Neved sekélyességéből, arrogáns, másokat kioktató stílusodból fakadóan: nem én leszek az első, aki rávilágítok "értelmed meggyőző hiányára" !!!
...Én 2002 körül kezdtem el serényen érdeklődni a pálinkafőzés mikéntjei után az interNET-en. Mivel nemsok használható szakirodalmat találtam online, bekukkantottam ide is. Akkoriba még csak 130 körül járt a hozzászólások száma, de már azok figyelmes végígolvasásával is, (amit te igazi "fórumsuttyó" módjára elmulasztottál!) több ismeretet szereztem, mint egy lepárlásról szóló Enciklopédiából......
A rengeteg hasznos gyakorlati tanács révén, az azóta már "többszörösen elismert" pálinkámat külföldi piacra is elkezdtem értékesíteni ;) .....ez persze teljesen mellékes a te rád vonatkozó dolgokat illetően:
Kismókus első hozzászólására talán nem én voltam az első, aki levelet írt neki. Megbeszéltünk egy találkozót, mert nagyon érdekesnek találtam azt a lepárlási elvet, amit felvázolt, ...és szerettem volna többet tudni róla. Ez meg is történt. Hozott kóstolót is, de ami a legfontosabb, -jogi szándéknyilatkozat aláírása után- egy példányt, a működési elvet részletező szabadalmi leírásból. Mivel a srác az ELTE fizika szakán lassan diplomát szerez, nem kell tovább ecsetelnem: konyít valamicskét a dologhoz!
Neked legyen elég annyi: Istenfinom pálinkát lehet a módszerével "lepárolni" -hogy ne zavarjon, a nem megfelelő szóhasználat- ! Egyébként, egy ugyanezen az elven működő, házilag is elkészíthető lepárlót építettem a tanácsai alapján, amivel már készítettem is egy 60 fok körüli, fűszeres különlegességet...
Fizikából valószínűsítem, hogy gyakran álltál bukásra, ha olyan ostobaságokat hordasz össze, mint: "A tiszta, iható alkohol nem illan 73 C° alatt" Az isiben biztosan elkerülte a figyelmed a nyomás és a forráspont összefüggése. Te szegény idióta... Ajánlom figyelmedbe: A Fizika alapjai Általános Iskolásoknak című nagysikerű könyvecskét, amiből megszerezheted sosemvolt tudásod...
Egyébként éltes "pálinkafőző mesterek" is irogatnak erre az "eddig békés" fórumra, akiktől, vélhetően további korrepetálást fogsz kapni!!!
A soha viszont nem látás reményében: Üdvözletem! -danthe-
Csak most olvastam bele bövebben az elöttem irók levelébe és kiver a hideg veriték. Borzasztó tudatlansággal indulnak neki egyesek a pálinkafözésnek és kalandosnál kalandosabb dolgokat olvastam.
Sajnálattal kell megállapitani, hogy az itt irók 80 %-nak halvány fingja sincs, hogy mi is történik a cefrével fözés közben. Habár már maga a szó "fözés" is tévedésre vezet, mert pálinkát nem lehet fözni csak lepárolni.
Sziasztok! Off: Regi paleszfozo es szeszerjeszto vagyok, raadasul a csaladomban (es a kornyeken is) igen nagy hagyomanya van, -- ha nem is a legalis -- de a palinka es kulonbozo szeszek hazi keszitesenek. A kulturahoz tartozik,............................kibocsajtas, nincs gozoles, teljesen zart az egesz, a kukta tetejen elhelyezheto tartallyal mukodik, Tuzeloanyag kb fele kell hozza, igazabol egyszer kell az egeszet felforralni, kesobb max melegen tartani (egy adag kb 5 liter cefre, kuktameret-fuggo). Az odakozmalas lehetosege kizart (mivel fozes kozben nincs is lenyegi tuzeles), az aramoanyagok az alacsony (kb 50 Celsius) homerseklet miatt nem bomlanak el. ..........................Az eljarast szeretnem szabadalmaztatni, es a hazi keszuleket par tizezerert piacra dobni. Ha valakit erdekel, szeretne kiprobalni, megnezni, tobbet tudni rola, esetleg kellene neki is otthon egy ilyen (az arat igen hamar visszahozza, es nem tud elromlani...), kerem irjon a mailemre (kismokus2@freemail.hu). On: Az alkoh................
Halló kismókus!
Jó nagy szamárságokat irtál itt a pálinkafözésröl! :)))
".........es 2 orankent egy liter 50%os szeszt termel, nyersanyagtol majdnem fuggetlenul (ennek fizikai oka van, azt esetleg kesobb). "
Ugy látszik te tudsz Jézushoz hasonlóan csodákat müvelni, ha te a nyersanyagtól függetlenül tudsz alkoholt elöállitani...... és mindezt 50 C°-on - holott ezen a hömérsékletencsak a metilalkohol és egyébb káros anyagok illanak el. A tiszta, iható alkohol nem illan 73 C° alatt!
Na, mindenesetre remélem, hogy nem kell olyan pálinkát innom, amit te készitesz. De ha saját magad is ezt iszod, akkor soraimat már ugysem tudod olvasni, mert rég megvakultál.
Ha a cefre már "nem mozog", a forrás befejeződött, nem árt légmentesen lezárni az edényt, mert megecetesedhet, és a jó kis alkohol is párologhat kissé!
Körtepálinkát készítek, a cefre már megvan, de sajnos csak kint tudom erjeszteni. Kérdésem az lenne, hogy hány celsius foknál áll le az erjedés? Nem szeretném, ha a főzőben újból erjedni kezdene a cefrém.
írtatok a gyümölcsdarálóról, én birsalmát készülök cefrésíteni, ahoz kellene. azt szeretném megkérdezni, hol tudom beszerezni s hogy néz ez ki valójában (motoros? kézi?) esetleg kép ha van...
...az ipari pálinkakészítés eljárása (már ha valódi "pálinkára" gondoltál) nemsokban különbözik, a hagyományos -szeszfőzdékből jólismert- módszertől... Legfeljebb nagyságrendben. ;)
Mivel a pálinkát immár "jogerősen" is csak 100% gyümölcsből, "egyéb anyagok" segítsége nélkül lehet készíteni, a finomszesz + aromás megoldásokat már nem hívhatják Pálinkának....
Ha pedig erről szeretnél bővebb információt: a legjobb helyen vagy.
Mindössze annyi dolgod van, hogy végigolvasd EZT a topik-ot a "nyitó"-hozzászólástól, egészen a sajátodig... Ha csak a szakdolgozatod vonatkozásában hasznos információkat gyűjtöd, még akkor is jelentős segítség a fórum eddig összegyűlt anyaga...
Én például szakirodalomból sem konyítok a témához annyit, mint amennyit innen. :) Sőt! ...már a topik címének megfelelően főzhettem home-made páleszt is, ami ittjártam előtt lehetetlennek tűnt....
Segítséget szeretnék kérni a házi dolgozatomhoz, gyümölcspálinka készítés technológiáját kellene leírnom nagyüzemi körülmények között, előkészítéssel,anyagnorma számítással, gépsorral stb.
...az lenne a rendkívül sürgős kérdésem: vajon mézzel cukrozhatom, az ezt igénylő, cefrézni szánt gyümölcsöt?
"A cukor-összetevők közül a szőlőcukor és a gyümölcscukor (glükóz és fruktóz) aránya határozza meg a méz egyes tulajdonságait. E két cukorféleség a méz szárazanyag-tartalmának 85-95 %-át teszi ki. Az egyéb cukrok (répacukor/nádcukor vagy szacharóz, maltóz, melezitóz) néhány mézféleségben nem elhanyagolható mennyiségű lehet és a jelenlétük természetes eredetű (pl. az akác-, levendula- vagy egyes édesharmatmézek), de ezel mennyisége e mézekben a kristályosodás szempontjából nem jelentős tényező......"
http://www.magyarmez.hu/tulajdonsag.html#7
Itt szinte mindent meg lehet tudni a mézről, nyilván csak azt nem: hogyan viselkedik mindez, egy erjedésben lévő anyagban?
Remélem nem keletkezik semmi "rossz" vagy káros, ......vagy túl sok jót gondolok a méhek remekművéről? :)
Egy kedves ismerősöm évről-évre remek birspálinkát készít. A receptje a következő: szedd magad akcióban begyűjt cc. 1000 kg birset. Három részre osztja a gyűmölcsöt. Az első részt hagyományos gyümölcsdarálón ledarálja. A második részt üstökben víz hozzáadásával péppé főzi. A harmadik részt félbevágva kemencében megsüti. Végül az így elkészített anyagot összevegyíti és cukor hozzáadása nélkül (!) forrni hagyja. A forrás abbamaradása után főzi.
Mindez Vajdaságban történik, ahol engedély nélkül, mindenki tarthat magának pálinkafőzőt.
Sziasztok!
Off:
Regi paleszfozo es szeszerjeszto vagyok, raadasul a csaladomban (es a kornyeken is) igen nagy hagyomanya van, -- ha nem is a legalis -- de a palinka es kulonbozo szeszek hazi keszitesenek. A kulturahoz tartozik, hogy nem inni, hanem hatalmas turelemmel es tisztelettel kesziteni kell, es csak a legbecsesebb alkalmakkor kostolgatni, esetleg egy-egy uveget elajandekozni. De nem is ezert irtam. Az utobbi evekben szeget utott a fejembe a vakuumos palinkafozesi technika. Tobb konyvben lehet rola olvasni, mint ipari eljaras, de az ugy meglehetosen maceras: kell hozza vakuumszivattyu, ilyenolyan tartalyok stb. Lenyeg a lenyeg a lenyeg: kidolgoztam ennek alapjan egy zart rendszeru fozesi eljarast. Nincs szag kibocsajtas, nincs gozoles, teljesen zart az egesz, a kukta tetejen elhelyezheto tartallyal mukodik, es 2 orankent egy liter 50%os szeszt termel, nyersanyagtol majdnem fuggetlenul (ennek fizikai oka van, azt esetleg kesobb). Tuzeloanyag kb fele kell hozza, igazabol egyszer kell az egeszet felforralni, kesobb max melegen tartani (egy adag kb 5 liter cefre, kuktameret-fuggo). Az odakozmalas lehetosege kizart (mivel fozes kozben nincs is lenyegi tuzeles), az aramoanyagok az alacsony (kb 50 Celsius) homerseklet miatt nem bomlanak el. A rezcsovekkel valo erintkezes katalizal tovabbra is hagyomanyos folyamatokat, tehat az ujitas csak a fozes sebesseget, es kenyelmet noveli, a hagyomanyos ertekekbol nem vesz el semmit. Az eljarast szeretnem szabadalmaztatni, es a hazi keszuleket par tizezerert piacra dobni. Ha valakit erdekel, szeretne kiprobalni, megnezni, tobbet tudni rola, esetleg kellene neki is otthon egy ilyen (az arat igen hamar visszahozza, es nem tud elromlani...), kerem irjon a mailemre (kismokus2@freemail.hu).
On:
Az alkoholos erjedest bakteriumok vegzik, melyeknek neve a saccharomyces ... (torzs talan?). Kulonbozo nemesitett valtozatukat hasznaljak: a soreleszto pl a saccharomyces cerevisae nevet viseli, ez van a sutoelesztoben is. A palinkakesziteshez kb barmelyik jo, a bakteriumkulturaval valo beoltas a gyors, fertozesmentes erjedest szolgalja, hogy alkohol keletkezzen a gyumolcsben levo tapanyagokbol, ne pedig mas (pl. akrolein). Az ilyen erjesztest hivjak vezetett erjedesnek. A kesz cefret, ha mar nincs tobb gazkepzodes lehet tovabb erlelni, de igazabol minden nappal csokken a szeszfoka. Az alkoholon masik bakteriumokkezdenek virulni, a maradek szerves anyagot pedig szinten mikroorganizmusok nekiallnak lebontani kozben kulonbozo vegyuleteket termelve. A jol elokeszitett cefre, nem forr tovabb nehany hetnel, es addigra altalaban az osszes cukor alkoholla alakul benne. Meg ha a tartaly pl muanyag is, a fenti jelensegek a cefre mielobbi pusztulasahoz vezetnek. Kivetel is akad viszont, pl a torkolyt egesz telen, foldbe asott, vizmentes vermekben erjesztik. De ne feledjuk, ott sokaig igencsakalacsony a homerseklet.
megint a lenyeg: a gyumolcsust jol tarjuk fel, oltsuk be bacival, a cefret tartsuk legalabb 20fokos helyisegben, a cefret naponta keverjuk meg zajos erjedes alatt (pl furogep + keveroszar), alkalmazzunk olyan fedot, ami a gazokat kiengedi, viszont vissza nem (oxigenmentes kornyezet).
Kisebb nagyok elteresek -- amint a pelda mutatja -- boven belefernek, de ha ezeket betartjuk, az eredmeny gyakorlatilag biztosra veheto.
jah es a jogi kerdes: palinkat fozni otthon nem szabad, eladni meguccse, ugy tudom. Hogy mi van azzal, aki mondjuk egesz evben csinal 2l keritesszaggatot es megissza, azt nem tudom, nem hinnem h van olyan biro, aki egy ejnyebejnyen kivul mast mondana.
Remelem segitettem, udv kismokus
Üdv! (Mondom, szigorúan csak probálkozó vagyok!!) Gondolom azért tesznek bele élesztőt, hogy azok a baktériumok (gombák) kapjanak kezdeti fölényt, amikre nekünk szükségünk van, és ne pl. az ecetsavas erjedést produkáló fajok. Itt a fórumon olvastam (assszem), hogy valaki spéci borélesztőt tesz bele. Hogy jó sütőélesztő, azt meg Robby honlapjáról szedtem, azaz innen:
Egyik kollegám mesélte, hogy rá generációkról maradt a pálinka(cefre) készítés tudománya. Ő egész januárig tárolja a cuccost, csak utána főzeti ki, mert szerinte így érik még és finomabb lesz. Csak jól le kell zárni. A nagyapja úgy tárolta télen a cefrét, hogy leásták a földbe a hordót és még be is temette. Ha nem említi a nagypapát -én azért adok a hagyományokra ilyen ősi szerek kapcsán - simán lelegyintem. Én idáig azt vettem ki a szavaitokból, hogy minél hamarabb le kell főz(et)ni, mert illan az aroma. A mi fosókalevünk már teljesen lenyugodott, most mit csináljak vele? Vigyem-ne vigyem?
A másik elgondolkodtatót ezzel kapcsolatban pedig egy szabolcsból hozzánk szakadt fiatalembertől hallottam: ő nem tudja hogyan csinálják a nevezetest almából, csak annyit, hogy nagyon-nagyon-nagyon sokáig készül a cefre. Kb jövőre fejtik. Hmm? Nagyon lelkes vagyok, almát is tettem hordóba, kissé megpuhítottam bográcsban, vigyázva, hogy ne nagyon füstölődjön, majd összeturmixoltam kevés cukorral. Majd ma teszek hozzá egy kevés élesztőt. Jó lesz így? És aztán meddig legyen így? Kb annyit találtam a fórumon az almáról, hogy fini lesz, de nehéz, néha penészedik a teteje.
Még egy kérdés: van ugye a sárga fosókából erjedt lé. Ez már szép nyugodt, gondolom kész. Tegnap szedtünk (hogy lehet, hogy ilyenkor még nem potyogott le??) vörös fosókát. Ha ezt is annak hívják. A sárga mirabella tesója, csak vörösben. Ezt hozzákeverhetem, vagy erjesszem külön? Ha külön, akkor ha ez is kész lesz összeönthetem őket, vagy úgyis kisszériás főzés lesz és maradjanak utána is külön, mert más ízűek?
De tényleg: nem is értem, hogy hogyan működik ez: ha valaki vegyes gyümit csinál, és mondjuk kezdi a cseresznyével-meggyel, akkor ez ugye kiforr, mire megérik mondjuk a barack. Na, mondjuk! Hogy is van ez? Szabad így csinálni? Gyakorlatilag folyamatosan szedegeted a gyümölcsöket a hordóba, és egész nyáron mozgásban van az egész. Nekünk a körténk van így, mert a három fa külön-külön érik, a fosóka már rég alszik, a körte (csak egy kicsivel kezdtük később), meg azóta is tellik-tellik, és dolgozik-dolgozik. Lehet, hogy elrontottam a körténket?
Nem főzdébe vinném, mert túl kevés, hanem a szomszéd barátjának a..... Szóval nem ismerem. Se őt, se a felszerelését, se a technikáját, se a szaktudását. Tudnátok segíteni, hogy mire figyeljek, ha esetleg kissé igénytelennek tűnik a dolog?
Hiteles forrásból (fQzQmester) hallottam, hogy a nem lédús gyümölcsökhöz paradicsomot kell keverni. A benne lévQ savak segítenek a kioldásban.
120 l-es hordóba kb. 2-3 kg-ot.
Cukor kell a birshez.
A birsalmából készült pálinka nagyon finom. Persze ezt is el lehet rontani.
Csonthéjasokat csak a következő évig lehet tartani, mert után kezd a méreganyag kioldódni. Ha ki van magozva a szilva/barack, akkor több évig is eláll a cefre. Ugyanigy a nem csonthéjasból készült is.
Volt itt szó a kisméretű házifőző beszerzési lehetőségeiről. Van valami konkrét adatotok?
Erősen fontolgatom, hogy tettestársá válok, mert a nagy gondal gyűjtögetett, szépen kimagozott szilvámat a főzdében a számukra csekély, -számomra már csak a belefektetett munka szemponjából is jelentős- mennyiségre hivatkozva nem hajlandóak kifőzni, még némi többletfizettség felcsillantása után sem. "Józsibácsi lőréjével" összekeverni meg bűn lenne. Ezért aztán gondoltam egyet, és a gazember leszek.
Ez lenne az első ilyen jellegű kísérletem, eddig más szilváját ittam (oroszhegyi!), de végre beérett az első jelentősnek mondható termésem. A cefrével nincs is baj, remek állagú.
Van még irgalmatlan mennyiségű birsem is, amiből eddig részben lekvár készült, de most úgy gondoltam, kár lenne veszni hagyni. Olvasván a fórumot a birspálinkáról megoszlanak a vélemények, de én hajlandó lennék elhinni hogy lehet birsből is jó pálinkát főzni! Erősítsetek meg ebbéli hitemben, és ha lehet kérnem áruljátok el a titkot!
Nem túl mérvadó forrásból annyit tudtam meg, hogy a birset célszerű rendesen ledarálni és a szokásosnál több cukrot hozzáadni a cefréhez.
.....túlvagyok már egy pár remekül sikerült "hagyományos" cefrézésen. Mostanában már kísérletezgetek mindennel: fűszerezgetem az érlelni szánt levet, egy - két erős aromájú "dolog" is belekerül a hordóba. Az lenne az egyik kérdésem, - ami persze kissé későn vetődött fel - hogy lehet-e dinnyét cefrézni? (cukor az van benne! :) Ha igen, akkor igényel-e valamiféle előkészítést, eljárást, hogy ez rendben menjen?
A másik, hogy bár szinte mindenről szó eset már itt a "barkács-lepárlók" kapcsán, de nekem igazából a főzőüst és a párlóspirál közötti elvezetés hagyott néhány homályos foltot....
Hogyan és miként befolyásolja a folyamatot az összekötő - elvezetőcső....
-anyaga?
-hossza?
-elhelyezése?
......hiszen a gőzök nemtudhatják, hogy: ez még nem a spirál :)
Egyszóval mire ügyeljek leginkább ennek a kivitelezésénél?
hali wheeled,
a http://www.extra.hu/csmsz -n franko kis leirast talalsz az erlelesrol. az biztos hogy ha tudod meg most magozd ki, nehogy cianka keruljon a cefrebe. egyebirant most erlelek kortet ugyanugy ahogy te, mua. hordoban, idonkent megkeverve es aposom is igy banik 250 liter szilvaval ugyhogy baj nem lehet.
cseko
nagyjabol vegigolvastam, de arra lennek kivancsi, hogy hogyan a legtutibb erlelni a szilva cefret? Muanyag hordoban van, lezarva, idonkent megkeverve, de a nemelyik szem (kb. 20%) egy kicsit foldes volt, es nincs kimagozva sem, viszont kizarolag az erettek vannak benne. Jo lesz igy? Egyeb teendo? Eleszto?
