Valódi épületeken a következő módon lehetne mérni (aggasztóan bonyolult és hatalmas szervező munkát igényel):
1, kell egy szakértő vélemény arra nézve, mekkora az az idő, ami már elég egy változás detektálására
2, eleve több helyszín kell, mert a várhatóan lassú reakcióidő miatt nem lesz sok mérés, és a statisztika bizonytalan lenne emiatt
3, meg kell tudni, egy ilyen készüléket ki lehet-e valahogy kapcsolni, mégpedig úgy, hogy az ne látsszon kívülről semmi módon (elfogadhatatlan szubjektív kockázat, ha a mérést végző személy tudja, működik-e éppen vagy sem, automata regisztrálásnál is túl nagy a csalás kockázata)
4, kell a készülékbe egy időzítő, ami a megadott minimális periódusnál nagyobb véletlen szakaszokban ki/be kapcsol, de csak a kapcsoló tudja hogy mikor, természetesen ezt megjegyzi
5, folyamatosan regisztrálni kell az ellenállásértékeket
6, az, hogy mikor volt be és mikor kikapcsolva egy-egy kütyü, csak az értékelés utolsó fázisában derülne ki
Szerintem egy ilyen vizsgálat meghaladja egy lelkes csoport lehetőségeit.
Így viszont az a menekülési útvonal marad, hogy laborban nem lehet minden körülményt pontosan reprodukálni. Akkor már inkább a hosszadalmas kísérlet. Abban nem értek egyet, hogy reprodukálhatatlan, mert éppen ez lenne a sikeresség kritériuma. Ha nem reprodukálható (Nem változik az ellenállás a készülék ki-be kapcsolással), akkor nem müködik a várt hatás.
Természetesen jobb lenne laborban ellenörízni saját készítésü készülékkel, de azt hiszem itt mindenki azt jósolja, hogy úgy nem fog müködni az eredeti rendszer komplexitása miatt.
Egy értelmes összegig (max. pár ezer forint) beszállok. Beugrok ennek is. :-)
Abba ugrottál bele, hogy valós épületeken mérjünk, és ne laboratóriumban. Úgy látom, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy így erdőbe vezetnek minket. Valódi épületnél nagyon hosszadalmas, ellenőrizhetetlen és reprodukálhatatlan a kísérlet. A nem elllenőrizhető és nem reprodukálható eredmény pedig nem jelent semmit.
Na beszáll még valaki az ÉMI-jegyzőkönyv megszerzésébe?
Mivel még csak ott tartunk, hogy egyáltalán meg akarunk bizonyosodni a jelenség létezéséröl, ehhez nem szükséges ennél több, mint amit leírtam!
Az, hogy az évszakos talajvízingadozás egybeesne a néhány hetes periódusú készülék ki-be kapcsolással, annak kicsi az esélye.
Azt elismerem, hogy több helyen is jó lenne elvégezni ezt a mérést. Talán 2-3 hely is elég lenne abban az esetben, ha mindenhol ki lehetne mérni a ki-be kapcsolással összefüggö ellenállás periodicitást.
Ez a módszer az ellenőrizhetelensége végett csak több tíz helyen, több tíz méréssel, többszöri minden évszakban is meg-meg ismételt vizsgálatot igényel.
Ráadásul ez nem is vezet az esetleges jelenség elvének közelítő magyarázatához sem.
Ezt kipróbálom.
A vízben a vízkő, mint kalcium vegyület leginkább kalcium-hidrogén-karbonátként van jelen.
Ez pedig kiválásakor bomlik. Hogy ennek kritályosodását miként befolyásolná, hogy előtte percekkel, másodpercekkel néhány tized, század másodpercet töltött néhány milliTeslás térben... Hát, erre azért nem vennék mérget!
Na jó, akkor mondom én, mibe nem akarok beugrani.
Ha egy összetett folyamatról azt állítjuk, hogy müködik, egyáltalán nem biztos, hogy a részfolyamatok önállóan is müködnek, és külön-külön is vizsgálhatók.
Pl. azt mondom, itt van egy autó, és ez úgy viselkedik, mint ahogy egy autótól elvárható. Elkezdjük külön vizsgálni a kereket, dugattyút, stb., és arra a következtetésre jutunk, hogy aki azt állította, hogy ezek az alkatrészek autóként viselekdnek, az nem mond igazat.
Tehát, ha valaki azt állítja, hogy ez az Aquapol rendszer úgy müködik helyesen, ahogy azt létrehozta és beállította, akkor nem helyes, ha egyes feltételezett (!) elemeinek vizsgálatából következtetünk az egészre!
Egyszer már javasoltam: az lenne a legegyszerübb, és legmeggyözöbb, ha egy már sikeresen müködö helyen többször eltávolítanánk, meg visszahelyeznénk a készüléket, néhány hetes idöközönkét, és mérnénk, hogy ezzel együtt változik-e a fal ellenállása.
Minden egyéb mérés magyarázkodásra ad lehetöséget!
Csak attól tartok, ha ennyire nem lehet tudni mi a lényeges, akkor végtelen történety lesz belőle. mert bármikor lehet azt mondani, egy úonnan épült fal nem régi dohos pince, nem jó a modell, stb.
Osztom a véleményedet. És akkor még nem beszéltünk a fontos szerepet játszó földsugárzásról, meg a Hartman-vonalakról :-)
Ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám, hogy Józsi jó sok kiskaput kinyitott magának, amiken elmenekülhet a sikertelen kísérletek elől. Az egyszerű magyarázat, hogy a mikrohullám csökkenti a víz felületi feszültségét, megbukott. Most jönnek a bonyolultabb dolgok. A bonyolultságnak természetesen nincs korlátja, ezt végtelenségig lehet játszani. Úgy tűnik, V. Lászlót már sikerült is beugratnia.
De ne felejtsük el, hogy van egy van egy titokzatos ÉMI jegyzőkönyv, amit pénzért meg lehet szerezni, és ami állítólag igazolja a készülék hatásosságát. Tehát van mérési módszer is!!!
Szerintem dobjuk rá össze a pénzt, és szerezzük meg. Én állom a részemet, ha legalább hárman beszállunk. Ha nem a készülék hatékonyságát igazolja, akkor kifizettetjük Józsival:-)
"Jó lenne egy megerősítő rövid visszajelzés mindenkitől, nehogy fórum nélkül maradjunk a végére."
Én gyakran benézek ide, és ha értelmét látom hajlandó vagyok megemelni a hátsómat, hogy segítsek!
Vidéken élek, ezért tevölegesen nehezebben tudok hozzájárulni az ügyhöz, mint egy bp.-i. Hál' istennek a falaim is szárazak. Azonban nagyon szívesen látnék már valami szokatlant, ami nem magyarázható az eddigi ismeretekkel. (Sajnos erre egyre kevesebb a remény.)
Sajnos ráadásul nem nagyon tudok hozzászólni a szilikátok és a kapillárisok világához. Többen lehetünk itt így ezzel.
Amit ki tudok hámozni a beszélgetéseitekböl az az, hogy nagyon összetett jelenség a fal vizesedés (ki gondolta volna!). Emiatt minden bizonnyal minden egyszerüsítés a mérés körülményein esetleg téves eredményre vezethet. Ezért szerintem a vizsgálat csak akkor lesz meggyözö, ha eredeti készülékkel valós körülmények közt mérünk. És mint ha szó lett volna a telepítéskori hangolás fontosságáról is!
Dr. Orbán József: a Reus és Kvinke kísérleteit egyszerűen nem tudom, hogy milyen részletességgel írjam meg
Józsi, ne aggódd túl a dolgot. Egyszerüen ird meg ahogy tetszik, aztán majd kérdezünk.
Ami a tudásfelmérést illeti: nekem személy szerint nyilván nincsenek mély ismereteim a sós viz viselkedéséröl szilikát-anyagokban, de a fizikai alapokkal azért tisztában vagyok.
JFEry: A melgítés hatására a kb 2cm3 térfogatú vízből és 6cm magas üvegcsőből, és a benne lévő 0,8mm átlagvastagságú kapillárisból álló összeállítás, pár másodperc alatt reagált. A kapillárisban a vízszint rohamosan csökkent, összesen 3,5 miliméterrel. A visszahűlés közben, pár perc alatt szépen visszaemelkedett.
Mondom én, hogy a hideg, nyirkos helyiségeket be kell füteni. Mindjárt szárazabb és melegebb lesz :)
Józsi!
Ne divergáljuk szét a témát. Pontosabban tegyük, de mi a hír a "mi dolgainkról?"
Éppen a napokban küzdöttem az LX-n egy ilyen vízkő-mentesítéses kütyűvel. Ott is teljes meggyőződéssel állítják hogy működik. Az elve, amit mondanak érdekes, de szerintem melléfogás. A vízben oldott kalciumtartalmú vegyületek kristályosodási módjára hat szerintük szerkezet.
Leírtam, szerintem mit miért és mikén tesz a dolog, de persze nem vették figyelembe.
Eleve a vízkő kialakulási lehetőségeivel nincsenek tisztában.
Onobody!
Sajnos az a baj a szimpla vízkeménységes ellenőrzéssel hogy mennyiségi –vegyelemzésnek felel meg. Az varázslók pedig azt állítják, hogy nem vegyileg van változás, hanem fizikailag változik a vízben oldott anyag kristályosodási módja.
Amit a témában tudok az az, hogy a poláros anyagokra miként hat a mágnesség.
De ennek rendező hatása nem marad fenn tartósan, és főleg nem egy olyan helyzetben mikor az anyag megváltozik, vegyileg is, hogy kicsapódjon vízkőként.
A megdöbbentő az volt, hogy a vita eredetileg egy a csőre tekert pár kiloHertz-cel gerjesztett drótból és valami 1-2Wattot fogyasztó kütyűvel működő csodával indult.
Ott is, többen is állították a szerkezetek működőképességét.
Sajnos az ezóból beszivárgott a hétköznapokba ez, a mágnesség-elektromosság körüli hiszti.
Józsi!
Vegyész vagyok. Nem leszek. (810, szerves vegyianyag-gyártó az egyik szakmám)
Semmiképpen nem hagynám ki az üveg kapillárisokban a jelenség keresését, mert, akár így, akár úgy alakul a vizsgálat eredménye, mert jól megfigyelhető, megismételhető kísérletek ezek.
Nem sírj, hogy a többiek nem segítettek! Egyrészt ez nem igaz! Olvass vissza figyelmesen!
Másrészt a főcsapást már ki is jártuk. Ha ennél bonyolultabb vizsgálatokra vágysz, javaslom a CENR igénybevételét.
Ha egyszerű módon nem tapasztalunk pozitív eredményt, akkor bonyolultan mit vársz?
Szerintem is többen olvasnak, mint írnak.
Majd, ha lesz véleményük, kérdésük akkor ideklavializálják azt. Addig pedig nincs miről beszélniük.
Azon mérésekre, vagy inkább megfigyelésekre, melyekre én készülök nem lesz szükségünk annyi pénzre, hogy ezért bárkit is fejni kellene, kivéve, a két kütyű árát, illetve biztosítását.
Na, látod?
Mmormota mindig itt van. Keresi, üldözi az ilyen történeteket. És noha a tudományos oldal véleményét osztja, mert arról van meggyőző, megismételhető, eredményeken nyugvó tapasztalata, azért igencsak örülne, ha valami meggyőző érdekességbe botlana. Bármely kicsiny is erre az esély.
Vannak még itt páran, akik hasonlóan gondolkoznak, Leginkább magamat kellene említenem.
(Itt írtam egy listát, de mivel senkivel semmiféle ellenszenverősödést nem kívánok elérni, ezért inkább letöröltem.
Így legalább senki sem izélgethet, maga miatt sem pro, sem kontra!
Szóval!
Ezek az „ellendrukkerek” nem ellenségek, csak tapasztalati okból ellenfelek. Vagy inkább nem is ellenfelek, hanem meggyőzést váró bírálók.
Még valamit.
A szerkentyű vizuális felépítéséből következtettek arra, hogy a tekercsek sorban vannak kötve(talán valaki ezt itt írta is) és a BRILL-ben ezek elektromosan vannak gerjesztve. Ebben az volna az érdekesség, hogy csak feszültség jeleni meg rajtuk. Áram gyakorlatilag semmi. Ekkora ármérő a láthatóan többszörös menetszámok mellett, több milliHenrys induktivitást adna. A reaktanciáról, impedanciáról gondolom, nem kell írnom.
Mivel legjobb tudomásunk szerint a mágneses teret a változó, mozgó töltés gerjeszti itt ilyenre nem számíthatunk. A hozzávezetések viszont antennát adna ezen a frekin. Az ideális antenna hossz, milliméteres vezetékátmérő esetén 10-11 cm között van. Az én antennám is ilyen hosszú.
A napokban kicsit bedobozolom a gencsit, és valamiféle csőtáp kezdeményt is bütykölök rá.
Ettől azt várom, hogy a sugárzását kezelhetőbbé, irányítottá teszi.
Ezeket nem az ujjamból szoptam, egy távfűtős kiállításom meghallgattam egy ilyen előadást. Az előadóból dőlt a hüly- akarom mondani igen tudományosan beszélt. A hallgatóság lelkesedett, kérdezett, sőt: jegyzetelt. A szünetben további sikertörténeteket hallhattam a büféasztal mellett. Agyam megáll.
Természetesen meg lehet mérni, még természetesebben nem lesz semmi különbség. Ez azonban nem fogja zavarni a hívőket, a történet ugyanis szerintük nem itt ér véget. Azt mondják majd, kemény ugyan, de máshogy. Ez már olyan keménység, ami melegítésnél nem kemény összefüggő réteg formájában válik ki, hanem finom iszapként, amit elsodor az áramló víz. Sőt, az ezzel itatott tehén jobban tejel, és jobb lesz a kenyér is a reggelinél, ha ezzel a vízzel sütik. Erre varrj gombot... :-)))
Egy konkrét kísérletben, ha erre egyáltalán van mód és lehetőség, egyszerűségre kell törekedni.
Írtad, hogy JFEry kapilláris kísérlete nem releváns, mert ott egész más történik.
Sokban előre vinné egy kísérlet megtervezését, ha leírnád, szerinted melyek a szárítás szempontjából valóban fontos tényezők.
Én nem értek hozzá, de te igen. Neked kellene kissé megvilágítani a dolgot.
Pl. milyen anyagok, milyen felületi állapotok, milyen geometria az ami fontos. A folyadék oldalon milyen oldott anyagok, milyen egyéb tényezők fontosak.
Ha ezekre tudnál valami iránymutatást adni, akkor esetleg lehetne egy egyszerűbb, analitikus kísérletet tervezni.
Ha semmit se tudsz mondani arról, mi fontos, mi nem, akkor tényleg nem marad más, mint építeni két falat... Csak attól tartok, ha ennyire nem lehet tudni mi a lényeges, akkor végtelen történety lesz belőle. mert bármikor lehet azt mondani, egy úonnan épült fal nem régi dohos pince, nem jó a modell, stb.
Megkérdezhetnéd egy füst alatt azt is (mint többször kérdeztem) hogy szerintük mit sugároz. EM hullámot vagy valami ezoterikát. Ha EM, akkor teljesítmény? Ez lenne az első, amit meg lehetne mérni. Persze ha gravoizé vagy skaláregelyzmus, akkor ez a mérési lehetőség kiesik.
Azéert erre az esetre is lenne egy szolid kérdésem: ha teszem azt szerintük longitudinális skalárhullámokat bocsát ki, maga a _gyártó_ hogyan tudja ellenőrizni, hogy tényleg sugároz-e? Végül is bonyolult szerkezet, ahol emberek vannak, hibázhatnak. Egy műszaki cikket a gyártás végén tesztelni szokás. Szív-e egy porszívó, ad-e egy rádióadó, és így tovább. Pl. egy rádióadónál mérnek frekvencia pontosságot frekvenciamérővel, jelszintet dbm mérővel, és így tovább.
Itt hogyan ellenőrzik, hogy 1420 MHz, vagy 1490? Pl. mert kissé nagyobb a tekercs? Vagy hogy elég erősen sugároz-e? Miben mérik a skalárhullámot? Mekkora energiát kell sugároznia? Mi van, ha laza egy kontaktus, és csak negyed annyit sugároz? Vagy semmit se, mert selejt? Hogyan szűrik ki a hibákat? Kizárólag szemrevételezéssel?
A világ tele van hiszékeny emberekkel. Nekik lehet eladni mágneses vízkezelőt (van elektromos is, ha valaki azt jobban szereti...), szintén mágneses benzinmegtakarítót, sőt mágneses karkötőt is, ez utóbbi minden betegség ellen véd.
Ha a hiszékeny ember az iparban dolgozik, akkor ipari alkalmazásra is lelhet a kütyü.
Őszintén szólva, pont ide sorolom a falszárítót is.
Olyan területeket céloznak meg ezek a készülékek, amit nem annyira könnyű ellenőrizni, nagy a kísérleti bizonytalanság, jelentős szerepet kapnak egyéb hatások, szubjektív szempontok.
Ezért jó a betegségek megelőzése - kevés ember érti meg, miért megbízhatóbb a kettős vak próba, mint a szomszéd pozitív beszámolója. De talán nem véletlen, hogy fogfájás kezelésére kevesebben vállalkoznak.
Vízkezelés dettó. Évekbe telhet, amíg nyilvánvaló jelek mutatkoznak, ha nem mérnek közvetlenül. És ki szokott ilyesmit mérni? A szomszéd dícséri. Van aki azt mondja, a kezelt vízzel a kenyér is jobb ízű, sőt tovább eláll. Ha a betonfejű szkeptikus cáfolni akarná, nem lenne egyszerű. Mert tőle többet várnek, mint egy űjabb anekdotát - kóstoltam és nem is jobb a kenyér. Különben is, ki hinne egy ilyen szűklátókörű, az új eszmék befogadására képtelen embernek? Egy nyitott gondolkodású modern ember semmiképp... :-)))
A falszárítás sem kivétel. Adott egy dohos pince. Megnézik, nedves, dohos. Használatba veszik, szellőztetnek, fűtenek, jobb vakolatot tesznek be, elrendezik a környezetét, elvezetik az esővizet. Van, ahol még árkolnak is oldalról, mert onnét nem véd a szerkentyű. Meg kiakasztanak egy csodakütyüt. A szomszédnál is bevált. Ki fog nekiállni hogy utánamérjen?
Nem is egyszerű egy ilyen mérés, különösen hogy hajlamos vagy kizárni a direkt módszereket, pl. a vízbe állított téglát. Pedig azt lehetne hinni, ha a falat szárítja, kellene szárítania a téglát is. Az rendben van, hogy nem lesz puskapor száraz. De pár százalékot csak kellene csökkenjen a nedvességtartalma, nem? Azt meg simán ki lehet mutatni. Pl. ellenállásmérés, vagy vízből ki, mérlegre rá.
Amint látom, te már nagyon beleélted magad a mérések előkészítésébe, és végül még vegyész leszel. Legszívesebben most is azt mondanám, hogy hagyd az üvegcső játékaidat, mert ott a vízzel más történik, mint a fal kapillárisaiban, de olyan érdekes dolgokat művelsz, hogy élvezet követni próbálkozásaidat.
Be kell vallanunk, nagyon sok használható ötletet nem kaptunk a kollegáinktól a mérés technikájára vonatkozóan és a bekérendő dokumentációra sem. Valószínűleg megfelelnek a korábbi javaslataink.
Lényegében, mint vitázók kevesen maradtak, gondolom azért, mert most a mérések ideje következik, és majd az eredmények ismeretében éled fel újra a társaság vitakedve. Te mérni fogsz, a többiekkel (remélem nem csak ellendrukkerként) értékelni és konzultálni fogunk.
A megállapodásunk szerint én holnap kérem a készülékek gazdáitól:
- AQUAPOL és AQUABRILL készülékek (szétbonthatósággal)
- Megállapodás az eredményeink publikálhatóságára.
- Más kutatók (ELTE, BMGE, POTE) bevonása.
- A mérések elvégzésének anyagi igénye.
Jó lenne tudni, hogy hányan vannak a vitapartnereink (+ kívülálló szemlélők) közül, akiket még mindig érdekel a készülékek működésének a feltárása.
Jó lenne egy megerősítő rövid visszajelzés mindenkitől, nehogy fórum nélkül maradjunk a végére.
Szerintem nem müködik.
Ugyan hallottam már róla , de még sosem láttam .
Nem hallottam arrol , hogy az iparban bárhol
is alkalmaznák.
Az eredményességéről nagyon könnyen meg lehet győződni, egyszerüen és olcsón meglehet mérni
a viz keménységét kezelés előtt és után.
Kösz a biztatást, de a Reus és Kvinke kísérleteit egyszerűen nem tudom, hogy milyen részletességgel írjam meg. Ha belemegyek a korábban kérdésekként is feltett fiziko-kémiai jelenségek részletes elemzésébe, valószínűleg többen közületek nehezen tudnák megérteni. Ha pedig leegyszerűsítem a dolgokat, bizonyára akad majd olyan vitatársunk, aki ezt hiányolni és nehezményezni fogja, és nagy lendülettel nekem ugrik a helyreigazításával és kiegészítésével.
A feltett kérdéseimre való visszajelzések elmaradása alapján az utóbbit választom, legalább újra élénkülni fog a vita. Valószínű egy MTESZ előadáson lesz majd lehetőségem a falszárítás közben lejátszódó folyamatok részletesebb elemzésére az érdeklődők előtt.
A szakterületedet megismerve, kérdésem lenne hozzád (és természetesen a többiekhez is) a elektromos (mágneses) vízkezeléssel kapcsolatban.
Én olvastam Pados könyvét a témáról, és igen sok kísérlettel alátámasztott, de a tudomány által még nem elfogadott jelenséget ismertet. Nekem is van egy ilyen mágnes gyűrűm, amivel az ajándékozója szerint a vízkövesedést csökkenthetem a vizes blokk berendezéseimben.
Nem akarom tudományoskodással befolyásolni a vitatársakat, de érdekelne, hogy mi a véleményetek róla. Én elmentem Bekk akadémikushoz, még a saját falszárítási témám kapcsán, és ő igen negatív véleményt mondott a mágneses kezelésről. Szerinte a mágneses (víz)folyadékkezelés a ma ismert fiziko-kémiai törvények szerint, egyszerűen nem lehet hatásos. Ugyan akkor, tudomásom szerint, több iparágban eredményesen alkalmazzák.
A dolog egy kicsit emlékeztet az elektromágneses falszárítási esetünkre.
20C fokon a vízmagasság 49,2mm a kapillárisban a víz meniszkuszához képest.
Csak úgy, hőmérséklet mérés nélkül melegítettem a rendszert.
Forrpont alatt maradtam
A melgítés hatására a kb 2cm3 térfogatú vízből és 6cm magas üvegcsőből, és a benne lévő 0,8mm átlagvastagságú kapillárisból álló összeállítás, pár másodperc alatt reagált. A kapillárisban a vízszint rohamosan csökkent, összesen 3,5 miliméterrel. A visszahűlés közben, pár perc alatt szépen visszaemelkedett.
Ezt többször is eljátszottam.
Most próbálok vékonyabb kapilláris készíteni, de ehhez, valami stabilizáló, védő-rögzítő szerkezet is kell, mert már a mostani is nagyon érzékeny.
Kicsit határozottabban ránézek és már el is pattant.
Ha jól emlékszem, az volt a haditerv, hogy először azt vizsgáljátok meg, hogy hatásosak-e egyáltalán a vizsgálandó készülékek. Ha véletlenül az derül ki valamelyikről, hogy igen, akkor érdemes csak annak a készüléknek a hatásmechanizmussal foglalkozni. A feltett kérdéseidnek egyértelműen a második lépéshez lehet csak közük, ezért most itt nem tűnnek időszerűnek.
Az is lehet, hogy foglalkozási ártalom nálad ez a vizsgáztatási kényszer:-)
Szia Józsi!
Teljesen járatlan vagyok a témában!
A topicot mint leendő aquapol vásárló hoztam létre.Mint látod a tudományos vitában nem is tudok résztvenni.
Középfoku müszaki végzettségem van , a munkám
során találkoztam az elektroforézissel.
Az iparban például a tetőcserépgyártásban használják , igy választják le a gipsz présszerszámról a terméket.
Azért nyitvatartom a szemem , szintén van némi
gyakorlati ismeretem a forditott ozmozisos vizlágyito készülékekről , az ioncserélő gyantákrol , kazánviz előkészitésről , és a termálviz hasznositásrol , no meg az ivovizellátásról. Ennyi!
Azért csak irj Reus és Kvinke -ről , érdekel a dolog , igyekszem lépésttartani !
JFEry
Ami a „gúzolást” illeti, kösz a precízebb meghatározást, igazad van, pedig én vagyok építőanyag-gyártó szakmérnök. Én nem akartam ilyen részletekbe belemenni, azt hittem, hogy a vitatársamnak az én közelítő meghatározásom is elég lesz. Egyébként kőműves családból származom, és sajnos nekem is gyakran volt részem benne, saját házam építésénél.
Korábbi megjegyzéseidre reagálva.
Teljesen jogos az a felvetésed, miszerint, milyen hatással lehet az 1.4 GHz az élő szervezetre, hiszen bennünk is van víz meg hidrogén is. Igaz hogy mi izgágábbak vagyunk, mint egy egyhelyben álló fal és a falra adszorbeálódott mozdulatlan vízréteg, de engem mégis érdekelne, ha ki tudnál mérni valamit. Ugyanis Jekatyerinburgi utam alkalmával már egyszer elhárították az információadást e témáról, de nem tudtam miért. Én tovább fantáziálva, azzal zártam le magamban, hogy esetleg nagy energiával sugározva emberekre, és nem pedig 3 db. rézdrót tekerccsel, mint ahogy az AQUAPOL estében ez történik, mégis lehet neki valamilyen hatása.
A készülék és az elektroozmozis kapcsolatáról
Kérdésed: „Egyenfesz ott mitől lenne, azt a falban a készülék miként hozhatná létre?
Mivel a leírások, szerint 1,4GHz-en sugároz, és a konstrukciója sem utal galvanikus kapcsolatra.”
Tekintettel arra, hogy ez a kérdés a készülékkel kapcsolatos, aminek nem én vagyok a feltalálója és a szakterületem sem elektrotechnika, ezért véleményemet, csak mint vitatárs mondom el.
Jelenlegi információim szerint a vizsgálandó készülékünk nem hoz létre egyenfeszültségű teret a kiszárítandó falban, ami fenntarthatna egy elektroozmotikus falszárítási folyamatot.
A készülék működését valószínűleg nem erről az oldalról kell megközelítenünk. De ezt valószínűleg majd te is kitudod mérni, és meg fogsz erősíteni abban, hogy ez a „magnetokinetikus” készülék nem az elektroozmozis elvén működik,
Az én elképzelésem szerint a már javában folyó előkísérletezéseidet az 1.4 GHz –en való sugárzással, a hidrogénkötésekre gyakorolt hatás vizsgálata irányába is ki kellene terjeszteni, mivel az én hipotézisem szerint itt van mit keresnünk. Hogy miért pont itt? Ezt majd a Reus és Kvinke kísérleti eredményeinek ismertetése után látom csak célszerűnek elmondani. Egyelőre csak azt látom, hogy igen jó vitapartnerek vagytok ezen a fórom csatornán, és az együttgondolkodás és munkálkodás már nem mindenkinek az erőssége. Kivétel talán épen te vagy, aki vette a fáradságot és válaszolt az általam feltett kérdésekre, amit köszönök. Én a feltett kérdéseimre adott válaszaitokkal elsősorban nem vitázásra alkalmas felületet keresek, hanem ezeknek a jelenségeknek az együttes értelmezését, mint feltételt érzem a további együttdolgozásunkhoz.
JFEry, a kérdéseimre adott tanulmányodat még egyszer köszönöm, de a válaszomat, majd a többiekével együtt teszem meg.
Ezért kérdéseimet újra felteszem és várom a fórum résztvevőinek reagálását, de nekem az is elég, ha (+) jellel jelölitek, ha ismert a fogalom, és (-) jellel, ha még nem hallottatok róla, nem tudjátok, vagy már a kérdés feltevésével sem értetek egyet.
Természetesen ezek az alaptémák ismertek a kémia-fizika tanulmányainkból, ezért aki akar, tömören válaszolhat az alábbiakra:
1.Szerintetek, miért emelkedik a talajvíz a falazó anyagok (pl. tégla) kapillárisaiban? Lehetőleg, ne elégedjetek meg a víz „felületi feszültsége” fogalommal, mert engem az is érdekel, hogy milyen késztető erő mozgatja a vízmolekulákat a kapilláris falán a felfelé haladásra.
Ezzel kapcsolatban az alábbi részletkérdések is érdekesek lehetnek:
- Hogy jön létre hidrogénkötés a vízmolekulák között, és mi okozza a vízmolekulák dipólusosságát?
- Miért adszorbeálódnak a vízmolekulák a szilikátanyagok felszínén?
- Milyen késztető erő hatására kezdenek a vízmolekulák a kapilláris csőben felfelé haladni?
2.Szerintetek miként alakul ki potenciál különbség a só-nedves fal és a száraz falszakasz között? A válaszotok kitérhetne arra is, hogy a só-nedves falszakasz miért kap (+) töltöttséget és szerepel anódként (viszonylagosan) a száraz falszakaszhoz képest.
- Miért és hogy alakul ki a Helmholtz-féle réteg a kapilláris falán?
- Miért alakul ki potenciál különbség a só-nedves fal magasságában.
- Létesíthet e szilikát anyagban áramló talajvíz elekromágneses teret?
- Egyenáramú elektromos erőtérben, hogyan lehet a vizet mozgásra késztetni?
Én még mindíg a 2 fal építését javaslom a méréshez. Az hogy inhomogén a fal, szerintem kiküszöbölhető az elektródák számának növelésével. Az eredményeket pedig átlagolni kell. A fal lehetne pl. betonból vagy valami más öntött anyagból és máris homogénebb mint egy tégla fal. Az elektródákat javasolnám beönteni már a készítésekor. (Lehet elkezdeni meditálni az elektróda anyagáról...)
Én márpedig láttam, hogy szemmel láthatóan száradt a fal! Nem mondom hogy 1-2 nap alatt de 2-3 hét alatt már eredménynek kell lennie!
A fal mérése sima ellenállásméréssel megvalósítható. A sugárzást nem tudom mivel kellene mérni, mivel ugye még azt sem tudjuk miféle sugárzásról van szó... Persze ahogy az elektromossághoz is feltalálták a voltmérőt, ugyanúgy itt is meg lesz a műszerezettség előbb utóbb. Azt hiszem először a készülék hatásait kell vizsgálni aztán az alapján építeni hozzá műszert. A mérés ugye mindíg összehasonlítás. Itt mit is akarunk hasonlítani és mihez? Pár alapfogalommal még bajban vagyunk. Apropó! Az Aquapol cég milyen műszerezettséggel rendelkezik?!
Még jó hogy szabadon vitázhatunk. Régebben ilyenkor már máglyán végezték az újítók. :)
A hiszem, nem hiszem kérdésről van egy jó sztorim. Egyik kolléganőnk gyerekkora óta migrénes fejfájással küszködött. 5 éve egy ügyfél bejött hozzánk. Ránézett és azt mondta: magának fáj a feje! Segítek. Rátette a kezét, a kolléganő forróságot érzett 1 percig, és nem fájt a feje azóta! (5év!)
Hangoztatja ez ő vele történt meg, de ő nem hisz a természet gyógyászatban AKKOR SEM! (no comment)
Józsi! Villamos ipari végzettségem van. De építettem már falat is. :))
Józan Paraszt: Skalársugárzást ennek a csúnya víznek! /csak tudnám, hogyan/
Mi sem egyszerübb ennél, Prof. Dr.-Ing. Konstantin Meyl ehhez is megadja a kulcsot. Szerinte ugyanis a mobilok elég sok skalár-sugárzást bocsájtanak ki, mert túl rövid bennük az antenna (és ezzel súlyosan szennyezik a környezetet). Szóval JFEry-nek sem kell mást tennie, mint egy kicsit kurtitani az antennát. Akkor majd dölni fog belöle a Tesla-féle skalár- ill. neutrinó-örvény sugárzás, minimum másfélszeres fénysebességgel.
cellular phones (handys as they are called in Europe) have currently been designed not to transmit efficiently as electromagnetic devices using transverse Hertzian waves. Based on their current operating frequencies, their antennas ought to be between 16 and 17 inches long. By shortening the antenna to their present stub forms, engineers are essentially decreasing the power coupling to their antenna, hence cutting down their effective range and requiring many booster cellular repeaters towers. Instead of being pure electromagnetic Hertzian devices, they are thereby transformed to partially become scalar or longitudinal Tesla wave transmission devices. That is why they can transmit so well inside concrete buildings, inside Faraday cage like cars and planes, and even from inside microwave ovens (put one in an oven and call it to see if it rings to prove this to yourself)
Hagyományos eszközökkel nem fogtok sikert elérni.
Skalársugárzást ennek a csúnya víznek! /csak tudnám, hogyan/
Egy skalárkutató honlapja: www.k-meyl.de
Ott van ilyesmikről szó. Csak fenntartásokkal!
Teszteld le a kapillárisodat, hogy tényleg mutatja-e a felületi feszültség változását. A felületi feszültség például a hőmérséklettől is függ. Melegítsd a kapillárist, és figyeld, változik-e benne a víz magassága. És visszahűlés után visszaáll-e.
