Keresés

Részletes keresés

emem Creative Commons License 2011.01.03 0 0 69

Több univerzumra utal a háttérsugárzás 

 

"Egy nemzetközi kutatócsoport több hatalmas foltot észlelt a kozmikus háttérsugárzásban, amik világegyetemünk és más univerzumok ütközéseinek a nyomai lehetnek."

emem Creative Commons License 2011.01.03 0 0 68

Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet? 


"Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben."

Angelica Archangelica Creative Commons License 2011.01.03 0 0 67

A Nagy Bumm, azaz a t=0 időpont előtti időkbe NEM "látunk be", mert a metrika azon túl történő folytatása matematikailag értelmetlen. Ezért a Nagy Bumm előtti időkben nincs is értelme "univerzumról" beszélni.....

Előzmény: Tudorka69 (66)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.03 0 0 66

A nagy bumm előtti állapotról van szó,akkor pedig még nem volt semmiféle sugárzás.

Előzmény: Törölt nick (65)
Bign Creative Commons License 2011.01.02 0 0 64

De ha lett volna, a ~3K fok különbség nem okozhat semmit. :O)

Előzmény: Tudorka69 (61)
Bign Creative Commons License 2011.01.02 0 0 63

A jelenlegi hivatalos álláspont szerint világűr se volt, tehát hőmérséklete se volt.

Előzmény: Tudorka69 (61)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.02 0 0 62

A Nagy Bumm nem keletkezési elmélet, ezt csak a bulvártudományos híres sugallják, na meg persze egyes tudósok... meg a híveik.

Csak átalakulási elmélet lehet, hiszen a materializmus nem állíthat mást, csak azt, hogy az anyag (legyen az bármilyen formában) öröktől fogva létezik. Hatalmas áltudományos elmélet olyat mondani, hogy a semmiből lett valami. Ha meg nem a semmiből lett, akkor átalakult.

Ezért a Nagy Bumm csak átalakulási elmélet lehet.

 

A kedvencem az ostoba kijelentések közül az amikor azt mondják, hogy az idő is ott jött létre, tehát igenis keletkezési elméletről van szó. :)

Előzmény: Törölt nick (60)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.02 0 0 61

Most is van egy hőmérséklete a világűrnek nem?

Anyag nélkül is kellett  hogy legyen.

Előzmény: Bign (59)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.02 0 0 60

A több ezeréves vallási alapon született keletkezési elméleteknek, irodalmi és történelmi értéke van. A tudomány, vagyis a fizika szempontjából irreleváns. A Nagy Bumm, mint keletkezési elmélet, az irodalmi értékek közé sorolható. Soha nem fog a bizonyított tények közé kerülni.

Bign Creative Commons License 2011.01.02 0 0 59

Mit értesz hőmérséklet alatt, illetve "hideg" alatt?

Előzmény: Tudorka69 (58)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.02 0 0 58

Hawking szerint a -"tér" képes volt kölcsönadni anyagot a semmiből,hogy a nagy bumm létrejöhessen.

Én egy dolgot tudnék elképzelni a nagy bumm keletkezésére.

Annyira kevés volt az anyag az idézőjelbe tett térben és annyira nagy volt a hideg,hogy önmagába roskadt.És ez indított el valamiféle mozgást és ezzel együtt ismretlen folyamatokat.

De ez csak egy saját hipotézis a logikára alapozva ismét.

Bign Creative Commons License 2011.01.02 0 0 57

Ezt fejtsd ki bővebben!

Van köze az én hozzászólásomhoz, vagy csak véletlenül katintottál rá?

Előzmény: Tudorka69 (56)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.02 0 0 56

Ez a részecskegyorsítóban könnyen bizonyítható lenne,vagy tévedek?

A nagy bumm előtti állapotról egy adat lehet bizonyos, és az a hideg.

Előzmény: Bign (49)
trueXman Creative Commons License 2011.01.01 0 0 53

Miközben ezt oktatta Zénón, valamelyik cinikus elkezdett a közelben járkálni.  (híres történet) :-)

Előzmény: Nautilus_ (52)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.10.30 0 0 52

Elfelejtettem leírni Zénón tételét, amely így hangzott:
"Nincs mozgás."

Tegyük fel, hogy van; repül egy nyílvessző. Akkor minden időpillanatban valahol tartózkodik a nyílvessző, és azon a térbeli helyen nem mozog. Mivel ezt minden időpillanatra be lehet látni, ellentmondásra jutunk.

Zénónnak nyolc paradoxonja (aporiája) volt, és mindegyik átírható indirekt bizonyítássá.

Zénón előtt az indirekt igazolás alkalmazása sem ógörög, sem egyiptomi, sem sumer matematikai számításokban nem jelent meg.
Előzmény: Nautilus_ (51)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.10.30 0 0 51
"Ja, és az is érdekes, hogy tulajdonképpen a teknősbéka sem ér oda a falhoz mert mindíg a köztük lévő távolság felét meg kell, hogy tegye ahhoz, hogy közelítsen így sosem kéne, hogy odaérjen."


Bizonyára nem tudtad, kedves PoliBili, hogy annak ellenére, hogy a mai matematika már tudja kezelni ezt a problémát (valós számok, sorösszeg), meg ugye látjuk is, hogy nem igaz az érvelés, az éleai Zénón eme aporiája (Akhilleusszal) volt az indirekt bizonyítás első ismert alkalmazása a kultúrtörténetben!

Kicsit vicces: egy szemléletesen hibás, formálisan (az analízissel) kiküszöbölt probléma az első ismert előfordulása a matematikai bizonyításelmélet sokak szerint legfontosabb áttörésének. Van kutató, aki ezt nevezi a matematikai logika kezdetének.
Előzmény: PoliBili (48)
Bign Creative Commons License 2010.10.10 0 0 49
Mi is? A fórum témáját is érinti mint minden elméletet.

pl.: " ha a vákuum (azaz a Planck-időn belül keletkező és megsemmisülő részecskepárok kavargása) elég ritka (tehát stabilabb részecske eléggé csekély számú van már benne), akkor keletkezik új részecske." Hawking (38)

Tehát minden elméletben felbukkan, miközben csak egy önkényesen választott egység, tehát nem fizikai határ. Ebben az esetben viszont aki ilyen értelembe felhasználja, tévedésbe teszi és ezért tévútra vezeti.
Előzmény: Törölt nick (47)
PoliBili Creative Commons License 2010.10.10 0 0 48
Ja, és az is érdekes, hogy tulajdonképpen a teknősbéka sem ér oda a falhoz mert mindíg a köztük lévő távolság felét meg kell, hogy tegye ahhoz, hogy közelítsen így sosem kéne, hogy odaérjen.
Előzmény: Bign (44)
Bign Creative Commons License 2010.10.10 0 0 46
"Távolság nem mérhető kisebb hibával, mint a Planck-távolság."

Ezt "beszélik", de ha önkényesen választott egység, akkor nem igaz, ha meg nem, akkor számított érték.

Az lehetséges, hogy a kvantumgravitáció erre alapoz, de magyarázni nem magyarázhatja. Mivel amikkor Planck meghatározta, akkor még nem volt kvantumgravitáció, most se nagyon. Csak szerepelhet benne, az az előfeltételezés, hogy "a tér és az idő klasszikus fogalma értelmét veszti" az adott egységek alatt.
Egy önkényesen választott egységnél?

Az elemi töltést is bonthatatlan egységnek gondolták, s végül a valóság bizonyította, hogy hamis volt a feltételezés.
Azért mert mi közvetlenül nem vagyunk képesek valamit megmérni, miért befolyásolná az adott dolog elhelyezkedését?
Ha nekünk csak méterrudunk lenne és kisebb távolságot nem tudnánk mérni,
akkor ez befolyásolná az objektumok elhelyezkedését, vagy csak a mért távolságok lennének kerek méterek?
Előzmény: Angelica Archangelica (45)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.10.10 0 0 45
Távolság nem mérhető kisebb hibával, mint a Planck-távolság. A Planck-távolság skáláján a gravitáció kezd kvantummechanikai effektusokat mutatni, de ez majd csak a kvantumgravitáció segítségével lesz magyarázható.
A Planck-tömeg olyan fekete lyuk tömege, amelynek Schwarzschild-sugara egyenlő a Compton-hullámhosszával.
A kvantumgravitációs elmélet szerint a Planck-időnél rövidebb intervallumban és a Planck-távolságnál kisebb távolság esetén pedig a tér és az idő klasszikus fogalma értelmét veszti. Az energia kvantálása pedig azt vonja maga után, hogy a tér és az idő is kvantált.
Egyébként a Planck-távolság, idő és tömeg úgy van megválasztva, hogy a c, a G és a h-vonás értéke 1-gyel legyen egyenlő, ami által ezek az állandók eltűnnek bizonyos fizikai egyenletekből, illetve arányszámok gyanánt használhatók.
Summa summárum: önkényesen is vannak megválasztva, de fizikai jelentésük is van.
Ezt bizonyítani is lehet pl. úgy, hogy ha valamely csillagászati objektum helyzetét a róla visszaverődő fény segítségével akarjuk megmérni, minél nagyobb pontossággal szeretnénk mérni, annál nagyobb energiájú, tehát annál rövidebb hullámhosszúságú fényre van szükségünk. És amennyiben fotonjaink energiájának nagysága elégséges lenne a Planck-távolságnál pontosabb méréshez, fekete lyuk keletkezne, ha ütköznének a vizsgálni kívánt objektummal. Az így keletkező fekete lyuk pedig elnyelné a fotonjainkat, ami lehetetlenné tenné mérésünket......
Előzmény: Bign (44)
Bign Creative Commons License 2010.10.09 0 0 44
Igen, példád alapján ha minden szög mértékét fokból átszámolom újfokra, ez a lényegen nem változtat. Csak a számértékek fognak változni.

A Planck egységekhez ezzel szemben fizikai tulajdonságokat (határokat) kötnek, ami számomra nem világos, mi alapján.

A Planck távolságnál nem lehet rövidebb távolságot mérni. Miért nem?
A Planck időnél nem lehet rövidebb időtartamot mérni. Miért nem?
A Planck tömegnél nyilvánvaló, hogy semmi kötödése a fizikához és önkényes érték.

Az nyilvánvaló, hogy előállításuk egyszerűbb (és olcsóbb) mint a mérték etalonoké. :o)
Előzmény: Törölt nick (43)
Bign Creative Commons License 2010.10.09 0 0 42
Így van.
Tehát akkor mi bizonyítja, hogy a Planck egységek NEM önkényesen választott egységek?

Az nem bizonyíték amit rá alapoztak, és az se, hogy bizonyos képletek leegyszerűsödnek általa.
Önkényes egységek akkor is, ha bizonyos fizikai konstansok lettek felhasználva kialakításuknál, s ezért semmiféle különleges fizikai tulajdonsága nem lehet.
Legalább is nem több mint az angol király(nő) magasságának 10^-35 szeresének.
Előzmény: Törölt nick (41)
Bign Creative Commons License 2010.10.03 0 0 40
"Planck-idő"

A "Ki tudja a megoldást? FIZIKA" topikban (6882 - 6910) nem született egyértelmű válasz, de jelenleg úgy néz ki, hogy a Planck egységek önkényesen választott egységek, amiknek tévesen tulajdonítanak különleges fizikai tulajdonságokat.

Ezt szakmabelinek elég nehéz kimondani, mivel erre a FELTÉTELEZÉSRE elég sok mindent alapoznak.
Előzmény: Nautilus_ (38)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.10.03 0 0 39
Lényegében az Univerzumot, mint azóta sokan (pl. Barrow) részecskeként, Schrödinger-egyenlettel írják le.


Ez egyébként makroméretekben is használható, vagy inkább annak gondolták a Világegyetem globális viselkedésének vizsgálatakor.


Nem vagyok fizikus, de úgy tudom, elfogadott eredmények végül nem keletkeztek itt, és Leon Lederman Nobel-díjas fizikus azt írja, hogy a pályakezdők számára ez zsákutcának bizonyult, amire sok energia ráment.
Előzmény: Nautilus_ (38)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.10.03 0 0 38
Van alternatívája a Nagy Bummnak?


Van: Hawking írja valahol - csak megemlíti, de nem gondolja -, hogy van matematikai modell arra, hogy ha a vákuum (azaz a Planck-időn belül keletkező és megsemmisülő részecskepárok kavargása) elég ritka (tehát stabilabb részecske eléggé csekély számú van már benne), akkor keletkezik új részecske.

Korrekt az lenne, ha a matematikájáról írnék valamit, de nem tudok, sajnos. Plusz feltevéseket, gondolom, erre be lehet vezetni.


Az érdekes a modellben, hogy a tágulás megmarad - de a Nagy Bumm, abban a formában, ahogyan pl. az inflációs modell feltételezi, sosem volt (mármint e modell szerint).

--------------------------------------------

Nem tudom, volt-e már, de egy másik Hawking-(Hartle) elmélet (1983.) szintén a Planck-idővel operál. Ennek a matematikája talán könnyebbenk mondható (pl. az M-elmélethez képest), mert már ismertebb technikák ötvözése.

Véleményük szerint (Hawking-Hartle) az idő elég kis méretekben térszerűvé válik, és nincs kezdete; olyan, mint egy "gömb". Lényegében az Univerzumot, mint azóta sokan (pl. Barrow) részecskeként, Schrödinger-egyenlettel írják le.

Azt szokták mondani, hogy az Univerzumnak van határa, de nincs kezdete.


Érdekes következménye az elméletnek, hogy az Univerzum szuperpozícióban létezik, azaz "sok, párhuzamos univerzum van", legalábbis az Everett-féle értelmezés szerint.

Ez egy Egyesített Elmélet (a több közül).
kalapala Creative Commons License 2010.10.02 0 0 37
Én úgy tudom, hogy nem "kitalálták", hanem számításokból adódott.
Közelebbit nem tudok, de azt igen, hogy ma úgy tartják: a jelenleg ismert univerzum tömegének 5%-át adják a galaxisok (csillagok, ködök, bolygók, fekete lyukak, holdak, aszteroidák, szupernovák, és minden, amit látunk), kb. 15-20-25%-a sötét anyag, a fennmaradó kb 70% pedig sötét energia.
Ez tudományos körökben elfogadott nézet.
Persze ettől még lehet téves, ilyen dolgokat senki sem tud biztosan, de én nem tartom sámánizmusnak és puszta teóriának sem.
Én hiszek benne, pont azért, mert valószínűtlen.
Előzmény: Törölt nick (8)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.10.02 0 0 36
Azért forog, mert már az akkréciós szakaszban is forog. Ha az akkréciós szakaszban nem forogna, akkor ugyanis nem állna rendelkezésre a gravitációs kollapszust ellensúlyozó centrifugális erő, és így a csillagközi porfelhő gravitációs kollapszusa pillanatszerűen menne végbe, és akkor a csillag élete is nagyságrendekkel rövidebb lehetne. Akkor pedig mi sem létezhetnénk, mert még arra sem lenne idő, hogy a csillagok körül bolygórendszer alakuljon ki, így a Naprendszer, és a Föld sem jöhetett volna létre......
Előzmény: Törölt nick (35)
Törölt nick Creative Commons License 2010.10.02 0 0 35
Egyáltalán, miért kellene forogni egy csillagnak?
Nekem fordított gondolkodásom van, tehát én inkább úgy hiszem, hogy a csillagok belsejében van egy forgó fekete lyuk :)
Előzmény: Angelica Archangelica (34)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.10.02 0 0 34
Valóban forognak, mert örökölték annak a csillagnak az impulzusmomentumát, amelyből keletkeztek......
Előzmény: Törölt nick (32)
ex_lx Creative Commons License 2010.10.02 0 0 33
'Akkor meg mi az, hogy az "ősrobbanás előtti tizedmásodpercekben"?'

A régi órák pontatlanok voltak, némelyik késhetett annyit.
Előzmény: PoliBili (17)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!