En is olvastam nemelyik konyvet az emlitettek kozul. Abban igaza van kirannak hogy Hancock tul sokat szidja a regeszeket es ez faraszto, de maskulonben pl Az istenek kezjegyei jo konyv.
Az oskori civilizaciokat IMHO azert nehez megtalalni mert vagy az ujabbak ratelepedtek, marmint amiket mi okorinak nevezunk, vagy pedig valami katasztrofa elpusztitotta. Es minden civilizacio emlekeiben ott van pl a vizozon legendaja. Ha pedig egy olyan civilizaciot eri a vizozon, amelyik mezogazdasagbol el, akkor annak foldjeit es a primitiv epuleteket teljesen el tudja pusztitani.
Amit nehezebben ertek az az, hogy ha volt Atlantisz, es annak nagy koepuletei voltak akkor azok hova lettek? Mert azokat nem tudja nyom nelkul elmosni az aradat. Persze lehet hogy pl Atlantisz megiscsak inkabb elsullyedt az oceanban. Azt olvastam hogy az Atlanti oceanban pont a gibraltari szoros elott vanm egy terulet ami teljesen iszapos, es nem lehet tudni mi van alatta.
outdownS>
Szerintem is boven volt ido a kultura kiepitesere par tizezer ev alatt. A tengerparti varosok pedig elmerulhettek akkor, amikor a sarki jeg egy resze felolvadt, es elontotte az addigi partokat. Csak nem tudom, milyen melyen kell keresni ezeket. Valami 100m vizemelkedesrol hallottam.
Van egy erdekes elmelet, ami sokat megmagyaraz abbol, miert lettunk olyanok, amilyenek, es a korai letelepedesre is lehetoseget ad.
"Foldreszallt" osunk hosszu idon keresztul vizparton - tropusi tengerpartokon eldegelt, vandorolt, tengeri herkentyuket gyujtogetve. Eloszor pocsolyakban, sekely vizben, kesobb melyebb vizbe is kimereszkedett, megtanult uszni es alamerulni. Ez az eletmod elosegithette a fuggoleges tartast (egyre melyebb vizbe gazolt), a szorzet elveszteset, az aramvonalas test es a bor alatti ha`jreteg kialakulasat (ilyen nincs a tobbi foemlosnek, de van a fokaknak, ceteknek), az eszkozhasznalatot (a kagylokat ki kellett nyitni). Az igy atalakult, eszkozhasznalo "csupasz majmok" kozul a mereszebbek es kalandvagyobbak azutan elmentek vadaszni*. De most nezzuk a bekesebbeket, vagy ha ugy tetszik szerencsesebbeket, akik eleg elelmet talaltak egy helyen: nyilvan ott maradtak, letelepedtek, igy tobb alkalmuk volt megfigyelni a novenyeket, mintha csak vandorlas kozben gyujtogettek volna, es szep lassan belekezdtek a novenytermesztesbe. Es lon jo termes, lon felesleg, lon papsag, akinek templom is kellett, lon epiteszet (tehat elkezdtek az eletuket tulbonyolitani, es ezt nevezzuk civilizacionak). Nem tudhatjuk mennyire juthattak technikaban, biztos nem voltak olyan eszement fogyasztoi tarsadalom, mint amit most csucsnak kellene tartanunk (mert nem hagytak maguk utan annyi sebet es szennyet a Foldon), de nagyon valoszinu, hogy voltak jo hajoik, repulo szerkezeteik, esetleg tengeralattjaroik is (mert ezekrol irasos emlekek, rajzok, modellek fennmaradtak). Es az aranykor emleke...
Mikor? Reges-reg (tobb tizezer ev is lehetett)
Hol? Tengerpartokon (barhol es tobb helyen is a vilagon)
Miert nem latjuk a nyomaikat? Az o tengerpartjuk nem a mi tengerpartunk! (Mennyivel is emelte meg a tengerek szintjet a legutobbi jegkorszak jegenek hirtelen elolvadasa?**)
*Vadaszathoz is talalkoztam jopofa, kulon elmelettel.
**A vizozon okara Hapgood elmeletet elfogadhatonak tartom.
Latom jo nehany kozos olvasmanyunk van. Akkor javaslom ezek figyelembevetelevel nezzunk bele a mult melyseges mely kutjaba. Ami szerintem melyebb, mint a regeszek gondolnak - vagy bevalljak. Nincs igazuk azoknak, akik tudatlansaggal vadoljak oket, ez egy nagyonis tiszteletremelto szakma, ma mar a szandekos csalas, hamisitas ritka lehet (hiszen a tobbiek raszallnanak, de eppen ezert felnek is az ujitasoktol, ezert hallgatnak nagyokat azokrol a leletekrol, amik nem illenek bele a mar kialakitott osszkepbe, idorendbe.) Arrol mar irtam, hogy kezdetben a vallasos szempontok is megkothettek a fantaziajukat. Amiota azonban mas tudomanyagak is besegitenek a maguk vizsgalati modszereivel, tobb az esely arra, hogy az osszkep lassan, de biztosan megvaltozzon.
Most mindenekelott makacsul visszaterek kedvencemhez, a gabonatermeszteshez. Mert enelkul nincs magaskultura. Mert ilyen boven termo es jol tarolhato elelemforras nelkul nem alakulhatnak ki "naplopo" retegek. Mert szerencses korulmenyek kozott ugyan jol meg lehet elni vadaszatbol es halaszatbol is - lasd "vorosfestekesek nepe" az eszak-atlanti partokon - de mit hagytak ok maguk utan? Kagylohejkupacokat, nehany sirt es szerszamot. Nem lehetett meg egy foallasu varazslojuk sem, mert mindenkinek dolgoznia kellett a megelhetesert. (Honnan is szedtem azt ossze, hogy regen az eszkimoknal megoltek a balesetben elhunyt halasz csaladjat, mert a kozosseg nem tudta oket eltartani?)
Tehat gabona: a buza "eloallitasa" olyan hosszu idot vett igenybe, hogy az visszanyulik a kokorszakba. Amikor oseink allitolag allandoan koboroltak, vadasztak es gyujtogettek. Hogyan termelhettek volna akkor gabonat, plane hogyan nemesitettek volna? Azt ne mondja senki, hogy "menetkozben", mert nem jo. Ha elvetik es tovabballnak azzal, hogy majd visszajonnek learatni, nem hiszem, hogy talaltak volna annyit, amiert erdemes volt visszamenni. Ha megis talaltak, mennyit cipelhettek magukkal?Tehat le kellett telepedniuk!
Hát az Orion-relytélyt és az istenek kézjegyeit én is olvastam, De jó volt még a Szfinx üzenete, Tuthanhamon (bocs de az írását nem tudom hirtelen) próféciái is. Most Cristopher Knight, Robert Lomas-tól a Hiram-kulcs-ot olvasom, mondjuk ez inkább már a szabadkőművesekről szól és ellégé a vallásokra orientálódik - az egyiptomi részhez még nem jutottam. (Igazából nem nagyon tudtam dönteni a múlt üzenete és ez a könyv között, hogy melyiket vegyen így találomra ment, de nem sokára már a múlt üzenetét fogom olvasni és akkor megvitatjuk, csak ne lennének ilyen rohadt drágák)
Fene tudja, de szerintem 15-20 centi ekkora építményeknél tényleg nem olyan hatalmas, ha még ez se lenne akkor már magam is csodára gyanakodnék, nem kétkezi ember munkájára.
Jó, hogy ilyen szinten beszélsz angolul én sajan sehogy, szóval kénytelen vagyok a magyar piacon szétnézni, bár mintha mostanában fellendült volna hál'istennek az érdeklődés a témában
Igazábol a hogyanról Imhotep tudna nyilatkozni a főpapom, én csak az utasításokat adtam:-)))))
Fogalmam sincs, de hihetetlennek tartom, hogy ennyire pontos legyen egy ekkora építmény. Még ma is hatalmas munka lenne ennyire precízen megépíteni egy ekkora "épületet". Félelmetes és lenyűgöző. Ugyanakkor szerintem még van benne bőven feltáratlan kamra és járat, hiszen akkora.
(Azért ez egy igazán értelmes hozzászólás volt bocsi):-(((
Tegnap volt a Discoveryn egy musor Egyiptomrol "Kaosz es kiralyok" cimmel. Egyszer mar lattam a veget, de most az elejet is. A lenyege: leleteket talaltak kint a nyugati sivatagban, melyekbol arra kovetkeztettek, hogy ott elhettek az egyiptomiak elodei abban az idoben, mikor a videk meg nem sivatag, hanem szavanna volt. Az eghajlat megvaltozasa utan huzodtak a Nilus melle, Felso-Egyiptomban hoztak letre eloszor kozpontositott allamot es innen hoditottak meg a deltavideket. Az egyesites utan alapitottak Memphiszt, de nem a mostani helyen, hanem nyugatabbra, mert akkor a Nilus is a volgy nyugati oldalan folyt, ahogy a folyo "koltozott" ugy mentek utana, a regi telepulesre utalo maradvanyok 1 meteres hordalekreteg alatt talalhatok. Mindez szepen megmagyarazza, miert tunik olyan "elozmeny-nelkulinek" az egyiptomi kultura. Es ne vegyetek dicsekvesnek, de en ezt regeszeti leletek nelkul, pusztan jozan esz alapjan is igy gondoltam.
Amin nagyon erdemes eltunodni, az az ido. (De az most nekem kifogyott, mert a helyi rendszerur el akar zavarni a geptol.)
Kiran
Teljesen egyetértek, így lenne jó csinálni, de most még a figyelési igéretemet sem fogom tudni betartani :( A főnököm letiltotta a teljes net-elérésemet, úgyhogy a továbbiakban nem nagyon fogok előfordulni a törzsasztalon. :((
A leveleimet azért megkapom, ha valakinek írni van kedve. És igyekszem egyéb lehetőségekhez jutni, megpróbálok néha benézni.
Szia. Én most jelentkezek először, mert eddig csak olvastam. Örülök, hogy mostmár nem csak arról esik szó, hogy mit hogyan nem lehetett megcsinálni, hanem arról is, hogy hogyan lehetett. Ahogy látom Te el vagy látva mindennemű szakanyaggal a témában írigyellek is érte rendesen. Én kb.: 2 éve vagyok csak egyiptom és főleg piramis "buzi" de csak fél éve teszek valamit is azért, hogy fejlődjek. Azóta rohamosan, de hát rá kell jönööm minnél többet olvasok érdeklődök, figyelek annál kevesebbet tudok. Ha kérhetném, hogy ajánlj nekem néhány alapművet, mert az én környezetem is eléggé bolondnak néz eme túlzottnak minősülő érdeklődés miatt.
Előre is köszönöm
hufu
Lehet, hogy az előbb nem fogalmaztam tisztán? Kissé Internet-kábult vagyok :)
Nem azt akartam mondani, hogy rövid úton el kellett hallgatnom, az meg nagyon pozitív volt (emlékszem ám), hogy te válaszoltál.
Tőlem függetlenül, a "vita" volt rossz ízű, egymásra nem figyelős, ...
Ezennel ünnepélyesen felkérlek, úgy, mint a topic állandó olvasója (dobpergés), hogy fojtasd. :)))
Cserébe megigérem, hogy figyelek. :)
Kiran
Nem tudom emlékszel-e rám, de néhány hete (hónapja?) írtam már ebbe a topikba. Akkor rövid úton elhallgattam, mert reménytelennek éreztem a helyzetet. (De olvasó maradtam.) És most is pont emiatt írok.
Tehát eredetileg jobban elhittem az ezoterikus magyarázatokat, közelebb álltak hozzám, és mégis, itt a topikban pont az ezt képviselők nem nyújtottak semmit, vagy nagyon keveset. Értelmes vita nem tudott összejönni abból a stílusból, hogy a másik válaszát figyelemre sem méltatva fújták a magukét.
Ezek után nagyon örültem a leírásaidnak (egyébként legyen nagyon szomorú, aki nem érti a humort benne, mert csak annyira kell oda, mint fűszer az ételbe :) ), sajnálnám, ha most befejeznéd. Nem is , ez abbahagyás lenne. :( Főleg most, hogy még izgalmasabb dolgokat igértél :). Bíztatásként: részemről nem találtam logikai bukfencet eddig a tervekben. De ezek után azt hiszem rendesen át kell néznem őket, hisz a fáraó nagyon haragudna, ha a pénze menet közben elúszna vagy a munkásai nem bírnák.
Visszakomolyodva: sajnos nem merültem bele a témába eléggé, így csak amolyan koca-kritikákat tudok nyújtani, ezzel meg eddig nem akartam tolakodni. De érdekel a téma! (Vajon min sértődtek meg a többiek? Én nem találtam semmi sértőt mostanában.) Ezen kívül pedig számos, nagyon érdekes téma van, amit meg lehetne vitatni és ideillik, ebbe a topikba, de ha már az elsőbe is belebukunk, akkor itt bajok vannak!
Nem tudom, hogy kiran berágott-e, vagy csak valamiből élnie is kell (és a piramisépítés manapság nem jól fizet)
Kiran a munkafolyamat egyes elemeiről bebizonyította, hogy az egyiptomi első dinasztiák idejének (ie 2500) tudásanyagával megszervezhetők és végrehajthatók. Ugyanezen a módon mások is végeztek becsléseket, tudomásunk van ténylegesen végrehajtott kísérletekről is.
Ebből annyi jön ki, és ez nem kevés, hogy a "hivatalos" időpontban megépíthették a piramisokat az akkor ott élt emberek. Nincs szükség titkos tudás vagy idegen erő igénybevételére, és gazdaságilag sem képtelenül nagy a vállalkozás.
Az építmény céljára vonatkkozó találgatást több okból mellőztük. A racionális és irracionális célok tömkelegében valamivel könnyebb rendet csinálni, ha legalább azt tudjuk, hogy kinek a célját kell kitalálni.
Bocsanat, elsore rosszul fejeztem ki magam. A fizikai dolgokat valoban csak fizikai modszerekkel lehet ertekelni. Ez az amit kiran jol csinal. Es ez az amihez ugy latszik az ellenzek nem tud semmit hozzatenni. Azt akartam mondani, amit JIMMY is, hogy vannak akiknek kell adni a masik oldalbol is, kulonben ez van, ami lett.
De tegnap ota megint atneztem kiran cikkeit, es latom, hogy o vilagosan megmondta, hogy nem akar mindenre magyarazatot adni. Tehat az kiesik hogy le akarta volna hengerelni a topikot.
Engem erdekelne hogy pl kiran mit mond arra, hogy vegulis mikor epitettek a Kufu piramist. Mert valami olyasmit irt regebben, hogy tole akar az atlantisziak is csinalhattak volna. De ugylatszik, beragott erre a topikra, ugyhogy mindegy.
Igen, nincsenek érveik. Van aki megpróbál logikusan gondolkodni, és van aki szeret fantáziálni ufókról, rejtélyes elődökről, paranormális tevékenységről stb. Ez is egy szórakozás. De az ilyeneket földhözragadt logikával nem lehet meggyőzni.
Üdv, webvandor!
A piramisépitéssel kapcsolatos kérdések sokfélék, mindegyikre érdemes választ keresni. A "hogyan"-ra adott válasz szerintem nyugodtan lehet fizikai.
Mar egy ideje figyelem ezt a topicot. En nem olvastam el az egeszet, de azt latom, hogy az utobbi idoben felelenkult, es kirannak koszonhetoen kapott a topik egy kezzelfoghato jelleget. Ezt nem lehet az addigiakra elmondani. Kiveve Csekk honlapjat, amit elolvastam, es nagyon alaposnak talaltam. Azt leszamitva viszont osszevissza beszolasokbol all csak az egesz.
Nem teljesen ertek egyet kirannal, mert teljesen fizikai alapon kezeli a piramisok ugyet, de azt meg kell hagyni, hogy olyan munkat vegzett itt, amit nem lehet tapasztalni a neten.
Ehhez kepest IMHO elegge megalazo lehet neki, hogy azok a vitapartnerek, aki eddig allandoan keresztbe tettekneki, es minden olyan ellenvetessel eltek, ami minden, csak nem erv, most teljesen elhallgattak. Az az erzese az embernek, hogy kiran ellenzeke - marmint ahogy kiran nevezi oket- osszebeszeltek, hogy teljes hallgatassal mellozik kiran cikksorozatat, es igy fejezik ki hogy hulyesegnek tartjak az egeszet.
Ez IMHO pofatlansag. Legalabb annyit megerdemelt volna, hogy kiran hulye vagy. De meg ennyire se erdemesitik ot. Ugylatszik nincs tobb ervuk nekik.
Köszönöm, ez nagyon elképzelhetőnek tűnik. Azt is el tudom még képzelni hozzá, hogy a segédmunkásokat (és abból kellett a legtöbb) folyamatosan cserélték, vagyis mindig más-más körzet parasztjai részesültek abban a megtiszteltetésben, hogy az építkezésen dolgozhattak. A Nílus áradása idején pedig többletmunkaerőt vezényelhettek a kőfejtőkhöz, hiszen akkor a mezőgazdasági munkák úgyis szüneteltek. Aki belerokkant/belehalt, otthon temették el, a saját falujában. Így a piramis körzetében csak a szakmunkások szállásai (és sírhelyei) találhatók.
Ami a szabadnapokat illeti, biztos, hogy nem voltak "vasárnapjaik", de ahol annyi isten volt, ott egyházi ünnepeknek is kellett lenni. Ám lehet, hogy ezek csak "körzeti" ünnepek voltak.
A csúcsterhelésre méretezni a kőfejtőt valószínűleg nem éri meg. Ráadásul, mivel ez a megkívánt átlagos kibocsátási ütem 2-szerese, azt is meg kell nézni, hogy egy úton elmegy-e. (Szerintem nem)
Mi van akkor, ha a kőfejtő (vagy a szállítás) korlátozza az építést? Ez a programba elég egyszerűen beépíthető lenne.
Rabszolgákat lehet heti hét napban hajtani, de azok folyamatosan lazítanak, azért kell a hajcsár.
Ezek viszont szabad iparosok voltak, és ha semmilyen lazítás nincs, akkor szellemileg fáradnak el, vagy otthagyják az egészet, vagy (ha nem engedik elmenni, akkor) mégis rabok.
A magkövek csak annyiban vannak kitéve az áradásnak, hogy a gránit elemekkel szinkronban lehet őket beépíteni. Egyébként ezt csak példának szántam, lehetnek még ilyen zavaró tényezők, bár most nem jut eszembe több.
A kímélet csak azért szempont, mert nincs tömegsír. Ha most kíméletesen számolva kapunk egy eredményt, és Hawass (vagy vörös Győző, vagy Bauval, kinek ki kedvesebb) közben mégis talál egy tömegsírt, akkor a létszámot vagy az építési időt megszorozzuk 0,707-tel és már meg is van az új eredményünk. Fordított feltételezéssel a növelés technikailag éppilyen egyszerű, csak rosszabbul veszi ki magát. Képzeld, hányan és milyen zajjal örülnének, ha itt kijönne mondjuk 39 000 ember és azt utána 42 000-re korrigálni kellene. És egy se lenne, aki azt mondja, hogy 42 000 még mindig jóval kisebb az "elképzelhetetlenül" soknál.
Szakértőként én nem az őrt kérdezném. És abban sem vagyok biztos, hogy ma is foglalkoznak kőfejtéssel. (Semmi sem a régi már...)
"Egyébként számíthatsz rá, hogy a Fáraó díszsirhellyel jutalmazza erőfeszítéseidet."
De csak ha erőfeszítése díszsírhellyel jutalmazza a fáraót. ...azaz elkészül vele időben.
Egyébként a csúszás is megoldható, a bányászok már a középkorban is használták a farbőr nevű "ruhadarabot". Ezen nem a sajátjukat értették, hanem egy derekukra kötött és a nevezett részt védő marhabőr kötényszerűséget. És csúszkáltak is rajta! Szabásmintája nem olyan bonyolult, hogy az egyiptomiakból ne nézhetnénk ki. Viszont napi egy lecsúszás kedvéért a fene sem cipeli magával egész nap. (A Kiran által kiszámolt 4 lépcső/óra mellett a kő a 40. szintre már nem ér fel egy nap alatt, tehát a bőr leginkább a fájronthoz lenne használatos.)
1. Ahogy az előzőben írtam, max 300 nap. (Nem csak a pihenőnapra gondolok, hanem "fagyszabadságra" is, ha pl az áradás akadályozza a gránittömbök szállítását, akkor az azokat körülvevő blokkokat sem hordhatják, mert utána hogyan kerül helyére a gránit? Mindenre van megoldás, de adott esetben a legegyszerűbb lehet az is, hogy egy hónapra hazamennek, vagy más munkára) A napi munkaidő simán lehet 12 óra, de ebből a teljesítmény számításánál 2 órát munkaközi pihenő, stb miatt reális levonni. És amint látszik, nem szorulunk rá, hogy agyonhajtsuk az embereket, ennek a vádnak érdemes elejét venni.
2. Amennyiben a vízszintes szállítás és a függőleges mozgatás elkülönül, a brigádlétszámok is függetlenek. Szerintem az emelőmódszernél az eddig számolt kb 10-nél több hozzá sem fér a kőhöz, ezzel nincs baj.
3. Nem kell túlzottan spórolni az erővel, mert az erőkifejtés szakaszos, továbbá az alátámasztások mozgatása más jellegű munka, ha cserélnek, annyival is könnyebb. (Bár még akkor sem annyira, mint elmélkedni róla ; - ))
Az oldalankénti egy emelőt inkább pallószerűnek képzelném el. Ha elég széles, (pl 25 cm) nem valószínű, hogy annyira ügyetlenül emelnek, hogy lebillen. Ha mégis, akkor egyszerűen valamelyik oldalon nem emelkedik fel az alátámasztásról, de leborulni nem fog, ahhoz sokkal nagyobbat kéne rajta emelni. Amúgy nekem sem szimpatikus az egy emelős megoldás, csak kutya szűk a hely.
5. A tenyéren csúszás leginkább cirkuszi mutatványként képzelhető el. Ahogy OutdownS sem, én sem arra gondoltam.
A programot éppen csak kipróbáltam, eddig tetszik. (Úgy értem, keményebben nem próbáltam még meg lebuktatni, ha azt is kiállja, az lesz az igazi)
Úgy látom, a beépítés lehetséges ütemét próbálod kalkulálni. Módszertanilag ezzel annyi a probléma, hogy a szállítást és a beépítést össze kell hangolni, a piramis méretéhez viszonyítva jelentős blokk-készlet felhalmozása nem célszerű. Előfordulhat, hogy az építés egyik szakaszában a szállítás fékezi az építést, máskor meg az építés blokkfelvevő képessége a korlát. (A szállítás korlátja, hogy két utat nem építenek, ha nem muszáj, viszont egy úton normális tempóban kell tudni közlekedni, nem adódhat pl 30 mp-es követési idő a szállítóknak)
Az évi 360 nap helyett jóval kevesebb kellene (max 300), pihenőnap nélkül legfeljebb rabszolgákkal dolgozhattak volna. A napi 12 óra látástól vakulásig OK, de szünetekkel, veszteségidőkkel csökkentve inkább csak 10 órával kalkulálnék. Ameddig a létszám növelésével ez kompenzálható, addig nincs probléma, viszont ha kiderül, hogy nem férnek el a piramison, az a módszer "válsága".
Még az előző fordulóhoz:
1. A változó hosszúságú emelők problémásak, kerülném ha lehet. (Nehéz együtt emelni, hosszabb kar esetén nem éri el a végét, rövidebb kar esetén kedvezőtlen az áttétel, vagy elbonyolódik az alátámasztás...)
Az emelő súlyát nem vettük figyelembe, pedig ha a felemeléséhez jelentős erő kell, az a lenyomáskor segít a követ emelni. Ha viszont jó méretes emelőrudakat használok, lehet esetleg oldalanként egy-egy belőlük, melyeket két-két ember működtet. Ezek ha nem utálják egymást, el is férnek egy lépcsőn. Vigyázniuk kell a pontosan középen történő emelésre, de ha az emelő palló alakú, tehát széles, akkor már nem kritikus a dolog. A többlépcsős megoldásnál kötésprobléma van.
2. A famennyiséget nem a beszerzés vagy fogyás szempontjából sokalltam, hanem mint pakolnivalót. Ez nem abszolút korlát, hiszen a 10 fős brigádlétszámot sem kell emelni miatta (4 emel + 4 pakol + 1 kiabál = 9 fő)
3. OK
4. Ha a munkások is csúsznak, a szálkakiszedés idejét és munkaerőigényét is kalkulálni kell.
5. Éppen az a pár másodperc a probléma, bár lehet, hogy csak én vagyok túl óvatos.
6. Az evezés szerintem is csak kényszermegoldás lehetne.
Lássuk sorban!
- A minipiramisos építési sorrendet egyértelműen elvetném. A történeti példa egy lapos sírépítmény fokozatos bővítgetése, tervszerűsége sem közelíti mega piramisét, de még a kövek elrendezése is lényegesen eltér a két helyen.
- A korábbi 2 perc/blokk sebességből és a 4 lépcső/óra emelési tempóból 8 párhuzamos útvonal adódik, ez elég nagy magasságig elférne a piramis oldalán. Az utolsó pár méter ilyen szempontból meg már nem perdöntő.
- Az emelést végzőknek a blokkal azonos szinten kell állniuk, ott kb egy méteres helyen kellene három embernek egymás mellett dolgozni. Egy-egy ember biztonságosan elfér, viszont annyi kevés az emeléshez. Két-két emberrel próbálnám, ha mindenképpen emelővel kell.
- A kő, illetve emelők alá rakandó fák mennyisége nem elhanyagolható (durva becsléssel 2 mázsa), ráadásul a harmadik oldalról kell őket mozgatni, egy szinttel lejjebbről. Két méter magasságban már az egyiptomi nem pakolt stáflikat. Itt jön jól, hogy a blokkok nem kockák, ezért alacsonyabbak valamivel, de még így is határeset.
- A kő egy szinttel való feljebbemelése után, a brigád célszerűen vele megy, és mikor felértek, fogják a cókmókot és lemásznak vele legalulra.
Ellenkező esetben az emelés után félre kéne rámolni mindent és várni a következő kőre, ez minimum egy ütem kihagyás. Aztán visszacuccolni, és csak akkor lehet nekifogni a következőnek. Így túl sok az üresjárat, és túl merev a rendszer.
- A görgőkkel is van gond. Azoknak a középső A jelű alátámasztásokon kell gördülniük. Aztán az új szinten az első alátámasztások behelyezése után ki kellene venni a görgőket. Nem megoldhatatlan, csak éppen rontja a tempót.
Mindezek miatt a 4 m/h emelési sebességet aligha tarthatjuk. Rampával 500 m/h gond nélkül elérhető, bár kétségtelenül nagyobb brigáddal.
A piramison magán képzett rampa ellen azt vetettük fel, hogy a bizonyítékul szolgáló félbevágott köveknek nyoma sincs. Ám a lépcsőket kisebb kövekkel, agyaggal is kitölthették volna, hogy ferde utat kapjanak. Az gyakorlatilag nyom nélkül eltávolítható. Az igazi baj vele, hogy a kövek többé-kevésbé kötésben vannak, amennyire a fényképekből látszik. A rampa eltüntetésekor viszont emiatt magasabban fekvő kő alá kéne a következőt betuszkolni.
Óhatatlanul elébevágunk a következő részeknek, de se a "belső" (=nem külső) rampa, sem a lépcsőnkénti emelés nem igazán alkalmas a burkolat felrakására, legalábbis úgy látom. Viszont ha van arra alkalmas módszer, az alkalmas lehet a mag összerakására is. Ezt feltehetően vizsgálni kell.
Kezdesz egészen sejtelmes lenni, pedig ez nem a mi stílusunk.
Ráadásul kedd előtt nem leszek itt, addig rághatom a kefét, hogy mit keversz rámpa helyett.
Lehet tudni, hogy a piramis belsejében levő sziklamag kb. mekkora? Gondolom, kutatás közben beleütköztek, de csak egy irányból, vagy többfelől is? Különösen a magassága lenne érdekes.
Jelenlegi tudásunk szerint az emberekre vigyázni kell, mert eddig nem találtak tömegsírt. Csak azért jegyzem meg, mert volt egy nem egészen egyértelmű kijelentésed e tárgyban.
1. homok
Mégcsak nem is kötelező azonnal az egészet elvinni messze. Ha agyagtéglákat használtak például a rampához, akkor egy részére még szükség is volt.
2. vízszintezés
Nem feltétlen csak a kerületet vízszintezték. Tetszőleges sűrűségű hálózatot építhettek, és akkor rálátási problémájuk nem lehetett. Akár az egész alapterületet is eláraszthatták volna, hogy aztán ami kiállt a vízből, azt lefaragják.
A vízszintes sík alap kényes pont, mert ha a kövek nem fekszenek szépen egymáson, akkor a fentebbiek nyomása eltörheti a az alsóbbakat. (Tudtak róla, a tört piramisnál ezt már kitapasztalták)
Miért nagyobbak az alsó sor kövei? Valószínűleg mert sokat akar a szarka... Rájöttek, hogy vízszintesen elmegy, de felvontatni kellemetlen lesz. Khefren piramisánál meg már előre tudták ezt.
