Nem tudom, hogy érdekel-e valakit, de a MOL honlapján, most szavazást tartanak, hogy nyitva legyenek-e szombaton.
Sajnos elég gáz az állás, eddig 58 % mondja, hogy nem, és csak 42 %, hogy igen.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem sokunk azért nem tud mikrofilmeket kutatni, mert szabadságot kell kivennie. Így viszont akár szombaton is tudnánk családfát kutatni.
Ezért szeretnék mindenkit felkérni, hogyha tud, akkor szavazzon arra, hogy legyen szombaton nyitva a kutatóterem.
Hátha meg tudjuk fordítani a mérleg nyelvét, és az igenek aránya elég meggyőző lesz ahhoz, hogy fontolóra vegyék a szombati nyitvatartást.
Amennyiben a Myheritage alatt a Family Tree Builder-t érted (azaz nem az online, hanem a saját gépre telepített, és összehasonlíthatatlanul sokoldalúbb programot), akkor ott szabadon beállíthatod a nevek sorrendjét. A program tud magyarul (egy-két kisebb beszédhibával), és szerintem nem találsz jobb ingyenes megoldást.
a Világi/Világhy család után nyomozok, jelenleg a XVII. sz-ig jutottam. Keresek egy normalis szoftvert a családfa elkeszitesehez. A myheritage kezdetben jónak tűnt, de a neveket fordiva irja/ kereszt-és vezetéknév/, sőt a végleges szerkesztéskor az ábrázolás és a nyomtatás is elég alacsony szinvonalu.
Ha lehet magyar programot keresek, főleg olyat, ami tobb ezer nevet tud normális módon feldolgozni illetve megjeleniteni, akár legyező formában is.
Az alábbi település megfejtését szeretném kérni tőletek. Kicsit rossz a felvétel, de erre volt lehetőségem.
Egy szász bányászcsalád tagjának születési helye érdekelne, tehát bárhol lehet. Ez itt most a tapolcsányi anyakönyvből van. A Tapolcsány feletti település nevét nem tudom kiolvasni. 1800-as évek másdik fele, az illető Stubner Mátyás, és amit idáig megfejtettem: M. ... vár (szerintem).
A beregszászi levéltárral annak ellenére nem jutottam semmire, hogy az egyik levéltáros távoli rokonom. Igaz, csak az anyakönyvekkel kapcsolatban kérdeztem, de azok gyakorlatilag kutathatatlanok, függetlenül mindenféle időszaki megkötéstől. (Ez pár éves info, azóta esetleg változhatott valami, de én nem fogadnék rá). Azt nem tudom, más dokumentumok milyen feltételek mellett kutathatók, de összességében érdemes szkeptikusnak lenni. Azt tudom, hogy pár éve beindult egy együttműködés a nyíregyházi és a beregszászi levéltár között. Ennek részeként digitalizáltak bizonyos beregi dokumentumokat, amikből így Nyíregyházán is van példány. Azt javaslom, ha a beregszásziak nem válaszolnak érdemben, kérdezd meg Nyíregyházát.
Más: Beregszászon és Munkácson kívül esetleg foglalkoztál más kárpátaljai településsel?
Ennek a veszteséglistának az eredetije megvan a kecskeméti megyei könyvtárban. Igaz, nem az összes, néhány kötet hiányzik.
Én úgy kutattam, hogy a Kramerius adatbázisba többféle variációban beírtam a keresett nevet, mert a szkennelés és OCR olvasás miatt a szövegben sok a torzulás. Miután megtaláltam, a szövegkörnyezetet kiírtam, majd a könyvtárban kikerestem az eredeti kötetet, és abból ki tudtam írni a pontos adatokat.
Majdnem azt írtam, hogy erre nincs orvosság, de végülis néhány információt adhatnak még a községi adó- és egyéb összeírások, periratok, végrendeletek stb., Mindez a megyei levéltárban Nyíregyházán. Többnyire van betűrendes mutatójuk is, így nem annyira hosszadalmas a kutakodás bennük. Minden esetre sok szerencsét.
Nagyon köszönöm. Ez igen jó hír, mert éppen az 1840-es évekből hiányzik néhány ősöm Gelénesen, tehát lehet, hogy az általad említett anyakönyvekben felbukkannak. Egyébként a gelénesi református anyakönyv az egyik leghiányosabb, amit eddig láttam. Egy árulkodó bejegyzés, mint érdekesség: "Az előző lelkész hanyag trehánysága miatt két évig nem anyakönyveztetett".
Megnéztem az evangélikusok anyagát, filmjük nincs Zalalövőn, s kétlem, hogy gyülekezetük is lenne (Zalaistvándon van). Szőce volt még evangélikus központ a korai időkben, de sajnos felégették, iratai megsemmisültek, s szerintük is Kormendre jártak.
Ami a Besenyőd reformátusainak anyakönyvezését illeti én sem írhatok mást, mint kollégám (márcsak azért sem, mert annakidején megkonzultáltuk a választ), tehát Nagykálló és jobb tippekért debreceni ref. levéltár.
Hegyhátszentjakab evangélikus anyakönyveit 1842-től valszínűleg Őrimagyarósdon vezették A 2680-81 filmek., ez előtt Körmend (1783-tól anyakönyvez) A 2643-A2644 filmek. de nem lenne ördögtőlvaló ötlet belenézni Nagyrákos református anyakönyveibe, mert protestáns egyházak nem zárkóztak el a "keresztbe" való anyakönyvezéstől sem. Itt a refomátusok 1783-tól anyakönyveztek, filmjeik az A 1539-40-41 számúak.
Talán az Evangélikus Országos Levéltár tud még jobb tippet adni, Bp., VIII. Üllői út 24. Tel: 1/ 317-1826 mobil 20/991-0064 e-mail: eol@lutheran.hu.
a katalógus szerint mindhároim helyen elsősorban 1840-es években fordulnak elő gelénesi ref.lakosok. Ez annál is érdekesebb, mert Gelénes maga is 1776-tól anyakönyvez. Ez a A 2490 filmen van.
Minthogy azonban nem nagyok az egyes anyagok, érdemes mindhármat-négyet végignézni.
De mit mond a helyi lelkész: Nt.Kanyó László 45/705 477 ? hátha van még valami jobb ötlete!
Az online mormon katalógusban (www.familysearch.org) Nyíregyháza (és sok más magyar nagyváros) neve alatt szerepel az alábbi tétel, minden további információ (pl. mikrofilmszám) nélkül:
Katonai nyilvántartási jegyzék, 1873-1916 / Nyiregyháza. Hadkiegészítő Parancsnokság
Van valakinek ezekkel kapcsolatban valamilyen tapasztalata? Milyen adatokat tartalmaznak a jegyzékek? És melyik magyar levéltár tulajdonában vannak az eredeti dokumentumok?
Meg tudnál nekem is nézni egy adatot? Arra lennék kíváncsi, hogy Gelénes (ref., Bereg vm.) milyen más településeken volt még anyakönyvezve. Előre is nagyon köszönöm.
A Magyar Országos Levéltár segédletei. 4/1. A MOL Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa. Szerkesztette stb., : dr.Kálniczky László. 1-2. kötet. Kiadta: MOL Budapest, 1998. - talán még kapható a Bécsikapu téri Levéltárban. Árára már nem emlékszem, de nyilván nem is számít. (ezek nem föl, hanem lemennek)
Ebben benne van az összes helység, melynek mikrofilmje van a Lángliliom utcában.Annyival jobb, bővebb az interneten lévőnél, hogy benne van minden plébániánal, parókiánál stb-nél, hogy az egyes időszakokban mik voltak a filiái. Ezek nem egyzenek az egyházilag affiliált helységekkel, hanem amilyen helységnév legalább egyszer, de inkább többször előfordul, azt filiaként kezeli. (Például van olyan, hogy Csajágröcsöge filiájaként tünteti fel pl. Rákospalotát, csak azért, mert valaki aki Rákospalotán született
Csajágröcsögén kötött házasságot) Persze nagy többségében a valóságos filiákat említi.
E mellett nagyon jól használhatóak a római katolikus egyház - régebben évente, a kommunista időben sokkal ritkábban megjelent névtárai, ún. "schematizmusai". Ebben benne van a mater - anyaegyházközség neve és a hozzá affiliált helységek. Némely egyházmegye esetében (Esztergom, Veszprém, Szombathely, Vác, stb.,) megjelentek ún. történeti Schematizmusok, melyek tartalmazzák az egyes községek templom - plébániaalapitását és azt, hogy mielőtt plébáni lett volna, hová tartozott anyakönyvileg.
Ezek a Schematizmusok már nem kaphatók, legfeljebb nagy szerencsével antikváriumokban, ott azért ritkán, mert nem látnak benne a kereskedők üzletet, de jobb könyvtárakban megvannak.
Sajnos a lazább egyházszervezetű egyházaknál, mint a refomátusok evangélikusok ilyen nincs, vagy csak a központi levéltáraikban, az izraelitáknál pedig egyáltalán nincs. Ez esetben csak a levéltári segédletekre vagyunk utalva.
