Mi a különbség a fekete és a fehér eper fekete színű változata között?
Tudok szolgálni 2 fajta fehér és fekete eperrel. Mindkét fehér jó édes. A tárnoki enyhén lilásra színeződik amikor már nagyon érett, a balatoni fehér marad.
A balatoni fekete /vagy sötétlila/ telt, átlagos méretű és édesebb mint az ottani fehér. A tárnoki fekete száraz, viszonylag kis szemű. Érdekessége a lelógó ágai. Igaz csak az egyik oldalon, mert meghagytam egy hajtást a törzsön és az megy az égbe.
A balatoni fa nem ültetett, mai szóhasználattal Duó. Közös a gyökerük.
Oltókés ... hmm . Én egy rövid, párhuzamos pengéjű, feketedő anyagú, jól fenhető, fanyelű apám által gyártott kést használok. A hegyénél félkörben le van gömbölyítve úgy , hogy a hegyénél majdnem derékszögű. Pengéje kb 5cm hosszú.
Még nem olvastam végig, de : írnék egyet és lenne egy kér(d)ésem is!
Nekem T-szemzéshez nagyon bevált a sárga dobozos teflon szalag, viszonylag húzható, feszíthető, nem toxikus , mint a szigetelő szalag. Jól lehet vele dunsztolni, jó az eredés. A sárga dobozos nem foszlik szét (a piros dobozos foszlik hosszára mint a kóc, ez nem jó), meg sem szoktam ujabban kötni , csak simán rásimítom az utolsó menetet. Egy hibája van : fészek rakáskor néha a madarak tépkedik, ezért a maradék szalagot , meg az utólag lefejtettet is mindig össze kell szedni, hogy a madárkák ne fedezzék fel, hogy milyen jó fészek építő anyag a teflon szalag.
A kérdésem pedig az lenne, hogy Miskolc környékén nagyszemű pikáns ízű lila, vagy fekete termésű fajára nézve Fekete Eper (a dunántúlon szederfának hívják) oltóanyagot honnan tudnék szerezni, vagy kapni. Tehát Fekete Epret (Morus Nigra) és nem fekete termésű Fehér Epret (Morus Alba) keresnék.
A tavaszi oltással nekem is jó tapasztalataim vannak, viszont a nyári zöldszemzést nehezebb elrontani egy nem túl gyakorlott embernek. Feltéve persze, hogy az alany adja a héját. Ez már biztos lenne, és ha mégsem jön össze, tavasszal lehetne pótolni.
Ha nagyobb növény már az alanybirs (de még nem felnőtt fa), akkor meg lehet csinálni, hogy nem egyenként oltod-szemzed az ágakat, hanem tavasszal törzsmagasságba egy 4-5 rügyes vesszőt oltasz, amiből egyből meglesznek a főágak.
Ha nem túl vastag az alanyod, alvószemzés (kb. ceruza vastagság) és elég az egy szem (saját tapasztalat: ha megered, akkor mind a 2-3 megered, ha meg nem , akkor egyik sem).
Ha vastagabb, akkor én inkább oltanék, majd tavasszal.
Ha többet teszel az nem baj, jobbak az esélyek de szerintem már csak az augusztusi alvószemezéssel próbálkozhatnál az idén de szerintem ettől többet ér a jövő tavaszi oltás.
Flanell szerintem nem jól értette, nekem úgy jött le hogy birset akarsz körtére átoltani. Tehát birs gyökér körte korona. Elvileg most is lehet szemezni de én a tavaszi oltást (március első napjai) javasolnám, nekem ez vált be. Birsre nem minden körte mehet egyből de vilmos ha jól emlékszem akkor igen.
Mivel birsre körtét minden módon lehet, ezért valószínűleg körtére birset is lehet bárhogy. Mondjuk, jelenleg zöldszemzéssel. De erről nemigen van senkinek tapasztalata, mert birssarjat könnyű szerezni, ha valami különlegesebb birset akar az ember.
Vadkörtén feltehetőleg nagyon erős növekedésű lesz a birs.
Kötözd be légmentesen, csak a szem látszódjék ki, akkor van esély a megmaradásra és ha levelek is jönnek rajta, akkor a forradás is tökéletes lehet később. Benövi az elhalt részt.
