Beestem ma egy 'Vasedény' szerű üzletbe, és
egy hatalmas qktát láttam: 20 literes, rozsdamentes acélból, 35 ezer és párszáz forint!?!
(már tudom mit kérek karácsonyra:))))
Ha jól emlékszem valami KÁTAI volt a márkajelzése...
Kérdeztem gyártanak-e nagyobb űrtartalmút, de a válasz nemleges volt:((((
Ha valaki találkozott hasonlóval, beírhatná az adatait (méret, anyag, ár ...), illetve mennyiért lehet csináltatni kb. egy hasonló méretűt?
Kb. mennyi idő, mire lefőzitek a páleszt? Mint a főzdékben? Ugy 3 óra körül? Kb. annyi. Az én üstöm ~23 literes, 45-60 perc, amíg forrni kezd, aztán 1-2 óra, amíg jön a lé. Ez az első lepárlás. A második már gyorsabb, mivel hamarabb felmelegszik (kevesebb az anyag).
A 2. lepárlásra IGAZÁBÓL miért van szükség? Csak "aromásítás" a cél, vagy van egyéb is? Az első lep. után egyszerűen túl durva a kapott szesz, ezt finomítani kell. Ilyenkor nem több aroma megy bele, hanem rossz ízű komponensektől szabadulunk meg.
A gőz hőfokából lehet tudni ugyebár, hogy mi is jön ki a csövön... de a gőz az nem 100 fokos mindíg? A gőz hőmérséklete elvileg a forrásban lévő folyadékéval megegyezik. A zubogó víz és eltávozó gőze kb. 100 fokos. Mi nem vizet, hanem alkohol+víz+egyéb anyagok keverékét forraljuk. Az ilyen keverékek forráspontja valamivel alacsonyabb. Lepárláskor az történik, hogy az adott elegy elkezd forrni és a legillékonyabb komponensében erősen feldúsult gőzkeverék távozik belőle. Ezzel párhuzamosan (az illékony komponensek távozásával) megváltozik a folyadékfázis összetétele valamint forráspontja is: a hőmérsékletét tovább kell emelni, hogy forrásban maradjon. Vagyis lepárlás során a gőzhőmérséklet folyamatosan emelkedik és az éppen aktuális érték tájékoztat a távozó gőzök összetételéről. Amikor elérjük mondjuk a 95 fokot, akkor már olyan nagy a víztartalom, hogy meg is állhatunk: az eredeti alkoholmennyiség túlnyomó részét kinyertük. A második lepárlásnál aztán hamarabb, ~85-88 fok körül végzünk.
A keletkezett szaggal (jó-jó, illattal) mit csináltok, hogy a szomszéd ne ugrassza rátok a fináncokat? Illata, szaga az erjedő cefrének és a visszamaradt mosléknak (így hívják szakszerűen) van. Ha a szomszéd veszélyes, akkor ezzel mint a házi pálinkafőzéssel járó természetes és kikerülhetetlen kockázattal együtt kell élni.
A részletesebb leírást már megértettem. :)
Még az is lehet, hogy működik, de nagyban függ a kivitelezés gondosságától. Ki kell próbálni.
Ha elvileg az almacefrében magas a metilalkohol tartalom (rézeleje), akkor az almaborban is? A metanol=/=rézeleje.
A lepárlás elején az alacsonyabb forráspontú komponensek jelennek meg először a gőzben. A metanol (fp: 65 oC) előbb jön, mint az etanol (fp: 78 oC). Így a metanol jó részét szépen el lehet különíteni.
Másrészt ha réz-hűtőrendszered van, akkor a hűtőben először megjelenő párlat (éppen a metanolban gazdag rész) fogja a hűtőben az előző lepárlás óta kivált rézsókat kimosni.
Kérdésedre: igen, az almaborban is több a metanol, mint a szőlőből (vitis vinifera) készültben. Más a helyzet a direkttermő szőlőfajtákkal (vitis labrusca: izabella, kövidinka?, delaware), melyek szintén hajlamosak metanolos erjedésre.
Ha ez igaz akkor az almabor 'mérgező'? Egyszeri fogyasztás esetén persze előbb fogod beadni a kulcsot az almabor etanoljától, mint a metanoltól, de hosszú évekig tartó, állhatatos almabor inkorporáció, a szokásos alkoholizmussal együttjáró tüneteken kívül továbbiakat is okozhat.
Ha nem akkor az almaborból készült pálinka 'rézelejét' nem kell kiengedni? Rézhűtés esetén mindig van rézeleje, tehát ezt mindig ki kell engedni. Valamint valamennyi metanol minden erjedéskor keletkezhet, ezért a párlat első részt mindig kidobjuk. Nem kár érte: szúrós szagú, kellemetlen ízű vacak ez...
Pálinkás JÓ estét mindenkinek!:))))
A jelzőtábla adott.... fiatal(abb)kori botlás végterméke!!!
A tömítés gondolat:
- bekenem az edény peremét
- bekenem a táblát (fedél)
- közzé rakok (PE) ragasztóanyagba nem tapadó szigetelést: 'nájlonszatyor'
- száradás után szétválasztom, eltávolítom az összeragadás-gátlót, majd 'karmokkal' (fém szorítóbilincsek) biztosítom az ellennyomást, ezáltal szétszedhető lesz
Ha gyári fedőt veszek, gondolom az sem tömít jobban mint a tábla, azaz azt is meg kell oldani hasonlóképpen.
üdv etilalkohol
ui. egy kérdés: Ha elvileg az almacefrében magas a metilalkohol tartalom (rézeleje), akkor az almaborban is?
Ha ez igaz akkor az almabor 'mérgező'?
Ha nem akkor az almaborból készült pálinka 'rézelejét' nem kell kiengedni?
Még egyszer át kell párolni. Így van 10 l szar és egészségtelen pálinkád. Ha belefeccölöd azt a kis munkát, akkor lesz 10 l finom anyagod.
Nem tudom pontosan, hogy milyen hatássa lenne, ha az elejét is meginnád/meginnátok, de éppen ezért ezzel nem viccelnék!
Baleset történt, kb. 100l szilvaanyagból kifőződött kb. 10 liter anyag. A gond csak az, hogy az eleje is benne van, figyelmetlenségből.
Mit lehet csinálni, és ez mennyire veszélyes ekkore tételnél?
A válasz gyorsan kellene, skacok!
etilalkohol,
Csatlakozom a tábláért aggódók táborához...
Másrészt koncepciódat nem sikerült olyan mélységig megértenem, hogy érdemben hozzá tudjak szólni. alain_delon megoldási(Inkább vágjál ki egy gumi vagy papírkarikát tömítés gyanánt és tegyél a fedőre súlyokat) esetlennek és a tömítés szempontjából elégtelennek sejtem. Azért az üstben, normális üzem esetén, a gőzelvezető rendszer szűkösségétől függően számottevő túlnyomás lehet. Azt hiszem, hogy a következő fejlesztésem egy manométer lesz.
Szerintem sem jó ötlet, mert például hogyan töltöd bele és hogyan veszed ki az anyagot ha rá van ragasztva a tető ?
Inkább vágjál ki egy gumi vagy papírkarikát tömítés gyanánt és tegyél a fedőre súlyokat ( téglát, súlyzót mittomén ). Inkább ne lopj táblát, hanem vegyél egy fedőt a boltban. Azon nincs fényvisszaverő műanyagbevonat, ráadásul nem okozol vele tömegszerencsétleséget sem. ( Talán )
Házilag pálinkát főzni- extrém sport, mint valaki megjegyezte volt alant. Kressztáblát lopni viszont bunkóság...
Előbb próbáld ki valami máson az FBS-t, nem biztos, hogy szereti a meleget.
Boar
Köszönöm mindenkinek az eddigi segítséget, sikerült a cefrémet párlattá alakítanom!
Találtam egy 25 literes konyhai alu-üstöt (qktát kiváltandó) tető nélkül: Terveim szerint egy pl. behajtani tilos tábla lesz rászerkesztve, szilikonkaucsuk-ragasztós tömítéssel.
Próbáltatok már ilyen módszerrel tömíteni?
A szilikonkaucsuk-ragasztó típusa: F.BS.
Üdv etilalkohol
Szóval leginkább a kotyogót kéne nézni ( kösz a tippet ), hogy mennyire kotyog... Ha már nem kotyog akkor megkóstolom, ha nem édes és jó az illata ( nem ecetes ) akkor lehet főzni.
Így fogok eljárni.
Most már látom, milyen az ha valami "mozgó-forró", ahogy írtad. Beindult a forrás, de úgy rendesen. Erjed a szilva, a körte és a vegyes is.
Kérdés: milyen gyakran keverjem? Csak reggel meg meló után tudnám keverni. Azt mondtad, hogy jól el kell zárni a levegőtől, de úgy nem lehet keverni, akkor kap levegőt.Ez nem baj?
Tehát pontosan milyen ízt is kell érezni? Édeset? Vagy pont azt nem? Mi a helyzet a szagokkal? Mennyiben változnak? Mennyire nagy mértékű ez a változás?
A 4-6 hét inkább 2-8 :))
Szóval én úgy tapasztaltam, hogy szinte minden esetben elég 2-3 hét az erjeszésre, egyedül a törköly hajlamos (néha jóval)lassabban kiforrni.
A szaglás mellett érdemes óvatosan megkóstolni a cefrét - a cukor eltűnését ez jól jelzi.
Aztán amikor az ember megkeveri az anyagot. Ilyenkor látszik, hogy mozgó-forró vagy nyugalomban lévő, kierjedt cefrét kavarsz.
A legjobb persze a kotyogó.
Csatlakozom az előttem szólóhoz! Ez egy jó kérdés, engem is érdekelne. Valamelyik hozzászólás 4-6 hétben határozta meg az időt, de ez így nagyon tág kategória.
Én pedig azon gondolkodom, hogyan lehetne meghatározni az ideális lefőzési időt. Úgy értem, hogy meddig erjesszem a cefrét - mert ugyebár eddig leginkább szaglással állapítottam meg, hogy mikor jó - de ez nem biztos hogy a legjobb módeszer mert ha túl hamar főzöm le, akkor még a megmaradt cukor nem alakult át teljesen ( tehát pazarlás ), ha pedig túl későn akkor meg már ecetté alakul tovább és meglehetősen rossz ízt ad a pálinkának. A szeszfokolók szerintem nem alkalmasak az alkoholmennyiség mérésére közvetlenül a cefrében, mert ugyebár sűrűséget mérnek amihoz ami csak folyékony közegben célravezető - a cefre pedig gyakra sűrű - ezért nem bízom ebben a módszerben.
Nna, az egyik adag szilvóriumom higítás után megint zavaros-opálos lett. Éjszakára betettem a fagyasztóba, reggel pedig szűrőpapíron átszűrtem. Kitisztult! Szép az illata!
Amúgy csatlakozom, tényleg jó évünk van. Kajszi, szilva (fosó és besztercei), cseresznye, körte és rengeteg őszibarack. Télen nem fogunk fázni!
Minél hamarabb minél jobban - folyjon a gyümölcs leve. Ez kiszorítja a darabok közül a levegőt és az erjedést is gyorsítja. Nagy pektintartalmú gyümölcsök (pl. körte) esetében megfontolandó pektinbontó enzim adagolása. Ez segít a sejtek feltárásában.
A kukacok, hangyák egy bizonyos határig nem okoznak gondok...
Üdv, alain_delon!
Te aztán alapos és nagyratörő terveket dédelgetsz! :)
Ami az üstöt illeti valakinek van ismerőse, aki esetleg készít ilyen. Már nem tudom, ki írta, olvass vissz.
Az áthabzás ellen elég jől megvéd, ha legfeljebb csak 2/3-ig töltöd fel az üstöt. A lefúvató szelep hasznos extra, nekem ilyen nincs. Hőmérőből pedig a gőzoldali a fontosabb, a másikra nagy szükszég szerintem nincs.
Nem hátrány, ha az üstből kilépő gőzcső viszonylag vastag, így kisebb az esélye, hogy a csőbe köpködő, forrásban lévő cefre eldugítsa azt és a nyomás a készülékben emiatt túlságosan megemelkedjen...
Meg kell akadályozni, hogy a levegő bemenjen. Erre elég, ha viszonylag jól letakarod a hordót, mondjuk a saját fedelével vagy alaposan lákötött fóliával, de lezárni nem szabad. Nem is kell, mert a folyamatosan képződő széndioxid úgyis kiszorítja a levegőt - amíg az erjedés tart és még utána is egy darabig védi a cefrédet. De azért akkor már helyesebb minél hamarabb főzni.
Amit kotyogónak leírtál az tökéletes alkalmas a célra, ha ezt beszereled, akkor viszont le kell zárni a hordót, hogy a készség kotyogjon, vagyis a fejlődő gáz kizárólag ott tudjon eltávozni.
