Biztos forrásból tudom: az anyát nem kényszerítik arra direkt módon, hogy megnevezze az apát. Ha az anya képesnek hiszi magát fizikailag, anyagilag, erkölcsileg a gyermekneveléshez szükséges feltételek hosszútávú biztosítására, és/vagy az apát viszont alkalmatlannak sőt károsnak tartja gyermek számára, akkor nem nevezi meg az apát, és kész. Viszont mai szép új világunk annyira nem támogatja az egyedülálló szülő intézményét, hogy indirekt módon erősen befolyásolja az anyát, hogy (elsősorban az anyagiak miatt) az apát megnevezze.
De azt nem tudom, hogy ezesetben automatikusan indulna e be a tartásdíjra kötelező eljárás. Hiszen ha jól tudom, egy gyilkost is csak akkor vonnak büntetőeljárás alá, ha feljelentést tesz valaki. A jog igen csavaros valami. Ha az igazságot nem is szolgálják megfelelően, a jogászok fizetését annál inkább.
Egyébként: jó lenne, ha a férfiak is felnőtt módjára minden egyes futó kalandnál számolnának az esetleges kellemetlen következményekkel - jó esetben még ágynakdőlés előtt, és csak mindent mérlegelve, vállalva kalandoznának. És/Vagy vállalja ő a biztonságossabb védekezést. Mert egy nő számára nem kis teher, mégha oly kalandozó természetű is, hogy a futó kaland a férfi számára valóban a futást is jelenti, nyomtalanul, gondtalanul eltűnhet másnap, köd előtte, köd utána, de a nőnek mindig nagyobb az esélye maradandó nyomokat szerezni. És nem biztos, hogy (csak és kizárólag) ő hibáztatható ezért.
Egyébként nekem az a véleményem, hogy ha egészségileg a szülés lehetséges az anyánál, de nem akarja megszülni, viszont az apa akarja a gyereket, úgyis, hogy az anya nélkül, egyedül vagy más társsal is vállalja a gyermek felnevelését annak összes örömével, keservével, anyagi terhével, minden egyébbel, akkor a nőt igenis kötelezni kellene a gyerekszülésre. Ez kicsit javítana a férfiak hátrányos helyzetén etéren. Meg így lenne fair.
Kedves Juan(hu!):
Szóval valószinünek tartom, hogy nálad is döntö szerepe van a külsönek, pusztán máshol húzod meg a határt, mint a népek általában. Tévedsz: nincs döntő szerepe. Igaz, van bizonyos határ. Egy saját piszkában fetrengő részeg, büdös, hótkosz ember minden bizonnyal nem vált ki bennem vonzódást. Legalábbis ott és akkor nem. De láttam már olyan (mese?)filmet, hogy egy ilyen fazon valahogy (lassacskán) kikerült ebből a szituból, és mint amikor a béka királyfivá változik, hát kiderült róla, hogy egy vonzó, intelligens ember. Sőt mi több: marha gazdag. Ettől aztán már végképp szimpatikus lett.
Tehát a külső nagyon változékony is tud lenni. Nem beszélve a plasztikai sebészet szerepéről ugyebár.
Különben látszik a mondókádból is, hogy férfi vagy, tipikus férfilátásmódot adsz ugyanis elő. No dehát ez van.
Abban viszont igazad van, hogy én nem vagyok "a népek általában".
Én (sajnos?) a nevemhez híven nem vagyok általában "a nők", sokmindent nem szeretek, amit a társadalmi tudat momentán nőiesnek nyilvánít, és viszont: szeretek olyasmit, amit nem tartanak nőiesnek. De szerencsére a szerelmem / partnerem mindíg meglátta/meglátja bennem a nőt, úgyhogy talán mégsincs alapos okom aggodalomra.
És érdekes: első (és még többedik) látásra is ellenszenvesek voltak azok, akikről aztán kiderült, hogy halálos szerelemmel tudom őket szeretni.
És érdekes: volt olyan, hogy a külseje miatt elájultam az elragadtatástól, és mindent elkövettem, hogy összejöjjünk, de amikor megtörtént hát valami rémes volt, hogy semmi közös nincs bennünk, nincs egymásnak mondanivalónk, egész más hullámhosszakon sugározzuk az adást.
Egyébként Te magad is utalsz rá: a szépség-csúnyaság igen tág határok között nagyon relatív és változó fogalmak.
A férfiaknak pedig mint köztuudott: azért fontosabb a külső, mert könnyebb nekik nézelődni, mint gondolkodni:-)) Az érzelmekről meg ne is beszéljünk.
>>nincs kőkeményre csiszolt véleményem az ügyben, tehát nem kinyilatkoztatok, csak gondolkodom. <<
En is :)
>>a gyerek erdeke a legfontosabb, "
Ezt meg ki mondja?<<
Ez juanhu gondolata volt (285).
>>Ha egyébként így lenne betiltanák az abortuszt, meg az intézeteket, meg a stb. <<
Hat, az abortusz az egy nagyon nagy tema, de a mai jogszabalyokban tukrozodo elvi allaspont az, hogy a magzat az csak potencialis es nem tenyleges ember. Tehat vedeni sem lehet olyan szinten mint egy mar megszuletett embert.
>>Aztán van ojan is, <<
Persze, sokfele variacio van :) De az alapeset amit felvazoltam azt feltetelezi, hogy a.) a no nem volt korlatozva dontesi kepessegeben es b.) tisztaban volt vele, hogy sem o, sem a ferfi nem vedekezik.
>>A jog tehát nem csökkenti a későbbi hibaköszörülés esélyét, és az utólagos, érettebb megfontolást, hanem elősegíti. <<
Igen. Elosegiti a kesobbi hibakoszorules eselyet. Pontosan ezt mondom. Vagyis ezzel atharitja a sajat testerol autonom modon donto no dontese kovetkezmenyeinek egy reszet a ferfira. Mintha azt mondana ezzel, hogy "nem baj butuskam, hogy ugy dontottel ahogy. Levesszuk a terhek egy reszet a valladrol, mert nem voltal elegge felnott ahhoz, hogy elore lasd a kovetkezmenyeket". Nem?
>>Aztán van ojan is, h kicsit vagy nagyon becsipnek, esetleg mindketten és nem molyolnak a megfontolásokkal.<<
Ez persze csokkenti az itelokepesseget, de az alkoholos befolyasoltsag mas hibas dontesnel sem szokott enyhito korulmenykent szerepelni. Miert pont itt legyen az?
>>"Ha latja, hogy nem, es ennek ellenere belemegy?"
A pasi se látja tutira, mégis belemegy. <<
Hat, szerintem pont itt van a kutya elasva. Vagy legalabbis az egyik kutya. Koteles-e a ferfi felelosseget vallalni a no helyett is? Ha a no _joga_ donteni a testerol, akor nem _kotelessege_ is egyuttal a kovetkezmenyeit is vallalni annak, hogy ezt a jogot gyakorolja?
(A ferfi pedig az o sajat testet erinto kovetkezmenyekkel szamoljon (pl. nemi betegseg).)
Megint oda kanyarodok vissza: egyenjogu felkent kezel-e egy not az olyan jogrend, amelyik mentesiti ot a jogai gyakorlasanak egyes negativ kovetkezmenyeitol?
>>De. Valszeg csak akkor tudod meg, h kirugtak a munkahelyedről, ha már kirúgtak. Akkor kapsz észbe, h munkalehetőség nélkül kell eltartanod +1 főt<<
Ilyen esetek elofordulhatnak. Sot, elofordulnak. De ahogyan ezt te is vilagosan leirod, elmeletileg ugyanannyira ismertek barmelyik no elott is. Plusz, ez sem a ferfi hibaja (hacsak nem a fonoke, de ez mar mas teszta) :)
>>mert nem egyedül fogantatott vagy mi, hanem 2-en kellenek hozzá. Ha ugy vesszük ketten döntöttek szabadon. <<
En is ilyen vonal menten gondolkodtam :) De ahogy fentebb is irtam, miert vallaljon felelosseget a ferfi a no testeert, amikor jogokat nem gyakorolhat felette? Hiszen a jogszabalyok szerint sem eroszakkal nem kozosulhet vele (felreertes ne essek, nem tamogatolag irom), sem abortusz ugyben nincs beleszolasa, sem fogamzasgatlasra nem kenyszeritheti. Nem gyakorolhat jogokat a no teste felett, tehat miert vallaljon felelosseget erte?
>>kocsiba, ami szintén veszélyes üzem <<
:) ez jo.
>>karamboloztok <<
Hat, ott van ugye a biztosito... (hmm... terhessegbiztositas... "Nem fekszem le veled, ha nincs terhessegbiztositasod!" ... Javasolni kell az iparnak :o) )
De a hasonlat tenyleg ugy lenne pontosabb, ha a baleset nem a vezeto hibajabol kovetkezett be. Mondjuk radolt egy fa a kocsira. Belecsapodott egy meteorit. Akkor a vezetotol nem kovetelhetsz karteritest.
De itt van egy - szvsz - pontosabb hasonlat. Szerinted KoKo karteritest kovetelhet barmelyik ellenfeletol, ha meccs kozben egy utestol betorik az orra? Feltetelezve persze, hogy az ellenfel szabalyosan boxolt. "Igen, tudtam mielott a ringbe leptem, hogy betorhet az orrom, de most emiatt bevetelkiesesem van, orvosi koltsegeim, stb... Fizess!"
>>Kivel egyenjogúnak? Nem arról van itt inkább szó, h a pasikat "kényszeritik" egy másik jog, a biologiai és az ebből fakadó társadalmi megkülönböztetés alá? :) <<
Hat, igy is lehet nezni. En inkabb ugy ertelmezem, hogy a torveny implicite gyengeelmejunek, reszlegesen donteskeptelennek nyilvanitja ezeket a noket. Mindenesetre egyik megkozelitesben sincsenek egyenrangu felkent kezelve....
Mb
Nos akkor előrebocsátok 2 dolgot: nincs kőkeményre csiszolt véleményem az ügyben, tehát nem kinyilatkoztatok, csak gondolkodom. Lehet, h alapvetően félreértek vmit, de ezt nyilván tisztázzuk idővel, ha van türelmed.
"Vagyis: ha valoban nem a szulok erdeke, hanem a gyerek erdeke a legfontosabb, "
Ezt meg ki mondja? :) Ha egyébként így lenne betiltanák az abortuszt, meg az intézeteket, meg a stb.
"meg mindig a nonek konnyeb eszrevenni, hogy a partner vedekezik-e, mint a ferfinak"
Biztos kevésbé szembeszökő egy tabletta vagy egy szuri három havonta szemben a kotonnal :), de vegyük észre, hogy létezik hormonális és műtéti fogamzásgátlás férfiak számára is, ami hát akkor ugyanúgy észrevehetetlen.Nemde. Aztán van ojan is, h kicsit vagy nagyon becsipnek, esetleg mindketten és nem molyolnak a megfontolásokkal. Mindketten. A következmény mindkettejüket terheli, terhelné jog szerint ( de a nőt imho jobban). Az ember emberből van, két lába van mégis megbotlik stb. Tehát fennálhat az eset, hogy pillanatnyi elmezavar hatására (értsd: dugásvágy) nem úgy dönt(enek), ahogy kellene, ahogy racionális. A jog tehát nem csökkenti a későbbi hibaköszörülés esélyét, és az utólagos, érettebb megfontolást, hanem elősegíti.
"Ha latja, hogy nem, es ennek ellenere belemegy?"
A pasi se látja tutira, mégis belemegy.
"Viszont ez megint olyan tenyezo ami valszeg nem csak akkor derul ki amikor mar jon a gyerek." De. Valszeg csak akkor tudod meg, h kirugtak a munkahelyedről, ha már kirúgtak. Akkor kapsz észbe, h munkalehetőség nélkül kell eltartanod +1 főt (ikrek esetén +2, +3 :)) ha rájössz, h MO-n nem kedvez a munkaerőpiac holmi kismamáknak. Pláne, ha ugy hozza a sors, h egyedül maradsz a dologgal.
"ha a fogantataskor nincs korlatozva a cselekvokepessege es szabadon dont, akkor miert koteles mas is osztozni a kovetkezmenyekben?" mert nem egyedül fogantatott vagy mi, hanem 2-en kellenek hozzá. Ha ugy vesszük ketten döntöttek szabadon. Rossz példa - mint minden példa - de ha te, szabad döntésed alapján beülsz vki mellé mondjuk stopposnak, vagy jo barátod mellé 1 kocsiba, ami szintén veszélyes üzem és karamboloztok és ő meghal, neked csak a lábadat kell amputálni és utolag kiderül, h be volt szakítva az illető. Arra van egy vagy több reakcio, nagy része a jog által is megtámogatva. (kártérités pl.). Vagy nem volt beszakitva, csak nem volt jogsija. Vagy minden ok, de mégis karamboloztok.
"engyenjogunak tekinti-e a not az a jogrendszer, amelyik mentesiti egy onalloan meghozott dontes egyes kovetkezmenyei alol?"
Kivel egyenjogúnak? Nem arról van itt inkább szó, h a pasikat "kényszeritik" egy másik jog, a biologiai és az ebből fakadó társadalmi megkülönböztetés alá? :)
>>A nőt akarata ellenére kényszerítik, hogy megnevezzen egy nemzőt, akitől tartásdíjat csikarhatnak ki? Ez télleg így van? <<
Nem. :) Ugy tudom nem. Inkabb elvi sikon folyt itt az eszmecsere, bar jogrol volt szo. Vagyis: ha valoban nem a szulok erdeke, hanem a gyerek erdeke a legfontosabb, akkor nem lenne-e indokolhato ez a lepes... De ez mar csak egy oldalhajtasa az egyenjogusagi sikon kezdodott vitanak.
>>HA a pasi mindent megtett annak érdekében, hogy ne ejtsen vkit teherbe (a fogamzásgátlás nem lenne csak a nő feladata) <<
Ez biztos, de azert ugye a mai megoldasok mellet meg mindig a nonek konnyeb eszrevenni, hogy a partner vedekezik-e, mint a ferfinak. Ha latja, hogy nem, es ennek ellenere belemegy?
>>HA a nőt nem korlátozná anyagilag meg egyéb módon az az egyszerű tény, hogy gyereke van <<
Viszont ez megint olyan tenyezo ami valszeg nem csak akkor derul ki amikor mar jon a gyerek.
>>Tehát HA érvényesülne az a szimpla feltétel, hogy a nőt ne döntse anyagi végromlásba és/ vagy függőségi viszonybaa dolog , tehát valóban anyagilag- érzelmileg független emberként dönthessen. Ha mindez teljesül, akkor majd lehet enyhíteni a tv. szigorán.<<
Tudom, hogy "kiforgatom a szavaidat" ;) De azert gondoljuk tovabb. Te tulajdonkeppen azt mondod, hogy fogantatas idejen meg kepes fuggetlen emberkent donteni, de a terhesseg csokkenti a donteskepesseget? Vagy mar a fogantatas idejen is csokkent kepessegu? Hiszen vegul is az en "provokativ" kerdesem arra iranyult, hogy ha a fogantataskor nincs korlatozva a cselekvokepessege es szabadon dont, akkor miert koteles mas is osztozni a kovetkezmenyekben?
Mas szoval, engyenjogunak tekinti-e a not az a jogrendszer, amelyik mentesiti egy onalloan meghozott dontes egyes kovetkezmenyei alol?
AmBesten
XVI. század :) az idézet pedig Hannelore Sachs: A nő a reneszánszban könyvéből
Mezőbándi
A nőt akarata ellenére kényszerítik, hogy megnevezzen egy nemzőt, akitől tartásdíjat csikarhatnak ki? Ez télleg így van?
Mindezen felsorolt problémához még az is hozzá jön, hogy ha a nő nem akarja, hogy a pasi részt vegyen a dologban és eltitkolja előle a dolgot. Kizárva őt így a döntésből. Ehhez vajon van-e joga? Tudjátok, amikor afféle tenyészkanként használnak vkit.
Ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy kérdésedre a válasz "nem" kellene, hogy legyen
HA a pasi mindent megtett annak érdekében, hogy ne ejtsen vkit teherbe (a fogamzásgátlás nem lenne csak a nő feladata)
HA a nőt nem korlátozná anyagilag meg egyéb módon az az egyszerű tény, hogy gyereke van (nyomorszintig lazán le lehet süllyedni, ugyanis egy fizetésből nem lehet gyereket nevelni, arrol nem is beszélve, hogy terhesen+ utána is jó drabig kiesik a munkából és a GYES/ Gyed messze nem elég fedezet).
Tehát HA érvényesülne az a szimpla feltétel, hogy a nőt ne döntse anyagi végromlásba és/ vagy függőségi viszonybaa dolog , tehát valóban anyagilag- érzelmileg független emberként dönthessen. Ha mindez teljesül, akkor majd lehet enyhíteni a tv. szigorán.
>>ha az APA meg akarja tartani a gyereket, de az anya akar abortuszt.<<
Erre a peldara en azt valaszolnam, hogy az anya teljes joga donteni a testerol, HA a fogantatas jogilag szentesitett parkapcsolaton kivul, vagy azon belul, de nem konszenzus alapjan tortent (pl. hazassagon beluli eroszak). Viszont egy hazzasagon beluli, "konszenzusos fogantatas" eseten az elveteteshez is konszenzus kellene. Persze az apa el is veszthetne ezt a jogat. ( mindjart irunk egy uj torvenyt... :o) )
>>A helyzet az szerintem hogy itt nem az egyenjogúság a kérdés, hanem a gyerek.<<
Abban a vonatkozasban az egyenjogusag is kerdes, hogy a mai torvenyek elismerik a nok onrendelkezesi jogat a testuk felett. Jogukban all nemi kapcsolatot letesiteni jogilag rogzitett parkapcsolaton kivul. Jogukban all eldonteni, hogy alavessek magukat abortusznak, vagy sem. A fenti peldamban a noi fel mindezen jogok tudataban letesitett kapcsolatot. Nem egyfajta lekezelo banasmod az, ha ezek utan a felelosseg egy reszet az allam leveszi a no vallarol? Mintha azt mondana ezzel, hogy nem volt donteskepes amikor kapcsolatott letesitett.
>>A gyerek szempontja a legfontosabb, mindkét szülö érdekét háttérbe szoritva. Emiatt az apának is vállalni kell az anyagi felelösséget is. <<
Ha viszont igy van, akkor kotelezheto-e az anya arra, hogy pl. akarata ellenere nevezze meg az apat, hogy az allam tartasdijat kenyszerithessen ki belole?
>>Csak hát ott van egy komoly plusz dolog, hogy mig az egyik félre komoly kihatással lehet egészégügyileg mind a gyerek megtartása mind az abortusz, a másik félre bizony nem.<<
Hat, a stressz, a stressz... A gyomorfekely... A pluszmunka amivel a pluszkiadas jar... Marmint a peldamban szereplo ferfinak, ha a no megtartja.
Szerintem igen, kötelezhetö. Jogilag mindenképp, de nem jogi szempontból kérdezted, hanem erkölcsi szempontból, nöi egyenjogúság szempontjából.
A helyzet az szerintem hogy itt nem az egyenjogúság a kérdés, hanem a gyerek. A gyerek szempontja a legfontosabb, mindkét szülö érdekét háttérbe szoritva. Emiatt az apának is vállalni kell az anyagi felelösséget is.
A plusz információd, hogy miért nem ment abortuszra ez nehéz kérdés. Miért kellene valakit is abortuszra kötelezni. Én inkább megcsavarnám a kérdést, és azt kérdezném, ha az APA meg akarja tartani a gyereket, de az anya akar abortuszt. Kötelezhetö-e bármelyik fél, hogy az akarata ellenére a másik fél megtartja a gyereket? Az ideális megoldás az (egyenjogúság szempontjából) az lenne, ha nem használnánk olyan szavakat, mint anya, apa, stb. bármit, ami a nemre utal, hanem ahogy fentebb irtam: "Ha az egyik fél el akarja vetetni a gyereket, akkor...".
Csak hát ott van egy komoly plusz dolog, hogy mig az egyik félre komoly kihatással lehet egészégügyileg mind a gyerek megtartása mind az abortusz, a másik félre bizony nem.
Kesobb mindenfelekeppen kiegyenlitodik a kulonbseg. Miért egyenlitödne ki? Gondolj egy olyan esetre, hogy van két ember, teljesen egyformák lelkileg, képességekben, tudásban, pusztán a külsejük más, egyik szép, másik csúnya. Miért egyenlitödne ki a szép elönye?
nem hiszem hogy az embernek a vilag szeretete, az a elengedhetetlen forras amibol a boldogsaga taplalkozik. Nem elengedhetetlen forrás az igaz, de általában azért elönyös.
Persze, jo ha kedvelnek de nem kell szeretni, szeressen a par baratom. Legyenek figyelmesek a munkatarsaim. Ez nem elerhetetlen senkinek sem. Persze, nem elérhetetlen senkinek. A szépeknek viszont könnyebben elérhetö, ezt mondom.
Termeszetesen az elso pillantaskor lehet hogy elonyben van a szebb. Kesobb mindenfelekeppen kiegyenlitodik a kulonbseg.
szépeknek kevesebbet kell görcsölniük, igyekezniük, hogy ugyanazt a szeretet megkapják nem hiszem hogy az embernek a vilag szeretete, az a elengedhetetlen forras amibol a boldogsaga taplalkozik. Persze, jo ha kedvelnek de nem kell szeretni, szeressen a par baratom. Legyenek figyelmesek a munkatarsaim. Ez nem elerhetetlen senkinek sem.
Hat, mivel a tema eleg tag, talan itt megfelelo helyen van a kerdesem :)
Szerintetek a noi egyenjogusag szempontjabol helyeselheto-e egy apasagi per es tartasdij fizetese olyan esetben amikor a ket szulo kozott semmilyen jogilag szentesitett (pl. hazassag) v. tiltott (pl. cselekvokepessegeben korlatozott lany) kotodes nem volt a fogantataskor. Peldaul: egyszeri alkalom, lefekudtek, a no terhes lett es ugy dontott, hogy megtartja a gyereket. Indokolhato-e ilyenkor az apasagi kereset, kotelezheto-e a nemzo fel penzugyi terhek vallalasara?
Kotelezheto-e akkor, ha az orvosilag megengedett idon belul, bizonyithatoan az abortuszt javasolta?
A filmekben is vannak egeszen csunya arcu szereplok, aki a jatekuk /vagy a fontemlitett kisugarzas/ adta plussz miatt a rokonszenves lesz a szereplo.
Igen, ilyen is van. És mindkét esetben könnyebb dolguk lenne, ha még szépek is lennének.
Nem azt mondtam, hogy csúnya emberek nem lehetnek vonzóak, kedvesek, szeretetreméltóak. Azt mondtam pusztán, hogy a szépeknek kevesebbet kell görcsölniük, igyekezniük, hogy ugyanazt a szeretet megkapják. És persze egy szép ember is elszúrhatja a renoméját, ha úgy viselkedik.
Én csak pusztán azt állitom, hogyha egymás mellé teszünk egy szép és egy csúnya embert, pl. fényképen, akkor az emberek nagy többségének szimpatikusabb lesz a szép mint a csúnya, ránézésre.
A szepseg egy tag fogalom, tobb egybehangzo velemenyszerint van valami "kisugarzas" (mindegy minek nevezzuk). Ami vonzova teszi a nem kif. szep embereket is. Sokan ismernek nemtul szep de a tarsasag kedvencenek mondott ferfiakat, noket.
A filmekben is vannak egeszen csunya arcu szereplok, aki a jatekuk /vagy a fontemlitett kisugarzas/ adta plussz miatt a rokonszenves lesz a szereplo.
Khmmm, bizonyított kedves Juan? Tudomásom szerint igen.
Csak 1 ellenpélda gyorsan: Alain Delon. :o))) Mikor játszotta a rossz ember szerepét? Hirtelen nem tudom mire gondolsz. Ha arra gondolsz, hogy bizonyos szerepekben tolvajt játszott, az nem jelenti azt, hogy az a rossz szerepe volt. Tolvaj is lehet pozitiv föhös, kérdezd meg az embereket, hogy kinek drukkoltak a filmben. Akinek általában az emberek (emberek többsége) jobban drukkolnak, az a jó ember a filmben még akkor is, ha tömeggyilkos szerepét játssza.
Namármost az megintcsak bizonyitott, hogy a szépség számit az életben. A szép emberek jobban, könnyebben boldogulnak az életben. A csúnyábbak nehezebben. Az egész társadalom ezt szuggerálja belénk mióta világ a világ.
A filmekben a rossz embert szinte mindig csúnyább játssza mint a jó szerepét.
Khmmm, bizonyított kedves Juan?
Csak 1 ellenpélda gyorsan: Alain Delon. :o)))
A többit legközelebb, nagyon késő/korán van!
A kérdés az, hogy van-e szignifikáns eltérés a két nem tagjai között az igény mértékében. A tradiciók alapján másfajta biztonságról lehet szó. A nők az egzisztenciális biztonságot remélhetik a férfi mellett (na persze ezt ma, Magyarországon nem minden férfi tudja megadni), a férfiak pedig a család melegét várhatják. Ez a tradició.
Hogy közben vannak nők, akik többet keresnek, vannak férfiak, akik kíváló apák, és a dolgozó nő mellett képesek "melegen tartani a tűzhelyet" - ez azt bizonyítja, hogy sokfélék vagyunk és a lényeg mégiscsak az, hogy egyénileg mindenki találja meg az ő boldogulását.
Mindenfajta sémák és előítéletek nélkül!
...- a férfi nyeresége az ebben a játékban, hogy a férfiassága kidomborodik és az egója növekedhet, a nö nyeresége az, hogy a férfi helyette dolgozik és eltartja. Nem elítélve azokat az asszonyokat, akik ilyen helyzetben élnek - számomra ez a séma idegen. Egész életemben dolgoztam - és nem csak azért, mert kötelező volt :o) -, de nálam nem az a férfiasság mércéje, hogy eltartanak vagy sem. Eltartva lenni, jelent egyfajta kiszolgáltatottságot. Most mondhatod, 2 szerető ember között ez fel sem merülhet. :o))) (Vagy Ibsen ilyen mély hatással volt rám? :o)
Mint a gyerek, az is egy "pakk", hogy a szóhasználatoddal éljek, mégse tekintjük rossznak. Nem hiszem, hogy annyira eltérő lenne a véleményünk, csak egy ellentmondás miatt most vitatkozunk itt egy jót, kedves Juan! :o)
Természetesen a gyerek sem egy "pakk", mert együtt vállaljuk. Mint ahogyan 2 felnött ember is egymás mellett, egyenrangúan - éretten és önállóan - éli az életét.
Persze nem kötelező! :o) (Ugye nem szabad megfeledkezni azokról, akik számára az alá-, fölérendelt kapcsolat a megfelelő)
De igy van. Viszont mit jelent az, hogy a "férfi betörik"? És ez miért rossz? Komolyan kérdezed? :o) Te nem ismersz olyan barátaidat, akik pontosan tudják már, hogy át lettek verve, de kényelemből, anyagi érdekből, érzelmi zsarolás (gyerek) által - nem tudnak változtatni és tudomásul veszik a realitást. Jó esetben lesz egy hobbyjuk, amiben kiélik magukat, rossz esetben 40-50 között kapnak egy infarktust... :o(
Ismerőseink között bizony van ilyen pár, nem is kevés. Végülis mindenki úgy éli le az életét, ahogyan tudja. Nem minősítettem. Nekem ők nem rosszak.
Igazad van, az egyedüllét szeretete/elfogadása és az érett/önálló személyiségnek nem sok köze van egymáshoz.
Amire én gondoltam, az nem a kényszerhelyzetről szól (nem is tudom ilyen kényszer egészséges ember életében lehet-e?), hanem amiről Te írsz.
Pl. dolgozni én is csak egyedül tudok. Csak akkor tudok elmélyülni, koncentrálni.
De nem gondolom, hogy aki nem ilyen, az éretlen vagy önállótlan lenne.
Hát Te azt a kis :o)))-t nem vetted észre, kedves Ms?!
A "szeretjük őket :o)))" részemről annyi volt, hogy elfogadom a férfiak szerepét az élet(em)ben! :o)
Természetesen igazad van, mindenkit szeretni annyi, mint egyet sem!
Én nem azt mondom, hogy szeretem az embereket, de nyitottan fordulok afelé, aki az utamba kerül. Hogy ki, kicsoda valójában - az rövidebb-hosszabb idő alatt ugyis kiderül. :o)
Külsőségekről:
Részemről kényelem párti vagyok. Divatból sem olyan színt vagy fazont nem öltök magamra, amiről tudom, hogy az nekem előnytelen. Csak olyan ruhákat viselek, amiben "én" tudok lenni. Ettől jól érzem magam és remélem a társaságomban lévők is! :o) Ez vonatkozik egy üzleti megbeszéléstől kezdve a szinházon át a kutyasétáltatásig. :o)
Hogy a külső mit takar? Valamikor ismertem egy embert, akinek mindig ragyogott a cipője és a keze nagyon rendben volt (ez drága édesanyám intelme volt, hogy erre mindig figyelni kell! :o), végülis kiderült, hogy egy fura alak volt...
Nincsen tutti tipp. Meg kell ismerni azt, aki az érdeklődési körünkbe kerül, és nálam is az utolsó szempont, hogy az öltönye Versace, a cipője Gucci márkájú. :o)
Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy ne lennének olyanok, akik ezt nézik elsőre. Nem vagyunk egyformák! És ez jó!
:o)))
big