelelően megválasztott sebesség.
Ha pedig megállapítják, hogy szabályt szegtél, és az okozati összefüggésben van a sérüléssel, akkor elmarasztalnak. A sérült közrehatása - értsd: a kerékpáros szabályszegése - csak a kártérítés megállapításában jön számításba, a büntetőjogi következmények szempontjából nem.
Jó lenne, ha az a "kiscsaj" valóban kicsi lenne, tejfogakkal. Ez esetben ugyanis hivatkozhatnál, arra, hogy az elvesztésük nem okoz maradandó fogyatékosságot.
P.s.: ezzel az elsőbbség dologgal szerintem nem sokra mész. Ugyanis azt látva, hogy a biciklis épp szabályt szeg (zebrán vezet) nem számíthattál arra, hogy szabálykövető magatartást fog tanúsítani.
Sőt! Továbbmegyek: meg lehet-e fordítani a dolgot:
Mivel a sértett vezetőnek számított, igy neki ugyabár elsőbbségadási kötelezettsége van a védett út bármelyik sávjában haladó többi közlekedő felé( függetlenül ettól, hogy észleli-e vagy sem a külső sávon haladó 2. járművet?
És mi van akkor, ha én láttam volna a kerékpárost, mielőtt a zebrára hajtottam, de bíztam benne, hogy elsőbbséget ad, és ezzel ugyancsak így volt a tgk. sofőr is.
Ebben a megközelítésben a kerékpáros a tgk. sofőrt zavarta és engem veszélyeztetett?
Ennek következménye az, hogy én biztos voltam az elsőbbségemben, de a hirtelen kialakuló szituációra az adott helyzetben nem számíthattam.
Teljesen igazad van főleg az utolsó mondatodban, ezért zsákruhát öltök és hamut szórok a fejemre :) de sajnos most nem látok más lehetőséget a hajléktalan életmód elkerülésére, mivel vezetnem kell, ebből van pénzem, ebből tartom fenn magam, nincs mögöttem senki, stb...
De szerintem még most is megfeledkezünk a "kerékpározó gyalogosról".
Megállja-e a helyét az a kijelentés, hogy a kerékpár a KRESZ 1. sz. függelék II/a pont értelmében jármű, a sértett pedig nem minősül gyalogosnak a fent említett függelék III/a pont alapján, ebből kifolyólag nem szeghettem meg a KRESZ 43§ (1), (2), (3) bek.-ben írt szabályokat.
Az egy másik dolog, hogy megszegtem a KRESZ 36.§ (6) bek. c) pontját, de az e miatt okozott baleset sértettje NEM GYALOGOS, HANEM VEZETŐ!
Mi lenne, ha önmagában a KRESZ 36.§ (6) bek. c) pontjának megsértése miatt vonnának felelősségre?
Bocsi, egy kicsit lemaradtam, holott számomra igencsak aktuális a téma. A taherautó melletti elhaladás számomra is igen zavaros( a jegyzőkönyvből sem derül ki, hogy ki, hol, merre. De a teherautó rögtön elpucolt, még az sem bizonyítható hogy ott volt (kivéve a vallomásommal).
(Ha) én fékeztem, amikor észleltem, hogy a tgk. satuzott, de mégsem tudtam megállni, (reakcióídő+fékkésedelmi idő+ a féket sem éreztem tökéletesnek, amit egyébbként jeleztem is a rendőrnek).
Ettől gondolom még ugyanúgy megszegtem az ominózus szabályt, attól függetlenül, hogy meg akartam állni, holott a szándékosság és a szabály nem ismerete részemről kizárva?
Tényleg, mi a helyzet akkor, hogyha nem akarok megszegni egy szabályt, de végül is rajtam kívülálló okok miatt nem tudom betartani.
Világos. Elég szerencsétlen dolog arra (is) figyelni hogy egy ilyen uttesten ne menjek el jármű mellett ha zebrához közeledek.... Nem feloldozást akarok én...;-)
Bocsánat, de az adott esetben a szabálysértés megvalósulásának nem feltétele, hogy a másik sávban álljon a másik jármű. kategorikusan tilos mellette elhaladni - akár áll, akár lassabban mozog nálunk. (A szabály tulajdonképpen a zebrán történő előzés tilalmának a párhuzamos közlekedésre való lefordítása.)
A közlekedési bűncselekményekre egyébként fokozottan igaz, ami úgy általában: a bűnelkövető nem valami különleges emberfajta, többnyire épp olyan, mint mindenki más. Többnyire a puszta szerencsén múlik, hogy a szabálysértésből mikor lesz bűncselekmény - így aztán a tettes is áldozat. Igaz, a saját felelőtlenségének áldozata. De ez épp a szabályszegő magatartás elterjedtsége miatt nem vezethet ahhoz, hogy akkor ne is büntessük, vagy büntessük enyhébben.
Bocsánat félreérthető voltam, én az egész szituációt minősítettem. Az évfolyamdolgozatom témája, pont az elvárhatóság a közlekedésben, a gondossági modell, a negligens és luxúriózus magatartások tartalma.... Úgyhogy, ha valaki megértő, az én vagyok!:)
