Szerintem fél évig nem nagyon célszerű cefrét tárolni. Nekem ez mindig balul sült el. Én nem is nagyon próbálkoznék vele.
Elvileg, ha nagyon tiszta edényekben, gyorsan erjesztesz, nagyon egészséges (esetleg teljesen csírátlanított) cefrét, amit az erjedés végeztével azonnal (nem előbb és nem utóbb) leársz légmentesen, akkor van esélyed.
általában a nagyon korai gyümölcsök általánosságban kevésbé alkalmasak erre a célra.körte esetében vilmos,alexander,kálmán,ilonka,császárkörte jó lehet,viszont a kimodott téli fajtákat felénk nem szokták/pl.esperes/ erre használni.az őszibarack elég jellegtelen erre a célra ízben és elég gyenge az alkohol kihozatal szempontjából is.
még egy szakirodalom!Kudron-Újszászi-Simonyi:Keményítő és Szeszesital gyártás
kissé elmegy az ipari szeszgyártás felé de benne van ebben is sok lényeges húzás...
Természetesen most elsősorban a kifőzés szempontjából kérdeztem.
Körtéből van egy Bosc kobakja (lehet, hogy nem helyesen írom) és egy feltehetőleg Vilmos körte.
Én valami korai érésűre gondoltam. nem tudom létezik-e még Árpával érő ?
Öszibarackot 3-4 félét szeretnék ültetni, majd meglátom. Melyikből lesz aromásabb a szesz, a fehér- vagy a sárgabelűből ?
Bár imádom a tanyánkat, gyakran vagyok ott, túl intenzív ápolást igénylő fajtákkal nem szeretnék foglalkozni (törpenővésű, kordon stb)
Permetezni sem fogom túl gyakran őket. Jut is marad is, ez az alapelvem
milyen célra kellene:piacra,saját fogyasztás,befőzés,kifőzés:)))?
mennyi időd van az ápolására?
milyenek a környezeti feltételek nálatok?
erre a néhány dologra kell legalább választ kapni mielőtt bármit ajánlani lehetne!
Remélem mi is (férjem és én) hamarosan belépünk az otthon főzök táborába. Sikerült szereznünk egy 40-50liter körüli vörösréz üstöt, melynek az alja lukas. Ezt a férjem megstoppolja (ezüsttel forrasztva), rézből lesz a többi része is. Mivel rengeteg más dolga is van, tavaszra saccolom, hogy kész lesz.
Mi a tanyán tervezzük a főzesre való berendezkedést. Mivel egyikünk sem hajt a mennyiségi fogyasztásra (én max megkóstolom a különböző ízeket 1/2-1 cent erejéig)a minőségre hajtunk. Jövő évi beruházásunk egy 8-10literes eperfa hordó lesz.
Próbaként jelenleg van 50liter sárgabarack cefrénk és kb 50liter vegyes.
Kérdésem, mennyire romlik az állaga, ha tavasszal
pároljuk le?
Illetve van vagy 30-40 kg szőlőnk (a tőkéken), érdemes-e cefrésíteni ?
Előre is köszönöm a válaszokat:
jó reggelt uraim,egy szakirodalom ami választ ad szinte minden kérdésre:
Termelők kiskönyvtára-7.Tömény szeszes italok gyártása
Szerintem minden benne van!
A desztvizet nem kell a finánc elől eldugva készíteni, tehát nyugodtan lehet készíteni egy komolyabb, hőcserélős készülékben, ami a kondenzációs hőt hasznosítja.
A fordított ozmózis a nagyobb molekulájú szerves szennyezőket nem távolítja el. Szerencsés esetben a víz eleve nem tartalmazott ilyeneket.
Nagyobb ipari üzemekben a felhasznált gőzből keletkezik kondenzvíz. Nagy mennyiségű, olcsó (ingyen van). Az egyik legnagyobb vegyipari vállalatunk központi laborjában ezt használják deszt. víznek. Ha nekik jó, akkor a hígításra is megfelel.
A csúcsot a bideszt. víz jelenti. Az egyszer desztillált vizet kálium-permanganátról mégegyszer ledesztillálják. Erre a célra teljesen felesleges alkalmazni.
Úgy van, ahogy írod, a minőségért meg kell dolgozni és személyes preferenciákon illetve apró nüanszokon múlik, hogy ki mit tekint bosszantó minőségáldozatnak vagy éppen praktikus és vállalható kompromisszumnak.
Én egyszer kipróbáltam a vízdesztillálást, de félbehagytam a dolgot. Mert igaz, hogy sok dolog nincs vele, de mégiscsak: nagyüzemi tapasztalataim is megerősítenek abban, hogy egy működő készüléket nemigen lehet magára hagyni.
Az RO víz szerintem nem rossz ötlet: a halak meggyőzőek.
Még jobb lenne a forrásvíz, de én azt is inkább szűrném (a visszahigított párlatot), mint desztillálnám.
Valamint lehetne valami nagyobb felbontású oszlopot használni, ami alaposabban leválasztaná az opálosodásért felelős kozmaolajokat. De ez meg lehet, hogy aromavesztést eredményezne.
hát a 412 igen kurta is, meg nem is nekem szólt, de elfogadva szerény válasznak
ha én valaha pálinkát fogok csinálni, hát tuti nem fogok bele ki tudja milyen szines modern módszerrel készült anyagot tenni bele, lásd RO víz. a saját desztillált víz azért is jó, mert tudom, hogy mi van benne. még ha több munkával is jár, de hát a minőségért meg kell dolgozni. az igazi persze a forrásvíz lenne, de akkor valószínű a zavarosodás. lepárolt forrásvíz: ez már aztán a minőség netovábbja!
a rézeleje ügyben részben igazad van, de csak az alábbi kiegészítésekkel:
a rezet nem fogja megkezdeni sem víz, sem ecetsav, sem hangyasav. a patina (bázikus rézkarbonát) az egyetlen veszélyes pont, amire nem gondoltam. szerintem az egész kérdés ezzel együtt is álkérdés, mert a patina kevés mennyiségű, még kevesebb az ecetsav, tehát a bekerülő rézmennyiség is elenyésző lehet. de ha elővigyázatos az ember, akkor célszerű a patinát lemosni előzőleg, főleg ha régóta áll használatlanul. ezt némi higított sósavas átmosással meg lehet oldani, és ennyit a rézelejéről.
de desztillált vizet mindenki így csinál, plusz még hasznot is rátesz Én még senkit se biztattam desztvíz vásárlására, sejthető volt és Gers mester ezt bizonyította, hogy ez drága mulatság. Én addig használtam, amíg tudtam "szerezni". Másrészt azért ahol nagyban csináljék (pl. ahonnan és is hozzájutottam), ott sokkal kevesebbe kerül a dolog, mint nekem otthon, a rossz hőszígetelésű üstömmel meg a folyamatos átfolyású üveghűtőmmel.
Nagyon jó ötletnek tűnik az etilalkohol által javasolt és a halak által tesztelt RO víz, valamint nekem megfelel az utólagos szűrés alkalmazása. (Szerintem kell lennie a Gers által írtnál olcsóbb szűrőpapír beszerzési helynek is)
a réztéma meg nem érv, mert a pálinkába amúgy is belemegyAzért kicsit érv, mert mégiscsak feleannyi lesz csak benne, ha a vized rézmentes.
a rézeleje csak népi szó, semmi köze a rézhezEz veszélyes tévedés. l. (283), (284), (369).
igen, az idő duplázódik, de desztillált vizet mindenki így csinál, plusz még hasznot is rátesz, tehát olcsóbban nem fogsz kapni. odafigyelést igazán nem sokat igényel, a legelejét kell eldobni, meg a végét, mivel itt nincs alkoholfok, csak hajtani kell átfele. a réztéma meg nem érv, mert a pálinkába amúgy is belemegy, de ezt a rézmennyiséget kimutatni is nehézkes lenne, olyan kevés. a rézeleje csak népi szó, semmi köze a rézhez.
- Kb. még egyszer ugyanannyi időt kellene vízdesztillálásra fordítani, mint amennyi a pálinka lefőzéséhez kellett. Ez egy jobb szezonban 20-50-80 órás plusz főzési időt+odafigyelést igényel.
- A dolognak a víz- (hűtővíz), valamint az elektromos- vagy a gázművek is megkéri az árát.
- Aki rézhűtővel dolgozik, az a lecsapódó tiszta vízgőzt, a gyűjtőbe érkezés előtt kicsit megküldi réz-ionokkal - pofon a kakinak...:)
Megtörtént a pálinka végső finomítása! Hurrá! Gyógyszertári desztvizet használtam a hígításhoz, és azt figyeltem meg, hogy nem szabad 50 fok alá lemenni, mert akkor kezd el opálosodni. Szóval lett néhány üveg opálos pálinkám is. Kérdés: ki lehet ezt valahogy szűrni/szedni belőle (mármint az opálosodást)? Mi a legjobb megoldás?
Az ize még elég nyers/haragos, de egy pár hónap állás/érlelődés után remélem kiváló lesz. Minden esetre szombaton "a nagy munkában" sikerült elkenni a számat, az asszony legnagyobb örömére. Majdnem kanapén alvás lett belőle...
A 'tiszta' arra utalt, hogy tisztább mint az ioncserélt víz.
Az autósbolti vizet, mivel gépjárművekhez készítik 'hamisítják', úgy sem ellenőrzi senki.
Pár emberke akváriuma már kihalt miatta:((((
mifelénk répadarálóval csinálják általában az almatermésüek aprítását.egy közepes kézi daráló 6-8 ezer forint,szerintem nagyon megéri:sok időt takarítasz meg vele és egyenletes darabokra aprít.
erre már én is utaltam a magam indirekt módján, de úgy látszik a topiklakók számára minden ember láthatatlan, aki a desztillált víz desztillálással történ? el?állítását szorgalmazza.
most ideírom, hogy szerintem simán csapvizet kéne lef?zni az üstben, amit amúgy használtok a pálinakf?zésre. azért írtam ezt, hogy ez a hozzászólás is rejtett legyen, és nehogy lebukjak. :)
Az alma aprózása NAGYON FONTOS. Kösz, résen voltam! Azt csináltam, hogy egy kisebb hordóba szedtem az almát. Amikor harmadig megtelt (kb 30 db), akkor egy 10X15-ös gerendavéggel alaposan széttapicskoltam, majd a zúzalékot beöntöttem a nagyobb erjesztőhordóba. Ez a módszer a körténél nagyon bevált.
