Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Pestet nyilván ugyanúgy értelmetlen volt innen védeni, ha a 40 km sok. (Megmértem: az erőmű 44,8, a Clark Ádám tér 62,3 km-re van a mezőfalvi ütegek helyétől.)
A Vega alapvetően nem ballisztikus célok elfogására készült, a Pershing ellen az Sz-300V (SA-12) volt tervezve.
Vegánál amúgy Mach1.7-tel repülő célok ellen a Pcmax=250km !!! (ez nagyjából lefedi a célok 98%-t)
Akkoriban (meg még sokáig) Erőterves voltam, erőművi vill. ill. kábeltervekkel foglalkoztam, de Paksra sokáig csak az MSSZ vizsgák miatt jártam. :) De Platon talán szakmabelibb, nemigen tudok mit hozzátenni, legfeljebb a 24424-ben feltett kérdést (hangosan gondolkodást) még egyszer:
Egyébként nem hinném, hogy pár tíz km-re egy kvázi ellenséges állam határától ne fordítottak volna figyelmet az adott politikai-katonai környezetben egy ilyen ojjektum védelmére.
Tényleg, hogy is van ez? - Ha Mezőfalva nem lett volna képes megvédeni. Jó, nem volt még 9/11, Stuxnet stb., de Paks épülésekor mégiscsak egy dermesztő hidegháború, Európába szánt Pershingekkel és egyre bizonytalanabb délszláv gazdasági-politikai helyzettel... (Mi) Volt erre (a) doktrína az MN-ben és a VSZ-ben?
Ebben nem vagyok perfekt. :) Tényleg, Mezőfalva rövid története valamennyire szerepel a topikban? Mindjárt rákeresek. Én még csak építés közben láttam, KAFÉV-osként, technika nélkül.
Az persze benne van, hogy a '80-as évek elején nyugat (DNy*) irányból számított a katonai vezetés támadásra, ehhez képet keletről ez hátbatámadás.
*Azt nem tudom, mi döntött a mezőfalvi bázis kijelölésénél, mert ennél sokkal délebbre lett volna indokolt Paks miatt, ráadásul ott volt Sárbogárd meg Dunaföldvár a közvetlen szomszédságban. Pestet nyilván ugyanúgy értelmetlen volt innen védeni, ha a 40 km sok. (Megmértem: az erőmű 44,8, a Clark Ádám tér 62,3 km-re van a mezőfalvi ütegek helyétől.)
Vannak erről elég jó elemzések a legnagyobb kárt az erőművek szétbombázása okozta a grafit bombák legtöbbször hatástalanok voltak.
Átmeneti problémákat okoznak csak, mert nem képesek akkora teljesítményt szállítani hogy az valós problémát jelentsen az átviteli rendszerben, mindössze az üzemi biztosító berendezéseket tudják megzavarni.
Jellemzően a lakossági transzformátor állomások ellen hatásosabbak mivel ott jóval kisebb teljesítmények vannak.
Vasárnap este 10 óra óta nincs áramunk. Pontosabban 9.50-kor ment el, mert a tranzisztoros rádión a 10 órás hírekben már bemondták, hogy Belgrád és Szerbia nagy része is sötétségbe borult. A 11 órás hírekből már azt is megtudtuk, hogy az obrenovaci hőerőművet érte találat.
Reggel felszereltem az utolsó „energiahordozót”, egy gázpalackot a konyhába, hogy a feleségem meg tudja főzni a kávéját. Régóta nehezményezi, hogy a palackcserét elhanyagoltam, de a nehéz időkre számítva egyre csak halogattam. Most eljött az ideje, hogy felszereljem. Közben haditervet gondoltam ki. Ha nem lesz áram, kiolvadnak a mélyhűtők, mindenki tartós élelmiszert fog vásárolni. Vettem száraz kolbászt, téliszalámit, sajtot. Az új hentesüzletben az elárusító a pult alatt egy felmosóronggyal törölgette a mélyhűtőből csordogáló vizet, mikor beléptem. Mérgében káromkodott, úgy hallotta, hogy egyhamar nem is lesz áram, tönkre megy minden. Tartós élelmiszerből már gyengén állt.
Az áramhiány miatt nincs víz egész nap. Emeletes lakásokban ez bizony elég nagy gondot okoz. Aki még nem próbálta, nem tudja, mi a hadiállapot. A dolognak nemcsak egészségügyi, hanem anyagi vonzata is van. Ha ideig-óráig meg is jön a víz, a zavaros, bűzös folyadék ihatatlan. Az ásványvíz viszont az üzletekben majdnem annyiba kerül, mint a bor. Három üveg sört lehetne venni rajta, ha volna. Ha nincs áram és víz, a sörgyárak is bajban vannak.
A bombázások 42. napja
Grafitbombázás
Vasárnap esete sötétségbe borult az ország. Néhány városban, amelyek saját áramforrással rendelkeznek - Ada nem tartozik ezek közé - nem volt áramszünet, az ország többi részén azonban a NATO egy új haditechnikai módszerrel alig tíz perc alatt „kikapcsolta” az áramot egész Jugoszláviában.
A NATO gépek háromnegyed tízkor kezdték a grafitbombát szórni, amelynek következtében a szerbiai villanyenergetikai rendszer pár perc alatt összeomlott. Az új csodaszer, mint ősszel az ökörnyál, száll a levegőben, rátapad a vezetékre és rövidzárlatot okoz. Mások szerint inkább vattaszerű valami, amit úgy kell kézzel levakarni a trafókról és a vezetékekről.
Mindenesetre megnyugtató, hogy a szerbiai villanygazdaság szakemberei azonnal hozzáfogtak az áramszolgáltatásban keletkezett „akadályok elhárításához”, és az újság szerint hétfőn hajnali kettőkor Belgrád központjában már sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást. Az éjszaka folyamán aztán más városnegyedekben is pislákolni kezdtek a villanyégők, úgyhogy reggelig a belgrádi háztartások 30 százalékának már nem fájt a feje a grafitbombák miatt. A fogyasztókat a hálózatra, amint azt a szerbiai villanygazdaság igazgatója nyilatkozta - „műszaki lehetőségektől függően, a prioritás tiszteletben tartásával” kapcsolják vissza. Ennek folytán nálunk csaknem két napon keresztül nem volt áram. Nem mernék megesküdni rá, de valami azt súgja, hogy a magyar községek a szóbanforgó lista legalján kullognak, vagy a „műszaki lehetőségek” itt a legrosszabbak, jóllehet errefelé grafitbombák nem hullottak.
Egészen pontosan vasárnap estétől kedden hajnali fél négyig nem volt áram, eltekintve hétfőn reggel egy rövid felvillanástól, ami ahhoz is rövid volt, hogy a halak felébredjenek az akváriumban.
Fontossági sorrend ide, fontossági sorrend oda, az újságok híradásai szerint kedden Szerbia nagy részén már helyreállt az áramszolgáltatás, Vajdaság magyarlakta települései azonban , egy-két órától eltekintve, továbbra is sötétségben maradtak."
Gyanítom hogy azok a grafitos bombák közel sem voltak olyan hatékonyak mint ahogy reklámozták őket. Ettől még tényleg le a kalappal a szerb mérnökök előtt.
HA prímerköri csőtörés következne be ÉS a ZÜHR aktív és passzív rendszerei is becsődölnek. A hidroakkumulátorok egy darabig áram nélkül is megoldják de ha sem a kisnyomású, sem a nagynyomású ZÜHR rendszert nem sikerül időben éleszteni akkor nagy a baj.
A hidroakkumlátoroknak ugye nem kell áram, az aktív ZÜHR kis és nagynyomású rendszereihez szükséges elektromos teljesítményt egyetlen egy darab éppen maradt dízel is biztosítani tudja, de legújabban offsite mobil egységek is vannak tartalékban úgy hallottam.
Azonban egy szétlőtt reaktorépületben még az sem biztos, hogy a zónaizoláció sikeres lesz. Persze a ZÜHR elvileg megbirkózhat ezzel is. Ha nem sérült meg.
Igen, ez így van, HA prímerköri csőtörés következne be. Egyébként nem hinném, hogy pár tíz km-re egy kvázi ellenséges állam határától ne fordítottak volna figyelmet az adott politikai-katonai környezetben egy ilyen ojjektum védelmére.
a Vinyica-Albertirsa 750 kV távvez önmagában bő 1 paksi erőmű kapacitását volt képes továbbítani
Igen, csakhogy Románia és Csehszlovákia (Szlovákia) is arra van/volt rákötve, az nem csak a mienk. Szerintem nem lett volna elég ha Paks kiesik. Így is - Pakssal együtt is - volt már eset rá, hogy kevés volt a kapacitása, sőt arra is volt példa hogy le kellett kötni a magyar hálózatról annyit ráterheltek a Románok. Ráadásul a szovjet erőművek felpörgetése sem öt perc lett volna.
Azt magam sem értem a mai napig, hogy a szerbek hogy voltak képesek (légi)háborús helyzetben úrrá lenni a NATO grafitos bombáin, amivel kifejezetten az alállomásokat célozták. Ehhez képest különösebb országos áramkimaradásokat (amelyek egyébként a '80-as években megszokottak voltak) nem okoztak. Komolyan mondom, minden elismerésem a szerb villamos üzemvitelnek!
Paks persze végletekig biztonságos (békeidőben), még úgy is, hogy pl. meglepően a prímerköri főkeringtető szivattyúk (amik adott esetben a reaktor hűtéséért felelnek) pl. nem is kaptak biztonsági besorolást, mert az önmagában több MW-os motorok tehetetlenségüknél fogva át tudják hidalni a 3 független dízelgép indulásáig szükséges időintervallumot. Később épült egy 13. dízel is, (4 blokk x3, +1), amely talán blackstart funkciókat is el tud látni (ebben nem vagyok biztos), tehát a hálózat hiányában szigetüzemben is képes az erőmű rendszerei újraindítására. (A Dunamentiben van ilyen dízel-gépcsoport, történetesen az elkészült - de méregzöld tiltakozás hatására üzembe nem helyezett - zwentendorfi erőmű egyik áttelepített dízele szolgál erre.)
Az viszont igaz, hogy a dízelgépek viszonylag egy csoportban találhatót (blokkonként), tehát ez háborús helyzetben kockázatot jelenthet.
Mondjuk az igaz, hogy ez ma ugyan teljesen kihasználatlan, de akkor nyilván nem így volt: ki volt terhelve sőt, a szomszédosbarátitestvéri országok 400 kV-on bőven nyúltak belőle, megállapodáson felül.
Dehogynem: a Vinyica-Albertirsa 750 kV távvez önmagában bő 1 paksi erőmű kapacitását volt képes továbbítani:
2140 MW átviteli teljesítményu és 1100 Mvar kapacitív töltoteljesítményu Albertirsa-ZapadnoUkrainszkaja távvezeték. A kapacitív töltoteljesítmény kompenzálására a távvezeték mindkét végén két-két darab, egyenként 330 Mvar névleges teljesítményu söntfojtótekercs került beépítésre. A 750 kV-on érkezo villamos energia 400 kV-os feszültségszintre való transzformálását két 750/400 kV-os, 1100 MVA-es, egyfázisú egységekbol összeállított transzformátorcsoport végzi.
