Üdv Szesztestvérek!
Elolvastam '99.től. Van néhány eltérő véleményem, de most csak annyit. Nem jó az étolaj, kocsonyásodik nem lehet takarítani, romlik a hőátadás. Parafin olaj(patika) vagy gyertya kanóc nélkül. Nagyon TŰZVESZÉLYES, de ez egy veszélyes munka.
Üdvözlet Szesztestvérek!
Végig olvastam '99-től és találtam néhány tévedést, most csak erre.
Az étolaj nem jó, kocsonyásodik és nem tudod takarítani azon kívü romlik a hőátadás. Parafin olaj(patika) vagy gyertya kanóc nélkül a tippem. Tűzveszélyes, de ez egy veszélyes munka.
először is köszönöm az építő segítséget...az étolaj nem jutott eszembe...olcsóbb mint a glicerin.azt már hallottam hogy a páracső hossza befolyásolja a minőséget.azt is láttam hogy hivatalos helyeken nem mindenhol vizszintesen megy a páracső...ezek szerint ezért.a sima vízfürdős üst alapból jócskán hagy alkoholt a cefrében amit simán ki kellene hajtani...aztán a finomításnál már lehet szépen szabályozgatni hogy mit hagy meg az ember...igy logikusnak vélem hogy a cefre leégetést elkerülve az első főzéssel ki kell venni mindent.igy mondjuk az alszesz alacsonyabb alkoholfokú lesz...ha a finomításnál már nem emelek forráspontot akkor a finomításnál marad benne több...hát jó kérdés hogy nyerek-e az egésszel valamit...amúgy az az érdekes hogy ez az üst száztíz liter cefréből 18-22 liter kb.32-35 százalékos alszeszt produkál...függetlenül hogy vegyes,alma,szilva vagy micsoda egyéb...a finomítást követően olyan 9-11 liter kb.68-72 százalékos párlat keletkezik...a közvetlen tüzelésü üsthöz képest csodálatosan sima és adott gyümölcsre jellemző illatú aromájú..az erjesztés nem irányított...nem tudom hogy ez jó eredménynek számít-e...
Hidd el, minőség szempontjából még az sem mindeggy, hogy a páracső mekkora szögben emelkedik. Minnél jobban, annál tisztább a szesz, de kevesebb gyümölcsössége lessz. Ezen apró technológiai fogásokat nem szeretik, ha kibeszélik. Az a cég, ahol dolgoztam, tele volt nem kereszténnyel, ezért 2 élelmiszer ipari diplomával főztem, a gyár igazgató pedig szakmunkás volt. Ezért rúgtak ki, nem eggyeztünk a baromarcúval. Még titokvédelmet is aláirattak velem.
Étolaj mehet a kettősfal közé. Én egy évi 250000 t gyümölcsöt feldolgozó szeszfőzdének voltam a vezetője, ott gőzzel 105 fok volt a cefre hőmérséklete. Maradék alkohol 0 % volt a slempében.
Ha két folyadékot elegyitesz, akkor a forrpont valahol a 2 között lessz, de már elfelejtettem, hogy kell számolni. Jobb helyeken nem igy csinálják, hanem egyszerűen viz van a kettős fal között. Az üreg meg van fúrva, ahova egy 1,5 collos cső csatlakuzik, ami függőleges. Ha ez a cső 10m magas, akkor a hidrosztatikus nyomása 1 bar. A viz forrpontja ezen a nyomáson 100 fok feletti. Hőtani táblázatból kiolvasható. Ha 105 fok a jó, akkor ki lehet számolni a szükséges vizoszlop magasságát. Ezzel megoldod a tulnyomás problémáját is, mivel ha felforr akkor egyszerűen kilövi a vizet, nem robban. Annyit azért súgok, hogy pl barack páleszt úgy főzhetsz jót, ha a páracső üst feletti első kanyarjánál 74-75 Cfokos a pára a finomitásnál. Nagyüzembe nem finomitottunk, közvetlenül cefréből főztük a 90-95 fokos szeszt, amit utána vissza higitottunk. Ehhez tányéros üstök kellenek, ami nem bonyolult, de nehéz megcsinálni.
a lepárlást szerintem 90 fokig lehet folytatni az első alkalommal...a tisztázásnál lehet egy picit abbahagyni.igy ahhoz hogy 90fokos gőzt tudjak a páracső hütő felöli oldalához juttatni úgy vagy a páracsövet kell leszigetelni...rövidíteni,vagy megemelni az üst hőmérsékletét annyival hogy még elérjem hogy ilyen hőmérsékletü gőz jusson a hütőig...a probléma az hogy a vizes üstnél egy csomó alkohol benne marad a cefrében...szerintem feleslegesen...vagy nem?végülis ezt nehéz eldönteni...
nos...az etándiolt mint anyagot ismerem a veszélyeivel együtt,viszont félreértettél valamit...mint adalék,nem a cefrébe menne hanem a vizköpeny vizébe ami a kettősfalú üst két fala között van...nem, a hütőbe természetesen nem raknék ilyet...oda alapból jó a víz.viszont másik adaléklehetőség a glicerin,aminek szintén sokkal magasabb a forráspontja és könnyen hozzáférhető...itt az lenne a kérdésem hogyha alacsonyabb forráspontú anyagba magasabb forráspontút keverek akkor tudok-e nekem megfelelő forráspontú elegyet csinálni.
Megvagy te ?rülve. Az etilénglikol is alkohol, csak kétérték?, 2 db -OH csoport van benne. Az ize ezért kellemes, hasonlóan a glicerinhez. Ha kilukad a h?t?d, akkor észre sem veszed a fagyállót a páleszben, csak akkor, mikor Te és rokonaid a kórházban az intenziven aksiról üzemeltek. Az iparban a viznél nagyobb fajh?je miatt alkalmazzák, de csak 2 körös h?t?rendszerben primér h?t? közegként, amikor is 2Xeresen le van biztositva, és nem etilénglikolt, hanem propilénglikolt, ami kevésbé mérgez?, megasztén kékre van festve mint állat, hogyha véletlenül szivárog, akkor észre lehessen venni a piába.
Mellesleg a cefre h?mérséklete , meg a pára sem emelkedik 70-75 Cfok fölé, csak túlnyomáson, de akkor: 1. robban a készüléked, 2. A kozmaolajok átmennek és a pálesz csip?s lessz, meg mosogatórongy iz?. Következtetés: nem ingyen lenne a dolog, hanem ha a fináncokat megusztad, akkor is minimum gondatlan veszélyeztetésért kapnál pár évet a sitten, ahol arcszeszt ihatnál.
viszont ha a hütő bírná akkor a gőz lehütése automatizált lenne...mert a hütő hőszabályozója végezné a hütő müködtetését ahogy az normál használatnál megy...ezzel szemben a vízhütésre mindig oda kell figyelni....bár biztos azt is lehet automatizálni....
a hütőben a csőkígyó lenne,az anyag akkor érintkezne a külvilággal amikor kicsöpög a hütőn kivulre vezetett csővégen...a fagyálló forráspontja kb kétszerese a vízének...azzal korlátlanul elegyedik...ha keverem a kettőt akkor a józan paraszti ész azt mondatja hogy a forráspontnak emelkedni kéne...bár a fene tudja...nem értek a kémiához...
a hütővíz nagy mennyiségü a párlathoz képest,igy nem sok esély van hogy arra elég egy átlag hütőgép teljesítménye...ezért gondolnám hogy inkább a keletkező alkoholos gőzt kellene bevezetni a hütőtérbe...lehüteni kb.30-40 fokkal...ami lehet hogy kivitelezhető lenne..pl egy harminc literes üst máfél óra alatt lehoz 4l párlatot...míg a folyamatos hütéshez ennél sokkal több víz kellene...
a fagyálló csak a düplafalú üst vizköpenyében/ami a két üst között van/ szolgálná a hőátadó közeg forráspontjának megemelését,ami sosem érintkezik a cefrével...vagy az abból lepárolt termékkel
Hát én nem csinálnám az biztos. Egyébként: Kelvinben kéne számolni nem? Meghát akkor is egy adalékot adsz hozzá, és a lényeg az volna hogy minél tisztább legyen az eredmény. Valamennyi ebből is átmenne a párlatba nem?
ha a víz forráspontját légköri nyomáson emelni akarom etilénglikollal/forr.p198c/akkor ha 10% fagyállót keverek bele akkor:((9*100)+(1*198))/10=109.8 érték helyes?ez ennyire egyszerü,vagy van valami egyéb tényező ami módosítja?szal elég rég tanultam már kémiát ugyhogy....amiért kérdezem:ha valamellyest emelnénk az első főzésnél a forrpontot akkor sokkal gyorsabban lemehetne az adag...megőrizve a vizköpenyes főzés biztonságát a leégéssel szemben,és időt energiát takarítanánk meg szinte ingyen,valamint lényegesen kevesebb alkohol maradna a cefrében...a tisztázásnál a sima víz már tökéletes lenne...
páracsövet átvezetném a hütőn,majd a párlatot egy kivezetett csövön gyüjteném össze...ha a hütő bírja akkor egyszerübb mint a víz...nem vagyok jó fizikából...az elvonandó hőmennyiséget kell gondolom kiszámolni,és az ehhez kellő hütőteljesítményt....
Csak a fizikát tekintve, azért kell a víz mert nagy a fajhője, több hőt tud elvonni, még ha celsiusban melegebb is. + Szvsz nem is bonyolult. A hűtőben levő hideg levegőt akarod használni? Vagy hogy?
vitaindító ötlet:1.háztartási hütőt használtan,müködőképesen lazán pár ezer forintért lehet kapni.vajon megoldható-e valahogyan a gőz lecsapása ennek segítségével...azért tünik járható útnak mert maga a gőz tömege nem tünik soknak,a betáplált hő pedig fokozatosan terheli a fütőt... szerintem kb olyan mintha egy nagy fazék forró levest betennék....nem túl szabályos de ki szokta bírni simán a hütőgép...igy a vízhütés maceráját el lehetne kerülni...
Tisztelt PF-esek!
Már évek óta azon töröm a fejem, hogy házilag kellene lefőzetnem a cefrémet. Nem azért a literenkénti pár száz forintért, hiszen eddig mindíg eladtam annyi páleszt, hogy a főzés ára bejöjjön, hanem szerintem nem azt adják vissza amit az én gondosan elkészített cefrémből lefőznek. Talán azt a finomságot ők isszák otthon én meg valamilyen cukorcefréből főzött levet szopogatok. Idén 80 liter szilva cefrém lett, keverve egy kis bodzával, fűszerezve némi fekete eperrel. A szilva magozott, csak érett szemek, babusgatva, mindegyik szemnek neve van, szóval nem szeretnék megint valami karcosat kapni belőle. Mivel itthon dolgozom úgy gondoltam, hogy beszerzek, vagy csináltatok egy főzőt, ami majd napközben míg én a műhelyben kopácsolok, a mellette lévő garázsban néhányszori rápillantgatással termeli a nedűt. Ezzel kapcsolatban merült fel néhány kérdés. Egyrészről: A főző működhet félig nyitott helyiségben hideg-rideg körülmények közt? Hol találok emberi nyelven írott szakirodalmat? Valahol hallottam egy egyszerű szerkezetről, szerintetek működik? Egy nagy méretű fazék aljába teszünk egy tisztára mosott nagyobb követ. Erre állítunk egy lábost ami belefér a fazékba. A lábos alá öntjük a cefrét. A nagy fazék száját konyharuhával körbeszigeteljük és egy fém lavórt ültetünk a fazékra. A lavórba hideg vizet teszünk, a fazekat alulról melegítjük. A pára lecsapódig a hűtött lavóron és mivel annak gömbölyded az alja, középen lecsöpög a kövön álló kisebb lábosba. Lesz ebből valami?
egyelőre ennyi, mindent köszönök előre is.
Én is környékbeli vagyok, persze nem írnám le a címem a kedves fináncoknak miatt. Gratulálok a házhoz meg a talált főzőhöz is - azonban a horganyzott lemez nem a legjobb pálinkát főzni - az előző lakó is biztos desztillált vizet gyártott csak vele :)). Az a baj vele, hogy oldódnak a nehézfémek és mérgező anyagok keverednek az amúgy sem egészséges pálinkába.
Ha tényleg akarsz pálinkát gyártani, akkor nem érdemes a hűtőn spórolni, mert néhány ezer forintért kapni teljesen üvegből, méretre, kívánalmakhoz igazítva ( lásd régebben ).
Érdekes téma:))))
Van itt valaki biatorbágy környékéről???
Nemrég vettem egy házat ott, és a padláson találtam egy komplett hűtőrendszert, sajnos az üstöt nem találtam meg, de ha jól a fedőből, az a régi fajta vékony horganyzott acéledény lehetett...
A dolog pikantériája, hgoy az előző tulaj egy nyugdíjas rendőr.....
