A jó szárítóvakolat egy rendszer, nagyon drága. A Baumitnak a Sanova rendszere jó.
Annál a falnál ki kell cserélni a nedvesség által meggyengült téglákat és egy injektalógéppel (ilyet szerintem lehet bérelni), ki kell tölteni a hiányzó maltert a téglák között, síma hidraulikus mészpasztával.
Legalább 2ox mérettem meg ezt-azt, van digitális mérlege minden nagyobb patikának, 1 vagy 5 kilóig mér, nagyon pontos.
Festékboltba is van, ahol festéket kevernek (azzal mérik a pigmenseket, ha nincs számítógépes adagoló), csavarboltba is van, megmérsz vele 1o csavart, utánna 1ooo-ret és nem kell számolni. Ezek is grammra pontosak. A leleményesség nem hátrány ebben a mesterségben.
A fotón is látható belső fal alapvetően a szintúgy cserélt fa födémet tartja kizárólag. 10x15-ös fenyő gerendák méterenként, felülről deszkázva (a két fal melletti helység egyenként 20-20 m2), közé megy a 15-ös kőzetgyapot, végül az egészre 12 mm-es gipszkartonálmennyezet fémprofilra szerelve. Illetve a padlástér felől szeretném még valamilyen lépésálló megoldással hőhídmentesen egybe lehőszigetelni a födémet (lentebb nem szeretném hozni az álmennyezetet, hogy a 250cm-es belamagssága megmaradjon), úgy h a falakra kerülő grafitos hungarocellel össze szeretném dolgozni, h sarkok se legyenek hőhídasak. Betonkoszorú nincs (a fotón látszik, viszont mind a három belső ilyen fal kapott minkét oldalról 1-1db 10x60-as laposvasat élére állítva, végükre menetesszárakat, végül a merőleges falakon 10-es vaslappal össze lett húzatva), a külső falakra fektetett talpszelemenek mellett elbontottam végig a 2 sornyi kistéglapárkányt. Végig ki szeretném tömni hungarocellel a külső falakkal egy síkban, így falra kerülő hungarocell már tökéletesen egy síkban lesz - összeér - a talpszelemen mellettivel, amihez szintúgy frankón hozzá tudom dolgonzi a padlástér felőli hőszigetelést.
1 szintes az épület, ez a fotókon is látható belső fal volt a legrosszabb állapotú. Sajnos annó egyáltalán nem vízszigetelték...
Legalább az épületrész külső falainál a kb. 50 cm magas lábazat tetejénél volt vízszigetelés (más kérdés, h mivel a belső szinte a járdaszinttel volt egy vonalban, belül az a belső 50cm magasságon is látszott h nincs szigeteleve, de legalább feljebb ezen külső falaknál nem nagyon ment a víz, így azok sokkal jobb állapotúak.
A fugákat ki szeretném majd vésni, legalább 2-3 cm mélyen, h az új gépi vakolás által felnyomott vakolat statikailag is "fogja" a kistéglákat. Sőt, a kőműves nekem valamiféle fém hálót is beszélt, h érdemes lenne azt is kérnem az egész vakolás alá, sarkokba.
Ezért is kérdeztem, h pl. szárítóvakolat? Nem vagyok szakmabeli, de a marketingmaszlag alapján az "átengedi" a falból a nedvességet.
milyen vastag ez a tartófal és milyen terhelést kap?
A fugákat kivésted?
Nedvességmérővel megmérve, ha több mind 1o-12% a rel. nedvessége a egy falszerkezetnek, akkor nagyon nehezen fog kiszáradni, bármilyen módszerrel szigeteled, ami megállítja a nedvesesést. Kell neki legalább 3-4 év.
A nedvességmérés nem űrtechnika, befúrsz egy 2o-as fúróval a falba, kb. a feléig, a téglaport amit kihoz a fúró, felfogod egy papírra.
Elmész a patikába és megméreted. Kiteszed a napra, három napra, aztán újra megméreted és a különbség a benne levő nedvesség.
A rétegrendeket mindenhol betartom! A fotón még csak a szerelőbeton látszik... Ez is be lett tüskézve főfalakba körbe, illetve a legvastagabb traktorfólia ment az egész alá, felhajtva a falakra, hogy már a szerelő se kapjon vizet jó sokáig.. A falakba berakott vízszigetelés meg nyilván belül kilóg most 15 cm-t mindenhol körbe, össze lesz persze melegítve az egész a szerelőre fektetett kátrányréteggel.
A sarkok repedésgátlását hogy érted? A lefektetett GV lemezre megy 5 cm hungarocell is, az aljzat - fal felőli éleit meg akarom faragni, h esetleg "süllyedés" esetén ne szabja el a sarkoknál a GV lemezt.
Igen, kívülről az a tervem, h a lábazatot portalanítom, és valamiféle kültéren is alkalmazható, akár kétkomponensű folyékonyfóliával az XPS felhelyezése előtt bekenem az egész lábazatot. Vagy mi volna ide jó megoldás?
Az számomra is evidens, h jelen állapotában az XPS-t csak úgy szabadna felragasztani, h a kátrányréteg vonalánál ne legyen végigragasztva, hisz az ugyanúgy felszívná a vizet a vízszigeteletlen alapból az évek során. Ezért gondoltam arra h a kátrányvonal fölött is végigkenem és egy 20 cm-t alatta is. Eleve az a terv, h az XPS a végső járdaszint alá lógjon egy 30 cm-t.
Egy régi, kb 100 éves melléképületrész főfalai utólagosan lettek a napokban vízszigetelve (nem hiszek az injektálós kenceficékben, acéllemezes szigetelésben.., méterenként kivéstük a téglafal alját 3-4 sor magasan, ment be az SBS modifikált kátrány a vékony habarccsal megkent alapra és száraz téglával vissza lett falazva, ékelve, majd kötés után a köztes méterek lettek ugyanígy kibontva), s végül le lett verve az egész falazaton a vakolat körbe teljesen.
A kérdésem az volna, hogy ahol csúnya salétromos volt a tégla (szerencsére nem sok helyen), egy részből mivel érdemes kezelni és mikor, mennyi idő után?
Más részből mennyi ideig hagyjam így natúron a falakat, míg ki nem száradnak? Nyilván, falnedvesség kérdése is gyanítom, de én mint átlag lakó nincs műszerem amivel mérhetném..
Harmad részből, milyen vakolattal érdemes újravakolni? Légáteresztő, vagy mehet rá száradás után a "normál"?
Gépi vakolásban gondolkodom, mivel nagy egybefüggő falsíkok vannak és nyilván szeretném ha tökéletesen egyenes lenne ha már egyszer ilyen mértékű felújtásba fogtam bele.
Ilyen volumenű munkálatokra sem pénz, sem energia, sem szabadidő nincsen. A falak nem vizesednek, az alap és a téglafal közt van szigetelés, úgy vélem, oda nem tud felhatolni nedvesség az aljzatból. (Mondjuk nem értek hozzá, az tény.) Olyan padlót biztos, hogy nem szeretnék, hogy nedvesség/pára fel tudjon jönni, mivel ez egy télen nem fűtött nyaralóépület.
Homokos cementre én is gondoltam... itt milyen arányt tartsak, hogy jó legyen? Gondolom kicsit több cement kell, mint egy normál betonhoz. Ha nagyon felhígítom, nem lesz gond a kötéssel?
Ez a bitunova jónak tűnik, csak kicsit drága . Nekem nem is kellene sok, így nagy része megmaradna.
Bitugél nem lenne jó? Azt ismerem és nem is drága. Esetleg az elkeverve homokkal?
Aszfaltos úttest mellé rakok le süllyesztett útszegélykövet. Kellene valami jól folyó anyag hézagkitöltésre, ami aztán beton keménységűre szilárdul. 1-2 cm-es rés maradt, itt kéne befolyatni. Az aszfalt alatt maradtak nagyobb üregek is, így jó lenne, ha kiadósabb lenne az anyag, lehetőleg minél olcsóbban.
Egy olyan alapról, aminek nincsen vízszigetelése kizárni a párát nem olyan egyszerű. A falak mellett csak áthatól.
Vagy feltöröd a betonpadlót, kiásol 2ocm töltést az alap alatt, rávakolsz az alap oldalára és készitesz egy szigetelésnek való aljzatot, leszigeteled két réteg bitumenes membránnal (amit felviszel az alapra is)+ hőszigetelés+új betonpadló+finisz padló, vagy felkaparod a műanyagpadlót és egy olyan padlót készitesz, ami szellőzik. Pl. párnafás hajópadlót. Ha szellőszteted az épületet kiszárad a nedvesség, ami áthatol az alapon.
A penész addig tartam ameddig a nedvesség bentreked a padlóba.
Sziasztok! Szaktanácsot szeretnék kérni az alábbiban.
A nyaralónk kisebbik szobája eddig szőnyegpadlós volt. A betonaljzat alatt sajnos nincs párazáró szigetelés, csak a falak alatt (mivel anno elég forráshiányos volt az .építkezés, ezt kispórolta az építész-kivitelező). Eddig egy műanyagpadló volt a betonra leragasztva, és erre szőnyegpadló terítve. Most laminált padlóra szeretnénk cserélni. Ez alá értelemszerűen megvettük a párazáró fóliát. A szőnyeget felszedjük, de kérdésem: a műanyag padlót is felvegyük vagy hagyjuk alatta, és arra terítsük a párazáró fóliát? Mik lehetnek az előnyei/hátrányai?
Lehet rácsos tartó is, ennek a legkisebb a lehajlása azonos anyagmennyiség felhasználása esetén. Lehet egy élire állított deszkából és két vízszintes gerendából "I" tartót csinálni, annak is nagy a teherbírása és viszonylag kicsi a lehajlása. Csak a deszka és a két gerenda csatlakozására kell odafigyelni (ugyan úgy mint rácsos tartónál).
A zuhanyzónkban a lefolyóhoz tartozó lemez elmozdult, a fugázás is eltörött, ami körülötte volt. A víz befolyt a taposó alá. A taposós rész nem mozog, úgy tűnik mostanra kiszáradt. Hogy tudnánk a dolgot megjavítani? Nem szeretnénk felszedni a teljes taposót. Ragasztásra gondoltunk.
Ha a tetoszerkezet nincs meg ,akkor a szeglemezes megoldas mukodhet. De harom colos deszkabol meg tudod csinalni te is, facsavarokkal rogzitve. Azt alulrol ledeszkazva a hoszigetelest be lehet szerelni.
Nézd meg az épület körűl a esővíz elvezetést. Ha baj van vele, old meg.
Alá lehet falazni, de sok kézi munka.
Ha nincs egy sorba a két fal (hogy a bánatba sikerült nekik, ha a két alap magassága azonos, és a téglák magassága is az kéne legyen:) ), akkor meggondolandó a 8-as bordás vas beépítése.
Ha veszel egy nagyon hosszú SDS fúrót, 1 méteres aktív hosszal, akkor be tudsz fúrni a hosszáépített fal felől a rá merőleges falra, azon a vonalon, ahol a hosszáépített falnak fut a fugája.
Nézd meg ezt a képet. Itt van egy terem, aminek a nyilása elég nagy, majdnem 6.5 méter és vagy 18 méter hosszú. A belmagasság 4 méter. Nagy a nyilás, koszorú nincs, magass a fal és egy kicsit lóg, mert csak a fémgeredás födém tartja össze.
Beépítettem valahol a terem közepén egy ékelést (ez egy válaszfal szerepét is betőlti) , 42.5 -es fallal, ami vagy 2.8 méter széles. Átfurtam a külső tartófalat és bevezettem két 8-as bordás vasat minden második sorban, látszik a vasak vége. Az átvezetet vasakat egy szál függőleges vassal le fogom rögzíteni, hegesztéssel. Pont ugyanezt kell csináld, de a 8-as vasakat a fugákba bevésed.
Köszönöm. A "téglavarrást" választom, bár még véletlenül sincs egy síkban a 2 épület téglasora:)
Tegnap azt is megnéztem, hogy lehet az új hozzáépített rész alapja van kicsit megsüllyedve, mert az épületen belül a falon és az aljzaon is látok repedést.
Néztem a mapei betonvarrást műgyantával alulra. Érdemes vele foglalkozni? Gondolom aláásni és betonozni nincs értelme.
(11)x6,5m magánépítkezésnél nagy fesztáv. Természetesen lehet, csak kérdés, hogy mennyibe kerül. Ha nem áll az udvaron fölöslegesen sok-sok ilyen méretű gerenda akkor én nem csinálnám. Ha áll az udvaron ennyi fölöslegesen akkor is tudomásul kell venni, hogy lehajlás mindig van, kérdés, hogy mekkora. Lakásoknál l/300, vasúti hídnál l/900, közúti hídnál a 67-es hídszabályzat szerint l/550. A fa az ilyen szempontból (is) rugalmas, tehát nagyobb lehajlás várható tőle mint pl. az acéltól. Meg a betontól. Nyilván a 6,5m irányba dolgozna a födém, de akkor is nagy a fesztáv. l/300= kb 2 cm-el. Annyira nem is vészes lehajlás. Hogy a tényleges lehajlás mennyi lenne azt számolni és tervezni kéne.
A legegyszerübb összeszőni. Attól függ is hány téglából van készitve a fal. Pont olyan magass téglát kell szerezni, mind a régi és minden 3.-ik sorba ki kell váltani egy téglát, amit felébe a be kell illeszteni a régi falba.
Egy jó minőségű kanál vésővel és egy 3 kiló SDS ütvefúróval viszonylag könnyen ki lehet tőrni a téglákat a falból.
A másik lehetőség 8-as bordás vasat fúrni az egyik falba (teljesen átfúrva)- párba ugyanabban a sorban, azt átvezetni a másik fal fugáin 3 métert. Csak el kell kapd a fugát, amikor a falat átfúrod.
Ezt is minden harmadik sorba meg kell csinálni. A fúrt falba átvezett vasat 15 cm hosszabbra hagyod és vasas kulccsal ráfordítod a falra. A vasalt részeket csak tiszta cementes vakolattal szabad levakolni, vagy legalább gúzolni.
Az összeszővés így kell kinézzen, ez egy ajtónyilás befalazása, neked más a helyzet, egy kicsivel bonyolultabb.
Vályogtéglából rakott istállót szeretnék bevakolni. Téglafalat már vakoltam, zsákos anyagot használtam. Vízmértéket tudok használni, csak tapasztalatom nincs elég. Valaki tud az alapokban segíteni? (információ kell csak a vakolat milyenségéről, és az előmunkálatokról).
Arra akkor sima eps is jó lett volna. Így viszont én azt csinálnám, ha kiszárad és stabil, valami vékonyabb "open" rendszerű epst-t raknék a gyapotra purhabbal ragsaztva. Így nem kell leszedni, a szemétről gondoskodni és a szigetelőképessége is megmarad...
De azért kérdezz meg szakembert is, meg ugye a péztárcád te ismered...
Elvileg kifelé egyre páraáteresztőbbek a rétegek, így előbb-utóbb teljesen kiszárad. Persze most lenne jó idő rá, de ha még nincs megcsinálva a tető, akkor az kitolódhat jövőre is...
Milyen falazat van egyébként, hogy kőzetgyapotot tettek fel?
Íme egy kép, ami miatt felmerült bennem a levésés gondolata:
Számít az, hogy nem volr leszínezve?
A tető meg lesz rendesen csinálva, de ami kétséges, hogy miként tudna távozni a nedvesség a kőzetgyapotból? Ráadásul ha kerül rá egy újabb réteg, akkor az egész le lesz zárva...
Mivel az említett szigetelés el van ázva és bepenészedve, mindenképp kuka.
Akkor marad az a metodika, hogy rezgővágóval vagy valami hasonlóval lecsippentem a dübel tányérját, leszedem (levésem) valami módszerrel a táblát, majd elvágom tőben a dübelt.
Azért kell leszednem a szigetelést, mert az előző tulaj elcseszte a tetőszigetelést és körbe leáztatta a lapostető a homlokzati szigetelést is. Így most van 100nm-nyi átázott kőzetgyapot szigetelés a falon.
Én eps-t szedtem le, ami fém szeges dübellel volt felrakva. Flexxel körbevágtam a szeg mellett a dübelfejet, aztán a szeget megfogtam fogóval és kiszedtem, utána simán kijött egészben a dübel. Ha műanyag a szeg, nem biztos, hogy ilyen egyszerű, az lehet, beleszakad.
A táblák leszedését egy hosszú rókafarkú fűrésszel csináltam (amit direkt ezért vettem), egy helyen kellett megkezdeni a szigetelést, utána mögészúrkáltam, ütögettem, fűrészeltem és szépen lejött táblánként. Persze én direkt úgy akartam leszedni, hogy felhasználható maradjon.
De hiszen a háznak nincsenek válaszfalai, csak körbe a főfal. A "födém" csak forgácslap, a tető korabeli, nem impregnált, palafedésű. Az egészből ami ér valamit, az a fal, és az is rossz.
A raggaszto leszedese sokkal nagyobb szivas lesz, mint a dubel. A tarcsat levagod egy barmivel. Furoval, korkivagoval. Utanna a szarat akar egy baltaval. De a ragasztopogacsakat leszedni...
Először levágnám a tárcsa részt, után levésném valahogy a gyapotot. Ha a gyapot lent van, levágnám a megmaradt dűbel szárakat a géppel. Falsíkba le tudod vele vágni, így az új szigetelést gond nélkül fel tudod tenni.
Nekem is van ilyen gépem és gond nélkül lehet vele vágni akár 100-as szöget is.
Ha nincs ilyened és nem akarsz rá költeni, akkor a flex is megoldás csak az porolni fog mint a fene.
Ez egy szendvicspanel, amiről azt mondják brutál erős. Az, hogy a valóságban működik, jó kérdés. Keress rá a könnyűszerkezetes építőknél, szerintem találsz majd műbizonylatot róla.
Lakásfelújításban vagyok, és ajtócserét is terveztem viszont amit vásároltam ajtókat nem berakhatóak a panel lakásomban....sajnos rosszul mértük fel a helyzetet.
Ebből adódóan lenne eladó 4 vadonat új, még ki sem bontott beltéri ajtóm tokkal együtt. A vásárlást számlával tudom igazolni, az ajtólapok 38.000 forintok voltak/db, az ajtótok hozzá 35.000ft /db.
2db Sonoma színű dekorfóliás, üveges 90*210 ajtó - 2db 90es Sonoma színű állítható ajtótok 140-160mm
2db Sonoma színű dekorfóliás üveges 75*210 ajtó - 2db 75ös Sonoma színű állítható ajtótok 140-160mm
Akit érdekel írjon emailt : blaszlo88@gmail.com, vagy hívjon: 0620/4788878 és küldök képeket.
Az árban megalkudunk! (Kicsit olcsóbban mint amennyiért vettem )
Ő az. Mindenhol érdemes 2 réteget rakni. Az első (tetőrétben) lehet fehér,a másodikban a kis üvegszál izék biztosítják, hogy tűz esetén nem esik az egész a fejedre. Rendesen megcsinálva olyan, mintha téglafal lenne (neki lehet dőlni bátran) és nagyon durván hangszigetel. Mi extrém zajos (reptér,vasút, őrűlt kaminosok) helyen lakunk, de nagyon nyugodtan alszom.
Nagyon köszönöm! A lányomnak lenne szüksége rá a konyhájába, ahová költözik. A munkapulton az volt, de törött. Nincs pénzünk nagyobb beruházásra, ezért választottuk ezt a megoldást. Barna a konyhabútor, fehér a fal. Világos színű (vaj szín, fehér) lenne a legjobb, de megnézünk minden lehetőséget. És akár két lap is jöhetne, legyen egy tartalék. Köszönöm szépen a segítségét! :)
Üdvözlök Mindenkit! 1 db. 60x60 cm-es méretű csempére vagy járólapra lenne szükségem, hogy ne kelljen egy csomaggal megvásárolni. (Debrecen vagy Budapest környékéről) Előre is köszönöm a segítséget! Mariann
4 cm vastag térkövet (10x20-as) szeretnék lépcsőre ragasztani burkolatnak. Milyen ragasztót ajánlotok? Elég egy fagyálló csemperagasztó, vagy vegyek direkt ehhez valót? Kicsi területről van szó, két lépcsőfok és egy kisebb belépőrész az ajtó előtt. Felette előtető, így direkt eső nem nagyon éri. A ragasztásra kb. fél cm-t hagytam rá, amit találtam ágyazóhabarcsot ilyen célra, ott 2 cm-től írja a doksija.
Esetleg érdemes csak a széleken leragasztani, a többit homokba tenni?
Semmi köze az egyensúlyhoz, mert attól a fal súlypontja nem változik, ez pedig külpontosságot nem okoz. Függőleges irányban mozdult el, így billenésről szó sincs.
Azért reped, mert szar alatta az alapozás. Mivel az vélhetően eltört, így "törik" vele a fal is. Ha nincs normális lábazat, akkor is ez van. És nyilván ezt a terhelést a habarcs nem bírja. Főleg a régi, aminek nem állandó a minősége.
Amúgy az öreg házak malterének a kötési képessége nulla, a masszív falakat a súlyuk tartják össze. Bonts egy tömör téglából készitett házat, meglátod.
Ez qrvára nem így van. A tető pl azért nem tolja szét a koszorú nélküli falakat, mert a falazat csak nyomásra van igénybe véve, oldal irányú erő nem éri. De ezt megbeszélhetjük a statika topicban.
Bontottam már eleget, 5-6 tégla úgy össze tud állni a habarcs miatt, hogy azt szétütni szinte lehetetlen. Vagy ha bontott km téglát akarsz tisztítani, ugyanez a helyzet.
A masszív falakat sem csak a súly tartja össze, dolgozik ott a habarcs is és akkor falkötő vasakról még nem is beszéltünk. (amik azért is kerültek bele a falba,mert mondjuk nem volt vb koszorú) És arról sem beszéltünk, hogy az a bizonyos fal milyen vastag és milyen magas...
A régi habarcs - ha benne volt minden (ami kellett és annyi, amennyi kellett), az hozta amit elvárt a korabeli technológia. Nyilván egy bizonyos határig.
Mekkora nyírást bír a tégla? Számolj egyet. Mekkora egy dübelre számolt terhelés? Pluszba az elrepedt falakon terhelések is vannak, födémek, tetők. Senkinél nem kapsz egy számolást a legdrágább gyorscementtel beragasztott fémcsap terhelhetőségéről egy tömör téglafalba.
Mintha más világba élnél...mutass pls egy tégla nyírási határerő számítást...mivel a tégla kötésben van falazva, így a habarcs mentén fog eltörni.A klasszikus nyírást egy falban lévő önálló téglára nehezen tudod értelmezni, mert ugye alatta ott egy másik tégla, Szóval itt inkább nyomásról van szó...
(Most tekintsünk el attól, hogy az égetett tégla minősége sem állandó, tételezzük fel, hogy mind ugyanazt bírja.)
A téglafal konszolidáció - ha már így szeretjük az idegen szavakat, de inkább mondjunk megerősítést és mindenkinek tiszta lesz - annak függvénye, hogy mi okozza a szerkezeti problémát és hogy az mekkora mértékű.
Mivel a képek alapján nálunk ettől sokkal rosszabb volt a helyzet, így nyugodtan mondható, hogy működik nála is ez a megoldás. De nyilván személyesen is látni kellene...
Megcsinálod a kivitelezőnek a részletrajzot a laposvas bekötéséről, de milyen szabványt írsz mellé?
Nézd, magunknak csináltuk, volt egy elgondolásunk, statikussal beszéltem előtte, megcsináltuk, működik. Nyilván túl van "méretezve", de működik. Mivel senkinek nem akarom ezt a megoldást eladni, így mindenki azt csinál, amit akar.
A szabványt hivatkozza csak le az, aki gyártja a cuccot (legyen szó laposvasról, dübelről, vagy bármiről, amit felhasználtunk közben) vagy az a cég, aki az elején ajánlottál...
Azért reped, mert kibillent az egyensúlyából, az egyik fele húzza a másik felét, a téglák közötti kötés a malter, annak mekkora a szakítószilárdsága? Amúgy az öreg házak malterének a kötési képessége nulla, a masszív falakat a súlyuk tartják össze. Bonts egy tömör téglából készitett házat, meglátod.
Mekkora nyírást bír a tégla? Számolj egyet. Mekkora egy dübelre számolt terhelés? Pluszba az elrepedt falakon terhelések is vannak, födémek, tetők. Senkinél nem kapsz egy számolást a legdrágább gyorscementtel beragasztott fémcsap terhelhetőségéről egy tömör téglafalba.
Ha átfúrod a falat és egy masszív feszitőszerkezetet készitesz, még akkor se garantálja senki, hogy az nem töri el a téglát, ha azt nyirásra terheled.
Mintha más világba élnél... a téglafalak konszolidációnak szabályozásai vannak, már legalább 6o éve
Megcsinálod a kivitelezőnek a részletrajzot a laposvas bekötéséről, de milyen szabványt írsz mellé?
1 hét alatt süllyedt meg a ház? Elrepedt a flexicső, és elárasztotta vízzel?
Van esetleg fényképed a helyreállítás folyamatáról vagy az eredményéről? Gondolom ezzel olcsóbbra jöttetek ki mindenestül is. Mennyi volt egyébként végül az összköltségetek ezen a módon?
Sziasztok, műanyag kerítéselemekkel kapcsolatos tapasztalatokra lennék kíváncsi (wpc, stb.) Mennyire bírják ezek az UV-t illetve úgy általában az időjárást? Mennyi lehet a tényleges élettartamuk? Előre is köszönöm.
Te miről beszélsz? 180-as vagy 200-as dübel, adott esetben 50 centinként? Két, helyenként három sorban. Az nagyon nem pontszerű...
semmit se ér, ha repedni akar a fal, tovább reped
De igen, évek óta működik.
hiszen annak súlya is van
A fal nem azért reped, mert súlya van, hanem mert rossz az alap.
---
De nem kell elhinni, mindenki csinálja saját belátása szerint. A miénk 5 éve működik. Nem azt mondom, hogy nincs más vagy nincs jobb.
De ha belegondolok, hogy a miénkhez csak a vas volt egy százas (a dübeleket és a munkadíjat most hagyjuk), akkor egy mindenféle tanúsítvánnyal stb rendelkező technológia nem gondolom, hogy kijön ennyiből.
A saját házunkon ugyanígy csináltuk - 5 éve hibátlan.
Az alsó vas nem lesz akkor összekötve a két ajtófélfa között?
Így van. De ettől még működik.
Nálunk elég magas a lábazat és fölötte van a bejárati lépcső síkja kb 10 centivel, így mi oda pont be tudtuk rakni a vasat, de ettől még csináltunk egy olyat, amit leírtam (statikus kollégával egyeztettem előtte) kb 80 centivel fölötte.
Simán működik. Nálunk sokkal durvább repedések lettek, nem egészen egy hét alatt, amíg nyaralni voltunk. Ugyanilyen száraz nyár volt, agyagos talaj, rossz alapozás...
Mindenkinek köszönöm a válaszokat, azt hiszem, maradok az általad vázolt trapézlemezes megoldásnál. (Illetve nem én, hanem az ismerős, akinek kérdeztem, csak ő közgazdászból is, meg nőből is van egyszerre, szóval már a kérdés feltevése sem egyértelmű szegénynek. :-) )
Hát ezen a 2014 -es linken látunk sok mindent. pl. elbontandó terasz maradványt, lépcsőt stb. De újat semmit. A bontásra nincs semmi mennyiségi utalás.
No jó kissé feláraztam, de amit mondasz az köszönőben sincs a valósággal.
Inkább a tételeket próbáltam kihangsúlyozni.
"valójában.... Ez úgy 1 napi meló a 2 fős brigádnak 25+15=~40 eFt munkadíj normál áron, szerintem." írod
egy 4 x3 m-es 0 ,5 m - re kiemelkedő terasz munkához kell sóder pl. kettőfuvar, kell zsalúkő pl. egy fuvar, kell cement, kell betonkeverő, kéziszerszámok. Ilyen munkát a kisvállalkozók utánfutósan oldják meg. Maga a fuvar min. 15 , de inkább 20 eft.
Aztán általában a betonos munka kőmíveseké egy közepesen igényes terasznál már külön burkoló végzi a munkákat. Akármilyen ügyes gyors a burkoló csak a lépcsőre rámehet 1 napja Aztán a fugázás az csak másnap mehet.
A dübel a pont-szerű terhelés. Téglába való dübel teherbírása meg sem közelíti a betonba való dübelét. Sok kell belőle és nem olcsó. A menetes szárat meg lehet feszíteni, de jó mélyen be kell vésni a falba, hogy ne látszódjon.
Kell két horony a falon, mondjuk olyan mélységben, hogy elérjük a nyers szerkezetet.
Laposvasat feltenni, x távonként bedübelezni, az átlapolt részeken ideiglenesen felhegeszteni 1-1 anyát, rajta átküldeni egy menetesszárat és szépen összehúzni.
Amikor már elég feszes, az átlapolás mentén a vasakat össze kell hegeszteni ~50-60 cm hosszban, biztonság kedvéért dübellel a falhoz fogni, csavarokat flex-szel levágni és lehet vakolni.
Áttolod a fal belső oldalára a tok előtt ahol lehetséges, U alakban visszahajtod ~1-1,5m hosszon és átmenő csavarral/menetesszárral a két vasat összekötöd.
Mondjátok, ha van egy garázs, ami hullámpalával van fedve, de az már repedt és beázik, van valami "költséghatékony" megoldás? Mert ugye a veszélyes anyagként-hulladékként való bontás, elszállíttatás nagyon nem az. Nem arra gondolok, hogy suttyomban leszedni, és kib...ni az árokpartra, hanem olyat, ahol fent marad, és kerül a tetejére valami. Nem lehet az eredeti lécek vonalában felülről lécezni, és arra burkolni? Vagy ráolvasztani bitumenes hullámlemezt? Előre is köszi: Csokis
A B-H cég viszont vissza tudja állítani az eredeti helyzetét az épületnek. (repedések záródnak)
Abban az esetben, ha az epület tovább is mozog, abban az irányban, amerre már elindult, általában kifele.
Ha lehetőség van aláfalazni is, akkor nem muszáj beépíteni B-H-t, elég az ékelés és az injektálás. Csak pl. a szomszéddal közös a fal, vagy telekhatáron találkozik a két szomszédos fal és a falak nagyon vastagok (pl. pince), és lehetetlen az egész alapot aláfalazni, akkor csak a B-H marad megoldásnak.
Mostanában skennerrel meg lehet állapítani elég gyorsan egy épület falainak elmozdulását.
Brutt Helikalt sokat használtunk repedéseknél, jó technológia.
Általában 3 sort szokás egymástól 3o-4o cm szerelni, főleg sarkoknál, kb. 4+4 méter elvezetve a két falsíkon.
Ebből be kell építeni egy emeleten 2-3-4 szettet is, a magasság függvényében.
Az acélszálon (ausztenites) van egy csigamenet, az kapaszkodik bele a speciális ragasztóba, amit a kivésett fugába kell behúzni. Kell egy nagyméretű szilikonpisztoly a ragasztózásnak.
Van egy újabb technológia, egy karbonszálas haló... mostanába azt használják, de a sarok sűllyedése által okozott repedés a B-H szerintem hatásosabb.
Ha a falak nincsenek derékszögve összekötve, akkor is a B-H használható.
A B-H alkalmazása előtt illdomos a repedést hidraulikus mészpasztával injektálni (ebben valamennyi pucolán cement is jár a recept szerint), nyomás alatt, az elszakadt téglákat újraszőni, csak úgy magára B-H nem érdemes használni. Szóval ez egy elég komplex rendszer.
Függőleges repedést újra kell szőni két tégla vastagságában.
A B-H ingyen szakértett annak idején, ha megrendelték tőlük a munkát. A kiszállás díját betudták a munka díjába. Nem voltak olyan eszeveszetten drágák.
A laposvas is meg tudja akadályozni a TOVÁBBI repedések keletkezését. A B-H cég viszont vissza tudja állítani az eredeti helyzetét az épületnek. (repedések záródnak)
Nagyon finom kvarchomokkal dolgoztak. 1o perc kellett a formázó gépek mellett állni és a munkaruha alatt az egész bőrőd barna lett. A munkások nagyon magass pótlékot kaptak, mellé tejet is. De a 3 váltás 1o év alatt mindenkit kikészitett, nyugdíjba onnan senki nem ment el.
Na ja a cementpor okozhat szilikózist. Csakhogy az a cement már nem cement mivel hidrolizálódott.
Ugyan ez az azbeszt cement. a pala is. Helyesebb lenne azbeszt betonnak hívni..
De hát ez olyan mint a vasbeton. Abba is betonacélt tesznek mégis vasbetonnak hívják.
Tehát aki gyártja a pala lemezt az kaphat azbesztózist az azbeszttól és szilikózis a cementportól, de a kész pala lemeztől s azbesztózis kaphat, de szilikózis nem.
Az Alföld bizonyos részein a betont is nemes egyszerűséggel csak cementnek nevezik.
Még egy érdekesség --- a pala eredetileg réteges - lemezes kőzetet jelent.
Egyébként ha ép állapotú a hullámpala fel lehet használni. Semmi baja nem lesz tőle senkinek, mindaddig, amíg nem kezdi el valaki köszörülni. Önmagában egy törött hullámpala sem ártalmas az egészségre, a flexeléssel adódik a baj; a túl apró lándzsaszerű szálakat belélegezve a tüdőt roncsolja, és soha nem fog kijönni onnan.
Voltak kollégáim akik saját evőeszközzel mentek az üzemi étkezdébe, állandóan fertőzéstől rettegtek. Pl. a kilincset is csak szalvétával fogták meg. Nem alkalomadtán, hanem naponta rendszeresen.
Otthon dolgoztál már bármilyen zsákos anyaggal? Nem folytatom...
Egy sor ilyen anyag van a levegőben, ennyi erővel jobb ha az utcára se lépsz ki.
Sőt, egy sor ilyet eszünk napi szinten a sok mű kajával. Csak az nem kap ekkora nyilvánosságot.
---
De most komolyan, ha nem porlad az a kibelökött hullámpala, akkor miért ne használhatná fel? Cementpor sem száll belőle, nem több, mint egy kocsi gumijából 100 km-en.
---
És ha már szilikózis:
A szilikózis a tartós szilícium-dioxid belégzés okozta restriktív tüdőbetegség, mely a tüdő heges, fibrózus átalakulásával jár.[1] Tipikus foglalkozási betegség, elsősorban a bányászokat, a kővágókat és a fazekasokat sújtja, mivel ők vannak a leginkább kitéve a szilikapornak. Évek alatt lassan alakul ki, bár van gyors lefolyású, akut formája is (utóbbi akkor alakul ki, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű szilikaport lélegzett be az egyén).
Foglalkozási betegség, évek alatt - a gyors meg rövid idő alatti nagy mennyiséget feltételez.
A hullámpala (még ha véletlenül tartalmaz is) normális, szakszerű bontása és utána ismételt beépítése egyik csoportba sem fér be.
Akár van benne azbeszt, akár nincs cement az van benne és a cementpor is szilikózist okoz. A hullámpala évjárattól függetlenül veszélyes hulladéknak minősül.
A ház melletti patak, vagy a rossz alapozás, vagy a koszorú hiánya okozhatta a repedéseket?
Az oldalirányú lejtés állítólag nagyobb volt a mostaninál, ami a képeken látszik, amit a két szomszéddal a 3 telek közti földáthordással korrigáltak. A jobb oldali szomszéd kertjében folyt hosszában keresztül a patak, amit a 70-es években valahogy megszüntettek. Nem tudni, hogy jelenleg miért nincs patak, hol van a víz.
Függőleges és vízszintes repedések vannak a külső falakon, a völgy felőli oldalon nagyobbak. A terasz lábazata és mellette a járda is repedt. Elől a két nagy teraszajtó közt egy téglaoszlop tartja a teraszajtók fölötti valamilyen áthidalót. Az áthidaló(k) fölött a padlás elülső oldalán egy fél méter magas térdfal van kislyukú téglából falazva. Ezen is függőleges repedések vannak, a végeihez közel.
Akkor van gáz ha száll a por belőle. Pl vágod vagy töröd stb. Önmagában nem okoz gondot felhasználhatod. Ha nagyon félsz, létezik palafesték (de arra meg azt írják hogy csiszold fel az alapfelületet, na azt inkabb ne.) Magasnyomasuval tisztítsd festés előtt.
Az azbeszt szál (amiből a pala van) szilikózist okoz és bontás után is veszélyes hulladék. Meg rákkeltő is. A többi amiket itt írtak még igaz is lehet.
Üdv ! Hát ha flexezed ,akkor tényleg kell vigyázni a szállópór belélegzésénél ,de a tetőn nem okoz(hat) egészségkárosítást szerintem !:) Gondolom ha nagy kockázat lenne a pala a tetőn ,akkor nem csak a leszedés után minősülne veszélyes hulladéknak !:) A szakik szerint jóval időt állóbbak a régi azbesztet is tartalmazó palák,persze ez nem azt jelenti hogy kezdjék el újra gyártani !:)
Nem. Sose tapasztaltam, olyan dübel jár oda, amin anya van, alatt egy alatét, megjegyzed, kifúrod, beütöd (rajta az anyával, hogy a menet ne sérüljön), lecsavarod az anyát, fel a oszlopvasat, rá az alátéteket, anyát és istenesen meghúzod.
Egy Fischer FAZ 8-as dübel 32okg bír húzásra, monolit fődem mennyezetében, ez az oszlopvas pont olyan statikailag, mintha a mennyezetbe lenne szerelve, csuklósan.
Nem mondom hogy muszáj, de rázhatja a szél az egész szerkezetet, talán eltörik valamelyik csap is, de ez a oszlopvas nem fog elengedni (az oszlopok nem fognak összecsuklani), persze jo beton is kell neki.
Min. 5mm vastag vaslemez kene hozzá. Ha nagy a teher az oszlopokon, vágok köré egy szögcsövet (zártszelvény) és behegesztem a talp és a oszlopfogó közé, akkor nem egy 2omm-res fémszáron csuklik.
Mit lenne érdemes kezdeni, 30 cm-es téglafalak vannak, csak körbe és a két fél között. (Válaszfalak és födém pozdorjából csak).
A telek enyhén jobbra lejt, a jobb oldali szomszédnál van a völgy alja. Patakmeder volt. (Egy minimális lejtés van még elölről hátrafelé is, ez volt a folyásirány.)
Oda még jár egy gerincfólia is. Pajaci által belinkelt ábrán látható megoldásnak ez hiányzik és a havat befújhatja a szél a gerinc alatt.
Az is kérdés, hogyha kell páraátereztő fólia, hogyan lehet azt kihúzni és felszerelni a szarvazatra szerelt deszkázat nélkül. Min áll az ács, ameddig rögzíti a fóliát az ellenléccel?
Nem kell készpénznek venni ezeket a netten található részletrajzokat.
Legközelebb ilyet vásárolj. Ezt négy fém dübellel lehet rögzteni.
Ez az egy darab bordás vassal rögzítő oszlopvasalat nem jó.
Ha nagyobb pergolát készitessz, az alapba be kell vasalni egy 2oox2oox1o-es fémlemezt, ráhegesztve négy fi1o-es bordás vassal, pipákkal- arra kell táhegeszteni az olszopvasalatot.
Koszi, ezt nem tudtam. Marmint hogy nem tagadhato meg a bejelentkezes azt igen, de jelen esetben en lennek a tulajdonos, a problema csak az, hogy a lakas nem lakoingatlankent van bejegyezve. Egyeb hatranya van a nem lakoingatlannak? Lehetseges esetleg kesobb modositasni a besorolast es megis lakassa nyilvanittatni? Ez mitol fugg?
Sziasztok. Nem epitkezes, hanem vasarlas, de regen ebben a forumban talaltam a leghasznalhatobb segitseget, szoval hatha tudtok segiteni. Mi a hatranya egy nem lakaskent bejegyzett lakasnak? Konkretan egy 2011-es epitesu tarsashaz padlastereben levo, hobbyhelyisegnek tervezett, de vegul lakasnak kiepitett ingatlanrol van szo. Azt tudom, hogy lakashitelt nem lehet ra felvenni, lakastakarek szinten nem hasznalhato ra, gondolom bejelentkezni sem lehet erre a lakcimre, de mi mas van meg? Az ara es az elhelyezkedese tokeletes, igy szeretnem tudni a tobbi buktatot az informalt donteshez. Koszi elore is!
Nálunk most voltak fűtésszerelők. Vegyes és gázkazán összekötése, puffer beépítés, automatizálás. 380 az anyag és 150 a munkadíj. A puffer ebben nincs benne, mert az megvolt. 2,5 napig voltak ketten és tényleg végig becsülettel, kultúráltan dolgoztak.
Mert az anyagköltséget elég jól ki tudom számolni, de a munkadíjat nem...
Az ismerősi körben 2 db építkezés zajlik, 40-50 M ft nagyságrendben, de mivel extra megoldások (modern légtechnika, falfűtés, motoros redőnyök, stb.) kerülnek alkalmazásra, ezért nem relevánsak az arányok.
Azt tudom, hogy nálam egy viszonylag egyszerű vizes munka 180e Ft, miközben az anyag 80e.
És ez volt a legolcsóbb, örülök, hogy valaki elvállalta, vésni kell, meg hasonló borzalmakat... (2 ember 2 munkanapja...)
Kiszeded ha tudod, felfurod a lukat, es fischer fis v20 vagy hasonloval beleragasztod. Gyorsan kot, egyszerre kell az osszeset csinald. Nalam vagy 4 eve tart szuperul.
nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy 70-80e / m2 áron meg lehet úszni egy 80-90 m2-es lakás teljes felújítását, a következő - minimalista - műszaki tartalommal:
- fehér műanyag külső nyílászárók
- cpl belső ajtók
- az obisnál egy fél fokkal drágább, 3000 Ft / m2-es burkolat
- sima tapétás fal
stb.
(fűtéskorszerűsítés nélkül !)
De hát ugye manapság nem az anyagdíj a sok, hanem a munkadíj, régen 50-50% volt az ökölszabály, pár éve 33-66%, szerintem ma már lassan 25-75% a teljes költség arány a munkadíj javára :(
A rendesen megcsinált térkövezés jobban elnyeli a vizet, mint a gyep. Minek azt lejtetni? Csak a fal mellett tennék bele lejtést, az udvar közepén nem.
Hogy oldanátok meg a térkövezésnél a lejtést, ha betartva a 2%-ot, a térkőszint -20 cm-vel lejjebb kerülne mint a talajszint. Mellékelten csatolok egy képet. Kíváncsi vagyok, milyen megoldásokat tudnátok... És köszönöm!
Sziasztok! Csalási ház terméskőből készült lábazatán szeretném a fugázást kijavítani. Milyen összetételű habarcsot célszerű használnom? Találtam egy keverési arányt. Szerintetek jó ez nekem? 100l (10 vödör) homok, 10 l (1 vödör) mészpép (ez mi?), 5 kg mészhidrát,, 30-35 kg cement. Előre is köszönöm, ha megtiszteltek válaszotokkal.
Itt szakszerű választ kaptál már, de én "csak" annyit tudok mondani, hogy folyamatosan ősztől tavaszig kb. 20-25 cm-re kiterjedve a csőtől víz folt van a falon. Ebből kifolyólag (fúj ez a szó, de jó ide :) állandó domestos harc megy a penész ellen.
Ez nálam biztos, hogy nem így van. Úgy csapódik, mint az állat. Meg is kell szüntetnem ez miatt, mert állandóan tiszta víz a cső körül. Szóval lejtsen kifele!
(Mire -15 fokban a párás levegő felmelegítené a csövet már rég kicsapódott.)
Páraelszívó ventilátort szerelek fürdőszobába. A kérdésem, hogy a 150-es PVC csövet kell-e lejtetni kifelé, hogy az esetlegesen összegyűlő pára kifolyhasson belőle. A papírja nem ír erről semmit sem. Vagy ebben nem tud a pára lecsapódni?
Most aztán teljesen meg vagyok sértődve! Akkor a múltkor becsengető redőnyös az UVálló, színtartó műanyag redőnyről nem mondott igazat?! Hogy mik vannak ebben a világban? :D
A falak kituzese es kivitelezese fa profilokbol a kovetkezo: a talpnak es a gerendakra szerelt kotesnek kivalasztod a legegyenebb profilokot. A falak tengelyeid kituzod a padlon csapozsinorral, aztan fuggonnal kituzud a tarsait a mennyezeten. Ezutan egy falsik ket vegere felszerelsz ket fuggoleges profilt es kihuzol koztuk ket zsinort. A tobbi fuggoleges profilt addig forgatod, ameddig az egyik sikja talal a ket zsinorral. Ha veszel 40x40x40x2.5 fem fuleket (ezeket hasznalod a talp es a felso kotes es az oszlopo rogzitesere), akkor ki lehet enyenesiteni az elcsavarodott fa profilokat.
Ha szerzel 50x50 stafnit, akkor meg lehet csinalni, de kalibralt kell legyen. A cw profilok koze be kell szerelni vizszintes fa erositeseket, ha nehez targyat szeretnel felfuggeszteni. Egy konyhaszekreny felso testeit elbirja egy oda valo sin , amit 4db. ket gk lapba valo specialis dubel megtart, a dubel fembol van ( ureges falra) es egy szerszammal meg kell roppantani, akkor szetnyilik es m5 -os csavarral rogzited ra a targyat. Fischer termek ez a dubel, van 1,2,3 reteg gk. lapnak valo.
Köszönöm a gyors választ, és lényegében teljesen igazad is van, sőt a két réteg gipszkarton még olcsóbbra is jön ki, mint az MFP/OSB/CK lap+gipszkarton.
Kérdéseim:
1, A CW és UW profilba mennyire lehet később függő bútort rögzíteni (könyvespolc, TV, konyhaszekrény)? A fára azért gondoltam, mert jóval olcsóbban tudom beszerezni, és talán (??) a merevsége is jobb lesz a falnak. 50x50 stafli jobb lenne? A könnyűszerkezetes házakban is gondolom okkal van fa váza a válaszfalaknak is.
2, A két réteg gipszkarton megfelelő merevséget ad a falnak? Az egyes pontban részletezett teherbírás nem jobb MFP/OSB/CK lappal a gipszkarton alatt?
Nem szukseges az mfp lap a belso valaszfalnak, ket 12.5mm gk lap jol kimereviti a falazatot. A fenyolecekbol keszitett vaz se jo otlet, sikba hozni nehez lesz a falakat. Letezik cw50 es cw75 szabvany gk profilrendszer. Gyorsan es pontosan lehet vele dolgozni. 2+2 reteg hangelnyelo gk szigetelessel, nagyon jo hangszigetelo. Itt mindenki a leheto legolcsobb megoldasra hajt. Amit te szeretnel kesziteni az talan a legolcsobb, de jo minosegu nem lesz. A 30x50 fenyo profil is vekony.
c.) olyan igazolt jövedelemmel rendelkezik a pályázó, illetve a vele együtt költözők, amely biztosítja azt, hogy a lakbér összege nem haladja meg a nettó összjövedelmük 20 %-át.
d.) Az előzetesen vállalt egyösszegű befizetés minimum 2 évi, maximum 5 évi lakbérnek megfelelő összeg lehet.
e.) Amennyiben konkrétan meghatározott lakásra kettő vagy több pályázó, azonos összegű ajánlatot tesz,
úgy közülük a legmagasabb igazolt jövedelemmel (együtt költözők esetén összjövedelemmel) rendelkező pályázó szerzi meg a bérleti jogot.
f.) a pályázati összegen felül a bérbeadás feltételeként 3 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki a bérbeadó óvadékként.
Az Irinyi u. 28. II/64. sz. alatti 55 m2 -es lakáshoz szükséges
- minimumjövedelem nettó 206.250 Ft/hó,
- egyhavi bérleti díj összege 41.250 Ft, (japofan megj: ez ott szűken a fele a piaci lakbérnek)
- az egyösszegű befizetés minimum!!!! 990.000 Ft, maximum 2.475.000 Ft.
- a 3 havi lakbérnek megfelelő óvadék összege: 123.750 Ft.
Volt olyan kor is, igaz rövidke ( mondjuk 25 -30 év ) amikor nem vettek vagy építettek lakást, hanem a 'jóságos' állam adta.
Nem vettek építettek vagy lakást, hanem kaptak.
Mindenki, a zöm érdemei alapján kapta a lakást, akár jóval korábban a nemességet.
Az érdemszerzésnek is ezer lehetősége volt.
Volt egy kolléganőm, aki a gyes után eleve fizetésnélküli szabira ment , csak azért, hogy a család átlag jövedelme egy bizonyos szint alá menjen. És bejött nekik a tanácsi lakás.
Ja majd elfelejtettem.
A rabólt lakásokat egy darabig lehetett osztogatni, de sajna elfogytak.
lakást nem bérből, hanem megtakarításból szokás venni. nem az számít hogy mennyi az átlag nettó, hanem hogy mennyi az átlag nettó viszonya az átlag megélhetési költséghez képest.
egy négyfős család 400nettóból nem sokat tud félretenni, ha lakbért is fizet, akkor meg kifejezetten szerényen kell éljen.
Lépcsőt készítenék kültérre, esővédett helyre. Beton alapja lenne, és erre tennék 4 cm-es térkövet (10x20cm-est), fagyálló ragasztóval gondoltam. Csinált már ilyet valaki, nem túl elvetemült ötlet? A járda is ugyanebből a kőből van, ezért gonoltam ezzel borítani.
Az egész nem nagy egyébkét, 2x12cm a lépcső (ennyi jött ki, ezen nem tudok változtatni), kb. 230x110 cm az alap mérete, csináltam két 35x35-ös betontuskót 80-90cm mélységben, erre feküdne fel az egész bevasalva.
Ha a lépcsők függőleges részét szépre szeretném csinálni, érdemes oda (vagy az egészet), átrostált sóderből csinálni? Így olyan 0-10-es szemcseméretű betont kapnék, amit egy naposan még tudnék csiszolni kicsit? Menne rá lábazati díszítő vakolat, de annak sem árt a sík felület...
2000-ben 1.4millióért vettem a Március 15-ben egy 33m2-es garzont, ez most a tízszerese. Így segíti la lakáshoz jutást kúrmányaink áldásos tevékenysége. A fizetések hol nőttek a tízszeresére?
Én is agyaltam rajta sokat, hogy miként lehet a gerincszellőzést rendesen megcsinálni, mert az a néhány lukas cserép csak vicc. Ilyesmi megoldással egész nagy lesz a keresztmetszet.
Kondenzacios kazan beszerelés előtt allok. Volt kint a kivitelezo akivel leegyeztettuk h c13 as as kivezetes lesz a szomszed fele,akivel majd egy nyilatkozatot kell iratni,ezt majd a gaztervezo hozza. Eltelt kis ido,kozbe mar telefonon probalt rávenni, hogy bosch kazant vegyek (ok hivatalos markaszervizesek) ,mondtam h koszonom de immergas lesz. Megkerkezett a gaztervezo,aki a kivitelezo jo jo baratja mint kiderult. Korbejarta a helyet,minden rendben. Milyen kazan lesz? Mondom immergas. Miert nem bosch. Elmondtam miert nem. Aztan korbejartunk megegyszer es most mar nem jo,mert a szomszednak kb 3-4 meterre van egy fája,es az megfog halni. (Mondtam neki munkahelyen evek ota o kemenybe lognak a fák es tujak de semmi bajuk szoval itt szo se lehet ilyenrol.) Majd megkerdezi a kéményes kolegat. Mondtam neki,(hiszen mindent korbejartam,es van a katasztrofavedelemnel baratom) hogy ezt a gazosok adjak at, a kemenyes csak kijon es megnezi h a fustelvezeto rendelkezik e a megfelelo gyari engedelyekkel ahhoz a kazanhoz. Ennyi. Kaptam is a mailt: " a kemenyes neccesre mondta" mondom ez mit jelent? Mehet vagy sem? Valasz: mehet.
A kerdesem tehat,jogos volt a gazos aggodalma a faval kapcsolatban vagy sem. Elore is koszonom a turelmet a valaszhoz!
Ez még mindig nem az amit te írtál, hanem ebből szemezgettél.
Én nagyon jó google kezelő vagyok, te viszont nagyon gyenge kormánypropagandista. Azátlagbért viszont mint írtam, a 80% nem keresi meg. A mercinél visznek haza 250-et három műszakban. Őket arról lehet megismerni, hogy úgy járkálnak mint a zombik a kimerültségtől.
szóltam a cserepesnek, hogy minden szarufaközbe tegyen szellőzőcserepet: azt mondta a Bramac 10 m2-enként egyet javasol (mondjuk így is minden 2. szarufaközbe kellett volna, nem minden 3-ba)
és mit szóltok a pirossal bekarikázott vágásokhoz? lesz beázás?
Véleményetekre lennék kíváncsi a következő válaszfal rétegrenddel kapcsolatosan:
- 12,5 mm hanggátló gipszkarton
- 12 mm MFP lap
- 50x30 mm faváz, 50 mm kőzetgyapottal
- 12 mm MFP lap
- 12,5 mm hanggátló gipszkarton
A falak vázai alapból ugyan ilyen 50x30-as lécekre lennének felállítva (ez a léc lenne az aljzathoz rögzítve), és a tetejük is kapna ugyan ilyen 50x30-as léceket, hogy jobban összefogja egymással a falakat. A falak magassága 2,5 méter lenne (plusz lécekkel együtt), így pont egy teljes tábla MFP lappal lehetne burkolni. A plafon ezekre a fedőlécekre rögzített deszkázat lenne, a háznak saját födémje nincs (szeglemezes tető).
Dehogy találta meg. Ez az amiből ő kimásolta a neki tetsző részeket. A mediánról meg szó se esik benne, amiről mondtam hogy nem annyi. Az átlagbért a keresők felső két decilise keresi meg, 80% alatta. Ez nem az, de arányaiban így néz ki egy decilis tábla.
De , a Google megtalálja elsőre. Az igaz, hogy a Kamaraonline nálam nem nyílik meg, de azért meg lehet találni...
Gazdaság 2018. július 20. péntek, 10:00 • fizetés, KSH, foglalkoztatásA teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
2018. májusban a bruttó átlagkereset 327 500 forint volt, 10,9 szézalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–májusban a bruttó átlagkereset 323 400 forint, a nettó átlagkereset 215 000 forint volt, mindkettő egyaránt 12,1százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
2018. májusban:
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 327 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 340 000 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 300 forintra becsülhető.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2018. január–májusban:
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 323 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 000 forint volt.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (610 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (208 100 forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 300 800 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 000 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 223 600 forintra becsülhető.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8400, illetve 7400 forint.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,1, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,2 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,7 százalékkal emelkedett.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 338 800 forint volt, 12,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5 százalék volt.
Más kérdés, hogy mennyire hihető ez a statisztika. Ahogy a szlogen mondja, én csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam meg... :)
Családi ház építését tervezzük Kerekegyházán. Az általunk kiválasztott generálkivitelező a Green Energy Home Kft, a kinézett típusház pedig a következő volna:
Mivel eddig sok jót hallottunk erről a kivitelező csapatról (ismerősöméknek is ők építették a házukat) ragaszkodunk hozzájuk. Sajnos a 27%-os ÁFA már a küszöbön van, így heteken belül alá kéne írnunk a szerződést, hogy ne csússzunk ki az időből. Éppen ezért szeretném kikérni a véleményeteket a fenti háztervről, illetve lenne pár kérdésem is:
Mik a legfontosabb szempontok egy családiház megtervezése során?
Könnyűszerkezetes vagy téglaház? Magadnak mit építenél és miért?
Mik azok a szempontok amiket mindenképpen érdemes a generálkivitelezői szerződésbe belefogalmazni?
Megéri-e műszaki ellenőrt alkalmazni?
Zsindely, cserép vagy lemeztető?
Gipszkarton vagy tégla válaszfalat építsek?
Nyilván ezeket a kérdéseket feltettem már az ismerősömnek és a kivitelezőnek is, azonban az internetről néha sok plusz információt is be lehet gyűjteni, így akinek nem fáradtság válaszolhatna. Előre is köszönöm!
Namost kérdés, hogy akinek már törlesztésre sincsen több pénze, annak jut-e ügyvédre és pereskedésre, és ki tudja-e várni azt a bank, amíg a biztosító végül fizet.
Nekem lekopogom, eddig csak viszonylag pozitív tapasztalataim van a biztosítókkal. Igaz nagy összeget nem kellett eddig fizetniük. A legtöbb 250 000ft volt egy vihar utáni beázás miatt. A kárfelmérő próbálkozott, hogy csak 3m2 lamináltat kell cserélni a 20-ból, meg a szétázott gyapot jó még, de mikor látta, hogy nem tud palira venni, tisztességesen írta amit mondtam és utána viszonylag hamar utaltak.
Aki mondjuk hagyja magát simán behúzzák a csőbe, aztán csak a háborgás marad, hogy szemét a biztosító.
Nyilván több milliós összegnél más a helyzet. Van rokonom akinek kigyulladt a háza, szerencsére nem okozott helyrehozhatatlan kárt a tűz. A teljes emeleten, ami 90m2 tiszta korom volt minden, a szobában ahol keletkezett a tűz szétégett minden még az ablak is. A falakban elolvadtak a vezetékek és a gipszkarton is megsérült. Erre a biztosító első körben 800 000ft-ot ajánlott. 5-6 kör után 2,5 millában állapodtak meg, ami nagyjából tényleg fedezte a helyreállítást plusz a megsemmisült cuccok pótlását, igaz szinte mindent magának csinált.
120 körüli összegről volt szó és nem 150-200-ról. A 120 körüli összeg, ma Budapesten egy átlagos lakás bérleti díja, tehát mindenképpen ki kell fizetnie, ha már nem otthon lakik és valahova menni kell. Persze vannak ennél olcsóbb megoldások, de azok erősen kompromisszumosak.
A biztosítás csak még több pénzt visz, mert amikor tényleg nagy a baj és sokat kéne fizetni, a biztosítók ki fognak bújni, erre ezért, arra azért nem fizet.
Vályog falazatú házam saralt padlással, stukatúros mennyezettel és rombuszpala tetővel rendelkezik.
Tetőtér beépítést szeretnék, lecserélném a födémet és a tetőt korszerű faszerkezetesre. Fogópáros mennyezet gerendák csavaros kötésekkel a szarufákhoz és mindenhez.
Hogyan kell/lehet a vályogfalra ráültetni, rögzíteni az egész födém/tetőszerkezetet? Sok helyen azt írják, hogy vályogra tilos betonkoszorút tenni, mert szétázik. Milyen megoldások vannak?
Természetesen építésszel fogok tervet csináltatni, csak tájékozódnék előre a variációkról.
Egy tanfolyam keretein belül viszgálom, a hazai szakember piacot. A kérdőív a szakember szemszögéből szeretné megvizsgálni, hogy mi a jellemző a hazai piacon.
Az adatokat csak összesítve fogom megnézni, egyéni információt semmilyen formában nem tárolok nem azonosíthatóak.
20 milla körül a XI. kerületben is tudsz venni lakást, ami 2 szobás, nem csak a Havannán. Egyik barátom ott lakik és most adták el a felettük lévő 49m2-es lakást 21-ért. Átlagos állapot, persze egy festés ráfér, de akinek nincsenek nagyobb és más igényei azonnal költözhető. A ház is nagyjából rendben van, a környék pedig nagyon élhető.
Aki hitelt vesz fel, annak illik 4-6 havi tartalékkal rendelkeznie, az általad is említett eset miatt, ez is beletartozik az ésszel való hitelfelvételbe. Ha valaki ennyi idő alatt nem talál munkát, az nem is igazán erőlteti meg magát.
Feleségemnek a válság kellős közepén mondtak fel. A 30 napos felmondási ideje sem telt le és talált munkát. Nem olyat amilyet szeretett volna, de tudta dolgoznia kell, hogy egyről a kettőre jussunk. Elkezdett dolgozni és közben keresett másikat, nem úgy volt vele mint a legtöbb ember, hogy várt a tuti munkára és addig otthon ült.
Apósom 61 évesen vesztette el a munkáját, mert megszűnt a cég ahol több mint 20 évet dolgozott. Ő is talált magának 2 hónap alatt másik munkát. Igaz ő sem olyat mint szeretett volna, de el tudott menni melózni.
Nekem van olyan rokonom, aki fél éve ment el dolgozni 2 év otthonlét után, mert addig nem talált magának megfelelő munkát. Beszélünk egy 33 éves, mérnöki diplomával rendelkező, angolul és németül anyanyelvi szinten beszélő emberről. Folyamatosan hívták mindenhonnan, ahova beadta az önéletrajzát, de mindig volt valami kifogása, hogy miért nem jó az a hely.
Szóval szerintem aki dolgozni akar, az tud is. Aki meg csak álmai munkáját keresi az lehet otthon fog ülni 1-2 évet, mert nem jön az a fránya álommeló. Illetve vannak még a sült galambra váró emberek, akiknek annyiból áll az álláskeresés, hogy szólnak az ismerősöknek, esetleg néha olvasgatnak álláshirdetéseket, de nem nagyon jelentkeznek rá, esetleg felteszik magukat jófogásra, hogy keresse őket a munkaadó.
Engem nem érdekel a piaci ár, meg ilyesmik. Engem csak az érdekel, hogy eladjam annyiért, amennyit elgondoltam. Nekem nem sürgős. Ha valaki egy csendes, jó helyen, nagyon jó közlekedéssel akar venni lakást, akkor meg fogja találni... Legfeljebb nem két hét alatt. Na és?
( Az öcsémnek évekig volt ingatlanirodája, úgyhogy képben vagyok. A másik, hogy évek óta követem a nyaralók árait, igaz, csak a Balatonon. Nehéz lenne átverni... A másik, hogy mondom, nem sürgős... )
"pl. egy 15 éves határozott idejű szerződés esetén
- a bérlő felmondhat bármikor 3 hónappal későbbre, a határozott idő letelte előtt is
- a bérbeadó viszont nem mondhat fel a határozott idő vége előtt"
És gondolod van olyan bérbeadó aki komolyan venné ha 15 évet említesz ? Szerintem már az az elgondolás, hogy legyen assszimetrikus , életidegen, torz fából, vaskarika.
Persze valamikor voltak olyan bérletek amik egy élethosszig tartottak.
Sőt akár az utódok is folytathatták.
A lakásbérlés kiegyensúlyozott gazdaságokban bevett forma. Kellenek hozzá korrekt szabályok és azt mindenkinek be kell tartania.
De mint írtam nálunk ez a törvényi háttér miatt lehetetlen.
Addig amig a bérlő felé lejt a gyakorlat, addig vállalkozói bérlakás nem lesz.
"Magyarországon nem jellemző, hogy lakásokat kimondottan bérlakásnak tartsanak fenn cégek, befektetők."
Jó a meglátás, nagyon is igaz.
Mo.-on olyan hogy bérház nincs.
Jellemzője a bérháznak,hogy többlakásos nagy ház és minden lakás eleve bérbeadásra van használva. Van ház gondnok , karban tartó és minden ami kell.
Van ugyan bérlakás , jellemzően magánszemélyek által kiadottak, a köznyelv eccerűen albérletnek nevezi... hibásan.
Hogy miért nincs vállalkozói bérlakás ? Nagyon egyszerű. A magyarországi jogrendszer még mindig nagyon egyoldalú... nevezhetjük töketlennek. Még mindig erősen a bérlő felé húz.
Ez az eredmény egy hosszú, torz fejlődés eredménye.
Ja és nem is lesz sohasem… belátható időn belül kereskedelmi bérlakás.
ennek elemzése talán később.
Az un. magánszemélyek által kiadott bérlemények az albérletek jellemzője a túlértékelt lakbér.
Ennek is sok oka van. Pl. az egyik hogy eleve nincs jogi védelem a bérlő irányába - így biztos ami biztos lapon ezt is beárazzák.
Aztán egy része viszonylag jó helyen van na ennek is van ára.
Úgy hogy amikor egy politikus olcsó bérlakások után visit - vonyít, az vagy hazudik, vagy annyira hülye a közgazdasághoz mint a macskám.
Ja már 22 éve lakáskiadással foglalkozom úgynevezett maradék lakásokkal.
El kell találni a bérlőt, ne legyen nagy ne legyen drága neki stb. Néha sikerül néha nem.
"Az aszimmetrikus felmondási mód jó volna, csak melyik bérbeadó köt ilyent? "
Van ilyen egyáltalán ?? Én általában határozatlan időre kötök egy hónap felmondással. Ez rám is és a bérlőre is vonatkozik… igaz néha akad olyan bérlő aki úgy gondolja rá nem.
Van az un. határozott idejű idejű bérlet. A jogászok javasolják, szerintem nem működik- mondja ugyan minden bérlő, hogy hosszú ideig maradna, de ha úgy alakul, mehetnékje van megy semmi sem tartja vissza.
Vásároltunk egy 85-ben épült házat, ami lapostetős. Eredetileg állítólag nyeregtetősre tervezték, de végül nem került rá ácsszerkezet. Le szeretném hő és vízszigetelni (egyenes vagy fordított rétegrend még eldöntendő kérdés).
Ami aggaszt, hogy nincs semmiféle attikafal, csak sima letörés.
A kérdésem az volna, hogy milyen megoldást-csomópontot javasolnátok az oldalfal és a tetőszigetelés találkozásánál? Az eresz hova legyen rögzítve?
Csatolok egy képet a jelenlegi állapotról (igen gányolt munkának tűnik, ráadásul a falat is áztatja).
Az aszimmetrikus felmondási mód jó volna, csak melyik bérbeadó köt ilyent?
Magyarországon nem jellemző, hogy lakásokat kimondottan bérlakásnak tartsanak fenn cégek, befektetők. Nekik reális egy olyan opciót engedni a bérlőnek, hogy 15 évig nem rakják ki, de a bérlő mégis 3 hónap felmondással el tud menni. A kiadó magánlakások esetén viszont ez nem reális, mert közben bármikor el akarják adni vagy a gyerek költözne külön, és máris útban van a bérlő.
Márpedig úgy élni le egy életet, hogy mindig azzal számoljon, hogy kirakhatják a lakásból, még ha legyen az akár 1 éves felmondási idő is...
És lehet, hogy fél évvel később eladhattam volna másfél millióval többért, csak akkor már nem tudtam volna megvenni azt a házat belőle, amit akkor azonnal megvettem helyette.
Ja, csak ez amit linkelsz, nagyobb is, több a szoba (ez egy ilyen fiatalos lakás volt, egy baszottnagy nappalival, és egy kicsi hálószobával).
Na meg, az hogy ennyiért árulja, meg hogy majd mennyiért adja el, az két külön kérdés.
Én felraktam annyiért, amennyiért, másfél hét múlva le volt előlegezve a lakás, a második emberrel megalkudtam, aki megnézte.
A másikat is, egy kicsi vác melletti nyaralót is konkrétan két nap alatt adtam el. Szerdán felraktam a hirdetést, pénteken reggel 8-kor egymás kezébe csaptunk.
Másfél év alatt feljebb mentek az árak, egy ugyanolyan lakást ugyanabban a házban most 28-ért hirdetnek, de hirdetik 4 hónapja. Annyira sokkal-sokkal többért az se fog elmenni, mint amennyiért én eladtam.
Azért ez erős túlzás. Tavaly év elején 22ért adtam el egy 13 éve épített "új" 64nm-es nem panel lakást Káposztásmegyeren, teljesen jó állapotban, nem kellett felújítani, a vevő egy sima fehér festés után be is költözött.
Az építés és a veszek egy használt lakást közt óriási a különbség.
Bp-en 20 milláért csak lepukkant helyen veszel egy használt lakást. Mondjuk, Havanna lakótelep... Hős utca, meg ilyen helyek, ahol nappal sem állok meg autóval... De a peremkerületekben azért lehet találni felújítandókat, talán még olcsóbban is, az agglomerációban meg még olcsóbban, komplett házat. Ez persze megint ellentmond a bérlésnek, jön a röghözkötöttség... meg a hitel. És még meg lehet fejelni azzal is, hogy kell egy autó, ami megint hiteles lesz... mert a szomszéd is vett egy új csodaautót, nehogy má' lemaradjunk...
A bérleti szerződést lehet kötni nem tartósra, hanem mondjuk 3 havi felmondási idővel, vagy egy millióféle képen. A költözködés nagy cirkusz, de meg kell szokni, hogy nem kell 5 m hosszú szekrénysor, ami nem jó semmire, legfeljebb arra, hogy ne legyen üres a nappali... ( Nálunk 52 nm-es a nappali, de eszembe sem jutott szekrénysort betenni. Minek? ) Ha jól van megválasztva a lakóhely, akkor ugyanabból a lakásból, vagy házból nagyon sok cég elérhető, ha munkahelyet keresünk. Sok cég van, aki busszal szedi össze az embereket, mondjuk 70 km-es távolságból. ( Örülnek, ha találnak embert... ) Tehát, célszerű valami ipari park környékén letelepülni. Nem kell mindenkinek Bp-en lakni, mert az tényleg drága mindenféle értelem nélkül. És laksz mondjuk Csepelen, de Óbudán van álmaid munkahelye...
Nagyon sokféle megoldás van, egyénre szabottan. A fő probléma az, hogy az emberek nem gondolják végig az esetleges következményeket. De egy bérlésnél biztosan kisebb a bukta, mint amikor a bank elveszi az ingatlanodat. Ugyanis akkor majdnem mindent elveszítettél.
Ha köt egy határozatlan idejű bérleti szerződést, annak mennyi a felmondási ideje? Ha a tulaj fölmondja, akkor hirtelen hova fog költözni a berendezett lakásból, bútorokkal, gyerekekkel, munkahellyel.
Ha ellenben köt egy határozott idejű szerződést pár évre, akkor hogyan fogja érvényesíteni azt az előnyt, hogy az új munkahelye után tudjon menni, és amikor lejár az albérlete, akkor megintcsak kérdés, hogy a tulaj meghosszabbítja-e vele a szerződést.
ha viszont elveszti a melóját és nem tudja fizetni a havi 140törlesztőt, akkor elveszti a kezdeti 4-5millát, az azóta befizetett 5millát, és a lakást is. És még lehet tartozni is fog a végén.
a hitel kockázattal jár. a bérlés sokkal kevesebb kockázattal jár. azok az előnyök, amiket felsorolsz a hitelből vett saját lakás mellett, azokat nem azért kapod mert okos vagy, hanem a vállalt kockázatért cserébe.
Szerintem ha valaki értelmesen, normálisan utánaszámolva vesz fel hitelt és nem ész nélkül, ahogy sajnos nagyon sok ember, akkor nincs vele semmi gond.
Ma egy normális albérlet Budapesten 120 000ft-tól kezdődik. Ennyiért egy nem teljesen lepukkant házban kapsz, egy 50m2 körüli, átlagos állapotú és színvonalú lakást.
Ha van az embernek egy kb. 4-5 millás megtakarítása vagy lakástakarékja, akkor ilyen havi kiadás mellet tud venni egy 20 millió körüli lakást. Ha utána szépen lakástakarékokkal tud elő és vég törleszteni, akkor szépen ki lehet futtatni gyorsabban a hitelt és nem sokkal fog többe megállni a dolog, mint a felvet kb. 15 milla. Ezért cserébe lesz egy értéket képviselő lakása, amit ha akar megtartja, elcseréli másikra, eladja vagy elajándékozza a gyerekeinek.
A nagy problémát én abban látom, hogy ha a sok albérletre berendezkedett ember elmegy nyugdíjba és megcsappannak a bevételek, elkezdődik a költséges betegeskedés. Akkor ott fognak tartani, hogy a jó esetben havi 100 000ft körüli nyugdíjából hogyan bérlejen lakást. A devizahitel károsultakra, akik nem tudnak venni, mert nem kapnak hitelt, vagy még mindig annyi a tartozása, hogy ha lenne bármi a nevén azonnal vinné a bank, sajnos nagyon rossz idős kor vár. Megjegyzem, hogy sokukat egyáltalán nem tudom sajnálni, mert a havi 100 000ft-os fizetésükre vettek fel 15-20 millás hiteleket ész nélkül, mert olcsó volt.
Minden sors más és más. Nagyon sok függ attól, hogy a megszületésed pillanatában van e páncélszekrény a házban... :) Nekem már mindenem megvolt ( családi ház, nyaraló, autók, egy jó zsíros bankbetét), amikor megörököltem apám zuglói lakását. Most fogom eladni, mert nem akarok lakáskiadással foglalkozni, többet ér a nyugalmam.
De ugye nem ez az általános.
Az albérletekből meg nagyon sok fajta van, szintén betartandó, hogy mindenki csak addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér.
Talán igazad is van, csakhogy én például a második generáció vagyok, faterom volt az, aki eladósodott, és aki végighajtotta az életét, én meg az, akinek van egy háza ingyen, így aztán nem tudok veled egyetérteni.
Látok ismerősöket, hogy kifizetik a fizetésük felét egy albérletre, a másikat meg ruhára, rezsire, kajára, nyaralás szóba sem kerül, soha nem lesz semmijük, nem irigyelni való szabad élet ez, csak rabszolgaság.
Tény, hogy fater is túlvállalta magát, szóval nekem most van egy rohadt nagy házam, ami nincs kész, építgetem, felújítom folyamatosan, ha minden jól megy kiadok egy emeletet albérletbe.
DE addig is van hol laknom, nincs hitelem, nem fizetek albérletet, ha van pénzem veszek építőanyagot, ha inkább nyaralni mennék, akkor nem.
És ha úgy alakul eladhatom, az árából bármikor új életet tudok kezdeni.
Sajnos, ez mind igaz. Még hozzátenném, hogy ha valakinek van 10 millája, akkor persze 20-ért akar valamit venni... És így tovább. Az emberek képtelenek átgondolni, hogy mit vállalnak egy komolyabb hitellel... majd lesz valahogy... ez a legrosszabb szemlélet. És lássuk be, a fiatalságnak nagyon kevés a lehetősége a komolyabb pénzkeresésre. És egy építkezés... hát nem semmi. Havi fizetésből nem nagyon megy. A hitel, jól mondod, arra van kitalálva, hogy a következő x évedben keresett pénzed a bankokban legyen elköltve.
Vagy 15...20 évig úgy volt, hogy elmentünk pecázni a Balatonra. Minden évben máshova. Ez abból állt, hogy január 2.-án kibéreltem egy appartmant egy hónapra. Valamikor nyárra. Aztán lett annyi pénzem, hogy nem tudtam vele mit csinálni, a bankba meg ne álljon, még megromlik. Ekkor vettem egy nyaralót, pedig az utolsó helyen a tulaj megmondta, hogy nem szabad venni semmit. Ha elmegyünk valahova, akkor csak nyaraljunk... Nem fogadtam meg a tanácsát... Egy dologban számítottam el magam, hogy nem fogok találni szakembert a felújításra, tehát kénytelen voltam magam nekiállni. Most már kész, de őrült munka van benne. Nem javaslom senkinek. Ami benne az igazán jó, hogy bármikor oda lehet menni, nem vagyunk senkihez sem kötve. De mindig van- és mindig lesz mit csinálni rajta. Ha nem a házon, akkor a telken. És akkor máris nem igaz, hogy megyünk nyaralni. Szóval, ki van ez találva.
Egy családi ház? Más kategória... sokkal rosszabb, de ez csak évek múlva derül ki. Addigra tönkrement a házasság, mindenki utál mindenkit, a bank damoklesz kardja ott lebeg az ember feje felett, stb. És majdnem lehetetlen az újrakezdés.
Ott a pont. Egy egesz szolgaltatasi agazat epul fel arra, hogy elkoltsuk azt a penzt, amit majd meg fogunk keresni, vagy sem. Egyre gyakrabban jutok oda egy terv latamozasa utan, hogy el kell magyarazzam a megrendelonek, hogy nincs penze a terv kivitelezesere es el fog adosodni, olyan szinten, hogy az eletminosegenek a drasztikus romlasa szamithat. Inkabb bereljen egy olyat, amit a mostani jovedelmelme megenged es rendezze be az igenyei szerint, aztan utazza el megtakaritott penzet. De sajnos mar ugy beleelik magukat a tervezes szintjen, hogy nehezen mondananak le az elkepzelesukrol. Olcso hitel nem letezik.
Csak a bontashoz meg epiteshez engedely kell. Es ugyanoda lehet nem is engedik. A takarasban egyesevel kicserelni a falat az meg felujitas, megerosites...
Igen, ez jó, de sokkal egyszerűbb és olcsóbb egy markoló, meg néhány teherautó, kipucolják a területet és új házat kell építeni.
Akinek nincs rá pénze, az menjen albérletbe. Természetesen ez, egy magyar embernek elképzelhetetlen, pedig nagyon is van létjogosultsága. Nem kell felvenni hitelt, oda lehet költözni, ahol van a munkád, nincs idegeskedés a kivitelezők miatt, stb. Hogy nem lesz a tied? Na és? Ugyanannyiba kerül, mintha építenél egy sajátot, vagy még olcsóbb. Csak nálunk van ez a röghöz kötöttség. Ott áll a vadonatúj házadban sok-sok millió, ami holt tőke. Majd a gyerekeidnek jó lesz... vagy nem, mert elmennek szerencsét próbálni. Te meg maradsz a csilliós házadban, mondjuk 60 évesen... Épp hogy kifizetted a hitelt. Ha csak közbe nem jött valami... De a következő mondjuk 20 évben azon görcsöltél, hogy ne szűnjön meg a munkahelyed, tudd fizetni a hitelt, állandóan spóroltál, mert a fene tudja mit hoz a holnap, stb. Közben megöregedtél és fogalmazhatjuk úgy, hogy elkoptál.
Szerintem a házépítés annak való, aki egyben ki tudja fizetni, de max 2...3 év alatt.
A víz ellen meg lehet védeni a vályogfalat, ez nem probléma. A ráépülő súly sem, ha ésszerűen van a belső tér tervezve. Láttam olyan vályogházat, ami 120 éves volt, tettek rá monolitfödémet, aztán térdfalak, meg egy rendes tető, Bramac fedéssel. Műszakilag minden megoldható, csak pénz kérdése.
a szép vastag vályogfalba egyesével kifaragni az oszlopok helyét, és jó kis alapokkal oszlopokat építeni, majd azokra a koszorút. ekkor az eredeti házból csak a falak maradnak. szokás jól felállványozni, lefóliázni, és egy nap hirtelen kicserélni a falat is komplett, a fele olyan vastag fallal sok belső teret nyerve, és a vályogot elfelejtve.
Amikor öntöd a koszorút az a beton vizes, az áztatja a vályogfalat, utána még egy hónapig locsolod, az is áztatja, és a vályog állékonysága drámaian romlik ha vizes.
Ha a koszorú, meg a beton födém elkészítését túl is éli a falazat, akkor is csak idő kérdése hogy összerogyjon, mert túl nehéz a ráépítés.
Vályog falazatú házam saralt padlással, stukatúros mennyezettel és rombuszpala tetővel rendelkezik.
Tetőtér beépítést szeretnék, lecserélném a födémet és a tetőt korszerű faszerkezetesre. Fogópáros mennyezet gerendák csavaros kötésekkel a szarufákhoz és mindenhez.
Hogyan kell/lehet a vályogfalra ráültetni, rögzíteni az egész födém/tetőszerkezetet? Sok helyen azt írják, hogy vályogra tilos betonkoszorút tenni, mert szétázik. Milyen megoldások vannak?
Természetesen építésszel fogok tervet csináltatni, csak tájékozódnék előre a variációkról.
Beton gerendás. Valamikor lapos tetős volt leszigetelve. Már én tettem rá azt a ck. lapos részt fél nyeregtetősre alakítva. Amúgy nem olyan vészes talán. Valamikor volt rajta egy ablak és ajtó ezt kántra befalazták. Most ezt tenném rendbe.
Az épület eléggé taknyoltnak néz ki. Az ilyen épületek rengeteg kellemetlen meglepetést tartogatnak. Meg lehet csinálni, de nem könnyen. Kérdés, hogy utána fog-e érni annyit az épület mint amennyibe a felújítás kerül. Gondolom mindenütt fa gerendák, kiváltók vannak. Bármelyik korhadásból kifolyólag összeroskadhat.
Sziasztok. Van egy ezer éves épületem amit vakoltatnék, de felmerült bennem, hogy kibontom egy régi ajó helyét és újra ajtó lesz ott. Vajon mennyire befolyásolná az épület stabilitását ha ki lenne bontva?
Az áthidalót is ki kéne venni és értelem szerűen az áthidaló feletti téglák is potyognának, mert homokos anyaggal épült. Természetesen belülről a gerenda alatt alá lenne támasztva a munka idejére, de tartok tőle, hogy megindulhatna az ezer éves koszorú nélküli épület. Öntött födémes.
Mi anno tetőlécekkel szorítottuk be a szarufához, hiltiszalagot ritkán használtunk. Hossztól függően volt még néhány hasonló bilincs, mint az ereszcsatorna-lefolyónál.
Ez a szerelt kémény, ez két bádogcső között egy kerámiapaplan. Nem hiszem, hogy a súly a lényeg, mert alulról egy konzol fogja tartani. A széltekerés miatt kérdezem a hilti szalag fogatást a szarufához, ami utoljára fogja a kilépés előtt. (kb. 130 cm-t lóg ki a tetőből).
A 8-as hilti szalag megtaláltam 150 kg-ot bír. Nem hiszem, hogy ennek akkora szélnyomása lenne.
A kéménnyel kapcsolatban lehet jobban tudnának segíteni, ha megadnád a kémény adatait. A mi kéményünk ~1300kg és 35-ös szögvassal lett rögzítve két helyen a gerendákhoz, de ez elég masszív kémény, így a látványból itélve inkább majd az fogja megtartani a tetőt :)
Az, hogy mennyibe kerül ennek a tárolóhelynek a kialakítása sok mindentől függ.
Ha egy fagerendás ház padlását veszed alapul, az általad említett költség töredékéből megvan. Ha tárolni szeretnél rajta, akkor építeni kell egy pallóvázat, ami közé befér a keresztbe rakott szigetelés, rá egy deszkaborítás és kész is vagy. Ha 20-30m2-ről beszélünk ez nem több 1-200 000ft-nál és ebbe szerintem még a munkadíj is belefér, ha valaki nem akarja vagy tudja megcsinálni. A padlásra feljárást amúgy is meg kell oldani, mert néha nem árt felmenni megnézni minden rendben van e a tetővel.
Beton födém esetén lehet kicsit költségesebb, de ott sem közelíti meg az általad említett összeget.
Nálunk nagyon jól jött, hogy elraktuk a ruhákat, babakocsit, etetőszéket, ágyat, meg minden olyat ami még használható volt, így nem kellett több százezret ismét kiadni mikor megszülettek az újabb ifjoncok. Mi is sok mindent kaptunk minden gyerek születésénél, de azért a drágább dolgokat, ha nem raktuk volna el bizony meg kellett volna venni. Most, hogy már nincs tervben több gyerek, mindent elajándékoztunk ami még használható volt.
Az asszony nálunk nagyon ügyel arra, hogy semmi feleslegeset ne őrizgessünk. Ami nem kellett az elmúlt 1-2 évben az megy a kukákba vagy ha olyan elajándékozzuk.
Gyerekjátékokat mi sem vettünk sokat, mégis minden szobába jut bőségesen. :)
Nekünk teljesen átlag méretű a telek és mint írtam kb. 10m2-t foglalnak el télen a lepakolt dolgok.
Nálunk már a lomtalanítás is megszűnt. Aztán csak hízik a cucc, amiben vannak olyanok is, amik majd tényleg jók lesznek valamire. Gyakran fel is használok olyat barkácsoláskor, ha egyáltalán megtalálom. :)
Most pl. hilti szalagot fogok venni, mert nem találom. Pedig volt.
Apropó 0,7 vastagságú szalag elég erős ahhoz, hogy könnyű szerelt kéményt méterenként rögzítsen?
Azokra a munkákra jó, amit az ember amúgy is megcsinálna, mert hogy a férfiember ugye mindenhez ért :)
A videó segítségével legalább nagyobb az esélye, hogy normálisan csinálja. Nekem a sufni zsindelyezése például szerintem tök jó lett, egy csomó apró dolog amire figyelni kell, kiderült a videóból.
De nagyobb munkáknál nyilván nem helyettesíti a szaktudást, a tapasztalatot, vagy éppen a profi szerszámokat.
A Gealan egy profil gyártó, aki "csak a műanyagot" adja el az ablakgyártóknak és ők teszik bele a vasalatot, fémmerevítést és az üveget, illetve ők hegesztik össze. Aztán van a cég/vállalkozó, aki beépíti. A Gealan profillal önmagában semmi gond nincs, ha szakszerűen csinálnak belőle ablakot és építik be.
Számlát kaptál a munkáról és a szerkezetről?
A problémák bejelentése és a kommunikáció írásban zajlott?
Ha mind a kettőre igen a válasz, akkor kicsit könnyebb a dolog. Írni kell egy tértivevényes, ajánlott levelet a cégnek a problémák részletes leírásával és mellékelni hozzá az összes korábbi levelezést. A levélben le kell írni, hogy az első bejelentéstől számítva, 15 napon belül törekedniük kellett volna az összes hiba kijavítására, ami nyilván nem történt meg.
Ki kell tűzni nekik egy póthatáridőt, mondjuk 10 munkanapot, hogy ennyi idejük van az összes hiba maradéktalan kijavítására, különben elállsz a vásárlástól. Ez számukra azt jelentené, hogy a szerkezetet ki kell szerelniük és az eredeti állapotot vissza kell állítaniuk. Ezt nyilván nem tudnák megtenni, mert gondolom a régi szerkezeteket bontáskor szétvágták, illetve gondolom a fal is sérült, tehát azt is helyre kellene állítaniuk eredeti állapotba.
Tájékoztasd őket, hogy amennyiben a póthatáridő lejártáig nem teljesítik a jótállási kötelezettségüket, akkor a hibákat a cég költségére egy másik vállalkozóval kijavíttatod és küldesz egy fizetési meghagyást nekik. A fizetési meghagyást csak bíróságon tudják megtámadni, ha nem értenek vele egyet. A bírósági gyakorlat az, hogy ha a cég 30 napon belül nem tett eleget a jótállási kötelezettségének, akkor az ügyfélnek adnak igazat.
Ha szerencséd van és a cég sem akar magának problémát, akkor erre már lépni fognak érdemben és foglalkoznak a dologgal.
Nyilván ha az a céljuk, hogy nemsokára bedöntik a céget, akkor nem sok esélyed van.
Még erre is sor kerülhet, angol sem akadály, de kérdés, hogy hány angolul tudó akar itthon építkezni. Gondolom nagyobb megrendelések preferálva a kisebbek (magánszemélyek meg csak szívjanak, várjanak hónapokat..) Utóbbi meg itthon még jellemzően magyar nyelv. Amúgy a videós ötlet nem rossz, legalább látható a minőség is, nem csak ír róla az ember.
Az kimaradt, hogy a cég akivel így állunk a Robben Kft., illetve talán valaki most meg is vette őket, lehet nevet is váltanak. A lényeg, hogy Alsónémediben az Ócsai út 11. szám alatt ez a cég kerülendő!! Ha netán valami csoda folytán a szar üveget végre kicserélnék azt is megírom, de a többi még akkor is egy silány összeépítés. Ha pedig nem reagálnak, cserélik az üveget akkor következő héten fogyasztóvédelem, illetve ahol még be lehet jelenteni őket, hogy nézzék meg mit csinálnak. Sajnálatos, hogy idáig kell jutni egy garanciás problémában..
Érdekes állapotok vannak az anyagbeszerzés terén. 5 éve csináltam egy kisebb tetőt. Akkor még viszonylag megkaptam mindent, igaz, hogy több helyen. Most 5 helyen voltam, csatornavasat akartam venni. Mentem 40 km-t. Nincs. Majd ekkor, meg akkor jön az áru. (Nem holnap...) Bádog a helyi tűzép szerű cégnél nincs "már nem tartanak". Másik cégnél van ereszszegély lemez, meg csatornadarabok, de kifolyó, vagy könyök, stb az nincs.Másik cégnél zsindelyszeg csak egy méretben van, stb. Mindezt egy több tízezres településen és a környékén kerestem. Eddig amiket vettem, azokat is folyamatos utánajárással sikerült. Nem értem. Már mindenki úgy van vele, hogy vegyen a paraszt a weben, amit akar?
A másik fejlemény, amire felfigyeltem, hogy egyre nehezebben találok valami leírást a neten. Pedig esküdtem volna korábban rá, hogy ez egyre könnyebb. Bádogozást, hogy miként kell, órákig kerestem, de bármilyen kulcsszavakra a bádogos cégek hirdetései jönnek fel, vagy használhatatlan képek. pl. olyan, hogy a zsindely tetejére van rakva a normál oromszegély lemez. Amit nagy nehezen találtam leírást pdf-ben abban meg valamelyik cég a saját rendszerét magyarázza, nem általános horganyzott bádogot hajlítanak a hobbistáknak.
Továbbra is keresem, hogy az oromszegély lemezt a gerinchez felérve egy nyeregtetőnél miként oldják meg a széldeszkán. Persze majd kigondolom aztán megoldom valahogy ha odaérek, ha nem találom meg addig, de ez nem normális helyzet szerintem.
Mára már úgy érzem meg kell osszam az alábbiakat, mert lassan ez már felháborító.
Tömören a lényeg, hogy a Gelan márkából/cégtől ajtót ablakot ne vegyetek ha jót akartok!
Két ajtót rendeltünk áprilisban. Ugyan nagyjából időre kész is lett, de a zár helye mindkettőben rossz helyen volt, az egyikhez nem adtak zárbetétet, cilindert, és csak hosszas könyörgés után voltak hajlandók adni egyet, ami ráadásul nem is belevaló 9,5 cm hosszú hanem 10 cm-es, így az egyik oldalán kilóg.. Aztán a szuper 3 rétegű üvegezésből az egyik ablakszemben az üveg összerakásakor fordítva ragasztották az üveglapot, így az egyébként belül lévő hővédő bevonat a külsejére került, ami egy takarítás után okádék mód itt ott lejött csíkosra. A másik ablakszemen meg van karcolva 20-30 cm hosszan és több csíkban az üveg. Az egyik ajtó zárnyelvények az alja le van törve, szintén a másik ablakszemben belül karc. Emellett a nem üveges hanem stadúros ajtónál a zsanérok ferdén vannak felfúrva a tokra, így csálén áll a keretben az ajtó.
Nem sorolom tovább, mert még van más is, de a rosszul összeragasztott üveget is jeleztük a gyártó felé még június elején. Azóta csak annyi válasz jön mindig, hogy majd meglesz. Most már fogyasztóvédelemhez forduláson gondolkodunk sajnos. Egy üveg legyártásához, ami garanciás mert hibás volt eredetileg a gyártása ne kelljen már két hónapnál többet várni.. Na meg egy olyan vásárlóval így bánni aki hibás terméket kapott.. soron kívül kellene talán rendezni az ügyet, hogy legközelebb is vásároljon, de úgy látszik a Gelan márkánál ez nem módi, várjon csak a szerencsétlen vásárló...
Elnézést ha hosszú volt, de türelmes várakozás után most már le kellett írnom, hogy más ne járjon velük így. Kíváncsian várom, hogy vajon mi lesz az ügy vége de augusztustól szerintem hivatalos útra visszük a dolgot, elég volt a hitegetésből meg abból hogy nem tudnak időpontot mondani mikorra készül el a csere üveg. Az ember addig meg nézze a csesznye munkájukat, üvegüket a többiről nem is beszélve..
Hát előbb-utóbb itt is lesz valami attrakció, mert a közvetlen szomszédoknak kezd betelni a pohár, és ha jól tudom már jelezték a jegyzőnek. Amíg csak a házát és az épületeit pakolta tele nem szóltak neki semmit, de most már az udvart is kezdi feltölteni elég rendesen.
Nem tudom mekkora területet szeretne használhatóvá tenni, de 30m2 szerintem nem árt. Annál több szerintem sem kell. Nálunk a pince 50m2 két kb. egyenlő részre osztva. Az egyikben vannak a cuccok és kényelmesen elfér minden.
Hanem a pár napja feltett kérdésemre nem derült fény a válaszra. Még nem is találkozott senki olyan hőszigetelő üveggel, aminek a távtartó műanyagja fehér?
Ha esik az eső, vagy olvad a hó akkor több a súlya, nem is kicsit még biztonsági tényező nélkül is. Ha a régi MSz szerinti megengedett legnagyobb mennyiségű vasat belerakták (kizártnak tartom) akkor valószínüleg kibírja (ha nem rohadt ki belőle a vas), ha szabvány szerinti minimumot tették bele (szerintem még annyit sem) akkor nem bírja ki. Én nem próbálkoznék, mert ha beszakad akkor a falak is elvesztik fölső megtámasztásukat, konzolként meg sokkal kisebb a teherbírásuk.
Kicsit off topic, de talán tudtok segíteni. Van a kertben egy emésztő gödör (kb 3mx3m), az oldalfala & teteje betonból készült, kb 10-12 cm vastagságban, a tetőnyilásban látszik hogy valamiféle betonrács került bele anno. A gödör használaton kívüli, nagyrészt fel van töltve földdel, mindenféle vacakkal, de nem teljesen. Hogy az egészet "elrejtsem" arra gondoltam, hogy magaságyást építek rá bontott téglából. Ha a tető szélétől építek 2 ágyást 300*90*60 méretben, szerintetek elbírja az emésztő teteje? Így elsőre soknak tűnik, de ágyásonként 3 tonna elvileg a tömege.
Ezt a részét aláírom. Költözés közben kellett volna egy kis darab rézcső (5 mm-es, tényleg kicsi) tudtam, hogy van, azt is, hogy a garázs legmélyén, és csak egy év múlva jutok el a pakolásban odáig. 1000 Ft-ért vettem egy szálat. De ugyanígy kellett (volna) már szögacél, meg félcollos cső is, amit a vasas cigány vitt el, mert az új garázs fele akkora sincs, mint apósom régije, ahol ezek álltak. Én is azzal vigasztalom magam, hogy a leendő 30 évre elosztva belefér. :-/
Úristen nekem is volt egy ilyen szomszédom, a tűzoltóknak kellett már beavatokzni mert potenciális "tűzfészek" lett a lakás meg a kert.
Na persze az igaz, hogy nem lehet általánosítani. De a kollega leírása alapján szerintem teljesen felesleges neki egy egész padlás. Kerti sufniban egész évben elfér ami kell, mi lehet a padláson? Néhány társasjáték, gyerekbicikli ami majd jó lesz a tesónak, emiatt beépíteni akkora területet, hát...ha újrakezdeném, inkább még szigetelést tennék és max néhány raklapnyi területre húznám össze, ami nem fért el a sufniban (járólap maradék pld). Tíz év távlatából mondom, de a döntést mindenki maga hozza meg :)
Ez azért picit erős, hogy csak nulla értékű vackok vannak egy padláson.
Nálunk a padlás nincs használva, mert van pince és oda vannak lepakolva az éppen nem használt cuccok.
A nyáron használt kerti bútorok, medence, fűnyírók, szerszámok, szivattyú, slagok elfoglalnak kb. 10m2-t, mikor lekerülnek oda. Kint meg nem lehet hagyni, mert 1-2 tél alatt tönkremennek. Évente meg szerintem, elég kevés ember engedheti meg magának, hogy ezekből újat vegyen.
És akkor még nem beszéltem az autógumikról, szerszámokról, vagy olyan helyről ahol még gyereket terveznek és az éppen nem használt játékokat és ruhákat elrakják a következőnek.
Egy családi házban, ha csak tárolás a cél, akkor szerintem 20-30m2-t ajánlott fenntartani a lakáson kívül ilyen célra, mert valahova pakolni kell ezeket a cuccokat.
Persze vannak notórius mindent eltevő emberek, azzal a jelmondattal, hogy "jó lesz az még valamire", de nekik nem is elég a 20-30m2. Az utcánkban is lakik egy gyűjtögető ember. A lakásában már csak ösvények vannak, pince, padlás dettó. Az autóját már eladta, mert nem vezet, garázsa is tele és most már a kertet kezdi feltölteni. Járja a lomtalanításokat és hordja haza a szerinte értékes dolgokat. A fia azt mondta, hogy szerinte legalább 200m3 cucc van, amit el kell majd szállíttatni. Ez nyilván a másik véglet, de ilyen is van.
Ezzel nagyon egyetértek, lelkesen terveztem én is hogy majd lesz fenn biliárdasztal meg bűnbarlang (mondjuk ez beton). Nyáron 50 fok, használhatatlan, persze csak kupi van amit majd költözéskor kidobunk. A padlásfeljáró mellett pár m2 max bőven elég lett volna.
Kéne a többé-kevésbé korrekt válaszhoz a tet geometriája. Milyen széles a padlás, milyen magas, milyen magasan vannak a fogópárok, miből van a tető? A fogópár nem a levegőben lebeg a két végén.
A fogópár kb 350 cm hosszú, és a párok kb 85-90 centire vannak egymástól... Sajnos nem vagyok ács, de szemre a gerendák, stb épek... 12 éves a ház, az akkor szabályoknak gondolom megfelelt :) Az akkori terveken szerepelt a tetőtér beépítést, "költségcsökkentés" miatt akkor csak az alsó szint készült el...
Valaki képben van a "közmű bekötése az utcáról" témában? Konkrétan a csatorna és a gáz behozatala az utcáról a telekre érdekelne, hogy árban mennyivel lehet számolni. A telek Érden van.
Segítsetek légyszi... a tetőteret próbálom beépíteni éppen, viszont megfordult a fejemben hogy a fogópárok (kb 5*14-es "gerendák") feletti részt is kihasználnám, és padlást alakítanék ki rajta. A fogópárokra keresztbe 5*5-ös stafnit teszek, kb 50 centiméterenként (közéjük plusz 5 centi szigetelés kerülne), majd ezekre 12-es OSB lap... A fogópárok "fesztávolsága" kb 330 cm. A kérdés "csak" annyi, hogy szerintetek a fogópárok mennyi terhelhetők?! Elbírják simán a fenti súlyt (a szobák felől lambéria + 20-25 centi szigetelélés + az 5*5-ös keresztmerevítések + OSB lapok)? Nyilván nem betonsúlyokat tartanék fent a padláson, a cél inkább csak a plusz kihasználható hely a keveset használt kisebb cuccoknak (pl karácsonyfa, gumi kerti medence, ilyesmi), illetve a "járhatóság". Köszi a segítséget előre is...
" vajon miért van annyi bérház a nagyvárosokban Magyarországon vagy Erdélyben? Honnan ez az ambició,"
Hogy Erdélyben mennyi bérház van, nem tudom.
Viszont Mo.-on olyan hogy bérház már nincs, vagy csak minimális.
Valamikor voltak bérházak sok sok bérlakással és hozzátartozó személyzettel ( házmester, vice hm, néha karbantartó )
Tény hogy akad bérlakás, javarészt magánszemélyektől feketén - fehéren. De ez a lakásállomány töredéke. És pl. ezért is magasak a bérletidíjak. Meg sok más mindenért.
ja ezeket nálunk hibásan albérleteknek nevezik.
Az egyik felnőtt lányom is nagy üzletet lát /látott a lakáskiadásban. Eddig.
Van egy maradék lakása , de most hogy férjezett, már nem kell.
Így kiadja, bérbeadja.
Mindig vannak kellemetlen meglepetések. pl. a legútóbbi .
Ápr. végén két kinai diáklány kivette. Liu és Miu -ezt láttam a postaládán.
Nos valamikor jún. végén a két lány elutazott a hatalmas Kinába, nyári szünetre. A lányom tudta, de nem nézett körül csak vagy 3 héttel az elutazás után.
Mos hétvégén megy a kontrolra, hát hatalmabűz fogadja. A két leányzó a hűtőt kihúzta de a húst valahogy benne hagyta.
Végül 10 eft ért kitakarítatta.
A tanulság : a bérleményt mindig ellenőrízni kell a megfelelő időben.
A bérházakban /ami Mo.-on nincs, csak volt / van szigorú kontrol pénzügyekre meg egyéb ügyekre pl. a rendeltetésszerű használatra.
De mint írtam Mo.-on nincs tömeges bérlakás, így mindenki maga épít hol jól, hol rosszul.
Akkor vissza arra a minimális bérlakásra…. mondjuk a lakásállomány - 6 -7 %-ára.
Ezek egyrésze un . szociális bérlakás alacsony lakbérrel és nyomorult leromlott állapotban. Általában romosan, ez kb. a fele a 6 -7 % nak.
Van aztán a másik
Mondjuk 3 % na azok a lakások megfenntartva az arra érdemes embereknek, a kivételezetteknek.
De hát a pikszisbe soha sem lehet benne mindenki... ez egy örök törvény.
A beltéri ajtókra gondolsz? Az vicces volt, már rég kész volt az aljzatbeton amikor megérkeztek az ajtók, és látom hogy a tesók törik fel a betont. Pánikba estem, ezek normálisak? Aztán nevettek, hogy ez azért szükséges, hogy stabilabban tartson a keret, belebetonozták az alját. Emiatt kicsit nagyobb lett felül a rés.
egy bizonyos minőség alatt, a csináld magad az ablakon kidobott pénzt.
Amúgy ha nincs akkor nincs, vajon miért van annyi bérház a nagyvárosokban Magyarországon vagy Erdélyben? Honnan ez az ambició, azt a pénzt ami összegyűlt el lehet utazni, világot látni. Minek kell házat építeni, ha folyamatosan szükségmegoldásokat kell keresni? Sajnos a megoldások amiket fel tudok hozni, megfizethetetlenek.
Ügyfélszerzér nem érdekel. Igazad van, nagyon van itt mit keressek.
Itt pusztán arról van szó, hogy vannak jobban és rosszabbul fizető munkák. A kivitelezők legalább 90%-a a munkadíj megállapításánál figyelembe veszi az anyag árát. Azt, hogy c12-es, vagy C16-os a beton azt kevesen nézik, de a betoncserép vagy zsindely az természetesen nem egy kategória.
Anno, az embereim havi pénzért dolgoztak, sosem függött a bérük az anyag értékétől, mint ahogy a vállalási összeg sem. Egy beton bedolgozásának díját nem attól tettem függővé, hogy az C-12 vagy C-16. Az írásodból nekem az jön le, hogy melyik megrendelőt hogyan lehet megvezetni az anyagköltséggel is
Meg van az oka, hogy miért ázik be és az is, hogy miért adnak hozzá 1o év garanciát, amikor a prémium cserépnek 5o évet.
A másik oldala a kérdésnek, hogyha vannak ácsaid, akkor nem fogsz nekik olyan munkát adni, aminek az anyaga olcsó. A bitumenes zsindely fedését szinte bárki meg tudja csinálni (aki tud használni egy zsínórt és van egy tűzőgépe) jól vagy rosszul és ezért van egy viszonylag alacsony munkadíj.
Egy szép cseréppel pontosan összehozott tetőnél a ceruza jobban fog, én viszem az anyagot is, mert a sok tartozékba belezavarodik a nem szakmabeli, a nyeresség is több rajta és amiből az ácsoknak is több marad. Akkor nem mennek el a németekhez, vagy a mostanában a norvégokhoz.
Tulajdonképpen ha egy centivel keskenyebbek lennének azok a lécek, akkor szebb, otthonosabb is így, mint a nagy egybe-táblák, amikről virít, hogy csak a tömeggyártás költségérzékenysége szülte indusztriális "divat".
Élvédő csak abban az esetben kell, pontosabban csak akkor szabad egyáltalán tenni, ha a házban mindenhol van, különben eszméletlen feltűnő lesz egyetlen nyílegyenes él.
Kézzel szokták hasítani, van rá spéci szekerce, elég hamar megy. Megfelelő méretű rönkön kellenek és a szaki folyamatosan forgatja. Három ember néhány óra alatt egy egész halmot leszab. Bele kell vágni az egyik vízvetőt is, azt gépen csinálják. Nyersen kell felszerelni, szegezéssel. Kb. olyan ritmusba lehet dolgozni a fedésen, mind a dupla fedésű hódfarkú cseréppel. Mivel keskeny, bármilyen bonyolúlt tetőt elég könnyen meg lehet oldani vele.
én nem, vagy 12 éve csináltattam utoljára, két esetben beázott (a gyártó minden előirását betartva), azóta nem foglalkozom vele. Cserepes lemezt sem szereltetek.
Bocs a hulye kerdesert, de nyilaszaro csere utan mivel szoktak "betomkodni" a hianyzo falreszt gletteles elott? Tegladarabokkal, habarccsal? Ertitek mar mit mondok, hogy olyan szep derekszogu legyen. Azt vagom, hogy kell bele az a sarokize...
Sziasztok! Lekezdtem egy régi pincét felújitani de hamar akadályokba ütköztem: a vakolat bontása közben észrevettem, hogy a téglák szét vannak fagyva. Gondoltam egy merészet csemperagyasztóval ragasztom vissza a kihullott darabokat persze rétegelve megköt jön rá a vakolat. Sajnos amatőr vagyok így nem tudom mennyire lesz ez tartós.... Szerintetek?
A rendszere lehet, hogy drágább, de sokan nem rendszert alkalmaznak. Akkor pedig a zsindely (tudom, hogy az eredeti fából hasított, de mivel kiveszőben vannak már, akik azt készítik és alkalmazása sem túl elterjedt, így nyilván a bitumenesre gondolok) a drágább szerintem, mert annak az osb és az alátét lemez/fólia mindenképpen kell + zsindelyszeg. A cserépnél ehhez képest nincs semmi, mert a cseréplécre "csak" a cserép jön. Még egyszer mondom, hogy nem rendszer esetén, hanem ahogy mifelénk a csűröket, csűrik a mesternek mondott szakiszerűek :)
Gondolom a rövid idő alatt, arra gondolsz, hogy a kőpor kipereg, mert veri az eső és tűzi a nap. Ezeket meg Kanadában ugyan zordabb időre de kevesebb UV-re találták ki. De érdekel a véleményed! A mi házunkra elvileg 35 év a zsindelyre a garancia. Persze ezt érvényesíteni kérdéses. 10 éve készült és a csatornában van vagy 0,5-1 cm vastag kőzúzalék, de még van a tetőn is :)
Ilyen foltokat kellene javítanom a ház külső falán, a képen már az egészséges réteg látható (nem porlad), amit lehetett már eltávolítottunk. Fontos hogy ez kültér, tehát olyan anyaggal is szeretném javítani ami megfelelő ide. Ide a vakolat (1mm szemcseméret max) az túl sok? Glettbe van kültéri?
A cserépes tetőhéjazat rendszere kb. 3x drágább, mind a bitumenes zsindelyes (nem az, csak hasonlít valamennyire, a zsindely rönkfából van hasítva).
A különbség a bitumenes zsíndely és a cserép között (bármilyen cserépről legyen szó), hogy a zsingely kb. 6 évet tart, ha hót is lát télen és nyáron süti a nap, a cserép min. 4o évet. Egy márkás kerámia cserépnél 8o-1oo év.
Ha igényt tartassz rá, leírom, hogy miért tart a bitumes zsindely ennyire keveset.
Kisebb lejtésszögű tetőt is lehet készíteni. Ha én készítem, akkor még egy bogár sem fog bejönni a padlásra. Cserépnél előtte még a verebek is bejártak.
Könnyebb.
Persze rengeteg hátránya is van. pl. Jóval drágább a sok héjszerkezet miatt (osb, fólia, stb.)
Rengeteg a "kidobott" pénz, mert sok a hulladéka fajlagosan. pl. első sor alatt dupla. Mindegyik sor eltolva fél mintával vágva, gerinchez a vágás, stb.
Ma elkezdtem a zsindelyt. A fóliát az eresz szegélylemez széléig kiengedtem, mert az iko-s oktató videóban úgy van. Erre olvasom máshol ( http://otletekepitkezoknek.hu/termekek/tetofedes/bitumenes-zsindely ), hogy 5 cm-ert engedjem rá. Ez már agyrém, hogy nincs egy normális leírás semmilyen témában, amit nyugodtam követne az ember.
Az alsó zsindely sort is van ahol a lemez széléig rakják, az iko-sok a videoban pedig még a lemezen is túlnyújtják 1 cm-el.
A lemezre én is így raktam már 5 éve a barkács épületnél, de a boltban mondták, hogy alá. Nagyon csodálkoztam is. :) A nyugalom miatt megkérdeztem azt is.
Rossz lábbal keltél fel, vagy nincs rajtad szemüveg? Elolvasnád mégegyszer mit írtam? Tényleg nem értek hozzá, amit többféleképpen is jeleztem a hozzászólásban és semmi konkrétumot nem is írtam ezért direkt. Engem csak érdekelnek a részletek minden szinten, mivel most építkezünk és nem generálos úri módon, hanem sok mindent én csinálok, aminek utána járok több helyen, hogyan kell (többek között itt is). A mi ácsunk nagyon profi és közvetlen, sokat beszélgettünk szerkezetekről, metszetekről és statikáról is.
Megtennéd, hogy tudatlanságomat kijavítva leírod azt a különbözőséget, amit a páraáteresztő fóliák tulajdonságaik képviselnek a tetőszerkezetben?
Köszönöm. Ez a "nem szőtt" kifejezés zavart össze engem. Hogy most akkor mit nevez szőttnek. A vászon szerűt, vagy a fényes oldalon a látszó üvegszál hálót vagy mit.
De a fényessel felfelé, ami találkozik a zsindellyel az már egyértelmű.
A Jutafol DTB 150-et találtam ugyanilyennek a képeken. Annak van magyar leírása is, de szerintem google fordítóval készítették, mert olyan is. Ráadásul ellentmondást tartalmaz.
Amiről még sejtettem, hogy a fényes kellhet felfelé, hogy amint elnéztem a videókat mindegyik úgy van feltekerve, hogy kitekeréskor csak leteríti a szaki és kész.
Nem lesz szigetelés. Egy melléképület padlás és hozzátoldott kocsibeálló, a kettő együtt nyeregtető szerű.
Szóval: kigurítom a fényes felfelé és az eresz lemez tetejére :)
ez egy vizálló tetőfólia (SVITAPFOL 150 NT - water-proof membrane), itt kapsz róla információkat.
Hogy melyik felét kell lefele szerelni, írja a weboldalon is :
The membrane roll is unrolled horizontally on the roof with the absorption non-woven textile facing the inner space of the building.
Azaz a nem szőt szövetszerű oldalával befele (fényessel felfele).
A páraáteresztő fóliának van egy rányomtatatott írása, azzal kell felfele tenni, de ez nem az.
Mivel ez a fólia egy vízszigetelés a bitumenes zsíndely alá, az ereszre szerelt csepedtetőlemez felé kell szerelni.
Megjegyzem, hogy ha a tető hősziszigetelt, akkor kötelező módón a szarufákra kell szerelni egy deszkázatot, arra szerelni egy páraáteresztő fóliát, ellenlécet (légrést), 4cm vastagot, az OSB és rá ezt a vízálló fóliát, majd a zsindelyt. Másképp az egész tetőszerkezet befő.
A légrést ki kell szellőztetni az eresznél és a gerincnél. A zsindely héjazat esetében a gerincnél kell késziteni egy légrést (egy megemelt gerincprofilt OSB-ből készitve és ezt a fóliát meg kell állítani a légrés előtt.
Nem raktam még ilyet, de minden páraáteresztő fóliának ugyan az a funkciója, tehát az anyagának is nagggyon hasónlónak kellene lenni, vagy ugyanannak... Így paraszti logikával, én ugyanúgy raknám mint az iko-t a vászonos oldalával megegyezően. Az egyik feladata ezeknek a fóliáknak a tető fedésen átjutó víz levezetése én szerintem a víz levezetésére a simább, csúszósabb, "fényesebb" felület való. És mivel a víz levezetése is a feladata, egyértelmű, hogy a csöppentő lemez fölött kell belevezetni a csatornába.
Előtte mindig iko fóliát raktam, annak egyértelmű volt, hogy a zöld fele felfelé. Ez a cseh fólia egyik oldala vászon szerű, mint az iko, de a másik fényes. A kigurítása, mint a képen látszik felfelé adná a fényeset. (Az iko felfelé a zöldet a használandót adja.)
Egyébként olyan kérdésem is van, hogy az Ereszszegély lemez alá, vagy fölé jön a fólia? Mert a boltban azt mondták, hogy alá és lógassam le egy kicsit. Az iko használati videójában pedig egyértelműen fölé rakja és ráragasztja.
Mi is így jártunk... Egy válaszfalat arrébb kellett rakni 10 cm-vel még a tervrajzon, csak az ablak nem követte :( észre sem vettem csak amikor a válaszfalak bekerültek így az az ablak 10 cm keskenyebb lett (140*150 lett) van melette egy 150*150-es meg nem mondod, hogy nem egyforma. Mi Ytonggal falaztuk fel. Mekkora méretről van szó? Mert ha még nincs legyártva az ablak és nem nagyon keskeny eleve, akkor észre sem fogod venni...
Ha a kiváltónak a nyílás áthelyezése után is mindkét oldalon meg lesz az előírt felfekvése akkor jó lesz. De nem hiszem, hogy ennyivel hosszabb lett volna berakva.
hat ezekre a herara meg polifarbera gondoltam amit ugy reklamoznak, hogy le lehet mosni a foltokat es hasonlokat...igen gyerek osszekenik tapicskoljak es baratai...
1. mechanikai sérülés ellen nem véd, koszos kézzel tapperolás ellen viszont nagyon jó. letörlöd és kész, nem lesz nyoma. ajánlom. latex festékről beszélünk.
HMV előállításról lenne kérdésem. Kombi kondenzációs kazán után raknék egy bojlert, hogy legyen úgymond puffer a meleg víznél. Elsősorban a zuhanyozás miatt, ott nem szerencsés az átfolyós vízmelegítés.
Van értelme vagy fölösleges kiadás? Ismerősöm így csinálta, ő ajánlotta, nála szinte semmit nem fogyaszt a bojler, mivel alapból meleg víz megy bele, max ráfűteni kell, ha hűl a víz.
Az oszlopról a tetőt akár "E" gerendástól leszívhatja a szél. Cserepes lemez nincs 10 kg/m2, szelemenek másik 10kg/m2, "E" gerenda kb40kg/m azaz 15 kg/m2. Ez összesen 35 kg/m2. Ennél nagyobb szelek nem ritkák.
A házban gépi szellőztetés lesz. Friss levegő befújás a szobákban, elszívás a fürdőkben és a konyhában, úgyhogy a szobák közötti jó hangszigetelést ezzel valószínűleg buktam is. De ha mégis meggondolnám magam akkor később jó nagy felfordulás árán egy harmadik réteg gipszkarton is felrakható. Úgy már 55dB a léghanggátlása az 50-es profilnak, ami már tényleg biztos elég jó. Azért egyelőre bízom benne, hogy elég lesz a 2+2 réteg :)
Az ajtócsapódás hangja már inkább zavarna, de ha szakszerű építés esetén ez nem probléma akkor megnyugodtam.
Az "E" gerenda teherbírása valamivel kisebb mint ami itt előfordulhat. Ennél érdekesebb, hogy hogyan lesz rögzítve a gerenda az oszlopon, illetve a cserepes lemez a betungerendán. Fejből nem biztos, hogy jól emlékszem, de nem hinném, hogy a csrepes lemez kibír több mint 2,5métert. Köztes alátámasztás is fog kelleni. A gerenda megfúrása ellenjavalt fölülről is, mert egy feszítőhuzal elfúrása is nagyon kellemetlen következményekkel jár(hat).
A következő problémára kérnék tanácsokat: Adott egy kocsibeálló, melynek tetőszerkezete szarufa + cserepes lemez lenne. A mellékelt képen található két darab (zöld színnel jelölt) gerendát szeretném alátámasztás nélkül áthidalni. A távolság 5,5 m. A tervem az, hogy 6m-es "e betongerendával" oldanám meg és hozzájuk rögzíteném majd a szarufákat. A betongerendák 20 cm-es oszlopzsalun támaszkodnának.
Ha lehet hinni ennek a leírásnak akkor az 50mm-es profil 2+2 réteg gipszkartonnal borítva 48dB értéket tud, a 75mm-es 2dB-lel többet. Ez nem tudom mennyit számít a valóságban, de a tíz centis tégla, vagy Ytong, vagy Silka válaszfalaknál így is jobb, és ez nekem szerintem elég lenne.
Amiatt inkább aggódom, hogy pl. egy ajtó becsapódását mennyire lehet majd hallani az összes szobában? Az ilyen rezgéseket nem vezeti nagyon a GK fal?
Szobák közé gipszkarton válaszfalnak az 50mm-es acélprofil miért nem jó? Pont ilyet tervezek építeni, oldalanként két réteg gipszkarton borítással. Átnéztem az általad linkelt leírást, nem találtam benne semmit ami miatt célszerűbb lenne a szélesebb profil.
Nagyobb nappali burkolása nagy méretű (60x120cm) lappal fog történni. Kell alá feszültségmentesítő? A nappali burkolata tovább fut az előtéren és közlekedőn is. A nappali 55 m2, az előtér-közlekedő 25 m2. A nappali kb 5,3 széles és 10+ hosszú, a közlekedő 1,4 széles, előtér 2,6 széles.
A jelenlegi rétegrend: 12 cm EPS100, 7 cm esztrich.
