Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Hááát, Ervin.... Fotózni úgy tudnánk , hogy fogunk éjjel, és nappal azt fotózod, sajna a fák lombjai belső felén vannak napközben, gyakorlatilag nem lehet megtalálni, ha felvered, elmegy a világ végére.... Vagy meglátogatjuk este a lámpákat, és akkor élőben... ezt tudom javasolni.
A 17.-ei héten itthon vok,tudsz nekem ebből a fajból példányokat produkálni nappal? Összehozhatnánk egy yamamai túrát. Megfigyelni a fajt esetleg fotózni.
A behurcolt tölgy-selyemlepke (Antheraea yamamai Guérin-Méneville, 1861) (Saturniidae: Lepidoptera) megjelenése a Soproni-hegyvidéken SÁFIÁN SZABOLCS & SZEGEDI BALÁZS Az Antheraea yamamai első hazai adatai az 1950-es évekből a vas megyei Csákánydoroszló környékéről ismertek (Uherkovich, 1984). A faj Délkelet-Ázsiából Ausztriába (jelenleg Veliki Slatnik, Szlovénia) történő behurcolása után intenzív terjedésbe kezdett, főleg déli és keleti irányban: meghódította Délnyugat-Magyarországot, megtelepedett Dél- és Kelet-Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Észak-Olaszországban, jelenleg is terjedésben van Bosznia–Hercegovinában, és vannak adatai Romániából, Németországból (Bajorország) és Csehországból is (Pittaway, 2000). Erősröptű, tölgyfogyasztó fajként ismerve dunántúli tölgyeseink mentén számítani lehetett hazai továbbterjedésére, amelyet a kapuvári fénycsapdából való előkerülése (Benedek et al., 2002) is alátámasztott, azonban Sopron környékéről a legutóbbi évekig nem került elő. Első Sopron környéki adatát Udvardy F. szóbeli közlése alapján ismerjük, Ágfalva község belterületén figyeltek meg egy példányt 2006 augusztusának elején, majd szintén Ágfalván került elő egy kb. két éve gyűjtött és konzervált példány. A szerzők kevertfényű izzó (160 W HMLI) fényén gyűjtöttek több hím példányt 2006. augusztus 26-án és szeptember 2-án a Soproni-hegységben lévő Asztalfőn, a Roth Gyula kísérleti szálalóerdőben, lucfenyő elegyes bükkösben, míg két nőstény példány repült szintén 160 W-os fényforrásra a Soproni-hegységben lévő Hidegvíz-völgyben, a volt határőrőrs mellett (2006. augusztus 29.). Ez utóbbi lelőhelyén az erdőállományok főleg erdei- és vörösfenyővel elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, az erdőszegélyekben némi kocsányos tölggyel. Az A. yamamai itteni felbukkanása meglepetésszerű volt, mivel a Soproni-hegyvidéken folyamatosan működik erdészeti előrejelző fénycsapda, amelynek anyagából a faj még nem került elő (Leskó & Ambrus, 1998), a hegyvidék további területén pedig a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület Nyugat-magyarországi Területi Csoportja végez intenzív lepkefaunisztikai vizsgálatokat, azonban adataik között sem szerepel az A. yamamai korábbi előfordulása. A faj hazai ismert elterjedési területén belül (Somogy, Baranya és Zala megye, Őrség stb.) általában gyakori. Megjelenése – lévén Európa (meghonosodott) legnagyobb szárnyfesztávú (110–152 mm) lepkéje (Vojnits et al., 1991; Pittaway, 2000) – általában nagy feltűnést kelt, mint az történt az ágfalvi példány esetében is. Ezért sem valószínű, hogy a faj hosszabb ideje tagja a Soproni-hegység faunájának, sokkal inkább feltételezhető jelenkori betelepülése, amely a terjedés sebességét ismerve (Uherkovich, 1984) nem meglepő. Mivel asztalfői lelőhelye csak mintegy 1 km-re van a magyar–osztrák államhatártól, biztosra vehető, hogy a faj az ausztriai oldalon (Rozália-hegység, Burgenland) is előfordul. Behurcolt, esetenként invazívként fellépő fajról lévén szó, további terjedésének vizsgálata indokolt lenne, bár eddig sem erdővédelmi jelentősége (részleges vagy teljes defoliáció), sem természetvédelmi szempontból okozott esetleges kára (őshonos tölgyfogyasztó fajok kompetítora) nem vált ismertté, ezirányú specifikus kutatások sem folytak
Jó kérdés! Szerintem igen, mert a lepkészek, a hivatásosak, nem azt mondták konkrétan, hogy pl., kocsányos tölgy, hanem csak tölgy. Persze, gondolom ott, ahol erdők, illetve állomány van, ott gyakoribb lehet a yamamai elterjedése. Én 1990-ben már találkoztam vele, sőt talán még 1989-ben. Mégis, elég rejtett életmódja miatt nem sokan ismerik, pedig csak a lámpákat kell figyelni, július végétől, szeptember közepéig, este, és éjjel, reggelre eltűnik. Van még egy érdekes tulajdonsága: Annyira elbódul a fénytől, hogy mi úgy fogtuk őket, hogy egy 5 m-es spiccbottal éppen csak megmozdítottad a villanyoszlopon, és már keringett is lefelé, mint egy levél, 10 esetből 8-szor. Más lepke hanyatt-homlok menekülne, ez nem.
Van ám, szerencsére! Ezt a kettőt tegnap este fotóztam, kezdődik a szezon! Nyugatról jött hozzánk, Ausztriából, Németo.-ból, nem tudom pontosan, 1957 körül. És terjed tovább, lepkészek szerint Bp.-ig is eljutott! A hernyója tölgyön él, ezért, amerre van tölgy, arra szaporodhat elvileg!
Ja, és még elfelejtettem, érdemes figyelgetni a lámpákat, mert sok lepke repül ilyenkor, és a pozitív fototaxis miatt sok lepke marad a fény bűvöletében. Pl.:
-Fenyőszender - Sphinx pinastri
Szőlőszender - Deilephia elpenor
Ezek is voltak, de a képminőség miatt nem teszem fel őket, holnap újra próbálkozom.
Már napok óta járom a környék lámpáit este, mert ilyenkor repül egy aránylag ritka, és érdekes nagy testű lepke: -Japán selyempávaszem – Antherea yamamai
Ha minden igaz, a múlt évszázad közepétől van nálunk, és véletlenszerű, nem tervezett telepítéssel érkezett hozzánk nyugat felől. A nagy pávaszem- Saturnia pyri-hez hasonló nagyságú lepke élénkebb színű, mint az előbbi , és a citromsárgától, a csokibarnáig minden színben megtalálható. Szép emlékeket juttat észbe, 96'-97' környékén volt, hogy 30-35 példányt láttunk egy este a lámpáknál. Íme pár félresikerült kép róluk:
116: Lythria cruentiaria (Geometridae) 111: Sitochroa verticalis (Pyralidae) 108: Heliothis viriplaca (Noctuidae) 101: egy Pyrgus-faj (Hesperiidae), így meghatározni nagyon kétséges 097: Elophila nymphaeata (Pyralidae) 077: valószinüleg Idaea subsericeata (Geometridae), de biztosra e kép alapján nem mondható 073: Idaea ochrata (Geometridae)
Hétvégi túránk (Bükk-fennsík) során láthattunk: nagy gyöngyházlepkéket, erdei szemeslepkét, boglárkákat, tűzlepkéket, csíkos medvelepkét, bogáncslepkét, sakktáblalepkéket (arra fele mindig sok legel), közönséges ökörszemlepkéket. Hoztam pár fotót is. Ellenben az utolsó beazonosításához segítséget szeretnék kérni.
Ma csavarogtunk egyet a gyöngyösi Sár-hegyen. Nagyon aktívak voltak a Szürkés hangyaboglárkák, ennél fogva nehezen akartak modellt állni. :) Azért egy-egy példányuk csak leült kis időre. A második képen a Kornistárnicsra rakott petéik láthatók. A harmadik fotón lévő kis lepke nem volt nagyobb, mint a boglárka. Róla csak ez az egy felvétel készült, annyira menekült. Valyon Ő ki lehet?
