A piramisok megépítésének módjáról folyó vitábantermészetesen nem kötelező mindenkinek beleszólni, de valakiknek ezt is végig kell gondolni, különben megállunk azon a szinten, hogy az egyik szerint "elképzelhetetlen", a másik szerint nem az. A kérdés pedig igen lényeges, mert ha tényleg képtelenség lenne az ie.2600 körüli tudással és erőforrásokkal megépíteni, akkor nem tetszés kérdése lenne, hogy alternatív magyarázatot keresünk-e. Azt egyébként jól látod, hogy a tudománynak nem arra kell választ adni, hogy ma felépíthető e puszta kézzel, hanem hogy az akkori emberek az akkori technikával felépíthették-e (és hogyan)? A link tetszett, bár némelyik megoldása kissé ügyetlen.
A különféle eszközábrázolások, és leírások értékelésénél a is kritikát hiányolom. Egy tetszetős megoldást felkapva elhanyagolják az alternatívák végiggondolását. Mély hallgatás van arról, hogy mi lehet még az ok vagy a magyarázat, és így elmarad annak az elemzése is, hogy milyen tényezők hogyan torzíthatták az ábrázolást. Magam a dogmatikus megközelítést elvetem, ha valamely kijelentésem dogmatikusra sikerül, azt felülvizsgálom. Kiran - amennyire tapasztaltam - hasonlóan tesz. Tehát a dogmatikusok általános kritizálása rólunk lepereg.
Az, hogy Józsi bácsi számára is nyújtania kell a tudománynak valamit, kétségtelen. Ám az, hogy mit, sokkal kevésbé mindegy, mint az szavaidból kitűnik. Egy tudós meg tudja védeni magát egy másik tudós téveszméitől (ellenőrzi, átgondolja, megérti, attól tudós) Józsi bácsi nem. Tehát a közvetítőnek kell őt megvédenie! Az lehet kérdés, hogy a valóság mely szeletét, milyen módon, milyen részletességgel érdemes Józsi bácsinak feltálalni, de "kész" tudomány gyanánt bizonytalan elméleteket sem illik adni, nem csak kitalációt, babonát, nyilvánvaló téveszmét. A fikció menjen játékfilmekben.
Az "ökológiai katasztrófa" kifejezéssel célszerű takarékosan bánni. Szubjektív értékítéletet tartalmaz, ennyiben tudománytalan. Egyébként nem mond többet, mint a "nagy változás" vagy "gyökeres változás".
Gyökeres változás volt pl. amikor bizonyos tengeri egysejtűek rákaptak a fotoszintézisre, és miközben meszet választottak ki, a széndioxidot felélték a vízben, (ezáltal a légkörben is) és telenyomták a világot oxigénnel. Ez néhány faj számára végzetes volt, a mai növények is jobban éreznék magukat több széndioxidban, de katasztrófának (eléggé önkényesen) mégsem tartjuk.
Az egyiptomiakat rizsre állítani nem bűn, csak nem célszerű. A rizshez nem elég, ha nagyjából vízszintes a terep, ahhoz pontosan vízszintes kell. A teraszrendszert a rendszeres áradás rendszeresen tönkretenné: Ráadásul áradáskor annyi vizet nem engedhetnek a földekre, hogy az a következő áradásig kitartson (mert a paraszt is elmerül benne, nem csak a rizs), az utánpótlás pedig csak a folyóból lehetséges, vízkiemeléssel. Akkor meg valami kevésbé vízigényes növénnyel jobban járnak. A rizs hozama sem elégolyan magas, csak ha az évenkénti több aratást is figyelembe vesszük, ahhoz meg az éghajlat nem a legjobb.
Kedves Csekk!
Előszöris: örülök, hogy több, mint egy hét után előkerültél.
A vízerózió természetének leírásában egyetértünk, a gödör oldalán látható nyomokat láttam (fényképen), de a völgytemplom szobraival kapcsolatos információ nekem új. Azt viszont még mindig nem tudom, hogy az az irdatlan víztömeg hova folyt el viszonylag nyom nélkül?
A múmiák szállítás és tárolás során bekövetkező szennyeződésével viszont (kokain, dohány) én csak akkor viccelnék, ha elég alaposan kizárható a lehetősége.
Mindez persze megintcsak nem érinti az összes rejtélyt, ám újabb csapás arra, hogy a Piramist "lehetetlen" és "képtelenség" emberi erővel megépíteni.
Nem hiszem hogy teljes gozzel beszallok, hiszen a Netton nemreg fejeztunk be egy hosszu Daniken topikot, de meg szeretnem jegyezni:
A Piramis (es sok hasonlo) rejtelye eppen abban rejlik, hogy egy csomo (tobb, sok, valaszd ki a neked tetszo mennyisegjelzot) olyan tetelt/reszletet tartalmaz, amit csak valamifele jelentos feltetelezessel lehet "megmagyarazni". Hiszen ha csak EGY valami igazan rejtelyes tenyezo lenne a Piramissal kapcsolatban, talan en is megvonnam a vallamat es azt mondanam, hogy "ugyan ezt nem ertjuk, na dehat valahogy megcsinaltak/elertek/vegrehajtottak". Az igazi rejtely a "al-rejtelyek" nagy mennyisegeben van. Ezaltal/emiatt/ezert minel tobb al-rejtely letezik, annal kisebb a valoszinusege annak, hogy "hat.....valahogy megoldottak a sajat erejukbol" es annal inkabb no a valoszinusege annak, hogy valamifele "kulso segitsegrol" lehetett szo. Tehat egy egy reszlet kimagyarazasa ugyan lehet erdekes, de nem lehet egy "ujabb csapas arra, hogy..."
Eltűnt sírok labirintusa rejtőzhet a Nílus nyugati partja mentén – állítják japán kutatók műholdas felvételekre hivatkozva. A Tokai Egyetem kutatói harmincnyolc olyan pontot jelöltek meg, ahol három óbirodalmi fáraó – Neferirkare, Menkauhor és Ity – elveszett piramisainak maradványai rejtőzhetnek. Az Ó- és Középbirodalom fáraói, akik Kr. e. 2800 és Kr. e. 1780 között uralkodtak, a Nílus mentén temetkeztek piramisokba, nyughelyüket azonban sohasem találták meg. Masahíro Etaya, a kutatócsoport vezetője szerint lehetetlen volt mind a harmincnyolc helyet ellenőrizni, mivel többségük katonai vagy más régészeti kutatócsoport koncessziójába eső területen fekszik. Választásuk ezért végül is egyetlen pontra, Dahsúrra esett.
Az ásatás helyszínének kijelölését a JERS-1 (Japanese Earth Resources Satellite) és az ERS-1 (European Union’s Eurepean Remote Sensing Satellite) űrfelvételeire alapozták. A két műhold mikrohullámokkal tapogatja le a felszínt és bizonyos mélységig az alatta fekvő rétegeket is: különféle frekvenciájú mikrohullámú impulzusokat (másodpercenként 1700-at) bocsátanak ki, majd felfogják a visszavert jeleket. Mivel ezek erőssége a közvetlenül a föld felszíne alatt rejlő tárgyak sűrűségétől függ, a visszavert jelek intenzitáseloszlásából meghatározható a felső talajrétegek sűrűségtérképe: az erős visszavert jel az átlagosnál nagyobb sűrűséget jelez. A francia SPOT és az amerikai Landsat műholddal kiélesíthetők és megtisztíthatók a képek. Ezekkel lehet azonosítani a formákat. Az orosz KVR-1000-rel pedig 2 méteres pontossággal megállapíthatók a talált formációk – például a betemetett vagy lepusztult sírépítmények – méretei.
Az egyik kijelölt ponton, Kairótól délre, Dahsúr északi részén a kutatók a KVR-1000 nagy felbontású képein érdekes dolgot vettek észre: három kör alakú bemélyedés ugyanolyan alakzatban helyezkedett el, mint a gízai piramisok.
A helyszínen egyiptológusok segítségével egy Újbirodalom kori, 47 méter hosszú sírt tártak fel. A dolog érdekessége volt, hogy eddig úgy vélték, az Újbirodalom idején Dahsúr környékén nem temetkeztek. A nyughely felső része mára eltűnt, de megtalálták a padlószintet, az udvart és a kápolnát. Noha a lelőhelyen nem egy nagy piramisépítmény állt, előkerült egy 60 centiméter magas mészkő piramidion, egy mini piramis is, amelyet általában a nagy piramisépítmény csúcsára helyeztek. A padlószint alatt 13 méter mélyre lenyúló hét földalatti termet is találtak.
Három év alatt feltehetően a késői XVIII. és a korai XIX. dinasztia legnagyobb temetőjét tárták fel, benne négyezer tárggyal, amelyek némelyikén Tutankhamon és II. Ramszesz neve olvasható. A legjelentősebb felfedezés Mesz, királyi írnok gránit szarkofágjának előkerülése volt, aki a királyi hercegek lovagló- és íjászoktatásáért felelt.
A három fáraó nyughelyét azonban nem találták meg. Hagyományos ásatással feltehetően a homokban rejtőzködő tárgyaknak csak mintegy 30 százalékát tudják napvilágra hozni. Az égből lepillantva azonban sokkal több látszik. A jövő feltárási módszere feltehetően a nagy távolságban érzékelő mikrohullám lesz. Az ásatásnak ez volt a fő tanulsága – állítják a japán kutatók.
Kedves Kiran!
Remélem nincs harag, hogy az északkal foglakozó dolgozatodat nem reagáltam le, de én ezzel kapcsolatban már elmondtam a véleményemet, és igazán nem akarom uralni a topicot.
Shock geológiai bizonyításával kapcsolatban:
Nekem a témában Shock tézise határvonal volt.
Addig az egész témával úgy voltam, hogy "csak" érdekelt, mert nem egészen értettem, illetve nem tudtam a 70-es években felszedett (Nemere István Daniken, stb) izgalmas felvetéseket maradéktalanul a sarokba vágni. (lásd "Rejtélyes elődök")
Persze sokmindent igen, de néhány dolgot nem. És ilyen pld a piramiskomplexum.
Vajon miért épült? A hogyan nem igazán érdekel, már csak azért sem, mert ha én nekiállnák, nemsokáig tartana kitalálnom, hogy MIKÉPPEN LEHET megépíteni puszta kézzel. Na de ez nem ugyanaz, mintha ie 2700-ban tenném.
Pld: Hát így azért nem:)))) Ezért neki sem állok. Meg aztán azért sem ez érdekel, mert az archeo érdekességnek ez csak egy eleme.
Hiszen gondoljunk csak bele, hogy nemcsak Abydosban vannak eszközrajzok, hanem a Védákban is megtalálható pld a "Vimana" rajza, és még nagyon sok minden más is. (pld "mitum" fegyver, ami igencsak hasonlithatott a ma atomfegyverként ismert dologhoz)
Éveken át foglakoztam pld a különféle vallásokkal, és ahogy másoknak is nekem is feltünt hogy a többség mintha egytőről fakadna.
Szóval ez az én kiváncsiságomnak egy állandó keresztrejtvény volt. Jó volt vele foglakozni, élveztem, hogy olyan dolog köt le, ami állandóan újabb és újabb tudományok felszedésére ösztönöz.
Szóval visszatérve Scock-ra, sok sok hix vita majd 2 éve, egy a hix tudományon folyó vita után határoztam el, hogy komolyabban kell venni ezeket a dolgokat.
Legalábbis olyan esetben, amikor szinte "egzakt" bizonyíték van.
Komolyabban. - Mégpedig azért, mert azok akik oly sokszor a tudomány nevében fellépnek, és olykor még az egyházat is meghazudtoló dogmatikusan "kinyilatkoztatnak" nem veszik észre, hogy az a "közeg" akiket pedig a tudománynak szolgálnia kell, megváltozott.
Megváltozott, mert ma már nemcsak a "kékvérüeknek" az iskolázottaknak kell számotadniuk, illetve informálniuk, ha kérdez, hanem mindenkit, mindenkor, és mindenhogyan!
Még Józsibácsi szántóvetőt is figyelembe venniük, hiszen ma már ő is nézhet TV-t, (informálódik) sőt ha mondjuk a gyereke veszi a fáradságot és helyet ad neki a gépe mellett, akkor még internetezhet is.
Vagyis röviden az a véleményen, hogy prostituálódnia kell a tudománynak, vagy egyház lesz belőle is.
Én magamnak azt a szerepet vettem ki, hogy ha találok valamit amit kérdésként sokan megfogalmaznak, de a válaszlehetőségek "szelektálva" vannak akkor bizony kiteszem a netre. (had gerjesszen vitát, attól még senkinek nem lett gyereke)
Igy kezdődött el az anomália honlap, Scock bizonyításával. és aztán folyt köv.....
A piarmisoknál tehát nálam alaptézis, hogy amíg Scock bizonyítását valami nem űbereli, ez nekem alap.
Vagyis arra nemigen szánok időt egy végiggondolásra sem, ami nem veszi figyelembe. (meg időm sincs annyi:))
A magas civilizációról:
Valhol már leírtam régebben, hogy szerintem szó sem lehet "Földi" civilizációról!
Nem mert nincs értékelhető nyoma, pld az ásványkincseknél, márpedig ezt egy technológiailag magasra jutott civilizációnál fontosnak tartok. Ráadásul szerintem technikailag magas civilizációt még kontinens mértekben sem jöhet létre, hanem inkább bolygó, vagy inkább naprendszer méretet igényel. (Tehát a földi nálam kilőve)
Igen!
Én ezért publikálom Kálló Róbert munkáját, mert ő azt tárja fel a könyvelőzetesében a honlapomon, amit én is találtam. De ő mint történész, szakmai hitelességgel, és igencsak felkészülten. (leszámítva hogy ő vallásfilozófiával nem foglakozik)
Most ha továbblépünk a kulturnövények vonatkozásában, akkor temészetesen én is vallom amit te, mármint hogy a kultúrnövények kinemesítése, minden civilizáció alapjai között kell, hogy legyen.
De az esetemben nem ez a vita tárgya, hanem az, hogy ha az isteneink fizikailag is valóságosak voltak. akkor mondjuk felmerült e bennük, hogy a kontinenseken meglévő növényekkel kártyázzanak?
tehát én egy egy olyan fejlett gondolatrendszert feltételezek ez esetben a háttérben, ami a gyakorlatba sem engedte átmenni a növények áthordását, hiszen az hosszútávon nemfeltétlenül előnyös, akkor sem, ha az elején az. Hiszen a kiszorított faj, ki is halhat, mindörökre el is veszhet. Szóval drasztikusan is beavatkozhattak volna az evolúciós folyamatokba, de ezt a viselkedést egy csillagközivé vált faj esetében én alapból kizárom.
A kokain és a dohány dologra pedig figyelek. Lehet, hogy ez is valamikor nagyon fontos lesz, ma még sajnos nem az, hiszen elég kemény viták vannak a körül, hogyan került bele a konzerváló anyagba.
Egyébként már ebben a témában is olvastam olyanokat, hogy kokainraktárban tartották sokáig a múmiát, meg nagy dohányos is volt a hajóskapitány, meg ilyenek:)))))
Kedves outdownS!
Először is elnézést kérek a minapi bakiért, amikor is rosszul írtam neved....
Másodszor pedig igazad van a rizzsel kapcsolatban, de majd ha a most megírandó Kirannak írt válaszom is elolvasod akkor talán jobban megérted, hogy mire is gondoltam, amikor felvetettem, hogy hogy talán oka volt annak, hogy miért nem utaztatták a növényeket össze vissza azok akik esetleg tényleg megtehették volna.
(Mármint ha voltak ilyenek)
Bizony hibáztam, legfontosabb kultúrnövényeink között nem gondoltam a dohányra, a koakinra, meg a parlagfűre (ezek szerintem ott maradhattak volna, ahol voltak, a krumplibogárral, meg a filoxérával egyetemben).
Te pedig légyszíves azt vedd figyelembe, hogy az emberiség fennállása óta folyamatosan okozza az ökológiai katasztrófákat. Feltehetőleg már a hiányzó láncszemet is megettük, szegény kardfogú tigrist elzavartuk a zsákmányától, úgyhogy éhen halt, erdőket irtottunk stb. Ehhez képest nem tartanám olyan nagy bűnnek, hogy pl. az egyiptomiakat megtanítsam a rizs termesztésére is. Víz van hozzá.
Kedves Outdown!
Irod:
"""Ha én egy jóságos világjáró tanító volnék (akármivel is járnám a világot), bizony a legfontosabb kultúrnövényeket MINDENHOL elterjeszteném."""
Biztos ez???
JAJ kérlek ne tedd!!!!
Vajon nem ezt hívnánk "egy feltételes esetben" ÖKOLÓGIAI katasztrófa esetleges előidézésének:))????
Hogy megértsd mit okoznál, mondjuk próbálj ma bevinni egy idegen növényt, vagy egy icipici állatkát (pld. cserepesvirágot szülinapra) Ausztráliába!!!
(A parlagfüvet már megsem említem)
De ne tévesszük szem elől, hogy nem valószínű itt az élelmiszer hiány! (A Nílus és környéke akkor még egy komplex ökoszisztéma volt, tele halakkal)
Ráadásul itt termett a térség legkíválóbb árpája. A gabona nemesítését már jóval a bronzkorszak elött megkezdték, és amennyire jók voltak a technikai lehetőségeik, annyira feltétlenül jó volt a termés is. Vannak antropológusok, akik pont ennek köszönhetően tudják be, hogy a homo sapiens testméretei, közel a jelenlegire növekedtek. (A magasság vagy 20 cm-el is, cca ie 10.000 elött nemsokkal)
Az ezt megelőző korokban nemcsak alacsonyabbak voltak, (a csontvázak tanusága szerint) hanem nagyobb volt az arány, satnya gyenge példányokban is.
S mivel a Nílus termékeny völgyében pld a fajunk populációja ie. 3000 körül nem lehetett több mint 2, -3 millió példány, (Elötte mégkevesebb) nem is tudtak volna annyi földet megművelni, mint amennyi a rendelkezésre állt.
A közvetlen, egy szűk vizpati sávban öntözni sem kellett, csak elszórni a magot amikor az áradás visszahúzódott, és ha nem csináltak semmit sem, akkor is néhány hónap múlva arathattak!
ie. 10.000, vagy az körül volt egy bizonyított ugrás a fajfejlődésben, és oka a megváltozott táplálékban lelhető fel. Ez a "gabonanemesítésnek" volt köszönhető.
Persze itt ne gondoljunk valami nagy dologra, hanem inkább a népsűrűség növekedéssel párhuzamosan jelentkező olyan praktikumra, hogy módjuk volt a termés minőségi külömbségei kapcsán a válogatásra.
Vagyis egy szelekciós tevékenységet gyakoroltak. Mindig a szebb, vagy valamilyen szempontból jobb termést tették el vetőmagnak.
Teljesen mindegy lett volna, hogy mondjuk az árpa termesztés helyett kukoricát termeltek volna, vagy krumplit. Akkor sem lett volna több élelmiszerük, mint amennyiért megtudtak dolgozni. Vagyis az idő és adott kor technológiai színvonala az igény tükrében. A termés jellege mindegy.
Viszont a felvetéseddel pont ellenkező előjellel, tudunk anomáliáról e területen, de viszont az nem élelmiszer jellegű!
A tény, amivel itt szembetalálták magukat a tudósok, hogy nagy valószínűséggel ismerték a DOHÁNY-t, valamint a KOKAIN-t! Gondolom ti is hallottatok róla, miszerint több múmiában "óriási" mennyiségben megállapították a jelenlétét.
A tudományos vita folyik körülötte....
Üdv:
Csekk
Kedves paul2
A vízeróziós magyarázathoz feltétlenül hozzáfűzném, hogy a csapadékeróziós bizonyíték nem a vízszintes padozat megléte a oldalfalakon, hanem inkább az a függőleges lefutású "erezetrendszer" ami fentről fut lefelé a gödör alja felé.
Amerre folyt a víz, és ahol jobban, ott marta ki és annyira amennyire. Néhány ponton ez a függőleges bemaródás közel másfél méter mély.
(A gravitációs tehetetlenség által felgyorsult, szilárd hordalékot is magával sodró víz, lefelé tartó útján egyre mélyűlő és egyre szélesebb függőleges erezetet, egyre mélyülő vájatot vés, csiszol a kőzetbe.)
A vizszintes erodáció csak az üledékes kőzetrétegek keménységi külömbségeit tárja fel.
De ha már szó van róla:)) Ugyanezek a függőleges lefutások, erezetek megfigyelhetőek a "Hafré" völgytemplom óriási (némelyik 200 tonna) kőtömbjein is, aminek külön érdekessége, hogy ezeket valamikor Ku-Fu kora körül még ma is láthatóan beburkolták gránittal. Igen ám, de itt pld a burkólóköveket úgy faragták ki, ahogy az erezet megkívánta. (hogy stabilan álljon, hűen hozzáfaragták az erodációs mintához a burkólókő hátulját)
Schock bizonyításának ez is a része, vagyis hogy azokon már akkor is ott voltak a csapadékvíz által kiváltott erezetek, amikor a burkolat készült. (a függőlegesek is)
Megjegyzem a völgytemplom kövei a Szfinx mellől származnak, vagyis annak faragása közben lett kitermelve.
Már több helyen olvastam, hogy vajon mennyit lehetett "homok" alatt a térség az elmúlt cca 4600 évből. Még a legóvatosabb becslés is legalább az időszak 50%-át adja. Ámbár olyant is, hogy az írásos emlékeket is figyelembevéve legalább 3000 évet tett ki, amikor a térséget ellepte a homok.
Én inkább ez utóbbit hiszem el, mert lásd már "Thotmes" -nek is ki kellett ásnia.
"""Az elmúlt napokban összegyűlt hozzászólásaid (927?934) több ponton (viszont)válaszra indítottak. A választ megírtam, de technikai problémák miatt csak most tudom közzé tenni.""
Nem gond. Nekem is eltart egy ideig amíg megtudom válaszolni. :))
Akultúrnövények kinemesítése valóban nem megy máról holnapra, de ne felejtsük el, hogy a változatosság adva volt, a válogatás meg elég jól ment őseinknek, pár száz esetleg ezer év alatt igen szép eredményeket érhettek el, hiszen "csak" a hozamot akarták növelni, a klímatűrésen és más - a mai nemesítésnél fontos tulajdonságokon - nem nagyon kellett változtatniuk. És éppen ez szól az egységes tápláléknövény ellen, aminek az elterjesztése, meghonosítása óriási munka. (még akkor is, ha van jóságos tanító.)
Érdekes, hogy mindenki a növénytermesztéshez köti a civilizáció kezdetét. Állati eredetű táplálékból is lehet akkora bőség, ami lehetővé teszi a spekuláláshoz szükséges tele bendőt. A hét végén a Discoveryn volt szó egy tengerjáró népcsoportról, mely 7000-7500 éve fordult elő az Atlanti-óceán mindkét partján, az Ibériai félszigettől Skandinávián át egész Labradorig, vagy tovább. Szépen megmunkált tárgyaik, príma hajóik voltak. Piramist nem építettek, de temetkezési helyeik megválasztása lenyűgöző. Nem tudnám Egyiptommal objektíven összemérni őket, de kétségtelenül nem "ősemberek" voltak a szokott bunkós, hordábanjárós értelemben.
Bizony, bizony. Meglehetős elzártság, és meglehetősen hosszú idő, amíg a kultúrnövényeket kinemesítették. Akár több tízezer év is! Ezért a magaskultúrák nem a semmiből (vagy a barlangból vagy az égből) bukkantak elő, hanem a saját helyükön fejlődtek ki. Hogy akkor miért nem látjuk az előzményeket? Tessék arra gondolni, hány réteget talált Schliemann Trójában! Ha az emberek egy helyet alkalmasnak tartottak a megtelepedésre, ott megmaradtak, amíg a környezeti feltételek engedték, ellenség nem irtotta ki őket. A majáknak pl. odébb kellett állniuk új dzsungeleket felégetendő, Angkor népét elpusztították, de Egyiptomban nyugodtan meg lehetett maradni évezredekig. És ne felejtsük el, hogy csak az öröklakásokat építették kőből. A halottak és az istenek lakhelyeit. A többi vályogtégla volt.
Eddig csak olvasó voltam - és néha nehezen értelek utol benneteket - de most kénytelen vagyok gratulálni az eljárásodhoz. Biztatni is szerettelek volna, ne csüggedj, hogy nem reagálnak rá érdemben, de látom, mire az Index szóhoz hagyott jutni, már más is szólt.
Más: abban is igazad van, elvont dolgokkal jobb jóllakottan foglalkozni. Éppen ezért nem értettem soha, hogy a földönkívüli- és atlantisz-hívők hogy nem vettek észre egy csekélységet.
Mit ettek a piramisépítők? Tudjuk, hogy az egyiptomiak kenyeret, sört, fokhagymát (főépítőmester kacsasültet is!), de a mezo-amerikaiak kukoricát, paprikát, paradicsomot, ittak rá kakaót, a dél-amerikaiak viszont nemtudomhányféle krumplifajtát nemesítettek - a kínaiak főleg rizst. Ha én egy jóságos világjáró tanító volnék (akármivel is járnám a világot), bizony a legfontosabb kultúrnövényeket MINDENHOL elterjeszteném.
Az állítólagos vízerózió tudtommal nem a szfinx oldalán látszik, hanem a szfinxet tartalmazó gödör oldalán. (Nem szó szerint gödör, mert a lejtős térszín miatt az eleje nyitott, a szfinx hátulja keletkezett körülbányászással)
A vízszintes barázdákat két tényező együtt okozhatta: az üledék (mészkő) különböző rétegeinek különböző keménysége és a szélerózió, amely nagyjából egyenletesen homokkal szórja be, viszont a lágyabb részeket erősebben erodálja a szobrot.
A homok csak akkor temeti be a szfinxet, ha nem gondozzák a környéket. Amikor üzemel, akár eredeti funkciójában, akár túristalátványosságként, akkor rendszeresen takarítják, ezzel közvetve pusztítják.
A homok a mélyére temetett dolgokat megőrzi, de a felszínén levőket meglepő intenzitással pusztítja.
Remek!
Technikailag is működik, és tényleg nem érzékeny a kisebb hibákra, a nem pontosan kelet-nyugati, vagy nem pontosan vízszintes látóhatárra. Ráadásul a tereprendezést a végleges kitűzés előtt feltehetően megcsinálták, tehát a vízszintesség biztosítható volt.
A földmérés gyakorlatában általános kitűzési feladataik között a merőleges állítása is szerepelt, tehát sem ezzel, sem a következő lépésekkel nem támadhattak problémáik.
- Az "ostorozottak" szaktekintélyekre való hivatkozásával különféle problémák szoktak lenni.
a. nem is szaktekintélyek (pl Schoch tanársegéd úr)
b. szaktekintélyek, de tévesen értelmezik őket
c. a fenti alesete, tisztességtelen ferdítés (mint a Piri Reis térkép esetében a szakvélemény helyett a kísérőlevél idézgetése)
- Gantenbrinck meg elfűrészelte magát, attól hogy ő is hozzád hasonlóan gondolkodott, még nincs igaza. Attól, hogy felfedezett valamit (jelentőset akár), még a szabályokat be kellene tartania, nem távozhat fizetés nélkül az étteremből és a piros lámpánál is meg kell állnia. Ugyanígy Egyiptomot (illetve a nevében tevékenykedő Hawasst) sem foszthatja meg attól a jogától, hogy annak adja el a felfedeznivalót, akinek akarja. Ezt Gantenbrinck már nyilván belátta, rajtad a sor: ; - )
Ha jól tudom, a járatok egy része nem éri el a piramis felszínét. A szarkofág fedele meg hiányzik. Lehet, hogy SELEJTES A PIRAMIS !!!!? Ha a piramis építése során a fedél szállításkor eltört, illetve tévedésből nem hagyták ki a nyílást, ez pl lézeres kőfaragás esetén nem nagy probléma. Ellenben a hagyományos elképzelés szerint a kijavítása irdatlan munka lenne, és hatalmas késlekedés. Szerintem egyszerűen lapítottak az építésvezetők, aztán mikor kiderült, lehet, hogy megbüntették őket, de a piramison az nem segített. Akár ezek a hibák is okozhatták, hogy nem lett a piramis használatba véve.
A rézfogantyú viszont nem árt a kronológiának, ha vas lenne, akkor esetleg... Az ajtó mögött meg nagy valószínűséggel folytatódik a járat, de szerintem is jó lenne látni. Vaslemezről viszont nem tudok.
Azt meg ne csodáld, hogy a történetírók a világképükbe beilleszkedő dolgokat könnyebben elhiszik. Mindenki így van vele, elég ha ezt a topicot elolvasod
Kedves Csekk!
Az elmúlt napokban összegyűlt hozzászólásaid (927…934) több ponton (viszont)válaszra indítottak. A választ megírtam, de technikai problémák miatt csak most tudom közzé tenni.
Az a mondatom, mely az Internettóban a "káros" jelzőt tartalmazta, így szólt:
"Az a fajta kreativitás azonban káros, amely tömegével gyárt hipotéziseket és tisztességes ellenőrzés nélkül terjeszti azokat."
(Daniken téma részletekben (384))
Ha ezzel ott megbántottalak, sajnálom, nem volt célom, elnézésedet kérem.
Feltételezed, hogy az általunk kritizált szerzők műveinek olvasása sok embert a "poros" tudományos könyvek olvasására ösztönöz. Ha ez igaz, akkor egyértelműen neked van igazad, a "káros" jelzőt vissza kell vonnom. Sajnos nem ez a helyzet. Az általad feltételezett ösztönzés csak olyan erős, amennyire a szappanoperák klasszikus irodalom iránti igényt támasztanak, vagy amennyire a krimik nyomán visszaesik a bűnözés.
Figyelmen kívül hagyod, hogy a tudományosan megalapozott ismeretekről is lehet másképpen írni, nem csak szárazon. Lehet belőlük regényt írni, mint Szentiványi Jenő, vagy egyszerű, közérthető ismeretterjesztő munkát, mint Öveges József, Almár Iván, de Simonyi Károlyt is ide sorolhatom, a Fizika kultúrtörténete szerzőjeként. Utóbbiak egyébként aktív tudósok is voltak, Öveges teljes találékonyságát a tanításra, a tudomány népszerűsítésére fordította. Ha példaképet keresünk, közülük válasszunk. Stílust, feldolgozásmódot is tanulhatunk tőlük.
Úgy szeretnélek erről legalább részben meggyőzni. Töméntelen tudást szedtél össze, ne spórolj hát a kritikával, rostálj kemény kézzel, amit a mennyiségből veszítesz, legalább annyit nyersz a minőségben. Tonnányi kőzetben grammnyi arany van, ami a kőzettel keverve szinte semmit nem ér, kimosva belőle viszont maga a kincs. Attól még sóder a sóder, hogy a tudatlanok arany helyett is megveszik. A tudás ugyanígy van hipotézisek, féligazságok, sima hazugságok közé keverve.
És nem is reménytelen a helyzetem, mert éppen te írtad kirannak (930) "…Nem, mert az a tudós, aki nem képes az anyanyelvén megfogalmazni annak a köznépnek is az esetleges kérdések esetén a válaszokat, akiknek pedig a pénzén kiművelhette a fejét, azt én nem tartom tudósnak…." Én sem, és a stílus mellett a tartalomra is ügyelni kell.
A tudomány az egészben ott van érintve, hogy olyanok is tudósnak adják ki magukat, akik nem azok, hogy az alapos kutatások elől vonnak el erőforrásokat, továbbá - lehet, hogy szerinted erős a kifejezés, de finomítani csak az érthetőség rovására tudnám - butítják azt az emberiséget, akit a tudománynak okosítania kellene.
Szerinted van mentség arra, ha valaki tudományosan megalapozott tényt elferdítve, hamisan közöl? Ha bíróság előtt tenné ezt, hamis tanúzás a minősítése. Előtted és előttem büntetlenül teheti, de helyeselnünk azért nem kell!
Nekem a precesszión alapuló kormeghatározással kapcsolatban is van kételyem. Te erre megtoldod ezt a hipotézist (Bauval nyomán) azzal, hogy 13 000 éve ismerték is a precessziót. Erre ugyan közvetlen bizonyítékot Bauval sem mutatott, hiszen a korábbi építmények helyén épült újabbakban felfedezett (vagy beléjük magyarázott) erre utaló jelek nem bizonyítják, hogy ugyanezek a jelek az előző építményben is megvoltak.
A feliratok értelmezése hozhat akár jelentős új ismeretet is, de ezt megelőlegezni, és további elméleteket építeni rájuk nem kellene. A technikai adatok hiányára konkrétan - és szövegekből hiányzó adatokra általában - több magyarázat is lehetséges. A közlő számára is ismeretlen, vagy a címzett számára ismert, vagy a tárgyhoz nem tartozó információk egyaránt kimaradnak a közleményből. Hogy mi a konkrét ok, az maga tudományos kutatás tárgya lehet.
Ha Enoch könyvét elküldöd, köszönettel veszem.
A talaj megfúrásával kapcsolatban technikai problémákat sejtek. Egy feltáró fúrás nagyobb rumli, mintha a falat akarnám Hiltivel átbökni. A rázkódás is rongálhatja szfinxet. Elég hitvány kőből lehet, ahogy az oldalán a vízszintes barázdákat nézem (holott az a rész elég hosszú időn át a homok alatt volt, eróziónak nem volt kitéve) Ettől persze lehet a valódi ok az elégtelen baksis is. Viszont ezzel a mondatoddal és a hasonlókkal nem tudok mit kezdeni:
"Kezembe került a közelmúltban egy régi (fekete fehér) fénykép a szfinxről, és hát az is tartalmaz érdekességeket…"
Most akkor érvelünk, vagy a honlapodon történő látogatásunkhoz neked érdeked fűződik, (szóljál, akár ezt a vitát is áttehetjük oda, felőlem legalábbis) vagy mi van?
Mit jelent az első istenek tudása? Szerintem nem sokat, mert nincs ilyen. Viszont meggyőzhető vagyok, és lelki problémáim sem lesznek a régi-új tudástól, ha mégis előkerül. És ezzel nem vagyok egyedül.
Azt nem értem, miért akar mindenki lapos rámpát építeni. Meredek éppolyan jó (több emberből áll egy vontatóbrigád, de rövidebb a táv, kevesebb brigád elég)
Marcel Griaule életrajzát megkerestem, itt található a teljes: http://www.u-paris10.fr/bibethno/marcelg.html
Az alábbi bekezdések érintik a dogonokat:
1931-1933 Mission Dakar Djibouti menée a travers quinze pays différents avec une équipe de collaborateurs. La mission rapporte de nombreux documents (manuscrits, éthiopiens, peintures abyssines & pres de 3000 objets ethnographiques) pour le Musée du Trocadéro.
Marcel Griaule fait une premiere expédition chez les Dogon de la Boucle du Niger.
1938 Doctorat d'Etat, Université de Paris (Masques dogons & Jeux dogons)
1946 Il retourne chez les Dogon et rencontre un vieux chasseur aveugle Ogotomeli. De leurs entretiens, il tirera un ouvrage : Dieu d'eau
1950-1956 Marcel Griaule est chargé d'une mission quasi permanente dans la Boucle du Niger. Le Centre National de la Recherche Scientifique construit pour lui, sur ses plans, un bateau-laboratoire, le Mannogo.
1956 Il décede a Paris d'un infarctus a l'âge de cinquante-sept ans. Les Dogon célebrent ses funérailles selon leurs rites.
Azaz (kissé töredékesen, mert a francia nem a legerősebb oldalam)
1931-1933 15 országot átszelő expedíció, a gyűjtemény számos kézírásos jegyzet, festmények, 3000 néprajzi tárgy a Trocadéro Múzeum számára.
MG első expediciója a dogonokhoz a Niger kanyarulatához.
1938 Nagydoktori a Párizsi Egyetemen: Dogon maszkok és dogon játékok
1946 Visszatér a dogonokhoz, egy Ogotomeli nevű öreg vadásszal találkozik, erről a Víz istene c. könyvet írja.
1950-1956 Szinte állandóan a dogonok közt tartózkodik, egy hajón, melyet tervei alapján a Nemzeti Tudományos Kutatóközpont készíttetett számára.
1956 Meghal szívinfarktusban
Griaule először 1928-ban jár Afrikában, (Etiópiában) A dogon kozmológiával 1946-ban találkozik, tehát a "dogonológiát" a 20-as évektől nem eredeztethetjük.
Griaule munkássága kissé részletesebben, és főleg angolul: http://www.u-paris10.fr/bibethno/marcelja.html
Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy komoly tudományos érdemei voltak, a Dieu d'eau-ban egy kevésbé száraz, olvasmányos stílussal kísérletezett, kevéssé tehet róla, hogy ez sült ki belőle. A tudományos tévedése sem akkora szégyen, próbáljon meg bárki kozmológiáról értekezni valakivel, de nem a saját anyanyelvén!
Még egy "apróság": a Dieu d'eau 1948-ban jelent meg francia nyelven, és 1965-ben angolul Conversations with Ogotemmeli címmel. Talán erre vezethető vissza, hogy ezt követően újra "felfedezték" a dogon kozmológiát.
Hát akkor idézet prof. Hurtak: KEys of Enoch című könyvéből:
"A Nagy Piramis olyan helyen épült, ahol a földfelszín alatti és az égi mágneses mezők kereszteződése révén egy harmónikus mező alakul ki. Ezeket a mágneses mezőket mágneses energiaantennák kötik össze, ez az elnevezés azokat a pontokat jelöli, ahol a világűrből érkező energiák a föld felszínére áramlanak. Ezeket a földi antennákat az északi és déli mágneses pólus tartja egyensúlyban. Amikor majd óriási napkitörések bombázzák ezeket a földi mágneses pontokat, akkor a Föld mágneses mezőinek egyensúlya felborul. A Nagy piramis a Földön végbemenő mágneses változások geofizikai modellje, a Piramis valójában egy alapkő, amelyet pontosan a Föld közepén helyeztek el. Az ősi asztrofizikai szövegek hajdani geofizikai kataklizmákról tesznek említést, amikor az Északi-sark a jelenlegi Szudáni-medence területén volt."
A szerző szerint a Nagy Piramis és a Szfinx titakinak megfejtésével fog rájönni az emberiség arra, hogy nincs egyedül a világegyetemben és nálánál hatalmasabb erők állnak a háttérben.
"A magas szintű tudományos kutatások kiderítették, hogy csillagrendszerünk központjában olyan tartományok is találhatók, amelyeket 100 mikronos nagyságrendű fényt sugároznak szét. Ezek a II. Populációs csillagrendszerek sokmilliószorta több energiát sugároznak ki magukból, mint a mi Napunk. A 8033-45 elnevezésű, jelenleg folyamatban lévő csillagrendszeri programban a központok a 3C123, a 3C263, a 3C273, az M87, a Kentaur X3, valamint a Herkules X1 tartomámyaiban vannak, ezek közül néhány sajátos fény-alakzatokat bocsát ki, melyekről mostanában derült ki, hogy óriási neutron csillagok. Rendkívüli fényerejüknek az a magyarázata, hogy pozitív és negatív tömegük több különböző gravitációs mezőt foglal magába. A földi rádiófizikusok számára ez azért egyre nyilvánvalóbb, mert a magasabbrendű fényt kibocsátó 73 forrás lözül tizenkettő nem azonosítható a fény- és rádiósugárzás méréséhez alkalmazott szokásos módszerekkel. Ez a tizenkettő a rádió-csillagok olyan új láthatatlan rezgéstartományába tartozik, amelyeknek legerősebb sugárzása úgy tűnik, hogy a 100 mikronos tartományba esik. A világegyetemünk legnagyobb csillag mezejét az Orion energiamezőinek összessége adja. Az itt található fényforrások háromszögletű csillagképletet alkotnak, amelyeket azonban nem tudunk hová besorolni, mert az általunk ismert színképelemzési módszerek nem alkalmasak ezek meghatározására."
Egy kis szünet: a szerző nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a Föld tudatosan megszervezett egész rajta az emberiséggel. Szerinte a Fény Testvériség irányítja ezeket a folyamatokat. És a Fény Testvériségnek hét csomópontja van a Földön, az egyik a Nagy Piramis.
"A háromszögletű elrendezések az Orion legszentebb területének a részét képezik. Az Orion övrészén elhelyezkedő három csillag alkotja azt a központi hálózatot, emylet a Fény Urai gyújtópontként használnbak az új csillagrendszerek létrehozásához. A csillagászok szerint a Nyilas tartomáynából a napfénynél gyorsabb óriási energiadagok lövellnek ki, amelyek csillagrendszerünk peremvidékéig is elérnek. A színképek egyeztetésekor az értelmes lényeknek már nem kell figyelembe venniük a Hubble-féle vöröseltolódást ahhoz, hogy egy másik világ kvantumszintjén tűnjenek fel."
"A Fény-Testvériség naprendszerünk több bolygóján is épített piramisokat. A Mars nagyobb méretű piramisai tízszer akkora területet foglalnak el, mint amekkorán felépítették a gizai piramishálózatot, ill. ötször akkorát, mint az előző fejlődési korszak során Kínában kiépített jelentősebb piramis-hálózatok területe volt."
Hurtak prof. folyt köv.
Amit eddig elfelejtettem: nem szabad elfelejteni, hogy az egyiptológiával foglalkozók egy jelentős hányada muzulmán. A Korán szerint a Teremtés 6000 évveel ezelőtt kezdődött. Namármost, ha egy moszlim tudós azt mondaná, hogy márpedig egyes piramisok idősebbek 6000 évnél, akkor minimum kiátkoznák, mivel saját szent könyvével szállna szembe, márpedig Mohamed kinyilatkoztatásaival nem szoktak vitatkozni arrafelé, tehát érthető, hogy ezért is van védfal és egyfajta véd és dacszövetség az egyiptológusok között.
Újra kénytelen vagyok visszatérni a konkrét tényekhez - amiket ti is emlegettek - mert ezek alapján egyszerűen érthetetlen az egész. A IV. dinasztia első nyolcvan éve a piramisépítések kora. Az egyiptológia mai hivatalos kronológiája szerint ez i.e 2575-2494 között történt. Ezalatt az időszak alatt összesen 12millió kőkockát véstek ki a távolabbi hegyekből. Napi teljesítmény 413 kőkocka! Tehát mégegyszer: kivésték, szétdarabolták, lecsiszolták, polírozták, elszállították, kirakták, helyére vitték és rakták, plusz még beborították turai mészkőlapokkal is. Naponta 413 kőkockával. Ha ma egy házépítésnél 4-8kg -os téglákból beraknak ennyit a kőművesek naponta az már jó. Nem 1-től 80 tonnáig terjedő kőtömbökkel teszik ezt! Azért vannak olyan egyiptológusok akik áttörve a hallgatás falát ki merik nyitni a szájukat és meg merik kérdezni, hogy hogy a fenébe lehet az, hogy egy árva felirat nincs erről az egészről. dr. Eva Eggebrecht: "A piramisépítésről való hallgatás egyszerűen érthetetlen. A királyok halotti templomaiban áldozatokat mutattak be, papok jöttek-mentek. Közülük senki sem hagyott hátra egyetlen egy jegyzetet sem, csak egyet is, amely a piramisépítés nyitott kérdései közül megválaszolhatná bármelyiket."
Arról már nem is beszélve, hogy Khufuról egyetlen néhány centis szobrocskánk van. És kész. Ezzel kifújt.
Aztán azt sem értem, hogyha a piramisépítés technikája a tökéletességet súrolta Khufu idejében és mindent tudta erről az egészről, akko raz utódok miért emeltek a nyomába sem lépő piramisokat, amelyeknek a fele ráadásul "alig áll a lábán". Hová lett a legendás Imhotep technikája? /Ha a Dzsószert tekintjük az első piramisnak/. Neuszerré 130 évvel élt Khufu után, ezalatt még a piramisépítés technológiájának is fejlődnie kellett volna valamelyest. Az ő piramisa 50m, az elődjéé 47m magas. Unasz piramisa 43m magas 200 évvel Khufu után épült.
Ez mind tokeletes. MA igy tudnank betajolni,.
De vajon regen tidtak-e, hogy a Fold gombolyu? Birtokaban voltak -e annak a tudasnak, aminek alapjan Te ezt ilyen szepen levezetted?
Végre közelednek az álláspontok.
Azt ti is elfelejtitek, mikor Hancock-ot, vagy Cotterell-t ostorozzátok /bár elismerem, biztos vannak hülyeségeik is/, de sokszor elismert szaktekintélyekre hivatkoznak, akiket nem lehet félvállról venni. /Lsd. szfinx-esőzés nyomok/
Az egyitpológia azt mondja, hogy a kőláda a Nagy Piramisban az szarkofág. Egy szarkofágnak pedig teteje is szokott lenni általában. Azt pláne nem tudom, hogy pl. Al-Mamun előtt hányan jártak a piarmisban, de ők már egy fia aranyporszemet vagy usébti szobrocskát vagy kanopusz-edényt nem találtak. Azt pedig nem hiszem el, hogy enélkül temették el, azt meg pláne nem, hogy jött egy takarítóbrigád és kitakarította a piramist csak azért, hogy az utódok ilyeneken vitatkozhasanak.
A Ménész előtti időkhöz: egyenlőre nincs meg a régészeti bizonyítéka a kontinuitásnak. Az, hogy házakban laktak, meg agyagedényeket használtak...ez elég távol van a piramisépítéstől. Valahogy úgy vagyok ezzel, mint Darwin hiányzó láncszemével. /off-topic/
Én nem mondom, hogy lézerrel dolgoztak a nagy mandulaszeműek irányításával, nem mondom, hogy telekinézissel rakták a helyükre a köveket. Én csak azt mondom, hogy nagyon sok az olyan ferdítés, ami nem illik bele egy tudományos világképbe. Kuhn óta tudjuk, hogy bizony a tudomány nem egy statikus valami, hanem a paradigmaváltásokon keresztül fejlődik. Azt hiszem, hogy a paradigmaváltás előttünk van. Itt csak az a kérdés, hogy kik vannak fenn.
Azzal pláne nem tudok mit kezdeni, hogy Gantenbrick-nek mire volt felhatalmazottsága. Már bocs, de ki nem sz....-ja le, hogy mire volt, amikor az utóbbi évek egyik legnagyobb felfedezését hajtja végre, mert ugyebár a járatokra azt hitték, hogy azok szellőzők. Ennek ellenére nem engedik kutatni, már kész van az Upuaut III. Persze értem én: újra át kell írni a kronológiát ha azok a fogantyúk rézfogantyúk és ki tudja mi van az ajtó mögött? A vaslemezről már nem is szólva. És mégegyszer: az egyiptológusok egyes dolgokat elhisznek a történetíróknak, egyes dolgokat nem. Ami beleillik a világképükbe, arra azt mondják, hogy így van, ami nem arra azt, hogy hülyeség. Mikor azt mondta valaki, hogy az atomnál vannak kisebb részecskék azt mondták rá, hogy hülye. És a hülyének igaza lett.
1. Semmiképpen nem gondoltam nagyobb terjedelmű fordításra, csupán az bátorított fel, hogy kétszer is ígérted. Néhány, a témához illeszkedő mondattal már lehetővé tennéd, hogy képet alkossunk Hurtakról is.
2. Valóban sok különbség van a piramisépítés és a házépítés között, az egyik ilyen az egyre bonyolultabb közösségi létesítmények építésével eltöltött több, mint ezer év! A piramis nem elsősorban kőbányászati és kőhúzogatási, hanem logisztikai csúcsteljesítmény. A szervezés megtanulásához viszont nem csak a piramisokon szerzett gyakorlat számít.
3. Itt és a hasonló helyeken általában zavarban vagyok, mert a tekintélyelvű hivatkozásokat vissza kell utasítanom. A lényeget viszont, hogy közelebbit te sem tudsz a dologról, el kell fogadnom, és el is tudom fogadni. Ha ettől számodra a kérdés ismét nyitottá vált, (azaz nem tekinted a kérdést azzal elintézettnek, hogy valakik vizsgálták, hanem érdekelne az eredmény is,) akkor jó irányba haladunk.
4. Látszólag apró különbség: nem két perc alatt, hanem két percenként. (Ráadásul átlagosan kétpercenként)
5. Gantenbrinck stiklije az lehetett, hogy az előzetes engedélytől eltérően kutatott. Ha felfedez valamit, aminek a felfedezési lehetőségéért nem fizetett, akkor azt a felfedezési lehetőséget már nem lehet eladni, tehát kárt okozott Egyiptomnak. Lehet, hogy más is van a rovásán, de ennyi is elég lenne.
6. A (862)-ből idézem. Ez része egy hozzászólásodra írt válaszomnak. Érdekes véletlen a sorszámok egyezése (itt is, ott is 6.)
"6. A topic közepét sem árt elolvasni, érdekes pl a 706. hozzászólás, miszerint a halotti imákat éloszóban való ismételgetés helyett írták a falra.
Azaz ameddig volt keret "imádkozomunkások" megfizetésére, addig nem kellett a felirat. Nagy marhaságnak tunik, de a tibeti imamalmokat
csak kézzel megforgatják, sot az imazászlók szélenergiával imádkoznak! (hol van még ettol a kereszténység ;- ) "
7. Eddig a japánok állításait a hihetők közé soroltam ; - ) vagy inkább : - (
8. ld kiran
9. Mi van, ha két rampa volt? (legalábbis kisebb magasságokig) És amíg az egyiket magasították, a másik vígan üzemelt. A 2 perc abból a szempontból is lényeges ugyanis, hogy az egymást követve haladó csoportok nem lóghatnak egymásba. (ha pl.10-20 mp jönne ki 2 p helyett, az állandó dugókat okozna)
10. Cotterell szerintem (!) kókler, de erről mindenki maga alkosson véleményt.
11. Éppen azon akadtam fenn, hogy eddig én is így hallottam, hogy elég a kicsinyített modell. (persze ezt is erősen kétlem) Te viszont a (290)-ben azt írtad, hogy a Kephren piramisban már nem tapasztalható az effektus. Piramismodellnek pedig az a legjobb, anyaga, helye, mérete, tájolása leginkább hasonlít az eredetihez. Az összes többi modell csak egy dologban jobb ennél, hogy el lehet adni.
12. Nem a XIX. századi technikára vonatkozott a hasonlat, csak a gondolatmeneted hibáját kívántam bemutatni. Azt állítom ugyanis, hogy nagyon primitív eszközökkel is elvégeztek (elvégeznek) feladatokat, ha hatékonyabb nem áll rendelkezésre.
Kár, hogy nem te vagy Bill Gates, mert akkor azt mondanám, 1 milliárd kevés, de 2 elég, meg persze kell 20 év. Ja és ebben az árban a szarkofág fedele nincs bent, mert nem bizonyítható, hogy az eredetinek volt. (Az kevés, hogy az ilyeneknek szokott lenni)
Ps. A mai egyiptomiak a hódítókkal való keveredésből származnak, de nem tudok róla, hogy valamikor teljesen kipusztították volna őket. A parasztság nagyobbrészt ősi egyiptomi eredetű. A kultúra "lecserélése" más tészta.
Másrészt, ha szinte semmi közös nem lenne, az sem feltétlen probléma. Gondolj a dáko-román kontinuitásra, vagy a magyarok sumér eredetére. (Csak gondolj, vitát itt ne nyissunk róluk!!!) Mennyi a bizonyíték, és mégis mennyire szilárdan hisznek benne egyesek. Kairóban miért ne hihetnének az óegyiptomi kontinuitásban.
Igazából te sem reagáltál egy csomó mindenre sem érdemben, úgyhogy nem tudom miért kell ezt felemlegetni. Az igazi az az lenne, ha egy-egy szegmensét a "rejtélyeknek" tudnánk megvitatni és ha azt az egyet lezártuk, akkor haladhatnánk tovább. Akár egy vállalatvezetői értekezleten. Mert így mindig csak írogatunk egy csomó mindent és egy csomó mindenre nincsen reakció.
paul2
Előrebocsátom, hogy egy pár dologra nem tudok érdemi választ adni, egyszerűen azért mert az elmúlt 15 év alatt a frász tudja mennyi irodalmat olvastam át a dologgal kapcsolatban és fogalmam sincs, hogy ki hivatkozott valamire és miért. Nem vagyok mérnök, csak a nálamnál okosabbakat tudom idézni.
1. Egyszerűen nincsen időm arra, hogy lekezdjem forítgatni prof. Hurtak könyvét, de majd igyekszem.
2. jó azért házépítés és piramisépítés között van különbség.
3. a penge struktúraváltozásait több helyen is mérték /értsd. kutatóintézet/, nálunk Egely úr foglalkozott vele.
4. szóval annak a kiszámítása, hogy: ha húsz év latt 2,5 millió kőtömböt építenek be, akkor 1 perc alatt hányat? EZ matematika. Az összes többi valóban más tészta. Ezt pedig már megindokoltam, hogy 2 perc alatt 1 követ a helyéret tenni.....
5. Gantenbrick-nek ez miért stiklije? Az építéshez semmi köze csak talált valamit, amit nem engednek kutatni /lsd. Zahi Hawass/. Itt minden összefügg mindennel.
6. Mi az az imamalom magyarázat?
7. Fogalmam sincs mivel mérték, több helyen olvastam. Lehet, hogy ott sem voltak. Sőt csak szórakoznak velünk ezek a fránya japánok, azt mondják, hogy ott voltak és közben nem is. /Pandacsöki Boborján effektus/
8. Igen az üregek lehetnek természetesek is, erre nézve tényleg csak találgatások vannak.
9. A rampa megoldás azért sántít, mert a rámpának a megépítése több meló, mint az egész piramisé. Azonkívül ha a rámpát megépítik az sem 2 perc, tehát már kicsúsztunk az állítólagos 20 évből.
10. Cotterell műve elég bátor valóban és lehet, hogy humbug? Igazából egy csillagásszal kéne beszélni, aki ért a dolgokhoz, mert azok a függelékek számomra kibogozhatatlanok voltak.
11. Igazából utána kéne néznem, hogy hol láttam és hallottam, de már fogalmam sincs, hogy vannak olyan német klinikák, ahol gyógyítanak a piramissal. De azt bizonyára te is tudod, hogy nem kell ahhoz, az egész piramist megépíteni, elég a kicsinyített mása.
12. Azért nem kéne a XIX. sz. végi technikát a 4000 évvel ezelőttihez hasonlítani, amikor még a kereket sem ismerték./lsd. gránitfaragás a bp-i belvárosban/.
Ti is tudjátok, hogy mindent lehet falszifikálni. Ehhez nem kell túl nagy ész. Ezért nem reagálok a többire. Igazából úgysem tudjuk meggyőzni a másikat az érveinkkel. Ma egyébként Einsteint akár bolondnak is nevezhetnénk, mert azt mondta, hogy aki atombombáról beszél az hülye. Semmi sem egyértelmű. Minden relatív ugyebár. Egyébként ha Bill Gates lennék esküszöm adnék nektek 1 milliárdot, hogy tessék építsétek fel a mását, bányásszatok köveket kő, maximum bronzszerszámokkal, azt úsztassátok kilométereken keresztül egy folyón, azt húzzátok fel valahová, csináljatok rámpát, cipeljétek fel, de azért előtte csiszoljátok szabályosra, csináljatok egy dioritládát kőporral meg kőeszközökkel tegyétek rá a fedelét, a bejárat szűkebb legyen, mint a fedél szélessége, aztán ha kész van, vágjátok szét valahogy azt a fránya fedelet és hozzátok már ki, mert szükségem van rá. Vagy mégsem a fáraó végső nyughelye volt?
PS.: a mai egyiptomban élőknek közük nincs a hajdani egyiptomiakhoz, ezek már az Egyiptomon is átgázoló arabok leszármazottai.
Sziasztok!
A minapi piramisok tájolásával kapcsolatosan sajnos nem kaptam reagálásokat, úgyhogy beírom az elemzésem végeredményét is.
Miszerint a felvezetett esetben mégsincsen semmi csodálatos!
Mégpedig azért, mert teljesen mindegy, hogy a piramisokat hová pozícionáljuk bolygónk felszínén.
Az egyenlitő és az északi sark közötti vonalon bárhová hová csúsztajuk, az északi sarokpont által bezárt szög arányosan változik a piramis pozíciójával együtt.
Azaz, ha az egyenlítőnél 0 fok, ( a távolság is tőle) az északi sarkon pedig 90!
Vagyis ebben a tényben nincs is semmi érdekes.
(természetesen ez is fel fog kerülni a honlapra nemsokára)
Sziasztok!
Mivel elhangzottak itt elég félrevezető adatok a piramisok helyére és tájolására vonatkozó adatok, elkezdtem feldolgozni a témát.
Az elsővel meg is vagyok, remélem aki nem volt képben, az most már képben lesz:))
A piramisok helymegválasztása:
A piramisok alig 2 km távolságra vannak az ideális 30. Szélességi foktól, ami annyit jelent, hogy szinte hajszálpontosan az egyenlítő és az északi sark közötti távolság 1/3-ánál helyezkednek el.
A fizikailag pontos 30 fok helyett azonban ma 29 fok 58 perc 51 másodperc a pozíciója. Az eltérés 1 fokperc 9 másodperc.
Azonban ha a légkörünknek a fénytörését, refrakcióját is figyelembe vesszük, és a szerint vizsgáljuk, hogy melyik az a pozíció, ahová tenni kellene, ha azt szeretnénk, hogy a piramisoknál, a vízszinttől számítva csillagászatilag pontosan 30 fok magasságban legyen az a pont, amelyre a Föld tengelye mutat, az észak pontja (sarkcsillag) akkor az optimális pozíció a következő: 29 fok 58 perc 22 másodperc.
Ez esetben tehát az optimális (e csillagászati) pozíciótól való eltérés már mindössze 29 fokmásodperc, ami alig 900 méter, miközben az így áthidalt távolság között ott van a föld kerületének negyede. Azaz cca. 13.000 km.
Pontosság tekintetében tehát elmondható, hogy a hely az egyenlítő és északi sark közötti távolság hajszálpontosan egyharmadán helyezkedik el.
Természetesen joggal vetődik fel bennünk, hogy miért ne lehetne ez véletlen is akár?
Természetesen lehetne, ha nem találnánk meg más esetben is erre a mérnöki pontosságra való törekvést. De hát az építők, amint látható, máshol is követték ezt a szokásukat. Tehát joggal feltételezhetjük, hogy komoly oka volt ennek a lenyűgöző pontosságnak.
A véletlen kizárhatóságát tehát jelen esetben nálam az motiválja, hogy más ilyen mértékű, hallatlan pontos megoldás, illetve kivitelezési bravúr is felismerhető Gizában.
Egyesek szerint ez a pont, ahol a piramisok állnak, az a földgolyó szárazföld felületeinek a mértani középpontja.
Hát ezt elég nagy merészség kijelenteni ugyanis ahhoz, hogy jogos legyen a feltételezés, pontosan ki kellene tudni, számítani négyzetkilométerben a szárazföldeket. Én erre azért sem vállalkozom, mert jelen pillanatban azt sem tudjuk, vagy tudhatjuk, hogy mely kor az, aminek a partvonalait ismernünk kellene. Lásd legutóbbi jégkorszak végét, (özönvíz legendája) amikor is cca. 100 – 200 méterrel megemelkedett az óceánok szintje. (A víz ekkor, vagy ennek hatására öntötte el a földközi tengert is, illetve nem sokkal később a fekete tengert is.)
Az a feltételezés, azonban amit fent végigvezettem joggal megállja a helyét, vagyis az abszolút pontosságtól való eltérés lehet látszólagos is. Adódhat abból, hogy nem ismerjük az építés pontos idejét.
Hiszen ha tudnánk, akkor figyelembe tudnánk venni az eltérés lehetséges okait, s nemcsak azt feltételeznénk, hogy e kitüntetett ponthoz közel nincs „jobb” olyan hely, amely térszint feletti sziklaalappal rendelkezik, s megbízható alapja lehet ennek a roppant tömegnek. Sőt figyelembe tudnánk venni a kontinensek vándorlásából adódó mozgásokat is. Bár a sziklaalap szükségessége az annyiból okszerűnek tűnik, hogy a térség (mivel a közelben húzódik meg egy nagy kontinentális repedésrendszer, aktív törésvonal) erősen földrengésveszélyes. (s mindig is az volt)
Emlékezzünk csak arra, hogy pont egy XIV század eleji földrengés volt az, amely megfosztotta, a piramisok burkolókövének jelentős részét. (leomlasztotta)
A helymegválasztás, tehát ha úgy vesszük, lehet egy arcátlan mosoly a jövőnek.
„Lássátok és csodálkozzatok ti kései leszármazottunk! Azért tettük ide a piramisokat a 30. Szélességi fokra, mert pont innen látható az égbolt mozdulatlan, fix északi pontja 30 fok magasságban!”
Márpedig ha ez így van, ez több mint grandiózus. - Így önmagában is.
"Mai cikk a Népszabadságból: A Mexikóban talált fehér embert ábrázoló szobor a.d. 200-ból az ókori Rómából származik."
Pontosabban hol találták? Van rá bizonyíték, hogy a spanyolok előtt került oda? Mert ha nincs, akkor semmi különös... (mondok jobbat, Észak-Amerikában is találtak már egyiptomi múmiákat. Ja, hogy a múzeumban?:)) Vagy egy maja piramis alatt volt egy frissen feltárt rejtekhelyen. Mert akkor más...
