Nagyon jó topic!
Életem első szenvedélye a gombfoci volt. Úgy indult, hogy ovi után otthon avval játszottam, hogy ceruzákkal egy üveggolyót lökdöstem a szőnyegen, és ez volt a foci, de mikor beleállt egy grafit hegye a sarkamba, a mamám, miután az orvosnál kaptam egy injekciót, azt mondta, másnap vesz nekem egy gombfocit. Igy is történt, másnap megkaptam a spanyol és a francia csapatot. Később egy nagy deszkára rajzoltam pályát és azon játszottam. 30 körüli csapatom volt nekem is, nemrég hoztam fel őket a pincéből, hogy megnézzem őket újra. Általában saját magammal játszottam, 2x5 perces meccseket. Több világbajnokság is lezajlott a szobámban, amelyek minden fontos adatát (gólszerző, félidei eredmények) papiron vezettem. A legjobban viszont közvetiteni szerettem. Meccs előtt felsorakoztak a csapatok, eljátszottam a himnuszokat (értsd: énekeltem vmi halandzsát), gólnál a játékosok egymásra borultak, szóval jól elszórakoztattam magam. Aztán mikor nagyobb lettem, abbamaradt a dolog.
Sorry, ha mindez nem túl érdekes nektek, nekem ez jut a gombfociról eszembe.
