Sikeresen vettem az antikváriumi regisztrációt, és előjegyeztem a szakirodalmat. Sajnos, három előjegyzés már van előttem. Mások ügyesebbek voltak. De azért köszönöm, hogy elmagyaráztad - én késlekedtem a regisztrációval, nem volt időm rá eddig...
Sch.
ja, még valami:
bár szerényen elhallgattam, de szakvéleményem nekem is részben a szakirodalomban olvasottakra alapul :)
(persze sok mindent alátámasztott a személyes tapasztalat is)
Egy magyar apa,
gratulálok a sikeres főzetéshez. Az cucc szerintem meg fogja hálálni az érlelést idővel egyre jobb lesz. Ha nekem ilyen mennyiség állna rendelkezésre, nagyon megfontolnám egy ~20 l-es hordó beszerzését... :)
Lentebb valaki emlite, hogy a hazilagos, sajat fogyasztasra torteno palinkafozes is torvenybe utkozo cselekedet. Hol lehet ennek utanajarni? Mielott beszereznek egy desztillalo berendezest, szeretnem tudni, hogy mire szamithatok....
Sikerült megszereznem Keller Miklós Borpárlat és gyümölcspálinka 1977 Mezőgazdasági Kiadó művét.
(Külön fejezet tárgyalja a színhibákat, mi pontosan egybeesik curvoisier szakvéleményével.)
'http://server2.mhc.hu/istore/control/login'
Bookline - az online antikvárium keresztül szereztem be.
Kedves magyar apa!
felvilágítanál ennek részleteiről? Nem is hallottam még online akváriumról. Hátha jutna nekem is egy példány ebből a műből.
Szesztestvéri üdvözlettel: Schlumberger
Pálinkás jóreggelt!
Véletelen tévedten ide, de azt hiszem ebben isten ujja is benne lehetett. Néhány éve költöztünk falura és a kertünkben terem némi szilva. Tavaj főzettem először pálinkát, idén újra, de a mostanival azt hiszem átvert a főző. Gyanítom, hogy nem azt a végeredményt kaptam meg ami az én cefrémből jött le. Egész nyáron gyűjtögettem a lehullott szemeket, puttyogtattam a magját, minden szemnek neve volt, naponta kevergettem pátyolgattam, cukrot még véletlen sem tettem bele. A tavaji nagyon finom lett, de az idei gyanúsan karcos ízű. Mintha cukorcefréből készült volna.Én azt hittem ilyen a pálinka. Nagyképűen megkínáltam belőle erdélyi ismerőst /ilyen a hazai sugarfree/ diplomatikusan megdícsérte, majd elővette a széki kisüstit és be kellett látnom, hogy a különbséget zongorázni lehetne. A széki pálesz lóhosszal nyert. Ilyen tiszta gyümölcsaromát még soha nem éreztem! Ezek után eldöntöttem megpróbálom legközelebb magamnak kifőzni. Ha már erre jártam, el tudná valaki magyarázni, hogyan kell pálinkát főzni? Szakértelmem, felszerelésem nincs, értelmi képességeim átlagosnak mondhatók. Ha vállalkozó szellem olvassa levelem, küldjön egy mélt a következő címre: kaldi.nagy@enternet.hu
előre is köszönöm! Azért nem kell megijedni az idei 19 liter is el fog fogyni, legfeljebb dicsekvésre nem alkalmas. A felét úgy is eladom, hogy bejöjjön a főzetési költség.
Mindenkinek helló! csabika.
Éppen lett volna...De inkább nem voltam szomjas. Dugdosom még kicsit magam elől, hadd érjen még tovább; már a múlt század 90-es évei óta megvan, ami megmaradt az üvegben. Tartogattam valami rendkívüli eseményre, de aztán egy-egy kicsit mindig megkóstoltam belőle, mert nagyon finom... Így kopott szépen az évek alatt, aztán jó pár évig nem nyúltam hozzá. Most meg nem nyílott ki. Isten óvó ujját láttam mögötte, hátha lesz még valami rendkívüli, visszatettem. Lehet, szombat este elő kell vennem, hátha eltalálják mind az ötöt, amit beixeltem :-)))
Hát már mindenkinek elfogyott a pálinkája?
Nekem még van egy kevés, évek óta dugdosott szatmári szilvóriumom. Mostanávan elővettem, de szégyenszemre nem bírtam vele. Nem tudtam lecsavarni az átkozott kupakját, annyira rászorult...
Értem. Viszont az a puffasztott kivitelű akkor nem aktív szén, hanem valami hordozóra felvitt szenet is tartalmazó dolog. Majdnem biztos vagyok benne, de utána fogok nézni.
Egyébként érdekes a szag- és ízhibák ilyetén kettéválasztása. Az szaghiba is nyilván a borban _oldott_ aránylag illékony anyag jelenlétére utal, ezért ennek a ízre is hatással kell lennie. Fordítva persze nem biztos a dolog.
Amit a szűrésről írsz igaz, ámbár az aktívszenes derítés is szűréssel végződik, csak rásegítünk, hogy nagyobb pórusú szűrő is elég legyen.
Én kétfajtát ismerek, az egyik a sűrűséget méri, a másik pedig a forráspontot. Persze mindkét eszköznél alkoholfokra skáláznak. Az egyik egy horgászúszóra emlékeztető üvegcső, a másik egy kis lepárló berendezés, amelyik a lepárlás maximális mérhető hőmérsékletéből származtatja az alkoholtartalmat.
Pedig bizony kétfajta aktívszén van, ha egy borászati boltban akarsz vásárolni, akkor biztosan megkérdezik, hogy szag vagy ízhiba miatt akarod-e megvásárolni. Gondolom szerkezetileg lehet más a kettő, az egyik az ízhibára való teljesen por alakú, a szagra előállított pedig egyfajta puffasztott kivitelű.
Egyébként zavarosodásra nem árulnak aktívszenet, bár a próbálkozásról nem beszélek le senkit, szerintem mindenesetre a szűrés a tuti.
Be kell vallanom őszintén, elfogyott az egész üveggel... Utána már csak borókapálinka volt, meg száraz vörösbor. Meg persze sör, a kevésbé kényeseknek.
Bográcsban készült, természetesen, szabadtéren...
Sch
Értesülök itt az újév hajnalán, hogy mostantól bűncselekmény, ami eddig szabálysértés volt. Mármint az otthon, saját élvezetre... Van itt jogtudó is urak? Tudjátok pontosan?
Pedig én 29-én olyan finom törkölyt ittam a vörösboros vaddisznópörkölt előtt, hogy csak na!
Szia holló!
Én eddig úgy tudtam, hogy aktv szén egyféle van. Nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne a kétféle. Hm?
Az ioncserélt víznél valóban jobb a (esetleg kétszer) desztillált víz. De az ioncseréltben szerintem éppen nem ásványi sók maradhatnak, hanem inkább valami kevésbé ionos, nagyobb molekulájú trutyik, talán éppen az elhasznált gyantából származók.
Az opálosodást a túl későn abbahagyott lepárlás során felgyűlt magas-forrsápontú komponenseknek a nem tiszta vízzel való higításkor hozzáadott sók hatására történő kolloidos kicsapódása okozza. Ezért tartom elképelhetőnek az aktívszenes derítést (Még nem próbáltam). A kolloidok miért ne adszorbeálódnának a szén felületén?
Az aktív szeneknek 2 féle csoportja van, az egyik az ízhibákat javítja, a másik a színhibákat. Szerintem itt egyik sem jó, hiszen nincs ízhiba, meg színhiba se.
Sajnos a hibát az ioncserélt víz okozta, hiszen a desztiláltvízzel ellentétben, ebben ott vannak az ásványi sók, legközelebb csak ilyent használjon a barátod :-)...
Szerintem a szűrés egy lehetőség, csak erre egy kis szerkezet is szükségeltetik, sőt nagy mennyiség esetén még nagyobb. Házilagosan kivitelezhető egy labor szűrő, amihez kell egy állvány, egy szűrőtölcsér ( mint a filteres kávéfőzőké) és aszbeszt pehely, ez utóbbi borászati boltokban kapható, kilós kiszerelésben, amivel többszáz litert megszűrhetsz ( a barátod...). A szűrés lényege, hogy a pálinkához kevered az aszbesztpelyhet ( vigyázat! a pálinkából kivonod a szűréssel a rákkeltő anyagot, csak beszippantani nem szabad ) s ezt addig töltöd át a szűrőn, amíg tükrös italt nem kapsz. Csak arra kell vigyázni, hogy a szűrő filter mindig tele legyen, mert így a kiszűrt azbesztréteg szűrőhatása állandó lesz.
A biztosabb megoldás, s talán kényelmesebb, egyszerűbb is az újra lepárlás. Finomítani kell a nedűt, s utána csakis desztilált vízzel beállítani az alkohol tartalmat.
Pálinka derítésről még nem hallottam, de gondolom meg lehet próbálni, mint a boroknál: csersav-zselatin derítésnél, először a csersavat keverjük az italhoz, majd az oldott zselatint. Sajnos a keverési arányt kisérletezéssel lehet meghatározni, majdnem laboratóriumi munka, mondjuk kis savtartalom esetén az 1:1 arányra tippelek... Szóval ez igen bonyolult, nem javaslom... ráadásul nem is garantált a siker, mert jó néhány zavarosodást okozót nem is hatástalanít...
70%-os? Az egész végtermék vagy csak az, ami először elkezd jönni? Az opálosság érdekes, nem is igazám tudok elsőre mit mondani. Akkor tud opálos lenni, ha túl sok utópárlatot hagyunk belemenni, de ha így lenne, akkor ez levinné az alkoholfokot. Másik fontos szempont a visszahigítás, itt a higító víz só és egyéb tartalma okozhat ilyet. Nem mindig. Volt, hogy barackpálinkát Visegrádi ásványvízzel higítva sem lett gond. Úgy általában a desztillált víz jobb, mint az ioncserélt, sőt utóbbit csak akkor használnék, ha biztos lenne az eredete.
Ötleteim:
1. még egyszer átpárolni, az utópárlat egy részét eldobni, desztillált vízzel higítani.
2. Deríteni. Mondjuk aktív szénnel. Erre a porrá tört gyógyertári anyag is megfelel. Nem kell sok elsőre (kb, egy tabletta/liter), viszont a szűréshez nem túl finom szűrőpapír kellhet.
3. A derítés előtt lehetne a hidegstabilitást növelni. Nem tudom, mennyi anyagról van szó. A higított opálos pálinkát ugyanis fél-egy napra be lehetne tenni a fagyasztóba, ott a hideg miatt még több kolloid kicsapódna, ezt meg lehetne próbálni hidegen (!) gyorsan (!) finom szűrőpapíron (!) leszűrni. Ez macerás mert magától lassan szűrődik, közben felmelegszik, szóval csak kis részletekben lehet csinálni. Ha az ember elszánt, akkor vehet szívólombikot, Büchner tölcsért és vízsugárszivattyút és hipp-hopp szűr is.
Ha a hideg páliba teszed a szenet, akkor nem gond, ha szűrés közben felmelegszik. De jobb, ha a szénre nincs szükség, mert ez a kívántos aromákat is csökkentheti.
4. Faforgács. A pálinkába előzőleg kimosott, kiforralt, esetleg pörkölt eper- vagy cseresznyefa forgácsot szórsz. Ettől enyhén konyakos, barna színű lesz a lé, de a forgácsnak derítő hatása is van. A pálinka íze is gazdagabb lesz így.
1. Szerintem próbáld meg. A kozmálás a cefre sűrűségétől is függ. Egy szinte teljesen lére erjedt sárgabarackcefre esetében nem lehet gond, egy szívósabb körténél inkább. Az én rézüstömben is néha vagy egy kis kozma, nem tudom, hogy a rozsdamentes jobb-e vagy rosszabb ilyen szempontból. De egy próbát mindenféleképpen megér, az általad írt vízfürdős megoldás tényleg nagyon lassú lehet. Nagyon érdekelnek tapasztalataid!
2. Nekem az üst tetején van de jobb az üsttől a hűtőhöz vezető páracső hűtöhöz közelebbi végére applikálni (vö: szegedi pipa). Minél közelebb a hűtőhöz!
Ha Pesten mozogsz, hőmérő-beszerzésre ajánlom a Lombik Kft.-t
3.Hát utólag nem nagyon. De ha van hőmérőd és figyelsz (l. a korábbiakat) nem lesz vele gond.
Én is kérdezek: az általad említett Mester vállal esetleg másnak is ilyen jellegű munkát vagy inkább haveri/családi a kapcsolat? Én is gondolkozom egy acél üstön...
Szevusz DJ,
ezúton is kösz a topicot. Amint látod igyekszünk-igyekszünk komótosan összegyűjteni tapasztalatainkat. De jó ez így, a pálinkafőzés nem a hirtelen emberek sportja...
Pörgetjük a topicot, mi ?! :)
Szóval szent meggyőződésem, hogy desztillációval csak a illó alkotók párolognak el, a szolvatált rézionok nem. Az atomi réz pedig eleve nem oldódik vízben, sem alkoholban.
Az a tapasztalatom, hogy lepárlás után egy-két napig várni kell, hogy megtudjuk, mit is kaptunk. Meg most még nem is higítottam vissza a cuccot, tehát az alkohol elég sok még benne.
Aztán nekem úgy tűnik, hogy a kifőzés után még fél-egy évbe telik, hogy elmélyüljenek az ízek.
Majd híradással leszek.
1. én írtam:
A réz persze sokkal jobban vezeti a hőt, mint az üveg, de érdekes módon az ilyen típusú hőcserélőnél ennek nincs különösebb jelentősége ezt árnyalni kell azért. Legújabb véleményem szerint a réz jó hővezető-képessége igen is szót érdemel az üvegé mellett. A rézzel sokkal kevesebb vízzel, kisebb hűtővel érjük el ugyanazt a hűtőhatást. Ez azért mégis jelentős dolog.
2. Claude Léon írta:
a kapcsolat nem annyira erős, hogy a kék szín átérjen Biztos, hogy nem ér át,a rézionok nem fognak elpárologni.
Egyébként mi lenne, ha lenne három grümspannos rézdarabunk és azt beáztatnánk tiszta vízbe, metanolba ill. etanolba? Ha mindhárom elkékül, akkor a metanol indikáció nem működik.
3. Tegnap kiföztem a málna-ribizli-kevés földieper cefrémet. Az eredményt nem nevezem pálinkának, mert a cefrét kis cukorral tuningoltam. Még szerencse, mert alig jött valami a cuccból. Közvetetten tehát megállapítom, hogy a fenti gyümölcsöknek nagyon kicsi a cukortartalma :(
A dolog ízéről egy hét múlva lehet valamit sejteni, addig megnyugszik valamennyire. Majd beszámolok.
