Mi történt az elmúlt egy évben?
Februárban megismertem a Törzsasztalt, s mivel a véletlen UTEFM partizánná tett a gyors egyetemi hálózatot ennek szenteltem.
Egy év:
Elkezdtem az egyetemet könyvtári informatika szakon.
Halasztottam az egyetemet könyvtári informatika szakon, pénzhiány miatt.
Munkahelyet változtattam, lecseréltem az üvegszálast modemre, s most ezt csinálom:ezt csinálom most Idősb lettem egy évvel.
Próbálkoztam Pesten állást találni 2x-es fizetésért, mindezidáig sikertelenül.
Több nem jut hirtelen eszembe
Jesszusom, tényleg...
Így menne az idő? Mintha csak tegnap kezdtük volna.
Emlékeztek? Valahogy így indult:
Ezentúl főfoglalkozásban azzal töltöm a munkaidőmet, hogy a legeslegutolsó topkot felszínre hozom.
Hátha találunk valami izgalmasat benne.
Ezt a topikot azért nyitottam, hogy lehessen hol szidni engemet.
Való igaz: nagy marha vagyok, de a játékba más is beszállhat.
Tényleg marha vagyok, de nézzétek, már majdnem 1500-nál tartunk. Ráadásul többnyire állandó vendégekkel. (Bár Zaza mintha az utóbbi időben egy kicsit hanyagolna bennünket...)
Mi minden történt!
Dorian iskolába ment :)); én megnősültem; elővettük a télikabátokat, aztán a homokzsákokat, aztán újra a fürdőruhát...
Tényleg hihetetlen.
Hát, szép év volt, az igaz. Nekem biztosan az volt.
Viszont sajnos a születésnapunkon nem leszek itthon, nem fogok tudni bejönni. Hosszabb útra megyek, augusztus közepén (feleségestül :)) ).
De arra gondoltam, hogy ünnepeljük meg együtt a születésnapunkat, az egy éves évfordulónkat.
A kérdés ez: Neked milyen volt ez az elmúlt év? Milyen örömök értek, milyen változások mentek végbe körülötted vagy benned?
Lehet néhány szót írni, de lehet hosszabban is.
Ha benne vagytok, kezdhetjük. Én kíváncsi vagyok mindenkire. (Zaza, gyere vissza.)
Dehogyis, semmi lánccsörgés...
egyébként tudjátok, hogy úgyis mindig a férjé az utolsó szó...
Valahogy így:
Feleség: Mars be az ágy alá!
Férj: Igen drágám, egészen a falig?
:)))
Az a helyzet, hogy elég sok dolgom van máma, többek között neki kéne állnom megírni életem második szakdolgozatát, bár ahogy ez a nap kinéz, hát, nem sok remény van rá, hogy el tudom kezdeni... :(
Pedig igazán megnyugtató lenne, mert úgy érzem, hogy lassan a körmömre ég a dolog.