OFF:
csmsz: Bocsanat, hogy itt es igy, de elkeszult, es telefonon vmiert nem tudtalak elerni. (Mast sem, szal nalam lesz a hiba:( )
http://www.extra.hu/csmsz
ON:
Alkoholmentes palinka letezik? :) Vezeteshez jol jonne neha... ;)
Sziasztok!
A pálinkafőzéssel kapcsolatos könyvet szerettem volna venni, de boltokban, antikváriumban nem találtam olyat, ami megfelelő lett volna. Ha valakinek van ezzel kapcsoaltos könyve, azt szívesen megvenném.
Másik fontos kérdésem: almából lehet pálinkát főzni? Valaki azt írta, hogy a metanolos erjedése miatt ez nem ajánlott. Ez igaz?
Írjatok!
Tisztelt kollégák, véleményem szerint ez a téma bővebb utána járást igényelne! Azért is lenne fontos minden információ morzsát összeszedegetni, mert a nyár végén megyek Horvátországba nyaralni és ha már ott járok összekötném a kellemest a hasznossal. Szívesen fektetnék néhány kunát egy jó főzőbe. Az is kiváló lenne, ha valamilyik "klubtárs", aki a déli határvégen lakik megpróbálan tapogatózni. Nekem a legdélebbi ismerőseim Kunbaján laknak, igyekszem fölvenni velük a kapcsolatot, hátha tudnak erről a témáról bővebb információt szolgáltatni.
Igaz birkózok a különféle betegségekkel, dögökkel, de úgy néz ki lesz szilva idén is szépen. Nálam a tanyán annyi termés van a fán hogy már most hajlanak az ágak. Már azon is gondolkodok hogy alátámogatom.
Déli (Horváto. Jugoszlávia) testvéreinknél teljesen legálisan lehet az út szélén (mint nálunk a bográcsot) Lepárló ketyeréket vásárolni. Sajna é n idén nem megyek abba az irányba. Nincs valakinek infója "hogyé aggyák"?
Köszi a választ!
Közben az Agárdi pálinkafözde válaszolt a levelemre , és megerősitették az általad mondottakat.
A lényeget idemásolom:
Pálinkát csakis a bodza terméséből tudunk készíteni, mivel a lepárláshoz szükséges cukortartalmat a bogyóból nyerjük. A bodza virágja aromásításra használható, ebben az esetben – mivel a virág hozzáadott anyagnak minősül – a desztillátumot pálinkaként már nem, csakis párlatként ehet forgalmazni. A fogyasztást persze ez a megkülönböztetés nem befolyásolja.
Köszi a választ!
Közben az Agárdi pálinkafözde válaszolt a levelemre , és megerősitették az általad mondottakat.
A lényeget idemásolom:
Pálinkát csakis a bodza terméséből tudunk készíteni, mivel a lepárláshoz szükséges cukortartalmat a bogyóból nyerjük. A bodza virágja aromásításra használható, ebben az esetben – mivel a virág hozzáadott anyagnak minősül – a desztillátumot pálinkaként már nem, csakis párlatként ehet forgalmazni. A fogyasztást persze ez a megkülönböztetés nem befolyásolja.
Köszi a választ!
Közben az Agárdi pálinkafözde válaszolt a levelemre , és megerősitették az általad mondottakat.
A lényeget idemásolom:
Pálinkát csakis a bodza terméséből tudunk készíteni, mivel a lepárláshoz szükséges cukortartalmat a bogyóból nyerjük. A bodza virágja aromásításra használható, ebben az esetben – mivel a virág hozzáadott anyagnak minősül – a desztillátumot pálinkaként már nem, csakis párlatként ehet forgalmazni. A fogyasztást persze ez a megkülönböztetés nem befolyásolja.
Bogyóból. Ittam a VárdaDrink bodzapálinkájából, nincs nagyon különleges íze, de finom volt.
Én most azzal játszom, hogy egy kis adag őszibari-szilva vegyesbe bodzavirágot áztatok. A kísérlet folyik, talán holnap leszűröm és beszámolok az eredményről.
Most kóstolgatom a tavalyi SZILVÁt. Veszett meleg év volt tavaly, mégis volt sok jó gyümölcs. Nálam az anyagban most kezdenek megjeleni a finomabb összetevők. Az illat még nem tökéletes, sokat fog fejlődni, az ízben már ott vannak a finom felhangok. Jövőre ilyenkor már összhangban lesz az egész .
De nem ezért írok. KÍVÁNOM, HOGY KEDVENC ITALUNK az EU-ban még nagyobb sikerre jusson!!!
Éljen az EU, és méginkább főzzétek a PÁLINKÁT!!!
és remélem az áprilisi eső sokat lendített az idei (e)re(d)ményeken!!!
Én is kacérkodtam a házi pálinkafőzéssel mert egyik barátom örökölt egy eszcájgot. Mivel csak a tuti minőséget szeretem és végigrágva magam a rejtelmeken arra a következtetésre jutottam, hogy ehhez kevés vagyok úgyhogy maradok a hivatalos főzetésnél.
A tavalyi cserszegi fűszeresből készült szőlőpálinkánk (nem törköly:-) egészen kivételesre sikeredett, mindenkinek ajánlom kipróbálásra mert a fajtajellegből adódóan a pálinka is markánsan szőlőillatú lett, az ízéről már nem is beszélve.
Azért merek szerénytelen lenni, mert ez nem engem dícsér hanem bácsikámat, aki a szőlőt vette és ppersze végigkísérte az egész folyamatot a cefrézésen át a havernál történő (official) lefőzetésig.
A kész pálinkát 30 literes eperfahordóban tároljuk, ezt nem is kell ragoznom különösebben de az már talán érdekesebb, hogy pl. a kész kajszipálinkába mindig kerül hordónként fél kiló (nem több!) házilag aszalt tartósítószermentes kajszi ami csak egy nagyon kellemes plusz tiszta gyümölcsillatot ad a pálesznek de nem teszi émelyítően édessé, amolyan "nagyon agyon ágyassá".
én inkább a cefrekezelést tökéletesítem:borélesztőt használok,ph-t állítok,meg vízköpenyes üstöt használok...a vákuumlepárlást nem annyira könnyü kivitelezni,én a vízköpenyes megoldást túlnyomásos vízköpennyel szimpatikusabbnak tartom...egyszerübb így megelőzni a leégést.
azzal csak az a gond hogy idén nem volt olyan fagy ami levitte volna,pláne a szilvát ami nem kimondottan fagyérzékeny...hacsaknem a hegyekben van az a fa...
Segitsetek ! A szilvafamnak csak a teteje viragzik, nem tudom mi lehet ennek az oka.
Iden beujitok a fozes teren - bar a tavalyi olyan jo lett, hogy mar elfogyott - egy fokkal tudomanyosabban fogom csinalni, vakuumleparlassal fogom fozni es remenyeim szerint igy meg jobb lesz a palinka, mert a cefret alig kell melegiteni- tehat nincs kozmalas, egyenletlen melegedes. Az elrendezes egy kicsit bonyolultabb, de hat meg van idom oszig...
Hogy áll felétek a termés, értem ez alatt a gyümölcsfák állapotát? Leszen pálinkátok az idén is vagy spejzolni kell a tavalyit?
Sajnos nekem a tavalyi nedű már igen megkopott, ami maradt arra meg úgy vigyázok, hogy az üveget sem merem megnézni, nehogy a számra vegyem véletlen. Pedig egy kicsit én is odakozmáltam tavaly a cefrét, valószínű ezért volt olyan sok gondom az opálosodással, amiről alább sikerült már eszmét cserélni.
A lényeg: ha marad ez az időjárás (fagymentesség!), akkor nem lesz gond, legalábbis a barackkal. Nagyon szépen virágzott mifelénk (Dél-Pest megye). A szilva még nem indult meg, de remélem ez is lesz olyan mint a tavalyi.
1., Azt mondod, hogy ami leégett, azt öntsem ki egy az egybe? Akkor pedig valahonnan kell vennem 3-4 liter szilvát, mert a feleségem "kicsinál". Egész nyáron azért szedegette a szilvát, hogy majd nagymamájának vigyünk egy üveggel, mert ő minden reggel iszik egy gyűszűnyit.
2., Ez a réz eleje dologtól féle a leginkább. Nehogy a butaságom, tudatlanságom miatt, csináljak, főzzek valami olyan anyagot, ami káros az egészségre.
3., A tisztázás még most sem történt meg, mert mostanában hatalmas a jövés menés a tetthely környékén, a sövény meg még nem hajtott ki és mindenki "belát".
Üdv szesztestvérek!
A kozmás letyeket öntsd ki. A cefrézésről alant. Azét találták ki a két lépcsős főzést, hogy minél kevesebb veszteséggel lehessen 50%-os pálinkát készíteni. Az első eresztést el lehet engedni 10-15% körüli értékre ezt mégegyszer leereszted és addig főzöd amig 50%-os lesz vagy ha elöbb éreznéd hogy párlat kesernyés "fazék" ízü azt már ne tedd hozzá. Higítani lágy vizzel óvatosan 50%-os ig. Figyelj a rézeleje elvételre (második kör) addig engedd mellé amig technokol szagu, ha gyümölcsillatu az már mehet. Van olyan, hogy kozma olaj leválasztó, ha megtanulok rajzolni (itt) elküldöm a leírást.
Pityókás sikert!
A borból főzött kóficot letisztáztam!
Szép, tiszta anyag lett belőle. Az első eresztés 65 fok feletti lett. Majd folyamatosan csökkent. A bűntársam azt mondta öntsem fel vízzel és úgy főzzem. Egy ponton azonban elfogyott a tudomány. Azt értem hogy különböző hőmérsékleten különböző matéria csöpögy az edénybe, de meddig tart az a frakció ami fogyaztható. Ezt fokban kérdezem. Tehát iható a 20fokos lőré is vagy az már a téli ablakmosó alapanyaga? Volt aki azt mondta 45fok alatti cuccost ne tegyem a többihez hanem ha lecsurgatom öntsem hozzá a következő főzéshez. Na már most. Van 3-4 liter ütősebb anyagom és lett olyan 5-6 lityi híg motyóm. 5fokosig csorgattam. Az ötven fok feletti részt vízzel hígítsam vagy fogjam ezt a híg pancsot és addig hígítsam amíg nem áll be mondjuk 51fokra.
Mivel ezt a problémakört nem tudtam magamban megoldani ezért a családi féltett szilvát nem tisztáztam le.
A tüzelés témában köszi a tanácsot. Erre mi is gondoltunk. Most nem nyomattam olyan nagy hangerővel, hanem igyekeztem egyenletes hőmérsékleten tartani. Néha ez túl jól is sikerült és egyszer kialudta atüzem.
Várom segítő válaszaitokat!
Itt a fórumot olvasgatva kaptam kedvet eme nemes ténykeedéshez. Egy barátom azt mondta, ha dolgozni kell akkor ő három melót szeret csinálni: 1., pénzt számolni, 2., bort fejteni, 3., pálinkát főzni.
A hardver: Kb. 120- 130 literes az üst. Full réz minden, a hőtő is.
Szoftveres támogatás: 2 fő. Az eddigi tapasztalat, másfél diploma- rokon szakmából.
Az eredmény furcsa: Első felöntés: szilva. A gyümölcs kézzel szedve, szinte minden darab becézve, babusgatva. Lehet hogy nem kellett volna eddig tartogatni- szakmai hibaként értékelem, de nem értünk rá.
Az első Aktus: Nehezen indul el és lassan jön és kevés. ( Kiöntéskor tapasztaltuk le is égett az anyag az alján). Kb 100 literből lefolyt max. 6-7 liter furcsa barnás folyadék, ami átlag kb. 50-51 fokos. A hőmérő szerintem pontatlan volt és nem a párlatgőzbe (tehát nem a páracső kimenetén hanem tőle 20 cm-re) az üst tetején „mért”. Sikerülhet elsőre is vagy ezt csak olyan próbának vegyem? Miért barna? Elcsesztem valamit? A cefre szerintem, ha ne is volt tökéletes, de tűrhető volt. Még nem tisztáztuk le, mert azóta szakad az eső és nem jutok ki a tetthelyre.
Kérdésem: 1., tisztázás után végre tiszta lesz?
A második aktus: kb 3 éves bor amit úgy ottfelejtettem a hordóba. Se lefejtve se semmi. Tudom hogy finggal nem lehet tojást festeni és moslékból nem lesz finom pálinka, de hátha. Nem volt szívem csak úgy egyszerűen kiönteni. Tehát üst felönt, a hűtőn buheráltunk, kifújtuk és vártuk mi történik. Mintha hígító fojt volna- a szaga alapján. Tisztának tiszta, legalábbis a szilvához képest. A fok gyengébb anyagot mutat 48 ról indultunk és olyan30-35ig csurgattuk.
… és véget ért a nap és teljesen eláztunk- az esőtől, nem a pálesztól.
Kérdés:
2., Tisztázáskor mire figyeljünk? A hígító szag lehet hogy csak a mi orrunkba van, mert egy ismerősünk arra vetődött és ő nem érezte, sőt elismerőleg nyilatkozott.
3. A barna szín világos lesz/ lehet?
4., Meddig húzhatom az időt a tisztázásig, vagy ha üvegbe raktam, lezártam, nem „romlik” el?
Észrevétel: az volt a véleményünk a főzés kiszolgálásához szükséges két fő. Hiszen a cefre mozgatása „erő” igényes. De miközben csurgott az anyag szinte csak malmoztunk. Célszerű lenne csinálni egy kisebb ketyerét, amit csak tisztázáshoz használnánk. Így az egyikbe rotyogna a motyó, a másikból csepegne a finom manna. Igaz felmerül a kérdés, megér az egész ennyit? Az idő lerövidülne, az biztos.
Na van még 100 liter rossz borom és egy 50 liter barackom. Ez utóbbi kritikus, lehet hogy kiöntöm.
Várom segítségeteket és tisztázás előtt Néha bekukkantok!
kérdés, hogy az akkusavként forgalomba hozott kénsav mennyire ártalmatlan...nem tartalmaz-e bármiféle ártalmas szennyező anyagot...tehát ilyen célra mennyire biztonságos?
Ph.
A szerves savak kerülése ajánlott mert szinte mind átdesztillál. A kénsav olcsó elérhető és nagyon kevés kell belőle. Majd megírom mennyi emel mennyiben 1 Ph.-t. Garantáltan nem desztillál át és az előirt töménységben nem okoz gondot. Akkor kell használni, ha cefre pH-ja nem éri el a kellő szintet. Nem csak a törkőlynek kell kiforni magát hanem a mizériának is. A begyűjtött törkölyből nem lesz pálinka legfeljebb ipari alkohol. Pálinkát továbbra is lehet belőle főzetni, leadni csak a nagytermelőknek (8 m3 bort termelő) kötelező.
A borkősav valóban jobb, csak ötször annyiba kerül. Mellesleg a cefre savtartalma (kénsav nélkül is) eléggé kifényezi a vörösréz üst oldalát. Mindegy az hogy az éppen almasav (kiváló vízkőoldó is egyben) vagy citrom, vagy akármi más, az viszont igaz, hogy praktikusabb és illőbb az ásványi savak mellőzése és a szerves savak preferálása.
