De tényleg, két nagy cuccal (egy válltáska az uszodai dolgokkal meg egy nagy szatyor a másik tevékenység dolgaival, plusz megkaptam egy pár neten rendelt izét) kellett átverekednem magam az ülések közötti keskeny helyen, ahol több utas állta el az utat. :-) (Elsőajtós busz, különben nem elől szállok fel.) Nem őket figyeltem. Még akkor sem, ha az egyik Rókica volt. :DDD
Na jó, tényleg arra koncentráltam, hogy átverekedjem magam az útban álló kedves utastársakon a sok cuccal, nem az arcokra koncentráltam. :DDD Tényleg csak akkor vettelek észre, amikor megpróbáltál letámadni. :DDD
Viszont a leszállásod előtti pillanatokban ígértél fotókat Sanyikáról... :D
És ahogy én emlékszem: Lassít a busz, látom, hogy a megállóban, mintha Shlala állna ott. Felszáll, én mosolygok rá, Shala úgy megy el mellettem, mintha átlátszó lennék. De nem hagytam magam, megvártam, míg befészkeli magát az ülésbe, és már majdnem megkocogtattam a vállát, amikor végre rám emelte a tekintetét. És érezte, hogy ez már az a szitu, ahol nem tud úgy csinálni, mintha nem ismerne, ezért aztán kedves volt :)))
Hijjjábano, a kristálytiszta logikánál nincs is jobb. :D Hát ja, felszálltam a buszra, átverekedtem magamat pár álló utason és leültem. Erre az egyik felém fordul és nicsak, rókicatündérke! :D Pár megálló után leszállt.
Boldog lehet a lányod, és ez a legjobb az egészben ha az ember gyereke boldog! Nem is gratulálok neked, én is utáltam amikor nekem jöttek a jókivánságok! Legyenek egészségesek és épek! Puszi neked! Azért az én egyik lányom, 4kiló 30dkg volt születéskor, amikor kihozták megmutatni a rokonoknak, a többi újszülött között olyan volt mint Schwarzenegger, az Ikrek című filmben! Azóta is nevetünk, és dugdossuk az újszülött képeit! :)