Ratpert ( 855 - 911 ) tudós, történész, költő, szerzetes Szent Gallenben.
Szent Gallenben tanult szerzetesnek, ő és barátai - Notker, Tuotilo - A tanárai Iso és az ír Moengal volt.
Moengal zarándokként érkezett annak idején a kolostorba Marcus nagybátyjával együtt, aki ír püspök volt, honfitársuk Szent Gallus sírjához. A nagybátyja távozott, ő ott maradt szerzetesnek.
Ratpert a kolostori iskolában tanított, verseket írt és megírta a Szent Gallen kolostor krónikáját.
Iso 830-ban született Thurgauban. Azután a Szent Gallen kolostorban tanult, majd tanár lett ott, később kolostori iskolát alapított ott, komoly tudományos rangja lett a kolostori iskolának.
Az iskola kiemelkedő tudományos és művészeti alakjai közt közt volt III. Salamon püspök, Notker Balbulus, Tuotilo és Ratpert, Később a Münster - Granfelden kolostorban élt és halt meg 871-ben.
Freisingi Waldo ( 852 - 906 ) ő volt Freising püspöke 883 után.
Először Konstanz templomi iskolájában tanult, majd Szent Gallen és Reichenau kolostorában. Liutbert Mainz érseke volt a pártfogója. Waldó 880-tól jegyző, majd 882 és 884 közt kancellár Kövér Károly király mellett.
883-ban kapta meg Freising püspökségét, ő volt az első püspök ott, aki nem bajor arisztokrata családból származott.
Waldo az egyik legnagyobb hatalmú püspök volt Arnulf király idején.
900-ban ő is harcolt a magyarok ellen Linznél. Gyermek Lajos király idején is komoly befolyással rendelkezett.
I. Salamon Konstanz püspöke, 838 - 871 közt volt püspök.
Egy sváb nemesi családból származott. Először Fuldában tanult a kolostorban, Ottfried Weissenburg volt a tanára.
Salamon közeli kapcsolatba került Német Lajos királlyal, mint követ Wormsban kétszer részt vett Lajos mellett a tárgyalásokon ahol Kopasz Károly és II. Lothar vett még részt és 860-ban amikor Koblenzben aláírták a békét.
864-ben Rómába küldték követként I. Miklós pápához, ahol Bréma és Hamburg érseksége egyesítéséről tárgyalt.
861-ben megalapította a Wiesensteig kolostort. Az egyházmegyéjében támogatta Szent Pelagius tiszteletét.
II. Salamon Konstanz püspöke ( 875 - 889 ) egy sváb nemesi családban született, a nagybátyja volt I. Salamon püspök.
875-ben lett Konstanz püspöke, majd Kövér Károly király szolgálatába állt, majd annak halála után Arnulf király szolgálatába. Az utóda a püspöki tisztségben rokona III. Salamon lett.
Egy sváb nemesi családban született. 906-ban Hitto bátyjával Rómába utazott, az út után bátyja szerzetes lett a Szent Gallen kolostorban. Viboráda ezután hat évig még a szülői házban maradt és könyvkötéssel foglalkozott, a bátyja közben zsoltárokra tanította.
912-ben a kolostor közelébe költözött egy remetelakba, csak egy ablakon tartotta a kapcsolatot a külvilággal. Négy év múlva apáca lett, aszkézisben élt. A legenda szerint jóstehetsége volt, előre megjósolta a magyarok támadását 926-ban. A papok és szerzetesek elmenekültek ekkor. Viboráda a cellájában maradt, a magyarok letépték a ruháját és agyonverték azzal a lánccal amivel sanyargatta magát rendszeresen.
Mivel ő javasolta Egilbert apátnak a könyvtár és a templomi kincsek elmenekítését, ő lett a könyvtárak és könyvtárosok védőszentje.
III. Salamon ( 860 - 919 ) Konstanz püspöke és Szent Gallen apátság apátja ( 890 - 919 )
Rokona volt I. Salamon ( + 871 ) püspök, a testvére pedig Freisingi Waldo.
A Szent Gallen kolostorban a tanárai a neves Isos és Notker Balbulus voltak.
890-ben lett apát és püspök, barátja és pártfogója volt Hatto Mainz érseke.
909-ben kancellár lett Gyermek Lajos király mellett, majd utóda Konrád király idején is, nagy befolyása volt Konrád királyra, főleg a sváb ügyekben. Viszályba keveredett a sváb Erchanger és Berthold testvérekkel, akik 914-ben fogságba vetették.
Majd ha odaérünk a virágzó középkorhoz, a Stuttgarttól 30 km-re délre fekvő Neckar-parti egyetemvárosról, Tübingenről se feledkezünk meg.
1996-ban volt két német vendégünk, az egyik Tübingen környéki volt, a másik meg ott tanult, mindketten áradoztak Tübingenről, hogy a legszebb és a leghangulatosabb sváb város.
Meg, hogy milyen szép a táj a Neckar mentén.
Na jó, Tübingent majd magamra vállalom, csak figyelmeztessetek, ha a 13. századhoz érünk.
1231-ben említik először városi jogú településként, bár maga a település jóval régebbi, Hohentübingen várát 1078-ban említik először az oklevelek.
Beneventorol ezeket hálásan köszönöm és vannak itt érdekes dolgok. Mivel a várost és épületeit ismerem és ha nem is gyakorta de néha néha ott járok, van támpontom aminek segítségével meg tudom jegyezni amitt itt leírsz!.
.
Cserébe egy kép a Porta Aureáról.
Ez Tiberius egy díszes diadalíve Beneventoban ami teljes épségében és szobordíszében megmaradt. Egyik legszebb római diadalív...
.
A diadalív eme jelenete azt meséli el, hogy találkozott Tiberius magával Herculessel (ott van rajta a nemeai oroszlán bőre).
.
Gondolom az átlag római nézve a domborműveket talán még el is hitte hogy Tiuberius és Heraklesz összehaverkodott?
.
Grimoladnak és Siconak ezek szerint kalandos élete volt:nemesi összeesküvés, gyilkosság, császár átvágása, adóbehajtás nehézsége... a bizánci oroszlán bajszának húzogatása....
na és a rengeteg építkezés...
Nem kötekedni akarok, csak próbálom megérteni az adott kort, na meg hogy milyen lehetett ott élni és mi az amit akkor láthattam volna az utcán....
A xart, csak ha nyakon öntesz minket 50 ezer évszámal az helyett hogy egy két embert kiemelnél meg eseményt amit érdemes megtanulnunk, akkor elveszünkésigazából még itt sem tartok. Szenvedek az egésszel és filozgatok mit érdemes az egészből megjegyeznem és megtanulnom. Kiemelések itt rendgeteget segítenének..
