Meg fogadom tanácsod és a javasolt irányba indulok. Sajnos csak tavasszal jutok le Debrecenbe, így addig jegelem ezt a kérdést. Ami azt illeti rosz tapasztalatom van a biharmegyei levéltárral kapcsolatban. Nem igazán szeretik az amatőröket. persze lehet hogy a profikat sem. Semmi segítő szándékot nem tapasztaltam náluk egy egy kérés teljesítésével kapcsolatban. Ha tudod pontosan mit akarsz azt az anyagot eléd teszik, de semmi egyébre nem hajlandók. Kaptam viszont egy másik használható ötletet is, ami alapján végig böngészem a korabeli sajtót. Ha háborús bűnösként elítélték akkor a lapokban nyoma lesz.
Továbbra is azt mondom, hogy induljunk ki a M. Somlyai Magda könyve által közölt 1945. április 3-i Derecskei Földigénylő Bizottság 1945. április 3-i jegyzőkönyvéből.
E bizottság a nagybirtokrendszert megszűntető és a földosztást elrendelő 1945. március 18-án hatályba lépett 600/1945 M.E rendelet kodifikálását szolgáló 1945. évi VI. tc. alapján állt fel. A II. fejezet 4.§-a felsorolja mely esetekben kell elendelni birtokelkobzásást.
valamint megnevez két testületet, akiknek az iratanyagát érdemes átlapozni (nem terjedelmes anyagról van szó, de hátha)
"8. § A Községi Földigénylő Bizottságok előterjesztésére a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok állapítják meg, hogy a 4-5-6. §-ok értelmében kinek a földbirtokát kell elkobozni."
Továbbra is azt javaslom, hogy Debrecenben a Derecskei Földigénylő Bizottság iratait (XVII. 520) valamint a Derecskei Nemzeti Bizottság iratait (XVII.21.) nézd át, elsősorban azért, hogy az derüljön ki, hogy akkor van-e említés róla, arról, hogy merre tartózkodott (egyáltalán az országban volt-e akkor) 1945-ben 60 éves volt. Azt se vetsd el, hogy esetleg elhagyta az országot....
Köszönöm a segitségedet a Miskolczy ügyben. néhány dolgot hogy képbe legyél. a kutatott István a micskei Miskolczy család tagja. Az ükszüleim Miskolczy Károly és piskárkosi Szilágyi Ida (szilágyi Sámuel püspök dédunokája) gyermekeik közül Barna az én dédapám Hugó peddig a két képviselő apja volt. Barna lánya Miskolczy Ida a nagyanyám. Tehát a nagyanyám és a két képviselő (Hugó, István) unoka testvérek. A nagyanyám 1961-ben halt meg. A nagyszüleimet talán háromszor láttam, és akkoriban nem érdekelt még a genealógia. Apám se sokat mesélt a Miskolczyakról.
A Miskolczyakat nagyon szétszórta Trianon, majd 1945 egyaránt. a nagyanyámon kívül több Miskolczyt nem ismertem. -A családnak nem volt kapcsolata a többi Miskolczyval. Nagyanyám testvérét Lászlót felkutattam ugyan de nagyon öreg és beteg már ezért egy udvarias levélben elutasitott azzal hogy nem akarja a múltat feleleveniteni, számára túl sok sebett tép fel az emlékezés. Az iwiwen, és telefonkönyv alapján sok Miskolczyval vettem fel a kapcsolatot de eddig nem találtam meg a leszármazottakat. Nagyváradon egy történész foglalkozik a Miskolczyakkal. Megbizása van egy könyvecske megjelentetésére, ezért nem ad ki adatot a megjelenés elött . Sajnos a kiadvány nem akar elkészülni. Nekem nincs kedvem várni hogy megtudjak dolgokat ezért kutatok én is. Milyen furcsa hogy a közelmúltat nehezebb sokszor feltárni mint a régebbi századokat. Három éve foglalkozom a családommal elég intenzíven. Legalább ezer közeli távoli rokon nyomára bukkantam már rokonaim között tudok számos nagy családot a biharból, szilágyból,máramarosból. pl kisrédei Rhédeyek, pécújfalusi Péchyek, nagysombori Somboryak, czegei Wass, Halmágyi, Fráter, Fényes, Nadányi, piskárkosi Szilágyiak, micskei váradi Baranyiak és még mások.
Szóval van mit keresgélni. Rendszeresen járok a Lángliliomba, a Bécsi kapuhoz, jártam már többször Debrecenbe a megyei levéltárban is. Megvanak az Arkánum 4 , Szluha és más anyagok lemezei
Rendszeresen böngészem a Family search-on a gyászjelentéseket. A My Heritagon , a családfalun, és a radix fórumon is megfordulok. A Mol adatbázisait, a Levéltárak közös keresőjét is használom.
És ez mind kevés mert eddig nincs kapcsolatom Miskolczy István vagy testvérének leszármazottjaival.
Az idő nekem dolgozik, ezért bízom benne ez a kérdés is megoldódik előbb, vagy utóbb.
Ahogy a7489-es hsz-ben a Levéltárak közös keresőjéből feladott találatok között kiolvastam a 33.-34. találatokban leírtakat M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965) könyvének 277. oldalán ez áll:
"Miskolczy István volt országgyűlési képviselő háborús bűnös, ingatlanainak elkobzása mellett döntött a bizottság."
majd a Függelékben az 540. oldalon: "
Miskolczy István - volt országgyűlési képviselő, bérlő (Derecske) - 277"
Ebből gondoltam, hogy ha azonos nevűről van peranyag, és hasonló témában, akkor az ő.
Maradjunk továbbra is M. Somlyai Magda könyvében közölteknél: (ha 'visszalapozol' az alsó nyilakkal a 275. oldalra, ott az áll, hogy ez a közölt információ a Derecskei Földigénylő Bizottság 1945. április 3-i gyűlésének jegyzőkönyvéből származik, a 277. oldalon pedig a levéltári jelzete a jegyzőkönyvnek - a lap alján - Debreceni ÁL (Állami Levéltár) kfb 1945-10.
(megjegyzem egy 1945. áprilisi 3-i jegyzőkönyvben háborús bűnösnek nevezni valakit, aki ellen eljárás akkor még csak nem is indulhatott, furcsa)
Megpróbálom a neten megnézni, hogy hol lehet az anyag....
Számommra az is furcsa, hogy egy 1945-ig országos politikai életben szereplő személyről 1945 utáni életéről ne legyen információja a családnak.
Mit tudsz erről az ősödről? Ha nem akarod itt, akkor mail-ben, de kellene több információ.
Megfogadtam a tanácsod és elmentem a Fővárosi Levéltába. Miskolczy istván perének anyagát kikértem. Sajnos nem azt találtam amit kerestem. Az anyag egy másik, Hevesen született Miskolczyra vonatkozott. Meglepődtem mert a jelzet alatt csak néhány birosági kisérő levelet találtam. A perre néhány mondatos utalással. Azillető személyt 1949 ben felmentették az izgatás vádja alól. Így öt perc alatt végeztem. Most megint nem tudom hogy menjek tovább. Korábban a Parlamenti Könyvtártol is kértem segítséget, de nem tudtak a képviselő további sorsáról semmit mondani. A derecskei földosztással kapcsolatos dokumentum viszont a kutatott személyre vonatkozik. abban szerepel Maryai Barna neve is aki sógora volt Istvánnak. Úgy látom valahogy fel kell kutatnom Miskolczy Hugó (istván testvére) ma élő leszármazottjait. Egy gyászjelentésem van 1944 ből az ott szereplő unokák valószínűleg még élnek valahol e hazában.
A segítségeteket szeretném kérni. Egyik ősöm egy papírlapra feljegyezte a főbb adatait, de a házassági időpontjához nem dátumot írt, hanem azt, hogy "esküdtem 1866 Pünkösd másnapján". Szeretném kideríteni, hogy ez hanyadikára esett, de sehol nem találok olyan öröknaptárt amiben ez benne lenne. Van valamilyen ötletetek?
A kustos (lat. custos), ahogy Kázmér Miklós is írja , hasonlóan a Pap, Perjel, Gvargyián, Barát, Érsek, s hasonlű nevekhez valamilyen egyházi kapcsolat miatt keletkezett vezetéknevek közé tartozik.
A ferences rendben a custodia, azaz néhány kolostort magába foglaló kisebb rendi körzet vezetője a kustos.
Aki a neten nézi a sonomilanista említette 1715. évi összeírást, akkor ott a MOL adatbázisában lát egy 1478-ból származó oklevelet, melyben "A vasvári káptalan bizonyítja, hogy Ádám vasvári kustos az általa zálogban bírt részeket a Vas megyei Kysmakwa, Ozko és Olozka possessiókban visszaadta Gersei Pethõ Miklósnak, miután ez neki a zálogösszeget megfizette..."
Az 1715. évi összeírásban szereplő nevek, már ilyen származékos nevek.
Név volt. Megnéztem más települések összeírásait, pl Jákót Somogyból:
Adózók neve: Georgius Balko; Joannes Kustos; Georgius Orbán; Andreas Szakács; Stephanus Molnár
vagy Biát Pest megyeből
Adózók neve: Stephanus Hambza; Michael Moricz; Michael Baitalus; Michael Farkas; Joannes Takács; Gregorius Jovanics; Joannes Csapo; Joannes Kovacs; Michael Ladányi; Joannes Györi; Stephanus Kumr; Stephanus Szalai; Joannes Gulyas; Joannes Varga; Stephanus Vass; Joannes Horvath; Paulus Dömsödi; Joannes Bakonyi; Stephanus Szigeti; Stephanus Szalai; Stephanus Gere; Georgius Gere; Joannes Mazár; Joannes Barrabas; Stephanus Magyar; Joannes Földi; Petrus Ördög; Martinus Kun; Stephanus Szikra; Gregorius Pap; Michael Kovacs; Georgius Szakkál; Joannes Csáni; Stephanus Takács; Joannes Ivános; Andreas Ördög; Georgius Koczor; Joannes Kiss; Stephanus Szabo; Joannes Vig; Georgius Barthalus; Joannes Szenpeteri; Michael Toth; Martinus Hambza; Stephanus Halasi; Joannes Becsedi; Michael Haraszti; Stephanus Gozon; Michael Somodi; Joannes Kozma; Stephanus Varga; Stephanus Horváth; Benedictus Ágoston; Andreas Goda; Joannes Száki; Paulus Kacsa; Joannes Magyar; Stephanus Kustos; Gregorius Hambza; Michael Mészáros; Franciscus Szölösi
Gyöngyösön is volt ilyen nevű adózó: Michael Kustos
Érdekességként jegyezném csak meg, hogy múltkor azt az információt kaptam a Bp Fővárosi Levéltár egyik dolgozójától, hogy az ottani kutatásoknak hozzávetőlegesen 40%-át százalékát teszik ki az anyakönyvi kutatások, tehát ez a forgalom jócskán meg fog csappanni ha életbelép a korlátozás; viszont idén kaptak egy egész raktárnyi iratot - ha jól emlékszem - a földhivataltól is, így munkájuk lesz továbbra is bőven.
...ja, tanulmányok, könyvek, folyóiratok is... (persze minél messzebb megyünk időben, annál kevesebb információnk van, ezért az ősttörténeti (kora középkori) anyagokkal csak csínján :))
Itt egy keresztelői kivonat, a Vasárnapi újságban leltem rá:
„Üdvözlet az Urban! alulirt ezzel hitelesen tanusitom, hogy a cseszneki vár kápolnájában – egyezer hétszáz negyvennegyedik évben – kereszteltek könyvében, melly a reám bizott oszlopi plebánia archivumában tartatik, szóról szóra a következők foglaltatnak: Anno Domini 1744 die 30-a Januarii baptisavi infantem nomine Franciscum a parentibus: Jacobo Csetényi–Komáromy et Juditha Takács. Patrini fuere: Georgius Kolosváry et Elisabetha Palkovics. Aláirva: Pater Thomas. – Mellynek nagyobb hitelére adom ezen tulajdon kezemmel irt s plebániám pecsétével megerősített bizonyitó oklevelet. Oszlopon febr. 3-án 1857. (P. H.) Pintér Antal m. k., oszlopi plebános.”
Én már elvesztem a rengeteg foglalkozás között. Sorba tudjátok nekem tenni ezeket a munka értéke (mondjuk úgy pénzbeli értéke) szerint? Földműves, napszámos, béres, kocsis, zsellér, cseléd, dohányos, gazda, telkes gazda, kisbirtokos.
A gazda mint olyan mit csinált? Vagyis milye volt? Lehetséges, hogy a dohányos munkával (Szabolcs megyében) többet lehetett keresni, mint gazda titulusban (Heves megyében)?
