Ezért is írtam, hogy annak a ProJect -nek mennie kellett - így volt ez jobb mindnyájonknak!:)))
Másik futóműnél meg kb pariban volt a használatból adódó nyereség és veszteség, összességében pedig nekem jobban tetszett leszorító nélkül, így ott sem használom.
szerintem jo a leszoritó, ha neked nem jött be (tompa) akkor ott egyéb bajok is vannak. Jo futomü, jo kar, jo hangxedönél a leszoritó hoz, hiszen nem engedi a lemezt rezegni, Ha pedig félted a tányércsapágyat, vegyél Onzov leszoritot. az más elven szorit, nem sulyal.
Mondjuk 80.000.- Ft körül van az ára. Inkább veszek normálisat, vagy csináltatok, és félévente veszek 1, azaz egy db csapágygolyot kb 40.- Ft-ért. PPP
A hangkartól nem tudom mennyire függ, erre nincsenek empirikus tapasztalataim, viszont egy dologgal mindenképp vigyázni érdemes: plusz terhelést jelent a tányércsapágynak, főleg a nagyobb súlyú leszorítók és ez az élettartamra jelentősen kihathat.
Én kisebb súlyú leszorítóval próbálkoztam és a tapasztalatom ezzel az volt, hogy bizonyos rezgéseket megfogott, így valamivel simább lett a hang, viszont tompább, döglöttebb lett a hangzás. Nem volt óriási különbség, de hallható volt szinte minden műfajnál. A karcos, kellemetlen hangú lemeznek talán jót tett, a jó hangúnál viszont nekem inkább negatív volt a hatás, így inkább eltekintek a használatától.
A lemezjátszóhoz adott csavaros leszorító nélkül viszont az egyébként sem túl jó hang szinte hallgathatatlan lett - sztem ott pótszer volt az egyéb gyenge megoldások némi kompenzálására, de összességében inkább eladtam azt a játszót (ProJect valamelyik MDF-tányérosa volt).
Ha nincs Biotracered, legyen ragacsod, vagy egyéb kígyóhájad. :D
A ragacs nyilvánvalóan megváltoztatja a hangszedő és a shell közötti csatolást, biztosan hatással van a rendszer rezonanciájára, csak kérdés, hogy milyen irányban...
Nahát, Sony-ék gyártottak nem tangenciális kart is, amely alaposabban megnézve sem tűnik játéknak :))) Mondom ezt egy PUA-286 mellől. És az még csak nem is Biotracer :)))
Mondjuk High Endnek eddig rajtad kívül senki sem titulálta, pláne nem akármi-gyilkosnak.
Egyébként a PUA-286 egy PS-3000-en dekkol, amiről a TheVintageKnob igencsak lelkelndezve nyilatkozik: "Sony's first audiophile-turned-professional LP drive and its last top turntable to be belt-driven" Figyeled, itt sem szerepel, hogy High End :D
Ez az ortofon MC 180.000ft vettem , többet nem nagyon szánok hangszedőre hallottam 500.000ft is az már picikével jobb nem ér annyit meg ahoz milliós futómű kell tényleg.
Főleg a belső barázdákon vehetsz észre torzításcsökkenést (nehezen hihető, de ezt a komolyabb hagyományos karok is "tudják"). Ha esetleg később mozgótekercses hangszedőre vágysz, akkor tartsd észben, hogy a többségük nem kedveli az extrém alacsony effektív tömegű karokat.
Nahát, Sony-ék gyártottak olyan tangenciális kart is, amely alaposabban megnézve sem tűnik játéknak...)) De talán azért nem kellene High Endnek, esetleg mindjárt Air Tangent-gyilkosnak kikiáltani;P)
Hát a Biotracer speciel pont nem a futóműről szól, hanem a karról. Szerintem amúgy a Biotracer az utolsó olyan fejlesztés ami mérnökileg akarta kihozni a barázdából a legtöbbet, mindenféle ezotéria és kígyóháj bevetése nélkül. Szívesen felvennék egyet a gyűjtményembe. Nem éppen egyszerű megoldás, szóval nincsenek illúzióim, az eltelt 30 év biztosan nem vált előnyére a készülékeknek.
Hogy mennyire jó? Ha feltételezünk egy hibátlan, beállított példányt, az sem biztos, hogy hangban nagy eltérést fog mutatni egy jobb normál lemezjátszóval szemben. Ennek szimplán az az oka, hogy a lemezjátszás kompromisszumok kérdése, és egyik kompromisszum nem szükségszerűen jobb vagy rosszabb a másiknál.
Mindenesetre a Sony nagyobb Biotracerjei érdekes gépek, és több bizodalmam van hozzájuk, mint a kígyóhájjal tuningoltakhoz.
