Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Ha el sem olvastad, arról nem tehetek. Persze, kis előadást nem fogok számodra tartani.
Jeleztem, hogy amiről nem tudunk, arról nem kellene feltételezéseket állításként eladni!
Konkrétan senki sem tudja, hogy mi lett a neandervölgyiek sora! Amit tudunk az, hogy beolvadtak a H. sapiens tömegbe, a genomjuk felhígult az utódokban, de kimutatható a mai napig.
DE hogy ez pontosan mikor történt s mióta nem élnek tiszta vérüként a Földön azt csak sejthetjük. A sejtés viszont =/= a tudással! S mivel ez természettudomány, nem a véleményezések véleményezésével foglalkozik.
Elég nagy barmok, ha fejenként legalább félmilliót kidobtak az utcára pár oldalas megjelenésért! Az előfizetést már nem is számolva. Ja, ha a sznoboknak megérte, hiszen fizette az állambácsi! Te meg csak tapsolj nekik.
Nem is akarsz! Meg sem próbálsz ilyen párbeszédet folytatni.
Meg sem próbáltál egyéb cikkeket mutatni, ha már ennyire szakértője vagy a témának.
Csak a szokásos nyavalygást adtad elő:
* hüjje mainstream tudomány;
* hüjje tudománymetria;
* hüjje Science, meg Nature; [1]
* stb. stb.
A szomszéd topikban is előadtad, hogy bizony-bizony, sok a hun sír a KM-ben, közben pedig szembesítettek a tényleges adatokkal. És mit történt? Talán tudtál más adatokat mutatni???
Nem, helyette elegánsan odébbálltál. Ez aztán a "párbeszéd"!
_________________________
1. Bizonyára ezért publikált Neparáczki et al (2019), meg Csáky et al (2020)
Nyilván , semmi sem érdekel, amiből mást is tanulhatnál mint a megszokott mainstream forrásaidból! Ezért lehetetlen veletek hasznos párbeszédet folytani.
a 95%-os valószínűség egy lufi, az igazság az, hogy nem tudjuk azt sem pontosan, hogy itt Európában mikor haltak ki tisztán (mert ugyebár mindegyikünkben ott vannak a génjeik, csak az azóta eltelt minimum ezer generáció alatt bőven felhígult a tőlük kapott genom, hiszen azóta eleink csak H. sapiens-.szel kerültek pár viszonyba!). Hát még arról milyen kevés a tudásunk, hogy Ázsiából mikor tűntek el.
A 95% pont annyira reális mint az 50%, vagy igaz vagy sem! De te csak imádd a blöfföket, hiszen minden hozzászólásoddal igazolod bigott hiszékenységedet!
Okoska, a Nature, Science s a többi Elsevier kiadványban csak a tanulmányok dióhéjban közölt vázlata jelenik meg, mert ezeknél korlátozva van a cikkek mérete! Márpedig egy valamirevaló tanulmány 10 oldalon felül kezdődik. Mi a fenére kellene valaki referáljon, ha nem áll minden részlet, adat, magyarázat, stb. a rendelkezésére? Ez csak egy fényes kirakat - valamikor persze nem így indultak - ahol a kiállított innyencfalatok ehetetlenek!
Te lüke, pont ez a kérdés mutatja, hogy egy mekkora sznob vagy!
Az Elsevier kiadványokba való bekerülésért szép kis sumát kell fizetni, ezt Európa eme részén igen jól álló egyetemek, kutató intéztek sem engedhetik meg maguknak! Ahogy a rájuk való előfizetést sem.
Amúgy, semmi szüksége sincs rá minden kutatónak:
- ha nem vagy tudománymetria mániás;
- ha a tudományágadban csak aránylg kevesen tevékenykednek;
- ha a cikkedet el tudod juttatni az érdeklődőkhöz más kiadványokkal is amelyek speciálisan az adott tudományterületről szólnak;
- ha van olyan tudományos platform amely révén a közölt témát minden érdeklődő tudomására tudod hozni.
S mivel megvannak ezek a lehetőségek, a kutatók többsége él is vele. Pl. a ResearchGate-re kb. 4 millió kutató van bejelentkezve és tölti fel rá bármilyen kiadványban, bármilyen nyelven, bármilyen tudományterületben publikált tanulmányait! S ezek olvasottságáról, citáltságáról hetente helyzetjelentést is kap (ki olvasta, honnan, melyik ország melyik intézményétől, ki hivatkozott rá, mennyi a cikk olvasottsága a felkerülés óta s citáltsága s mennyi a szerző feltöltött tanulmányainak össz olvasottsága és hivatkozás száma.+ esetleges javaslatok számára) Ugyanis a tudományos kutatás célja nem a kivagyiság fitogtatása, hanem az eredmények megosztása a szakemberek számára és ezáltali hasznosítása!
Pont erről van szó, hogy elhísztek bármit, ami írva van egy számotokra tekintélyes kiadványban!
Ha benne lennél a tudományos életben, akkor tudnád, hogy ez egy nagy tévedés! A tudományos világ is tele van imposztorokkal, érdekből hamisítókkal és hazugokkal.
Egyébként egy igen idézett cikkről van szó. (Már szinte számítani lehet a válaszra.)
"This article is in the 99th percentile (ranked 102nd) of the 208,001 tracked articles of a similar age in all journals and the 97th percentile (ranked 26th) of the 929 tracked articles of a similar age in Nature."
