Szia jalopy.... ha valaki az itteniek közül nem ismerné, ő a volgásoldal egyik nagy neve, egy szürke színű szépséges M24 - es eléggé nehéz talpú gazdija....
"nem kell megijedni, elég eljönni télen és a helyi buszokkal közlekedni. azokkal is lehet "élményeket" szerezni"
Azért annyira ijedősek mi sem vagyunk ám :-) Igaz, hogy mifelénk sokkal szelídebb a táj, de azért itt is vannak olyan dombok, amik tudnak meglepetést okozni. Én korábban egy termelőszövetkezetben dolgoztam, itt is borult traktor, IFA, kombájn. (Képem az utóbbiról van.) UAZ-zal jártam és nem csak aszfalton .-) és kerültünk néha meleg helyzetbe, volt, hogy a szó szoros értelmében is.
Én már így vénségemre megelégednék a nyugodalmasabb csordogálással is... ha eseményekről van szó. Köszi a vasárnapi jókívánságot, az már borítékolható, hogy siker lesz... fényképezőgép akksik már feltöltve, megállóhelyek betervezve.... :-)))
A vese az szúrás jellegű fájdalom, mintha lentről döfnének hátba.... felfelé nyilallik. Ha jól emléxem. Jellegzetesen a gerincoszlop melletti fájdalom volt.
Ez egy korai ébresztéses szolgálat volt, elvonatoztam Szombathelyig egy félhosszú vonattal (220 méter, ötnyócvan tonna), ottmaradt a gép a telephelyen, én visszajöttem Zalaegerszegre egy másik traktorért, és azzal jöttem le Kanizsára. Ami vidám része volt a szolinak, hogy egyeztettem pléhússzal és vasárnapra eljön mihozzánk.... megyünk öt faluval arrébb - dutrásbarátságot kööööötniiiii....!
....de én nem is vagyok főőőőnök.... egyszer mikor határőr kezdtem lenni, azt képzeltem hogy iggenjó főnök lennék.... aztán két krumplivirággal később egy életre megjegyeztem hogy főnöknek születni kell. Én a barátod vagyok.
Endrebá egy naaagydarab volt kocsmárossal találkozott, pedig nem is számított rá.... Sajnos olahmarcsi messze esik Iharostól.... különben biztosan megkerestem volna már....
Mer én csak építőanyagként néztem mindíg rájuk.... Lehet hogy láttam már címeres téglát, de amíg te nem szóltál, nem láttam értékesnek. Ezér asztán nincsen egy darab illen téglám senem...