Csak feltételezem, hogy talán realizálhatta a nem megfelelő magasságát a hurok felső pontján, mert ennek a figurának a kivitelezésekor nem szoktak ilyen hosszan vízszintesen háton repülni, talán tisztában volt vele, hogy rizikós a magassága, talán nem, csak fotelszakértek...én azt gondolom, hogy rossz döntést hozott, bízott a gépben és magában...
Ha a manőver csúcspontján, hátonrepülésben jössz rá, hogy a magasság nem elég, akkor az sima ügy még. Nyomsz egy félorsót, és készen is vagy. Egy bizonyos szögig még a lefele jövő ágon is ez a jó megoldás. (sacc/kb 45 fokig biztosan)
létezik valamilyen személyi mentőrendszer hasonló helyzetre vitorlázó műrepülőre vagy ott jelenleg is a hagyományos "fülketető le, öv kicsatol és kirúgni magad a törzsből" megoldás van? (ami földközelben vélhetően nem sokat segít)
Több videon jól látszik, hogy a "bukfenc" eltér az ideális 90°-os szögtől az emelkedő szakaszon, így a körülbelül 70-75°-os emelkedés miatt nem emelkedik elég magasra ahhoz, hogy még a kifutópályát fölött érjen véget a manőver. Szerintem veszített a tervezett magasságából. Lehet, hogy a manőver csúcspontján, a vízszintes háton repülés közben észrevette, hogy a magasság nem ideális a figura biztonságos végrehajtásához, de megpróbálta... Nagyon sajnálom... Őszinte részvétem a családjának és barátainak!
Arra gondolt, hogy mindkét gép hason csapódott a betonhoz és lángba borult, és valószínűleg mindkét esetben a hajózó azonnal meghalt. A szakmai magyarázat, lehetőleg jó sok zsargonnal megtűzdelve egy másik műfaj.
Eltekintve a tragikus végkimeneteltől és hogy mindkét eseménynek egy őrnagy volt az áldozata, nem sok hasonlóság van. A MiG-23 átesett ill. 2. rezsimre került (azaz annyira nagy állásszögön volt, hogy a rendelkezésre álló tolóerő mellett is lassult a masina állandó magasságú repülésben). Átejteni viszont egy F-16-ot nem is lehet, legalábbis egy tengely mentén történő abuzálás mellett nem - de itt nem is ez volt a gond. Ennek gépnek sajnálatos módon nem adta ki a bukfenc tetejéről történő lehúzás. Hogy a magasság volt kicsi, vagy a sebesség nagy - én nem akarok tippelgetni, tekintve, hogy soha nem repültem ilyen sebességű-teljesítményű géppel.
A másik fontos különbség, ahogy itt-ott megjelent a sajtóban, hogy Sopi őrnagy beugró volt az eredetileg kijelölt, de valami kihágás miatt letiltás alatt álló pilóta helyett. Kapott néhány gyakorlórepülést erre a feladatra, de azért mai szemmel nézve felfoghatatlan bevállalás ( politikailag kevésbé korrekten: felelőtlenség) volt ennyi gyakorlottsággal egy ilyen szokatlan, földközeli páros bemutatórepülésre felküldeni a srácokat. A lengyel pilóta (Slab) viszont kijelölt demópilóta volt, idén ő nyerte meg a RIAT-on a 'As The Crow Flies' díjat, amit ugye Vári, Kovács és Szabó Topi is megnyert annak idején. Szóval bőven nem ez volt az első bemutatója, fene se tudja, hogy mi tudott ennyire félrecsúszni.
Ha valamire, akkor szerintem inkább erre hajaz nagyon: https://www.youtube.com/watch?v=alo_XWCqNUQ. Faxért nem húzta meg Slab időben azt a bizonyos kart, mint ahogy az amerikai kollégája... :/
Mondjuk én részegen nem állnék neki cikket írni, de a Borsnál lehet hogy kötelező. A "kinyíló légzsák"* egy dolog, de két külön balesetet mostak össze - tudom hogy nem te tehetsz róla.
According to the information, there were 311 passengers on board. Due to a malfunction in one of the engines, the aircraft landed using only the other engine. The pilots did not request assistance from emergency services (ambulance, fire brigade, etc.) during the landing.
a párnahatás jóval kisebb víz felett, mert elnyeli annak hullámzása, ellenben jelentősen megnöveli a vortexet. kis sebességnél a heli eleve a rotorjai által keltett vortexben (turbulenciában) repül, ez víz felett fokozódik.
külön tudomány a függés, amit külön tanulnak és vizsgáznak belőle. erre jön még a víz feletti függés, amit szintén külön kell tanulni és vizsgázni. más, mint szilárd talaj felett.
ez egy könnyű helikopter, amivel halmozottan nehéz mindkettő és függesztő automata sincs benne.
a tűzoltó zsák, amit erre szerelnek egy bamby bucket, ami teljesen más, mint a nagy, hosszan lógó zsákok a teher gépeken. ez nincs lesúlyozva, repülés közben húzza maga után, mint egy hirdető táblát. hogy ne érjen repüléskor bele a farokrotorba, rövidre van kötve, nem úgy, mint a "rendes" tűzoltóknál. mivel rövid, szinte rá kell szállni a felszínre, hogy belógjon a vízre, ettől nehéz. kicsit olyan volt az egész, mint ha a pilóta későn döntött volna el, hogy függeszkedésből vagy repülve tölti. nem volt stabilizálva a függés és abból engedte le túlságosan a kollektívot. a rotor belevert a vízbe és elszállt. onnantól menthetetlen.
Teljesen laikusként felmerült bennem, hogy: nem lehet az, hogy a talaj- illetve a víz-közeli "párna-effektus" (már amennyiben van ilyen a heliknél(?)), közeg függő? Tehát másként függeszkedik a helikopter szilárd talaj, ill. vízfelület felett, - közvetlenül kis magasságon?
Ha esetleg a pilóta "feneke"/ keze az előbbit szokta meg..., akkor egy "puhább párnába" elmerülhet (?)
Nem tudom, lehet, hogy marhaság..., csak kérdezem. (Persze a teóriámhoz az is kell, hogy a felvételen látható pilóta csak nemrég óta tevékenykedett víz felett, ami nem tudható.)
Face kis színes, 1975.12.16, Anchorage, a kommentek szerint a kicsit késésben lévő gép taxizás közben csúszott le a gurulóút melletti lejtőn egy bekötőútra.
