Elkezdtem a családfa kutatást,az ükapám törvénytelen gyermek 1867-ben született .Az anyja után kapta a vezetéknevét.Kilencen voltak testvérek ők szintén törvénytelenek.A szépanyámhoz az volt írva,hogy magánzó.Helyrajzi számot tudtam még kideríteni,ami az ükapám házassági papírjára volt írva az anyja neve mellett.
Ha a földhivatalba megyek talán tudnak valamit mondani,hogy kié volt az ingatlan.Jól sejtem?A magánzó csak nem "azt" jelenti?
Köszönöm, igen már írtad ezt, és aztán mikor keresgéltem rá is jöttem. Viszont ez új infó volt, hogy egyszerre mennyi lehet nálam, és azokat egybe is kell visszaadnom. De végül is, ha 4 lapon kérhetek ki, akkor ha kicsi a település, akkor 4-et is meg tudok nézni, valamint egyben visszaadni.
És azt a 150 km-re lévő felmenőt hogy találtad meg? Teljesen véletlenül? És eközben az összes települést végignézted??? Nálunk már eleve a szüleim között is 300 km volt a távolság. Ráadásul régen a munka után vándoroltak az emberek.
Nevezték többféleképpen is, "Kereszteltek lajstroma", "Szülöttek anyakönyve", stb, de nem is ez a lényeg, mivel ugyanazt hivatott dokumentálni. Mint írtam, 1853 előtt Mo-n többnyire csak a keresztelés dátumát írták fel, 1852/3-tól már külön a születését is. Tehát a 18 századból már csak arról lesz adatod, hogy őseid mikor keresztelték meg, a születés történhetett aznap is, vagy több nappal, egy-két héttel előtte, de ezt 1853 előtt ritkán jegyezték fel, magyarán 99%-ban nem fog kiderülni. Temetéseknél dettó ugyanez volt.
Ha nincs benne a születési/keresztelési bejegyzés, akkor a környező településeken kezdesz keresni és folytatod egyre nagyobb körben. (Én esetemben volt aki 150 km-rel arrébb került elő, szóval kitartás!)
Egy kérőlapon 5 tekercs kérhető, de összesen max. 4 kérőlapon 10 (5-5, 3-3-2-2, 4-2-1-3, stb.) egy alkalomra, szerintem írtam már vhol korábban is variációkat.
Bármelyik filmet ki lehet kérni külön, nincs megkötés. Ha mondjuk egy bizonyos időintervallumban keresel egy születést, tegyük fel 1810 és 1820 között, akkor nem kell a település összes filmjét kikérni, csak amelyiken a keresett időszak van. Mivel az on-line adatbázis nem írja, hogy melyik tekercsen mi van, így ezt vagy 1) helyben nézed meg előzőleg az "okoskönyvekben", vagy 2) megsaccolod hogy melyiken lehet ez az időszak. Utóbbi esetben ha pl. 4-5 tekercs jut egy-egy településre, melyen kutatnál és mondjuk 1750 körül kezdődnek az anyakönyvek, akkor X település A 1234-tól A 1238-ig tartó filmjei közül kikéred A 1234, A 1235 és A 1236-at, mivel ezeken a legvalószínűbb hogy az adott időszak -- 1810...1820 -- szerepel, az A 1238-ason valószínűleg már az 1895-ig bezáró időszak halálozásai lesznek. (a jelzetszámok csak példának szolgálnak) Tehát lesz 3 filmed X településről, emellé kérhetsz még 7 másik filmet, el tudod osztani a fent írt variációk alapján (egy kérőlapon szereplő filmeket csak együtt lehet visszaadni és egyszerre csak 5 film lehet nálad, ez alapján oszd el)
Találtam az anyakönyv kutatása között valami furcsát, amit nem igazán tudok hova tenni. A keresztelési anyakönyvben a megjegyzésbe oda van írva, hogy "az igazi neve X Erzsébet (az X teljesen más, mint amilyen vezetéknevet kapott) Lehetséges, hogy meghalt az anya szülés közben, és "örökbe fogadták"? És talán még az igazi apuka is meghalt a születés előtt? Sajnos akkor nem volt időm utána járni, de érdemes megnézni az akkori haláleseteket, hátha?
Ha esetleg örökbe fogadták, akkor melyik ágat kutassam tovább? Az igazi szülőkét, már ha megtalálom... (elméletileg az anya halál okához odaírták, hogy szülés közben, vagy valami hasonlót)
És lehet, hogy egy hülye kérdés, de máshol is csak keresztelési anyakönyv van születési helyett? Vagy csak ahol én kutatok?
A többiekhez képest még én is kezdő vagyok, így én csak a saját tapasztalatomat tudom elmondani. Rettentő sok segítséget tud adni az esetleges nagyszülő elmondása, esetleg még a szülőké is. Nem is az évszámok miatt, hanem inkább a helységnevekben. Én két embertől 7 települést is kaptam, ahol kutatnom kell, és ez nagyban megkönnyíti a helyzetet.
Kérdeznék viszont én is. Hogy mentek tovább olyan esetben, amikor már nincs benne a házassági anyakönyvben, hogy hol született az illető, de az adott település születési anyakönyvében nem szerepel? Ergo máshonnan származik.
Másik: nehezen tudom még értelmezni a Levéltár szakzsargonjait. Ha jól veszem ki, akkor egyszerre 5 tekercs mikrofilmet tudok kikérni. Ha egy település anyakönyvei 4 tekercsen vannak, akkor esélyem sincs egyszerre több helységet is átnézni? Vagy ki lehet kérni csak mondjuk a házasságit, ami mondjuk az x. tekercs?
Először is vezesd fel mindazt, amit tudsz. Szülők, nagyszülök, neve, születési helye, ideje, házasságkötés helye, ideje, esetleg elhalálozás helye, ideje, eltemetés helye. (Persze lehet, hogy nem áll rendelkezésedre valamennyi adat.) Mindenképpen tudni kell azt is, hogy az ősök milyen vallásúak voltak. 1895 október 1-e előtt ugyanis az egyházi anyakönyv volt a közhitelű okirat. Mindenképp egy olyan adattal kell elindulnod, amely még egészen biztos. Például: nagyapa, született X. helységben, Y év, hó, napján, - ha ez a dátum 1895. október 1. utánra esik, és Hajdú Bihar megye területén van, akkor fel kell keresned a Hajdú Bihar Megyei Levéltárat.Ennek az anyakönyveket őrző részlege Hajdúböszörményben a Dorogi u.5. sz.alatt van. Célszerű e-mailben bejelentkezni, megjelölve, hogy milyen helység anyakönyveit akarod kutatni. E-mail címük: fiokleveltar@fibermail.hu. Ha tehát 1895. utáni, állami anyakönyvvel kell kezdened a kutatást, jó ha sietsz, mert 2011. január 1. után ezek már nem lesznek kutathatók (legalábbis most van egy ilyen törvény) Egyébként az egyházi anyakönyvek is Hajdúböszörményben vannak, 1895 előttiek, ehhez kell tudnod, hogy milyen felekezet mely helységbeli anykönyveit keresed. Ezek másodpéldányai kb. 1828-30-tól 1895-ig vannak ott. Ez előtti anyakönyvek kutatásához Budapestre kell jönnöd, a MOL Lángliliom utcai kutatótermébe, ahol az egész országra vonatkozó egyházi anyag megvan mikrofilmen. Ide okvetlen e-mailben kell bejelentkezned, mert csak másnapra adnak különben anyagot. Ha megírod, hogy milyen adataid vannak, szívesen segítek, hogy hogyan kezdd el a kutatást. Akár priv. emailben is írhatsz. Üdv.
Már régóta szerettem volna utánanézni az őseimnek, de nem tudom, hogyan lenne érdemes nekikezdeni. Mivel hajdú-bihari vagyok így a debreceni levéltárban kellene próbálkoznom? Adnátok néhány tippet, hogyan fogjak neki.
Megvan nekem Lósy-Schmidt Ede könyve, egyszer nézegettem benne a professzorral kapcsolatos adatokat, és Rimaszombatra emlékeztem, amit aztán kutattam más felmenők miatt. Köszönöm a helyreigazítást.
MOL Bécsikapu téri részlegének Nagykutatójában kell a "P szekció" (kisebb családi és személyi fondok) fondjegyzékében és raktárjegyzékében utánanézni. A Khuen-Héderváry család levéltára 1514-1946 évek között 6,25 iratfolyómétert ( 63 doboz ) tesz ki de hát évszám szerint szűkíthető az átnézendő anyag. A P 427 fondban is van a családnak anyaga. Ha van MOL látogatójegyed (ami a Lángliliom utcában használatos) az jó a Bécsikapu téren is. Naponta 8,30-17.45 ig vannak nyitva, Pénteken 15.45-ig . Náluk nincs délutáni "hosszúnap" mint Óbudán. Különben meg ha megvan a doboz vagy dobozok, amit kutatni akarsz azt minimum 2-3 munkanap elteltével adják ki, azaz két megjelenés szükséges hozzá, egyszer amikor kiírod egyszer amikor megkapod.
Az 1825-1830-as házasságoknál már volt ahol szinte semmit nem találtam. Vagyis a házasulandók nevén és életkorán kívül. Nekik még a születési (keresztelési) anyakönyvüket nem tudtam megnézni. 1724-ig fogok tudni visszamenni, addig vannak anyakönyvek. Kíváncsi vagyok, azokban mennyi adat lesz.
1896-1900 közötti születések: Összesen: 175, ebből törvényes: 169, törvénytelen: 6 169 törvényesből 1 év alatt meghalt: 42, azaz 24,85 % 6 törvénytelenből 1 év alatt meghalt: 4, azaz 66,6 %
1901-1905 között született: Össz: 182, ebből törvényes: 177, törvénytelen: 5 A törvényesek közül 1 év alatt meghalt: 54, azaz 30,5 % Törvénytelenek közül: 1, azaz 20%
1906-1910 között: Összesen: 170, ebből törvényes: 165, törvénytelen: 5 1 év alatt meghalt törvényes: 38, azaz 23,03% Törvénytelen: 2, azaz 40%
Vidékenként és családonként is. Nyilván ha a családfő nem akarta, hogy akár elsőszülött akár bármelyik fia az ő keresztnevét kapja, akkor nem keresztelték az ő nevére. De ez elég ritka eset. Szülök nevei, nagyszülők nevei, "kedvenc" nagybácsik, nagynénik nevei stb., Keresztszülő meg minimum kettő volt, de találkoztam már paraszti családban is harminc (!) keresztszülővel is. Közte a keresztelést végző lelkész is keresztszülő volt.( Reformátusok lévén feleségével együtt.) Így ilyen alapon volt név választék. Vannak családok ahol ragaszkodtak a korán elhalt gyermek nevének újra való adásához (magamban ilyenkor azt gondoltam nem voltak babonásak, nem tekintették a nevet rossz omennek) szélsőséges esetben 5-6 gyermeket is kereszteltettek ugyanarra a névre. Másoknál nem adták újra az elhalt gyermek nevét. Egy egy népszerű szent ünnepe táján megszaporodnak az arra a névre keresztelt gyermekek. István, János, Péter, Pál, Mihály, Mária, Erzsébet, Katalin, Julianna, Borbála stb., de már egy-egy héttel előbb és még később is keresztelnek rá. Nyilvánvalóan bizonyítani nem lehet, de lehet igazság abban amit állítasz, miszerint a törvénytelen gyermekeket egyes esetekben a bába segítségével segítették a túlvilágra, esetleg elég volt kevésbé alaposan gondoskodni róla, s a nem kellően fejlett csecsemő szinte természetes halállal halt meg. Tény, hogy a törvénytelen gyermekek esetében lényegesen nagyobb volt a halandóság.
Vadházasság mindig is volt. A falvak, városok legszegényebb negyedeiben az embereknek kisebb dolguk is nagyobb volt annál, törődni azzal, hogy az együtt élők házasok-e vagy sem. És a nélkül, hogy etnikai megkülönböztetést tennék, de a vándoréletmódot folytató személyek gyakran éltek együtt bagóhiten. Ezek lehettek vándorkereskedők, mutatványosok, iparosok vagy akár zenészek is. - A kiszolgáltatottság tényleg szörnyű állapot. A földesurak, bárók, grófok cselédjei azonban ki voltak téve annak, hogy vagy a "nagytermészetű" gazda vagy annak felserdülő fia(i) velük szerezzék (első) szexuális tapasztalataikat. Ha ezt - viszonylag tisztességes elintézésként - egy jó kiházasítás követte, akkor következett be az, hogy ha nem is szerelmi házasságban, de jó esetben szeretetben élhetett a volt megesett cseléd és utólag törvényesíttetett korábban fogant gyermeke is. Még mindig jobb volt a "folyónak menésnél" vagy a "lúgivásnál". - A Khuen-Héderváry családnak van magánlevéltári anyaga, ennek gazdasági részében lehetséges hogy fennmaradt fizetési lista vagy hasonló.
Elnézést, hogy beleszólok a témába. Úgy gondolom, ezek a névadási szokások vidékenként különböztek. Én csak a Bakony vidéket ismerem. Nálunk nem elsősorban a szülők neve után kapták az első gyermekek a nevüket, hanem nagy részben a keresztszülők utónevéről, illetve a naptárilag legközelebb eső szent nevét kapták. Az én kutatásaim során többször is előfordult, hogy hiába volt 4-5-6 gyermek, egyik sem kapta az apja vagy az anyja nevét. Leányanyák, megesett nők mifelénk is voltak, igaz, ez csak kb. minden huszadik születésnél fordult elő. Ezeknek a gyermekeknek körében viszont tényleg nagyobb volt a halandóság, bár ezt nem tudom miért. Olvastam már olyat is, hogy sokszor megölték az újszülötteket a bábák, nem egyszer a szülők kérésére. Nem tudom ebből mi igaz. Üdvözlettel: Tremi
Régen vadházasság??? Na ez számomra új. Vagyis lehet, hogy volt, de az akkori erőteljes katolikus vallás mellett ez szerintem elképzelhetetlen. Nekem már az is felfoghatatlan volt, hogy azt a nőt, aki az 1900-as évek elején elvált a férjétől, kitagadták a családból, mert ezt tette. És nem másik pasi miatt.
Azért ahogy ezt írod, belegondoltam, hogy miket élhettek át régen a nők. Nem elég, hogy "törvénytelen" gyereket szült feltehetően egy olyan embertől, akit szeretett a maga módján, majd ez az ember hozzáadta egy vén fószerhez. Nem éltem volna abban a korban.
Arról esetleg tud valaki, hogy a hédervári kastélyban gróf Khuen-Héderváry Károly ideje alatt ott szolgált cselédekről van-e valami feljegyzés? Bármilyen összeírás vagy más.
Ha még "csak" az ükapádat kerested, akkor szerencsésebb voltál, mert ott több infót adtak meg mondjuk a házasságnál. Én már ott tartok, hogy 1800-as évek legeleje, és itt már se a szülő, se a születési dátum nincs megadva a házasságnál, max az életkor. Valószínűleg én is el fogok veszni az azonos keresztnevek, és az igen csekély vezetéknevek között. Fogalmam sincs miből fogom tudni, hogy tuti ő az-e, akit keresek.
Ami viszont nagy szerencse volt házassági anyakönyvekben, hogy szinte kivétel nélkül feltüntették a megjegyzésben a későbbi halál pontos dátumát. Így legalább azt nem kell keresgélnem. Azt ráérek később, mert abból meg kiderül hogy miben halt meg.
Tapasztalataim szerint a "törvénytelen" gyermekek nagy számban haltak meg gyermekkorukban. Akár csecsemőként, akár néhány éves korban. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy minden törvénytelen születés mögött ténylegesen gyermekét egyedül nevelő anya állt. Mindenkor léteztek "vadházasságok", együttélések, amit ma élettársi kapcsolatnak mondanánk. Az esetek egy részében később házasságot kötöttek (ha tehették, mert mondjuk a férfi nem élt korábban házasságban) De mindenhol voltak "bagóhiten" együttélők is. Találkoztam 5-6 törvénytelenül született gyermekkel egy anyától, ahol mindhezt megjegyzésként odaírta az anyakönyvezést végző pap, hogy az anya X.Y-nal él együtt, így a vélelmezett apa ez a férfi. Természetesen jócskán akadtak valódi megesett nők is, cselédek stb., Volt példa ilyen esetben gazdag kiházasításra, (ez ritkán, de fellelhető más, nem anyakönyvi iratokban) Amikor például a szolgáló, gyermekét megszülvén, rövidesen férjhez megy egy esetleg nála lényegesen idősebb iparoshoz, vagy kisvárosban boltot nyit. Ha a szolgáló egykori gazdájának van családi levéltára nemritkán megtalálható benne az az irat, melyben a szokásosnál lényegesen nagyobb nászajándékot vagy móringot ad egykori cselédjének, vagy üzletét ő bérli részére. De ez az esetek csekély hányada.
A második gyerek keresztneve pedig gyakran valamelyik nagyszülő keresztneve. Ez is lehet zavaró, mert így sok azonos nevű unokatestvér születik, ráadásul gyakran közel egy időben. A családunk egyik ágában pl. ugyanazon évben három azonos nevű gyerek született, ráadásul kettő ugyanabban a hónapban, nem volt egyszerű megtalálni közöttük ükapámat :)
Úgy látom, te nagyon tudományos vonalon közelíted meg az egész családfa kutatás dolgot. Számomra ez csak egy hobbi, és mivel az időm is eléggé kötve van, azért annál többet, hogy kijegyzetelem a legfontosabbakat a továbbhaladáshoz nem is engedhetek meg magamnak (sajnos). Volt ahol néztem házasságnál, hogy ki a tanú, mert kíváncsi voltam családtag-e, de aztán rájöttem, hogy ez szerintem a katolikusoknál nem így működött. A református vonalon viszont testvért kért fel a felmenő.
Esetemben a törvénytelen gyermek az anyja nevét viseli. És csak kíváncsiságból érdekel, mert régen ez mégis csak kirívó eset volt. Függetlenül attól, hogy több ilyet is találtam a kutatás alatt. Engem a történelmi része izgat jobban mármint, hogy hogyan is éltek ezek az emberek, hogy nevelte fel apa nélkül (kereső családtag nélkül) a gyereket? Jobban érdekel, hogy mi volt a foglalkozásuk, mint az, hogy kik a keresztszülők.
A nevek ismétlődése egyébként tényleg sok mindenben segít. Arra már rájöttem, hogy szinte nagyon kevés kivételtől eltekintve az elsőszülött fiú mindig az apja nevét kapta. Volt olyan is, ahol korán meghalt az elsőszülött és a következő fiú is ugyan azt a nevet viselte. Mondjuk ez hirtelen meg is zavart, hiszen más volt az évszám. Persze aztán kiderült, hogy nem is élte meg a szülői kort.
Viszont a legtöbbet abban segít, hogy be lehet tájolni így a házasság időpontját. Mert ha nem ugyanaz a neve a fiúnak, akkor szinte biztos, hogy nem első gyerek, és korábbra kell tenni a születésétől a szülők házasságát.
... a nagyi "beküldése" kérdésében pedig arra hass, hogy Téged "szívlel-e" :)
S akkor megteszi. :) (persze készüljön fel, hogy igazolnia kell, hogy az ő apja volt, papírokkal, azaz az ő - nagyi - saját születési anyakönyvi kivonatával)
A polgári anyakönyvek amúgy megvannak a Polgármesteri Hivatalokban az Igazgatási osztály környékén (ahol az Anyakönyvezési és népesség-nyilvántartási ügyeket intézik- lásd. esküvők), de nekik nem feladatuk ezekből az adatszolgáltatás, úgyhogy csak 'bepróbálkozni' lehet :) Mély levegő, egy sansz...
1. Ne vedd úgy, hogy azok, amiket felsoroltál "nem feltétlenül kellenek a kutatáshoz". De kellenek, de más a kiegészítő, árnyaló, 'kutatás irányát jelző' információ, és más a megalapozott, geneológiát alátámasztó, a 'kutatás menetét továbbengedő' információ.
2. Nem azért írjuk, hogy "nehogy túlságosan beleéld magad", hanem, hogy ne alakuljanak ki benned alaptalan elképzelések a kutatás menetére vonatkozóan, s ezáltal tévútra ne menj, időt ne veszíts. Azaz, hogy vedd komolyan ezt az egészet, amire nem kis időt fogsz szánni.
3. A viszonylag kevés számú keresztnév ismétlődése egy családban (nemzetségben), sokszor nem hátrány, hanem - mivel jellemez egy közösséget - gyakori vezetéknevű egyének kutatása esetén előny. Emellett egy adottság, amely kiegészítő információkat jelent, ahogy a Henrik előfordulása is. (Érdemes pl. az adott keresztnevek ismétlődését, egy-egy generációban a rokonságon belül való felbukkanását is szemmel kisérni, lesz egyfajta ritmusa, annak is, ahogy ismétlődik, s annak is jelentősége, amikor esetleg egy-egy név elmarad).
4. Nincs törvénytelen gyerek. Ez tévedés (látod, megint egy). Az nem geneológiai fogalom. Társadalomszociológiában igen, de családfakutatásban nem. Ui. olyan helyzet van, ahol - anyakönyvezés szempontjából - nem ismert az apa. A törvénytelen, de elismert gyermek, azaz a bastard fogalma amúgy sem polgári fogalom (a nemes családok fiú leszármazottainak egyedi, jellemző jogállása (!!!!), ami címer-használatot, s bizonyos 'veleszületett' jogokat jelent). Ti. a "törvénytelen", azaz "jogtalan" kifejezésben épp a fosztóképző a lényeges, azaz, hogy csak olyan személy lehetett 'törvénytelen' (azaz bizonyos jogokban nem részesülő), aki önmaga is rendelkezett bizonyos (elő)jogokkal, magát a társadalom többi elemétől megkülönböztető, azok jogainál 'többet adó' jogokkal). Ez sem a paraszti, sem a polgári származásúakra (együttesen közrendűek) nem jellemző.
Nálunk, a mi szempontunkból kétféle esettel találkozol majd (mint "törvénytelen"):
i.). apátlan gyermek van, ahol a gyermek az anyja vezetéknevét kapja, az egyházi anyakönyvekből soha az életben :) nem fog kiderülni, hogy a gyermek apja ki. A keresztszülőket azért érdemes megfigyelni (ha nem az anya rokonsága, akkor lehet, hogy az apaé. Erre az ad gyanút, ha felnőttként is a keresztszülők rokonsága a házassági tanu. Azaz az apai rokonság 'kapcsolattartását' jelenheti). Persze olyan is, van, amikor tényleg nem derül ki semmi, még csak gyanús következmények sem az apáról, az apai rokonságról.
ii.) az apa által elismert, de jog szerint névre nem vehető, így névre nem vett gyermek van, ahol (ez inkább a polgári anyakönyvezés idejére jellemző) az apa megjelenik a kereszteléskor, s ezt fel is tűntetik. (olyan is van, hogy ez az apa később elveszi az anyát, csak akkor még nem tehette - ennek is számos oka lehetett, jogi akadályok ezek, nem akarati tényezők). Azaz a születéskor az apa jelen van, de a társadalmi (és a polgári jog) szabályok szerint nem vesz/vehet részt a gyermek nevelésében (legfeljebb figyelemmel kíséri), a társadalom (közigazgatás)számára az apa szerepe 'nem játszik', hiszen nem élnek együtt (s az apának van saját másik - tkp. az első - élete)
5. A levéltárak kutathatóságának szabályai, amiket mi mind figyelembe veszünk, az állami levéltárakra vonatkozik. Az anyakönyvezés elrendelése, az anyakönyv levéltárba helyezésének jogi kötelezettsége már 183?-tól fent áll (mint másodpéldány). Ezeket tudod 'szabadon' kutatni, a meghatározott törvényi feltételekkel. Az egyházközség tulajdonában lévő eredeti példány ilyentén felhasználásra bocsátása az egyházkerület, ill. felettes szerve hatáskörébe tartozik, mivel, hogy az ővé. Szuverén döntés, ha enged, az jó, ha nem enged, azt el kell fogadd (mert az ővé, s annak kiszolgáltatására semmi nem kötelezi)
Köszönöm, igazad lehet. Igaz ezzel a névvel egyáltalán nem is találkoztam más családnál. Hihetetlen, de a János, József, Anna, Mária és Terézia névváltozatokban szinte ki is merült az ötlettáruk. És mindezekhez csak ca. 10 féle családnév... Volt ahol eltévedtem rendesen.
A törvénytelen gyermeket egyébként érte valami hátrány? Vagy csak az anyát nem szívlelték?
Még valami. Sajnos a dédpapámat a "Nagy Kommunista Párt" temette el, és hiába katolikus temetőbe, sajnos nincs feljegyzés róla. Mindez 1960-ban. Ezt a polgári anyakönyvet én megtalálom a településen még, vagy csak a Pest Megyei Levéltárban? Egyáltalán ha beküldöm a nagyimat, neki megmondják az adatait (saját apja)? Sajnos nem szívlelték egymást, így nem is tud róla sokat mondani nekem. Viszont teljesen elakadtam ezen az ágon.
Ha bárkinek kell adat a Dunabogdányi anyakönyvekből...
Az igaz, hogy elméletileg csak engedéllyel lehet kutatni az egyházi anyakönyvekben? Legalábbis az egyik plébániáról ezt írták nekem.
Budapest Főváros Levéltára az illetékes, meg kell nézni a jegyzékükben (ott helyben). Az tuit hogy I. és II. kerület van együtt egyes időszakokban, XII. és I. esetében nem tudom.
Ez aranyos. :) De végül is nem volt messze az igazságtól.
Ha valaki 1930 körül halt meg a XII. kerületben, akkor pontosan hova kell mennem keresni? Olyat olvastam, hogy a 1919-1940 közötti XII. kerületii anyakönyvek az I. kerületben vannak. Ez igaz?
