Azért a palmettát meg lehetne próbálni GF-ekkel.nagyon alacsony törzzsel , támrendszer se nagyon szükséges, a vázkarokat kinevelés idején lekötözi az ember megfelelő szögállásra /késöbb már nem kell/.Ez gyakorlatilag 2-3x2 vázágas , emeletes váza-v. katlankorona.hasonlóval próbálkozok én is kicsiben.Minden munka a földről végezhető /a magasságot az én saját munkamagasságomhoz állítottam be/.Persze nagyban nem tudom hogy szuperálna,de egy 10-20 fás kísérletet megér...
Hát a faiskolások ebbe is -abba is szaporítanak.Aztán hiába tetszik a fajta,ha az alany miatt nem bírja a fa.A mandula nálam se az igazi.A saját gyártmányú fáimat őb magoncokra csinálom,a helyben szemzett fák sokkal életerősebbek,mint a vettek. /Tényleg,Mozo nem tudod a Karancsiék mire szemzik a barackot,mert a cimkéjük ugye nem szabványos így az alany nincs is feltüntetve.../.
Belejátszhat a megtérülés is ,nem ? Az egyéves kultúrák gyorsabb pénzmozgást jelentenek,egy gyümölcsös telepítése hosszabb idejű megtérülés - haszonszerzést jelent.Ráadásul nehezebb a váltás is /akár faj ,akár fajta/.
Ebben igazad van , de valahol a helyi " mezőgazdáknak " is van felelőssége , mert azt sem mondják senkinek , hogy Te itt nem termelhetsz barackot . Szerintem itt a hagyományon van a lényeg . Hagyományos termővidékeken van termelés ahol meg nincs hagyomány ott meg nincs .
Néhány napja voltunk Görcsönydobokán ...ez baranyai település . Sváb környék , gondozott , hatalmas szántók , ránézésre 80 -100 ha , tökéletesen elművelve , dombos néhai erdőtalaj , szerintem a legtöbb gyümölcsnek alkalmas terület . Kizárólag kukoricát gabonát napraforgót termelnek . 10 tonnás 6 méter magas traktorokkal traktoroznak , 3 óra alatt beszántanak a 15 fejes ekével 100 hektárt ..... megkapják rá az állami támogatásokat ...ehhez értenek . Hülyék is lennének kiszállni a légkondis traktorból , metszeni , meg ritkítani , meg dolgozni az ültetvényen ...( mint a rabszolgák ) , mikor így is tökéletesen megélnek belőle . Ott ez a hagyomány .
Hááát..... én ezt inkább valami cincérfélének nézem , de nem vagyok rovarszakértő . Azonban valami határozottan eszegeti a leveleket , tehát ideje permetezni . Actara , Bi 58 vagy valami hasonló . Amúgy virágzás után mindenképp illik egyet rovarirtani , mert sokféle éhes száj keresi fel a zsenge leveleket .
A napokban csináltam pár felvételt a környezetemben (Letenye) néhány, kizárólag 30 évnél idősebb, kivétel nélkül magonc alanyon lévő, házikerti őszibarackfáról. Hozzá kell tenni, hogy ezek gazdái nem profi szakemberek, ezeket vagy permetezik vagy nem, vagy jókor vagy rosszkor, vagy jó szerrel vagy rosszal, tápanyagutánpótlást rendszerint semmilyent nem kapnak, az udvari gyepben vannak. A gazdáik elmondása szerint gyönyörű, darabos termésük van, a fa méretétől és a metszéstől függően 70-90 kg fánként. Lehet-e ez egy őszibaracktermesztésre abszolút alkalmatlannak kikiáltott körzetben? Az ítélet nyilván annak alapján születhetett, hogy itt a korábban említett piaci feltételek hiánya miatt az őszibarack kerti és szőlőhegyi szórványban maradt, a félrevezető szakirodalmak alapján ültetvény méretben senki nem mert elkezdeni vele foglalkozni. Ez történik, amikor egy országnak nincs tudományos-szakmai alapokra helyezett gazdaságfejlesztési stratégiája, vagy ha mégis lenne, azt is egy szűk látókörű, begyöpösödött fejű szakmai "elit" határozná meg (mutyi alapon). Elképesztő természeti (és humán) erőforrások maradnak kiaknázatlanul. Felháborító!
Abszolút így van . Nekem eleinte kizárólag mandulán álló csemetéim voltak .... ilyeneket gyártottak mifelénk . Már vannak barackalanyosak is , eddig jól szerepelnek , persze az idő próbáját még ki kell állniuk . Itt a környékünkön vannak klónalanyos fák is (GF ) igazából nem vágom hanyat magam a látványtól .... piszok nagyok . A térállás figyelembevételével , magasság , kezelhetőség , metszési igény .... egy alternatíva , más termelőnek mások az igényei , én emberléptékű jól kezelhető kompakt fákat szeretek ... a GF alanyos nem ilyen ... . Pl : én közvetlen ládába szedem a barackot ( bal kézben a láda , jobbal szedem ) ezt 3-4 méter magasról nehéz megcsinálni . Ha valaki konténerbe szed lébarackot annak viszont jól jön , hogy egy fa terem mázsa felett .
Az igazság az, hogy elsősorban vonzáskörzetek által meghatározott piaci viszonyok miatt ezeken a helyeken foglalkoztak vele hagyományosan. De messze nem a legmegfelelőbbek, különösen nem körzetként általánosítva, mivel ezeken belül is a nullától a végtelenig változnak a változók.
Tudni kellene a bogár kilétét .... vagy azt hogy mit csinál ( eszik , petézik , szerelmeskedik , pihen ... ) és ha kárt tesz a növényben akkor kell csak leküzdeni .
Mindenképp kálium túlsúlyosat . Most Voldünger és kristályos kálium fele-fele arányban + Nátriumborát . Tavaly ötször kapott ...ugye 5 permetezés .... az idén még csak kettőt . Persze más az időjárás is ... mint tudjuk .
Úgy látszik, olyan a talajod, hogy a mandula (is) bírja. De a véleményem az, hogy az öreg jobban tette volna, ha mandula helyett barackmagot vetett volna. A fák nagyobbak, erőteljesebbek lennének. De ebből is látszik annak a dogmának a magyarországi begyökeresedése, hogy az őszibarackot mandulára "kell" oltani. A meszes talajú vidékeken igen. KÉNYSZERBŐL! De ott, ahol a talaj eleve KEDVEZ az őszibaracknak, ott miért kellene a barackot eltérő FAJÚ alanyra tenni?
A hegy másik részén emlékeim szerint mészkő-kibukkanások vannak (kb. 20 éve láttam, lehet, nem jól emléxem), ezért gondoltam, hogy meszes lehet a talaj, és mandula kell. Bár a Mátra vulkanikus, de ez egy különálló magaslat, ahol a telkem van, úgyhogy elképzelhető mészkő-gyűrődés.
Az alanyaimról csak annyit tudok, hogy néhány fa alatt kihajtott a mandula. Öreg fákról van szó, 25 évnél idősebbek. Anno egy öreg akart telepíteni magának barackost, vetett magának magot, a következő évben kiment a piacra, és akinél valamilyen tekintetben jó tulajdonságú (pl. korai, jó ízű, nagy szemű) barackot látott, attól kért szemzőhajtást. Ami oltvány aztán a saját telepítésből kimaradt, azt eladta az én telkem előző tulajdonosának.
Bármennyire elterjedt is Magyarországon a mandulaalany használata, az csak egy kényszermegoldás. Itt Zalában a mészhiányos talaj miatt meg sem él a mandula saját gyökerén, ugyanakkor léteznek őszibarackból 30-35 cm törzsátmérőjű ötvenéves, jól termő és egészséges famatuzsálemek magoncra szemzett oltványból is és magoncból is. Csak a nagytiszteletű szakma szerint nem alkalmas a terület az őszibaracktermesztéshez. Q.rvára értenek hozzá!
Egy nappal a feltétel előtt készültek. Elvirágoztak már. Nagyon érdekes megfigyelés, hogy az olaszországi fákon a virág megjelenése és a virágzás különböző stádiumaiban lévő levélméret viszonyok sokkal inkább hasonlítanak az én zalai fáiméra, mint az enyémek a Magyarország más tájain lévőkére. Megfigyeltem, hogy más hőmérsékleti viszonyok kedveznek a levélnövekedésnek és mások a virágzás koraiságának.
Tegnap este néztem, és olyan egyértelmű tafrinát egy darabot sem láttam. (Egy rezes lemosást és egy Folicurt kapott összesen.) Mára lett volna beütemezve még egy biztonság Folicur, rovarölővel kombinálva, csak esett egy kis munkarontó eső, így elmaradt. Levéltápot meg nem merek belekeverni, mert a tapadásfokozóval összeveszik, tapadásfokozó nélkül meg nem elég jó a takarás.
Az ellopott fáim helyére a szomszéd öreg szőlőjéből származó őszimagoncokat ültettem a múlt héten, már korábban is használtam ezeket alanynak, és az oltványok fejlődése jelentősen megelőzte a mandula alanyon állókat.
Relatív új kertgazdák vagyunk, tavaly nyáron költöztünk ide. Megörököltünk egy hatalmas, öreg, kissé betegecske, de tavaly még szépen termő kajszit, ősszel pedig ültettünk 2 őszibarack- és egy nektarincsemetét. A kicsik túlélték a telet, kettőn volt is már egy hete 1-1 virágpár és jönnek szépen a levélkék.
Ma reggel viszont találtam a csemetéken és a kajszin is a levelek tövében valami bogarat. Ketten-hárman beülnek a nyélhez közel és összecsukják a levelet. Fényes barnás a teste és fekete a feje, leginkább valami ormányosbogárhoz hasonlít. Valakinek van ötlete, hogy mi lehet ez? Illetve mivel lehetne védekezni ellenük?
Nézem ezeket a képeket ... az idén készültek ...??? Ami furcsa , hogy nem látok virágot rajtuk . Nem világos , hogy elvirágoztak már , vagy mi van , mert ha elvirágoztak , akkor elég gyengék a hajtások . Nálam ha már ennyire nem látni szirmot a fákon , erősebbek szoktak lenni a hajtások .
Az ördög sosem alszik ... . Én kedden permeteztem másodszor . Itt-ott voltak frissen fertőzött levelek , így nem kockáztattam . Viszont most néztem és pár fajtán néhány virág is befertőződött . Elsősorban nektarinok : Nectaross , Diamond Bright . Nem jelentős , mert így is kell leválogatni majd belőle ... nem is keveset , de jól mutatja , hogy mi a különbség egy erős , masszív permetezési szisztéma és az ide .... kivárom , hát ha jó lesz így is ... között . Én az első permetezést halogattam egy kicsit és ez látszik meg . A tavalyi állapothoz képest több fertőzést látok , és ebbe beleszámolom a virágfertőzést is , annak ellenére , hogy az időjárás sokkal kedvezőbb . Persze nincs vész , de tapasztalatnak mindenképp megérte .
Hogy mi lesz ezután ...??? Itt most hideg É-Ny-i szél fúj , eső még nincs , de nagyon kellene . Ha lesz eső és hideg marad , akkor meggondolandó még egy permetezés , kis tápanyaggal dúsítva , ha meleg lesz akkor ...nem tudom , de levéltrágyázni mindenképp kellene .
Eddig ugye úgy néz ki,hogy egész jól megúsztuk a tafrinát.Itt-ott minimális levélen ugyan jelen van,de nem veszélyes.A kérdésem,hogy lehet-e ebből még erősebb fertőzés,ha igen milyen esetben? Szükséges-e még ellene védekezni ?
Jók . Gondolkodok én is , hogy milyen koronaformát csináljak a jövőben .... Támrendszeres kizárva , az drága , meg karban kell tartani . A " váza " sem rossz , előnye a viszonylag nagy sűrűség , a korai nagy termés , de idő előtt elkezd kopaszodni . Bár láttam olyat , hogy egy idő után átalakították , a vázágakat lefelezték , és új termőfelületet neveltek ki a kopasz részen .
Szerintem a fénymennyiséggel érdemes kapcsolatba hozni a koronaformát , nagy fénymennyiség esetén lehet próbálkozni a nagy termőképességű , intenzív , sűrű formákkal , ha kevesebb a fény akkor talán a minőség megőrzése szempontjából szerencsésebb a laposabb állású koronaforma . Nálam 45 fok körüli az átlagos szögállás , ha jól van nevelve a fa akkor igen tartós és szerintem jó minőségű gyümölcs termelhető rajta hosszú ideig .
Bár nagyon érdekesek ezek az intenzív formák , megnézném működés közben is .
