Mert az teljesen rossz, minden szempontból, majd le is veszem a lapról.
Viszont, mivel megint lenne kedvem jazz-standardeket feljátszani, megcsinálom újra. Persze nem ugyanazokat a számokat, azóta már sok újat megismertem. Tehát a számok mások lesznek, de a koncepció, és maga a cd egy "átalakított reprodukció".
Ezt én máshogy gondolom. Ha valaki ellátogat a lapomra, és meghallgatja a saját zenéimet, amit komolyan is veszek, abból inkább megítél, mint ilyenekből. Az itt fórumozók lehet, hogy másképp vannak ezzel, de az is lehet, hogy nem, csak mondják. Mint, ahogy azt is mondták itt alább, hogy "tehetséges", meg "ügyes". Akkor most ügyesnek ítélnek meg végülis, vagy ügyetlennek??
A video-szerkesztést bocs, de nem vállalom, hogy jutott eszedbe pont engem megkérni? :) Biztos csak viccelsz.
Nem. Pont azt akartam ezzel mondani, hogy amit egyszer elrontottam, de úgy maradt, azt nem venném újra soha. Inkább új dolgokat. Van például az IMPROgressive-lemez, ma egy csomó mindent másképp írnék, hangszerelnék és játszanék rajta, mint akkor. Mégsem jut eszembe, hogy újra felvegyem ugyanazokat a számokat, mert minek.
A zenészt az alapján ítélik meg, amilyen felvételeket elejt itt-ott (meg amilyen koncerteket csinál). A profizmus egyik alapköve, hogy nem mutogatjuk a kiforratlan, "poénból felvett" dolgainkat, főleg nem, ha azok rosszul vannak eljátszva. Poénkodni akkor lehet valamivel, ha a kisujjadból kirázod, olyan könnyen megy. Ha nehezen megy, mert nem gyakoroltad eleget, akkor pont nem poénkodásra való. Nem is értem, hogy mi a "poén" abban, ha általad rosszul eljátszott számokat veszel fel videóra, és mutogatod szakmai topikokban.
Viszont szépen feliratozol videót :-), úgyhogy lehet, hogy megkérnélek: az én készülő honlapomra való videókat vágd meg és feliratozd. Megtennéd?
Vegyük az én esetemet: Feltettem neked jó fél éve egy tizenvalahányéves garázsfelvételt félig tréfából. Azóta 321 kartárs szentül meg van győződve arról, hogy én nem tudok gitárzani. Persze ez egyrészt igaz (csak nem úgy), másrészt nem is töröm magam meggyőzni őt az ellenkezőjéről; de ha ilyen irányú terveim lennének, kétszer annyit kéne dolgoznom mint egyébként.
Megfogadom, és gyúrok! Most is azt teszem, bár tudom, hogy jóval többet kéne.
De ettől még szorgalmasnak tartom magam, csak most nem ez köt le, ez most lazulás. A hibáimmal -ha kis ideje is, de- tisztában vagyok, és igyekszem javítani őket.
"sztem ebből is kiderül, hogy mi van: leszedtem, megtanultam, felvettem, kész, olyan-amilyen, ha több időt fordítanék rá, sokkal jobb lenne. Nem kell ezt olyan komolyan venni, én sem veszem:)"
Akkor minek rakod fel olyan helyre, ahol több millióan meghallgathatják?
Hát vagy eldöntöd, hogy profi zenész akarsz lenni aki ebből akar megélni és nem akarja a nimbuszát rombolni bénázással, ezért nekiáll és gyakorol, vagy maradasz lusta,bár ez nem kifogás,ez inkább szégyellnivaló dolog,mert bevallod, hogy a teheséged mellé nem párosul,sem szorgalom,sem kitartás,sem intelligencia, hogy felmérd hol tartassz és a hibáid kijavításával jobbá válj!Így egy idő után a tehetséges fiatalból egy tekerős-bakigép öreg leszel és akkor már nem lehet a tehetséggel takarózni.:(
Szerintem fogadd meg a külső fülek tanácsait és légy oly' bölcs gyúrni!
Igazad van, azt a cd-t kár volt "kiadni a kezemből", mert tényleg gyenge. Akkoriban azt hittem jó, de ma már látom, hogy minden rossz benne; szerencsére azóta sokmindent tanultam, így hamarosan felveszem őket újra, normálisan, ahogy kell.
Nézd, egész ügyes gitáros vagy, jó ötletekkel. Egy kis élet kell a játékodba, az meglesz idővel.
De ha az a célod, hogy kimászol a szobagitárosi státuszból, akkor érdemes átgondoltabb felvételeket kiraknod (gondolok itt elsősorban az everlastingos szösszeneteidre). Hiába írod fölé tréfásan, hogy "nem kell komolyan venni". Nem is fogják.
Ha komolyan venném, szépen begyakorolnám, de ehhez -mint már mondtam- lusta vagyok, nincs kedvem napokig tökölni... sztem ebből is kiderül, hogy mi van: leszedtem, megtanultam, felvettem, kész, olyan-amilyen, ha több időt fordítanék rá, sokkal jobb lenne. Nem kell ezt olyan komolyan venni, én sem veszem:) Kis poén. Legalábbis nekem.
Valahogy mégis folyton Vait és Satrianit játszol fel. Egy Joe Pass-re emlékszem ezeken kívül. Miért raksz fel olyasmit, amit bevallottan elnagyoltál? Mutathatnál végre valami olyasmit, amit komolyan vettél, és a pici szívedhez is közel áll... Vegyél jó példát Karpiról, Vic-ről, Krisztiánról, akik olyan dolgokat raknak fel, amiket élveznek, és nem fikkantják le utólag, hogy "ááá, nem is vettem komolyan".
Peavey Bandit 112 Megint rámjött, hogy erősítőt akarok venni, és egyenlőre ezt néztem ki. Valakinek tapasztalata vele? Esetleg tudtok mondani hasonló árfekvésben jobbat?
Igazság szerint, rock, és blues-rock (meg blues) zenéhez kéne, legsűrűbben otthon használnám, ritkábban pedig haverokkal ha sikerül éppen összeállni. (Szóval egy dob mellett meg kell hogy álljon)
A Coda üzletben egyszer egy gitárvásárlás alkalmával próbáltam, és nekem nagyon szimpatikus hangja volt, bár leginkább a torzított csatornát próbálgattam anno. (de azt sem sokat, mert a gitár volt a fontosabb akkor)
