bikercat, aliszultan,
rézüstöm van és ha lekvárt főznék, ez esetleg gondot is jelenthetne a nemkívánatos ízek keletkezése miatt, azonban lepárláskor ezek az ízanyagok megmaradnak az üstben, a párlatba nem mennek át.
Bár nincs pontos receptem, de mint vegyész mondom neked, hogy elvileg a széklábából is lehet pálinkát főzni, ha van benne elég cukor, hogy kierjedjen... :-))
A viccet félretéve, semmi különös eltérés nem lehet szerintem más kommersz gyümölcspálinka készítéshez képest. Nagyon valószínűnek tartom, hogy érett bogyóból kell készíteni (én ezt tenném), már csak azért is, mert máshol ebben a növényben nem lehet sehol kierejedésre képes cukor. No, meg ízanyag is itt van a legtöbb. Ugyanolyan cefrét készítenék, mint mondjuk barackból - figyelembe véve azt is, hogy feltételezésem szerint a bogyóban azért kevesebb a cukor, mint az érett barackban. Ezért nem ártana egy kis kristálycukorral feljavítani a cefrét(ami egyébként a jogszabályok szerint tilos!). Kierjesztés, és jöhet a lefőzés...
Frimi
Ez érdekes. Most csak a bodza kezdi ki a rezet és ezért az befolyásolja az ízt, vagy általában tetted ezt a megállapítást? Csak azért kérdem, mert a hivatalos lefőzés mindig rézberendezésben történik.
Végignéztem a régi könyveimet és csak lekvárokat találtam bodzailag. Megjegyzésnél olvastam, hogy nem szabad sérült falú, vagy réz edényben főzni, mert az később befolyásolja az ízét.
No, ez érdekes.
Tavaly egy erős bodzaszörpöt csináltam (cukor, citrom, bodzavirág, víz), amit leerjesztetettem és lepároltam. Előtte azonban Cif-fel kisúroltam a kicsit kozmás üstöt :(((
Azóta nem tudom, hogy a párlatnak természetesen vagy a rendesen ki nem öblített CIF miatt van erősen citromos illata. Nem is mertem még megkóstolni...
Egyébként az igazi bodzpálinkát azt hiszem bodzabogyóból készítik. Egyszer ittam (Várda Drink), kifejezetten finom volt.
Hogy a zöld dió mikor jó likőrnek, pontosan nem tudom, de gondolom, nem áll messze attól az álllapottól, amikor befőttnek teszik el. Ekkor pedig már majdnem teljesen kifejlett nagyságú és tűvel át lehet szúrni, vagyis a héj még nem keményedett meg. De hogy pontos voltam-e, azt nézd meg egy szakácskönyvben.
Frimi
Aha.
Ezt nem tudom, hogy lehet korrekten meghatározni. Én egyszer csináltam, úgy érzésre. Próbáltam elkapni azt a pillanatot, amikor a héj még éppen nem keményedik. de vajon így helyes-e?
Ezt most nem egészen értem. Illetve amennyiben a dióbél-zöld dió közti választásról szólt a kérdés, akkor igazad van: a dióbelet ilyesmire nem használják.
Amennyire tudom az érett dió(bél) tartalmaz cukrot, de egyfelől nem túl sokat másfelől meg ismerve a pucolt dió árát igen drága lenne.
Sztem max. valamilyen semleges ízű szeszt lehet dióval (esetleg zöld dióval) ízesíteni. Igaz ekkor már nem beszélhetünk pálinkáról.
Szerintem először próbáld meg a 70 %-ost úgy, ahogy van. A fűszerekből bizonyos ízanyagok jobban oldódnak kimagasabb alkohol-koncentráció esetén, de ilyen szempontből a 70 meg a 96 % között nem lehet olyan egetverő nagy különbség. Mondom én hasraütve. De a legérdekesebb lenne egy kísérlet lenne - ne higgy a híreszteléseknek, a rengeteg tévhitnek: próbáld ki magad.
A diópálinkán valójában a diólékőrt értik az emberek. Magából a dióból szerintem nem lehet pálinkát főzni.
Kedves konyak, köszi, az otthoni recipére szívesen várok, de mondcsak, honnan szerezzek 96 százalékos szeszt? 70 %-osból (ami kapható) némi számolás után forraljak ki 96 %-ost?
A pálinka is a dióra vonatkozott... Vagy az nonszensz?
"DIÓLIKŐR
Hozzávalók: 50 dkg fiatal zöld dió, tiszta szesz, cukor szirup, fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, gyömbér.
Elkészítése: A zöld diót megmossuk, felaprítjuk vagy összevagdaljuk és egy befőttesüveg aljára tesszük. Felöntjük annyi tiszta szesszel, amennyi éppen ellepi. Beledobunk pár szem szegfűborsot, 2--3 szem szegfűszeget, fahéjdarabkákat és durvára tördelt gyömbérgyökeret. Az üveget bekötjük és 2 hónapig állni hagyjuk. Ezután leszűrjük és ízlés szerint cukorsziruppal higítjuk, amit kanalanként keverünk a kivonathoz.
Újabb két hónap érlelés után palackozunk. Száraz, hűvös helyen tároljuk."
ezt most találtam. Tiszta szesz alatt a 96%-os érti a recept, a 100 %-ossal ne próbálkozz, mert az jó eséllyel benzolról van desztillálva, ezért rém egészségtelen. De még jobb, ha valami semlegesebb ízű, vagy a diós ízzel esetleg harmonizáló tömény pálinkából indulsz ki. Van otthon egy bonyolultabb receptem is, he nem felejtem el, akkor előszedem.
Ami a baromi jó pálinka előállítását illeti, a topikon bőven találsz útmutatást, de konkrét kérdésekre is szívesen válaszolunk.
Hagyd innem a politikát... Ez a topic adig működik, amíg ilyesmit nem írkálunk.
Lényeg: adjatok jó tanácsot, hogyan tehetnék szert igazi-baromijó-eredeti diólikörre és/vagy pálinkára?
Úgy hallottam, a szembenülő kollégától, hogy amikor megérkezett még 26 kilónyi volt, és nem Vilmos, hanem Kálmán.
Az íze viszont nagyon finom volt. Csak sajnos hamar elfogyott, mert pálinkaszagra gyűlt a sok szomjas ember. :)
Érdekességként említem, hogy nekem volt szerencsém a közelmúltban házilagosan készített banánpálinkát inni. Olyan banánból csinálták, amelyik már kezdett barna foltokat kapni, ugyanis ott (Ausztráliában) ezt a termelő már nem tudja eladni a piacon. Persze az erősebben barna még jobb, a magasabb cukortartalom és az aromák miatt. (Ott ugyanis csak az egyenletesen aranysárgára érett banánt veszik meg.) A csömöszölés itt viszonylag egyszerű művelet. Az illető emlékezetem szerint állandó hőmérsékleten főz (ma már nem emlékezem, hogy mennyi volt ez a hőfok, de úgy 75 fok körül - gőzhőmérséklet) addig, amig jön le valami.
Ezután mégegyszer desztillál és végül esővízzel állítja be a végső koncentrációt. Ő 45 fokra, én meg erősködtem, hogy 52-re hígitsa, mert ismereteim szerint ez a koncentráció az igazi! A különbség nem nagyon érződik..., de a 40 fok olykor opalizál.
Maga a pálinka nem túlságosan aromás - mint ahogy maga a gyümölcs sem. Ízjavítóként - mint minden más pálinkába - lehet(ne) aszalványt beletenni, de ezt az illető nem csinálja. (Magam hajdanán barackpálinkát ízesítettem imígyen és ezt mindenkinek erősen tudom ajánlani.)
U.i.: Nagyon örülnék RUM készítési tanácsoknak, főleg ami az aromásítást illeti!!!
Frimi
