Üdv!
A sörgyártás fűszere és tartósító szere a komló. A wiski alapanyagát a malátázott árpát szárítják tőzeg égetésével(alacsony fűrőértékü mocsári melléktermék). A Johnnie Walker fertőtlenítőszer szaga attól van.
A kénsav helyett borkősav vagy magas savtartalmú gyümi pl. meggy, szilva, de jó a kénsav, nem desztillál át és kevés kell belőle. A hangyasavnak hangya szaga van és átdesztillál.
a 106-os elég jól türi a szárazabb időszakokat is,habár nem túl gyenge növekedésü...viszont szerintem ha nem piacra csak hobbiból kell a fa akkor fél odafigyeléssel többet ér-mégha a gyümölcs nemis lesz olyan egyenletes minőségü-mint egy kényesebb intenzívebb alany a te esetedben...
off (elnézést)
Isten őrizz a nagyüzemi almatermesztéstől.
Pest mellet élek, de szerteszét előfordulok az országban, Győrtől Szolnokig mindenképpen.
Arról van szó, hogy van néhány jonatán (na most a pontos típus azért nem tutti) almafánk, azokat szeretném klónozni. Nem tudom milyen alanyon állnak, de elég visszafogott novekedésűek. 20 évesek biztosan vannak, d nem mennek 3.0 max 3.5 méter fölé. nnna, ugyaezt szeretném én reprodukálni. A talaj pontos paraméterei nem meghatározottak, eléggé köttött, átlagosnak tűnő ph-val. A talajvíz elég mélyen van. Tehát valami gyenge de nem törpésítő alanyra lenne szükségem.
offoff
A citromsavval simán belőheted a ph-t, esetleg mennyiségileg több kell belőle mint kénsavból. Amúgy gondolom a borkősav (ez drágább) vagy hangyasav is tökéletes lenne. (a hangyasavat is használják pl. a konzerviparban is ph-korrekcióra ill. tartósításra is fungicid és baktericid tulajdonságai okán..Igaz, nyugat-európában már kivonták az élelmiszeriparból.
Egyébként nem a kénezés folyományaként létrejövő kénessavra gondoltál?
azt nem tudom hogy merre lax ugyhogy azt sem tudom hogy merre van megbízható faiskola feléd...a johatán MM106 alanyra biztosan rakható,bár nem túloznám el a telepítését...inkább csak saját célra
"Sok sikert" :-)
Nincs hozzá hardware-em, és ha lenne se próbálkoznék. Csak kíváncsi voltam :-)
Minden sörben van komló? Valahogy a házi sörrecepteknél nem emléxem rá. Persze a memóriám...
Boar
Kend nagyon otthon van a gyümölcsfák tekintetében, tán azt is meg tudná mondani, hogy hol lehet beszerezni EM alanyokat, amik kompatibilisek a kalsszikous magyar jonatánnal?
szilva:ha akarsz fát..akkor mindenképpen virusellenálló fajtát:ajánlom a stanley-t,egy bevált besztercei keresztezés ami ha megvárod hogy puhára érjen a fán akkor majdnem olyan aromás is...
körte:nyári/nem túl korai/ és kora őszi fajták...kényes dolog,amatőr kertésznek nem ajánlott.
alma:édes fajták,amelyek jó termőképességüek...ha jó helye lesz/vizet,trágyát kap../akkor golden ok...lehetőleg ne korai:earlygold,ozark gold,goldstar meg ilyenek...inkább golden reinders pl.nem intenzív alanyon,ha fent hagyok a fán novemberig akkor igen jó párlatot ad...vagy igen jó még a starking vagy a redspur delicious/bár ilyet ugyse kapsz manapság/,esetleg nem rossz az kora ősziek közül az elstar/elshof,red elstar/,elég igénytelen fajta...vagy a valamelyik gála/gala must pl./
kajszi:aromás,középérésü vagy kései fajták...jó lenne aromára/sőt a legjobbak/ a magyar kajszi vagy a mandulakajszi,de mindkettő hajlamos ágrákra,fagyzugos helyre nem valók mer ötévente látsz rajta termést amúgy...jó kompromisszum szerintem a bergeron...beéresztve aprósabb ugyan de nem annyira fagyérzékeny,kényes ízben nem sokkal gyengébb a magyar kajszinál....
őszibarack:ilyen célra nem nyerő...
birs:nagyon finom tud lenni,de keveset ad...sok munkával.túl sok fajta nincs,nekem a bereczki birs a szimpatikus...a lényeg itt is hogy fulléretten érdemes szedni ha már a fán besárgult,nagyjából október végén...ám ez csak jó növényvédelemmel jön össze mer ugye a kukacos birs lepottyan és az nem ér semmit
meggy:a lényeg hogy moniliára ne legyen túl érzékeny mer akkor a virágok minden második évben áldozatul esnek...ezzel együtt a termés is..az hogy erre a célra mi a jó arról fogalmam sincs..gondolom itt is az aromás fajták,talán pándy...passz
Lassan tavasz, ekkor (is) lehet fákat és egyéb növényeket telepíteni (elsősorban a pálinka alapanyagául szolgáló növényekre gondolok).
Ha ismeritek az általatok már sikeresen felhasznált gyümölcs(fa) stb. 'pontos' nevét vagy meghatározását azt beírhatnátok!
Üdv!
Pontos méret nem létezik. Tippeket tudok adni az elkészítéshez.
Szerkezeti anyag: üveg, saválló, réz kombináció. A hűtővel ne spórolj, minél hidegebb a párlat annál jobb a minőség. Legyen elegendő habzástér ez kb 1/3 -dal nagyobb téfogat igény. Ne legyen vékony a páracső min.18mm, ne keljen a tömítés miatt szorosan lezérni, ROBBANÁSVESZÉLY! Az elkészítéshez a forum több infóval rendelkezik, de tudni kellene a szándékodat:kapacitás, rendszeresség. 2lite feletti főzőedény jővedéki szabálysértés, ezt tudnod kell. Konkrét kérdésre válaszolok. Sok Sikert.
Nagy gondban vagyok! Egy ismerősöm megkért, hogy keressek neki a neten egy Pálinkafőző rajzot, leírást. Nagy erőfeszítésemre sem sikrült ilyen rajzot találnom, pedig álítólag létezik.
Nos ha valamelyötök rendelkezik ilyen rajzal, vagy méretezéssel, ötlettel, kérem ossza meg velem itt, vagy emilben.
Bocs az ismétlésért. Van palinka.lap.hu rengeteg infórmáció. Az opálosodás: az olajok alacsony forrpontu pálinkával mennek át, tehát kevés rézeleje - nagy olajtartalom - higítástól emúlzió. Ennyi.
Üdv Szesztestvérek!
Elolvastam '99.től. Van néhány eltérő véleményem, de most csak annyit. Nem jó az étolaj, kocsonyásodik nem lehet takarítani, romlik a hőátadás. Parafin olaj(patika) vagy gyertya kanóc nélkül. Nagyon TŰZVESZÉLYES, de ez egy veszélyes munka.
Üdvözlet Szesztestvérek!
Végig olvastam '99-től és találtam néhány tévedést, most csak erre.
Az étolaj nem jó, kocsonyásodik és nem tudod takarítani azon kívü romlik a hőátadás. Parafin olaj(patika) vagy gyertya kanóc nélkül a tippem. Tűzveszélyes, de ez egy veszélyes munka.
először is köszönöm az építő segítséget...az étolaj nem jutott eszembe...olcsóbb mint a glicerin.azt már hallottam hogy a páracső hossza befolyásolja a minőséget.azt is láttam hogy hivatalos helyeken nem mindenhol vizszintesen megy a páracső...ezek szerint ezért.a sima vízfürdős üst alapból jócskán hagy alkoholt a cefrében amit simán ki kellene hajtani...aztán a finomításnál már lehet szépen szabályozgatni hogy mit hagy meg az ember...igy logikusnak vélem hogy a cefre leégetést elkerülve az első főzéssel ki kell venni mindent.igy mondjuk az alszesz alacsonyabb alkoholfokú lesz...ha a finomításnál már nem emelek forráspontot akkor a finomításnál marad benne több...hát jó kérdés hogy nyerek-e az egésszel valamit...amúgy az az érdekes hogy ez az üst száztíz liter cefréből 18-22 liter kb.32-35 százalékos alszeszt produkál...függetlenül hogy vegyes,alma,szilva vagy micsoda egyéb...a finomítást követően olyan 9-11 liter kb.68-72 százalékos párlat keletkezik...a közvetlen tüzelésü üsthöz képest csodálatosan sima és adott gyümölcsre jellemző illatú aromájú..az erjesztés nem irányított...nem tudom hogy ez jó eredménynek számít-e...
Hidd el, minőség szempontjából még az sem mindeggy, hogy a páracső mekkora szögben emelkedik. Minnél jobban, annál tisztább a szesz, de kevesebb gyümölcsössége lessz. Ezen apró technológiai fogásokat nem szeretik, ha kibeszélik. Az a cég, ahol dolgoztam, tele volt nem kereszténnyel, ezért 2 élelmiszer ipari diplomával főztem, a gyár igazgató pedig szakmunkás volt. Ezért rúgtak ki, nem eggyeztünk a baromarcúval. Még titokvédelmet is aláirattak velem.
Étolaj mehet a kettősfal közé. Én egy évi 250000 t gyümölcsöt feldolgozó szeszfőzdének voltam a vezetője, ott gőzzel 105 fok volt a cefre hőmérséklete. Maradék alkohol 0 % volt a slempében.
Ha két folyadékot elegyitesz, akkor a forrpont valahol a 2 között lessz, de már elfelejtettem, hogy kell számolni. Jobb helyeken nem igy csinálják, hanem egyszerűen viz van a kettős fal között. Az üreg meg van fúrva, ahova egy 1,5 collos cső csatlakuzik, ami függőleges. Ha ez a cső 10m magas, akkor a hidrosztatikus nyomása 1 bar. A viz forrpontja ezen a nyomáson 100 fok feletti. Hőtani táblázatból kiolvasható. Ha 105 fok a jó, akkor ki lehet számolni a szükséges vizoszlop magasságát. Ezzel megoldod a tulnyomás problémáját is, mivel ha felforr akkor egyszerűen kilövi a vizet, nem robban. Annyit azért súgok, hogy pl barack páleszt úgy főzhetsz jót, ha a páracső üst feletti első kanyarjánál 74-75 Cfokos a pára a finomitásnál. Nagyüzembe nem finomitottunk, közvetlenül cefréből főztük a 90-95 fokos szeszt, amit utána vissza higitottunk. Ehhez tányéros üstök kellenek, ami nem bonyolult, de nehéz megcsinálni.
a lepárlást szerintem 90 fokig lehet folytatni az első alkalommal...a tisztázásnál lehet egy picit abbahagyni.igy ahhoz hogy 90fokos gőzt tudjak a páracső hütő felöli oldalához juttatni úgy vagy a páracsövet kell leszigetelni...rövidíteni,vagy megemelni az üst hőmérsékletét annyival hogy még elérjem hogy ilyen hőmérsékletü gőz jusson a hütőig...a probléma az hogy a vizes üstnél egy csomó alkohol benne marad a cefrében...szerintem feleslegesen...vagy nem?végülis ezt nehéz eldönteni...
nos...az etándiolt mint anyagot ismerem a veszélyeivel együtt,viszont félreértettél valamit...mint adalék,nem a cefrébe menne hanem a vizköpeny vizébe ami a kettősfalú üst két fala között van...nem, a hütőbe természetesen nem raknék ilyet...oda alapból jó a víz.viszont másik adaléklehetőség a glicerin,aminek szintén sokkal magasabb a forráspontja és könnyen hozzáférhető...itt az lenne a kérdésem hogyha alacsonyabb forráspontú anyagba magasabb forráspontút keverek akkor tudok-e nekem megfelelő forráspontú elegyet csinálni.
