Mindennek a titka az önmérséklet. Ha pálinkát akarsz főzni a törkölyből nem kell nagyon kipréselni. Jó bort is laza préselés után kapsz. A dinnyével ugyan ez a helyzet, ha a törkölybe cukrot tetetnek veled akkor dinnye helyett is tegyél cukrot, jobb is lesz több is lesz a pálinkád. A szilvádat cefrézd el minél hamarabb, ne száritgasd.
Tudom önreklám, de kattints a snapszmesterre és a weblapomon sok kérdésedre találsz választ. Üdv sm
Nincs valakinek olcsón, eladó rézüstje? Vagy esetleg valaki tudna ajánlani olyat akinek lehet? Nem kell, hogy műalkotás számba menjem, csak hibátlan legyen. Csupán lekvár főzéséhez kellene.
A segítséget előre is köszönöm!
Ui: csülök2 nevű fórumozó társunk írt annak idején(2 hónapja), hogy egy ismerősének lenne eladó, csak neki(csülök2) nem lehet e-mail-t írni
A sárgabarackról már elég jól lemaradtál, legalábbis a hazairól, gondolom (É-abbra biztos később érik) drága importot meg nem akarsz venni. Egyébkén jó érett gyümiből 10% pálesz az már jó. Persze fajtája válogatja.
Restauro voltam, de még nem volt aktiválva a nickem, ezért kölcsönkértem valakitől.
Én úgy hallottam az öregektől, hogy 7 deci pálesszel nyomja meg 1 kilo cukor a mennyiséget. A törkölynél meg szinte köteleznek, hogy cukorból használjak 2 kg-ot 20 kilonként, mert csak bohóckodás az egész anélkül.
A szilvánál, baracknál, körténél lehet, hogy kihagyom.
A bibi az, hogy az este oriási vihar volt Pest megyében és a leszedett, vödörben álló szilvám kicsit megázott, mert ráfújta a szél a vízpárát. :( Szétterítettem egy száraz betonra holnapig. Elképzelhető, hogy így is bepenészedik? Mondjuk vigyáztam, hogy ne legyen benne gombás, de az úgyis magától fejlődik.
Még egy: a vegyespáleszbe tehetek túlérett görögdinnyét? Nem savanyodik el benne? Sütőtökből lehet pálinkát főzni-így naívan?
Olvasok, olvasok, de mivel vezetékesről írok, amíg nem lesz suli, képtelen vagyok átnézni és lementeni 3000 bejegyzést... Vannak jó dolgok.
Hello mindenkinek Én azt szeretném kérdezni hogy ha sárgabarackból akarok pálinkát főzni akkor mennyi barackból mennyi pálinka lesz ha nem adok hozzá cukrot és lehet hogy a barackpálinkáról már lemaradtam? tart még a szezonja?
Ugyan Comad válaszának 2/3-da igaz, de azt meg kell említenem, hogy az alacsony cukorfoku gyümikből jobb pálinka főzhető cukor hozzáadásával mint nélküle. A szilva nem tartozik ezek közé. Ha még is erre vetemednél kevés vízben feloldva kell cefréhez keverni az erős forrás befejezése utánn. Tartsd szem elött, hogy 1 kg cukorból 1 L pálinka lesz. Szakits egy kis időt az olvasásra is.
Sziva remélem beszámolsz a főzés eredményéről: milyen-mennyi-mennyiért.
Emelik a szeszadót szeptember 1-től, még nem tudom mennyivel, Te még időben léptél.
Üdv! Érdeklődnék, hogy a cukrot melyik stádiumban lehet hozzáadni és hogyan- szárazon vagy forró vízben oldva? Nem tudtam még végigolvasni a több száz hozzászólást, a szilva meg itt figyel...
Üdv és siess! Valmilyen szupergyors turbóélesztőt tegyél bele, mert 7főre nem fog kiforrni...... Próbáld melegen tartani, az is gyorsít rajta. etil... ui: bár nem említetted, hogy melyik 7főre van időpontod:)
ismerősöktől visszakapott hordómban jó bő 100-120 liter tiszta sárgabarack van, a snapszmester féle módon keverő-fúrógéppel megaprítva. Nagyon sűrű az anyag, alig bírom a nagyfakanalammal kevergetni. a kérdés, h mennyi élesztőt tegyek bele, és hogyan ,mert a többi már készen van, és 7főn délelőttre van időpontom a főzdében ? köszi, szilva
Én amennyire tudom , a pektinbontó főként fehér vastaghúsú szőlők préselését könnyíti meg, fellazítva a kemény bogyót. Túl sok várakozás után a szőlő is pépesedik, kicsúszik a prés küllői között és különféle bonyodalmak keletkeznek, megnehezítve a préselést.
Legyen mindenki üdvözölve. A fórumra véletlenül akadtam rá, kerestem a Togo nevű dinnyéről ismertetőt.
Teljesen új tag vagyok itt, megragadnám az alkalmat 1 kérdés erejéig: cukordinnyéből szeretnék lepárolni egy kis nyakolajat, vannak-e ezirányú tapasztalatok it a fórumozók között?
Mit kellen látnom ? ( egyáltalán van látható elváltozás tőle ? )
A múltkori képen látható hordóba amiben akkor még almaszeletek voltak , most almakása ..... na szóval abba bele az előírt adag ( 1 ml keverve vizzel - ahogy a haszn. útmutatóban le van írva ..... az útmutató szerint 2-3 óra a kezelési idő ...... látszólag nem történt semmi .....
A papír sem egyértelmű , mert abból az jön ki , hogy a kezelés után rögtön préselni , szűrni kell a gyümölcslét mert különben kásásodik ...
bocs ha már vki kérdezte vagy ha már írtátok, de pár kérdést feltennék. én most csinálok először pálinkát (sárgabarack) , és az lenne a kérdés hogy a cefre mikor jó és kell e bele cukor? hány hétig kell "állni" hagyni a cefrét? és ezek után miket kell csinálni? van egy pálinkás könyvem amiben le van írva hogy mit hogy kell csinálni naggyából, de abba annyira nem értettem előre is köszönöm.
Ausztriában és No.-ban csak ezt használják. A borélesztöhöz mindenhol ajálják. Ez egy mitudomén milyen foszfát és B1 vitamin kombinációja, ami az élesztö gombákat ellátja hidrogénnel és elösegiti ezek gyorsabb szaporodását.
Állitólag segit megakadályozni, hogy a must pl. permetszerek hatására "vad"- erjedésbe kezdjen.
Ha az adagolás nem pontos,(15 g/100 l) akkor vörös mustnál a foszfát miatt egy ocsmány barnulás fordulhat elö. Ajánlatos egy próbakeverés!
A mosással nem kell nagyon nyüglődni, sáros földes ne legyen. Elég, ha egy vesszőkosárba rakod és vizzel leöblíted, a bodzát nehogy megmosd így is kevés a cukor.
Az alszesz már eláll, bármikor lehet folytatni. A főzést megbeszéltük, fent van az oldalon, nem kell komplikálni. Az olajleválasztásról: tényleg nem sok olajat találtok, de az anyagotok is kevés.
Egészséges , érett, aromás gyömölcsök, jó cefrézés, precíz főzés és lesz aroma a pálinkában. Valamit kihagytam? Üdv sm
Bocs, hogy nem voltam megértőbb, tényleg mindent elkövettél a jó minőségért. Talán a pektinbontó enzim amit nem említettél. Javaslom tegyél bele, az almához kimondottan ajánlott, segíti a léképződést. Kertészeti, borászati szakboltokban kapható 1 adag/1200 L/ 500 Ft.
Sajnálom, hogy ilyen főzdét találtál, nekem is nagy üstöm van, de 250 L felett mindenkinek kifinomítom, ha van 20 L alszesz. Nem éri meg, de ettől lett nevem a környéken.
Tanácsolom keress olyan főzdét ahol megkapod a sját anyagodból a pálinkát, 400 L nem kis mennyiség. Üdv sm
Főzések előtt többször is átbeszéljük, h hogyan kell. Úgy főzök, ahogy Te tanácsolod (olaj, rézeleje, fazékíz stb...), mégsem jön össze az a PÁLINKA, amit várok. Elképzelhető, h a cefrézésen múlik, h nem olyan aromagazdag és finom a pálinkám, mint mondjuk a Tied?
Tudom-tudom, h ez művészet és a türelem játéka, de azért ......
Kérdés: a gyümi mosását elegendő-e úgy végezni, h egy husosládában felengedem vízzel és esetleg megkevergetem? Mondjuk a körtét, almát még csak-csak, de a szilvát, ringlót bodzát (csipke és kökényről nem is beszélve) nem igazán akarnám megmosni kézzel... :)
köszi, üdv:
csocsanszkaja
ui: a eper felét megcsináltam mézesnek, hagyjuk.....
a sötétüvegeshez meg nem merek hozzányúlni, bár nem tudom miben reménykedek...
miután kiderült,h 40-60 e Ft a réztábla ára, egy időre letettem erről a megoldásról...
különben is kész van a 30 L-es söröshordó-főzőm!!!
Bár még nem láttam, de asszem hiába adtam "jótanácsot-kívánságot" a szakinak, Ő okosabb volt: 5mm-es páracső, minden rozsdamentes cuccból, kicsi fedő stb. na mind1, majd meglátjuk...
Más:
eléggé eltérő ütemben érik a bodza: van már szinte jó bokor-fa, de van olyan is ami még tiszta zöld. Azt hiszem kis adagokban (kb 20-30 L cefre) fogom elkövetni a bűnt...
Snapszmester!
alszesz formájában már tárolható, vagy így is romlandó !?
Pépesítek rendesen ( a karikára vágás a látszat , ugyanis utána festék keverő következik ) . Hiába puha nyári alma , az egész vágatlan gyümölcsel csak szenved a fúrógép ...
Se földes , se rothadt gyümölcs nem került a cuccba . Négy éve cefrézek ( kicsit off vagyok mert főzni sajnos cucc hiányában nem tudok ... vazze nehéz szerezni anonym módon ) Pedig mintha a fogamat húznák amikor fizetek a főzdében , nem a munkadíjat , hanem a nem reálisan megszabott adót sajnálom ...
Persze mindenkit érhet baleset , hiába a fajélesztő , hiába a gondosan mosott hordó ... bármi megtörténhet ....
Ami igaz az igaz, eddig tisztán almám még soha sem volt . Főleg szilvában utazok , de sajnos a tavalyi év ( gyapjas lepke ) hatásaként idén alig lesz szilvám .. Egyébként az alma teljesen más mint a szilva ( bár a fórumosok nagy része gondolom tapasztalta ) . A szilvalé szépen letisztul , egyre kevesebb lekeverni való uszadék van , napról napra tisztább a lé . Az alma darakása jelleggel indul , de mikor kiforrott akkor is csak olyan hig trutyi lesz ....
Megpróbálnám tisztán lefőzetni , de sajnos ahhoz kb 800 liter kellene ( a főzdében a nagy üst 400 literes , ebből 2 főzéssel telik meg a finomító üst ) . ( max 400 literem lesz , most indult a negyedik hordó )
A későbbi gyümölcsöket meg nem merem megvárni vele , nehogy megbuggyanjon addigra .
Volt már rá példa , hogy a gondosan válogatott szilvámnak gumicsizma ize volt mert valószínüleg összekeverték valakiével ..... Vagy a visszakapott lének köze sem volt az általam készítetthez :-(((
Nagyon precizen leírtad hogyan desztillálsz, én azt mondom , hogy nem igy kell. Mi lenne, ha megpróbálnád azt amit én tanácsolok, mivel te kértél tanácsot az aromák erősítésére. Leírtam, hogy nincs értelme a forráspont táblázatot nézni, mert a komponensek nem a leirtak szerint dezstillálnak át. Amig Te a metilt véled elengedni simán távoznak a finom aromák, ez nem vélemény ez is fizika. Továbbra is azt javaslom a fűtést olyan erösre kell állítani, hogy a pálinka hűtése megfelelő legyen és az előpárlatot az alszesz 1-1,5 %- nak megfelelően kell elvenni, vagy izlés szerint. Próbáld ki annyit megér, ha nem jön be okolj engem. Üdv sm
Némely baktériumok az erjedés során az alkohol mellett acetont is termelnek. Ezt találtam. A tanácsom, hogy a cefrézési szabályokat be kell tartani. Az almát nem elég karikára vágni, pépesíteni kell. Ezt el lehet érni reszeléssel, a karikázott almák turmixolásával, főzéssel stb. Az erjesztést oxigén mentes környezetben kell végezni ami a karikákkal nem valósitható meg. A cefre a rossz kezelés miatt fertőződött meg káros baktériumokkal, ha jó pálinkát akarsz öntsd ki és készíts másikat, betartva a cefrézési tippjeimet. Üdv sm.
"Ha desztilállsz melegitsd a cefrét egyenletesen, ugyan azon a fűtési fokozaton ahogy elkezdted és meglátod, hogy apárák hőfoka nem lineálisan emelkedik, hanem ahogy az alkohol fogy a cefréből."
Ez bizony igaz, ezt én is tapasztalom .....nem olyan tudományosan, ahogy te irod de a lényege ugyanaz!
A gözcsö tetején beépitett laboratóriumi höméröm még csak 65 C°-ot mutat, amikor az elsö cseppek már megjelennek. Igaz, hogy ettöl azonnal megvakulnál és a szaga is a festék-higitóra emlékeztet, DE derékfájás esetén bedörzsölésre nagyon ajánlatos!
Innen persze már nem növelem a fütést, hanem hagyom, hogy lassan 78-79 C°-ig felmenjen, mert a Methylalkohol forráspontja 78,3 C°. Csak miután már egy csepp sem jön le, akkor kezdem ujra fokozni a fütést 82-83 C°-ig.
Az én tapasztalatom szerint a középsö frakció, tehát az ivásra alkalmas szeszt, csak 79-82 C° felett szabad felfogni. Innen már az illata és az ize is kellemes.
Itt a fütést megint stabilizálom, és itt lép életbe az amit te irtál - anélkül, hogy növelném a fütés intenzitását az alkohol fogyásával arányban emelkedik a hömérséklet. Akinek nincs fokolója annak ez nagyon fontos, mert igy már a hömérséklet alapján is le tudja saccolni, hogy ca. milyen erösségü szeszt nyer.
Én ca. 93-96 C°-nál már leválasztom, mert innen már - ahogy én szoktam mondani - fuszikos! Itt lép fel az a szag, amit én hibásan kozmaolajnak hittem.
Annak ellenére, hogy itt még lehet 40-45 fokos a szesz én ezt már a utó folyáshoz teszem, amit a következö finomitáshoz mindig hozzáteszem.
Persze én biztos vagyok benne, hogy ez csak a házi-gyártásra vonatkozik, esetleg csak az én készülékemre.
Szerintem ugyis ajánlatos, hogy mindenki magának kisérletezze ki a legjobb megoldást.
Én az enyémet részben házilag készitettem. Részben azért, mert ezüstel kell forasztani és én azt nem tudom. A tartozékokat bármelyik ép. ip. anyag- kereskedésben megveheted, én OBI-nál vettem.
Ha akarod felirom neked a méreteket és egy vázlatot is küldhetek.
Persze, ha venni akarod, akkor az sem probléma, eBay-nél 25,00 + porto készen megveheted. Ahhoz már csak egy jó fazék (nem aluminium!!)kell. Nem is kell, hogy kukta legyen, bármilyen jól záródó fedelü fazék jó hozzá.
"Megvolt a hétvégén az első főzésem. A készülékem egy 9 literes kukta volt, amihez 40cm szilikon gumicsővel toldottam az üveghűtőt. A kb 24 liter cefrémet 4 adagban főztem le, a párlatok elejét Snapszmester befőttesüveg hűtő módszerével elvettem, de nem túl sok olaj volt rajta, amit pedig hosszan nézelődés után észrevettem, azt törlőpapírral levettem. Az alszeszt 25 fokosra engedtem átlagosan.
Így keletkezett 7.5 liter alszesz, persze ebben benne volt az a vízmennyiség is, amivel az előpárlatot olajleválasztás céljából felhigítottam. A finompárlásnál majdnem csurig töltöttem a kuktát (nem akartam kétszer főzni), és így a főzés során megduzzadó lé belement a szilikoncsőbe, és onnan kezdett el párolódni. A párlatból kb 1 dl előpárlatot elvettem, persze azután, hogy szaglásra kellemes alkohol, és alíg érezhető barackillata volt a lecseppenő párlatnak.
Mivel három hete még nem olvastam semmit a pálinkafőzésről, így sajnos atyai jótanácsra a cefrébe bekerült 2 kg cukor, ami jócskán megnövelte a pálesz mennyiségét, így lett kb 3.5 liter, átlagban 55 %-os pálinka. Annyira nem lehet érezni rajta, hogy barack. Viszont ma jobb híján csapvízzel felhigítottam 43 fokosra, és ahogy vártam, sajnos beopálosodott kissé. Kipróbálom a mélyhűtőbe való betételt, remélem javít rajta valami. Sajnos pálinkát idáig majdnem hogy nem ittam, tehát eldönteni nem tudom, hogy jó íze van vagy nincs, igazából ágyaspálinkát szeretnék készíteni, meg hogy ráirhassam nagybetűkkel, hogy barackpálinka 2006. Jó lesz elővenni 2010-ben."
Kérdésem, hogy mindent jól csinált e a haverom, vagy lenne még egy-két elvégzendő feladat. Remélem, ha 2010-ben felbontja, nem kell azonnal kiönteni, mert elviselhetetlen íze lesz.
Innét szedem az ilyeneket: www.schnapsbrennen.at/anlagen.php
Jót röhögtem azon a képen, de ahogy agyalok, egyre jobban tetszik. Látszik, hogy kétféle hűtő van ugyanahhoz az "üsthöz", egy sima Liebig, meg az a blikkfangos-feltétes. Nyilván egyik az alszeszhez, másik a finomításhoz. De vajon melyik melyikhez? Snapszmester? Valaki?
Kedves Germanungar, Tök kezdő leszek hamarosan ebben az iparban, de még csak a szakirodalom olvasásában lelem örömömet. (annyi körte termett az idén, h. valamit tenni kell vele...) Ezt a csodát, ami a kukta tetején van, hogy lehet beszerezni? Gondolon valami házi gyártmány...
Nem haragszom, Te legalább mersz kérdezni. Amiről beszélsz az nem hőfok szabályozás, hanem ez a frakcionált desztillálás.
Amint a weben is leírtam a bevitt hőmennyiséget tudod szabályozni, aminek hatására a cefre forrni kezd, a párák hőfoka nem a bevitt hőmennyiségtől függ, hanem az alkoholtartalmuktól. Említettem már a víz forralást. A párák hőfoka egészen addig 100 C° amig víz van a fazékban függetlenűl attol, hogy teljes gázon vagy tartalékon forralod. Tudom ez kicsit komplikált, de ez nem az én véleményem ez fizika.
Ha desztilállsz melegitsd a cefrét egyenletesen, ugyan azon a fűtési fokozaton ahogy elkezdted és meglátod, hogy apárák hőfoka nem lineálisan emelkedik, hanem ahogy az alkohol fogy a cefréből. Próbáld a folyamatot az itt leírtak figyelembevételével értékelni. sm
Beszéltünnk a szőlőpáleszról a múlt héten. Van a Bolyhos ágyas pálinkájának egy új fajtája : Cserszegi Fűszeres Szőlő Pálinka. Ma kóstoltam. Finom. 0,04 L 50 fokos. Érdemes utána járni.
"c) a jó tömitettség és a párák teljes cseppfolyósítása az aromaanyagok kinyerésének a feltétele, tehát nem írtam el a hűtőből kifolyó pálinka hőfokára gondoltam."
Ezt megjegyzem, mert eddig erre nem figyeltem. Ha jól értem, akkor ne legyen 20 C°nál melegebb?
Ez az én hütömmel nem probléma mindaddig, mig a csapból jövö víz hidegebb 20 C°-nál
"A desztillálásodról: A kozmaolajok a desztillálás elején távoznak, amit ott érzel az valami más, a végén az utópárlatban lehet érezni az un. fazékízt amit tényleg nem kell beleengedni a pálinkába inkább vizzel kell hígítani"
Nos, itt meg kell jegyeznem, hogy a frakciók magyar nevével nem vagyok tisztába, én csak a német kifejezéseket ismerem, igy aztán néha keverem. Remélem a fórum segit mielöbb a magyar kifejezéseket is megtanulni.
Most pl. megtanultam, hogy a kozmaolaj nem más mint alszesz, denedurált- (denaturalt) szesz, ill. etil-(???)metilalkohol?
Hivatalosan ezt olvastam róla:
A kozmaolaj szeszipari lepárlási melléktermék, átlagos öszszetétele:
alkohol, 11% egyéb alkohol és víz. Manapság az kozmaolajat
elégetik, hogy fedezze a desztilláció energiaigényét.
A kutatások során megvalósították az üzemanyagban oktánszám
növelõ adalékként való hasznosítását, valamint alkalmazását.....
...na akkor én ezt beleöntöm a tankba! :))))
"a) a hőfokot nem lehet és nem kell szabályozni, tehát a mérése a folyamat állapotáról ad felvilágosítást, a mérés pontossága nem segíti az aromák erösítését."
Ezzel viszont IGY nem tudok egyetérteni, hiszen a lepárlás a hömérsékleten nyer - a hömérsékleten bukik. .....szerintem!
Az aromák erösitésének, vagy gyengitésének fontosságát nem tudom megitélni, de höfok szabályozás nélkül én nem tudok lepárlást elképzelni, hiszen a cefre elválasztási módszere a keverék összetevöinek különbözö hömérsékleten való forrásán alapszik. Pont ezzel a müvelettel tudjuk a különbözö hömérsékleten illó anyagokat szétválasztani, ezért is osztjuk 3 frakcióra. ...vagy nem?
Erre gondoltam! Nem elég elolvasni ami az oldalamon van, el is kell hinni és érdemes betartani.
a) a hőfokot nem lehet és nem kell szabályozni, tehát a mérése a folyamat állapotáról ad felvilágosítást, a mérés pontossága nem segíti az aromák erösítését.
b) comad megválaszolta
c) a jó tömitettség és a párák teljes cseppfolyósítása az aromaanyagok kinyerésének a feltétele, tehát nem írtam el a hűtőből kifolyó pálinka hőfokára gondoltam.
A desztillálásodról: A kozmaolajok a desztillálás elején távoznak, amit ott érzel az valami más, a végén az utópárlatban lehet érezni az un. fazékízt amit tényleg nem kell beleengedni a pálinkába inkább vizzel kell hígítani
A főzésnél érdemes kővetni az általam ajánlott menetet, legalább addig mig valaki nem talál ki jobbat, mert nekem így sikerül kellő aromával rendelkező terméket előállítani. Üdv sm
Na ne mondj már ilyet, mert belehülyülök! Eddig mindenhol azt olvastam, hogy minnél rövidebbre kell tartani a páracsövet, mert:
a) igy a páracsö fölött lévö hömérövel pontosan tudjuk a hömérsékletet leolvasni, mivel nemcsak a cefre hömérséklete számit, hanem a lepárlandó göz hömérséklete is
b) a páracsöben nem csapódik le a göz és nem csepeg ujra és ujra vissza a kukába
c) pont a rövid páracsö a legfontosabb elöfeltétele annak, hogy az aromaanyagok(??) is a hütöbe kerülnek
....hát én ezt olvastam DE VISZONT nagyon szivesen tanulok! :)))
"Tudsz ezzel 20 C°-os párlatot csinálni?"
Na na na! :)))
Gondolom a 20 C°-al elirtad magadat, biztos 20 fokosra, százalékosra gondoltál!
Tavaly borból és sepröböl, az elsö lepárlásnál (ca. 12-15 foknál abbahagyom) átlagosan 35-45 fokosra sikerült.
A második/finom lepárlásnál pedig a középsö frakció 70-80 %-al kezdödik, amit 42-45%-nál be is fejezek, mert 40-42 %-nál már kezdödik a kellemetlen kozmaolaj szag. Igy a finomlepárlás után ca. 55-65 %-ra tudom kihozni, amit aztán kivánság szerint egy tabella szerint desztillált vizzel higitok.
A második frakció átlagát soha nem engedem 50 % alá.
Néhány gyümölcsfajtánál más értékek érvényesek, pl jó minöségü körténél le lehet menni egészen 38 %-ig.
Sikerült megrendelnem a habzásgátlót, 1L/3500 Ft. kisseb tételt nem árulnak. Ez sem kedvez a házi főzőknek.
Germanungarn megnéztem a berendezést mégegyszer. Tudsz ezzel 20 C°-os párlatot csinálni? Nagyon rövid a páracső és közel van a quktához, igy a főzés melegét is le kell küzdeni a hűtéssel. Hosszabb, hűtő felé emelkedő páracsö és nem hiányzik a kupola. Üdv sm
Mivel életem elsö szilvapálinkájával próbálkozom (mármint ami a saját lepárlást illeti, mert az ivással kapcsolatosan szatmári barátaim igencsak elkényeztetnek!) nagyon oda fogok figyelni. Be fogom tartani a hömérsékleteket, a hütést és a leválasztást is fokozott figyelemmel fogom elvégezni. Persze ezen tulmenöen az itteni fináncokra is nagyon fogok ügyelni, mert elkapás esetén itt is elveszik ám a szád ízét. :))))
A cefrét ma reggel is meglátogattam és annak illata nagyon biztató, tehát aroma is van/lesz böven. Igaz, hogy csak tökéletesen érett szilva került bele, ami az idén mézédes. Ezt mi sem bizonyitja jobban, mint millió darázs a fán és a fa alatt.
Ha a cefrézést jól csináltad az aromák benne vannak a cefrében, ha a párlat hidegen távozik a hűtőből és figyelsz az előpárlat elvételre a pálinkában is bent kell hogy legyen. Tudom, hogy ez nem segítség, csak vélemény! Üdv sm
Nem tudok, többet és ujjabbat mondani mint ami a weblapomon van, olvasd el és, ha valami nem világos kérdezz! Szivesen segítek. A sok cukor aroma csökkentő viszont a cefre tovább eláll romlás nélkűl.
OK és köszönöm! Tegnap este már megtörtént és nagy élvezet volt, mert emlékeztetett gyerekkorom lekvárfözésére. Ma beszerzem a turbóélesztöt, (Turbohefe Alcotec 48) amitöl az alkoholtartalom esetleges felcukrozásnál a 20 százalékot is elérheti (az irodalom szerint).
Természetesen én már 14-15 %-nál is elégedett leszek.
De ha már itt tartunk, adj már egy tippet, miként tudnám az aromát növelni, mert eddig ezzel hadilábon állok. Eddig bármiböl párolok, mindennek ugyanolyan ize van, éspedig alkohol ize.
Megpróbálom a házikészitésü készülékem betenni, hátha lenne egy ötleted.
Halgass etilre és rám, nem is olyen borzasztó mint gondolod. 1 vödör szilva cefrézése habarcskeverővel 30-40 másodperc és ki van magozva, aki megfogadta a tippet meg volt vele elégedve és én is így csinálom évek óta. sm
Üdv! Nekem sem magvaváló a szilva (vadszilva, 'fosóka') melyet cefrézek(tem), de SM módszerével aprítva (fúrógép+festékkeverő) a magok erjedés közben hamar leülnek az aljára, így könnyen külön választható. A kesernyés (ciános) íz így is érezhető lesz a párlaton, de ez inkább kellemesen különleges aromát kölcsönöz neki! Két évvel ezelőtt aprítás nélkül cefréztem, de akkor is külön vált a mag, csak lassabban. etil... ui. az első 60 lityi szilvám már 3 napja erjed, a többivel még várom a napsütést
most láttam a neten, hogy lehet venni habzásgátlót. A weboldalon azt írja: "A SIHA Szilikon habzásgátló közvetlenül a lepárló. üstbe, vagy a cefrébe adagolható" Epernél megfontolandó!
A szomszédom felkinálta, hogy egy szilvafáját leszüretelhetem, amiböl késöbb párolni szeretnék . Mivel eddig szilvából még nem föztem, nem is tudom miként kell a szilvát cefrézni. Kimagolni nem akarom, mert nem magvaválló a szilva, igy viszont attól tartok, hogy nem jól csinálom. Néhány ötletet vagy tanácsot szivesen fogadnék. Köszönöm
A cefrekészítés első szabálya!: magadnak szedd a gyümölcsöt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az mondta a rokony, hogy szeretne lemenni két hétre mert jó az idő, meg így neki kényelmesebb, meg hát a köszönöm is elég. Mondom neki, hogy nem akarok én zavarni és nyaraljanak csak nyugiba, de ára van ám ennek! Szólni kéne ám, hogy érett e már a szilva annyira, mintha lekvárnak lenne, mert akkor én majd tudom, hogy dolgom volna. Vasárnap haza is jöttek és hozták is a kulcsot rendesen! Hozták, de nem csak a kulcsot, hanem a két gyerek mellé begyömszölték az autóba az szilvát is és fülig érő boldogsággal, hogy jót tettek és viszonozhattak mind a kb. 70 (!) kg-ot átnyújtották. Jól nevelt lévén megköszöntem és miután elmentek feldatot kellett az asszonynak adnom annak örömére. Jó kemény és enyhén savanykás befőttnek ideális anyag készűl a konyhánkban. Holnapra kész lesz. Nohát így lesz nekem az idén szilvacefrém:))
Futok egy kört! Van itt a közelben egy üvegműves. Lombikokat, meg olyan pofásan díszes palackokat, meg miegyebet csinál. Ha sikerül meggyőznöm a vastagságról, akkor nem kell olyan perem, mint a képen. A obb oldali egyébként olyan mint a barack, a bal pedig, mint a cseresznyés üveg.
Mind a kettő egyformán tetszik, de én a jobb oldalit ragasztottam a szürkémbe.
Üdv! A baloldali talp nélkül lenne az igazi, egy üvegműves pillanatok alatt legyártaná.... A jobboldalit kúpos aljjal láttam a macskajajban.... az sem volt rossz... etil.....
Én főztem már szőlő pálinkát, szerintem nagyon jó ízű. Olyan direkt termő szőlőm van (egy tő, de nő mint a dudva, és terem rajta vagy 30-40 kg), amiről nem volt kedvem kinyomozni, hogy a bora agytompító, vagy se. Még további négy tő nem túl nemes kinézetű egyéb szőlő van a kertemben. Ezekből lett a cefre. A főzésnél, a veszélyes összetevők - gondolom én pl. a metil alkohol - szépen elkülönülnek, és a pálinka teljes értékű. Remélem... Mindenesetre igazán jó anyagnak tűnik.
Ahogy olvastam a válaszod már érezhető az iparos fogalmazása. (ez jó!)
Na de! Olvasom a topik címet és gondolkodóba estem! (ez rossz!)
Amikor iparos az ember a szakmai munkáján kívül elsősorban attól tart, hogy minden adminisztrációját renben találjanak a látogatók. (egy ki adrenalin!)
De amikor otthon főz az ember és csengetnek! (az már adrenalin!)
Hát, no, az azért attól függ, ugye, ha én is végigfutok egy heti 48 órás futamot, ami itt kint nagyon kemény, akkor 2 sör elég a padlóhoz...
Remélem sikerül hozzád eljuttatni 1 kicsit ebből a cuccból, illetve nem feledtem az ígéretemet, hogy kapsz egy kis Potcheent is, ami, mint számomra is kiderült, az 1800as évek óta kizárólag krumpliból készül......
Mármost, azt mondhatnád, akkor ez vodka.....annyi köze van a vodkához, mint a Kecskeméti baracknak, vagy a Slivovitzának.....mindkettő lepárlás útján készül.....aztán ennyi a hasonlóság.......majd meglátod....egyébként gondoltam arra is, hogy összefuthatnánk valamikor, azért élőben mégis más lenne megvitatni az elmúlt 15 év tapasztalatát a témát illetően, lásd cefrézés, illegalitás, veszélyek, főzde nyitása, tapasztalatok, tanulmányok autodidakta módon.....de a részleteket majd privát ímélben.....picit oldódni a pia hatására, aztán eszméket cserélni........
Itt minden nap egy hajtás, amikor dolozok (vendéglátás) akkor nincs megállás, van hogy egy nap 10 órát futok, november óta vagyunk kint, annyit eszek ami csak belém fér az étteremben és kb 15 kilót fogytam!!!!!!!Mindezt úgy, hoy kb 3 óránként telezabálom magam, de mivel van hogy elromlik a lift, akkor is fel kell menni az ötödik emeletre a csomagokkal, vagy a tálcával együtt, igen-igen sok kalóriát elégetek 1 nap alatt......
Most is egyetértek!!!! Mondani kellene mindenkinek, hogy a pálinkát ha már kiharcolták, hogy az a miénk legyen mint Hungaricum akkor úgy is kellene vele bánni. Figyelni minden dologra ami vele kapcsolatos. Csak így lehet visszaszerezni a hírnevét mind itthon, mind külföldön.
A tanfolyamon mindíg azt mondták, hogy jó alapanyagból lehet jó páleszt főzni.És szerintem ez igaz is. Én ha a földről fel is szedtem tavaly a birsalmámat a rossz részeket (megbarnult, penészes) részt kivágtam vizes rongyal letöröltem úgy vágtam kockára. Cukrot se jó a végtelenségig, mert ha hivatalos főzdében főzeted és több lessz hozama a főzős nem adhatja ki neked. Meg van erre egy táblázat, hogy milyen tipusú tiszta(nem cukrozott) gyümölcspálesznak mennyi lehet a hozama. Márpedig a cukor rendesen megtuningolja. Erre írta Snapszmester, hogy nem érti miért harcolnak a vámosok, hogyha a szeszadót meg kifizetnéd utána. Én úgy gondolom, hogy nem a vámosok nem engednék hanem az Unió. Így is csak 50 hlf-ot főzethetel kedvezményes adóval.
Talán így kellett volna írnod: "nagyon profi". B+, ez borzasztó. A pálinkafőzős mondta nekem, hogy némelyik cefrén látni, hogy gallyseprővel seperték össze a szilvafa alját a tyúkudvaron, volt benne gallytól kezdeve a tyúkszaron át a levélig minden. Ez is olyan lehet.
Az Agárdi Pálinkafőzde tulaja azt mondta, hogy amit az ember megvesz egy hipermarketben gyümit fogyasztásra, annak a 80%-át ő még kidobja. No így kell valahogy.
Tudod, mi a szomorú? Hogy az előbbit is megiszom...
De egyszerre írtunk megint. Örülök,hogy írtál legalább már van egy kis időd.Remélem pihenni is tudsz. Nekem is így van időm inkább a hétvégén este mert hétköznap nagyon húzós. Bár most 3 hétvégen is dolgoztunk a határidők miatt. Nagyon komoly dologba fogtál még komolyabb felszereléssel. Dolgoztam amerikaiakkal azt mondták, szeretnek a magyarokkal dolgozni mert jó a probléma megoldó képességük és ha nincs szerszáma egy munkához akkor csinál magának. Hát te most mind kettőt bizonyítod. Egy a baj, hogy nekem nem elég a 3 deci, hogy kiüssön. Minimum a liter kell.( a jelenlegi fizikai és idegi állapotom mellett elég a feles a "se kép se hang-hoz")Annyi válltozás van a főző ügyében, hogy a telek meg lessz hozzá rövid időn belül. Vannak tervek is de még az engedélyek nincsennek meg sajnos az a macerásabb.
mondom neki:a cefréhez leszedem a szép gyümölcsöt, megmosom........
elment a józan eszed? -mondja- ami a földön van már az a jó! a jól megpöttyedt! az sem baj, ha már megbarnult a cukor abban is benne van! belenyomod az élesztőt, meg rakjál bele cukrot bőven! annál több lesz a pálinkád!
Én nem kértem kóstolót de ha kér valaki szívesen szerzek:)
Erősen szúrós, csípős, környezetet ingerlő, az orr- és garatnyálkahártyát izgató mérgező anyag. Erős méreg, ezért kis mennyiségben sem lehet jelen a pálinkában. Az akrolein a cefrében erjedés alatt keletkezik a talajban előforduló spóraképző talajbaktériumok életműködése során. Ezek a baktériumok a szeszes erjedés melléktermékeként a glicerint alakítják át akroleinné. A cefrében az akrolein kellemetlen szaga alig érezhető, jelenléte csak lepárlásnál válik felismerhetővé, amikor a gőzei a légtérbe kerülnek. Amikor elkezded főzni csak akkor érzed ingerlik az orrot és a nyálkahártyát a felszabaduló gőzök. Sajnos a berendezés is károsodhat azálltal, hogy a következő főzéseknél is még érezhető lehet amiálltal azok is megsemmisítésre kell hogy kerüljenek. Ilyen esetbena főzést azonnal félbe kell szakítani, mert az akrolein súlyos méreg. Az akrolein tartalmú pálinkát meg kell semmisíteni. Bár forráspontja alacsony a desztilláció során az elő- közép -és utópárlatban is megtalálható így nem választható szét a lepárlásnál. Az akroleint a mosatlan, sáros, földel szennyezett gyümölcsön levő talajbaktériumok képezik. Nemhiába írta le nekünk Snapszmester annyiszor, hogy a cefrézés fontos feladata a válogatás és mosás, mert csak ezzel előzhető meg az akroleines fertőzés. Kimutatása bonyolult, sokkal jobban járunk ha a cefrézésnél odafigyelünk. Remélem tudtam segíteni.
Ha minden oké, novemberben megyek haza, aztán meglátjuk a család mit gyűjtött a nyáron, kapsz belőle mindenképpen....ez a minimum,képzeld most a legősibb módszerrel készítek ""rum""-ot, a dupla idézőjel a íznek szól.....minden felszerelésem egy 3 literes lábas, egy üveg hamutartó egy porcelán műzlisedény, egy 3 literes Pyrex hőálló tál......Technikát nagyapáimtól vettem, valmint az alaszkai könyvből....Egyszerű és nagyszerű:
Cefre: Melasz + víz némi citromlé a megfelelő ph-érték érdekében, élesztőtápanyag, fajélesztő. Mindebből most kb 9 liter fortyog az ablakban, ahova odasüt a délutáni nap. A rumot a profik is magas hőmérsékleten erjesztik, igz ez így is csak 32 fok....(most mértem digitális hőmérővel....)
Lepárlás: 1 liter cefre, belerakom a hamutartót, arra pont felül a műzlisedény, a lábast pedig mintegy lefedem az üvegtállal, benne jeges vízzel.....
Folyamat: Melegítés, alkoholgőzök emelkednek, elérik a jéghideg üvegtálat lecsapódnak, lefolynak az üvegedény falán (mert az domború) és belecsöpögnek a műzlisdénybe........Kész az alszesz, hurrá......
Finomítás: 1 liter alszesz, hamutartó a lábosba, hamutartóra egy féldecis pohár, ez lesz a előpárlat, ezt eldobtam.........
Finomítás 2, lásd mint fent......
Eredmény kb fél liter 70-75 százalékos cucc, ebbe áztattam aszalt barackot, aztán deszt vízzel hígitottam ízlelőbimbóimnak megfelelőre.......
Olyan, mint a Metallica dobosa.......ÜTŐS: 3 deci, se kép se hang, ha a következő adag meglesz mire megyek haza, kapsz belőle kóstolót......
Értem ezt szó szerint , mert most ittam ERDÉLY-ből érkezett áfonyapálinkát, és még vár rám a szilva, uhogy most pötyögök vmit.....
absztinens!
jó gondolat, eszembe jutott, h van egy haverom akinek van szőlője és meg fogom mondani neki, h elmegyek szüretelni segíteni, ha ad a munka fejében szőlőt... ez azt hiszem etikus dolog már és senkit nem háborít fel:)
Kezdő városi!
utánanéztem a Sólyom -féle könyvben: ez akkor vmi olyasmi, h a porral talajbaktériumok kerülnek bele és csak a főzésnél lehet felismerni és rendkívül mérgező!
De ezt ha jól megmosom, meg lehet előzni, nem ?
Snapszmester!
OK törköly kilőve, marad a must..
Kérdés: a rosszabbik epret mézesenk ha megcsinálom ugy még élvezhető lesz?
(a másikat megpróbálom higítani és tisztán inni)
bogyók: csak akkor akarok nekiállni, ha látom előre, h le tudom főzni 1szerre
na üdv mindenkinek, Erdélyi szilvával koccintok a egészségetekre!
Beszerzel egy kóstolónyi adagot, megkínálod a gazdát, majd rámutatsz arra a sorra, amit a következő kóstoló fejében rendelkezésedre kell, hogy bocsásson!
Jó ötlet a szőlő pálesz érdekes hogy nem csinálják nagyban. Jó hogyha vannak az embernek ilyen barátai legalább ismerősök verik a vallatásnál. Akroleinről fogok írni most nincs több időm.
Igaz, tévedtem, a grappa valóban nem szőlő-, hanem törkölypálinka. Bár a törköly szőlőből van...
Szőlőt meg viszonylag olcsón kapsz szüretkor. Tudod, mostanában az ültetvénytulajdonosok tudják, hogy annyit kapsz, amennyit tőlük kapsz, hát viszonylag bőkezűek, ha elkapnak valakit, ha érted, mire gondolok. Igazuk is van.
örülök, h mindenkinek megindult a írhatnékja egy kicsit...
Szóval:
miriuta maci:
én is valami hasonlóra gondoltam
comad
A grappa az nem a törköly, csak náluk olyan mint nálunk a "Tokaji"?!
absztinens
Tiszta gyógyszer!!!!!!!!!!!!!!!!!
kezdő városi
finánc és rendőr barátom is van... a 1ik finánc ismerősöm minden évben főzi a páleszát... A rendőr haverom meg ivott már a almapáleszomból, uhogy talán sok gondom nem lesz velük :)
"sok portól akroleines lessz a párlat" Nálunk is a út mellet van a bokor, de nincs rajta forgalom, és le is tudom mosni, ha nagyon akarom... És tudatlanságomat fitogtava felvilágosítanál erről a akroleines dologról!!!
Diopal
Miért, mi a baj?! Nem sülhet ebből ki olyan rossz dolog... :)
Kökény. Már régebben írtunk róla.Szerintem nem kell bornak megcsinálni, de nem sok hozama van. Még Comaddal beszéltük, hogy inkább út szélén található ezért félek, hogy a sok portól akroleines lessz a párlat.Comad írta , hogy mennyek beljebb nézzek szét ott is csak arra már nem volt idő.
Kökény: virágja vese és vértísztító, enyhe hashajtó,- a bogyója hasmenés, bélhurut ellen, a termésdrog pedig cukrot, almasavat és cseranyagot tartalmaz.)))
Nagyon egyszerű: szőlőpálinkát. Mezőkövesdi bácsikám főzött két éve vagy 200 litert cserszegi fűszeres szőlőből és mennyei lett, egy egészen kevés még akad otthon belőle.
akkor ezt is úgy kell csinálni, mint a csipkebogyót?! Kvázi bor és azt lepárolni....
áfonya: a piacon vettem, a kökény és csipkebogyó meg a környező dombokon lesz, és nem is kevés, bár ezzel vigyázni kell ,mert szép gyümitermést jósoltam magamnak és ez nem jön be ugy néz ki....
És a következő vad ötlet:
én nem szeretem a bort, viszont tudnék szerezni (konkrétan lopni) szőlőt.
ha ezt lecefrézem és lepárlom mit kapok?! mert törkölynek nem törköly, borpárlatnak nem borpárlat, akkor mustpárlat, vagy mi?!
(némi ál-lokálpatrióta felhanggal és önismétléssel)
ÁFONYA - Semmi köze az alcímhez. Eredetileg ki akartam hagyni az enciklopédiából, de nem tehetem. Ha erdélyi lennék (ott ittam először), valószínűleg őt tartanám a királynak. Így száműzött hercegnek nevezhetem csak. Különös ízű, mondhatni fanyar. Kitűnő szer fosás ellen.
Ez a meleg + szárazság nem tett jót a mennyiségnek, uhogy úgy néz ki, h a alma körte szilva pálinkák helyett egy jó vegyi gyümire számíthatok (ha nem jön vmi katasztrófa)...
Más:
Délutáni sétáim közben fedeztem fel, h rengeteg áfonya lesz idén... a csipkebogyóról nem kérdezek, majd visszakeresem, de a áfonya nem rémlik, hogy téma lett volna....
Nézem az esőfüggönyt és sorozatban találom fel a spanyol viasz fajtákat.
Esőfüggöny! Tényleg! Rendelésre kéne, hogy jöjjön! A pincétől, vagy fészertől egy méterre sem lehetne kiszimatolna az ólálkodónak azt a nemes cselekedetet, aminek végeredményeként a saját kezűleg készített önmegvalósítás akár művészetté válhat.
Elkészült a sárgabarack pálinkám is. Ahogy a meggy is mixelve, élesztőzve, pektinbontóval, egy hét ejedési idővel, cefre/pálinka arány 10/1,3 !
Szilva!
A fehér réteg az akloholban gyenge cefre jelllemzője, a magasabb savtartalom hozzájárúl a minőség megőrzéséhez, de nem sokáig. A klasszikus, vastag sötétbarna színü bunda nem igazán jó. Sokkal jobb lenne, ha már a keverés hatására lesüllyedt volna a cefre aljára. Azt tanácsolom, hogy gondoskodj a minél elöbbi kifőzésről. sm
kicsit eltüntem, de sziasztok újra, és rögtön 1 gyakorlati dolog : mi a véleményetek arról, h több hordócska őszibarack és sárgabarack cefrém közül 2 hordó tetején fehér szinű vékony réteg keletkezik, és amikor kevergetem, nincs az az igazi kellemes cefreszaga mint a többinek, aminek a klasszikus vastag sötétbarna szinű bunda van a tetején. A szedési idő és az anyag majdnem ugyanaz benne, illetve van 1 buta (?) gondolatom : a többi hordóba került 1 kis piaci vegyes is, és ezzel 1ütt néhány szem paradicsom is, amit aztán a kevergetés során kiszedtem belőle, de addigra megnyílt. Mivel szó volt itt már a cefre savazásáról, és a paradicsomnak, ugye van savtartalma, arra gondoltam, lehet-e hogy ez a savmennyiség hiányzik az első 2 hordóból ? Vagy jó nagy marhaságot írtam ? köszönöm a válaszokat, sziasztok, szilva
Milyen messze laksz a határtól????? Mert én igen közel......no az is igaz, hogy senki nem kap tőlem ilyen képeket, habár lenne honnan....no ilyen kocsi a környéken nincs, de ha vannak az embernek jó ismerősei, nem kell messzire menni egy kis rézlábosért, meg némi rézcsőért.......habár ez utóbbi már otthon is fellelhető, ezúton is KÖSZÖNÖM KEZDŐ VÁROSINAK!!!!
Fekete ribizlit megtisztitottam, becukroztam és néhány óráig állva hagytam. Miután már egy kis levet engedett, üvegbe raktam és saját fözésü ca. 55 fokos szesszel feltöltöttem. Most, ugy 10 nap elteltével, miután hébe-hóba jól megráztam az üvegeket, megkóstoltam. Mivel nagyon erösnek találtam, meg akartam mérni az alkoholtartalmát és kellö fordulatszámra beállitani. Legnagyobb meglepetésemre a fokolóm nem hajlandó a különben nagyon finom itókában elmerülni.
Miért, talán a cukortartalom miatt?
Elöbb azt hittem, hogy a gyümölcsmaradványok miatt van, de most már letisztult és mégsem.
Magyarázatokat és ötleteket nagyon szivesen fogadok.
.....de igyekezzetek, mert igy erösen is rohamosan fogy! :-)))))
A cefre sörüség szerint szétválasztható, ha higítod mindig a sürübb, nehezebb marad alul és a felette lévő rész leönthetö, végül marad a mag. Van más megoldás, ha mag méreténél kissebb juku szitán átengeded, ezzel nem higul a cefre. De mindennek a feltétele, ha elötte turmixolod.
Csináltál már cefrét? Forrás közben a gyümi hús, héj fent van, ha lefort a lé van fent a sürüje meg lent a maggal együtt. Akkor mit is kell kimosni? sm
Asszem csak csatlakozni tudok kedves absztinens szaktárshoz és én is a citromsárga irigység levében fürdőzök....
szép is a élet egy ilyen vidámkocsi birtokában...
találó a neve :)
Beodra!
ha arra járok, feltétlenül benézek a beodrai pébániára imádkozni (bár a Bűnbánó Sz M M templom sem kutya, azért egy ilyen vidámkocsi kéményének oldalában jobban magamba tudnék szállni...)
MÁS:
Anejo! köszi a infót, idén erről a beszerzésről lekéstem, de jövőre lehet hogy be tudok szerezni egyet...
5L: ez szerintem a mi főzéseinket kiszolgálja ( 5l pálesz, az kb 10 L alszesz, az kb 100 L cefre...), ennél többről álmodni sem merek...
Jajj kérlek, egy ilyen este után tőlem ilyet nem kérdezz... Abban a szövegben, amit pár nappal ezelőtt beírtam ide a 18 grád 40-43 alkohol%-nak felel meg. Mi 20 grádra hagytuk, azzal, hogy a mester szerint mire beérik, egy grádot elveszt, és akkor lesz a tökéletes.
A kazán második összeszerelése. (Közben előkerült a mester felesége is). Érdekesség: az illesztéseket valami kukoricadarás masszával tömítik, ami a hőtől csontkeményre szárad és hermetikusan zár!
Legközelebb majd csak a végefelé jelentkezem. Akkor majd beszámolok a végeredményről. Sajnálom, de illatokat nem tudok feltölteni...
Az éjszaka folyamán helyszíni tudósítás gyanánt képeket közlök egy nagyszabású pálinkafőzésről. Egy jó órával ezelőtt gyújtottuk meg a tüzet 130 liter tiszta kajszi cefre alatt. 10 perce indult meg 19 fokon az első főzet. Mindjárt készítek pár fényképet is!
Minden gyümölcsöt aprítani kell, közben a magozás is megtörténik. Szinte mindenre alkalmas a habarcskeverő(tudod fúrógép+keverőszár, festékhez, csemperagasztóhoz stb.)
Teszek fel fényképet.
A vegyi: minden adagot külön kell cefrézni és erjeszteni a kész anyagot összeönteni és levegőtől elzárva hűvös helyen tárolni és minél hamarabban kifőzni.
Van egy vadonat új eperfahordóm, ebbe szeretnék pálinkát érlelni. Mit kell tennem mielőtt a pálinkát beleteszem? Ellentétes infókat kaptam forróvizes és trisós mosásról is. Valaki mondja meg nekem a frankót. Köszi
Még nem tudtam végigolvasni az egész fórumot, így lehet, hogy off leszek a kérdésemmel: meggyet, cseresznyét kell-e magozni? Ha igen van-e valami technika vagy marad a diliház...
Vegyes cefre készítésénél mi az ajánlott, követendő eljárás hiszen nem egyidőben kerülnek a cefrébe a gyümölcsök és mire a körte is lejön a fáról addigra a sárgabarackból már fél éves lekvár lesz, a cseresznyéről nem is beszélve...
Háááááááááát kőbe még nem véste, de honlapot már csinált nekik, ugyhogy ami késik nem múlik... :))))
plussz aromát meg kérdezd meg Tőle, bár nekem ami a könyvből deren az az,h:
Lassan kell kezdeni a finomítást, h lassan induljon meg a pálesz, h el tudd választani a rézelejétől a szeszt, ui a elején nagy aromatartalmú rész párlódik át...
Ezek szerint akkor SM tanácsai kőbe vésett szabályok, amit nem nagyon érdemes áthágni egy kis plusz aromáért. Persze a rézelejével én sem kisérletezgetnék...
Egyébként elkezdtem körbejártam az erdőt, jegyzem fel a bodza lelőhelyét. Lelki szemeim előtt látom, ahogy gurul le a torkomon a pálesz :-) , meg hogy a haverokén is :-(.
SM tanácsa alapján a előpárlatból válassz olajat... Ő hivatalból és tapasztalatból mondja amit mond, nyugodtan higgyünk Neki....
Gyümi a alszeszbe finomítás előtt:
Én még a télen tettem e tettet: almát a alszeszbe és úgy főztem le a almacefréből készült cuccot... Rosszabb nem lett, az h jobb-e azt nem tudom, majd h már igyisugyis főztem legalább 5öt akkor össze tudom hasonlítani...
Rézeleje: Szintén Sm-re (és a Sólyom féle könyvre is) hivatkozva 1-1,5 %-a a alszesznek, illetve amíg szúrós szagú... Bár e utóbbihoz nem árt egy kis szaglás gyakorlás (pár év pálinkafőzés).... Ennyit vegyél el, mert ha még marad is benne rezes cucc az elenyésző....
Én ennyit tudtam mondani, de nálam tapasztaltabbak biztos javítanak (NEM HELYESÍRÁST...) majd
Üdv: csocsanszkaja
a pálinka legyen velünk
UI: sötétednek a bodzaernyők!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nagyon sok szép és érdekes tudásanyag gyűlt itt össze a ti jóvoltotokból, remélem sikerült megalkotni egy olyan tudástárat, amely az utánunk jövő generációnak is biztosítani fogja magyar kisüsti pálinka hagyományainak továbbélését.
Pár napom ráment, mire az elejétől a végéig elolvastam az összes hozzászólást, de megérte. Ezalatt az idő alatt be is érett a sárgabarack cefrém, így nekem is alkalmam lesz gyakorlatban hasznosítani a tanácsokat.
Egy-két technikai kérdésem maradt: Olvastam, hogy valaki tökből készített cefrét, majd birsalmát daraboltaz alszeszbe, ezt párolta le másodszor, így bírsalmapálinkához hasonló dolgot készített. Ha én az alszeszembe sárgabarack darabokat teszek, és úgy tisztázom le, növekszik majd a barack íz, vagy ez már felesleges pluszmunka? Remélem ezáltal nem kerülnek bele olyan szennyezőanyagok, amik nem valók a pálinkába.
A másik: Itt azt olvastam, hogy az előpárlatban vannak a kozmaolajok, máshol pedig azt, hogy vannak bőven az utópárlatban is. Érdemes e a snapszmester olajleválasztó módszerével megszűrni az utópárlatot is?
Illetve még azt kérdezném, hogy a főzet melyik részében vannak a gyümölcsízt adó aromaanyagok. Ez nekem azért fontos, nehogy túl sokat vegyek el belőle. (értem ezalatt, hogy nehogy túlzottan nagyra hagyam az eldobandó rézelejét, vagy nehogy idő előtt abbahagyjam a lepárlást)
Ennek egyedül csak az az oka, hogy itt a vajdasági Bácskában nem igazán értékelik a törköly pálinkát. Valószínűleg, mert az északi részt kivéve, nem sok a szőlő.
Kész az év első meggypálinkája, legalább is nálam. Cefre/pálinka arány 10/0,9 . Mixelve, sütőélesztővel, pektinbontóval, egy hetes erjesztéssel elég meleg helyen. Az íze pedig csodás, kár, hogy nem kóstólhatjátok.
Végre el tudtam olvasni, minden szava igaz és irodalomnak sem utolsó. Talán csak a törkölyt nem értékeli érdeme szerint, biztos azért mert ezt a pálinkámat nem kóstólta.
Nem vagyok én ijedős, hisz fogok én még magamnak is főzni. Csak most időhiányban szenvedek és nem akarok összekapkodott tákolmányt csinálni. Ezért kényszerülök idén más útra tévelyedni. De így az első cefre zsűrizést sem magamnak teszem.
A távolság nem az a távolság! Még az is lehet, hogy szomszédok vagyunk. A km-eket szinte a 0-tól kell számolnom.
Keresgélés közben találtam ezt a lapot. Csak azért hívtam fel rá a figyelmet, mert korrekt és érthető a tájékoztatója.
Egy szakira, akiről tudom, hogy kezdő? Vagy inkább egy öreg rókára? Dilemma ez? Hát honnan tudhatja az ember ha nem mondják neki!!!!!!!
Ott leszek a főzésnél, felteszek sok kérdést, az itt szerzett összes infót a fejére zúdítom, a válaszainál hivatkozom az itteni tutira és hangot adok a "hibáinak".
Szerintem ezután nem lesz főző mester szerte ez országban ahová a cefrémet vihetném.
Kösz az ajánlatot! Hát persze!!!De ha másfél év, akkor az első lehetőség 2008? Az nem kettő? Addig igyam úgy mint a kumiszt?
Hát idén mr biztosan nem készülök el a készülékemmel, így kénytelen vagyok főzetni! Van viszont problémám, ami talán lehet, hogy csak aggály. A cefrét szállítanom kell. Régebben olvastam, hogy szállításnál előfordulhat, hogy kifut a hordóból.
Bocsánat azoktól, akik már ismerik. szerintem nagyon olvasmányos és hasznos!
Beo
Bozsik Péter: A pálinka apológiája, avagy a bevezető
"az éjszakában haramiák járnakszívük fénylik mint a pálinkafőző rézüst"
(Zalán Tibor)
Talpár mesternek ajánlom
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tudják-e Önök, mit jelent az esszencia szó? Persze, én is tudom, hogy tudják. Az esszencia valaminek a lényegét, valaminek a velejét jelenti. De azt tudják-e, mi a lényege a gyümölcsnek? Ha nem, hát megsúgom, hogy nem a különféle (főleg tökből készült) gyümölcslevek, nem is a túlcukrozott sűrítmények, melyekből a kátrány ízű szörpöket készítjük, illetve készítik Önök, merthogy magam ily galádságra nem vetemedem; néhányan, azt sejtem, főleg a hölgyek köréből, a lekvárra gondolnak, de elméjük, ha azt akarják kitalálni, ami az esszenciák királya, elméjük akkor bizony rossz úton jár. Mert mindez lópisztoly: én a pálinkára gondolok. A pálinkára, amelyet gugyinak, targyinak, matalkónak, románosan cujkának, németesen snapsznak, sőt papramorgónak is hívnak. A pálinka a gyümölcs értelme és lényege. Mint szemnek a fény, anyának a gyermek. Mint festőnek az ecset, költőnek a nyelv. Csak az tudja, miről beszélek, aki a szájához emelt már egy kupica bodzapálinkát, beleszagolt, és összefutott szájában a nyál, mert a pavlovi reflexek tudomására hozták, hogy a következő pillanatban egy kevéske időre a mennyország lakója lesz. Nincs igaza a filozófusnak, amikor elítéli a pálinkát és a pálinkaivó népeket. Szerintem nincsenek is csak borivó, pálinkaivó vagy csak sörivó népek. Régiók vannak, melyeket a táj szelleme, a domborzati viszonyok, a flóra és fauna misztikus viszonyrendszere alakít olyanná, amilyenek. "És figyeld csak meg - így a filozófus - milyen az, aki pálinkától részeg. A boros folyton kering; a pálinkás ki-kitör, aztán összecsuklik, amíg fejbesújtva leroskad. Az egyik parabolás örvénylő tánc, a másik a szögletes és szaggatott mozgás. (...) Ez a múzsai és a barbár népek közt lévő különbség." Micsoda szofizmus, minő előítélet! Imigyen csak olyan ember szólhat, akinek fogalma sincs arról, hogy a pálinka meditatív ital, a magányosok mennyei nektárja. A pálinkát egyedül kell inni, legfeljebb kettesben, és kivételes alkalomkor hármasban. A bort és sört fogyasztók a harmadik-negyedik pohár után kornyikálni kezdenek és ugrabugrálni, pattognak, akár - már elnézést e pórias kifejezésért - szóval, pattognak, mint birkaszar a deszkán; az igazi pálinkaivók ellenben befelé fordulnak, csöndben maradnak, és merengő szemekkel az élet végső értelmét kutatják. A pálinkaivás belső utazás a lélek legrejtettebb zugaiba. Egyszerre van jelen benne a víz anyaga, a bor lelke és a vér szelleme. Fogalmat eme itóka természetéről az alkothat igazán, aki késő este, vagy éhomra, ebéd előtt, fölhörpintett egy stampedli, mondjuk, barackpálinkát. Az az ember birtokosa a legmélyebb tudásnak, az tudja, mi az agynak a vér, jóginak a transz, költőnek az ihlet.
De Önök, tisztelt Hölgyeim és Uraim, joggal kérdezhetik tőlem, hogyan kell az ember fiának kicsikarnia az ízletes gyümölcsből annak lényegét és végső értelmét? Hát itt van az eb elhantolva, ahogyan azt egykori tanárom mondotta volt. Mert a jó pálinka kifőzése nem mesterség, hanem művészet. Azért hangsúlyoztam ki, hogy "jó pálinka", mert vannak iható, közepes, sőt kimondottan rossz pálinkák is. De ezekről ne essék szó. Önöket most, ha nem haragszanak meg érte, kezdőknek tekintem, és kezdőket csak jó dolgokkal szabad traktálni.
Mindazt, amit az elkövetkezőkben elmondok Önöknek, egy idős bunyevác embertől tanultam, akit Kopunovics Gyúrónak hívnak. Időm véges, s bár megérdemelné, hadd ne szaporítsam a szót e bölcsek derűjével megáldott parasztembernek és környezetének leírásával, aki széles e világon legtöbbet tud a pálinkáról, és annak elkészítési módozatairól; hadd ne írjam körül szikár, középmagas, kissé görnyedt hátú, gondosan nyírt, ősz hajú, mindig simára beretvált arcú alakját, közelebb a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez; aki mindig vastagkeretes szemüvegében lehet látni, amelyet szorosan a tarkójához tapadva egy bugyigumi tart meg, amiről ha megkérdik tőle, hogy miért hordja ily módon, azt válaszolja, "olyan klepa füleim vannak, hogy nem tartja meg a pápaszemet"; aki télen szalmával bélelt klumpában jár, nyáron a maga készítette szandálban; aki a tömegáruból csak a legszükségesebbet vásárolja, cigarettáit maga sodorja és a sört csak azóta issza nagy ritkán, amióta házilag is készítik; aki bort, tejet, vajat, túrót csak háznál vesz, kenyeret csak maszek péknél; aki Dusánfalván lakik egy véges parasztházban, melyhez istálló, disznóól, baromfiól tartozik, míg a kapubejárat felőli jobb oldalon két helyiség a pálinkafőzéshez és méréshez, plusz egy hatalmas fészer a traktornak és a munkagépeknek; akit ha kinn dolgozik a mezőn, felesége, Julis néni helyettesít, mert legalább annyira ért a pálinkákhoz, mint a ház ura; hadd ne meséljem el az összes legendát, történetet és pletykát, mely körülötte kering (már így is többet mondtam a kelleténél), nem csak Dusánfalván, hanem az egész járásban. Még valaki Önök közül egy bugris parasztnak gondolná. Kevesek őhozzá a szavak és a körmönfont mondatok. Elégedjenek meg annyival, hogy ő a pálinka lepárlásának legnagyobb élő mágusa.
Inkább térjünk a tárgyra!
Mi szükségeltetik ahhoz, hogy jó pálinkát tudjunk főzni, amely méltó arra, hogy szánkhoz emeljük? Legelőször, én is így kezdem, hiszen Kopunovics mester is így mesélte nekem, gyümölcs kell hozzá. Méghozzá inkább túlérett gyümölcs, mint félig érett, netalán zöld, azaz éretlen. De rothadt se legyen! Kopunovics szívesen idézgeti egyik tanítványának a versét, aki nála gyakorolta és tanulta a pálinkafőzést, azoknak a műkedvelőknek, akik szakszerűtlenül előkészített cefrét hoznak hozzá kifőzésre: "Bűzös cefréből / jó pálinka fő. Rothadt / gyümölcsből soha." És csak tiszta gyümölcsöt szabad a cefrének kiszemelt hordóba tenni. A hordó legjobb, ha fából készül, de megteszi a műanyag is, legrosszabb a fém. Olyan műanyag hordót soha ne használjunk, amelyben előtte olajat vagy olajszármazékot tároltak! A műanyag ugyanis oly mértékben szívja magába ezeknek az anyagoknak a szagát, hogy azt semmilyen módon nem lehet kisúrolni! A gyümölcsöt megmosva kell a hordóba tenni. A körtét, az almát, a birset le kell darálni, mert a húsuk kemény, nehezen bontódnak le, míg a kajszi- és őszibarackot ki kell magozni, mert keserűvé teheti a majdani párlatot. A cefrét minden áldott nap kevergetni kell. Kopunovics mester úgy tartja, hogy ahányszor megkeverik, annyi kupicányival több pálinka lesz, mint lenne keverés nélkül. A cefre akkor kész, ha megáll a forrása. Ezt úgy lehet megállapítani (azon kívül, hogy már nem bugyog), hogy olajszerű réteg képződik a tetején.
Rengeteg rafinériát tudnék még mondani, de Önök is rájönnek majd a gyakorlatban, ha kipróbálják ezt az isteni cselekedetet. Mert - ezt azért hadd szúrjam közbe - a pálinkafőzés nem technológia, a pálinkafőzés maga a teremtés. Istenhez teszi hasonlatossá azt, aki kellő értelemmel és érzelemmel műveli.
Ha kész a cefre, jöhet a párlás vagy más néven a kifőzés művelete. A cefrét a rézüstbe merjük (a rézüstöt Kopunovics mester csak kazánynak hívja), lefedjük és erősen tüzelünk alá. Kevés már az időm, ezért nem részletezem Önöknek, hogyan néz ki, mily gyönyörűséges látvány egy jól beállított rézüstrendszer, a réz-, ólom és gumicsövek fenséges rendszere, a rézüst kecses harangja... A lényeg lényege, hogy az első párlást addig végezzük, míg csövön folydogáló vódka (nem keverendő össze a vodkával, melyet Oroszhonban, Lengyelországban és Finnországban oly nagyon kedvelnek: ahogy Sztyepan Pehotnij írta: "Oroszhonban tüllök tükrök és / Vad vodkabűz vak szívlövés / (...) Honvágy emészt szeszlángu tűz / Vad szívlökés vak vodkabűz"), szóval míg ez a vódka meggyullad. Ezt úgy ellenőrizzük, hogy egy félkupicányit a rézüstre löttyintünk, és meggyújtjuk, ha nem ég, kezdődhet az élvezkedés utolsó fázisa. Az ily módon nyert vódkát, egy másik ún. tisztázó kazánba öntjük, és módjával tüzelünk alá. Azért módjával, mert nem szabad, hogy hirtelen, erős sugárban kezdjen el folyni a végső esszencia. Akkor lesz jó pálinkánk, ha végig egyenletesen folyik; Kopunovics mester azt szokta mondani, "úgy kell folyjon, ahogy egy hároméves kisfiú pisil." Közben a kifolyt, gyöngyöző folyadékot időnként fokmérővel mérjük. Amikor elértük a kívánt alkoholfokot, befejeződött a párlás utolsó fázisa. A friss pálinkát nem jó inni; akkor kóstoljuk és kínáljuk, ha állt legalább két hetet. Ha pedig igazán jó pálinkát akarunk, akkor tegyük eperfahordóba, és érleljük egy évig.
(Baumman vegyészprofesszor említette egyszer, hogy vákuumos lepárlókészüléket kellene csinálni, hiszen akkor nem kellene száz fok Celsiusra fölhevíteni a cefrét, és a gyümölcs aromája fokozottabban érvényesülne. Tanácsa megfontolandó; ezermesterek, rajt!)
Hát tisztelt Hölgyeim és Uraim, ennyit tudtam a rám szabott idő alatt mondani, és remélem, nem éltem vissza a türelmükkel. Oly fineszekről nem volt időm szólni, hogy mely gyümölcsből készült pálinkát kell erősebbre, melyiket gyengébbre hagyni, vagy hogyan lehet például az almapálinkából - kegyes csalással - körtetargyit csinálni. Ezt majd máskor.
Végezetül hadd dicsekedjem el valamivel. Azzal, hogy mi tett engem méltóvá arra, hogy a pálinkafőzésről tarthattam Önöknek egy kiselőadást. Az, hogy Kopunovics mester, megkért, legyek az utódja: vegyem bérbe a pálinkafőző céget. Azonban nem sokáig gondolkodhattam ajánlatán, hamarosan rút idők köszöntöttek rám, és el kellett hagynom Dusánfalvát.
De ez egy másik mese.
Köszönöm a figyelmüket!
Pálinka-enciklopédia
(némi ál-lokálpatrióta felhanggal és önismétléssel)
ÁFONYA - Semmi köze az alcímhez. Eredetileg ki akartam hagyni az enciklopédiából, de nem tehetem. Ha erdélyi lennék (ott ittam először), valószínűleg őt tartanám a királynak. Így száműzött hercegnek nevezhetem csak. Különös ízű, mondhatni fanyar. Kitűnő szer fosás ellen.
ÁGYAS - Szép név. A pálinka ágyasa. Jó, tudom, ágya. A népi gyógyászatban emésztést segítő és fertőtlenítő hatása miatt használták. Színe, illata, aromája, íze a fölhasznált gyümölcsökre hajaz, enyhén édeskés. A készítéséhez fölhasznált alkohol lehet törköly- vagy gyengébb minőségű gyümölcspálinka (pl. alma), esetleg finoszesz. A kimondottan rossz pálinkákat is így lehet "följavítani". A pálinkaágyat nagyobb, szélesszájú üvegben vetjük meg. Nagyon jó erre a befőttesüveg. A pálinkaágy összetétele változó, a készítő egyéni ízlésétől és kreativitásától, valamint a helyi hagyományoktól függ. Az "ágy" mennyisége, amelyről az italt fogyasztás előtt lefejtjük, a teljes térfogat egynegyed része. Az ún. nyári ágyás egyik változata a röszkei öreg- vagy agglegénypálinka. Ennek ágyát friss földieperrel, cseresznyével, meggyel kezdik, majd folyamatosan gazdagítják az éppen aktuálisan érő gyümölcsökkel. A téli ágyás aszalt gyümölcsökből és/vagy különféle fűszerekből (kömény, bors, fokhagyma, erős paprika, rozmaring stb.) hozzáadásával készül. A törkölypálinka karcos ízét különösen selymessé teszi az aszalt szilva.
Kádár Tibor kolozsvári születésű festő barátomtól tanultam egy nevenincs receptet. Egy-két liter finoszesz kell hozzá, és egy nagyobb, jól lefedhető cserépedény. Aztán sorra kell venni az összes érő gyümölcsöt (beleértve a déli gyümölcsöket is, kivéve a banánt, mert az olyan lesz, mint a préselt fűrészpor, és citromból csak egy félnek a héja kell) és megmosva az edénybe kell pottyantani. Erős, 40% körüli, kitűnő ízű szeszes gyümölcssalátát nyerünk belőle. Óvatosan kell fogyasztani, mert édeskés íze csalós. Üt, mint marhát a tagló!
ALMA - Az almapálinka az egyik legjellegtelenebb pálinka, mondhatni hermafrodita. Cefréjét úgy kell készíteni, hogy az egészséges almát ledaráljuk, és napi minimum kétszeri kevergetés mellett megvárjuk, míg kiforr. Ez az a pálinka, amelyből - kegyes csalással - a legtöbb "hamisítvány" készíthető. A hamisítvány itt azért került idézőjelbe, mert a hamisítás "kegyes csalással" történik, azaz csak természetes anyagokkal. Amikor az ún. vódkát, azaz az egyszer lefőzött pálinkát föltesszük az ún. tisztázó kazánba vagy párlóba, akkor kettévágott birsalma- vagy körtedarabokat teszünk hozzá. Ritka az az ínyenc, aki meg tudja mondani, milyen pálinkát iszik. Tudom, mert amikor Horgoson laktam, sokszor főztem almapálinkát feleségem nagyanyjának (a dédinek) gyümölcsöséből. És mivel nem igazán kedveltem/kedvelem, ezért folyamodtam "csaláshoz", amelyet "kegyesnek" nevezek. A dédi is mesélte, hogy amikor még nagyobb volt a birtok, hordóban tárolták az almapálinkát. Hogyan, hogyan sem, barackmag került a hordóba (lehet, hogy a gyerekek törték meg a magot, gondolván, hátha édes, és később a hordóba dobták, nem tudni), mindenesetre tény, hogy a vásárlók mindig a kesernyésebb ízű pálinkából kértek. Amikor kifogyott a hordó, akkor derült ki: barackmag volt benne. Később, e véletlent kihasználva, maguktól is tettek magot a hordóba, így valamennyivel drágábban lehetett mérni.
ÁNIZS - Lecsúszott grófnő az ánizs, aki alig különbözik a szélhámos szűzkurvától. Házilag főként törkölypálinkából (ritkábban szőlőből) készítik, ami pedig kereskedelmi forgalomban van, azt gabonaszeszből, nem tudom, hogyan. Ifjúságom itala. Görögországban ouzó, Macedóniában és Bulgáriában masztika a neve.
Az egyszeri, emlékei szerint, egyszer élt vissza csúnyán a kapott hatalmával. Kiszökött a bitolai kaszárnyából, berúgott, jóval az őrrel megbeszélt idő után tért vissza, így annak lejárt a szolgálata, szóval másik őr várta már egyszeri hősünket, aki - a parancshoz híven - az őrszobára akarta kísérni. Ám hősünket katonarendőrnek próbálták kiképezni, és ez bizonyos hatalommal járt. Azt mondta az egyébként újonc kapuőrnek, hogy rendben, ha most az ügyeletes tiszthez viteti, akkor aztán ne találkozzanak a városban, mert ihaj lesz és főként csuhaj. És itt hősünk jelentőségteljesen a katonai rendőrség hálótermeinek ablakaira vetette homályos pillantását. Meg lett úszva. Így megúszta a katonakabát (nektek, véreim, "vetrovka"!) hátsó, térképtartó-zsebébe bújtatott, újságpapírba csomagolt - hogy ne csörögjönek -, két liter masztika is.
A történet többi részére nem emlékszem.
BARACK - Kétféle barackpálinkát ismerünk: az őszibarack-pálinkát és a sárga- vagy kajszibarack-pálinkát. Az őszibarack a pálinkák királynője. Mindenképp ki kell magozni a gyümölcsöt, mert a magja keserűvé teszi, és ciánt is tartalmaz. Íze, illata elmesélhetetlen. Mintha levecses őszibarackba harapna az ember fia és leánya. Selymes, mint a nedves női mellbimbó. Egy igazán jó őszibarack-pálinkát őriz az emlékezetem, amelyet szüleim barátainál ittam Kishegyesen, tizenkilenc éves koromban. Bácskában evés után nem szokás tömény italt inni, de ezt az íratlan szabályt fölrúgtuk apámmal, és amúgy "szerbesen" elszopogattuk, ami az egy literből megmaradt.
A sárgabarack-pálinka: hercegnő. Szintúgy ki kell magozni a cefrébe szánt gyümölcsöt. Ettől akkor tekinthetünk el, ha biztosan tudjuk, hogy édes a barack magja. Ám kazánba ekkor sem tesszük bele a magot. Már a cefréje is olyan illatú, hogy az ember szinte megkívánja, hogy egy merőkanálnyit fölhörpintsen belőle. Mindkét gyümölcsléből készült pálinkát gyöngébbre kell hagyni, mint általában a pálinkákat. Bácskai mértékegység szerint 18 grád, ami kb. 40-43%-os alkoholtartalomnak felel meg. Azért kell gyöngébbre hagyni, mert így fejeződik ki legjobban az illata és az íze. Magyarországon automatikusra van beállítva a főzőkben a szeszfok, ha jól tudom 50 %-ra. Ezért sokszor a tiszta, jó minőségű pálinkák is rosszabbnak tűnnek, "se ízük, se bűzük", csak az alkohol erejét érzi az ember. Ha van fokmérőnk, akkor forrás- vagy desztillált vízzel beállíthatjuk a gyümölcsnek megfelelő szeszfokot. Jó sárgabarack-pálinkát Magyarországon először akkor ittam, amikor Fenyvesi Ottó költő és lapszerkesztő, megunván, hogy a környéken nem lehet jó pálinkát inni, rászánta magát a pálinkafőzésre. Erősnek erős, de jobb, mint amivel addig bármikor kínáltak.
Még egy fontos dolog: nagyon kényes cefre! Ha kiforrt, nyolc napon belül ki kell főzni, mert nagyon gyorsan elveszti erejét, és egy-két hónap múlva, már csak víz párolható le belőle.
A kecskeméti barackpálinka a világ tizenhét országában védett ital.
BIRS - Királylány a birspálinka, vagy ledér, elhagyott és elhagyó hercegnő. A király örökös, hűséges szeretője. Anyám kedvenc itala. Évekig képes dugdosni egy liternyit, és csak rendkívüli alkalmakkor elővenni. Kapsz egy kupicát, aztán legfeljebb majd egy év múlva, megint. Megtanulod szopogatni, mint a mellbimbót; mondhattam volna fagylaltot is, de az előbbi jobban tetszik. (Csak szépen, csak halkan, hogy senki meg ne hallja, CSAK SZÉPEN, CSAK LASSAN...)
BODZA - "A" KIRÁLY! Neve csupa nagybetűvel. Minden jó pálinka gyógyszer (nagy mennyiségben óvszer, bocsánat a közhelyes, ám igaz szójátékért), de a bodza különösen. Nemcsak azért, mert - mint a bevezetőben is írtam - iszonyú munka van vele, hanem azért, mert így tapasztaltam. Ebből a pálinkából nem érdemes sokat inni. Akit ezzel kínálnak meg, az érezze magát megbecsült alkimistának a földi paradicsomban, ha létezik ilyen.
Három történet jut eszembe a bodzáról. Láttam egyszer Rózsa Sándor néhai osztálytársamat, amint a dusánfalvi pálinkafőzőnél egy hordónyi (kb. 200-220 liter) cefréből másfél liter vódkát "bírt" kifőzni. Soha nem láttam olyan szolidaritást pálinkafőzők között, mint akkor. Igaz, a szolidaritás szakmai tanácsok tömkelegében nyilvánult meg, de látszott, hogy komolyan gondolják. A másik Fenyvesi Ottó nevéhez fűződik. Szerényen úgy mondhatnám, hogy - bizonyos értelemben - én voltam Ottó mester szakmai tanácsadója pálinkafőző ügyekben. Megérdemelt jutalmam egy, azaz 1 deci bodzatargyi volt. Ez azok számára, akik boltban vásárolják a pálinkát, bizonyára semmit sem jelent. Akik viszont tudják, hogy mi munka jár vele, megbecsülik. Én megbecsültem, pontosabban megbecsültem volna, ám Ottó, amikor a kezembe nyomta a "bombicát", elfelejtette közölni, hogy csak egy alkalmi papírdugasszal van bedugaszolva. Én meg úgy gondoltam, hogy ezt majd valahol egyedül iszom meg (az igazán jó pálinka a magányosok meditatív itala), így gyorsan zsebre vágtam az üvegcsét, amely eldőlt a zsebemben, és ennek következtében egy idő után furcsa illatot árasztottam. Nem folyt ki az egész, hála istennek, ám így gyorsabban végeztem vele, mint terveztem. Legutoljára Bakos Árpád kínált meg a "királlyal". Soha nem fogom elfelejteni. Picit tovább is maradtam, mint terveztem, mert ez az a pálinka, amit nem szabad csak úgy "lelökni". Aki ilyet cselekszik, azt soha többén ne kínáld meg vele! Egyszer szociológus barátommal mi is gyűjtöttünk bodzát, ám cefrénk tönkrement. Legalábbis ezt mondta a magyarpolányi polgármester, aki megpróbálta kifőzetni. Mai napig nem tudom, miért.
Akit ilyen pálinkával megkínálnak, az méltán tarthatja magát megtisztelve! Kivételes alkalomkor (általában esküvőkor, kontypálinkaként kínálják). Borzalmas mennyiségű munka van vele: először is be kell gyűjteni a bodzát. Elképzelheti az olvasó, mi munka összegyűjteni 2-3 három hordónyi cefrét (4-600 liter). Úgy szokták csinálni, hogy olyan helyre mennek, ahol rengeteg bodza van (bodzás), nejlont terítenek a fák alá, és bottal leverik az érett bodzát, a kocsányokat kiválogatják, mert ront a minőségen, aztán hordóba öntik. Akinek 200 liter cefréből 7-8 liter pálinkája lesz, az nagyon jól gondozta cefréjét, és eltalálta a szüret idejét is. Láttam olyat is, hogy hordónyi cefréből másfél (1,5) liter első főzésű nedű (vódka) csorgott le. Hogy milyen misztikus italnak tartják Bácskában, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy öreganyámhoz az ötvenes években maga a patikus ment ki (ez általában fordítva szokott lenni), és tízszeres áron akarta megvenni a kertben csatos üvegben elásott pálinkát. Nagyanyám persze letagadta, hogy neki bármilyen pálinkája is lenne; mondom, az ötvenes években történ. A bodzapálinka ui. szívgyógyszer, ha jól tudom, rozmaringban áztatva. Reggeli előtt kell inni belőle a szívbetegnek egy gyűszűnyit.
BORÓKA - Nem hiszem el, hogy összegyűjtik a fenyő termését, és abból a kevés cukortartalmú (minek is nevezzelek? gyümölcs? termés?) izéből pálinkát főznek. Vagy ha igen, bizonyára cukor hozzáadásával. Ha a pálinka kapcsán egy komoly, bácskai meghallja a cukor szót, kiveri a víz. Szerintem vodkához vagy törkölyhöz, esetleg almához használják, ízesítőként. Erdélyben fenyővíznek is hívják. Szlovákiában borovicska, Európa más részein gin néven fut. (Balázs Géza: "Mivel a valódi borókapálinka eléggé markáns ízű, ebben a 'természetes' formájában nem mindenhol fogyasztják. A borókapálinkák másik típusa az, amelyikben az alapanyag nem boróka, hanem csak jellegzetes ízesítőszer. (...) Itt az erjesztett borókacefrébe gabonapárlatot is kevernek.") Koktélként, tonikkal kitűnő ital, de hajaj, "elhagyott engem a gin-tonic". Hogy miért és miként, nem mesélem el.
BORPÁRLAT - Borseprőből vagy régi, enyhén hordóízű borból készítik többnyire, hogy ne romoljon tovább. Nem szeretem, alig valamiben különbözik a törkölytől. Egyszer a feleségem meglepett megecetesedett borból készült párlattal. Évekig használtam a kb. 50 százalékos borecetet salátákra, főzelékekhez. Sokáig tartott mire megtanultam, ebből néhány csöpp is elég.
(B. G.: "Égetett szeszes itallal kapcsolatos első magyarországi adat a 14. századi királyi udvarra vonatkozik. Praevotius, a páduai egyetem tanára 1256-ban megjelent munkájában [Opera Meica, Frankfurt] írja, hogy Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné köszvényét rozmaringos aqua vitae-vel gyógyította." A magyar királyné életvizét [aqua vitae reginae Hungariae] ekkor még gyógyszerként alkalmazták. Az első népszerű magyar kifejezés az égetett szeszes italra az égettbor 1570-ben bukkan föl: "Mihal deak... Mindenkjor Montha hogy penze Ninchen hane[m] Egethet Bort ad ely es meghaggya - ti. a házbertartozását.")
CUKOR - Sokat gondolkodtam, egyáltalán bevegyem-e ezt a cujkát, a pálinkák szégyenét. Gugyi, ahogyan némely nyelvterületen nevezik a rossz pálinkát. Bizonyára van arra valami módszer, hogyan készíthető, ha nem is cukorból (hiszen a cukor számtalan vegyi folyamaton megy át, ezért is rongálja úgy a fogainkat), de cukorrépamelaszból jó minőségű szesz, de erre a módszerre tudomásom szerint még nem jött rá senki. Végül is a rum, amelyet állítólag angol tengerészek neveztek el rumbillónak, ami zendülést, lázadást jelent, sem más, mint cukornád-pálinka. Mégis világhírű, ráadásul jó.
Láttam ilyen laboratóriumot egykori évfolyamtársam édesapjánál, Noszán. Hatalmas üstben forrdogált a cukormelasz, 5-6 rothadt alma, ha úszkált benne. Még a látványtól is hányingerem lett. Ezt főzte ki, aztán Magyarországról hozott aromával ízesítette. Később megdrágult a cukor. Kiderült, hogy nem is kell annyit bajlódni vele, ha tiszta szeszt hígít vízzel, és ehhez önti az aromát. "Veszik, mint a cukrot" - mondta.
Aki ilyen pálinkát iszik, arról azt gondolom, hogy megérdemli.
CSERESZNYE - Ritkán főzik, legalábbis én alig találkoztam vele. Ha nem fejtik ki, enyhén kesernyés ízű. A lentebb szereplő történetben (EPER) esszenciával (is) ízesített, kommersz cseresznyepálinkáról van szó. Akkor még kevéssé válogattam ("kóstolódó ifjúság"). Ha most kéne innom olyat, bizonyosan elhánynám magam.
DIÓ - Nem szabad nemes pálinkából (úgymint barack, körte, hordóban érlelt szilva, bodza, őszibarack stb.) készíteni. Legjobb az alma, törköly, szőlő, kékszilva. Hozzávalók 1 liter elkészítéséhez anyósom anyósának receptje szerint: 12 szem zöld dió (olyanok, amelyeket még át lehet szúrni tűvel), 10 dkg mazsola, 2-3 rúd fahéj (cimet), 5-6 db szegfűszeg, fél rúd vanília, fél narancs, fél citrom, 10 szem bors, egy kávéskanálnyi koriander és ánizs, 10-15 dkg cukor. A diót, a citromot és a narancsot negyedekre vágjuk, hozzátesszük a többi fűszert, ráöntjük a pálinkát, és két hónapig állni hagyjuk. Két hónap után fölfőzzük a cukrot, és a leszűrt sötétbarna nedűhöz adjuk. Amennyiben likőrt akarunk pálinka helyett a cukor mennyiségét 60 dkg-ra emeljük, amit egy liter vízben főzünk föl. Ajánlom mindenkinek, jobb, mint az Unicum! (Hihetetlen verseny folyik olyan emberek között, akik nem is ismerik egymást, diópálinka ügyben. Csak én, mint főkóstoló-mester ingadozok köztük. Erdélyben Burus Endre a Pro-Print könyvkiadó vezetőjének barátja [teljes nevét nem tudom, feltételezésem szerint valamilyen János lehet, elnézést érte] csinálja a janicumot, Bakos Árpád zenész gyártja a bakóriumot, Tolnai Ottó pedig a kracsikumot. Amelyiket iszom éppen, az a legfinomabb. Csak műkedvelők gyártják tiszta szeszből, bár úgy is iható.
A másik ilyen itóka a Saly Noémi által ismeretlennek tekintett pelinkovác, amely nem más, mint ürmöspálinka (a néhai jugoszláv abszint). Minden volt jugoszláv tagköztársaság boltjában lehet venni. Emlékezetem szerint az isztriai (rovinji?) volt a legjobb, ezt követte a szabadkai (ez utóbbi új neve, mivel valamelyik ügyesebb gyártó levédte a pelinkovác nevet, "gorki list", azaz keserű levél - szép név), a többire meg nem emlékszem. Egy biztos, az óbecsei volt a legrosszabb. A Milyen pelinkovácot árulnak? elég sűrű kérdés volt idegen terepen.
EPER - Ez a pálinka a férfiak itala. Mondjanak bármit a feministák. (Kivétel, amely próbára teszi a szabályt, mindig van. Történt egyszer, talán Szegeden, talán nem, hogy az egyszeri fiú versenyt ivott Szabadka sörivó bajnokával, akkori nagy szerelmével. Ez esetben pálinkát. Az fizet, aki veszít. A barack- vagy a cseresznyepálinka jobb-e, ez volt a kérdés. Miután az egyszeri [akinek, mint tudjuk, nincs neve] legurult egy talponálló lépcsőjén, és a gulyáskomenizmus végrehajtó szervei betuszkolták egy vijjogó autóba, fehérruhás hölgyemények és uraságok társaságában tért észhez. "Húzza le a gatyáját, mert ha nem, mi húzzuk le!" - erre a nagyon is határozott, érces hangra tért észhez az egyszeri fiú. Mit volt mit tenni, letolta a gatyáját, amire belelökték egy jéghideg vizű kádba. "Jaj, ez hideg!" - üvöltötte az egyszeri. "Tudjuk, tudjuk!" - zengte a vegyes kórus. Egyéb kalandokban is rész volt még a fiúnak, de ezt majd máskor mesélem el. Mindenesetre észhez tért, és sokat tapasztalt a szegedi[?] detoxikálóban.). No de akkor is férfias ital az eper. Tekintsük ezt hasonlatnak. Ezt a pálinkát kell legerősebbre hagyni, mert egyébként megtaknyosodik, mintha kiéhezett férfiember maszturbálna az üvegbe. Íze semmivel sem összetéveszthető. A pálinkák kiátkozott, bogaras alkimista bárója. Csak ínyenceknek ajánlanám. Apai nagybátyám készített sokáig kitűnő epert, míg ki nem száradt (vagy felesége ki nem vágatta) az udvarukban álló két eperfát. Egyszer túladagoltam magam, lehet, ezért nem tartozik a kedvenceim közé.
KÖRTE - Rangja: herceg, némi hermafrodita beütéssel. Ugyanúgy készül, mint az almapálinka, de mivel levecsesebb gyümölcs, és nagyobb a cukorfoka, több pálinkát ad. Magyarországon, míg nem volt levédve a pálinka, a Vilmoskörtét tartották a legjobbnak. Én nem szerettem (azért a múlt idő, mert amióta ez megtörtént, nem ittam pálinkát kocsmában, valahogy nem bízom, még így se, a kocsmai, azaz "bóti" pálinkákban; ebben apámra ütöttem, aki viszont a szerbiai metilalhohol-mérgezés óta bizalmatlan), szóval nem szerettem, már csak azért sem, mert valami ilyesmi volt ráírva: Készült finomszesz, valódi körtepálinka, körtearoma és karamell fölhasználásával. Ha ilyet vinnék a szülőfalumba valakinek ajándékba, tán agyon is ütnének.
Manapság az ún. kommersz pálinkákra azt szokták ráírni, hogy gyümölcsvíz, borpárlat, vagy pálinkaízesítésű szeszes ital, és mellette még ott áll az ízesítés milyensége: körte, alma, szilva, barack stb. De a kedvencem a vodkaízesítésű szeszes ital.
KUKORICA - Apám szerint a pálinkák legalja, és igazat kell adjak neki. Tréfából neveztem el bácskai whiskeynek. Ellentétben a gyümölcsből készült tömények cefréjéhez, a kukoricacefréhez tesznek élesztőt és cukrot is, hogy könnyebben beinduljon az erjedés. Csíráztatott árpát vagy búzát is adagolnak hozzá. A kukoricadarát leforrázzák, hasonlóan készül tehát, mint a disznóknak adandó moslék. A szaga és az íze is olyan. (Aki gyerekkorában kóstolt forró vízzel áztatott kukoricadarát, az tudja, miről beszélek.) Csantavéren megvetik; sokáig nem is nagyon készítették. Mivel azonban háborús időkben a pálinka valuta, rákényszerültek. (1991-ben különben rendkívül jó volt a kukoricatermés, a malmok meg nem vették át.) Sokan azt állítják, hogy tartalmaz metilalkoholt, azért huzamosabb fogyasztása vakságot okozhat. Tudomásom szerint Csantavéren senki sem vakult meg tőle. Szaga, akár a mosléké, ezért ennek vódkájába is tesznek valamilyen gyümölcsöt (általában szilvát). A fáradt cefre (az a matéria, ami a lefőzés után megmarad) kitűnő disznóeledel. Állítólag a leggöthösebb malac is új erőre kap tőle.
Talán nem véletlen, hogy az amerikaiak (bourbon whiskey) hosszasan érlelik, hogy iható legyen. Egyébként meg az a határozott vélemény alakult ki bennem, hogy a pálinkákat olyan fából készült hordókban kellene tárolni, amilyen gyümölcsből készültek. A gabonapálinkáknak meg akác- vagy tölgyfahordó lehetne a tárolási helye. Kukoricapálinkát először Fridvalszki János természettudós főzött 1771-ben. (Forrás: Balázs Géza: A magyar pálinka. Aula Kiadó Kft., 1998.)
NARANCS - Nagyon harsány ital. Egy lezüllött, özvegy, kicsapongó, hisztérikus bárónőhöz tudnám hasonlítani, aki ráadásul ízléstelenül festi magát, és ugyanígy öltözködik.
RINGLÓ - Száműzött királylány vagy királyné. Nagy szakértők mondják, hogy sem barack-, sem körte-, sem semmilyen pálinkáért el nem cserélnék. Apai nagyanyámnak volt kitűnő ringlója. Ha nem termett elég nácikakörte, azzal vegyítették a cefrét. A félig-meddig hermafrodita herceg és a száműzött királylány nászából kitűnő esszencia lőn.
SÁRGADINNYE - Ilyen pálinkát egyszer ittam Győző nevéhez fűződő csantavéri kifőzdében; nem rossz. Igazán akkor lehetne releváns véleményem, ha Győző tartja magát bartell üzletünkhöz, és a könyvemért (Csantavéri Orlandó) cserébe ideadja az ígért dinnyematalkót. Ezidáig még nem adta ide. (Győző, hol a dinnyepálinkám?) Ez a szócikk tehát kidolgozás alatt.
SZILVA - Köznemes, valószínűleg a legelterjedtebb pálinka. Közép-Kelet-Európában mindenképp. Nagyon jellegzetes zamatú és ízű, sokan büdösnek is mondják. Az biztos: teherautó-sofőrök nem merték/merik inni, mert messziről "bűzlik". Szilvóriumnak is nevezik. Az első, biztosan gyümölcspálinkára utaló adatot 1658-ból ismerjük (EMSZT: 2/578.). 1684-ben Thököly Imre számadásai között is egyértelműen a szilvapálinkára való utalás szerepel: "néha szilvából is jó égett bort vagy pálinkát főznek, amikor ideje vagyon az gyümölcsnek". Ha már amúgy is az etimológiai szótárt lapozgattam, hadd térjek ki a pálinka szavunk eredetére is.
Mellesleg ez az a szesz, amire nem lehet ráunni. Aki szereti a pálinkát, akárhogy be is rúgott tőle, akármennyire is gyötörte a macskajaj, egy idő után újra tudja inni. Más, akár nemesebb pálinkáról, ez nem mondható el. Nekem az eper a mumusom.
(Az egyszeri fiú, lehetett akkoriban vagy tizenhét éves, egyik barátjánál frissen főzött szilvóriumot ivott. Mivel nem volt féldecis pohár, talpas borospohárból. Megittak eggyel, majd kettővel, egyre jobban bírták a szeszt, dicsérték a pálinkát, az apát - mellesleg az öreg Matuskát -, aki gondozta a cefrét, majd az istent, milyen jó, hogy teremtett szilvafát!, ám aztán eljött a hazamenetel ideje. Az egyszeri, akit megint csak mellesleg és kellőképp nem ideillő módon akkoriban, egy másik faluban, ahová udvarolni járt, Bacchusnak becéztek, szóval az egyszeri még észen volt annyira, hogy nem ült föl a biciklijére, illetve fölült volna, de kétkerekű ló nem hagyta magát, még az udvarban minduntalan ledobta. Így gyalog indult hazafelé. Ám összekeveredtek benne féldecik és kormányzatok, ahogyan az énekes danolja, és nem igazán tudta, merre van a jobb és a bal. Végül a falu szélén kötött ki, és akármerre kanyarodott, minduntalan szántóföldre tévedt. Végül, mint a népmesében, bezörgetett egy faluvégi házhoz, hogy útbaigazítást kérjen. Dühös férfi rohant ki pizsamában, ám egyszerink olyan bájosan érdeklődte meg az utat az első kocsma felé, hogy a pizsamás úrnak nem volt módjában megtagadni a választ. A kocsmában viszont, miért, miért se, nem kapott sört. Rossz nyelvek később azt beszélték, azért nem, mert megbotlott a lépcsőben, elesett, és az ajtóból, amúgy fekve rendelt. A szilvapálinkát, ezt tanúsíthatom!, azóta is kedveli.)
Apám sem szereti a szilvaesszencia jellegzetes "bűzét", ezért főtt birset kever a cefréhez. (Lehet, csak anyám miatt készíti így.) Ezen sokat vitázunk, mert szerintem nyersen kéne beledarálni, de ő az iparos. Én elkényeztetett városi lettem, nem értek hozzá - ilyeneket mond.
Ám a fater csinálja a világ legjobb szilvóriumát, aki nem hiszi, járjon utána!
TÖRKÖLY - A lepréselt szőlő maradékából készítik Az én rangsorom szerint lezüllött egzisztencia (hogy ne mondjam esszencia), kisnemes vagy inkább hajdú, aki egy módon javulhat meg, ha pár évig eperfahordóban újranemesedik. Karcos az íze, többnyire túl erősre hagyják, marja az ember gyetráját. Alig jobb a kukoricapálinkánál. Ha a bort úgy készítik, hogy nem préselik a szőlőt, hanem úgymond önnön súlyától csurgatják le a mustot, nos, az ilyen pálinka valamivel jobb. Ez már valójában grappa, azaz nevezhető szőlőpálinkának. Ennek sem árt, ha eperfahordóban nemesedik, így lágyabbá, selymesebbé, kicsit konyakszerűbbé válik.
VEGYESGYÜMÖLCS - Főleg azokban a háztartásokban terjedt el, ahol semelyik gyümölcsből nem terem elegendő ahhoz, hogy egy hordónyi tiszta cefre összegyűljön. Igazi dzsentri. Talán még a szilvapálinkánál is elterjedtebb. Azokon a vidékeken, ahol szőlőt is termesztenek, a törkölyt nemesebbé teszi a többi gyümölcs, ahol szilvaalapú, ott viszont jobb a gyümölcspálinka. Bácskában 20-22 grádosra hagyják (45-48%), íze mint a gyümölcskompóté. A pálinkák koktélja, ha úgy tetszik.
VODKA - Gabonaszesz. A sima vodka muzsik, nincs mese. Mintha tiszta alkoholt inna az ember, csak gyöngébb kiszerelésben. Baka István, szegedi hónapjaim lelki (és részben anyagi) gondozója mondotta volt ezt. Rendelt is Talpár mestertől egy liter kovinji 98%-os tiszta szeszt, aztán Anna-vízzel ("mert az Anna-víz egészséges") hígította, és tényleg: semmi különbség! Tudom, mert én is kaptam belőle vagy fél litert. Ha jól emlékszem, Hász Róberttel, A Szalamandrák szigete, a Diogenész kertje és a Végvár későbbi írójával fogyasztottuk el. Manapság már tisztán nem iszom vodkát. Kizárólag száz százalékos gyümölcslével fogyasztom. Vegyes, narancs, vagy ananász. Kizárólag a vitamin miatt.
Baka István már nincs közöttünk. Rákrománca, ahogy Sziveri írta, véget ért. Sokszor jut eszembe koktélivás közben:
Kérlek, hogy hagyjuk abba ezt a rajtunk kívűl senkit nem érdeklő és félrevezető eszmecserét. Az lenne a dolgunk, hogy megoldást nyújtsunk a többieknek, hogy ne vörösödjön a nyakuk és ne hányjanak sugárba akkor is ha a kisüstire gondolnak.
Tapasztalatom az hogy a nem kellő mértékü előpárlat elvétel a hivatásos kollégák körében is előfordul, ezért szeretném, ha minden érdekelt tudná mi a megoldás. Akár otthon akár a szeszfőzdében készíti a pálinkát. sm
Amint ígértem készűl az inormációs oldal, már a kezdeti állapot megnézhető.
A ciánhidrogén legtöbbször halálos légzésbénulást okoz! Belégzéssel és a bőrön keresztül hat.
Az acetaldehid gőze izgatja a kötőhártyát és a felső légutakat, az orrban, a garatban, a gégében és a légcsőben gyulladást okoz. Vízben és alkoholban korlátlanul oldódik. Nagy töménységben bódító hatású ugyan, de a pálinka bódító hatásában nem játszik szerepet! :-)
Az alkohol bomlásakor keletkező és a párlatban nyomokban lévő acetaldehid a szesz élvezeti értékét rontja, az arc és a nyak bőrének kivörösödéséért okolható, és ez a felelős a részegség következtében fellépö hányingerért, hányásért.
Mivel az etilalkohol a 6 szénatomos gyümölcscukorból keletkezik, a 12 szénatomos répacukor is lebomlik erjedés előtt 6 szénatomosra. Tehát teljesen mindegy, hogy mi a kiindulás.
Az acetaldehid szinte mindig ott van a párlatban, csak a mennyisége függ a lepárlás körülményeitől.
Én már ittam cukrozott páleszt puncsíze volt nagyon borzalmas 3 napig lüktetett a felyem tőle. A kollégámnál ittam a Tiszaparton lakik az ország középső részébe. Hozott belőle kintre is ahol dolgoztunk, de annyira nem fogyott, hogy a negyedik buli végére fogyott el a fél liter. Pedig az nagy szó. Szerintem pont az a jó, hogy magából a gyümölcsből kell kinyerni a megfelelő cefrézésel és főzéssel a páleszt. Meghát az Unió is csak így engedi. Van egy válltozás a nagyon lassan haladó főzőm ügyében. Sikerült egy jó helyen lévő területet megszereznem. Patak 50 méter műút 200 méter vezetékes víz, áram, telefonvezeték a sarkánál a teleknek. Sok hobbi telek a környéken. Reméljük megkapom az engedélyeket.
Nem vagyok híve a cefre drasztikus cukrozásának én sem, de mondja már meg valaki mi a gond a répacukorral, azon kivű, hogy jövedéki törvény tiltja a belerakását. A cukorból keletkezik a legtisztább etilalkohol, nincs benne semmi szennyezö vegyület (pl. gyümiaroma). Jövedékileg sem értem mi a gond. Megfizetjük az áfát a szeszadót. Kávéban csak elpotyázzuk :-)
Figyelmesen olvastam ezt az acetaldehides témát. Felmerült bennem egy kérdés. Ha ez okozza a pálinka karcosságát, akkor összefüggésben van-e a hozzáadott cukor mennyiségével is? Ha több répacukrot tesz hozzá az ember akkor több acetaldehid keletkezik? Én ellene vagyok a cefre drasztikus cukrozásának, az abból készült pálinka szerintem kevésbé élvezhető.
Nagyon tetszik, hogy ilyen mélységekbe hatolóan elemezitek a pálinkát.
Nagyon egyszerü a megoldás. Be kell tartani a cefrézési tanácsokat és a főzést az ajánlatom alapján kell elvégezni. Nem szabad lefőzni a régi, romlott cefrét és nem kerülnek a pálinkába oda nem való anyagok, vagy legalább nem káros töménységben. Igaz, hogy pálinkát "vegyészek" főztek előszőr, de azóta a tapasztalataik alapján bárki megcsinálhatja.
Az acetaldehid az alkohol bomlásterméke. A desztilláció során a hő hatására az etanolból keletkezik. Kíméletes (lassú) forralás, a többszöri lepárlás csökkenti a mennyiségét, de teljesen nem távolítható el a párlatból az otthoni készülékekben.
Az elő és utópárlatban jóval több van belőle ("rézeleje"). A párlat színét nem befolyásolja, de az ízét igen: ettől lesz "csípős", "karcos", "erős".
A részegséggel járó hányás az acetaldehidnek tudható be.
Kifelejtetted az acetaldehidet, amely a "rézelejének" azt a pikáns "erejét adja. :-)Sajnos, ebből még a leglassabban desztillált párlat is tartalmaz ppm-nyi mennyiséget, ezt hivatott lecsökkenteni a szeszfőző a többszöri desztillálással.
Ez keletkezik az emberi szervezetben is az etanol bomlása folyamán. Ettől pirosodik a magyar ember nyaka ivászat közben, és ettől hányja ki azt a jó kis piát!
A desztillálás célja a cefréből az etanol és a hasznos íz és zamatanyagok kivonása, minél kevesebb rossz ízű és káros anyaggal.
Íme egy kis kiollózott táblázat, hogy miket tudsz kinyerni a cefrédből különböző hőmérsékleteken....
Acetone 56.5C (134F)
Methanol (wood alcohol) 64C (147F)
Ethyl acetate 77.1C (171F)
Ethanol 78C (172F)
2-Propanol (rubbing alcohol) 82C (180F)
1-Propanol 97C (207F)
Water 100C (212F)
Butanol 116C (241F)
Amyl alcohol 137.8C (280F)
Furfural 161C (322F)
Az utolsó 3mal neked otthon nem hinném, hogy valaha is gondod lenne, a technológiád nem olyan, amivel ezt a hőmérsékletet elérhetnéd, hála istennek. A többi csak odafigyelés kérdése....
Van 20 kiló sárgabarack cefrém. Azt szeretném kérdezni, hogy nincs e véletlenül egy olyan összefoglalt tudásgyűjtemény, amivel pontosan megtudhatnám, hogy hogyan kell lefőzni a páleszt. Arra gondoltam, hogy az évek alatt itt felhalmozódott tapasztalatot nem-e gyűjötte valaki össze véletlenül? Többszáz hozzászólást nehéz végigolvasni.
Bevált a gazdaboltokban kap6ó átlátszó gumicső, sem íz sem egyéb probléma nem volt vele, talán annyi, hogy jópár óra használa után a téli hidegben csonttá keményedik, és soha többet nem lesz ugyanaz a hajlékony gumicső, ami eredetileg volt, ám a következő használat során a forró alkoholgőzök hatására ismét megpuhul, így is jelezve, a lepárlás megkezdődött....Tessék figyelni, rézelejét elvenni, ugyanis a metanolt ugyanúgy nem szereti a májunk, int a végén található furfurolt vagy egyéb aldehideket.....
Jó tipp a szilikon cső. Szerintem a kertészeti boltokban kapható átlátszó cső az megfelel és talán szilikon is. Bilincsel rögzíteni kell mert melegen nagyon csúszik. Vigyázz ne hogy megtörjön.
SZia! Köszi a választ, majd tudósítok, ha eljön a nagy pillanat. Nem akarok ugyan hívatlanul beleszólni de, nem tudom megállni: hátha jó ötletet adok Egy Magyar Apának: szilikoncső. ipari gőzvasalóknál használják. Egy barátom is ezt használja.Juja
Bocs,h beleszólok, de én nemrég estem át egy habzós főzésen!
Eper (földi) cefrét készítettem és már a cefre forrás közben is erősen habos dolgokat mutatott.
de ami ennél szarabb , h amikor feltettem párolni a cuccot, akkor olyan habzásnak indult, hogy nem pára jött a páracsövön, hanem hab... snapszmeter olajat ajánlott, ami nálam 1 picit csökkentett a habzás mértékén, de még így is 1/5-ig tudtam csak tölteni a qktát cefrével, nehogy áthabozzon.
SM még olyat is mondott, h kevergetni kell mig el nem kezd forrni, ezt nem próbáltam. De amit tapasztaltam az az,h ha lepaszíroztam és leszűrtem és ezt levet főztem le, akkor nem mutatott habzást.
Asszem comad is vmi hasonlókat művel (ha jól emlékszem) csak Ő a lekozmálás ellen teszi ezt.
Ha paszírozol és szűrsz, akkor a lekozmálás veszélye megszűnik és a habzás is szerintem jelentősen csökkeni fog!
Egy próbát megér. A tapasztalatokat írd meg, így mi is tudunk majd okulni belőle...
Szióka! Szóval azóta többet olvastam, és találtam is minden félét. Úgy értelmeztem hogy vagy magozod, vagy nem. Majd kialakul. Én bátor vagyok, és nem magozok. De mi az, hogy habzik? Főzés közben? Vagy amíg forr? Mire készüljek fel? Juja
Sziasztok! Nagyon érdekes ez a topic, olvasgatom és tanulok. Jó néhányat végigolvastam, de nem találtam semmit a meggycefréről-lehet nem vagyok elég találékony. Szerintetek ki kell magozni? Vagy egy idő után lesüllyed az aljára és kiszedhető? Ez az első év, hogy nem tudunk mit kezdeni a meggyel, és olvasom itt-ott, hogy létezik meggypálesz is. Köszi a segítséget. Juja
Nem titok. A szomszédomtól kaptam, Ő volt aki megkínált, és mivel rákérdeztem a receptúrára, volt olyan jó és meg is adta. Nem igazán firtattam a honant, mert minek, ha már úgy is megvan. Ez egy finom ital receptje. Én megkaptam és (mivel nem tudok jogvédettségről) továbbadtam.
A fűszerek egyébként önmagukért beszélnek. meglepően más a végeredmény, mint ha ezt összeérés nélkül (a második töltés nélkül) és hígitatlanul ízleled.
Jövőre csináld meg, mert már (szerintem) két-három héttel jobban megérett a dió a kelleténél.
Nem gond, nincs semmi sürgős, Közben énis rájöttem, jobb üvegbezárni.
Erről a kínahéjról összeszedtem pár dolgot, de az sem annyira fontos, majd ha megtudom honnan lehet beszerezni, majd azt megirom. De ki lehet hagyni, van benne hasonló izanyagot biztositó anyag. Ha nem titok, te honnan szedted a receptet?
Ahaháá! Seprő opálosságát egyébként nem sikerült megszüntetnem, de úgy döntöttem, nem főzöm le még egyszer, kiöntöttem (nem volt sok). Persze előtte megkóstoltam, iható volt. Gondolkodtam is, hogy megtartom, de egyedül én nem szeretek inni, másnak meg csak nem kínálom...
Nem semmilyen, hanem 2 l üst méretet meg nem haladó deszt. készülékekre nem kell jövedéki engedély. Tanácsaim is ezekere vonatkoznak, mert különben bűnpártolás vétségét követem el (:-))). sm
Sziasztok! Eddig úgy tudtam, hogy semmilyen desztilláló készüléke nem lehet az ember gyerekének, erre most nézem, hogy lehet rendelni ilyen vízdesztillálót. Akkor meg nekem is lehet csinálni, ha már bolti lehet?!
A diópálinka recepttel kapcsolatban lenne néhány kérdésem.
Honnan lehet ezeket az általam ismeretlen füszereket beszerezni?
Olvastam már olyat is, hogy kiteszik a napra, vagy meleghelyen tartják, közben sűrűn felrázzák, meg azt is hallottam már, hogy pálinkás eperfahordóban tartják, ezekről mit tudsz?
Tervezek egy lapot ahol elhelyezhetnénk a szükséges információkat és nem kellene állandóan visszakeresgélni. Valószínű ma délután pálinkás, boros kerti parti keretében megtervezzük a "cyber gyerekkel". Üdv sm.
Üdv! Biztos, hogy többször leírtad, de én nem emlékeztem rá sajna. Kellene már csinálni egy összefoglalót. Igazad lehet, mert 50 fokos volt az alszesz, amivel indítottam. No mindegy, ha nem sikerül az opálosságot eltüntetnem, újra próbálkozom. Nem bánnám már, ha valami sikerülne, már csak a változatosság kedvéért :-D, de ha begurulok, lemegy opálosan.
Kedves Kezdő, ne sajnáld a fáradságot, olvass vissza egy kicsit! Pl. írd be a fórum keresőjébe, hogy cefre! Egyébként snapszmester 1864 (már fejből tudom a számot).
Lassan itt a szílva szezon. Szeretnék tanácsot, vagy inkább pontos leírást a szílvacefre elkészítéséhez, hogy abból a legjobb pálesz sikeredjék. Meg kell-e törni-zúzni? (persze úgy. hogy a mag ne törjön) Kell-e élesztő, és milyen? Mikor és meddig kell keverni? Mikor kell kifőzni? Általában mennyi ídő alatt érik be a cefre? A cefre cukorfokát be szokták-e állitani, és ha igen mennyire?
Többször leírtam, hogy a finomítást max. 25%-ös alszeszből kell indítani. A seprő elég erös cefre és nem főzted le belőle az összes szeszt (és se szoktam), de ki kellet volna higítani az első főzést 25%-ra. Attól tartok mindenképp opálos, kivéve talán, ha sikerül megcsinálni az olaj leválasztást.
Seprő pálinkát nem szabad 50% alá higítani mert biztos, hogy opálos lesz. Ezen már csak az ujra finomítás segít szigoruan 25%-os alszszeszből és legalább 5% előpárlat elvétellel. Ahogy a lányom mondja "próba - cseresznye"
Üdv! Valamit lehet, hogy elrontottam. Letisztáztam a seprőt. De! Nem sikerült 55 fokos párlatot csinálnom, csak 70-eset! Egyszerűen elfogyott az anyag, mielőtt lentebb ment volna. Úgyhogy ezt voltam kénytelen felhígítani 45 fokosra a magam készítette deszt. vízzel, de mivel sok kellett bele (vagy másért), beopálosodott. Most betettem a mélyhűtőbe, majd átszűröm, hátha jó lesz.
most már ott tartok, h a edény ürtalmának csak a 1/5-ig töltöttem (kb) cefrével és így nem habzott át... DE! ez igy nem ok... hiába étolajoztam úgy is átfutott,ha egy picivel többet tettem bele-> jövőre ezt nem csinálom tuti...
Amúgy a habzást mi okozza, hogyan lehet elkerülni, vagy ez gyümi függő? Mert a almám a télen abszolúte nem habzott, ez a eper meg úgy mintha ez lenne a cél...
Rengeteget segítettél, nagyon köszönöm. Ez a homokkal való megtöltés nagyszerű ötlet, nekem eszembe nem jutott volna. Én is így fogom csinálni ezek után.
Nekem a Békési-Pándi: Pálinkafőzés c. könyv van meg, amit figyelmesen elolvastam, de abban inkább a nagyüzemi berendezéseket taglalják. A páracső 15-20%-os emelkedéséről viszont ott olvastam. Más irodalmam sajnos nincs, ezt a fórumot olvastam vissza elég sokáig.
Én így magamtól 4-5 méter rézcsőban gondolkodtam, amit felcsavarok, de akkor asszem ez így jó is lesz. Ha minden igaz holnap megveszem:)
A lágy rézcső lehetőség szerint minnél vastagabb legyen , hogy a gőzök minnél kissebb ellenállással tudjanak az üstből távozni.
Én 22mm-es csövet hajtottam segítséggel úgy ,hogy teletömtem száraz kvarchomokkal és lezártam.Figyelem !Még megtömve is 180 mm a legkisebb átmérő amire torzulás nélkül hajlítható.A lejtésről csak annyit , hogy egyszerű fizika, tudniillik a meleg felfelé száll ezért kell az üsttől kicsit emelkednie a páracsőnek aminek a mértéke min 15%.
Nem magamtól lettem ám ennyire tájékozott.Én is érdeklődtem a fórumon de senki nem árult el okosságokat , ezért utánna olvastam a dolognak.
Remélem segítettem.
A méretezésről annyit tudok, hogy én hat métert csavartam fel.
Még nem tudtam cefrével kipróbálni ,de legalább szép.
A hűtő méretezése nagyon nehéz. Nem tudott a fűtés intenzitása. A cefre mennyisége nem játszik szerepet mert ha van elég hideg vized és elég gyorsan tudod áramoltatni jól boldogulsz.
Kismókus 2 tudna segíteni a tervezésben, Ő ugy tudum fizikából elég jó.
Meg kellene állapodnunk, hogy mennyi pálinkát akartok főzni 1 óra alatt akkor lehetne méretezni a hőelvezető felületet. A bemenő víz 15C° a kimenő 70C° kb.
A víz mennyisége a párlat 10 szerese ez is kb.
Tudom nem nagy segítség, de nincs erről szakirodalmam, az én hűtőm is lehetne nagyobb annyit tudok. sm
Habár odatolakodtam a képemet, és annak ellenére, hogy valamivel közelebb vagyok, az eredmény sajna ugyan az. Mivel a postázás, vagy efféle nem működik, így az eladási ár (ami már feljebb kúszott a liter meg lejebb) tetéződik a látatlanra.
Ez érdekelne engem is, a hűtőcső méretezéséről eddig nemigen volt szó. Bár én már túl vagyok egyen és működik, de ha megcsinálom a komolyabb cuccot, már nem akarok hibázni, mert elég sok idő/pénz. Gondolom, a hűtővíz hőmérséklete is számít, a cső lejtésszöge és az átmérője is. Mi ezek között az összefüggés?
Kaptam egy rövid választ, de aztán azóta semmi. Mivel Mezőtúrra kellene menni érte azt hiszem lemondok róla. Tőlem ez kb. 280 km, úgyhogy ilyen benzinárak mellett sajnos nem fér bele a költségvetésembe. Marad a rézbogrács. Ha két 15 vagy 20 literes rézbográcsból készítem, milyen hosszú legyen a rézspirál? Hány méter rézcsövet érdemes venni? Ez a kérdés a többieknek is szól. Aki tud, kérem segítsen, mert nem akarok se túl hosszút, se túl rövidet venni.
Valóban sokan "értenek" a pálinkacsináláshoz. A hajam szála is az égnek áll a számos egyéni módszert hallgatva.
Itt viszont kérdeznek az érdeklődők, és az ember igyekszik a legjobb tudása szerint átadni a tapasztalatait.
A cefre átbuborékoltatását azért kell csinálnom, mert, sajnos, néha marad benne kén-dioxid, ami megöli az erjesztőgombákat, ezért nem indul be a forrás. A légbuborékok fizikai hatása űzi ki a gáz nyomait a cefréből. (Egyébként ezt a - kénessavas feltárásnak" nevezett - borkenes módszert a borászatban is alkalmazzák!)
Kétségtelen, hogy a keletkező széndioxid kiszorítja az oxigént az erjedő cefréből, a már bizonyos határig leerjedt cefre alkoholtartalmának további oxidációja (ecetesedése) elkerülése érdekében nem tartom kívánatosnak a lé keverését, mozgatását a folyamat utolsó periódusában. (Talán túlzott óvatosság, viszont nem árt!)
Nagyapám pálinkája helyett néha apósom "hagyományosan" készített "nedűjét" (pálinkáját?) kellett udvariasan dícsérnem és megszenvednem! Nem fehérembernek való volt! :-))
Az eljárásod a cefrézésre nagyon korrekt, de nem hiszed el mire képesek az emberek. Aki ért hozzá magától is kitalálja másnak el kell magyarázni a lépéseket és reménykedni, hogy nem kezd agyalni. A legrosszabb amikor meg vannak elégedve a kapott pálinkával én megy azt mondom, hogy ilyen sz. töbett ide ne hozzon.
A nagyapád pálinkáját jobb ha nem kóstoltad mert ez a legrosszabb amit el lehet követni a cefre ellen, hogy kinek mi ízlik és mennyiért az megint más.
A keverésről: Azt mondod ne kerüljön bele oxigén, de ha nem erjed oxigént fujsz bele. Ugye éted? Az erjedéskor annyi CO2 keletkezik ami az összes oxigént kihajtja belőle csak utánna ne krüljön bele.
Szuper dolog, ha hozzáértő elmondja a lépcsőket, amiket lép, aztán azt is, hogy hogyan és miként. Pláne olyan helyen, ahol más is érti, mert tudja. Így az alsótagozatosok és a haladók is szívhatnák magukba a tudást, és ha már elég telített szürkeállománnyal rendelkezik, akkor már "mindenki úgy csinálhatja ahogy neki jólesik".
Az otthoni szakszerű lepárlás eredménye nem közelíti meg az "ipari" lefőzését.
Otthon 1-2, esetleg 3 alkalommal desztillálják át az új pálinkát, de bármennyire is óvatosan és kíméletesen csinálja az ember, akkor is marad benne nyomnyi bomlástermék - aldehid -, amelytől karcos, "erős" lesz az íze. (Ettől pirosodik az atyafiak nyaka, ettől lehet jót hányni! :-) )
Az üzemi lepárlótornyok u. n. "tányérszáma" sok-tíz, ami ugyanennyi desztillációt jelen egy főzet alatt. Ezért lesz az ipari főzet símább, hisz alig van benne bomlástermék. Hordóban érlelt párlatok símasága és zamata a fenséges! (Persze, egy jó pálinkáshordónak megkérik az árát!)
Az "ősi" módszer is el-eltérő, ahány ház, annyi szokás.
A nagyapám pl. hetekig gyűjtötte és "rohasztotta" a hullott és kukacos szilvát, körtét, sárgabarackot egy 200 literes vashordóban, és abból jó pálinkát főzött. Igaz, akkor még nem kóstolhattam meg, de a szomszédok dícsérték! :-)
Szervesvegyész-mérnök vagyok, az élelmiszerkémiában az erjedési folyamatok és az azokat befolyásoló tényezők tananyag. Csak a tananyagot hasznosítom, eddig "baleset" nélkül. :-))
(Pardon: az elején egyszer teljesen fura íze lett a cefrének, ki kellett öntenem. Régen volt!)
Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez az én eljárásom. Mindenki úgy csinálja, ahogyan neki jól esik.
Az összegyűjtött és megtisztított(!) gyümölcshöz adok vizet és oldott borkenet, amelyből felszabadul kéndioxid. Ez elöli a vadélesztőket és az esetleg ízt befolyásoló organizmusokat. Kevergetem pár órán keresztül.
Azután áteresztem egy darálón, ahol még jobban pépesedik, és közben elmegy belőle a gáz!
Ezután keverem hozzá a további vízben feloldott cukrot és élesztőt. Addig kevergetem, mignem beindul az erjedés. Amikor már jócskán forr, nem kevergetem, nehogy oxigén jusson a cefrébe. (Ha nem indul be az erjedés, akkor levegőt fújok át a cefrén egy slagon keresztül, majd ismét beoltom élesztővel.)
Erjedés után hagyom pár napig ülepedni!
Persze, hogy van, aki másképp csinálja. Nem esküszöm a módszeremre, de minden lépését meg tudom indokolni.
Beszélgettem egy idősebb tiszteletreméltó emberrel (kedves ismerettség!), és beszélgetés közben megkínált az almapálinkájából. Az valami fantasztikus volt!!! Selymes, bársonyos, nem a pálinka foka, hanem az íze dominált, hogy csak úgy na!!! Cinkos mosollyal elárulta, hogy hivatalosan főzette ezt is, mint a másikat amit a hétköznapokon kínálgat az ismerősöknek, meg miegyéb. Hát, az nem ugyanaz volt. Megkérdeztem hogyan csinálja.
"Teljesen apró darabokra vágja, de a ákat kimetszi, meg a magházat is. Hordóba teszi, maj egy 20l-es hordóhoz 1kg cukrot önt, meg egy csipet élesztőt, majd felönti egy kis vízzel mert így pótolja amit a forrásnál elveszít. Naponta 3-4-szer megkeveri, de eleinte durvábban, hogy jobban összetörjön. Majd amikor már úgy látja, hogy kész, kiőzi."
Köszönet az eddigi hozzászólásokért. Nos. Ha jól értelmezem az eddigieket: 100 kg cefréhez (ha elhanyagolhatónak tekintjük a saját cukortartalmát), kell 15 kg cukor: -de mikor borítsam bele?, egy hónap álldogálás után?, most rögvest? -az olvasottak, és az eddigi információim alapján aztat sem igazán tudom, hogy beleborítani illik közvetlenül a cefrébe, vagy forró vízben feloldani a cukrot és úgy bele?
Az említett borélesztő dolgot én asszem kihagynám, (az csak gyorsítja az eseményeket nem??)
A kevergetési bizonytalansággal nem tudok mit kezdeni, akkor látnám értelmét, ha különböző gyümi fajták lennének a cefrében.
/Én egyébként úgy hallottam- ha jól emlékszem-, hogy legalább naponta megkavarni, és kb. akkor kész a cucc, mikor már az aljára ült a sűrűje, és a teteje nem habos, hanem kiült a "vizesebb" része felülre/. Estére már lehet, hogy nem leszek annyira szomjas :-), de továbbra is kíváncsian várom a tanácsokat.
Kevés a cukra, ha nem édes, de érett. A cukrot ezekbe kell tenni az erjedés indulása után 3-4 nap mulva, feloldva kevés vízben(inkább szirup legyen) és elkeverni a efrében.
A cefrézést habarcskeverővel végzed a habzás is mérsékeltebb lesz. Nekem nagyon habzott a meggy és a seprő.
Ezt már töbször írtad, hogy 1kg cukor 1 L pálinka.....
Ezt hogy kell érteni? a Cefréhez ha teszek egy kiló cukrot, akkor egy Literrel több páleszom lesz, vagy hogyan néz ez ki gyakorlatban...
Vagy kiszámolom a cefre után várható pálinka (nem alszesz) mennyiséget és annyi cukrot (kilo) teszek cefréhez mondjuk a második harmadik nap (h a élesztő addig egy picit meg tudja dolgozni a gyümi cukrát)?!
mindent kell cukrozni, vagy csak a epret?
én még ringlózni szilvázni körtézni almázni bodzázni akarok (esetleg vegyi) idén, ezek hogy álnak cukorral (és FŐLEG A HABZÁSSAL)?!
bocs,h ennyire akadékoskodó-bugyuta vagyok, de jó ha van kitől kérdezni-tanulni
Az epernek/szamócának kb 2-3% az alkoholtartalma kierjedés után. 1kg cukor/1 l pálinka.
A cefrézési tanácsok évszázados tapasztalatok és kutatási eredmények alapján alakult ki nem csak az én véleményem, érdemes megfogadni és betartani őket és keverni-keverni amig a bunda fent van
A kapcsolást majd megnézem, most nem vagyok otthon, Köszi!
A átfutott anyagot elkeseredettségemben kidobbtam (2x is...) :(((
Tegnap lefőztem egy adag csaklét, az ok volt, bár a olajleszűrés itt sem sikerült....
Étolaj: kiváncsivá tettél. Van még kb8 liter cefre, mennyi étolaj kell hozzá, h ne habosodjon? Opálosodás nem érdekel, hisz megbeszéltük, ez csak esztétika, az ízén nem változtat....
Én annyi cukrot tennék hozzá, hogy max. kb. 15 %-os cukortartalom legyen! Sok cukorban nem szaporodik az élesztő! (Már ha teszel hozzá borélesztőt!)
Ne kevergesd, miután a cukor teljesen feloldódott és az erjedés megindult. Az erjedéskor keletkező szén-dioxid párna elzárja a levegőtől a cefrét, nem ecetesedik a lé.
Kicsit dolgoznom kellett a megélhetés miatt és elmaradtam a válaszokal.
Comad
Jól érted a kozmaolaj a főzés elején jön a magas alkoholtartalmu párákkal abból lehet leválasztani, később már máshogy és nehezebben.
Csocsanszkaja
Remélem még nem késő a válaszom. Egy kevés étolaj csodákat művel a habokkal még a seprőnél is, csak növeli az opálosodás veszélyét. Az átszaladt cefrét ne dobd ki le lehet főzni még egyszer.
A kapcsolási rajz: Ha a hőmérő feléd áll, ugy hogy a számokat le tudod olvasni rendesen a balról a 3-ik pontot kösd össze a jobb oldali utolso + pontal.
Rézorr
Az ón kevésbé befolyásol mint a réz. Ahol nem kell a réz hatása be szokták vonni onnal a berendezéseket, tehát semmi gond az ónozással.
Borókás
Lehet kisérletezni aktívszénnel, de tényleg nem lesz sok eredménye. Ha csökken a dohos íz eltűnik a boróka aroma. Én az ilyen anyagokat külsőleg alkalmazható tinktúra készítésre használtam. A fekete nadály tinktúrám az egész családban híres.
Persze 25l ? Áztass bele boróka bogyót, az angol matrózoknak bevált.
Szia, én épp most vettem, 18-as biztosan van, lehet persze, hogy 15-ös is. Mindenképp lágy rézcsövet vegyél, tekercsben árulják, azt könnyen meg tudod hajlítani egy átmérős anyagon (pl.kályhacsövön)
Én is kérdeznék...a sisakot vörösrézből gyártom, azt meg forrasztani tudom csak. Nem befolyásolja majd a párlat ízét az a kevés ón?
A következőkben a páracsőről kérdeznék? Milyen hosszúnak és vastagnak kell lennie? Én a 15 mm-esben gondolkodom. Azt olvastam, hogy az üst felé 20-30%-os lejtésnek kell lennie. Figyelembe is veszem majd. Rézcsőből egyeneset vagy feltekercseltet érdemes venni? Lehet-e hajlítani, és ha igen hogyan?
Próbálok képet bepakolni, remélem még van Olgikának rézüstje, pár hete még megvoltak...hivatkozzatok rám, ha kérdezi kitől tudjátok az ímélcímét....Nekem félretett egy üstöt novemberig, de közben én már vettem máshol, tehát rákérdezhettek arra is, hogy nincs e félretéve egy üst, mert NEKEM NINCS RÁ SZÜKSÉGEM, TEHÁT BÁRMELYIKŐTÖK MEGVEHETI!!!!!
Hamarosan elérkezik a mi időnk! Meg kell menteni egy gyümölcsöt a kipusztulástól! Védjük meg a fogainkat! A májunk kevésbé tud kihullani(ha statisztikailag be akarjuk bizonyítani, könnyen sikerülhet, hogy a máj tovább bírja mint a fogunk)!
Persze hogy érdekel:) Sőt, nagyon kiváncsivá tettél. Jó lenne róla látni egy képet. Próbáltam volna e-mailt is írni, de nem publikus, az én címemre viszont tudsz.
100 literes rézüst 8000 Ft-ért, hát nagyon jó üzletet csináltál! De még az 50 literes is megéri, csak jó volna látni. Én Szolnoktól távol lakom, de megoldható adott esetben.
Érdekelne az illető elérhetősége, illetve ha tudsz küldjél képet is mailben.
Azt írod Snapszmester egy korábbi hozzászólásodban, hogy :
1. Penészes, rothadt, romlásnak indult gyümölcs erjesztésével ne foglalkozzunk, mert a pálinka dohos szagú és ízű lesz. Ez a hiba utólag már nem javítható. Sajnos mi pontosan ebbe a hibába estünk. Boróka cefrét főzettünk ki és az alapanyag egy része penészes volt. A pálinka illatával nincs probléma viszont az íze dohos lett. Mit lehet csinálni ezzel a kb 25 liter anyaggal ? Milyen célra lehetne felhasználni ?
Szükségem lenne egy kis segítségre! A Conrados hőmérőm alapból 10mp-ként jelez ki. Ezt szeretném 1mp-re feljavítani. SM mondtad, h csak két pontot kell összeforrasztani és már így is mér. Na én elkevertem a kapcsolási rajzomat, uhogy nem tudom mit kell összeforr.....
Le tudád írni (vagy valaki) egyszerűen, h hogyan kell....
Teszvesz, vatera nagyon jó lehetőség ilyen dolgok beszerzésére......próbálok képet csatolni.....teszveszen keresztül jutottam hozzá egy 100 literes rézüsthöz 8.000 Ft-ért....oké nem új, nincs füle,de 15 kg vörösréz.....anyagárban 45.000 Ft manapság!!!!
Ha érdekel rézüst van egy szolnoki ismerős, 8.000 Ft/db áron kínált 4 rézüstöt (kb 50-65 literesek), telefonszám, név privát ímélben!!!!
Megint rézbogrács-ügy:)) Bementem itt helyben egy szinte mindent árusító boltba, és az edényeknél láttam bográcsokat. Legnagyobb meglepetésemre rázbogrács is volt, méghozzá nagyon jó áron (sokkal olcsóbb, mint a kertikonyha.hu-n, vagy B.györökön.). 15 literes 9500 Ft, de tudnak hozatni nagyobbat is:) Szóval nem kell messzire mennem érte. A saválló acél bográcsok a tescoban is fele annyiba kerülnek, mint itt a neten. Úgyhogy hamarosan nekiállok a barkácsolásnak:)
Asszem, ezt a kozmaolaj-leválasztást elb...rontottam. Egyszerűen beleöntöttem az összes alszeszt befőttesüvegbe, rá a vizet és be a hűtőbe, de nem lett semmi eredménye. Most visszaolvasva mintha úgy kellene csinálni, hogy csak az alszesz elejét és rögtön főzéskor, jól gondolom?
Tegnap arról rizsázok, h a eper milyen könnyen áthabzik, és ime: Annyi cefrét tettem a qktába,h az egész cucc átjött a hűttőn, uhogy dobhattam ki a francba a egészet...
elb.sztam, ma jobban odafigyelek. Olajos dolgot vettem, úgy lesz...
1 dl még tehettél volna bele, de most pótóld vizzel. Az eperben kevés a kozmaolaj.
Comad!
A finomítást addig kell folytatni amig a lefolyt pálinka keverék kb. 50%-os lesz, vagy rossz íze lesz a lejövő párlatnak. Nálad azt hiszem az utóbbi fog előfordulni. Utánna higíthatod amire akarod.
A hórdót nehéz megóvni a kiszáradástól. Használat elött be szokták áztatni vagy forrázni kell.
Ha a szine aranysárga a pálinkának elég az érlelésből, az idő tartam változó, uj hordónál néhány hét, réginél néhány hónap.
A boroshordót lenolajjal vagy diópáccal szokták beereszteni. Gondolom a pálinkást is.
Ma este lefőztem a maradék seprőt, végre egy szúnyogmentes, folyóvizes helyen. Valamelyik nap letisztázom, ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Ahogy emlékszem, úgy kell, hogy mondjuk 55 fokosig engedem, utána stop és felhígítom. De. Az addig lefolyt mennyiség egésze legyen 55 fokos, vagy az éppen akkor lefolyó anyag. Főleg amiatt aggódom, hogy olyan kevés lesz, hogy bele se tudom tenni a mérőt :-)
Ja, nekem is másnap jutott eszembe a ph papír... :( Bár ez betudható a pálinkák hatásának)
Tegnap még kérdezni akartam, h mennyire hajlamos a epercefre a habzásra főzés közben, most már tudom: nagyon-----> Nekem is a hűttőn jött át először a anyag...
68foknál indult meg, és 89 fokig főztem. ami utánna jött az már nem ízlett. Lehetett volna még tovább főzni ?!?!?
A cefre egynegyedét Kb 8-10 Litert főztem le, lett belőle 7 deci 30 fokos alszesz!
az elején asszem kevés anyagot vettem el a olajhoz, mert nem vált ki semmi a befőttesüveges módszerrel...
Viszont a alszesz meg opálos lett :(
A többinél majd jobban odafigyelek...
JA! majd elfelejtettem: Nálad mivel van rörzíttve a hőmérő érzékelője? mert ez a pzs-szigszalag nem jött be...
Barátaim az Úrban! Végre sikerült átállnom az Erő Sötét Oldalára! Azaz: MEGVOLT AZ ELSŐ SIKERES FŐZÉS!!! No még nem biztos, még csak az alszesz van meg. Seprő. Holnap megpróbálom azt a kozmaolaj-leválasztási módszert, ami ki lett itt agyalva. Bár olyan gyönyörű szép tiszta, hogy nem tudom, van-e benne egyáltalán. Tényleg: seprőben is van?
Azért nem ment minden simán. Az első "felöntés" után leültünk meccset nézni, mire észbe kaptunk, már a hűtőn folyt ki a cefre. Feltakarítottunk, a másodiknál már odafigyeltünk, szépen cca. 88 C-on tartva a gőzt szépen lejött. Holnap lemegy a maradék, utána tisztázás. Ez a kerekes-kút dolog nem vált be, más helyet keresek. Állandóan szaladgáltam a hűtővízért, a szúnyogok martak. Csak valami csap kellene...
Köszönöm a fáradozásodat, szép ez a pohár, nincs is ezzel semmi gond. De én azt a bizonyosat keresem! Már több éve próbálkozom, nem adom fel, még ha hülyeségnek is tűnik.
Mindenkinek vanak hangyái, nekem többek között ez.
De addig is nagyon szívesen koccinok 2-3 cent jó pálinkval.
Hát nem Ruzsa Sándor idejében lett véve az biztos. De fogyasztani nagyon jó belőle. Nem sokat töltök bele, úgy 2-3 centet. Megnézem a színét, körbe forgatom, megszagolom az illatát és utána iszom meg. Nem sokat iszom úgyhogy legalább akkor igyak jót.
Ittam a Balatonon Zimek pálinkát: ringlószilvát, nem volt vmi nagy durranás, de azért elment :)
Oszt voltam egy pálinkafőzdében is... Nagy élmény volt, köszönöm!
Nem semmi, asszem én is ilyen munkára vágyok... Csak még messze állok tőle...
A tulaj megkínált minket törköly, alma, bodza pálinkával... Hmmm Isteni volt, egyszer én is szeretnék eljutni ilyen minőség közelébe...
Már ebédnél vigyorogva fogadtuk a pincért, estére (mivel elfogyott a almapáleszom) már rendelni se nagyon tudtunk, ugyhogy inkább lementünk a partra sörözni... Ugyhogy jelentem:
Sikerült a berugás.....
ON
A epercefrém asszem kifort, már nem pezseg,de a bunda még nem süllyedt le, de nem fogok vele várni, ma elkezdem kifőzni... Neki való idő van...
Mutatós pohár! De nem hiszem, hogy a Móricz idézetnek maradéktalanul megfelelne! Szegény csikósok a fogadókban ebben kapták volna az erőt adó italukat?
"Összekoccintották a poharakat. Ezek a poharak is nevezetesek voltak. Apró, kemény poharacskák voltak, olyan vastagok, hogy dobálózni lehessen velük, s mégse törjenek össze. Olyan öreg üvegpoharak voltak, hogy már egész át nem látszó szürkeségek voltak. Nagy idők kukucskáltak ki ezekből a poharakból, s bizonyára azt vizslatták, hogy ezek a mai nyámnyila népek, hogy felelnek meg a régi virtusban fogant magyar urak híres emlékének." (Móricz: Ebéd)
-Én meg olyan poharakat akarok, amelyeknek gömbölyű az alja. Értitek: ha valakinek a kezébe adom, meg kell innia, nem teheti le!
......és lőn a kisüsti alanyi jogon sok******-os lesz.......hagyományőrzőkké válunk.......egyesületet alapítunk az ererdreti készítési mód megtartásáért.........bejegyeztessük magunkat szervezetként.......lobbizunk (mindekit aki számít megkínálunk -pedig ők is ezt szeretik-) ............kitsztult elméjükkel igazat adnak és támogatnak.........és mienk a világ....és a KISÜSTI nem a büntetendő cselekmény szinonímája lesz....
(csak úgy megjegyzem: a rézüstben készült szilvalekvár sem eu. tuti)
Az a baj, hogy az emlékkép nem konkrét. Ha tudnám, hogy melyek voltak a filmek. Talán a Rózsa Sándor? Egy képkocka, és onnantól nyert lenne az ügy, mert akkor már elkészíttetni semeddig sem tart. Nagy a gyanúm, hogy a fütyülős üveg ennek a mintájára készült. Egy szabolcsi ismerősöm "porció" néven emlékszik rá. Adagot is jelent, és pont azért, mert akkor még nem volt ilyen határozottan megállapítva az űrmérték (5cl), és egyszerűen csak csuríg töltötték. Így nem kellett szemezni a csárdással, mint most a pultossal a wiskis pohárral. Talán azért szorult háttérbe, mert azt férfasan megmarkolta az ember (eszébe sem jutott a kisujnak, hogy mutogasson) és zutty be. Aztán koedukálódtak a kocsmák és kitaláltak mindenféle kiskézbe valót kisujj mutoatós, szürcsölgetős fajtát.
Na most már eleget beszéltem, inkább keresem tovább!
Régi, kosztümös Magyar filmjeinkben - ahol a fogadók belsejében a pultot még becsukható ráccsal lehetett védeni-, volt látható a "pálinkás pohár".
"Alul öblös, felül szűkülő szájú". Az egész neten mindössze ez a rövid meghatározás igazolta vissza a g.kereső öblös pálinkás pohár címszóval az ungarikum alatt. (tehát nem képzelgek)
Üvegmestereket, és vásárokon a standokon bemutó mestereket is kérdeztem már, de idáig csak kedvesen elnézték nekem a "buta kérdést". Edig csak a fogalmi meghatározásban hasonló jelenség volt felfedezhető.
A bornak, pezsgőnek, és sorolhatnám mi mindennek megvan a maga pohara de az eredeti technikájú pálinkának veszett csak el? Talán lehet, hogy túl nusztalgikusnak hat, de hát miért ne eredeti pohárból a eredeti pálinkát!
Sasabá nem tudom eldönteni, hogy komolyan gondolod-e a krumplit. Ha sikerül a keményítőt elcukrosítani még mindig nem biztos, hogy a pálinkát meg tudod inni.
Anekdóta: Miért félnek az oroszok a gáztámadástól? Mert minden vegyvédelmi gázálarcbetéten vodkát szűrnek.
Aktívszenes kezelés nélkűl nem iható olyan büdös. Itt a nyár, főzzél gyümiből! sm
Élesztő nélkűl nincs erjedés, ha nem Te teszed bele segítenek a méhek, hangyák és a szél. Abban lehetsz biztos amit Te raktál bele. A sütő élesztő fáradt sörélesztő, házi használatra megfelel.
Ha ugy is belekerűl, hogy Te nem tusz róla akkor a többi kérdésre nem kell válaszolnom, de nem és nem. sm
Én láttam Balatongyörökön is. Keszthelyről hazajövet meg is álltam, és megkérdeztem mennyibe kerülnek. A www.kertikonyha.hu -n látható árakkal csaknem megegyeznek. Én mindenképpen ebből szeretném csinálni azt üst tetejét.
Viszont az jutott eszembe, hogy ekkora felületű rézen több oxidációs termék is keletkezik. Nem lesz az egész pálinka kékes színű emiatt?
Üdv, sasabá. Magot nem kell bennehagyni, de lehet. Szatmári szilvapálinkánál pl. a mag kb. 20%-át KELL bennehagyni, gönci baracknál pedig max. 3% mag maradHAT.
Visszaolvasva a topikot találtam olyan vissztatérő kérdést amire tudok válaszolni.
1, rézbogrács: Tiszafüred cigánykereskedők az út mellett végig ki vannak pakolva ilyen féle holmikkal , az árát nem tudom , van sok féle méretű.
(megjegyzem, szerintem túlzás és drága erre a célra)
2, gyümi magvalás: van egy szakirodalmam amiben szó szerint azt írják , hogy a csonthélyasokból erjesztett cefrében meghatározott mennyiségű magot benne kell hagyni a megfelelő aroma eléréséhez!!!
A megfelelő mennyiséget természetesen nem adják meg , ezek azok a bizonyos üzleti titkok amelyeket nem szeretnek kifecsegni, hiszen ez adja meg egyes pálinkaházak ízvilágát amit nem akarnak , hogy lekoppintsanak mások.
Sztem a benn hagyott mag kb. 15-20% körül lehet,ezt egyéb konyhai tapasztalatom szerint gondolom.
SM!
Nem soká kész vagyok a kisüsttel nagyon büszke vagyok rá. Van benne egy pár saját ötlet ami egyedivé teszi ,ha teljesen elkészül, teszek fel fotót
Szerinted mivel érdemes kipróbálni?
Mit szólsz a darált, jó kis csírás ó krumplihoz élesztővel megfuttatva? (vodka)
Ismerem Császár Antal szeszfőzdést aki Kínába szállított szeszfőzde berendezéseket, a szeszfőzdések országos egyesületének elnöke, fideszes képviselő(volt?), de az ügyét nem ismerem, viszont tudnák mesélni a "független" magyar bíróságról és a vpop "korrektségéről". Sok sikert, kitartást Anti! sm
Érnek a gyümik elküldöm még egyszer a cefrézési tippjeimet hátha valaki hasznát veszi.
A jövedéki törvény teljesen kizárta a kereskedelemből a kisüsti pálinkát, ami különleges minőségével az ínyencek, és nem az alkoholisták kedvelt italfélesége. Aki ismeri vagy szeretné megismerni ezt a rendkívüli italt, készítsen cefrét az alábbi tanácsok szerint.
1. Penészes, rothadt, romlásnak indult gyümölcs erjesztésével ne foglalkozzunk, mert a pálinka dohos szagú és ízű lesz. Ez a hiba utólag már nem javítható. 2. Kerüljük az éretlen gyümölcs cefrézését, mert ebből csak kis mennyiségű és gyenge aromájú pálinka nyerhető. 3. A cefrézendő gyümölcsöt mossuk meg, mert a felületén lévő baktériumok hibás erjedést okoznak, a növényvédőszer maradványok pedig akadályozzák a cefre erjedését. 4. Különösen fontos a földről felszedett gyümölcs alapos mosása, mert a talajbaktériumok mérgező anyagot, akroleint termelnek. Az ilyen pálinka szúrós szaga, csípős íze, valamint mérgező hatása miatt nem fogyasztható. 5. Az előkészített gyümölcsöt a lehetőségekhez képest minél apróbbra kell darabolni. A kemény húsú gyümölcsöket (alma) darabolás előtt célszerű forrásig melegíteni, majd hűlni hagyni. Aprító eszközök: pl. szőlődaráló, fúrógépbe fogható habarcskeverő stb. 6. Kajszi-, őszibarack és szilva magját távolítsuk el, mert ezek magbeléből mérgező cián-hidrogén szabadul fel. A ciános pálinka fogyasztása életveszélyes. 7. A cefretároló edényeket használat előtt alaposan tisztítsuk ki. Ásványolajos, kátrányos, benzines vagy növényvédő-, vegyszerekkel szennyezett edények cefre tárolására nem használhatók. Ilyen cefre főzését a szeszfőzde vezetője nem vállalhatja. 8. A cefrét minden esetben oltsuk be sütőélesztővel. 100 liter cefréhez 2-5 dkg élesztőt 2-3 liter langyos vízben iszapoljunk fel, és keverés közben öntsük a cefréhez. Ily módon tiszta és gyors erjedés érhető el. 9. Az erjedés ideje alatt a cefrét fertőzéstől, levegőtől védeni kell. Erre a célra kiválóan alkalmas a cefre felszínére borított műanyag fólia. Biztosítani kell a fejlődő gázok szabad távozását. Legjobb eredmény 20-25 Co hőmérsékleten vezetett erjesztéssel érhető el. 10. A főerjedés közben a cefre felszínén laza szerkezetű bunda képződik, melyben a fertőzést okozó baktériumok könnyen megtelepednek. Ezt elkerülhetjük, ha a bundát naponta többször visszanyomkodjuk a folyadék felszíne alá. 11. Az erjedés befejeződött, ha megszűnik a gázképződés, a cefre már nem édes, a bunda lesüllyed a folyadékba. 12. A kierjedt cefre állás közben gyorsan fertőződik, alkoholtartalma pedig párolgás következtében csökken. Ezért gondoskodjunk a kierjedt cefre mielőbbi lefőzéséről, vagy légmentes takarásáról és hűvös helyen való tárolásáról.
Figyusz most még szúros a szaga holnap már ecetes akkor meg késő. A forrás nem áll le ebben a melegben, de kóstold meg és ha nem édes főzd már le. A szamóca az egyik legkényessebb cefre, ha sokat vacakolsz nem lesz érdemes kifőzni. sm
Már írtam régebben, hogy van 20-as lágy rézcső az épületgépészeti boltokban kb. 400-600 ft. métere. Nekem 300 mm átmérőre már sikerült meghajtanom rézcsövet de sikerült volna még kisebbre is. Csak a lágy rézcső a jó azt tudod megmunkálni jól. Nem mindenhol adnak méterre ezért érdemes előtte telefonon tájékozódni.
sziasztok, rézcső ügyben kellene kis segítség...nem tudja valaki véletlenül, hogy a 20-as rézcsőnél melyik az a legkisebb átmérő, amire még meg lehet hajlítani? Szeretném, ha a hűtőm minél kisebb átmérőjű lenne ugyanis. Azonkívül milyet vegyek, vastagfalút, puhát, hogyan kérjem az üzletben?
Jah és amikor megkaptam,akkor savaztam,élesztőt is raktam bele,és egy kis cukrot is....Remélem nem állt le az erjedés...Az nem gond,hogy egészen tegnapig naponta 3-4szer megkevertem?
Sziasztok! Van egy nagy problémám...Kaptam csütörtökön 10 kiló pret,de már régebi volt(tehát most kb 3. hetében jár).Eddig csak össze volt zúzva a nagy része,de tegnap ilyen bébiétel szerűre préseltem össze.Ezelőtt amikor megkevertem,mindíg jó habos volt,de ma....nincsennek buborékok...A szúrós szén-dioxidos szag még megmaradt,de már nem buborékol..Mit tegyek?Tegyek bele élesztőt?VAgy főzzem le??Légyszi segítsetek!!!
Kösd le szorosan fóliával és hegyes szeggel tegyél bele 4-5 lyukat. Ezt akkor is így, ha tudod keverni. A hét vágén kell is főzni, ha nem tettél bele cukrot. Üdv sm
30 kg eperből (földi)cefre forr lent a pincémben...
először 2 15L-es vödörben volt, de szét kellett öntenem 3-ba, mert ki akart forrni... :) Isteni eperillat van a pincébe, mikor lemegyek.
kérdés: kedden d.u. elutazok, és nincs aki ránézzen a cefrére. Szombaton megyek csak haza. Lehet vmi baja azon kívül, h kiforr?!
A eper (fa) szépen, túl szépen érik. Azon rimánkodok, h amig haza nem érek ne hulljon le, mert akkor azt kegyetlenül felsöprik és nekem nem lesz belőle semmi. Remélem kitart 7végéig...
Úgy csináltam, hogy 5 literes vödörbe szedtem, és miután megtelt, kézzel összetörtem, nyomkodtam mindaddig míg ilyen lekvárszerű nem lett. Utána beleburítottam a műanyag hordóba. És szedtem újabb vödörrel. Jó ötletnek találom a keverőszáras megoldást, eddig csak vakolatokat kevertem így, de mint kiderült másra is jó. Ma már elkezdett forrni a cefre, csináltam kotyogót, érdekes ahogy periódikusan buborékol.
Nos, a seprő-főzésem sajnos meló miatt kútba esett, DE!!! Ittam ma Kóser bodzapálinkát. Tulajdonképpen nem is volt annyira jó, DE!!! Ebédeltünk, majd söröztünk utána. Valami isteni bodzaízűeket lehetett tőle böfögni (érzékeny gyomrúak kíméljenek). SŐT!!! 20 óra körül haverral kiszaladtunk meginni 1-2 sört, most jöttem haza, és még mindig érzem a bodzát a büfikézéskor. Már bocs, hogy ilyeneket beírok.
Nem gond, ha nem magozod, ha rendesen végzed a cefrézést közbenn megtörténik. Nem írtad mit csináltál vele a szedésen kívűl. Az én módszerem szinte minden gyümi cefrézésére a habarcs/ festék keverő. Szétveri a gyümit épen hagyja a magot és forrás(nem forralás) közben átmerve a mag alul marad és kiönthető. sm
Hát nagy dilemma ez a cseresznye magozás. Végül úgy döntöttem, hogy nem magozom, mert aki kifőzi nekem, annál van egy fémszövet az üstben, így nem jut le a mag az aljára, csal a lé. Eddig 30 liter gyült össze, de holnap még lesz 8-10 liter. Sajnos elég sok cukor lesz beletéve, pedig én egy dekát sem tennék bele, ha rajtam múlna. Így is édes. De másnak is van ebbe beleszólása, illetve aki majd kifőzi, ő is szerintem elvárja hogy cukrozzuk. Na ez az amiért én is szeretnék egy saját főzőt. Nem kellene akkor másra hagyatkozni, és a cefrébe sem kerülne cukor, vagy csak minimális. Arra gondoltam hogy az üst tetejét egy rézbográcsból kellene csinálni az egyszerűség kedvéért. Jut eszembe hol lehet ilyet venni? Az alján viszont még gondolkodom. Valami saváló acél edény volna jó, vagy néztem 25 ill. 50 literes bortárolót (az is saválló). Bármilyen ötletet vagy véleményt szívesen vennék evvel kapcsolatban. Majd ha lesz egy kis idő visszanézek a topikban is.
A folyadék azért nem jó mert higítja az amugy is híg cefrét, de azért ne verd magad nagy költségbe legfeljebb teszel bele két kanál cukrot. A folyadék ízt is módosít a por nem. sm
Ha bent marad a mag az ég oda legelőszőr és a kozmás pálinkából úgy sem isztok annyit, hogy ciánmérgezést kapjatok, tehát magozni. Cefrézési tanácsok egy regebbi hozzászólásomban. Üdv sm
Vagyis, neked kell eldöntened, hogy neked hogy kellemesebb az íze. Maggal vagy anélkül.(Háromszorra fogalmaztam meg egy választ már megint fáradt vagyok)
A legfontosabbat elfelejtettem. A cefre akkor jó ha úgymond "megfordul" tehát az érés végén a sűrűbb réteg(főleg a magok) leülepszik az aljára. Ekkor van lehetőséged leönteni a levét és azt kifőzni. Itt olvastam a fórumon, hogy valaki régi Hajdú centrifugával igen jó eredményt ért el cseresznyénél és meggynél és a levet cefrézte.
A mag eltávolítása elsősorban a barack-féléknél szükséges. A barackmag akkor is ízhibát okoz ha nem törik össze, mert a mérgező anyag csonthéjon keresztül is átszivárog. Azért is célszerű a mag eltávolítása mivel aránylag nagy térfogata miatt csökkenti a cefrézőteret. A cseresznye és a meggy cefre készítésekor a gyümölcsöt nem kell magozni, mivel a mag egészben marad és nincs méregtartalma. A magzamatra viszont a pálinka harmonikus illata és íze miatt szükség van. Viszont nagyon fontos a szár eltávolítása a nagy csersav tartalom miatt , a pálinkában kesernyés, fanyar ízt okoz. Remélem tudtam segíteni,
Úgy egy ezresért már kapsz meggymagozót. Egész használható.
Háát...gondolkodtam, hogy beírjam-e, de bodzavirágot beáztattam minőségi vodkába. Magasan verte ízre és illatra az eddig általam kóstolt bodzapálinkákat. No nem volt sok, ahhoz túl drága és ritka.
Ha minden igaz, a hétvégén seprőt főzök, úgyhogy figyelmesen elolvastam az eddigieket, remélem sikerül.
ha már úgy sem praktikus egészben beleszórni egy cefrehordóba, ha már nem szabad belefőzni, akkor célszerű szétmajszolni és a magot már a cefrébe sem beletenni
Köszönöm a kimerítő választ, most már minden világos. Elég tőkeigényes beruházás, úgyhogy egyenlőre marad az otthon magamnak verzió.
Lenne még valami. Most érik a cseresznye. Ki kell magozni, vagy maradhat benne? Csak azért kérdezem, mert addig még nem kezdem el szedni. Legkésőbb péntek délelőttig azonban jó lenne ezt tudnom, mert utána le lesz szedve.
Igaz, hogy ez egy régi téma, de nem találtam a lezárását!
Most aktuális!
3,5 liter 55-60%-os pálinkát 1/2 liter vízzel hígítunk, majd ebbe 9g szegfűszeget, majd 9g gyömbért, 9g fahéjat, 9 gentiánát, 5g kalmuszgyökeret, 18g kínahéjat, 70g fenyőmagot, 18g köménymagot, 14 dkg pörkölt-darált kávét, 120 dkg cukrot, egy narancs héját, és végül 60 db negyedekre vágott zöld dió.
3-4 hónapig állni hagyjuk, ezután óvatosan letöltjük, úgy, hogy a fűszerek leülepedve maradjanak, és félre teszük. az ágyra újabb 3,5 liter pálinkát és 1/2 liter vizet öntünk, újból 3-4 hónapig állni hagyjuk. A erről leöntött italt összekeverjük az első adaggal.
Alkalmilag, orvosságként, kivételesen kedves barátainkkal is csak kisebb mennyiségben, a következő évi adag elkészültéig isszuk meg.
Ez a 100 éves diópálinka recept.
Nekem már volt szerencsém kóstolni......a hétvégén keverem, majd dugaszolom......az íze után ítélve megéri a macerát!
Felvetődött már régebben is amiről Cyperus is kérdezett, hogy kis főzőberendezéssel érdemes-e főzni és hogy lehet-e valamilyen formában hivatalossá tenni. Megkérdeztem a vámosokat és mondták hogy gyárthatok főzőberendezéseket csak be kell jelentenem a hivatalnak. A cégpapírok megfelelnek. A saválló része nem probléma a rezes része még egy kicsit problémás. Azt kellene valahogy ennek a fórumnak kitalálni vagy elérni, hogy alulról hogy lehetne építkezni. Megteremteni a továbblépés vagy rosszabb szóval a feljebbjutás lehetőségét. Egy megszerzett tudásból vagy tapasztlatból profitálni minimális befektetéssel egy olyan szintre amiről már lehet komolyabban továbblépni uram bocsá" saját erőből. Nem kellene attól tartani, hogy amit szeretsz csinálni és értel is hozzá és még művelni is akarod akkor "bűnöző" kell hogy legyél. Csak egy példa: az osztrákoknál már működik, hogy bejelentés után saját főzőberendezéssel a környezetének főzhet eladásra.Más most nem jut eszembe remélem lessz hozzá okosságotok.
nekem ez nagyon tetszett (2006-02-19..1216. 100halom) véleményem szerint ez tükrözi legjobban a topik címet(le kéne védetni), végtelenűl egyszerű, sokszor erről vanszó, mint alapról, és igen szerintem nevezhetjük alapnak. talán még a főzőmestereink is szívesen eljönének egy ilyen meghitt topik partira--én túl kezdő vagyok, így készítek hagymás-zsíros kenyeret--, jó buli lene,,,első lépéstől az utolsóig menet közben megvitatni,,,a topik előzményekkel kitapétázni,,,
awis:felcsigáztál, még szemüveget is cseréltem, de nem látom a rajzot
Leírom mit intéztem eddig remélem fogsz tudni hasznosítani valamit. Egy 3 hónapos tanfolyamot végeztem el Pesten Gyümölcspálinkafőző szakmunkás címmel. 135000 a tanfolyam 5000 a szeszátszámítási táblázat és 16000 a vizsgadíj. Csak hobbiból nem tudsz főzni. Vagy bérfőzöl vagy kereskedelmit főzöl mást nem enged a vámhivatal. Ezért nagyon meg kell gondolni a főző ürtaltalmát is. Kis főzőberendezéssel (35-80-ig)nem tudod egyiket sem önnálóan csinálni úgyhogy megérje. Csak otthon magadnak saját örömödre. Itt van még a bérfőzés és kereskedelmi főzés kaukciója. Az első egymilió a második tízmilió amit egy számlán kell elhelyezned ameddig a tevékenységed végzed. Egy 500 literes komplett főzőberendezésre kb. 14 000 000 milió forintot számolhatsz. Ehhez kell még az épület és a terület.Nagyon sok engedélyt kell elintézned kb. 10-12 hivatanál kell kilincselned. (építési engedély, környezetvédelmi hivatal, ÁNTSZ, VPOP,stb) Ha hivatalos főzéssel foglalkozol rendelkezned kell azzal a tanfolyammal amit az elején írtam vagy pedig ilyen képesítéssel rendelkező alkalmazottad kell hogy legyen. Remélem tudtam segíteni, ha kell még valamiről infó irjál ha tudok segítek bár mostanába nem sok időm van.
Voltam Német o.-ba ittam snapszot de azt kell, hogy mondjam megint jobbak vagyunk. Üdv Sasabá. Bár nekem sincs sok időm a sok meló miatt, de folyamatosan olvasom a fórumot. Szia Csülök2! Fog menni az infó! Szia Comad! Van saválló perforált lemez 3-5 mm lyukkal egy 2 m2 lemez 21000 ft. Lessz maradék anyagom egy melóból ha megtudnád adni az átmérőt egy kört intézek neked. Ott hagyom majd a benzinkúton. Remélem jó lessz majd a felhabzás ellen. Cscsanszkaja! Nagyon irigylem a fádat nekem sajnos már az összes zöldringlóm kipusztult cseresznyém is alig van.
Üdv minden fórumozónak.Egy ideje már figyelem az úrak ténykedéseit,én is barkácsoltam egy 80 literest. Engem még is inkább a minőségi lepárlás érdekel,miként lehet ezt elérni a legjobban. Meglátásom szerint a KOZMAOLAJ igen csak sok bosszúságot okoz mindenkinek,ezért gondoltam megoszom az eredeti Szöllősy-féle kozmaolaj szűrő rajzát.Remélem tudtam segíteni.
Először is bocsi a hosszúra sikerült halgatásért de hát a munka!
A lényegre térek: ha adott egy 35 l-es kúpos tetejű rozsdamentes edény, erre milyen átmérőjű páracsövet kell illeszteni és kb. milyen hosszúnak kell lennie, hogy jó legyen a hűtés hatásfoka és a gőz kiáramlása?
Ha lehetséges olyan fórumozó válaszoljon akinek hasonló adottságú a működő berendezése. A hűtést átfolyó csapvízzel oldom meg egy műanyag hordóban,alul beömlő,felül túlfolyó tömlőcsonkkal megoldva.
Egy jó ideje figyelemmel kísérem ezt a topikot. Egyre jobban hajlok afelé, hogy megpróbálkozom egy pálinkafőző készítésével, mert szeretem a jó minőségű pálinkát, és gyümölcs is rendelkezésre állna. Tisztában vagyok avval, hogy ez a tevékenység tiltott, és az esetleges lebukás mekkora pénzbüntit von maga után. Azt szeretném kérdezni, hogy nem lehet erre vmi engedélyt szerezni, hivatalossá tenni a dolgot? Vagy ez ilyen kis méretekben nem lehetséges? Milyen kritériumoknak kell megfeleni, és milyen költségei vannak egy engedélynek? Ha valaki tudna mondani evvel kapcsolatban valamit, megköszönném.
A másik kérdésem cseresznyével kapcsolatos. Kell-e magozni cefrésítés előtt, vagy nem baj ha bent marad?
Az előző vélemény teljesen helytálló. A fórumozok többsége véleményem szerint nem rendelkezik kellő müszaki háttérrel és ismerettel ahoz, hogy egy lépcsős rendszert építsen magának. Természetesen lehet próbálkozni bármivel, de sem jelentös időt sem energiát nem tudtok megspórolni, ha nem a kétlépcsős rendszert használjátok, azon kívűl a minőség sem lesz olyan jó mint a kétlépcsössel.
Az oldalakat nézegettem, visszaolvastam a fórum múltjába és találatam egy megállapítást, ami nem dílyazza az erősítési folyamatot, és felhívja a figyelmet a minőség különbségre, természetesen az erősítés rovására a kisüstivel szemben.
No már most,,, gyenge elmém ezt úgy értelmezi, hogy csak akkor akarjak az iható mértéknél nagyobb alc.fokot elérni, ha a moszkvai ismerősök jönnek látogatóba.
Tegnap este kipróbáltam vízzel az új cuccot, de valami nem stimmel. Olyasmi, mint etil rajzán. A hűtőn átmenő cső 12-es, kb. 60 cm hosszú. A páracső úgy 40 cm magas, 28-as. Bő két óra alatt is csak 32 C-ra ment fel a páracső tetején mért hőfok. Pedig a maxon volt a fűtés, bár lehet, hogy ott volt a baj és rossz az a dög rezsó. Vagy rá kellett volna tennem a páracsőre a szigetelést?
Most kaptam egy emilt, hogy postázták a hőmérőt, végre.
Úgy látszik, nem lesz eperpálinka. Az összes megdézsmálható eperfa a folyó partján van, és most itt a világ víz alá került :-(((
Még ha holnap vizsga is lesz, akkor is megerdemled ezzel a rajzzal, hogy valaszoljak! :D Gyönyörű, nekem különösen a "pálinka" felirat ragadta el a képzeletem.
Szoval nem árulok el nagy titkot, ha a rézcsővel körbetekert páracsőről annyit mondok, hogy akkor lesz belőle maximális szeszfok, ha a víz legjobban hűti, és mégis van átáramló gőz. A kérdés tehát nem a maximális szeszfok mikor lesz, hanem hogy mikor a maximális az desztilláció hatékonysága!!! És az már változik alepárlás során is jelentősen, arról nem is beszélve hogy cefre / finomitásnál hajjaj. Mint fent emlitettem, elegedj meg azzal, hogy a csovet kivulrol a levego huti, belil meg nagy kovek vannak tiszta, sima felulettel, vagy a drothalod ami jo hovezeto. Maga a hutes az egeszhez csak minimalisan es szabalyozottan szukseges / van ertelme: gondolj arra, hogy ami hot ott elvonsz ahhoz tartozo parlat visszafolyik az ustbe, es ott ujra elkeveredik (ez feligazsag, csak egy resze folyik vissza, de a lenyeg, hogy ujra el kell parologtatni) ami plusz energiat jelent. Nomarmost tessek rakeresni a lepárló oszlop kifejezésre a gúgliban, es lesz hit, de egyet mutatok is (angol) http://lorien.ncl.ac.uk/ming/distil/distildes.htm szepen hozza, hogy hogy mukodik, es miert. Erre sajnos nekem mar nem fussa. Hogy konkret valaszok? tessek: - rezcsovel de hutsd, minek, a leghutesnek is elegnek kell lennie - hasznalj minel aprobb kavicsokat, annal jobb eredmenyt kapsz (átszellőzésre azert figyelj!!!) végtelen sok kavics esetén 96%os párlat (ugye ez elméleti adat) - anem működő hűtődnek az a baja, hogy túl kicsi feluleten talalkozik a vizzel: csereld ki a vizet a parlatra, es csereld a cso korul a vizet! Ezzel rakenyszerited a parlatot hogy a hideg csofallal erintkezzen, ne tudjon elszaladni mellette.
Megpróbálom lerajzolni, kicsit instabil a vonalazás (lehet a pálinka hiánya:)))) A "dörzsi" és a kő, a pára utjába eső kicsapódási felületet növeli, ami a visszahűtött menyiséget azaz az erősítést is növeli egyben, már ha én is jól értettem. Üdv etil...
Ha jól értem akkor: pl. a hűtőmből kilépő vizet egy szabályozható (golyós szelep) ágon megcsapolom és azt pl. a 2" rézcső külső felületén csökkenő menetemelkedéssel vezetem az aljától a tetejéig egy csőkígyón, akkor lesz olyan szelepállásom ahol a maximális erősítést érem el? Kérdés, hogy ezt egyszer kell csak belőni, vagy cefrénként változhat?:) Bocs ha nem voltam egyértelmű, de az akváriumi szűrőtöltetnél a kerámiagyűrűkre gondoltam, tudom a zeolit más, azt inkább pl. méreganyag megkötésre használnak. Üdv etil...
Igen, a hűtő része nem működik! Ez elvileg egy nyitott hűtő lenne: ez is 2" fél méter hosszú függőleges rézcső, amibe egy kanyar után érkezik meg a pára és találkozik szembe egy csőkígyóval, amiben a hűtővíz kering; itt kellene elvileg kicsapódnia és az alsó részén távoznia, de sajnos szabadon távozik a tetején (csak kevés pára csapódik ki, gondolom a hőátadás nem tökéletes, mivel a kiáramló hűtővíz alig melegszik fel, ellenben a kijővő kevéske párlat egyre melegebb) - ezért nem működik:( Akkor elvileg egy mázatlan pl. kerámiatányér apróra törve is megfelelő töltet lehet? üdv etil...
Kérem, nézzétek el egy kezdő inas kérdéseiben a hülyeségeket!
Mondjuk egy 20 l-es főzőnek beállított fazékra ha 2" (?) csövet 50 cm magasra, és onnan lefelé ívelve a hűtő felé vezetem, akkor egy 12-vagy 16mm csövet (nem szorzótáblával számolva, de a plafon is határt szab), mondjuk akár 1,5m magasra csinálom, majd onnan ívelem lefelé, úgy közelíti-e a hatásfokot.
A "dörzsi" és a kő -ha jól értem- szűkítésre szolgál. Nem igazán értem, hogy a páracső melyik szakaszára, az az a függőleges szakasznál, vagy a tetején az ívnél szűkül. Viszont ha szűkítés, akkor nem egyszerűbb-e a páracsövet leszűkíteni ugyanúgy mint a kővel egy rövid szakaszon?
Ráteszek egy vizes ruhát. cserélgetem, vagy gőzölögtetem.....énezt úgy értem, hogy a kettő között lenne a megoldás. Na de túlbonyolítás-e ha a vizes ruha helyett egy rövid szakaszon a páracsőre tekert vékony hűtőcső (pl.: csapvízzel lassan folyatva) gondolata?
Az ilyen módon "magasra eresztett" páracső esetén az olajok és egyebek a csöpögő csodába kisebb mértékben kerülnek-e?
Ha van aki nem fáradt el tőlem, előre kösz a választ!
akvariumi cucc: semmikepp! azt zeolitnak hivjak, es tokeletesen masra valo, mint amit te akarsz elerni.
Amit csinalni akarsz, azt ugy hivjak hogy rektifikacio. A lenyeg, hogy a gozt egy kicsit a forraspont ala hutve lecsapod, de csak annyira, hogy a felfele aramlo gozzel talalkozva ismet felforrjon. Ekkor megindul egy visszafele aramlas, a magasabb koncentracioju parlat pedig a cso vegen tavozik. Ugyes trukkozessel ossze lehet hozni 90% koruli parlatot, gyakorlatilag egyetlen lepesben. A halo beepitese ragyogo otlet, a kovetkezo, hogy a csovet ( a paracsovet nedves ruhaval borogatod: ez a leghutesnel egy kicsit komolyabb hutest fog jelenteni (persze hagyod h a ruha felmelegedjen es gozologjon, veletlen sem szabad cserelgetni!). Ennek a komolyabb, ipari valtozata epp tavaly "szabadalmaztatta" egy okos: o szamitogeppel vezerli a hutesi folyamatot, es igy valtoztathato koncentraciot er el! No hat ez is valami, ha haszontalan is, ugyanis van egy fizikai maximum, amit a berendezes tud, azt a szabalyozassal csak csokkenteni lehet :) olyan ez mint a porszivocsovon "szabalyzo lyuk" csak sokkal dragabb :D
No hogy az okoskodast eldobjam: egyetlen baj lehet a halos megoldassal: ha felhabzik a cefred es taknyos lesz, mert az eletben ki nem mosod belole => szedszed, halocsere.
Azert szoktak meg keramiat beletenni, mert annak nagyobb a hokapacitasa, es jelentosen noveli a feluletet is. Ha szeretsz ilyesmivel jatszani, szerezz sódert, valogass belole nagyobb kavicsokat (kb a csomeret 2/3 meretut), fozd ki oket ultras vizben, aztan oblites folyovizben, es mehet a paracsovedbe. Ha konnyen atszellozik (ertsd: tudsz rajta keresztul lelegezni pl) akkor mehet a kiserlet! es ott tartasz mint a keramival :)
Megjegyzem a jatekon kivul sok haszna nincs a dolognak, es ha inkabb tobbszor parolsz le sokkal tisztabb anyagot kapsz.
A lepárlás sebessége kis mértékben befolyásol, a cső hossza, töltet minősége(felülete), a töltet hűtése nagyobb mértékben.
Az aqváriumi kerámia elég nagy, aprobb jobb lenne, de amugy meg felel. A cső felső részét hűtsd vizes ruhával folyamatosan és ellenőrizd a szeszfokot, ha elérted kezdetnek (első deci) a 60-80%-ot már jó uton vagy. Sok sikert sm.
Üdv! Próbálok egymenetben-párlót építeni, most a párlaterősítő részét tesztelem (a cső természetesen függőleges). Sajnos a lepárló része még nem működik valami miatt, igy a hagyományosba vezetem be és csapatom le. Az a kerámia milyen névenre hallgat ill. hol lehet beszerezni? Esetleg azonos az akvárium vagy tószűrőkben alkalmazott porózus, nagyfelületű, baciállományt megkötő kerámiával? A lepárlás sebessége befolyásolja az erősítő hatást? etil...
Mi a célod a kisérlettel? A saválló dörzsi helyett van rézből is dörzsi. Ha a 2" cső függőleges kerámia gyűrűt is tehetsz bele (régebbi hozzászólásom) Üdv sm
A seprő sűrűn is romlandó, de hígan még az alkohol sem véddi, ezért az említett higítást a főzés elött 1 héttel kellene elvégezni, vagy borkénnel tatrósítani. Üdv sm.
Most,h időm mint a tenger, megfogadom tanácsod Snapszmester és higítom-leszűröm a maradékot higítom-leszűröm.....
Amúgy ez a seprő romlandó dolog? Most pincehideg helyen (pince) van, ma d.u. felhigítom. higítás-szűrés után is eláll még egy darabig? Mert most besűrüsödik a programom: meló-kert-fűnyírás-NYARALÁS :) stb...
Közlöm párlási eredményeimet: (azonos cefréből, azonos 'üsttel', azonos lepárlóval, de különböző párlatútvonalon') kiindulási cefre mennyisége minden esetben 4 liter (ennek szeszfokát mérő hiányában passzolom:().
1; az üstöt és a lepárlót szilikoncső kötötte össze. - első dl párlat szeszfoka 28% - második dl párlat szeszfoka 18%
2; az üstöt és a lepárlót 50 cm hosszú (magas) 2" átmérőjű rézcső és a már fent említett szilikoncső kötötte össze. - első dl párlat szeszfoka 38% - második dl párlat szeszfoka 23%
3; a fentebbi (2) rézcsőbe dörzsi szivacsnak nevezett rozsdamentes acélból készült valamiket tettem (lazán). - első dl párlat szeszfoka 42% - második dl párlat szeszfoka 22%
A cefréből még pár hasonló mérésre elegendő mennyiség van. Tudtok-e ajánlani a dörzsi szivacson kívül valami egyéb 'szeszfokot növelő' tölteléket?
Ha elmaradt a főzés lesz időd a kezelésre. Ne hagyd ki, tanulhatsz a saját károdon, de a másén is. Szerintem higítsd ki és üllepítés után fejts le a tiszta részét, a maradékot megint higítsad és fejtsed és a tiszta levet főzd le. Kicsit macerás, de akkor tudodnád értékelni, ha még is kihagyod. Üdv sm
Ismeretes őseink erjesztett lótej- (kumisz-) fogyasztása. Ez a szokás Belső-Ázsia népeinél ma is megvan. Ennek részben biológiai, részben pedig táplálkozás-technikai oka van, ugyanis a belső-ázsiai és a mongolid népek tejérzékenyek; a magyarok egy része ma is az. Ezért a kisgyermeknek csak fokozatosan adják a szoptatás után a hígított tejet. Ha azonban a tejfehérjét megsavanyítják ("kicsapatják"), a tej kumisz, joghurt vagy aludtej formájában már a tejérzékeny emberek számára is fogyasztható. Ami pedig a táplálkozás-technikai okát illet: Belső-Ázsia népei ma is leggyakrabban birkahúst fogyasztanak. Az előírások szerint a leölt birka húsának darabjaiból először levest főznek, márpedig ebben sok faggyú van. A kevés alkohol-tartalmú "pincehideg" (veremhideg) kumisz segíti a faggyú emésztését. Ezen túl a ló- és szamártej köhögés ellen is foganatos. A kumiszt bőrtömlőben állandó kavarás mellett erjesztették.
Ezt nem a kútfejemből, hanem az"ősmagyarok háziállatai" című fejezetből ollóztam.
Az ízét majd meséld el........ha jól sikerül rászokunk...........ha elvették a lepárlót...........
Van egy szép nagy fazekunk, üveg fedele van, van rajta két kicsi lyuk- egyik a fogónak, másik a gőznek. Milyen szép is volna látni, ahogyan a cefréből a párlat a csőbe igyekszik! De jó is lenne nagyobb lyukat csinálni!
Útáltam a gyurmával játszani -akkor még csak barna volt, színes nem - mert ha sokáig ügyködtem vele, még lemosni is alig lehetett a kezemről.
Miniatűrizálunk! Van aki működőképes vonatot, meg a fene tudja mit csinál, akkor miért ne lehetne ugyanezt más ipari berendezéssel is. a gőzöshöz is tűz kell, hogy működjön, a főzőhöz is. És mégis mindkettő játék. Az egyik így a másik úgy ...a tűzzel. Na de ki akar vonatozni?
Egyetértek, a nem szabad elszállni nagyon találó! Ellenben a kilétünket (ha csak nem internetkávézóból, napszemüvegben és kalapban írkálunk) bármikor ki tudják deríteni - innen meg nem nehéz elképzelni a tettenérést...... Valószínűleg a befektetett energiát nem fedezné a zsákmány nagysága, azaz túl piciben csináljuk saját használatra (nem elszállva) és ez így van jól!
Mindenkitől elnézést kérek (főleg Tőled Snapszmester), de a 7végém olyannyira besűrüsödött, h annak ellenére,h mennyit pofáztam előtte, nem volt időm lefőzni a seprőt...
Természetesen ha sikerült beszámolok róla, de addig is csak olvasok..........
Kösz a tejes hozzászólást, a elkészítés technikája érdekelne.... :)
Nincs itt nagy gond, csak nem szabad "elszállni". Főleg agyilag. És legyen annyi esze az embernek, hogy pofa be. Én jópár ismerősömnek elmondtam, miben mesterkedem, de azt egynek sem, hogy hol van a cucc. Természetesen nem otthon, hanem egy megbízható cimboránál.
Más. Vettem egy doboz natúr gyurmát. Nem tudom, lehet-e használni tömítésnek, még megvizsgálom, hogy viselkedik hő hatására.
Alig tudom utól érni a fórumot úgy el vagyok maradva. A legfontosabb, hogy nagyon figyeljetek a biztonságos főzésre mert ha nem jó a szélirány(ahogy valaki írta) vagy elszáll a berendezés az ürtartalom után tehát literenként 3000 ft-ra büntetnek és még a kötelező jövedéki bírságok min. 200 000 ft. Úgyhogy jól megvámolnak. Nem is beszélve a lefoglalás elkobzás fogalmáról.
Sziasztok! Tiszetelettel jelentem: elkészült a 2. sz. főzőm! Ezen remélem már sikerült elkerülnöm egy-két konstrukciós hibát. Még egy fél kanna seprőt is kaptam mellé, de bizonytalan vagyok benne, hogy felhasználom-e. Jó sűrű massza, úgyhogy biztos felhígítom legalább ugyanannyi vízzel, azután meglátom. Már csak azt a vacak hőmérőt hozhatnák már...
Igy mar ertem, koszonom, egy kicsit lassan fogom fel a dolgokat sajnos :) Nekem a kezeletlen, sűrű seprővel minden bajom volt: a leglágyabb tüzelés mellett is simán odaégett, és az a szag bizony leírhatatlanul büdös. Habzik is rendesen, gyakorlatilag nagyon alacsony sebességgel lehet csak feldolgozni normál körülmények között.
Ezek szerint a paracso es a huto minimalis ataramlasi ellenallast tanusit... ez viszont szerintem nem lesz igaz a hazi berendezesekre, legalabbis egy reszukre biztosan nem. Nyilvan sokmindentol fugg...
Ezt az olaj dolgot meg nem vizsgaltam. Kosz a tippet, lehet hepitek magamnak egy ilyen szurot. A baj inkabb a meretezessel lehet: ha tul nagy az ataramlo palinkahoz kepest, jol osszekeveri a parlattipusok atmenetet. De amugy az opalossagot en is tapasztaltam.
Obi-fele megoldashoz: lehet kapni V profilu, hordo tetejenek leszoritasara szolgalo acelgyurut :) pl. a nyugati melletti szerszamboltban :)
Ugy gondolom félreértettél. Pont úgy főzőm a seprőt ahogy Ti. Viszont Ti tudnátok máshogy csinálni mert van lehetőség az előkészítésre. A kezeletlen seprőt nagyon nehéz főzni és az íze is lehetne finomabb. Csocsanszkaja majd beszámol!
Nem akarok nálamnál nagyobb müszaki tudással vitatkozni, de az én gyakorlatom azt mutatja, hogy érintö hőmérővel mérve (conrados) nem emelkedik 100C° fölé a párák hőfoka. Több fal, szigetelési problémák stb. Ha a torlódás vagy a dugulás miatt még is akkor már néhány tized nyomás van a rendszerben ami nem elfogadható. Ha dugulás nélkűl van nyomás a rendszerben alá van méretezve a páracső vagy a hűtő, vagy nagyon erősen fűtöd, de ezt meg nem tudod rendesen lehűteni ez sem elfogadható.
Nem adtam soha konkrét értéket csak tól-ig határt ezek beleférnek a házi technikák értékeibe.
Előpárlatból olajleválasztás: A magyar szabvány szerint szerelt szeszfőzdék része a Szőllősi-szűrő ami mechanikai szűrő és olaj leválasztó egyben. Nekem eléggé meggyőző a működése amikor szétszedem és ujnyi vastag olaj úszik a tetején ami nem került bele a pálinkába.
Hozzászólók sora panaszkodott az opálos pálinkájára, ami a bent maradt olaj miatt lett olyan az esetek 100%-ában.
Biztonsági szelep tényleg nem való a cefre térbe!
Az OBIs megoldás a fedél zárására szinte tökéletes. Gratulállok!
Különleges gyógyító eljárás a kumiszkúra a mongoloknál. A beteg a kancatejet minden nap rendszeresen fogyasztja, mint erősítőszert. Leginkább a műtét utáni sokk, legyengülés, nehéz lélegzés, könnyebb szívbajok esetén hasznos. Laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a kancatej sok tápláló elemet tartalmaz, úgy mint cukor, fehérje, zsír, vitaminok. Kiváltképpen C vitaminban gazdag, de tartalmaz még aminósavat, tejsavat, fermentumokat, ásványelemeket, tápláló illanó anyagokat és nyomelemeket is.
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/kancatej.html
A 3. szomszédom finánc. Úgy építkezett, hogy tudta merről fúj a szél.......................
Hőmérő: van, hogy a filmekben mutatják, ahogy egy kazán már remeg, mert szét akar durranni......a következő kép, hogy egy muksó ezt észreveszi és odaszalad a hőmérőhöz..... kapunk róla egy nagytotált....... a muksó még készer hol erre-hol arra néz.... összegez, elemez, megrémül, majd kinyitja a csapot és leereszti a gőzt és elzárja a rezsót.
Ha túl sok az eső nem olyan jóízűek a gyümölcsök (vízizűek). Megfogadom a tanácsot a cefrébe nem teszek cukrot, mert az ronda dolog! Na de akkor! Ilyenkor ugyanúgy megvan a gyümik cukorfoka?, vagy menjek és műtrágya helyett szórjak a faalá inkább cukrot
Kezedem érteni a lényeget! Ha jó mester akarok lenni nyugodtan kérdezzek sokat, de inkáb figyeljek arra amit az oksok mondanak, próbálgassak óvatosan kicsiben, nem baj ha néha megégetem az ujjam, és mikor a szürkeállományomig eljut minden tapasztalás abbahagyhatom a műhely söprését.
Elitélhető módon, itt már régebben olvasható volt " szinte mindenből lehet pálikát főzni csak cukor kérdése" tudod, növényi rost- erjedés- cukor (ha leegyszerűsítem)
Ezt is érdemes, decsak akkor ha túl sok a potyázni akaró muslinca.
"Hello--Bello" Kedves Topictársak! (South Park rulez :D )
Mester elraultad, hogy Te nem ugy csinalod, ahogy ide leirtad. Kerlek, ha van egy kis idod, akkor szamolj be, ogy megis hogyan meg mivel: mi az a kulonleges berendezes, amivel Te maskepp esatobbi.
Megkaptam hogy fényezzem magam itt a dolgaimmal, helyes helyes köszönöm, igyekszem segiteni!
Robbanasbiztositas és a hőmérseklettel kapcs. összefüggések: A cefre és az alszesz víz és alkohol "keveréke" hétköznapi nyelven, kémialag ez egy speciális, ún. azeotróp oldat. Ez nem olyan fontos, inkabb csak azt kell észben tartani,hogy a forráspontja mindig 78 és 100C között van, egészen addig, amig a gőz szabadon távozhat. Ha már egy fedelet teszel az edényre amin egy lyuk van, a gőz nem tud szabadon távozi, mert át kell verekednie magát a lyukon. A páracső és a hűtő tovább nehezíti ezt a dolgot, így a vége az, hogy a forrási hőmérséklet-tartomány eltolódik 80-105C környékére, rendszertől függően. Értelemszerűen az alsó hőmérséklet tiszta alkoholra vonatkozna, a felső pedig tiszta vízre, de mint tudjuk, az élet nem ilyen egyszerű, max. 10%os a cefre, és max 40%os az alszesz, így az a min. hőmérséklet olyan 90C körül van, ekkor kezd el a párascővön át a hűtőbe rohanni a sok gőz. Ahogy csökken az alkoholtartalom az üstben, úgy emelkedik a forráspont. Ha tehát egy hőmérőt aplikálsz a páracsőre, az üst tetejére, a gőzbe, vagy a cefrébe, és megfelelően értelmezed az ott mérteket, egy emelkedő görbét fogsz kapni ( bátrabbaknak: ez nagyon nem lesz lineáris!). A Mester pl. megtanulta érzéssel eldönteni, hogy milyen hőméréskletnél az ő berendezésében éppen milyen koncentrációk uralkodnak, így ennek megfelelően eldönti, hogy épp mi az aktuális teendő: elveszem a rézelejét, folytatom a főpárlatot, utópárlatot kezdeményezek és í.t. Mint említettem ez berendezésről berendezésre változik, persze nem nagyon, tehát a Mester tapasztalata így uneverzálisnak mondható, de nem adható át olyannak, aki most építi a masináját, mert az nem fogja tudni értelmezni.
Visszazökkenve a hőmérő elhelyezéséhez: a hőmérő anyagától és méretétől függ, fontos, hogy annak a dolognak a hőmérsékletét mérje amire kíváncsi vagy, magyarul a hőmérőt felmelegítse a felszabaduló gőz. üvegből készült hőmérő esetén mechanikai védelmet is kell biztosítani, a többit meg egyszerűen be kell lgatni a gőzbe. Ha ez megvan, pár próbafőzés és a kolléga máris tudni fogja, épp mi történik: tessék a csőből kicsepegő folyadékot érzékszervi vizsgálatnak (egy egy csepp max!) alávetni, majd szájat öblíteni. Ebből baj nem lehet, de garantáltan el fogja dönteni mindenki, hogy ez előpárlat, az pálinka, az utópárlat, aztán ezt össze lehet már kapcsolni a hőmérsélettel egyénileg.
Előttem szólóval egyetértve a biztonsággal kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy nem javaslom a biztonsági szelepekkel való szórakozást, hanem inkább a szerkezetet kell úgy megépíteni, hogy az önmagában biztonságos legyen. Pl. egy fazék aminek a tetejét gumitömítéssel szorítod le ilyen: ha nő a nyomás megemeli a fedelet egy idő után és a tömítés megnyílik. Ha ez nem megoldható, biztosan van egy betöltőnyílása annak az edénynek: ne menetes legyen, hanem kúpos, és egy nagy bazi rugó szorítsa le. Hogy esetleg a páracső csatlagozása is ilyen legyen az kevésbé javallott: nyíljon meg nagy felület, ezzel elkerülhetők az égési sérülések. A páracső meg legyen rendesen rögzítve és kész.
A főzést mindig jól szellőző helyen kell csinálni, a gőzöket nem szabad belélegezni!
Más: én nem hallottam erről az alszeszből "olajat" választunk le dologról, és nem is tapasztaltam. Mivel lehet ezt indokolni?
Seprő: Hallottam egy trükköt habzás ellen: pár csepp étolajat az üstben a tetejére. Nemtom muködik-e, sokmindentől függ, ki kellene próbálni.
Kösz a gyors választ! a hőmérőt érintőre fogom csinálni: ha egy mesternek is így működik, akkor én minek akarjak mást :)
Seprő: mos kb 10l hig valami.
Duplájára higítom felteszem féligüsttel:
-10L-es üst, dupla higíttás után 4 adagos lepárlás (4X5L) után lesz kb 2 L alszeszem. finomításhoz hozzáöntöm a olajleválasztott cuccot és a finomításnál csepegő pálinkának 8%-át elveszem rézelejének... 55%-ig gyűjtöm és kész vagyok.... :)
Amit a seprőről irtam ahozz kell egy hét, ha nincs annyi időd akkor ahogy írtad. Arra vigyázz, hogy híg legyen, ha nem híg vizet neki. Fele fele arányig bátran elmehetsz sőt tovább is. Nagyon fog habzani, ha átment a hab visza kell önteni. A finomításnál 1,5% helyett 3-6% az elvétel különben opálos lesz a pálinkád.
A hőmérőnek nem szabad a folyadékkal érintkezni. Egy csövet lehet beépíteni a fedélbe aminek a belső fele zárt, ha nem tudod marad az érintö megoldás, de jól szigeteld le papír zsebkendő+ alufólia, nekem is így működik.
SOS lenne, mert a 7végén szeretném lepárolni de nem kerülök gépközelbe
SEPRŐ: bortól híg, szép vörös, bor illata van, egészségesnek, frissnek látszik...
félig kell tennem a üstöt és szépen lassan forralni... OK. Ezt is úgy kell lepárolni, mintha cefre lenne? 2X, a elsőnél elvenni a első10%-ot olajleszedésnek?
A finomításhoz visszaönteni és elvenni a rézelejét, 50%-ig csepegtetni, meg ilyenek?
más:
Csatlakozást OK, Hőmérő: zavarba hoztál.... Azt mondtad, h a páracsőre kell rögzítteni és kész. Most akkor be is lehet építeni a "sisakba-fedőbe" (nem fog abban a környezetben tönkremenni, bírja)?
köszönöm, és elnézést h nehézkes vagyok egy picit, de hát reggel van....
üdv: csocsanszkaja
a pálinka legyen velünk
ui.: valaki a tejpálinkáról bővebben (készítés stb...)
A hőfokot már többször elmeséltem, mindig nagy halgatás lett a vége. Teszek még egy próbát. Forralod a vizet takarékon, 100-fokot mérsz, feltekered nagy lángra hány fokos lesz, lehet hogy most is 100 és egészen addig mig forr a víz.
Kismókus a seprőt én nem igy főzöm, de nektek meg van hozzá az időtök és nincs meg a megfelelő berendezésetek. Ha megfogadjátok a tanácsomat még a seprőből is tudtok jó pálinkát főzni.
Absztinens: eláll. Hogy tudnák egyértelmü választ adni, a bort szakszerüen kezelik, üllepítik, kénezik és mésem sikerül eltartani, a cefre szennyezett gyümiből készül nem mindig szakszerüen, tartósítás nélkül hogy tudnám eldönteni a neten keresztül, hogy mi lesz vele.
Csocsanszkaja a tömítésed nem kúpos, azonos anyagu, egyformánn tágúl. Ha sullyal rögzíted és nem szivárog szerintem megfelel. Neked ár van hőmérőd, ha beépíted az üst felső részébe mindig tudni fogod, hogy éppen hol tartasz. Ne engedd 100 fok fölé és nem lesz semmi baj.
Ha az edény alja és a teteje így kúposan illeszkedik, akkor a páracső akár már rögzített is lehet ha jól értelmezem a rajzot. Én úgy értelmezem, hogy az aljára a teteje a saját (vagy némi nehezékkel) súlyával nehezedik, tehát nincs összerögzítve. A gondolat számomra jónak tűnik, de mondom az aggályomat....a kúpos illesztésnél: hő--hőtágulás--a kúp felül külső, vagy felül alsó----anyagvastagság, vagy anyagkülönbség esetén-----szétnyílik, vagy összeszorul (talán még jobban, mintha összebilincselnéd)...........a páracsőnél ugyanez
Tegnap 25, ma 1 kor értem haza és mit látok? a téma túlahalad engem! lőzőleg írtad, hogy ha megromlik (egy kicsit, vagy nagyon) akkor veszélyes is lehet. Mi veszély?!! Ha kapa orrom van és nem veszem észre a már szagnak indulást később a lepárlásnál pusztulok? kábulok? vagy kiköpöm?
Csak úgy érdekeség képpen aki még nem hallott ilyet:
Nagy kádban olyamatosan gyűjteni a potyogóra érett szilvát, kiforr, letakarni durva vászonnal, agyagsárral leszigetelni, téli lusta időben lepárolni.
Légyszi......! egy körte két-három hétig a pinyóban?
A melled ne nagyon verd, mert az fáj... inkább tanácsot adj te is hogy hogyan csinálja az aki nem műszaki és csak hobbi szinten foglakozik és nem vákuum meg ingyom-bingyom meg ilyenek...
Akkor felteszem a kerdest, hogy a hivatalos verzio szerint is a seprot igy csinaljak, vagy ez valami sajat dolog? En is olvastam arrol, hogy higitjak, meg alaposan keverik, es akkor is csak gozfutessel, v duplikator usttel megy. Tehat asszem verhetem a mellem, hogy nekem direkt tuzelessel, higitas nelkul megy? :DD
Sok féle seprő létezik. Sűrű, híg-bortól, víztől. Házi körülmények között legegyszerübb, ha kihigitod, állni hagyod és a tiszta részből megpróbálsz valamit lefőzni. A higítás lehet fele-fele. Itt nem szempont a gazdaságosság mert ez hulladék. Ha jól sikerűl borpárlatod lesz, ha nem valami flóra szappan szagu letyek. Informálj milyen az illata, színe, állaga talán tudok konkrétabb infót. Üdv sm
Mester! Akkor én ezt úgy képzelem, h 75-80fokon elkezd csordogálni a lé, és szépen, DE NAGYON LASSAN emelkedik a hőmérséklet (ugye fogy a szesz és nő a forráspont), akkor az korrekt. Mindent csak akkor gyűjtök be ,ha jó a illata-íze, 90foknál, v amikor már nem tetszik akkor befejezem. így ha ügyi vagyok minőségi páleszom lesz :) ?!
más: a hordósnál a nem teljesen tökéletes tömítés sem lesz jó, ugye? Mert hát ez is eltömődhet, és akkor meg ott vagyok ahol a part szakad... Most kezdem csak felfogni a logikáját: valami ilyesmit kellene csinálni, nem? Vagyis mindenféle extra tömítés nélkül csak simán rátolni a kúposat a csőre... Max ebben a esetben a páracső rögzítésére kell febrikálni egy taró szerkezetet, mert eddig nálam ezt egy hollandi (eléggé nyomásbiztosan) rögzítette. a kúposra meg jó megoldás a vizvez.szerelésben használatos szűkitő, nem ?
Na így korán reggel ennyi műszakiság elég is volt tőlem!
Észre lehet venni mert az illata megváltozik, de ritkán csináltok cefrét ezért nincs kellő viszonyítási alapotok. Az eltarthatóságot növeli a hideg a sötét és az oxigén hiány a már említett okok mellett. sm
A hőfokról: Az emelkedés nem a bevitt hőmennyiségtől függ hanem a cefre forráspontjától ami az alkoholtartalomtól függ. Tehát ahogy fogy a szesz a cefrében úgy emelkedik a pára hőfoka. A fütési energia emelésével a forrás lesz intenzívebb, de ezzel gyorsabb lesz a hófok emelkedés mivel gyorsabban fogy a szesz.
A fűtést ugy kell szabályozni, hogy egyenletesen csurogjon a pálesz és hideg legyen, tehát a hűtési kapacitás fügvénye a fűtés.
A hőmérő nagy segítség, ha szépen folyik és alacsony (90C°-alatt ) a hőfok minden rendben, de ha felmegy 100 C° fölé nagy a baj mert megnőtt a nyomás, el van dugulva.
Tudom nagyon komplikált, de Ti kérdeztétek.
A rugós szelepről: Ismeritek Murphy törvényét ami elromolhat az el is romlik. Ebben a meleg korroziv közegbenn mi nem rozsdásodik? Persze lehet mindig mindent ellenőrizni, kell is csak nem igy működünk. A qukta sulyszelepe a példa, főzés közben állandóan sípol, akkor működik jól, ha elhalgat elaludt a gáz vagy mindjárt robban. Ugye értitek? :-)
Üdv, snapszmester! Emil ment. Csocsanszkaja kérdéséhez a hőfokokról én is csatlakoznék, tényleg ezerfélét lehetett már olvasni. Én úgy gondoltam, hogy a megcsordulástól még fentebb nyomatom 3 C-t és megpróbálom ott tartani. Az úgy jó lesz?
A biztonságról. Szerintem egyszerűen csak ellenőrizni kell minden főzés előtt, hogy nincs-e valami eltömődve, az üstöt nem teletömni cefrével és nagy baj nem lehet. Ha van egy biztonsági szelep (az újabb kuktákon egyébként van gyárilag, csak rajta kell hagyni), az csak jó. Egyébként kiagyalhatunk egy folyadékszint-jelzőt is, meg lehet oldani.
Írtam, hogy két nappal ezelőtt beáztattam bodzavirágot szilvapálinkába. Most vettem elő. Annyit hozzá kell még tegyek, hogy ez egy falusi kerítésszaggató, büdös fogópálinka volt. Nos: a büdösség eltűnt, illatos lett. A színe szép sárgás. Az íze is jó sima lett, bár kevéssé érződik rajta a bodza. Kíváncsi vagyok milyen lenne egy jó pálesszel is megcsinálni. Lehet, hogy kipróbálom egy jobb vodkával (sújtson bár érte a topik tagjainak megvetése, de szeretem a jóféle vodkát).
Kezdő vagyok és városi! Idáig még csak a "messziről jött emberek" elmondásait raktároztam a szürkémben. Az asszony már sok-sok évvel ezelőtt a nászajándéki kuktát házon kívülre küldte, így közelről a tömítését még nem lestem meg, a hülyeségem ebből fakadt. Viszont ha a kukta mint formai és szerkezeti alap tekintendő és zárható edényt, aminek fedélzárója van -pl.a már régebben írt melegentartó- bütykölöm? Vagy ez már elszaladt gondolatsor?
A garázsban érlelés után lezárva ...a picébe le...egy hét?-egy hó? persze értem! a gyümölcssavasság figyelembe vételével, de észre tudom venni, hogy elcsesztem?
Nekem kukta a főzőm (tehát jól zár) és a mostani söröshordós megoldás is (szerintem, még mindig nem kaptam meg) elég jól fog zárni==menetes fedő...
Az OK, h a kuktát majd csak finomításra fogom használni, tehát ott nagyon nem lesz dugulás-robbanás-tűzoltó és finánc magyarázkodás...
DE, akkor a hordós megoldásnál kellene vmit gyengíteni?! Mondjuk, amikor kipróbáltam a kutánál a általam készített páracső tömítést (befogtam a 1ik felét a csőnek, a másikba meg belefújtam) akkor egy bizonyos nyomás felett már sípolt. H ez a nyomás mekkora volt? A fejem picit vörösödött, de nem nagyon, nem kellett nagyon erőlködnöm, tehát ez elvileg akkor jó "nyomásnövekedés-dugulás" jelző?!
Valami ilyesmit kell csinálnom a hordónál is? Ennyi elég lesz?
Más: Bár nem volt hőmérőm amikor lefőztem a cefrét és a alszeszt, de lenne egy ilyesmi kérdésem! Ha melegítem a cuccot és eléri a kívánt hőfokot(mondjuk a 75-80 fokot), akkor ott akármilyen kicsire veszem a lángot a edény alatt, abban akkor is emelkedik a hőmérséklet, nem? Lehet (kell?) így játszani a lánggal, h lekapcsolom, felkapcsolom azért , h minél tovább a optimális hőmérsékleten tartsam, v nyugodtan emelkedhet a hőmérséklet, lényeg h lassan?!
Tényleg! Mester!
Annyi hőfokot olvastam már vissza, h megerősítést kérek! A cefrét,ha le akarom főzni, akkor olyan 75foktól 85-90fokig kell gyűjteni a cuccot, illetve ami ízre nem jó a elelején-végén az ettől eltérően módosítja a hőm.intervallumot?!
A alszeszt meg egyszerűen fokolom és 50 fokig szedem le... ott nem nézek hőfokot?
Az én általam ismert kuktafedelek annál jobban tömítenek minél nagyobb bennük a nyomás, innét nem értem mire gondolsz. Némelyik cefrét el lehet tárolni, de veszélyes. Az alacsony alkoholtartalmu és savszeglny cefrék nem tarthatók el minőség romlás nélkül. sm
A nyomás tartó meghatározás gondolatokat ébresztett: ha például a fedélzárót némi átalakítással meghosszabbítom a kuktán ezután a leszorító és a fedél közé megfelelő átmérőjű, menetszámú és vastagságú rugót (rugókat) teszek, úgy a szerkezet teteje nem repül, de mégsem a biztonsági szelepre hagyatkozik. Vagy rossz nyomon vagyok??
Visszaolvasva nem találtam és kérdőjel van bennem. Igaz-e amit hallottam, hogy a kiforrt cefrét a hordóban le lehet zárni, és akár fél évig is tárolható? Vagy ez az általános meghatározás nem mindenre igaz?
A kiváló cefrekészítés és biztonságos főzés jegyében................
Nyomásban nem szabad gondolkodni, sem kicsiben sem nagyban. Inkább kicsit szivárogjon a tömítés mint hogy bírja a nyomást. A szivárgó tömítés a hangjával is jelez, ha baj van. A dugulást nehéz elkerülni mert a cefrézés minősége nem jobb mint a nagy rendszerekben viszont az átmérők sokkal kissebbek. Nálam 80-as a páracső átmérője és még is lehet baj, nálatok meg a 12-es. Jónak tartom azt az elképzelést ami nagy felületet kis sujjal tömít. A nyomás tartásnak a duplafalu vízfúrdős üstnél van szerepe itt lehet biztonséki szelepet, olvadó biztosítót alkalmazni, az üst biztosítására nem szabad. A párák szivárgását jó tömítéssel kell meggátolni nem erős zárással.
A házi rendszerek nagy veszélye a robbanás, ha kuktáról hallok borzongok. Tipikus nyomástartó edény, egy darabig!!! A fózó üstnél nem előny a nyomástartás inkább hátrány.
Ez volt legfontosabb dolog amiért beléptem a fórumba és a cefrézés. Üdv sm
Drótfonónál vettem régebben vörösréz szövetet. Súnyog háló sűrűségű. Viszont szerintem túl lágy ahhoz, hogy az aljára tegyem az előzőekben írt pl.: csavaranyával sík felületként. Viszont, ha nem hl-es nagyságrendű az edény, akkor a belső formát részben vagy akár egészben könnyű kialakítani. Így mivel az alja ívelt lesz a távtartás is kivitelezhető.
A konyharuhás szűrés elsőre jól hangzik, de nem lenne jobb, ha a főzésnél a sűrű anyag is átfőne a lével?
.........??? hány liter páleszt is kell főznöm otthon, hogy elfogyjon a rézüstöm?........
Üdv! Idézlek: "eltomodni nem nagyon fog: allati sebesseggel megy majd ki rajta a trutyi a viszonylag nagy nyomaskulonbseg miatt" Azt kell látni, hogy ha a páracső eltömődik akkor az üstben a nyomás emelkedni kezd, ezzel a cefre forráspontja is emelkedik -> amikor kiolvad/kienged a biztosító szelep akkor a nyomás hirtelen esése miatt a cefre forrásponja is hirtelen zuhan, azaz hihetetlen sebességgel felforr a cefre és felhabzik ami bizony-bizony a 'trutyit' fogja a biztonsági szelep irányába juttatni ahol sajnos el is tömít(het)i azt! Az igazi probléma ebben (a hirtelen nyomáscsökkenésben ill. felhabzásban) van:((( Ezért fontos, hogy a biztonsági szelepen a 'trutyi' pl. gyümölcsdarab is tudjon távozni! etil...
Egyeterek: a baj forrasa csak az ust lehet, mmint ott emelkedik meg a nyomas, igy azt kell biztositani. A kuktaszelep, ill barmilyen olvado szelep ha megnyilik akkor igazabol mar reg rossz, de abban biztos lehetsz, hogy akarmily kicsi is eltomodni nem nagyon fog: allati sebesseggel megy majd ki rajta a trutyi a viszonylag nagy nyomaskulonbseg miatt. A fo feladat itt a robbanas megelozese! Akkor is ha a juzer rosszul van, nem latja a homerot, es nem tudja kikapcsolni a futest...
A biztonsági 'szelepnél' ne feledjétek, hogy ha valami pl. cefre képes eltömíteni a páracsövet akkor az annál sokkal kisebb biztonsági pl. qkta szelepet is el fogja tömíteni. Azaz mindenképp érdemes a páracsőnél nagyobb szelepet választani, de mégjobb ha több helyen is biztosítva van a rendszer, mivel nem lehet tudni, hogy helyileg hol fog eltömődni. Ezen okokból előnyös, ha a fedelet gravitációs (pl. féltégla:)) és/vagy rugóerővel (pl. gumipók) kényszerítjük az üsthöz - dugulás esetén a fedél megemelkedésével arányosan nővekszik a 'biztonsági szelep' mérete. üdv etil...
Látod, ennyire nem vagyok otthon ilyen téren. Erre én így kapásból nem is gondoltam (leolvadó bizt.)... A tervrajzot szívesen venném, van olyan megoldás, ami nem sisakot bontja meg, hanem a páracsőbe van beiktatva... vagy ez így már nem funkcionál?!
Az olvadó biztonsági szelep akkor old le, ha a hőmérséklet X C-fok fölé emelkedik. Ha jól emlékszem, azt megoldottad hőmérővel, hogy ez ne történjen meg. Az üsthöz (a gőztérhez) olyan szelep kell, amelyik nyomásra reagál, lefúj. Megpróbáltam keresni a neten egy egyszerű tervrajzot, de nem sikerült, megpróbálok rajzolni egyet. Ha nem tudom feltenni ide, emil megy.
nem vagyok egy műszaki ember (őrült nagy teljesítmény, h tudtam csinálni lepárlót), de azt szeretném kérdezni, h biztonsági szelepnek nem jó az a olvadó bizt.szelep, ami kávéfőzőkön (ill. kuktákon) van ?!?! Nem lehet drága cucc, biztos lehet venni ilyet háztartási bolban...
jójójó, most olvastattam vissza, kismókus2 is ilyet írt...
Előbb vázolt null műszaki érzék miatt akadékoskodok :
tehát, ha meglesz a hordó akkor egyszerűbb bele hajtani egy rézlapot körbe köpenynek + a aljába egy lyukacsoslemezt, mint sisakot eszkábálni rézből...
Nem akarok en vitatkozni, de a rozsdamentes altalaban kurvakemeny anyag :) es a lenyeg h kell hozza allvanyos furogep meg egy csomo ido: amit a cefretartalyba teszel ocskasag: ón, alu, vas igazabol nem szamit: a képzett vegyületek a cefrében maradnak., baj nincs vele.
Tenyleg, villanybojlerbol fabrrikalt mar valaki ustot? Minden megvan rajta, amicsak kell: zománcozott belső, nagy térfogat, nyomásálló... :)
Miért lenne lassú és fáradságos odaülni egy állványos fúrógéphez és kifurkálni egy darab lemezt? Seperc alatt kész. Egyszer kell megcsinálni és örök életű. Ónozott, horganyzott cuccot én nem szívesen használnék. Mit lehessen tudni.
Ha valaki biztonsági szelepet akar, házilag is elkészítheti, de egyébként nem drága cucc.
A biztonsági szelep kérdése: Szerezz kuktafedőt, fúrj lyukat a főző fedelén a biztonsági szelepnek, és szereld át! Az olvadólap 110-120fokon megnnyílik, így tuti nem robban fel semmi. Egy másik lehetőség, ha a fedelet külső, rugalmas nyomóerővel biztosítod, így ha túl nagy a nyomás, egyszerűen megemeli és lefúj (kuktánál nem, ezért kell az olvadóbetét).
Az egyszerű főzőknél a csirízt inkább csak tömítésre használják: a nagy melegben gyorsan kiszárad, és a félig oldat kolloid trutyi rászárad a lyukra és eltömíti. Biztonsági funkciója lófitty. Inkább a víz hőmérséklet -- gőznyomás összefüggési táblázatot nézegesd, abbol kiderül mennyi a max hőmérséklet, amit az üstöd _leghidegebb_ pontja elérhet (100C felett: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/kinetic/watvap.html ). Ha a hőmérséklet ez alatt marad, nem lehet baj.
"Ha lenne egy iparosban tisztesség a boltokba küldené a megfelelően elkészített üstöt."
Ez azért kicsit durva: hány iparos van ebben az országban? Milyen körülmények között tudnak fennmaradni? Kb az a helyzet velük, mint a kézműves szakmával: fejlődő, kapitalista világunkban mindennek _ára_ van. Namost az olyan terméknek, ami t 1000% os adózás után tudsz eladni, milyen ára lehet? Mennyire tudod beletenni a kézi munka ráfordítását? Ki fogja megvenni? Ezek azok a kérdések, amik eldöntik, hogy kapsz-e az ósanban üsöt, vagy sem. Nem a tisztességen múlik.
Az elmult időben sikerült összefutnom pár magasabb rangú vezetőben errefelé. Meg pár gazdasági szereplővel is. Nagyon naív állaáspont azt gondolni, hogy a "nemzeti túlélő ital" szűk marokban tartása ne lenne egy jól szervezett csoport érdeke. Pedig nálunk minden pontosan így működik, tessék, sorolom: MOL, Matáv, áramszolgáltatók, kell még? A pálinkafőzés ugyanez: óriási tőke kell, hogy a bürokratikus akadályokad leküzdd, aztán jön a berendezés, ami kb ugyanannyi (!), és akkor mlg egy fillér hasznod sincs. Ki autózna, ha minden aútó megvásárlási kísérletkor az autó értékét még külön le kéne perkálni ilyenolyan engedélyekért, utána meg ha használni akarod külön műsor újra? A szabályok ráadásul nagyon bonyolultak,így értelmezésük régiónként (igen!) változik! Képzeld el azt, hogy veszel egy autót, és Pécsről Bp-re akarsz menni, és valahol az M0 határában elkobozzák az egészet, mert ami pécsen jó, az Bp-n nem jó, ugyanarra a betűre hivatkozva! Miért van ez így? Hát nem azért, hogy az állampolgár csak minőségi pálinkát igyon. Azért mert aki most benne van a bizniszben, az kurvajol keres, zárt a piac, így fel lehet verni az árakat, és el lehet adni a szart. Hogy létezhet az hogy _egyedul_a_pálinka_hazájéában_tilos_otthon_pálinkát_főzni_ ??? Pontosan igy, emiatt. A politikai kultúránk egy szar, ezért a tetű banda rajtunk élősködik. Mindegyik. Talán az unokáink...
ha mar elojott a téma, hadd osszam meg a sajat, eddig kialakult velemenyem a réz / nemréz témáról.
Bar kiterjedt irodalom foglalkozik azzal, hogy miert és hol használnak rezet a lepárló készülékekben, alapvetően nekem az alábbi okokat sikerült összehozni a következő súlyozás szerint: 1) a rezet könnyű szépen kézi erővel megmunkálni 50% 2) a réz hagyományos anyag a fenti okból 5% 3) a ráz nagyon jó hővezető 20% 4) a réz katalizál reakciókat, amik új aromák keletkezéséhez vezetnek 20% 5) a réz reagál a kénegyületekkel 5% 6) a réz az egyik legjobb hagyományos, nem mérgező és jó saválló anyag (vö. vas, cink, ólom)
Akkor és azért érdemes rezet használni, ha a fenti eredményeket akarjuk produkálni. Kétségtelen, hogy az alkalmazott hőmérsékleten (100C körul) a katalitikus és egyéb reakciók nagyon gyorsan végbemennek. A cefre tele van szerves savakkal, aldehidekkel, aromákkal, és ezek ezen a hőmérsékleten igen alaposan bomlani kezdenek, így más agyagok lesznek belőlük. Ha ezt katalizátor jelenlétében teszik, a katalizátor befolyásolja a folyamatokat: a tapasztalat szerint jól.
Emiatt aztán a "nagyok" egyszerűen azt csinálják rézből, ami meleg és a párlatba kerül! Az üst tetejét, a sisakot, a páracsövet, a rekt. tányérokat. A hűtőt meg amiből jólesik! De ne feledjük: a réz hiába katalizátor, azért fogy. A nagy főzdékben ezért kb 5-10 évente ki is lyukadnak ezek az edények (pedig 3mm körül voltak eredetileg!), és cserélni, pótolni kell.
Szerintem házi célra leginkább a rozsdamentes fazék, rézcsó kombinázó jön be, ez a klasszikus: aki ismeri, pont olyan ízt ad. De az sem okoz problémát ha valaki a páracsövet vmi rugalmas műanyagcsőből csinálja, lényeg h élelmiszeripati anyagot használjon, nem vmi szrt, amiből a forró gőz mérgező vegyületeket oldhat ki. Ez kb. az összes anyagra fokozottan igaz.
Mondjuk én már rég 50C alatt dolgozom, szal a cuccom röhög a rézen, meg a katalitikus reakciokon: nincsenek, ami a cefreben, az a párlatban és kész. Persze a ként pl. ki kell szellőztetni, vagy megtrükkölni. De nem hinném, hogy a rézzel 100C körül CuSO4-et varázsoló verzió bárkinek is jót tenne: a gálic erős méreg, ezért veszik el a rézelejét pl...
Nagyon rossz lett! Az a lényeg, hogy az üst saválló a sisak, páracső. hűtő réz akkor még elfogadható a pálinka minősége. Ha az üst réz a többi lehet saválló. Üdv sm.
Én egyelőre nem foglalkozom leégéssel, sűrű szövésű konyharuhán átszűröm/préselem a cefrét, csak levet főzök. Ha megfelelően volt aprítva/zúzva/darálva a gyümölcs, akkor csak kicsi lesz a veszteség. Jövőre, ha megcsinálom a komolyabb cuccot, duplafalú üstben gondolkodom. Szerintem az a legegyszerűbb.
Még nem tudom, h hogyan oldották meg a szakik a dolgot. Majd ha nálam lesz, megnézem, mit tudok csinálni (esetleg egy rézbetét a menetes fedő belső oldalára, vagy egy -bádogosboltban is kapható- 0,7mm-es rézlapot körbehajtok a "hordó" belső oldalán).. No meg a lekozmálást (talán)megakadájozó lyukacsos rézlap a fenéknél és a páracső+hűtő ha rézből van, az már elég lesz?!
Majd meglátom, most egyenlőre izgulok, h a gyümifákat ne érje semmi... A egyik őszbarack nálam is elkezett b.szakodni...
Igen. A meggy és a sárgabarack fák esetében a fiatal hajtás "elszáradása" és a gyantaképződés a monília. Az őszi esetében tafrinás levélfodrosodás. Ha jól tudom, mert nem vagyok szakértője ez a nedves időnek köszönhető+ha megfigyelted idén rengeteg hernyó zabálja a fák gyümölcsét is és nem csak a lavelet. Mint ahogy utaltam már rá sok fát kivágtam amit ültettem. sokat agyaltam, hogy mit ültessek és visszamentem a múltba.Ősziből magoncot. Hittem az öregeknek. Szilvából, körtébl és almából begyüjtöttem vadalanyokat és a következő tavasszal beoltottam őket a kiszemelt hejbéli olyani dős fák hajtásaival, amiket volt alkalmam megkóstolni, és tudtam, hogy nincs permetezve. A meggyel és a sárgabarackkal még kínlódok és permetezem.
Ha lenne egy iparosban tisztesség a boltokba küldené a megfelelően elkészített üstöt.
Az Olaszoknak sikerült elérniük, hogy a nemzeti túlélő ételük a pizza továbbra is készülhessen hagyományos módon és ezt nem csak náluk így, hanem az eu szerte.Mi is megigényelhetnénk, hogy a nemzeti túlélési italunk a hagyományos módon és formában készülhessen. Tanfolyamvezetőknek a fináncokat hívnám!
Ha az üst alja vastagabbra, vagy két rétegen -mint a mostanában kapható rozsdamentes fazekak- készíteném, úgy sikerülne pofont adnom a leégésnek, vagy maradjon a lukacsos betét?
sziasztok, +kaptam ajándékba a Párlatok készítése ( Joseph Pischl ) c. művet, szerintem nagyon jó, és az eddig olvasott könyveim közül ( Gyümölcsszeszipari kézikönyv, Pálinkafőzés) ez áll a legközelebb az otthoni pálinkafőzéshez.
Előrelapoztam a lepárlóberendezések alapanyagai c. részhez, kicsit idézek belőle:
"...a nemesacél üstök nem alkalmasak minőségi párlat készítésére. A cefrében kénvegyületek találhatók, ( pl. kén-hidrogén ) melyeket csak a réz képes megkötni (fekete réteg annak felületén) Mindezek értelmében elmondható tehát,hogy a lepárlóberendezésnek (a hűtő kivételével) mindig rézből kell készülnie (ez az egész alapanyagnak kb. 1/3-a)."
de a pálinkafőző suliban is, ez volt az általános vélemény, amelyet én is osztok.
Tehát én is azt javasolom, tisztelt csocsanszkaja, hogy legalább az a bizonyos menetes fedő + a páracső legyen rézből, ahhoz, h annak a kifolyó életvíznek +legyen az a jellegzetes íze-zamata
amivel viszont mélységesen 1etértek, h a pálinka legyen velünk ! :) üdv, szilva
Megmentettél az önmarcangolástól csiko*. Már aztatat hittem, hogy teljesen vad baromság amit kérdeztem. A kérdésem nem csupán azért fogalmazódott meg, mert az utóbbi két-három évben még javában meleg volt, amikor a télikörtémet teljesen finomra éretten a földön találtam.
Mint látom "nem jött át" elsőre : a kenyérhély lecsapó szelep funkciójával én inkább egyet tudok érteni -tehát inkább egy gyenge tömítés mint egy hibásan megválasztott, vagy hibás eszköz.
Amit (1713) írtál az gondolom a fajtán belüli tenyészidőre vonatkozik. De az őszibarackot akkor köszönettel kihagyom, és nem bontom elemeire.
Kezdő városi: azt hiszem, hogy amit kiszáradásnak gondolsz az monília (gomba): elég nehéz gyógyítani, sűrű permetezést és metszőollót igényel. A meggyfáimból köcsögfát csináltam, mire sikerült a fertőzést megállítanom. Ez az időjárás nagyon kedvez ennek a ragyának. 300 átmérőjű cső?!
valóban a mai napig használják a módszert,a sisak kúpos csonkjára felcsúsztatják a páracsövet és liszttel kevert kotyvalékot kennek az illeszkedő felületre ezzel akadályozva a gőz kiszabadulását...egy hete főzettem erdélyben pálinkát,a legnagyobb természetességgel alkalmazzák ezt a módszert...
az őszibarackból nem sok értelme van pálinkát főzni,nagyon kevés a hozama és jellegtelen az íze. minél rövidebb tenyészidejü egy gyümölcsfajta-minél koraibb,annál kevesebb cukrot halmoz fel,valamint annál gyengébb az aromája ez többé kevésbé alapszabály.pl a harmat nevezetü kajsziból főzöl pálinkát akkor jóval gyengébb ízt kapsz mintha egy mandulakajsziból,vagy magyar kajsziból csinálod azonos körülmények között elvégzett cefrézés és főzés esetén... a szilva esetében is egy Rana fajtából jóval gyengébb anyag lesz mint egy szépen beérett beszterceiből,vagy akár egy mirabolánból/legyen a neve nemtudomka..../kerek kis gyümölcsöt terem// az almánál egyes fajták vannak amelyek igen jó minőséget adnak,ezek zöme is téli fajta... a körténél egyértelmüen a vilmos a legjobb... a lényeg,hogy a gyümölcs túlérett/nem rothadó/ legyen amikor már természetesen hullik/itt nem betegség,aszály vagy valamilyen sokk következtében adódó hullásról beszélek/,tehát üdvözlendő a gondolat hogy fent hagyod a fán a teljes biológiai érettség eléréséig.
Lágy rézcsövet kapsz épületgépészeti boltban, ha telefonon érdeklődsz előtte sokat megspórolhatsz mert sok helyen csak 50 folyómétert adnak.Az én tapasztalatom, hogy 22 átmérőig jól megmunkálható csak egy megfelelő átmérőjű cső kell hozzá amire fel tudod tekerni. Figyelj a menetemelkedésekre, esztétikusabb lessz a meló ha a munka megkezdése előtt feljelölöd a nyomvonalat.
Volna egy kérésem! Ha érik a ringlószilvád és észreveszed, hogy valaki szedi csak riasztó lövéseket adjál már le, csak azért csinálja mert ő is szeretne valamiből főzni páleszt.
Úgy néz ki, hozzájutok egy 30 L-es söröshordóhoz (saválló), melynek a szakik leszedik a tetejét és tesznek rá egy menentes fedőt. Kapok hozzá rozsdamentesből spirált is(ha minden OK)... ezért is kérdeztem a rézfelülettel kapcsolatban, h mennyi legyen. Bár akkor még nem tudtam, h lesz spirál is rozsdamentesből...
Tehát: tegyek a aljába egy réz lapot kilyuggatva (lekozmálást megelőzendő-katalizálást segítendő), vagy simán a spirál helyett használjak rézcsöves hűtőt?!
A üstházas-üstös-sisakos megoldás majd a jövőben kell, ha a idei szezon úgy alakul ahogy szeretném. Akkor szeretnék csinálni egy olyat, hogy fatüzelés-természet(értsd:kert)-madárcsicsergés meg a többi...
Sajnálom a fáidat kezdő városi! Én ránézek a zöld kis éretlen gyümivel teli levő szilvafára, és könnybe lábad a szemem... remélem nem szakad rám a ég és teli lesz a fa majd szilvával... :) A házunk udvarán lévő ringló (nem tudom milyen fajta, de marha édes szokott lenni) is szépen mosolyog rám.......... A kertben lévő vilmosról nem is beszélek..
Ezzel asszem vázoltam is a idei terveimet, max megspékelem bodzával, meg lopott eperrel(fa... bocs comad de nekem Kisalföldi születésűnek ez nem 1értelmű...)...
Nem tudom én se alátámasztani a tanulmányaimat(még sajnos) csak egy egyszerű mezei példával élnék: a gulyást is szivesebben eszem ha bográcsba főzik nem pedig otthon a gázon.Ezt csak azért írom mert szerintem az egész főzési folyamatnak meg van a szerepe minden egyes részletébe ahoz, hogy a pálinka pálinka legyen.
Savállóba jó vagyok még Comadnak is őrzöm a 300 átmérőjű csövet meg ha kell meg is hegesztjük. Úgy tudom elküldtem az elérhetőségem. Az engem is meglep amit Mesterünk ír, hogy elég ha a páracső és a hűtő réz. Azt tanultam,hogy az üstben annyi négyzetcentiméter réz felület legyen ahány literes az üst. De ő mögötte van a tapasztalat!!!!!!!! Száradnak ki a fáim nagyon szomorú vagyok emiatt. Zöldringlóm már csak egy van cseresznyém három, bodzám négy. Egyedül az eperfáim bírják.
köszönöm gyors válaszod, én is ilyesmikre gondoltam, de hát kellett a Mester megerősítése :)))
Jó, akkor leteszek a zománcos megoldásról, majd gondolkodok saválló megoldásban... LEHET,H FELVESZEM A KAPCSOLATOT KEZDŐ VÁROSI KOLLEGÁNKKAL (Őneki vamai hasonló a szakmája, nem?)...
Olyan türelmetlen vagyok: már minden szépen fejlődik, de hát mikorra fognak már beérni és szép pirosan, meg sárgán virítani ?!?! jajjjjjj, cefrézni akarok már!!!
A virágról: ahogy irva vagagyon izlés szerint! A bodzának elég markáns illata van(pálinkának) ezért virágzattal enyhítik, de tapasztalatom nincs.
A beérett termést szedik fás bodzáról amikor már kevés a tányéron a zöld bogyó.
A zomácal az a baj, hogy sérülékeny. Réznek elég a páracső és a hűtő.
Ha a zománcot kifúrod tönkre fog menni a rezet, savállót még be lehet foltozni.
A bodzáról: Kicsi a cukortartalma, savtartalma könnyen megromlik, vagy nagyon hamar főzni (a cafrézéstől számítva néhány nap) lehetőleg egy tételben és időben cefrézd. A bogyókat össze kell zuzni a kacsra nincs szükség (kozmásodás, leégés veszély). Üdv sm
Körbejártam "kisfalum" határát 1 gyenge séta közben és rengeteg bodzával találkoztam, amint nyitogatták szép ernyős virágzatukat. Visszaolvastam a Fórumon ezen ügyet illetőleg és eléggé hiányos infókat tudtam összeszedni...
Azt szeretném kérdezni, hogy:
1.- szárítsak le virágot,h aztán majd finomításkor (mint "növényazonos anyag") beletegyem plusz íz és illat világként?
2.- mikor érdemes leszedni a termést? (jó persze akkor amikor érik,de itt olyat írtak, h ha még ven benne zöld bogyó is, meg ilyenek...)
3.- Neked van ilyen irányú tapasztalatod?
más: a zománcozott üsttel van valami probléma?
mert hát ez tűnik majd a legkivitelezhetőbb (anyagilag) dolognak: üstház + két (egybefordított) üst. Elég lesz ide katalizátornak (vagy mi a francnak) a páracső rézfelülete?
Megintmás: egy hónap múlva már megkóstoltad a almapálinkát! Kiváncsi leszek!
szerintem én abszólúte pofátlanul elfogadom a PH-s papírt (sm-1658) :)
Háát...ANNYIRA gyenge anyagokból azért ne építkezz. A kenyérhéj mint biztonsági szelep...húzós. Mindegy, milyen gyenge az anyag, a biztonsági szelepet egyszerűen alápozicionálod és kész. A körtét feljegyeztem, kösz.
Ja! Én is megrendeltem a hőmérőmet (ez nem conrad, de sztem jó lesz nekem). A mostani higanyos nem tetszik, meg nagyon sérülékeny is.
Ha találkoznék egy ritkabeszédű öreggel és megkérdezném, hogy x-ből lehet-e. a bajsza alatt eldörmögné, hogy meg lehet próbálni. Valószínűleg ettől ment olyan gyorsan végbe az emberi evolúció!
A választ köszönöm, és pont erre gondoltam! Na de! Mi van, ha például egy későit hagyok teljesen beérni? A sárga barack és az öszi barack egyaránt édes és leveses és például a naspolya és és és és és..................
Ne haragudj, hogy még mindíg leragadtam, de azt próbáltam példázni, hogy hiába a biztonsági szelep ha vékony az anyag, amiből a tartály van. Mivel nem próbáltam azért elméletileg feltételezem, hogy nem csak a páracső tud eldugulni. Gondolom ha már dugulni akar akkor azt rendesen akarja. Ezért igaz a népi bölcselet a kenyérhajával mert bitosították a tömítést és a gyenge de biztonságos láncszemet a gépezetben.
Nagyon zamatos, fűszeresnek is nevezhető ízű nagyon szép piros héjú aug k. szept.e.-ig fincsi darálásmentesítésig beérő körte. Ne a Spanyolt kóstold!
Több éves tapasztalatom, hogy a nyári gyümikből finmabb pálinka főzhető mint az öszi érésüekből kivéve a szilva. A nyári alma, körte aromája jobban érvényesül. Az édesség érdekes dolog, ha nincs mögötte savtartalom a kevés cukor is édesnsek tűnik. Mint a dinnye. sm
Ööö... a "piros klapp" kifejezést soha életemben nem hallottam, de szívesen tanulok. A biztonsági szelep nem egy bonyolult dolog, kis kézügyességgel házilag is elkészíthető, ha valaki akar egyet.
Nem csupán erre gndoltam a fajtáknál. Például az "aratási" körte(?) az nagyon lédús, édes, de szerintem nem éri el egy későbbi érésűnek a cukor fokát, viszont egy téli körte? Nem cinikusan (!) jegyzem meg, hogy a jó édesre érett g.dinnye (igaz, hogy inom, de) nem elég gazdaságos a folyamat.
Szerintem.
Én még soha nem főztem, de láttam az öregemet az üstkemecével megvalósított szerkezetével és amikor a szigorú meózási folyamatban elfáradva annak szélére ülve a sikeresség boldog álmát aludta a fedél (úgy készült ahogyan csocsanszkaja írta) célba vette és aegy szinttel aláb helyezte. Még boldogabb lett miután feltápászkodott és látta, hogy a munkájának gyümölcse érintetlen.
A nyomással kapcsolaban egyetértek, de a biztonsági szelep nem tudja betölteni a funkcióját a vékony anyagból (annak pl. rögzítési gyengeségéből) adódó problémákat. Ha a záró tömítés (lsd.:csocsanszkaja) kenyérhéj, akkor megoldódott a probléma kérdése.
Na de azért hogy megmagyarázzam magam: Minél vékonyabb az üst anyaga (pláne ha az még egyenlőtlen is) annál kisebb az esélye, hogy egy esetleges dugulást időben kárelhárítás nélkül időben meg lehessen előzni. Lehet, hogy túlzó a biztosíték gondolkodásom, de inkább lője ki a biztonsági szelepet, kenje a falra a kenyérhajat de a lényeg maradjon egyben.
A nyomásról nekem is ez a véleményem. meg különben nem baj,ha van egy gyenge pontja a rendszernek épp a dugulás-nyomáscsökkentés végett. mert ha nincs bizt.szelep, akkor tényleg robbanhat. Különben meg vizestörölköző,v nedves kenyérhéj (korábban olvastam, h ezt használja vki már nem emlkékszek ki) sem vmi atom erős rögzítés-tömítés...
Körülnézettem a rokonságot, van otthon egy 50 L-es üst. Na Asszem erre fogok sisaknak venni, v eszkábálni valami réz dolgot. Nem baj, ha ez a üst zománcozott? vagy elég a réz felület, ha akkora amennyit a páracső kitesz..., mert akkor lehet, h két ilyen zománcozott üstöt fordítanék egybe...
Én úgy gondolom, hogy minél lédúsabb, édesebb fajta egy alma/körte/akármi, annál alkalmasabb cefrézésre.
És most lehet, hogy nagy baromságot írok: miért lenne a főzőüstben nyomás? Legfeljebb minimális. Hiszen a hűtő felé szabad az út, s mint tudjuk, minden erő a legkisebb ellenállás felé hat, vagy ilyesmi. Legfeljebb ha valamiért eldugul.
Jövő héten vásár lesz a környékünkön, ott is szokott lenni több bográcsos-üstös, megnézem ott is a rézbográcsot. Én csak mint üsttetőt akarom majd, megfordítva.
Most voltam a metróban, 14 l -es saválló bogrács 6000 Ft. Talán van nagyobb is. Viszonyítani megfelell. A páracsó és a hűtő réz megvan a kisüsti szabvány. Üdv sm
Tudományosan" válogattam meg a fákat. Ami bogarasodott, kivágtam. Ami lombosodott, kivágtam. Ami gombásodott, kivágtam. Mindezt azért, mert amikor elmentem a gazdaboltba és elmodtam mi a gondom, túl hosszan magyaráztak és úl hosszú volt a permetlé lista.
Viszont rendesen felírtam a fajtákat amiket elültettem.
Tudatteli állapotomban hibásan döntöttem, mert elkezdtem gondolkodni. Ráeszméltem, hogy az alma nem csak alma, a körte nem csak körte.A gyakorló főzőmesterek tudhatják csak igazán ( mert az emberek dicsekednek és fecsegnek), hogy melyikből jön le az, amit igazán tutinak nevezhetünk.
Ha leírom a fajtákat ami van az nem gáz?
A képet csak azért küldöm, mert a barbárságnak tűnő kivágás újrahasznosítását igazolom.
A kép 2 éves. Látszanak a kicsikéim? A fenyő nem idetartozik, de ha jó fenyőfapálika recept birtokába jutok este áthajolok a kerítésen
Ez nem bolti, hanem S.K.!!!!!!!!!!!
Öreg napjaimban poros üveg elő..................... oszt itt kinézek a múltba.
Szerintem ha elmennél egy pl. Török bazárba akkor olyan díszes kupolát kaphatnál a főzőüstre, hogy mindenki csodájára járna ( de hülye vagyok, egy ilyen képet kellett volna felraknom, mint lemásolandó mintát).
A vékonyabb fedélről lebeszéllek, mert ne feledd hogy nyomás alatt rotyog és az "örök átok" hamar előidézhető egy pukkanás formájában.
Egyébként, mire elkészűlnél vele (de ez érvényes egy iparosra is) inkább kiadnád kétszer is a hatvanezret.
Jut eszembe! Még van a nyóckerben egy üzem ahol tarályfenekek készülnek. Én már jártam ott, hidegen és melegen préselik, bár igaz, hogy a központi kérdést érintő tatályt a fenekével nem láttam, meg rezet sem. Láttam viszont embereket akiknek az arcáról kiűnt, a fogyasztás élmény állatota.
én is küldtem nekik árajánlat kérést, most jött vissza :(((
Na ja, a szívemhez kaptam... hát lehet, h mégis leteszek erről a kalapálásról :(
bár a üstház-üst kombináció még mindig vonz 1 kicsit (fatüzelés, kóstolgatás-term.lágy öle, madárcsicsrergés....), csak ott meg zománcos üstök vannak csak...
bár a tetejére lehetne egy sisakot kalapálni vékonyabból is... Bádogos szaküzletben lehet kapni 0,7x1000x2000 12.000.- körül mozog....
BÁR lehet,h megfogadom a tanácsodat és várom a karácsonyt és a szülinapom és mind1ikre bográcsot kérek (bár ha ebből is kettőt veszek az is 60.000körül mozog)
Bocsi, de tegnap nem ment át srácok.(Egyébként az oldalt feltettem ott meg van!)
