Kedves kiran!
Csak segíteni akartam, ezért adtam a jó megoldást.
"""Képzeld el úgy a hasított gránitlapot, mint egy reszelőt! """"
Ez ugyanis a legegyszerűbb megoldás.
Vagyis cca 1 m. hosszú, 10, 20 cm. széles, és mindössze néhány centiméter vastag gránitlap, önmagában egy tőkéletes szerszám a csiszoláshoz, és ráadásul nem is túl nehéz, valamit pofon egyszerű!!!!
A csiszolás minőségének fokozatai is így döbbenetesen leegyszerűsödnek.
Ha durva felület kell, akkor csak maga a gránitlap kell, ha finom mészkőfelületre van szükség, akkor mehet közé némi síma egyszerű homok. Ha polírozni is akarod, akor csak víz.
A gizai homok is jó, mert annak is legalább a 10%-a valamilyen kvarc módosulat.
Amit felhoztál, az ne használd, tedd be helyette ezt.
egyébként most jutott eszembe, hogy mivel az egyes kövek nagysága nem ugyanakkora és az egyes szintek sem egyenletesek, ezért ezeket a külső köveket mindenképpen helyben kelett hogy megcsiszolják. Mivel ezek nagyjából egységes felületet adtak, nem?
lehet hogy csak találgatok...
ezt a követ a szakirodalom úgy hívja, hogy "püspöksapka", csak azért, hogy pontosan tudjuk miről van szó:
ugye van a piramismag oldala ami lépcsős, erre kell egy olyan kő, aminek az egyik oldala lépcső, a másik oldal pedig 45 vagy megfelelő szögben dőlt. ígí lesz a piramis palástja egyenes és nem lépcsős
megfogalmazásom egy kicsit pongyolának tűnhet, de senkit nem akarok itt untatni a szakkifejezésekkel, inkább e lényegre szeretnék koncentrálni a rizsa helyett. :))
"""a homok az elvileg jó lenne csiszolóanyagnak, csak ezzel a dörgölős módszerrel általában a gránit végső un. finiselését végzik, sziliciumkarbiddal, ami nem teljesen ua., mint az egyiptomi homok."""
Pont erről írtam, miszerint a példa megoldás inkább a szerszám (Kiran példájánál a gránit) csiszolásához megfelelő, ugyanis puhább anyag fogja, (rögziti) a csiszoló szemcséket, és így bármíly furcsa is a dolog, de a keményebb felület fog kopni.
egykét megjegyzés, sajnos most nem nagyon van idő, és ha nekiállok, akkor itt ragadok egész estére...
azért egykét megjegyzés a továbbgondolkodáshoz:
csekk:
a homok az elvileg jó lenne csiszolóanyagnak, csak ezzel a dörgölős módszerrel általában a gránit végső un. finiselését végzik, sziliciumkarbiddal, ami nem teljesen ua., mint az egyiptomi homok.
kiran:
gránit és réz: a ma letező legkeményebb réz ötvözet, az a berilliummal ötvözött réz, de sajnos ez sem elég kemény a gránit megmunkálásához, tehát két lehetőség marad:
1. abrazív technológia: csiszolgatás homokkal
2. repesztés, de ehhez ugye először fúrni kell valahogy
Manapság egyébként széles körben elterjedt gránitbányászatnál az un. "drótfűrész" használata, ennek az a lényege, hogy a fűrészszerszám gyakorlatilag egyfajta lánc, amin gyémántszemcsék vannak. dolgozók kinézik a megfelelő kőtömböt, fúrnak egy függőleges és egy vizszintes lyukat, úgy, hogy a sarkukban találkozzanak, ezen átfűzik ezt a láncot és utána végtelentik, meghajtják és a módszer segítségével akár hegyeket fűrészelnek ketté. Természetesen mindezt nagynyomású víz vagy egyéb anyag segítségével hűtik, kenik, illetve e lemunkált kőanyagot eltávolítják.
Amit a mészkőmegmunkálásról írtál (kemény kőzetekből faragott vésőkkel / fakalapáccsal) azt nem igazán tudom elképzelni, inkább hajlanék mészkő esetében a hagyományos faék+víz-re/ rézszerszámokkal vájt hotnyokra.
Most nem tudok sajnos többet írni, ezek csak megjegyzések voltak, de igérem, holnap érdemben reagálok a felemrülő kérdésekre.
üdv
ks
Igen. Ezt az oldalt is ismerem, de én bevallom férfiasan, hogy lövésem sincsen a dologról, úgyhogy marad a választás lehetősége.
Én Kálló Róbert verzióját fogadom el jelen pillanatban. Ennek pedig az az oka, hogy ugye pont itt található meg az Osireion is.
A hieroglifákkal meg csak most tervezem a barátkozást, de az is félő, hogy ez az én angolommal, csak unaloműzés lesz:)))
Találtam egy problematikus részt a dolgozatodban:
"""A végső simítás nagyon egyszerű: fog a munkás egy lapos, előzőleg lesimított gránitlapot, ..."""
Nos ez szerintem így nem jó!
Gránit nem lehet csiszolt, mert az a keményebb kőzet, és így az "nem mozgatja" át a szemcséket.
A csiszolt a gránit ugyan igaz, hogy könnyebben csúszik, de ekkor nincs ami mozgassa a homokot.
Én már csiszoltam a távcsövembe tükröt, úgyhogy vannak tapasztalataim:))
A szemcsék beleállnak, a lágyabb felületbe, és így a keményebb csiszolódik, akkor is ha vizes.
Azt inkább eltudnám fogadni, hogy a hasított, de durva felületű gránittal közvetlenül csiszolták a mészköveket, és ehhez még víz sem, s talán homok sem kell, legfeljebb csak onnantól, amikor már az egybecsiszolás során egy bizonyosnál nagyobb a felületek találkozási pontja.
Vagyis minnél csiszoltabb, annál nagyob a surlódási erő amit le kell győzni.
Ekkor jöhet a víz s a homok. De a gránit akkor sem lehet csiszolt szerintem.
Képzeld el úgy a hasított gránitlapot, mint egy reszelőt!
Elnézést, hogy késve válaszolok, de néhány napig nem tudtam a gép közelébe jönni.
""Végiggondolva a dolgot, kishíján besétáltunk egy logikai csapdába:
Ha viszont a vízeróziós nyom már akkor ott volt, amikor a szfinxet körülárkolták, akkor az nem datálja a szfinxet."""
Huuu.. valamit nagyon kezdek nem érteni.
Itt valaha (ki tudja mikor) egy természetes sziklaformáció, egy ősdomb volt, ami néhány méterrel még ki is magasodott a térszínből.
Ebbe a dombba méllyítettek valamikor egy üreget, mégpedig úgy, hogy közepén meghagyták a szfinxet, (vagyis kifaragták, körbefaragták) és így a szoborkodás közben méllyített üregből kitermelt kőzetből, mellesleg felépítették a "völgytemplomot" is.
Amíg ki nem ásták, faragták, addig hogyan lehetett volna erodáció???
Tehát ha ugyanarról az erodációs nyomról beszélünk, akkor azt azért megkell említeni, hogy ez az "árok" ki dudja miért, de valamiért derékszögű.
Vagyis nemigen alakíthatta ki a természet. (a szfinx üregét)
Viszont az tudjuk, hogy a szfinx mellől hiányzó kőzetből, "meddőből" (majd mindegyik több mint 200 tonna) felépült a völgytemplom.
Logikailag tehát nem jogos kettéválasztani a szfinx gödrének kifaragását, és a völgytemplom megépítésének aktusát, valamint csak eme aktustól kezdődő erodációs időhosszt.
"""Ha csak az elsivatagosodáskor ment tönkre, az a kevés víz, amit átengedett, már nem okozhatott ilyen látványos eróziót."""
A feltalaj, vagy fedőréteg pusztulása nincs okozati összefüggésben a kőzet erodációjával, mert az erodációs mintázat keletkezése ezerévekkel megkellett hogy előzte azt.
A feltalajra vonatkozó jogos felvetésem, mindössze símít a felszíni vizek "elfolyási" problémáin.
Tehát amíg volt, hasonlóan mint azt a talajoknál megfigyelhetjük, az esők nagyobbik fele egyenletesen beszivárogva, egyenletesen került levezetésre a természetes talajvízekbe. Miután az eltünt, lekopott, problémát sem okoz a hiánya, hiszen esők azóta jelentősen megritkultak. (Igaz azóta, ha lenne, minden víz ide befolyhatna)
Vagyis én itt nem igen látok semmilyen logikai csapdát.
Inkább úgy veszem észre, mintha te egy eleve extrém nagyságú vízadagokat feltételeznél az erodáció okaként.
Én meg nem. Én azt mondom, hogy itt sem esett sokkal több eső "akkoriban", mint amit példának felhoztam, viszont nagyon hosszú volt az idő, amíg ez a térszín szabadon ki volt téve az időjárás viszontagságainak. (A gödör fala)
(A mostani, vagyis az 5000 év óta leesőhöz képest tényleg extrém nagy volt a mennyiség, de ez "extrém" nemigen volt éves viszonylatban több, mint ami most a földközi tengeri medence északi felén esik)
Számomra teljesen érdektelen, illetve abszolút negyedrangú kérdés, hogy védekeztek e a "meddő" kitermelésénél az egyszerű esővízfolyások ellen.
Lehet, hogy védekeztek, lehet, hogy nem.
Ennek azért sincsen már jelentősége, hiszen az itt bizonyított jelentős környezetátalakító tevékenység bármit képes volt eltüntetni.
A térszín egyébként keletre lejt, a nílus felé. (mint egy völgy)
Azt sajnos ma már ugyan nem jelenthetjük ki, hogy a sphyx gödre keleti irányban teljesen nyitott is volt, (szabad kifolyással) de ez teljesen valószínűnek tűnik. A sphynx templom ugyanis ami most elzárja a keleti rányban a kifolyást, az később épült. (Ez nem a "völgytemplom")
Vagyis amikor a szfinx es vele párhuzamosan a völgytemplom elkészült, akkor az előtte lévő térszín továbbra is egyenletesen, és akadály nélkül lejtett a Nílusig. A most pontosan elötte lévő "szfinx templom" még nem épült meg csak sokkal de sokkal későbben.
A "Hafre völgytemplom", ami egyidős a szfinxel, az nem az ami pont az oroszlán elött van, hanem annál egy kicsit délebbre, pontosan az un. "töltésút" végénél.
Ami tehát útban van az esetleges csapadék kifolyásnak, az csak később épült.
"""Ha a nyomok alapján becsült mennyiségű víz mégis a szfinx köré folyt, akkor a sárban tocsogás mellett még egy kellemetlenséggel számolni kellett:"""
Mivel a becsült vízmennyiség nem sokkal több, mint ami ma itt esik Magyarországon, azthiszem, illetve úgy vélem, hogy itt a víz mennyisége túl van dimenzionálva.
Nem a vízet kell szorozni extrém mennyiségre, hanem az eltelt évek számait kell addig növelni, amíg azok a fránya (sima egyszerű) esők, ekkora sebet marnak a sziklákba.
Hogy itt most mekkora időszakokban gondolkodhatunk, ahhoz érdemes figyelembevenni "Diodoros" valamint "Hérodotos" jegyzeteit is, ami alapján bizony akár ie. 39.000 évben is gondolkodhatunk.
"""" Ez pedig úgy lehetséges, ha a szfinx mellett egy víznyelő volt, aminek a széle maradt meg, a nagyobb része a kitermelt árokba esett, a térszín alá nyúló része eltömődött, illetve kővel-homokkal eltömték. Ez lehetett az egyik nyílása a földalatti üregeknek.""""
Lásd fent! Meg aztán a közel derékszögű víznyelők előfordulása igen furcsa lenne.
"Ez persze csak hipotézis, meggyőződni úgy lehetne az érvényéről, ha az érintett helyen az alapkőzetig feltakarítanának mindent. Ha (a térburkolat eltávolítása és) a homok felporszívózása, valamint a kézzel felemelhető kövek félredobálása után egy tölcsérszerű lyuk maradna a placcon, az igazolná ezt a hipotézist. Ebben semmi meglepő nem lenne, a mészkő mindenhol ilyen a világon."
A szfinx alapja, természetes sziklaképződmény. Az is bizonyított jópár fúrás kapcsán, hogy elég jelentősen karsztosodott is, vagyis az un. "felszíni vizek" igen jelentős nagyságú üregeket vágtak az eltelt néhánymillió év alatt ebbe a könnyen karsztosodó kőzetbe.
Ha én a szfinx alatti, (Hancock, Bauval páros által előrejelzett) mesterséges üreg bejáratát keresném, akkor pont a fentiek miatt is a "Hafré völgytemplom" -nál kezdeném a kutatkodást, (ott mintha lenne feltöltés is) majd folytatnám egy kissé délebre, egy ma még teljesen érdektelen terület megkutatásával, amely terület, vagy pont "kitüntetett" jellege ma még nem került előtérbe.
"""Valaki tudtoddal vizsgálta ezt a lehetőséget? (Ha nem, akkor kezd igazán rossz véleményem lenni Schochról : - ))"""
Nézd. Nem Schoch volt aki a vízeróziós dologgal előjött, hanem "West".
De még csak nem is West volt, aki kitalálta, hanem már ő is olvasta egy archeológus elődje valamelyik munkájában, könyvében a felvetést, miszerint: Sarkítva, mert most nincs kedvem kikeresni:))
- - Jé! Ez úgy néz ki, mintha erodáció lenne! S akkor bizony lehet ez régebbi is.- -
Westnek a felvetés megmozgatta a fantáziáját, és utánament.
Schoch itt lépett a képbe, hogy ő volt az a geológus, aki az egészet (West felkérésére) a saját tudományos területének megfelelően dokumentálta is.
Nem tudom, hogy pontosan mire tért ki a disszertációjában, de az tény, hogy megvédte azt, ugy a szakmai közönsége elött, mint a meghívott egyiptológusok elött is.
De mellesleg szerintem egy "értő" geológusnak a bizonyítás beszél.
Az erodációs megfigyelés, tökéletesen egybevág jelen geológiai tudásunkkal. A többinek meg nem a geológiához van köze, hanem az egyiptológusokhoz, akiknek meg persze eszük ágában sincs beleépíteni egy sokkal régebbi építőmesteri lehetőséget Giza kronológiájába.
Maradnak továbbra is az outsiderek:)))
Vagy ahogy én szoktam volt mondani:
Ameddig ezt a tényt a "hivatalos egyiptológia" nem reagálja le kompromisszum készséggel, addig bármely feltételezést jogosnak tartok.
Még a kedvencemet is, miszerint ezt "szándékkal" teszi.
Hiszen az oktalan tagadás csak egy dolgot erősít.
Azt, hogy oka van! (mármint a tagadásnak)
S, hogy az mi lehet?
- Döntse mindenki a saját tudása, vérmérséklete szerint.
Remek dolog, hogy szakmabeli is felbukkant!
Feltételezem, hogy nem csak a mai technikát ismered, hanem a szakma történetét is. És akkor bizonyára tudod a választ a következő kérdésekre is:
Mit használtak a gránit megmunkálására mondjuk száz éve?
Mennyivel volt így kevésbé termelékeny a munka, mint a mai szerszámokkal?
Tudnak-e a mai eszközök a sebességen és az esetleges automatizáláson túl is valami többletet?
Van-e módod egyszerűbb kísérleteket is elvégezni megmunkálásra váró vagy hulladék kövekkel? (Kertes házban sem sok embernek van elfekvő gránitja, panelban meg...)
ebben a topicban régebben már hozzászóltam, most lenne néhány kérdésem Kiranhoz. Elöljáróban megjegyzem, hogy szerszámokkal foglalkozom,szakmabeli vagyok, ezért is érdekelne a téma technológiai oldala, mert nem elhanyagolható tényező, tehát kérdéseim Kiranhoz:
- Szerinted milyen technológiát használtak a kövek kitermeléséhez és darabolásához?
- Milyen technológiát használtak a kövek egalizálásához (ez az a folyamat, mikor síkra csiszolják a lapokat)
- Hogyan illesztették a helyükre a köveket, hogyan végezték ott helyben az illesztést-összecsiszolást?
Voltam Kairóban márciusban, engem is nagyon érdekel a téma, de nem a "logisztikai" része, hanem a kőmegmunkálás. Mint szakember, meg voltam lepődve a belső sírkamrákban található illesztéseken, mert ezeket a mai gyémánttárcsa+vízhűtés technológián kívül mással nem nagyon lehet megmunkálni ilyen pontosan. A repesztéses-kézzel csiszolgatásos technika eleve kiesik, mert egyrészt nehezen lenne kivitelezhető, másrész rettentő sokáig tartana a pontos munka.
Másik felmerülő probléma, hogy elvileg minden kőnek közel azonos nagyságúnak kell lennie, mert különben nem lesz sík az adott éppen felrakott szint, ami a piramis torzulásához vezethet.
- Hogyan végezték a szintezést? Elég nagy a piramis oldalélével áthidal távolság, ezt optikai segédeszköz nélkül nem nagyon tudom elképzelni.
Mára ennyi
üdv
ks
Nincs semmi problema. Egy ilyen komplex temaban konnyu felreerteni valamit.
Egyebkent eszembe sem jutott a te programmodat ketsegbevonni, hiszen a "ha komolyan vennek" nem arra vonatkozott, hanem a kepzeletbeli programmra ami nekem jutott eszembe. Itt vannak az eredeti sorok:
"A felhasznalonak lenne egy kobanya adva, sok homok, emberek, a fizika torvenyei es kesz.
Vajon mi jonne ki egy ilyenbol, ha tenyleg komolyan vennek a program irasat."
Tehat ha komolyan vennek maganak egy ilyen programnak a megirasat (nem jatekszinten, hanem tudomanyos szinten).
A kerdes egyebkent meg mindig all. Lehetne teszerinted egy ilyen programot tudomanyos szinten megirni?
Eddig stimmel.
Kérdések ( megválaszolásuk nem sürgős, a publikálást nem akarom megzavarni)
- a bányászat technikája,
- a bányászással foglalkozók létszáma
- elég nagy-e a bányaterület ennyi embernek
Valószínűleg nem ugyanazt értjük hiten. Én igyekszem bizonyítékoknak hinni, akkor is, ha a bizonyítható magyarázat nem pofon egyszerű. Annyira nem vagyok nagyvonalú, hogy elfogadjam, az időjárás "véletlenül" harapott dupla adagot a rézsüből. Főleg azért, mert ez a datáláson kereszül elégge messze vezető kérdés. Ha meg csak úgy hinni akarok (bizonyíték nélkül), akkor hihetem azt is, hogy az egyiptomiak a mi átverésünkre faragták ilyenre. Az sem túl bonyolult.
A helikopter-téma az (1013)-ban gyönyörűen megvan. Annál többet lehet róla írni, de sokkal okosabbat biztos nem. Angol ugyan, de bíztam benne, hogy az erre járók nem akadnak fel ezen. Csekknek ajánlgattam ugyan, de attól más is megnézheti ; - ) Hogy pontosan milyen jelentésű jelek azok, azt meg én sem tudom. Ja nye ponyimaju po egyiptszki.
Ma elég sokat olvastam, "anomalia"-t is, meg hozzá egyebeket.
Megint ráfutottam az abydosi "helikopterre". Ez kivételesen olyan téma, ahol "komoly, hivatásos" egyiptológusok komolyan válaszoltak:
http://www.finart.be/UfocomHq/usabydos.htm
A (821)-ben ezt már elsütöttem, de akkor éppen nem jártál erre. Érdekelne a véleményed.
Ezenfölül megírtam egy kis programot, amelynek segítségével mindenki utánaszámolhat a dolognak.
Ahogyan olvastam ezen soraidat, a fejembe villant, hogy vajon lehetne-e irni egy programmot, ami hasonloan a Simcity, stb. sorozathoz, simulalhatna egy piramis epiteset (Simpyr).
A felhasznalonak lenne egy kobanya adva, sok homok, emberek, a fizika torvenyei es kesz.
Vajon mi jonne ki egy ilyenbol, ha tenyleg komolyan vennek a program irasat.
Végiggondolva a dolgot, kishíján besétáltunk egy logikai csapdába:
Ha a szfinx valóban 7-13 ezer éves, akkor lehetett szilárd talaj a környékén.
Ha a szfinx eső elleni védelme arra támaszkodott, akkor az elsivatagosodáskor az valóban tönkrement.
Ha csak az elsivatagosodáskor ment tönkre, az a kevés víz, amit átengedett, már nem okozhatott ilyen látványos eróziót.
Ha a nyomok alapján becsült mennyiségű víz mégis a szfinx köré folyt, akkor a sárban tocsogás mellett még egy kellemetlenséggel számolni kellett: a(z egyelőre feltételezett) földalatti kamrák is úsztak, sőt feliszapolódhattak, mert mészkőről van szó, az nem igazán vízzáró.
Ha viszont a vízeróziós nyom már akkor ott volt, amikor a szfinxet körülárkolták, akkor az nem datálja a szfinxet. Ez pedig úgy lehetséges, ha a szfinx mellett egy víznyelő volt, aminek a széle maradt meg, a nagyobb része a kitermelt árokba esett, a térszín alá nyúló része eltömődött, illetve kővel-homokkal eltömték. Ez lehetett az egyik nyílása a földalatti üregeknek.
Ez persze csak hipotézis, meggyőződni úgy lehetne az érvényéről, ha az érintett helyen az alapkőzetig feltakarítanának mindent. Ha (a térburkolat eltávolítása és) a homok felporszívózása, valamint a kézzel felemelhető kövek félredobálása után egy tölcsérszerű lyuk maradna a placcon, az igazolná ezt a hipotézist. Ebben semmi meglepő nem lenne, a mészkő mindenhol ilyen a világon.
Valaki tudtoddal vizsgálta ezt a lehetőséget? (Ha nem, akkor kezd igazán rossz véleményem lenni Schochról : - ))
"""mert a tudomany rosszul hitte hogy mi okozza a gyomorfekelyt. """
Persze igazából (és ez jól megmaradt bennem) az volt illetve lehetett a probléma, hogy a "tankönyvek" leírták, hogy abban az erős sósavas közegben, amely az un. nyombélnél van. abban nem él meg semmilyen baktérium sem."
Ez tulajdonképpen egy egyszerű slendriánság volt valaki részéről, aki leírta. Valószínűleg igen nagytekintélyű és nagy tudós lehetett, de elkövetett egy olyan általánosítást, ami mint később kiderült hiba volt. És ezt a hibát csak nagy nehézségek árán tudtaák korrigálni, mert a hibás gyakorlat annyira beitta magát az alkalmazott tudományos munkába.
Egyébként még ma is borsózik a hátam arra gondolva, hogy valamikor a nyolcvanas évek közepén felvetették nekem is, hogy kivennék a gyomrom 3/4-ed részét, hogy ne szenvedjek a féjdalomtól annyit.
S ha belegondolok abba, hogy ez az Ausztrál orvos, akkor már hadakozott.....:((
hát inkább nem is írom le, hogy mire gondolok.
Igen ez abszolut logikus amit írsz.
De megfontolásra ajánlom, egy elgondolás erejéig, hogy mivel kell, szükséges még számolnunk akkor, ha a geológiai bizonyítást elfogadjuk.
Előrebocsájtom, hogy az erodációs nyom, mint egzakt tény nagyon erős bizonyíték, tehát pld a kérdéseid kapcsán már tényleg csak apró kiegészítésekre szorul. vagyis pici praktikumokra.
Abban az időben amikor itt még nem csak a sivatag volt, egy állandóan vándorló fedőréteggel, mint pld a homok, akkor a fedőréteg TALAJ volt. Egyszerű köznapi humoszos talaj.
Amelyen fák nőttek, és persze sokminden más növénynek is állandó alapot adtak.
Bár a térszín alapján valószínűleg nem haladta meg az 1m-es vastagságot, de volt, illetve lehetett.
De sajna ez a réteg is lekopott, amikor a terület elsivatagosodott, illetve amikor megszünt a talaj biológiai aktivitása.
A kérdésedre válaszolva, lehet, hogy ebben a talajban volt olyan "mesterséges" vízelvezető amely hiányát megemlíted.
Még az is elképzelhető hogy ez talán még ki is volt kövezve.
De ennek már igazán nincsen jelentősége, hiszen a térszin lekopásával együtt ez már nemcsak, hogy elvesztette a jelentőséget, hanem a későbbi korok, bizonyíthatóan itt fellelhető munkálatai során, ezek az okafogyott árok kövek (már ha voltak egyáltalán) egyszerűen el lettek hordva az útból.
Ezt most mint orvos mondod, hogy ennek a kuranak semmi veszelye sincs??
Minden kuranak, gyogyszernek amit beszedsz, van valamennyi "veszelye", hiszen meg egy Aspirintol is elmeletileg meg lehet halni. A kerdes a "risk-benefit" aranya, vagyis a riziko es a hasznossag aranya. Mivel a gyomorfekely az egy eleg sulyos betegseg, annak a rizikoja sokszorosa egy egyszeru antibiotikum kura rizikojanal. Arrol nem is beszelve, hogy vegulis ugyanazokat az antibiotikumokat hasznaljak, mint mondjuk amit beszedsz egy torokgyulladasnal. Tehat gyakorlatilag, igen, mint orvos mondom, a kuranak nincs realisztikus veszelye.
Adós vagyok egy válasszal, tegnap nem volt alkalmam elküldeni, mára a többiek hozzászólásai következtében kissé rendezni kellene.
Így most csak a (996)-on rágódom. Amennyire a szfinx körüli helyszínről ismereteim vannak, az eredetileg egy enyhe lejtésű terület, tehát számottevő vízfolyás nem lehetett rajta, aminek a szfinx gödre az útjába eshetett. Ha az összefutó csapadékvíz mégis ehhez az irányhoz ragaszkodik, aligha képzelhető el, hogy az egyiptomiak inkább elnézték hogy a szfinx évszázadokig a sárban tocsog, mint hogy kanyarítsanak neki egy kis övárkot, az ott folyó munkákhoz képest semmi erőfeszítéssel (TV-hiradó-példa: Hollókő fölött egy hasonló létesítmény 70 millió Ft-ba kerülne - mai áron és egy egész falunak!)
Az erózió általános természetével kapcsolatban egyetértünk.
"Amíg van esély, hogy van ellenőrzött magyarázat, én nem állok neki alternatívákat kitalálni. "
Itt félreérthettél, csak arra gondoltam, hogy ha tudsz olyan magyarázatot, ami meggyőz engem is, akkor elfogadom a készet, nem ötletelek feleslegesen. Az alternatívák egyébként kötelezőek, egy lehetőségből választani egyszerűbb ugyan, de nem igazán meggyőző.
Kihagytál egy dolgot az ausztrál dokiról! Megfertőzte magát a bűnös egysejtűekkel, majd meg is gyógyította.
Nem tudom hogy mire utalsz, de az egy teny, hogy amit az orvostudomany evtizedeken keresztul rosszul hitt, az most mar koztudottan egy bakterium altal volt okozva (helicobacter pylori). Teny az, hogy szazezrek mentek a mutoasztalra, atmentek kulonbozo komoly muteteken, alapjaban ok nelkul, illetve csak azert, mert a tudomany rosszul hitte hogy mi okozza a gyomorfekelyt.
Mielott tobb ezer privat levelet kapnal nem irnad le ide, hogy mi a gyogyszer neve es mire valo eredetileg?
Nincs specialis gyogyszer kulon nevvel. Teljesen kozonseges kombinacios antibiotikum kurarol van szo. Eredetileg is antibiotikumok voltak, es egy csomo kozonseges problemara voltak es vannak hasznalva. Csekk ezzel tenyleg egy nagyszeru peldat hozott fel.
Kihagytál egy dolgot az ausztrál dokiról! Megfertőzte magát a bűnös egysejtűekkel, majd meg is gyógyította. Előtte-közben-utána persze endoscopiás vizsgálat és tsai.
Ezel nekem csak 1 bajom van: a belben elnek hasznosbakteriumok is amiket ugyanugy kiirtasz. Asszem nelkuluk siman atmegy rajtad a kaja es olyan vekonyfosasod lesz, hogy ihajj.
