Ezt pedig nem lehet a száraz, kopár jelleggel magyarázni - úgy, mint a Bácska középső és délkeleti részén, Titel környékén ("Alpár homokján") és a Delibláton -, mert a Temes ártere megfelelő életlehetőségeket biztosított a nagyállattartás számára.
Szvatopluk létezett. Sajnos nem tudott róla, hogy ő Szvatopluk lenne, ugyanis Zwentibald-nak hívták. Ez volt a tisztességes neve. Minden más alak torzított átirat (függően attól ki, mikor, milyen nyelven jegyezte le). Onnan lehet tudni, hogy így hívták, hogy Arnulf császár fia az ő nevét kapta (aki szintúgy Zwentibald). A Szvatopluk név pedig egy utólagos konstrukció.
A DAI bizonyára nem hamisítvány, de kb. 65-70 évvel a tárgyalt események után íródott. Gondolom ma sem írná meg senki jobban pl. a második világháborút az alapján, mit mesélt neki a nagyapja gyermekkorában.
"A szakemberek csak ritkán szoktak megemlékezni Vékony Gábor egy adatgazdag művéről, amely egy tudománytörténeti toposzt igyekezett cáfolni. Vékony Gábor itt arra mutatott rá, tőle szokatlanul egyértelmű okfejtéssel, hogy nem a nomádokra, hanem éppen ellenkezőleg: a letelepült, földművelő népekre volt jellemző a települési terület körüli, lakatlan területsávok létesítése. A fogalmi tisztázás igényével elemezte a határ fogalmát Szőke Béla Miklós egy 2004-es dolgozatában. Munkájának a jelentősége, hogy ráirányította a kutatás figyelmét egy látszólag magától értetődő tényre. Arra tehát, hogy a Római Birodalom bukása után a határ már nem egy pontosan meghúzható vonalat, hanem egy, hol keskenyebb, hol szélesebb területsávot jelentett. Így a kora középkori határok vizsgálatakor is egy areális szemlélet érvényesítendő a linearitásra való törekvés helyett."
"szerb régészeti közlések hiányában nincs mit összehasonlítani: addig persze, hogy csak az északi Moráviára van régészeti bizonyíték"
Takács Miklós: "1918 után egy új tényező határozta meg a honfoglaló magyar szállásterület régészeti kutatását. Az I. világháborút lezáró békekötések határmegvonásai folytán a 10. századi szállásterület jelentős része az utódállamok területére került, így a szállásterület széleinek a kérdése is „határon túli” problematikává vált. Igencsak megnehezült a primer forrásfeltárás. Bár e jelenség a honfoglaló magyar szállásterület nyugati, északi és keleti széleinek a vonatkozásában is adatolható, mégis a déli részek esetében mutatkoznak a legnagyobb problémák, mind a leletek közlése, mind pedig azok értelmezése során. Hosszú évtizedeken át csak minimális szinten folyt a honfoglaló magyar sírok leletmentése, és szintén a minimálisra csökkent a honfoglaló magyarokhoz köthető sírok közlése. Különösen olyan régiókban, ahol az adott körzet múzeumában nem ténykedett magyar nemzetiségű kutató."
A DAI egy közönséges hamisítvány. Persze felhasználtak valós adatokat is, csak nem tudták egyeztetni a saját koruk (?) hely- és egyéb neveivel. Lehet, hogy Szvatopluk nem is létezett, nevét Szvjatopolk után ötletelték ki...
"A legfontosabb hiányosság: a 19–20. század fordulójának a kutatása egyoldalúan a politikai határok rekonstrukciójára figyelt. Így – amint erre már fentebb utaltunk – a kor történészei nem vették észre azt, hogy az uralmi terület és a települési terület esetleg különbözhetett is egymástól. További és szintén nem csekély nehézségeket okozott az is, hogy a határ rekonstrukciójánál a határ fogalmának számukra korszerű, tehát 19. század végi értelmezéséből indultak ki. Nem figyeltek fel tehát arra, hogy Magyarország esetében a határ egészen a török kor végéig nem egyetlen, pontosan meghúzott vonalként, hanem egy keskenyebb–szélesebb sávként értelmezhető. Nota bene: hasonló határértelmezéssel a középkori Nyugat-Európában is találkozni."
Takács Miklós: "a kora középkori Európa számos más, formálódó országában is megfigyelhető az, hogy a helyi katonai elit nagyobb területeket tudott uralma alá hajtani, mint etnikailag is belakni".
A honfoglaló magyar szállásterület déli kiterjedése
In: Révész - Wolf szerk.: A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára
"... und vorlateinischen indogermanischen Sprachen des Balkans nördlich der Ister (Save–Donau) die zwischen Theiß und Donau sitzenden Jazygen, südlich von ihr die Morava darstellt."
Azaz, a németek is így tudják. Minden leírást ehhez kell értelmezni.
Legalábbis a fuldai kolostor évkönyvei azt állítják, hogy 846-ban az itteni morvák vezetőjét cserélte le Német Lajos, nem pedig az északi Morva folyó mentiekét. Ekkor ültette Rasztiszlávot Mojmir helyére. A Margus ugyanis a szerbiai Morava latin neve volt, nem pedig az északi Morva folyóé. Az utóbbit Marus-nak hívták.
˝... ahol Turkia egészszállásterülete van, azt mostanában az ott haladó folyók nevéről nevezik el."
Vagyis Morávia nem terjedt ki arra.
Egyébként is a Morava folyó a központ. Esetleg (de ezt csak ez az egy feljegyzés írja, ha déli irányból nézzük), feltéve, de meg nem engedve, átnyúlt valamelyest északra, csakhogy ennek sem más forrásbeli, sem régészeti alátámasztása nincs.
Amennyiben a szlovák félőrület szerinti Szuper-Megalé-Morávia lett volna, a magyar földben töménytelen erre mutató emléknek kellene lennie. De nincs...
U.i. a földet akkor is meg kellett volna védeni, s egy ekkora területre nem elég "egy szvatopluknyi" erő.
"...Trajánusz császár hídja, azután még háromnapi útra ettől a hídtól Belegrádasz, amelyben a nagy Szent Konsztantinosz császár tornya is van, és ismét a folyó visszakanyarodásánál van az úgynevezett Szirmium, Belegrádasztól kétnapi útra,...˝
Vagyis az összelapátolt DAI szerzői egyáltalán nem voltak képben: a Szávát tartották a Duna eredetének, amint az "Isztrosz" név is Isztriára utal.
Mert amikor a Szávát emlegeti, nem tudja, hogy azt megelőzően már Iszter néven említette. T.i. Sirmium a Száva mellett van.
Mivel Anonymus szövege alapján a morvák elleni ütközet a Duna és a Tisza összefolyásánál zajlott, Titel mellett, az ottani Alpárnál - melyet az északi, Tisza menti Alpárral igyekszik elég sikertelenül összemosni az exjegyző -, aligha valószínű, hogy Laskai tollát az Almás patak hasonló elnevezése vezette volna. Hollernek ebben aligha lesz igaza. Ellenben hihetőnek tetszik, hogy a szóban forgó patakot Álmosról nevezték el, méghozzá enyhe szlávos (szlavón) torzítással, amiből a magyar népetimológia a szokott módon Almás-patakot faragott.
Egy reálisabbnak tűnő történeti megközelítés szerint tehát Szvatopluk és Álmos a Titel környéki harcokban esett el, s talán nem is feltétlenül úgy, ahogy krónikánk elregéli. Nemcsak az Álmost illető mózesi hasonlat (melyből történészgenerációk próbáltak valami kazár mintájú rituális fejedelemgyilkosságra asszociálni), hanem a morva Szvatopluk öngyilkosságáról szóló megjegyzés is okot adhat némi gyanúra a halálnemet illetően.
"»DAI megadja a turkok szállásterületét kijelölő folyókat (Temes, Maros, Tisza, Körös), és azt is, hogy ezek a Dunától, Belgrádtól, Moráviától 'felfelé' esnek.« Igen, ez is egy csúnya bűvészkedés és hamisítás volt részedről"
Mert nem azt írja?
40. fejezet: "Ezen a helyen vannak bizonyos régi emlékek: az első, ahol Turkia kezdődik, Trajánusz császár hídja, azután még háromnapi útra ettől a hídtól Belegrádasz, amelyben a nagy Szent Konsztantínosz császár tornya is van, és ismét a folyó visszakanyarodásánál van az úgynevezett Szirmium, Belegrádasztól kétnapi útra, és azokon túl a kereszteletlen Ómorávia, melyet a turkok megsemmisítettek, s amelyen előbb Szfendoplokosz uralkodott. Ezek az Isztrosz folyó menti emlékek és elnevezések, ami pedig ezektől felfelé esik, ahol Turkía egész szállásterülete van, azt mostanában az ott haladó folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első folyó a Timiszisz, második folyó a Tútisz, harmadik folyó a Moriszisz, negyedik folyó a Kriszosz, és ismét egy másik folyó a Titza".
41. fejezet: "Szfendoplokosznak három fia volt, és halála előtt országát három részre osztotta fel, és három fiára egy-egy részt hagyott ... Miután ennek a Szfendoplokosznak a halála után egy esztendőt békességben töltöttek, viszály és meghasonlás támadt köztük, belháborút indítottak egymás ellen, s jöttek a turkok, teljesen tönkretették őket, és elfoglalták országukat, amelyben most is laknak. A nép maradékai szétszéledve a szomszédos népekhez, a bolgárokhoz, turkokhoz, horvátokhoz és a többi néphez menekültek".
42. fejezet: "A turkok a Duna folyón túl, Morávia földjén laknak, de azon innen is, a Duna és a Száva folyó között."
Számomra ebből az a következtetés adódik, hogy a Tisza, Temes, Maros, Körös menti szállásterületen kívül még más területek is tartoztak a DAI írása idején a türkök fennhatósága alá, így a meghódított ómorva földek is.
"A tárgyalt részekben az észak-déli lokáció meghatározása szempontjából ez nem lényeges"
Már miért ne lenne az?
Ami nekünk nem kellemes, azt ignoráljuk?
Hogy működik ez felétek?
"Jellemzően Belgrádtól lefelé eső Duna szakaszra használom az Al-Duna kifejezést, mert a magyar középkori történelemben onnantól képez a folyó határszakaszt, változik meg annak szerepe, jellege"
Tökéletesen irreleváns, hogy a magyar középkorban mit hogyan hívtak - a DAI szövege szempontjából.
Az meg aztán végképp, hogy te milyen szavakat, földrajzi kifejezéseket hogyan használsz összevissza.
"kiragadott forrástöredékre hivatkozva próbálj meg kamuzni egy jó nagyot"
:D :D :D :D :D
S írod ezt azok után, hogy összefüggően beidéztem az ominózus szövegrészt, te meg apró cafatonként próbálod mások szájába gyömöszölni...
"Hogy a butus kis buksijú gyerekek se tévesszék el, részletesen meg is adja, hogy az Al-Duna vonalán túl, ami az emlékektől ... északra esik mit is kell érteni"
Ha ennyire precíz a DAI, akkor hogy lehet, hogy mégis eltévesztetted?
Az Al-Duna menti elnevezéseken azt kell érteni, amit a DAI ír. Nem kell hozzá kommentár, szerintem. Nem szükséges az ellenkezőjére átírni. A forrásrész köszöni szépen, megáll anélkül is a maga lábán: "a kereszteletlen Ómorávia, melyet a turkok megsemmisítettek, s amelyen előbb Szfendoplokosz uralkodott. Ezek az Isztrosz folyó menti emlékek és elnevezések, ami pedig ezektől felfelé esik, ahol Turkia egész szállásterülete van".
Elemistáknak talán nem kell magyarázni, hogy a szállásterület miben különbözik az elfoglalt, megszállt területektől.
De van, akinél ezek szerint mégis magyarázatra szorul.
Valamiért az a sanda gyanúm, hogy te ez utóbbiak közé tartozol.
Moravia nem tartozik bele az Al-Duna ˝menti emlékek és elnevezések˝ sorába, hanem, ahogy a DAI írja róla, ˝azokon túl (van) a kereszteletlen Nagy Morávia˝
Szimpla valótlanság.
Nem ez szerepel a DAI-ban.
Hanem ez: "Ezen a helyen vannak bizonyos régi emlékek: az első, ahol Turkia kezdődik, Trajánusz császár hídja, azután még háromnapi útra ettől a hídtól Belegrádasz, amelyben a nagy Szent Konsztantinosz császár tornya is van, és ismét a folyó visszakanyarodásánál van az úgynevezett Szirmium, Belegrádasztól kétnapi útra, és azokon túl a kereszteletlen Nagy Morávia, melyet a turkok megsemmisítettek, s amelyen előbb Szfendoplokosz uralkodott. Ezek az Isztrosz folyó menti emlékek és elnevezések, ami pedig ezektől felfelé esik, ahol Turkia egész szállásterülete van, azt mostanában az ott haladó folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első folyó a Timiszisz, második folyó a Tútisz, harmadik folyó a Moriszisz, negyedik folyó a Kriszosz, és ismét egy másik folyó a Titza".
Vagyis Megalé Morávia a DAI-ban beletartozik "az Isztrosz folyó menti emlékek és elnevezések" sorába.
