bulvárviktornak, Isten Magjának sincs ennyi gyereke!!!!!!!!!!!!!4848444444888888 -
Családja
Apja, Ernst Albrecht (1930–2014) korábban Alsó-Szászország tartomány kormányfője , édesanyja, Heidi Adele Stromeyer (1928-2002), nyelvész volt. Öt testvére közül Hans-Holger Albrecht a Millicom International Cellular SA (MIC) elnök-vezérigazgatója, Donatus Albrecht , az Aurelius AG igazgatóságának tagja.[11][12] 1986-ban házasodtak össze Heiko von der Leyen orvos-vállalkozóval. Hét gyermekük van, két fiú és öt lány. 2007 óta Burgdorf-Beinhornban élnek.
Azóta fordult a kocka, a mürkül már teljesen legyengült, nemcsak mint ember, hanem mint politikus is, a nehezen összehozott koalíciója mára romokban, és remeg mint a kocsonya.
Ursula, ha elvállalta az elnökséget, akkor nem azon fog munkálkodni, hogy szétverje az eu-t, de nem is kapott volna jelölést, ha ilyen szándékai lennének, és nem is érdemes ilyenekről álmodozni.
Die neue europäische Führungsequipe kam höchst holperig zustande. Doch es ist voreilig, Ursula von der Leyen die Qualifikation für das Amt der Kommissionschefin abzusprechen. Denn für die CDU-Politikerin spricht einiges.
Amúgy miért is nem Leyen?
2019. július 4. 20:01
Szerző Thomas Schmid
A jelölése meglepetés volt: Ursula von der Leyen Foto: AP / Markus Schreiber
Az új európai vezetői csapat nagyon körülményesen jött létre. Korai azonban tagadni Ursula von der Leyennek a bizottsági elnök posztjára való alkalmasságát. Mert jónéhány érv szól a CDU-s politikus javára.
Az Európai Bizottság első - és mindeddig az egyetlen német - elnöke, aki, bár a CDU-hoz tartozott, európai forradalmár volt. Amikor Walter Hallstein 1958-ban hivatalba lépett, egy évvel a Római Szerződés aláírását követően, világos célt tartott szem előtt. Olyan bizottságot akart, amely nem a nemzetállamok nevében jár el, hanem attól függetlenül. Ahogy a sokatmondó kifejezést nevezték, azt az európai kormány "csírasej"-jének szánták.
Hallstein szándéka kudarcba fulladt az akkori körülmények miatt, különösen a de Gaulle francia elnök ellenállása miatt. De kitartott a víziójával, amit akkor már többen elfogadtak. Amint elhagyta a Bizottság elnöki tisztségét, közzétette a "A befejezetlen szövetségi állam" programcímmel a politikai alaptételeit. Az Európai Közösségnek ezért olyan állammá kell válnia, amelyet egy olyan kormány vezet, amely túlmutat az egyes nemzetállamokon.
Most ez a második alkalom az európai integráció történetében, hogy egy német politikus lesz a bizottsági elnök, az Európai Egyesült Államok jövőképe már hosszú múltra tekint vissza. Jürgen Habermas-on és nem túl sok követőjén kívül már alig valaki hiszi, hogy megvalósítható és kívánatos lenne az Európai Uniót államnak vagy köztársaságnak átalakítani.
Hiányzik ahhoz a legalább félig-meddig homogén államalkotó nép, egyszerűen hiányzik az akarat. És bárki, aki úgy tesz, mintha figyelmen kívül hagyná azt a tényt, hogy EU-ellenességgel pompásan lehet politizálni Európában, tudja, hogy Európa egységének „beteljesülési” kísérlete valójában gyengíti az európai egységet. Természetesen ez nem akadályozza meg, hogy sokan, akiknek az EU a [pénzkereseti] foglalkozást jelenti, folytatják a tökéletesítés veszélyes útját.
Felháborodott kritika fogadta a Tanács döntését, hogy egy olyan nőt jelöltek ki a Bizottság elnöki posztjára, aki nem volt "Spitzenkandidat". Ez most már az EU hírhedt „demokrácia hiányának” nevezik. Ez durva badarság. Ugyan az Európai Parlament jól tette, hogy egyre több hatalmat szerezzen az évtizedek során. Jogosan tört utat magának, hogy valódi parlamentté, valódi európai parlamentté váljon.
De mivel belátható időn belül nem lesz európai államalkotó nép, korlátoznia kell magát:
Parlament, Tanács és Bizottság: Csak ebben a szokatlan háromszögben van esélye az EU-nak. Ennek a három intézménynek egyensúlyban kell lenni egymással, senki sem jogosult felemelkedni a többiek felett, és bizonyos értelemben szuverénnek nyilváníthatja magát. Ez a törékeny szerkezet történelmileg egyedülálló. És pontosan az igazolja az EU történetileg egyedülálló szerkezetét, hogy állami elemeket tartalmaz, de (még hosszú ideig) nem lehet állam.
Egyetlen szerződés sem írja elő, hogy csak az Európai Parlamentben képviselt párt "Spitzenkandidat"-ja lehet a Bizottság elnöke. Az a tény, hogy Jean-Claude Juncker ezen a módon került a posztjára öt évvel ezelőtt, kizárólag az ő és Martin Schulz hatalmi törekvésének köszönhető. Hogy a "Spitzenkandidat" a legjobb jelölt: ez egy könnyen felismerhető fikció.
Egyetlen kereszténydemokrata szavazó sem választotta az Európai Néppártot (EPP-t) Finnországban, Spanyolországban, Görögországban, Lengyelországban, Észtországban és még a szomszédos Ausztriában sem azért, hogy Manfred Weber legyen a Bizottság elnöke. Ezt csupán számos bajor és néhány egyéb német választópolgár tette. Hasonlóképpen, a szociáldemokrácia portugál vagy svéd választópolgára sem azért szavazott, hogy előkészítse Frans Timmermans számára a Bizottság elnökévé választását. Ez nem is lehet másként.
Az Európai Parlamentben képviselt, sokrétű „pártcsaládok” rendkívül sokszínű agglomerációk. Sokminden nem passzol össze. Németországban az Európai Néppárt (EPP) a CDU formájában szinte már szocialdemokrata, Franciaországban apró és nagyon konzervatív, Magyarországon a jobb-populista és bevándorlóellenes, és az olasz néppárti képviselőknek annyi köze van a régi kereszténydemokrata párthoz, mint Berlusconinak a pápához. És ez vonatkozik a többi csoportra is, amely a szerencsétlen-nagyzoló "pártcsalád" megnevezést hordozza.
A Német Szövetségi Köztársaságra vonatkoztatva ez azt jelentené, hogy a CDU-nak nevezett párt csak a tartományok CSU-stílusú párocskáinak laza egyesülése lenne, mindegyik a maga sajátos, konok önzésével. Az Európai Parlament ebből a töredezettségéből adódóan, amely az utóbbi választás eredményeképpen még súlyosabbá vált, nyilvánvaló, hogy itt szó sincs európai népakaratról. Ha az európai közösség jövőjét erre az Európai Parlamentre bíznánk, ez megbénítaná végleg az EU-t, talán még el is pusztítaná.
Az uniós parlamenti képviselők ezt épp most bizonyították be: képtelenek voltak a sajátmaguk alkotta szabályoknak megfelelni, nem tudtak megállapodni a Bizottsági elnök személyében. Ezért kellett a tanácsnak alternatívát keresnie. És akkor váltak láthatóvá a konfliktusok frontvonalai, amelyek ma az EU-t gátolják és megbénítják.
Von der Leyen kampányol Strasbourgban és Brüsszelben
Miután jelölték az Európai Bizottság új elnökévé, von der Leyen szövetségi védelmi miniszter kampányolni kezdett Strasbourgban és Brüsszelben. Az EPP frakcióvezetője: Manfred Weber támogatására is szüksége van.
A négy visegrádi állam dühöngött Frans Timmermans ellen, mert az többször számonkérte a jogállamiságot Lengyelországtól és Magyarországtól. Az acsarkodás elvakította őket, így figyelmen kívül hagyták, hogy egy olyan jelöltet adályoznak meg, aki a Bizottság elnökhelyetteseként teljes mértékben összhangban állt velük a túl szigorú EU szabályozások enyhítése érdekében, és már több sikerrel is büszkélkedhet. Amikor Timmermans jelöltként kiesett, nem maradt más lehetőség, mint a keresés kiterjesztése a "Spitzenkandidat"-jelölteken kívülre.
Korai lenne tagadni Ursula von der Leyen alkalmasságát. Nyilvánvalóan az ő látszólagos arisztokrata-kisasszony stílusával és az arcába vésett elégedettségével, úgy tűnik, hogy a „Hoppá, most én jövök, Európa!”-felkiáltással lesz az egyre jöbban összenövő EU arca.
És valóban, jóval hosszabb idő óta, mint mások, tartotta szem előtt az európai Egyesült Államokat. A javára szóljon, hogy jó érzékkel kezeli az EU ellentmondásos sokféleségét, az általánosító szabályozással szembeszálló európai mentalitást. Megértette, hogy az EU-nak meg kell tanulnia, hogy visszfogja magát. Tehát koncentráljon a fontosra. Arra, ami már közösen megvalósítható.
Von der Leyen flexibilitása hasznos lesz
Habár régóta szem előtt tartotta az európai hadsereg létrehozását, a gyakorlatban a védelmi együttműködés egyre sűrűbb hálózatának létrehozására korlátozódott a tevékenysége. A flexibilitása segíteni fog neki. És hogy a kulcsfontosságú politikai és értékproblémákban következetes, hajlíthatatlan, azt azok fogják leginkább megtapasztalni, akik annyira lelkesen egyengették az utját: a közép-kelet-európai államok.
Az új európai vezetői csapat nagyon döcögve jött létre. Egy sajnálatos dilemma vált láthatóvá: azé a hatalom, aki blokkol - mint Macron vagy Orbán. És nem az, aki kezdettől fogva kompromisszumokat tesz. A nagyobb államnak eleve van hatalma, ami arra ösztönzi a kis államokat, hogy csatlakozzanak egy blokkoló szövetséghez. Azé a hatalom, aki megakadályoz, nem azé, aki engedélyez.
Itt van a konstrukciós hiba, amelyet hamarosan ki kell javítani. Ez azt is jelenti, hogy a három intézmény közötti interakciót simábbá kell tenni. Nem a nemzeti szuverenitás győzelme oldja meg az EU szövevényes problémáit. A megoldás inkább a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti egyensúlyban rejlik. Mindháromnak fékeznie kell az önhittség, a nagyképûség, az arrogancia felé irányuló hajlandóságát. Ebben a fegyelemben rejlik az Európai Unió ereje és hatalma.
Azért sántít az értékelés, mert Webert elegánsan "kifelejtette" a pakliból.
Ha a gyengesége miatt választottak meg (ami amúgy is hibás feltételezés egy évtizedek óta a politikában élő emberről) akkoe miért nem maradtak Webernél. Elég gyenge, ráadásul teljesen tapasztalatlan......
Der ungarische Ministerpräsident Orbán erklärte, er schätze von der Leyen für ihre "christlichen Werte"Quelle: AFP/Getty Images
Orbán magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Leyen "keresztény értékeit" becsüli Foto: AFP/Getty Images
Ungarns Premierminister und seine loyalen Partner in Polen, Tschechien und der Slowakei stimmten im Rat unisono für Ursula von der Leyen. Sie halten sie für schwach – und deshalb für die ideale Kommissionspräsidentin. Ein riskanter Plan.
VISEGRÁDI NÉGYEK
Miért lehetséges, hogy Orbán Leyen-nel rosszul spekulált.
03.07.2019 Szerzôk Hannelore Crolly, Kálnoky Borisz - a WELT keleteurópai tudósítója
A magyar miniszterelnök és a lengyel, a cseh és a szlovák hűséges partnerei egyhangúlag Ursula von der Leyen mellett szavaztak - akit gyengének tartanak - és ezért ő az ideális bizottsági elnök. Kockázatos terv.
Akinek ilyen barátja van, annak már nincs szüksége ellenségre, mondja egy közmondás. Ursula von der Leyen-nek (CDU) valószínűleg többször fog ez a bölcsesség eszébe jutni, ha valóban ő lesz az EU Bizottság elnöke. Az már valóban feltűnő, mennyire jóindulatúan, szinte lelkesen dicsérik a váratlan bizottsági elnökjelöltet a közép- és kelet-európai kormányok vezetői.
Von der Leyen tapasztalt politikus, valamint szeretetteljes ember, aki "pozitív érzelmeket" kelt, mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter. És Magyarország ellentmondásos miniszterelnöke, Orbán Viktor inszinuálta, hogy ő maga helyezte a hétszeres anyát és orvos-doktort a pole pozicióba, többek között azért, mert olyan egyértelműen áll a keresztény értékek mellett.
Orbán és hűséges partnerei Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában egyhangúlag szavaztak a brüsszeli születésû hölgy mellett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen politikai támogatás nem hiábavaló. Minden támogató elvár valamit, vagy legalábbis nyilvánvaló előnyt.
A 60 éves hölgy hamarosan megtudja, mit is várnak el tőle. De az is lehetséges, hogy mindazok rosszul spekuláltak, akik saját programjuk megvalósítását Leyen-nel kapcsolták össze. Mert talán Leyen bebizonyítja, hogy nem is olyan kompetens, mint ahogy néhány támogatója elvárná. Vagy nem olyan gyenge, mint gondolták.
A négy kelet-európai visegrádi állam, más néven „V4”, három alapvető célt követett ebben a nagy sakkjátékban a legjobb EU-posztok számára. De Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia azonban kudarcot vallott a legfontosabbakkal: az Unió központi tagállamaként akarják kezelni a V4 blokkot, vagyis hasonló szerepet, elfoadottságot és jelentőséget kapnának, mint Németország vagy Franciaország.
A V4 mindenképpen meg akarta akadályozni a Timmermans-t
Ezért a V4 az első öt EU-poszt egyikét szerette volna megszerezni. Különösen az EU fő diplomata, a „fő megbízott” posztját, aki az Unió külpolitikáért felelős. Ehelyett Josep Borrell i Fontelles volt spanyol külügyminiszter kapta meg ezt a megbízást. Ez bosszantó a V4 számára, mert Borrell elutasítja Koszovó elismerését, ezért a régió nyugodtabbá tétele nem lesz vele sem könnyebb.
Nyilvánvaló, hogy a második és harmadik cél fontosabb volt a kelet-európaiak számára. Nemcsak azt akarták, hogy megakadályozzák az Frans Timmermans-t, a szociáldemokrata vezetőt, aki elítélte őket a jogállamiság megsértése miatt, és alapvetően baloldali irányultságú. A "Spitzenkandidaten"-elvet akarták eltemetni, vagy legalábbis súlyosan megsebesíteni.
Mivel Kelet- és Közép-Európában attól tartanak, hogy a Spitzenkandidaten választási módszer szokásos joggá válhat, és a meglévő hatalmi egyensúlyra nézve nemkívánatos következményekkel járhat. Úgy vélték, hogy az európai intézmények még nagyobb súlyt kapnak, beavatkozási jogaik nagyobb mértékben növekednek a nemzetállamokkal szemben. Kelet-Európa azonban úgy véli, hogy nem az EU-t kell megerősíteni, hanem a nemzetállamokat. Tehát a Spitzenkandidat tünjön el, mintegy, hogy mi a neve.
Következésképpen a V4 logikájának elengedhetetlenül szükséges, hogy a leggyengébb jelölt legyen az EU Bizottság vezetője. Megfigyelők azt mondják, hogy Budapest, Pozsony, Prága és Varsó a német védelmi minisztert e tekintetben ideális jelöltnek tekinti: von der Leyen helyzete állítólag ingatag, mert gyakran kritizálták Németországban és számos hibáért felelôségre vonhatják, sôt még a plágium gyanúja is felmerült.
A remény: egy ilyen gyenge miniszterbôl kellemesen gyenge bizottsági elnök lesz, akivel könnyebb lesz elbánni, mint a makacs, keményfejû Jean-Claude Juncker-rel. Ugyanakkor a Leyen kereszténydemokrata - és minden kelet-európai ország óvatos, hogy ne rontsa el a kapcsolatát Németországgal és a német kereszténydemokratákkal.
Weber harca Orbán ellen
Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak egy másik szempontja is volt: a konfliktus az Európai Néppártral a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartása végett nagyon személyes volt. Magyarországon a vita szinte olyan volt, mint egy „ember ellen ember” elleni küzdelem. Most Weber a jelölését visszavonta, viszont Orbán még mindig a helyén van. Otthon ez jól eladható - és a kormányhoz kapcsolódó magyar média ezen már most is szorgalmasan dolgozik.
Természetesen a német szövetségi védelmi miniszter megitélése Kelet-Európában jelenleg erősen kapcsolódik a korábbi szerepéhez. A balti államokban sokra becsülik, mert a Bundeswehr részt vesz a manővereikben. Von der Leyen mindig munkálkodott az északkeleti három uniós és NATO állam biztonsága érdekében. Mások dicsérik a PESCO uniós közös biztonsági és védelmi politika támogatását.
Magyarországon azonban már a meglepetés-jelölést követô napon megjelentek az elsô beszámolók arról, hogy a CDU politikusának volt elôélete is, megelôzve a Honvédelmi Minisztériumot. Jelentik, hogy több döntéssel nyitotta meg a pártját a baloldali szavazóknak, hogy támogatta az óvodai férôhelyek tömeges terjeszkedését, kampányolt a női kvótákért a vállalatokban, és támogatta a meleg és leszbikus párok örökbefogadási jogait - tehát nem feltétlenül olyan projekteket, amelyekért Magyarországon jópontokat osztogatnak.
Leyens-kritikzálja Kelet-Európát
A CNN-nél kritizálta, hogyan kezelte Magyarország a menekülteket, 2015-ben azzal vádolta Budapestet, hogy elfogadhatatlan, és ellentétben a jelenlegi európai szabályokkal, hogy Magyarország könnygázt és vízágyúkat vetett be a határon a menekültek ellen.
Leyen Kelet-Európa dicsérete is ambivalenssé vált: „lándzsát akarok törni a kelet-európai országok érdekében” - mondta egyszer a "Maybrit Illner" talk-show beszélgetésen. Az egyik gyermeke még Lengyelországban tanult, amikor 2015-ben a szélsôjobbos PiS került hatalomra. Ezért fontos volt támogatni a fiatalabb generáció „egészséges demokratikus ellenállását”.
A reményt a gyenge bizottsági elnökre, aki a támogatásért hálás és ezért mindig „békés és szeretetre méltó”, valószínűleg Kelet-Európának el kell temetnie. És még Frans Timmermans-tól, aki a jogállamiság könyörtelen bajnoka, sem sikerült a V4-nek megszabadulni: Timmermans ismét a Bizottság alelnöke, talán ugyanazokkal a feladatokkal, mint korábban.
A Német Szociáldemokrata Párt egyes vezetői szerint az Európai Parlamentnek nem szabad megszavaznia az Európai Tanács meglepetésjelöltjét, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. A német védelmi miniszter jelölése a kormánykoalíciót is megroppanthatja: a korábbi baloldali alkancellár, Sigmar Gabriel szerint indokolt lenne kilépni a kormányból. A pártvezetés ezt egyelőre elutasítja.
